2010.05.12
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Kfgb: új rendszer, veszélyben a bonusz
2011 október 13.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kfgb: új rendszer, veszélyben a bonusz
Egyre nagyobb a bizonytalanság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatban, a szolgáltatók ugyanis nem tudják, pontosan milyen mértékű baleseti adó terheli majd őket, és ez hogyan befolyásolja a díjakat.
A helyzetet bonyolítja, hogy az előző kötelező-időszakhoz képest számtalan nyilvántartási és igazolási újdonságot vezettek be a szolgáltatók, hívja fel a figyelmet a változásokra Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz kommunikációs vezetője.
Megszűnt például a papíralapú bonusz igazolás, ami akár a kedvezmény elvesztéséhez vezethet, A0 kategóriába való visszaminősítést is eredményezhet. A biztosítóknak ugyanis olyan elektronikus nyilvántartásban kell ellenőrizniük az ügyfelek adatait, amelyben akár több százezer hiba is lehet. Márpedig, ha a bediktált bonusz-kategória nem egyezik a nyilvántartással, akkor az ügyfél hiába lobogtatja a korábbi papírját, a szolgáltató nem fogadja el, az ügyfélnek 60 napja van arra, hogy végigjárja az adatjavítás procedúráját.
Ha kicsúszik a határidőből, akkor a biztosító kizárja őt a kedvezményből, visszasorolja az alapra, ezzel jelentősen, a tavalyi tarifát alapul véve akár 8-10 ezer forinttal is drágulhat a kötelező díja, állítja Németh. Ráadásul a nyilvántartást – az új rend szerint – nem a forgalmi, hanem a személyi igazolvány alapján fogják ellenőrizni, és ha az adatok a két okmányban eltérőek, akkor a rendszerrel sem fog stimmelni. Ez esetben megint ugorhat a bonusz.
Forrás: Index
A PSZÁF hamarabb kihirdetné a kgfb díjakat
2011 október 13.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A PSZÁF hamarabb kihirdetné a kgfb díjakat
Törvénymódosítást kezdeményez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjhirdetésével kapcsolatban. A PSZÁF azt szeretné, hogy a hirdetések ne a vasárnapi lapokban jelenjenek meg - írja a szerdai Napi Gazdaság.
Mivel október 30-a idén vasárnapra esik, a biztosítók arra kényszerülnek, hogy az aznap megjelenő napilapokban hirdessék meg tarifáikat, így azok a Borsban és a Nemzeti Sportban jelennének meg. Több hírlapárus is zárva tart azonban vasárnap és a posta sem kézbesíti a lapokat ünnepnap.
A lapnak Binder István, a PSZÁF szóvivője elmondta: a felügyelet azt javasolja, hogy a díjhirdetés a jövőben október utolsó munkanapja legyen. Ha ezt a parlament a következő napokban elfogadja, akkor ez már a mostani díjhirdetésre is vonatkozik majd.
A felügyelet ugyancsak kezdeményezi, hogy a napilapok mellett a PSZÁF honlapja is hivatalos megjelenési hely legyen - olvasható a cikkben.
Forrás: MTI/Napi Gazdaság
Kgfb-díj: teljes bizonytalanság
2011 október 10.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb-díj: teljes bizonytalanság
Idén 10-15 százalékkal drágulnak a kötelező biztosítások díjai, az emelés azonban független a baleseti különadótól. Becslések szerint akár négyszer többet kell fizetnie annak az ügyfélnek, aki évente többször okoz szerencsétlenséget.
Nagy a bizonytalanság a biztosítók körében, a készülőben lévő törvény ugyanis még csak részleteiben ismert. Arról van szó, hogy a kormány szerint a társaságoknak az eddigieknél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a balesetek miatti kórházi kezelések, és az esetleges rehabilitáció költségeihez, vagy éppen a rokkantásból eredő kiadásokhoz.
Most egy olyan különadó bevezetésén dolgoznak, melyet a balesetet okozó autótulajdonosok után kell befizetniük a társaságoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárba
Forrás: teol.hu
Áfa a kötelező biztosításon?
2011 október 07.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Áfa a kötelező biztosításon?
A kormány a jövő évi költségvetésben 27 milliárd forint baleseti adót irányzott elő az Egészségbiztosítási Alap bevételei között, amely a járművek okozta balesetek egészségügyi kiadásait ellensúlyozná - a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az MTI megkeresésére korainak tartotta, hogy állást foglaljon az adónemről, amelynek részleteiről még nincsenek információi. Több piaci szereplő arra számít, hogy a kormány átmenetileg inkább áfát vet ki a kgfb szerződésekre.
A kormányzati elképzelést, miszerint a közlekedési balesetek költségeit a közlekedés részvevői fizessék meg, támogatja a Levegő Munkacsoport is, amely a Közlekedéstudományi Intézet egy 2006-ban készült számítását idézve ismertette: a közlekedési balesetek egészségügyi költségei 665 milliárd forintot tettek ki, miközben a biztosítók csak 4 milliárdot fizettek az egészségbiztosítónak. Ugyanakkor az idei költségvetésben szereplő adatok szerint a biztosítók hozzájárulása 4,7 milliárd forint, az összevont szakellátás - fekvő- és járó beteg - pedig 563 milliárd forintba kerül országosan.
Miután a részletek nem ismertek még - az adótörvényeket ezután nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek - az új adónemmel kapcsolatban jelenleg sok a találgatás. Így a MABISZ illetékese nem nyilatkozott az MTI-nek arra a kérdésére, hogy miképpen kalkulálják a biztosítók a jövő évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítást (kgfb-t), amelyet október utolsó napján közzé kell tenniük.
A MABISZ adatai szerint június végén 4,1 millió kgfb szerződés élt az országban, ezek összesített díja 98 milliárd forintot tett ki. A 27 milliárd forintból minden egyes kgfb ügyfélre 6 ezer 600 forint esne, nem csekély összeg a 24 ezer forintos átlagdíjhoz képest. Ha a 817 ezer casco biztosítást is számba vesszük a maga 76 milliárdos összesített díjával, akkor a kgfb és a casco szerződésekre 5,5 ezer forint jut a 27 milliárdos tervezett baleseti adóból.
Miután a kgfb díjhirdetésekor még nem fogadja el a parlament a jövő évi adótörvényeket, így kézenfekvőnek látszik a problémára egy másik megoldás. Több piaci szereplő arra számít, hogy a kormány áfát vet ki a kgfb szerződésekre. Miután jövőre már 25 helyett 27 százalék lesz a forgalmi adó kulcsa, a többlet bevétel - a 98 milliárdos kgfb díjra - 26,5 milliárd forint lenne, szinte azonos a tervezett 27 milliárddal.
Forrás: portfolio.hu
Vége az olcsó kötelezőnek
2011 október 04.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Vége az olcsó kötelezőnek
A válaszadók 44 százaléka jövőre a kötelező biztosítások díjának emelésére számít, derül ki a kotelezo.hu felméréséből. A háztartások szorosabb költségvetésére utal, hogy jelentősen bővült azok köre, akik már évi néhány ezer forint megtakarításért is vállalják a biztosítóváltáshoz kapcsolódó utánajárást. Pedig a felmérés elkészítésekor még a baleseti adó bevezetése sem volt ismert.
Az autósok 74 százaléka akár évi ötezer forint alatti megtakarításért is hajlandó új kötelezőt kötni, ez az érték 12 százalékponttal több, mint a tavalyi évben – ismerteti a közel harmincezer aktív internethasználó megkérdezéséből leszűrt adatokat Lantos Lóránt, a kotelezo.hu vezetője. – Ezzel minden eddiginél lejjebb került a váltási küszöb, igaz, egyáltalán nem biztos, hogy ezek az autósok mind találnak is majd kedvezőbb ajánlatot, mint a meglévő szerződésük.
A felmérés szerint az autósok 77 százaléka nem számít a kgfb-díjak további csökkenésére. Mindez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a felmérés idején még nem szerepelt a köztudatban a balesetet okozó autósok biztosítási díjába beépülő, így automatikus díjemelést eredményező baleseti adó lehetősége. Az állam 27 milliárd forintnyi adóbevételre számít az új adóból, amely a kormányzat elképzelései szerint nagymértékben hozzájárul az egészségügyi kassza saját lábra állításához. A német mintára tervezett teher miatt egyes szakértők 15-30 százalékos áremelkedést vizionálnak a biztosítási díjakban, de a pontos információk még hiányoznak, olvasható az Aegon hírei között. Az adó elviekben azon fog alapulni, hogy melyik biztosított mennyi balesetet okoz - akik sokat (vagy nagyobbat) elviekben, azok után kellene fizetniük a biztosítóknak az extra sarcot. Ugyanakkor a biztosítótársaság azt állítja, a szakma „nem igen hallott erről a német példáról. De forrásaink szerint Jochen Oesterle, a német Autóklub (ADAC) biztosítási ügyekkel foglalkozó munkatársa sem tud ilyenről hazájukban”.
Lassulva csökken az év végi váltók aránya
A kotelezo.hu felmérésére válaszolók között a tavalyi 10 százalékhoz képest mindössze 15 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik 2010. január elseje után vásárolták az autójukat. Ez egyrészt beszédes mutatója a jelenlegi gazdasági környezetnek, hiszen idén mindössze fele annyi háztartásban cserélték le az autót, mint az előző évben. Másrészt jelzi, hogy az autósok túlnyomó része, 85 százaléka továbbra is az év végén vált biztosítót.
– Elgondolkodtató adat, hogy az év közben váltók harmada továbbra is úgy tudja – helytelenül –, hogy kötelezőjének évfordulója december 31-én van. Ez rávilágít a piaci szereplők alapos tájékoztatásának fontosságára, hiszen a rossz határidővel váltott kötelező biztosítás igen kellemetlen következményekkel is járhat az ügyfelek számára – hívja fel a figyelmet Lantos Lóránt. (Csaknem kétmillióan kattintottakvalamelyik biztosítási oldalra a tavaly novemberi kötelező felelősségbiztosítás kampány idején.)
Forrás: Piac és Profit
Kgfb: csak púp a háton?
2011 szeptember 26.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb: csak púp a háton?
Évek óta tart a kgfb-díjak zuhanása, és bár a piaci szereplők nagy része már rájött, hogy a hazai igen árérzékeny piacon az agresszív árstratégia hirtelen sikerek eléréséhez ugyan elegendő, hosszú távon akár az egész szektort válságba sodorhatja. Ha ugyan nincs már most mély válságban a kgfb-ág a biztosítási piacon...
Alapvetően az autóval kapcsolatos biztosítások igen drágák a biztosító társaságoknak, hiszen ezek igénylik a legnagyobb háttérszervezetet és adminisztrációt. A hazai piac jogi környezete pedig többször állította már a biztosítókat kihívás elé, ami gyakran több száz milliós fejlesztésekben jelentkezett. Ennek ellenére a kötelező biztosítások díja pár év alatt a felére-harmadára esett vissza. Az év végi kampány időszakban ugyanis az ár volt az egyik legfontosabb tényező, alacsony díjakkal pedig könnyű volt ügyfeleket fogni a magyar piacon. Legalábbis eddig.
Azzal, hogy a szerződések fordulója most már nem az év vége, hanem a 2010. január 1-je után vásárolt járműveknél maga a vásárlás időpontja, a szerződések időbeni eloszlása egyre egyenletesebb lesz. Nagyjából 4-5 év múlva már nem lesz kampányidőszak, mint eddig - vélhetően ez a kiélezett árversenyt is tompíthatja. Ennek jelei már most látszódnak, sok évközi váltó ugyanis kampány nélkül nem veszi a fáradságot, hogy összehasonlítsa a díjakat, egyszerűen csak hosszabbít. Ezek az autótulajdonosok most még - éves szinten - komolyabb összegektől is eleshetnek így.
Megjósolhatatlan, melyik szereplő ugrik ki
Kaszab Attila, a a K&H Biztosító nem-élet üzletág vezetője szerint egyelőre nem valószínű az árak további csökkenése, stagnálást várnak a következő évekre, majd 2014-től pedig növekedést. Kaszab szerint ugyanakkor a versenytársak viselkedése megjósolhatatlan, ez pedig nagy hatással van az árképzésre.
A dömpingdíj csak a píruszi győzelmet eredményezhet
Hasonlóan vélekedik Ilics László is, a a Generali-Providencia Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki megkeresésünkre elmondta, a legutóbbi kampányban néhány biztosító olyan díjakkal állt elő, ami megkérdőjelezi számukra a kötelező biztosítás hosszú távú fenntarthatóságát. Az eddigi tapasztalatok szerint egy - egy biztosító két évig tudta tartani dömpingdíjait, majd tetemes veszteségek után stratégiájának felülvizsgálatára kényszerült, vagy csődbe is ment. Persze a gyors üzletszerzésre mindig akadnak újabb jelentkezők - tette hozzá Ilics, aki szerint 2012 még az enyhe díjcsökkenésről fog szólni, de egy rövidebb konszolidáció után nagyjából két év múlva a díjak már akár emelkedhetnek is.
Papp Lászlóné, az Aegon Magyarország gépjármű üzletágának igazgatója szerint lesznek, akik díjemelkedéssel szembesülhetnek idén. Azt feltételezzük - válaszolta felvetésünkre az üzletági vezető -, hogy az idén már nagyjából megáll, nem számítunk további jelentős díjcsökkenésre, sőt esetlegesen néhány szegmensben akár minimális emelkedés is elképzelhető, de a korábbi évek díjcsökkenésének lesznek még áthúzódó hatásai, amelyek 2012. évben még érezhetőek lesznek.
Paradox módon a válság segítette a szektort
Kaszab Attila szerint az átlagdíjak csökkentését az is lehetővé tette az elmúlt években, hogy a közlekedési szabályok szigorodtak, ezáltal a baleseti statisztikák is javultak. Paradox módon a válság is támogatta az üzletágat, hiszen a magas üzemanyagárak miatt az ügyfelek kevesebbszer ülnek autóba, tovább javítva a kár-statisztikákat. Mindazonáltal ez utóbbi további javulására a jövőben már nem lehet számítani. Más piacokkal összevetve a magyar kgfb-díjak ma már szélsőségesen alacsonynak tekinthetők.
Az ár nemcsak a válság miatt fontos kérdés. A belső fogyasztás csökkent, ezzel párhuzamosan üzemanyagból is kevesebbet vettünk, annak ára ráadásul két éve folyamatosan újabb rekordokat dönt. Az online alkuszok megjelenésével az árak gyorsan, egyszerűen és könnyedén összehasonlíthatóak lettek. A transzparencia miatt az ár fontos tényező lett, kiinduló pont a biztosítási termékek összehasonlításánál. Kaszab szerint a következő években viszont a szolgáltatások transzparenciája kerülhet terítékre.
A Generalinál úgy látják, a magas üzemanyag árak feltehetően visszafogják a gépjármű használatot, azonban a hatás a kötelező biztosítás díjszükségletével nem egyenesen arányos, hiszen a kgfb-árazásába a biztosítóknak még számos egyéb tételt be kell építenie. Ilyen tételnek számítanak - ahogy arról korábban már írtunk - például a balesetek is.
A biztosító is fizet
Ilics László kifejtette, a gépjármű biztosítás díjának számos egyéb kár- illetve költségelemet kell fedeznie. Ilyenek többek között az OEP és ONYF által a személyi sérüléses balesetek fedezetére felszámított átalánydíjak, a központi kötvény nyilvántartásért és a központi kártörténeti nyilvántartásért fizetendő adminisztrációs díjak, a Kártalanítási Alapba fizetendő összegek, a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számlára fizetendő összegek, és a biztosító általános költségei.
Kérdésünkre válaszolva az Aegonnál elmondták, ebben az évben már nem érezhető a baleseti statisztikák javulása, így vélhetően a káresemények számában már a 400 forint körüli benzinár hatása minimális csökkenést eredményezhet, amit viszont ellensúlyoz az alkatrészárak és munkadíjak emelkedése.
Sőt, Papp Lászlóné szerint a 2011. évi új kötésű kgfb-díjak (kárszükségletek és a valósan felmerülő költségek alapján) megközelítőleg 15-20%-al kisebbek, mint amelyet egy normál működésű versenypiac eredményezne. Nem kérdés tehát, hogy az díjszint irreálisnak mondható-e. Az Aegon üzletági vezetője szerint az sem kérdés ma már, hogy csak az ügyfél akvizíciós cél az, amely a kgfb-üzletág szerzési céljait fenntartja. Ugyanakkor lapunknak több biztosító vezetője megerősítette, hogy a kgfb-hez kapcsolt egyéb biztosítások nem arattak nagy sikert Magyarországon, a keresztértékesítés csődöt mondott - miközben 200 ezer szerződött kötelezős ügyfél alatt lehetetlen nyereségesen üzemeltetni ezt az üzletágat.
Baleset lehet a vége: borul a papírforma?
Nem mondhatni tehát, hogy ez a biztosítási üzletág kihívások nélkül marad az elkövetkező években. Sőt, ha a kormány valóra váltja terveit, akkor borulhat a piaci papírforma is. Egyes alkuszok számítása szerint a "baleseti adó" néven emlegetett sarc akár negyedével is emelheti a kgfb-díjak szintjét. És ebben az esetben az NGM az egészségügyi kassza hiányának csak mintegy felét tudná kipótolni ebből a tételből.
A szektor évente közel 4 milliárd forintot fizet a társadalombiztosításnak és az ONYF-nek a sürgősségi ellátások díjaként, illetve a tartós betegségek, rehabilitációs kezelések költségek miatt. A baleseti adó - melyre európai példa nincs - ráadásul növelheti a bankadó alapját képező korrigált díjbevételt is, vagyis másodkörben is többletkiadást generál a piaci szereplőknek. A Matolcsy György által korábban bejelentet adónemről azonban egyelőre semmit nem tudni, csak annyi bizonyos, hogy az emiatt növekvő díjtételeket az állam nyeli majd le.
Forrás: Privátbankár
Van még remény a MÁV Biztosító egykori ügyfeleinek
2011 május 09.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Van még remény a MÁV Biztosító egykori ügyfeleinek
Fordulatot hozhat a MÁV Biztosító egykori ügyfeleinek ügyében a Legfelsőbb Bíróság ítélete. A döntés szerint nem lehet kártérítésre kötelezni azokat az autósokat, aki úgy okoztak balesetet, hogy érvényes biztosításuk volt a közben fizetésképtelenné vált egyesületnél.
Több ezer autós került kellemetlen helyzetbe, amikor 2008 nyarán becsődölt a MÁV Általános Biztosító Egyesület. Az ügyfeleknek hiába volt érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), az egyesület vagyona nem nyújt elegendő fedezetet a károkra, így a károsultak, illetve gyakran a helyükre lépő biztosítók, valamint az úgynevezett nemzetközi zöldkártya-egyezmény keretében – vagyis a magyar autósok által külföldön, vagy itthon, de külföldinek okozott károknál – a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az egykori ügyfeleken kezdte el behajtani a neki járó összeget.
Az elmúlt években több ezer per indult, melyekből mostanra több száz jogerősen lezárult, s a bíróságok az esetek döntő többségében úgy ítélték meg, hogy a biztosító helyett az autósokon is be lehet vasalni a tartozást. Rajtuk ugyan már nem segít, de a még folyamatban lévő ügyek eddig borítékolhatónak látszó végkimenetelén most változtathat a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) az a napokban hozott döntése, mely szerint a károkozó nem perelhető, tartozást csak a biztosítón és a Mabiszon lehet behajtani.
A kgfb-piacot a MÁV Biztosító csődjének idején szabályozó kormányrendelet (de egyébként ugyanez a helyzet a jogszabályt később váltó, jelenleg hatályos törvénnyel) csak a károkozó biztosítóját és a Mabisz által kezelt úgynevezett kártalanítási számlát nevesíti perelhetőként. Ezzel szemben a Ptk. az általános felelősség elve alapján a károkozót is perelhetővé teszi, s ez az volt az a jogalap, amelyre hivatkozva a károsultak pereltek, s amit a bíróságok általában el is fogadtak. Az LB mostani döntése szerint azonban a kgfb esetében nem az általános, hanem a speciális szabály az irányadó, vagyis a károkozó közvetlenül nem perelhető – mondta lapunknak Pető Norbert ügyvéd, aki maga is tucatnyi hasonló ügyben képvisel károkozót.
Magyarországon ugyan nincs precedens jog, vagyis a bíróknak nem kell figyelembe venniük az LB határozatát, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az ügyek mérlegelésekor tekintetbe veszik ezeket döntéseket, így a még folyamatban lévő pereknél érdemes erre hivatkozni – hívta fel a figyelmet a szakember. Azokban az esetekben sincs azonban még minden veszve, ahol a károkozó belenyugodott a számára kedvezőtlen jogerős döntésbe. Felülvizsgálatot ugyan csak hatvan napig lehet kérni, így ebből a többség vélhetően már kicsúszott, perújítást viszont lehet kezdeményezni, bár ez meglehetősen macerás. Pető Norbert ezért inkább azt javasolja a pórul járt autósoknak, hogy indítsanak kártérítési pert a Mabisz ellen, s az LB döntésére hivatkozva, a kártalanítási számla terhére fizetessék ki a rajtuk bevasalt összeget.
Mint arról nemrég beszámoltunk: közel 12 ezer olyan úgynevezett lemezkár (vagyis autóban, egyéb vagyontárgyban okozott kár) van, melyek után nem fizetett a MÁV Biztosító, legalábbis ennyi üggyel kapcsolatban jelezték követelésüket az egyesület vagyonelszámolását végző Hitelintézeti Felszámolónál. A MÁV Biztosítóval szemben bejelentett követelések összértéke 7,2 milliárd forint, ezzel szemben az egyesület vagyona 3,8 milliárd. Ráadásul nem csak a pénz nem elég, de még a kifizetések sem indulhattak el: jelenleg ezer olyan per van folyamatban, melyben a Hitelintézeti Felszámoló – a MÁV Biztosító helyett – al- vagy felperesként érintett.
Az utóbbi két évben ezres nagyságrendben indultak perek az egykori ügyflekkel szemben. A legtöbb ügyet a Mabisz jegyzi: a szervezet több ezer káreset után összesen mintegy 3,6 milliárd forintot szeretne visszakapni. (A Mabisz egyébként csak a fuvarozó cégekhez kötődő ügyekben indított pereket, magánszemélyeket nem perel a szervezet. Nem így azok a biztosítók, melyek cascóval rendelkező ügyfeleik megjavított autói után szeretnék viszont látni pénzüket. A legtöbb ilyen ügy az Allianznál és a Generalinál van, a két biztosító külön-külön is több száz pert indított, s ezek nagy részét mára jogerősen meg is nyerték.
A Generalinál lapunknak elmondták, hogy a biztosító mintegy 300 millió forintot fizetett ki a közel 800, a Generalinál cascóval rendelkező biztosítottja számára, akiknek annak idején a MÁV Biztosítónál kötelező biztosítással rendelkező autósok okoztak kárt. A biztosító összesen 500 eljárást indított, míg a kisebb összegű ügyek esetében peren kívüli megegyezésre törekszik. A perek több mint kétharmada már jogerősen lezárult, ezek szinte mindegyikét megnyerte a Generali. A jogerősen megítélt követelések behajtását a társaság megkezdte, a fizetés ütemezéséről igyekszik egyezségre jutni a károkozókkal, így végrehajtást eddig még nem kért – tették hozzá.
Forrás: Népszabadság Online
Tömeg a weben a kötelező kampány miatt
2011 január 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Tömeg a weben a kötelező kampány miatt
Több mint 1,8 millió hazai internetező látogatta meg valamelyik biztosító, vagy biztosítást közvetítő cég weboldalát 2010 novemberében a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampány során, ez 50 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A gemius/Ipsos Audience online közönségmérési kutatás adatai alapján a 2010. októberi adatokhoz képest a növekedés közel 1 millió fő, tehát ennyien szinte bizonyosan a kötelező biztosítási díjak számítása és biztosítási szerződés megkötése miatt látogatták meg az oldalakat. A biztosítási portálokra egy hónap alatt átlagosan közel 4 alkalommal tértek vissza a látogatók, azaz jellemzően körültekintőek voltak és alaposan körbejárták a biztosítási díjak kérdését.
Ezt az is alátámasztja, hogy legnagyobb biztosítási alkusz weboldal látogatóinak közel 60 százaléka járt még legalább egy másik biztosítási portálon, a látogatók egyharmada pedig kifejezetten másik biztosítás-közvetítői oldalt is meglátogatott. A biztosítási portálok látogatói között népességbeli arányukhoz képest felülreprezentáltak a magasabb iskolai végzettségűek és a kistelepüléseken élők, ez utóbbi oka a biztosítási irodák nehezebb elérhetősége lehet. A kistelepülésen élők egyébként a biztosítási portálok heavy user csoportja: mindössze a látogatók 28 százaléka tartozik ebbe a célcsoportba, de hozzájuk köthető az összes oldalletöltés és az összes oldalon töltött idő 45 százaléka.
Forrás: Marketing&Média
Kötvényszám nélkül többet fizet az autós
2011 január 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kötvényszám nélkül többet fizet az autós
Évente mintegy félmillió autós fizet magasabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjat időlegesen azért, mert biztosítóváltáskor nem vagy hibásan adta meg az előző biztosításának a kötvényszámát - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az MTI-vel.
Jogszabály írja elő 2007 óta azt, hogy a biztosítók egy központi rendszerben tartsák nyilván a kötelező biztosítási szerződések bonus-malus adatait. A BOMA nevű adatbázis létrehozását az indokolta, hogy biztosítóváltáskor ne az ügyfelek menjenek a korábbi biztosítójukhoz a bonus-malus igazolásért, hanem az új biztosító kérhesse le az adatot. A lekéréshez azonban meg kell adni a korábbi szerződés kötvényszámát, így ha azt nem vagy pedig hibásan adja meg az ügyfél, akkor az új biztosító nem kapja meg a szakzsargonban kárelőzménynek hívott adatokat, és kénytelen a legrosszabb, vagyis a malus 4-es fokozatba besorolni az ügyfelét.
Ez a besorolás azonban csak időleges, mivel ha az ügyfél megadja a kötvényszámot, és tisztázódik a valós besorolása, akkor a biztosító visszatéríti a díjkülönbséget.
Forrás: MTI
Még egyszer a kötelezőről
2010 december 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Még egyszer a kötelezőről
Érdemes ellenőrizni az év utolsó napjaiban kötelező biztosításukat azoknak, akik az idei kampányban váltottak, különösen azoknak az ügyfeleknek, akik évközi szerződésüket mondták fel, előfordulhat ugyanis, hogy a felmondás tévedésből mégsem a biztosítási évfordulóra, hanem a naptárira vonatkozik. Így, aki még nem kapott visszajelzést a befogadott megbízásról, mindenképpen járjon utána annak, nem akadt-e el az igénye valahol, illetve hogy minden adat illetve dátum helytálló-e – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A kötelezőkampány idei váltóinak száma az előzetes várakozások ellenére nem haladta meg lényegesen a tavalyi értéket, ami két oknak köszönhető. Egyrészt az idén alapvetően jó stratégiát választottak a biztosítók, hiszen többségük eleve alacsonyabb díjat ajánlott meglévő ügyfelei számára is, amivel sok autós meg is elégedett. Másrészt sokan már az előző években találtak maguknak olcsóbb biztosítást.
Összességében azonban ez a több mint másfélmillió váltó – mint minden évben – ismét komoly feladat elé állítja a biztosítókat és az alkuszokat. Különösen annak fényében, hogy a piaci koncentráció jelentősen lecsökkent az idén: négy biztosító vitte el a váltások döntő többségét. Ezért szükség lehet az ügyfelek éberségére is, akiknek érdemes az utolsó napokban utánanézni, stimmelnek-e az adatok és a határidők.
Megkötötték-e az új szerződést?
Problémát okozhat például, ha valaki sikeresen felmondta a régi biztosítást, ám az újat valamilyen okból nem kötötte meg, hiszen így már január 1-jén biztosítási fedezet nélkül marad. Érdemes tehát még a következő három napban megbizonyosodni arról, van-e létrejött szerződésünk az új biztosítóval. Ha az új szerződés biztosan megköttetett, már nem kell gyorsan lépnünk, mivel a biztosító vagy a váltásban közreműködő alkusz előbb-utóbb elküldi az első díjrészlet befizetéséhez szükséges számlát, illetve csekket.
Mivel egy néhány napja elfogadott módosításnak köszönhetően továbbra is 60 nap maradt a díjhalasztás mértéke, ezért a rendőrök igazoltatáskor továbbra is március 1-jéig tanúsítanak majd türelmet Ám ha január végéig nem érkezik meg az első csekk, mindenképpen járjunk utána, mi történhetett, mivel akár küld számlát vagy csekket a biztosító, akár nem, a díjfizetés elmaradása az ügyfél felelőssége.
„Baleset esetére pedig már január elsejétől tartsuk magunknál a biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó igazolást! – figyelmeztet Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke. „Az autóstársnak vagy az intézkedő rendőrnek így tudjuk bizonyítani, hogy nem közlekedünk érvényes biztosítás nélkül.” – teszi hozzá az elnök, aki kiemelten figyelmeztet arra is: „Aki az idén vett autót, az már évközi biztosítási évfordulóval rendelkezik. Tehát ha például idén július 15-ig vett autót, hiába kötötte most át az új szerződését, 2011 júliusáig az előző szerződés díját kell továbbra is fizetnie.”
Alkuszi feladatok
A felsoroltakon kívül persze előfordulhatnak egyéb adminisztrációs hibák is. A fentiekből fakadó bosszúság és kellemetlenség kis odafigyeléssel könnyen elkerülhető, illetve orvosolható. További könnyebbséget jelent, ha a biztosításváltást alkuszon keresztül intéztük. „Az alkuszok feladatai ugyanis nem érnek véget a szerződés megkötésével” – mondta el Papp Lajos. – „Oda kell figyelniük a határidők betartatására, és szükség esetén segítenek a kártörténeti igazolás megszerzésében, és az adminisztrációs hibák tisztázásában is.” – teszi hozzá a szövetség elnöke.
Forrás: Ecoline.hu