2010.05.12
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Kgfb: facebookosok és kamarai tagok előnyben
2011 október 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb: facebookosok és kamarai tagok előnyben
Most jó rendőrnek, tűzoltónak, ügyvédnek, oldtimer tulajdonosnak, vagy akár facebookosnak lenni, mert nekik néhány biztosító jelentős kedvezményt ad a kötelező biztosításból. A gyerekesekre viszont rájár a rúd, némelyik szolgáltató csökkenti a korábbi kedvezményüket, de olyan kockázatviselő is akad, amelyik felárat számít azért, ha valaki egyszerűen csak nem jogosult valamiféle díjcsökkentésre. Van olyan biztosító, amelyiknél 60 százalékkal is csökkenthető a kgfb-díj, és vannak veszélyes vizek, amelyekre csak óvatosan lehet evezni – derül ki a CLB biztosítási alkusz első, gyors összehasonlításából.
A díjak mellett idén a kedvezmények, és pótdíjak összessége fogja kiadni a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás valós költségét. Van olyan biztosító – például az Uniqua – amelyiknél az alapdíjhoz képest akár 60 százalékos csökkentés is könnyen elérhető – emelte ki az újdonságok közül az egyik leginkább szembetűnőt Németh Péter, a 25 biztosítóval szerződött CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. online üzletág vezetője. A CLB 11 informatikussal megerősítve az elsők között végezte el az idei kgfb ajánlatok összehasonlítását, s már az első körben kiderült, hogy ebben a szezonban a gyerekesek a tavalyihoz képest kevesebb kedvezményt kapnak.
A gyors összehasonlításnál is szembeötlő, hogy a tavaly, a magas díjai miatt az utolsó helyek egyikére szorult Aegon, idén újra alacsony tarifával állt elő, s ezzel megint az élvonalra törhet. Ennél a szolgáltatónál több egyéb biztosítást is meg kell majd kötni ahhoz, hogy akár a minimális, 7900 forintos díjat is el lehessen érni. Németh Péter szerint azonban ezek veszélyes vizek, mert ha az ügyfél végül januártól mégsem kezdi el fizetni az új biztosítást, a kgfb díjat az Aegon már nem fogja tudni módosítani. Az Aegon mellett az Uniqa a másik, amelyik, merész kedvezményeivel felforgathatja a piacot ebben a kampányban. Ennél a biztosítónál elég csak éves díjfizetést választani és az elektronikus kommunikációt és évfordulósként máris 60 százalék kedvezményt ér el a meghirdetett alapdíjához képest. Az Aegonnal együtt felforgathatják az egész piacot.
Az MKB-tól viszont feltűnően nagy, 25 százalék kedvezményt kapnak az oldtimer autók tulajdonosai, de olcsóbb díjjal kedvez a rendőröknek, a tűzoltóknak, az orvosi-, valamint az ügyvédi kamara tagjainak is, valamint azoknak, akik az internet segítségével intézik a biztosításukat. Igaz, éppen ez az a kockázatviselő, amelyik már most 10 százalékkal emelte a díját, ami elgondolkoztatta az alkusz szakértőjét. Németh szerint az emelésnek akár az is lehet az oka, hogy a szolgáltató már tervezett valamelyest a baleseti adóval, vagy éppen nem számított kiemelkedően nagy új ügyfélszerzésre.
A Posta meglepetésekkel készült az idei kampányra, mert azon kívül, hogy 5 százalékot emel az eddigi alapdíjon, jelentős kedvezményt ad, például a lakáshiteleseknek és a facebook közösségi portál tagjainak is. Mindkét kör kiemelkedően népes, s a közösségi portálra vonatkozó kedvezmény egyedülálló a hazai piacon.
A Signal biztosítónál nem várható nagy változás, ha csak az nem, hogy idén először ad árengedményt a flotta-tulajdonosoknak, mert vélhetően a korábbinál biztosabbnak minősítette ezt az ügyfélkört.
A Groupama Garancia is nagyon erős, bár elsőre úgy tűnik sorra pótdíjaz. Felárat számít azért, ha valaki egyszerűen csak nem jogosult különféle kedvezményekre, vagy éppen azért, mert nincs OTP számlája – ez plusz 5 százalék a díjban -, e-mail címe, vagy mobilja. A cég ugyan egyike azon keveseknek, amelyeknél él a gyerekkedvezmény, miközben 13 százalékos felárral bünteti azokat, akiknek nincs kiskorú gyerekük. A szolgáltató a díjfizetés gyakorisága miatt is pótdíjaz, a kiegyenlítési időszaktól függően 8 – 13 százalékkal. Utóbbival a negyedévente és a havonta fizetőket sújtja. Az éves kifizetést viszont a Grupama Garancia egyszerűen csak úgy jutalmazza, hogy nem számít felárat. Meg kell azonban jegyezni, hogy ennek a biztosítónak igen alacsony az alapdíja, s a viszonylag sok pótdíj egy megfordított díjszámításból adódik.
A Generali viszont – már most látszik – azokat az ügyfeleket célozta meg, akik a kötelezőt és a cascót is cserélnék, nekik kedvezményt is kidolgozott..
Az Allianz nem sokat változtatott a jelenleg is érvényes kínálatán, összesen egy új kedvezményt vezet be, azoknak, akiknek már egyébként is a cégnél van gépjármű biztosításuk.
A K and H a lakás-, vagy vállalkozói biztosítással rendelkezőknek 5 százalékkal alacsonyabb díjat kalkulál, más érdemi változást nem tervez.
Az Union a 27 évnél idősebb segéd motorkerékpárosokat részesíti előnyben, de az egyéb kedvezményein nem változtatott.
E-kommunikációs kedvezmény címén 25 százalékot enged a díjából az Uniqua azoknak, akik email címmel regisztráltak a honlapján.
A Wabard megszüntette a második gyerek után járó kedvezményét, bevezeti viszont a kármentességre és az elektronikus ügyintézésre szóló 10 százalékkal alacsonyabb díjat.
A díjak első, gyors összehasonlításból kiderül, hogy az Allianz: és a K and H is 5 százalékkal emelte az alapdíját. A KÖBE, a Generali és az Union nem változtat a tarifán, az Uniqua viszont 20 százalékkal csökkenti az alapot.
A WABARD valamivel alacsonyabb árakkal lép piacra, ez a díjstruktúra módosításával magyarázható. Módosított a „díjlogikáján” az Aegon is, ennek eredményeként alacsony, 22 ezer és100 ezer forint közötti alapdíjjal kalkulál, ez 10-20 százalékos csökkenést eredményezhet. A Genertel ezzel szemben néhány százalékkal növelte az alapdíját
Németh szerint az idei kedvezmény-, és büntető paletta különösen színes, ezért az jár jól, aki nem kapkodja el a szerződést, hanem alaposan tanulmányozza – vagy alkusszal összehasonlíttatja – a feltételeket, s az árakat. A szakértő felhívja a figyelmet arra is, hogy megszűnt az a szabadság, miszerint az ügyfelek online módon egyszerre több szolgáltatóval is szerződhettek, s csak a díjfizetés döntötte el, hogy melyik megállapodásukat léptetik életbe. Idén annál a biztosítónál kell maradni, amelyik először „befogadja” a szerződést. Nem szabad elsietni, mert ebből a kötelékből később nagyon nehéz, vagy egyáltalán nem lehet kilépni. Valamennyi biztosító díjainak pontos feldolgozása még 1 napig biztosan eltart – véli a szakértő. Érdekeség, hogy a baleseti adóról összesen csak két biztosító – az Allianz és a Groupama garancia – tesz említést. Ők kiemelték, hogy ezt a tételt a díjaik nem tartalmazzák.
Forrás: hirportal.clb.hu
PSZÁF ismertető a kötelező biztosításról
2011 október 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás
PSZÁF ismertető a kötelező biztosításról
Vasárnap minden biztosító közzéteszi a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díjait, ekkortól az év utolsó napjáig tart az az idő, amelynek a történéseit bemutatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a honlapján, ahol összefoglalták a kgfb-vel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat - közölte a felügyelet az MTI-vel.
A biztosítók november 11-ig közlik minden kgfb ügyfelükkel a jövő évi díjukat. Amennyiben azt elfogadják, akkor nincs tennivalójuk. Ha sokallják, akkor november végéig felmondhatják a szerződésüket, és december végéig köthetnek újat helyette.
Mindez azokra vonatkozik, akiknek a biztosítása december 31-én fordul, mert aki 2010 január 1. után vásárolta meg a kocsiját, annak a biztosítási évfordulója a vásárlás napja, akkor válthat biztosítót. Az új tarifák megtekinthetők lesznek a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján és az internetes biztosítási alkuszok oldalain is.
Forrás: HVG.hu
Vasárnap indul a kgfb-verseny
2011 október 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Vasárnap indul a kgfb-verseny
A változások miatt nehezen számolják ki a biztosítók, mennyi legyen jövőre a kötelező biztosítás díja.
Egy nemrég készült reprezentatív felmérés szerint az autósok kilencven százaléka tervezi idén a biztosítóváltást. A váltási hajlandóság a megtakarítható összegtől függ – mondta a Kossuth Rádiónak Ertl Pál, a Netrisk.hu online biztosítási portál vezérigazgatója.
A biztosítók vasárnap teszik közzé új, 2012-re vonatkozó tarifáikat. A szerződéseket november 30-ig lehet felmondani, és az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást év végéig kell megkötni. Ertl Pál kemény versenyre számít, mivel a társaságok jól teljesítettek az elmúlt évben, így a megspórolt pénzből telik a kampányra.
Mindig igaz volt, hogy a kötelező biztosítás komoly versenyt indukál – magyarázta a Netrisk.hu vezetője. Szerinte jelentős érdeklődésre lehet számítani az online alkuszoknál az elmúlt hetekben ismertté vált új biztosítási adó és a baleseti adó miatt.
A biztosítók a parlamenti megszavazás után, várhatóan még novemberben beépítik a díjakba a baleseti adót, amely az üzemben tartót terheli – mutatott rá Ertl Pál. Hozzátette: mivel az adó mértéke a tarifa harminc százaléka, tovább nő a kereslet az olcsóbb biztosítások iránt, hiszen ha alacsonyabb a díj, kevesebb adót is kell fizetni.
Forrás: Hirado.hu
Vasárnap jönnek a kgfb-díjak
2011 október 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Vasárnap jönnek a kgfb-díjak
Több millió autósnak még mindig december 31-én fordul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése, így azoknak, akik nincsenek megelégedve biztosítójukkal és váltani akarnak, ügyelniük kell arra, hogy november 30-ig felmondják az érvényben lévő szerződést - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A korábbi évekhez hasonlóan ismét október 30-án lesz kgfb-díjtarifa hirdetés, annak ellenére, hogy ez a nap vasárnapra esik. A piac szereplőinek döntése alapján idén a biztosítók a díjtarifákat a Nemzeti Sportban és a Metropol vasárnapi különszámában publikálják.
A 2010. január elsejétől hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény alapján - azaz lassan két éve - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződések évfordulója a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződések esetében már nem a naptári év, hanem a biztosítás megkötésének napja. A 4,12 millió kgfb-szerződésből a becslések szerint még így is több mint 3,3 millió
autósnak december 31-én „fordul” a szerződése. „A gépjármű-tulajdonosok túlnyomó többségének így továbbra is a november áll rendelkezésére arra, hogy ha elégedetlenek jelenlegi biztosítójukkal, felmondják meglévő biztosításukat, és december 31-ig kell az új biztosítást megkötniük” – figyelmeztet Molnos Dániel, a
Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.
Forrás: Index
A cégek is váltanának a KGFB rohamban
2011 október 26.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A cégek is váltanának a KGFB rohamban
A kkv-k több mint fele szeretné megújítani a meglévő biztosításait a következő egy éven belül - derült ki abból a kutatásból, amit a SIGNAL Biztosító Zrt. megbízásából végzett nemrégiben a GfK Hungária Piackutató. Mint Kálózdi Tamás, a SIGNAL Biztosító elnök-vezérigazgatója elmondta: a kis- és középvállalkozások főleg az autóhoz kapcsolódó biztosításaik, valamint a vagyonbiztosításaik újrakötésére készülnek. A kkv-knál egyébként a biztosítóválasztás során a megbízhatóság, a gyorsaság a legfontosabb, illetve a biztosítási termék díja, és az általa lefedett kockázat. Kevésbé fontos viszont, hogy a biztosító széleskörű fiókhálózattal rendelkezzen - hangsúlyozta.
A GfK által, a kis- és középvállalkozások körében végzett kutatás egyértelműen megállapította, hogy a kkv vezetők túlnyomó többsége fontosnak tartja, hogy a cége anyagi értékeit biztosításokkal védje. Minél nagyobb létszámmal és árbevétellel rendelkezik a cég, annál inkább igyekszik a kockázatokat különböző biztosításokkal lefedni. A kutatásból az is kiderült, hogy a szolgáltató szektorban átlagon aluli, a kereskedelemben viszont átlagon felüli a vállalati biztosításokat feltétlenül fontosnak tartók aránya - emelte ki Kálózdi Tamás.
A kkv-k között a leggyakoribb biztosítás a telephelynek a vagyonbiztosítása, valamint a kötelező gépjármű-biztosítás (KGFB) és a casco. Munkáltatói vagy szakmai felelősségbiztosítással viszont a kkv-k fele sem rendelkezik. Még ennél is kevesebb cégnek van a vezetőkre, illetve azok családtagjaikra is vonatkozó élet- és balesetbiztosítás, valamint üzemszünet-biztosítás.
A kis- és középvállalkozások a következő egy évben szeretnék megújítani meglévő vagyonbiztosításaikat - derült ki a kutatásból. Biztosítóváltást leginkább a KGFB esetén, majd a casco és a telephelyek vagyonbiztosítása esetén terveznek. A megkérdezett kkv-k harmada feltétlenül igényelne személyes tanácsadást a biztosítás megkötése előtt, de összességében több mint háromnegyedük gondolja azt, hogy szüksége lenne tanácsadóval történő konzultációra mielőtt a vállalati biztosítást megköti. Különösen az iparvállalatok és a 700 millió forint árbevételnél nagyobb cégek tartják fontosnak a személyes tanácsadást. Egyébként a biztosítási tanácsadók meglehetősen aktívak a kkv-k körében, hiszen az elmúlt egy évben a megkérdezettek több mint 80 százalékát kereste meg valamilyen módon biztosítási tanácsadó.
A kkv vezetők a leggyakrabban független tanácsadókat vesznek igénybe a biztosítással kapcsolatos ügyeik intézésére. Különösen nagy a brókerek, alkuszok szerepe a 1,5 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégek esetében. A kisebb vállalkozásoknál a független tanácsadók és az adott biztosító tanácsadóinak szerepe nagyjából egyensúlyban van.
A megkérdezett kkv-k sokféle szempontot figyelembe vesznek, amikor arról döntenek, hogy melyik biztosítónál kössenek szerződést. Ennek során egyébként mind személyi, mind a termékkel kapcsolatos tényezők számítanak. Mint Kálózdi Tamás hangsúlyozta, ezen vállalkozói kör számára a legfontosabb, hogy a biztosító megbízhatóan, gyorsan és pontosan teljesítsen.
Mérvadó az is, hogy mekkora a biztosítási összeg, illetve a fizetett biztosítási díj. Ugyanakkor ezeknél jóval kisebb arányban számít, hogy nagy fiókhálózattal rendelkezzen a biztosító vagy, hogy valamilyen pénzügyi tanácsadó ajánlja azt. Mint ahogy az sem tartozik a legfontosabb biztosító választási szempontok közé, hogy a kkv esetleg egyéb pénzügyi kapcsolatai miatt kötődjön a pénzintézethez.
Forrás: Pénzcentrum.hu
Bulvárlapban közlik vasárnap a kötelező biztosítás tarifáit
2011 október 26.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Bulvárlapban közlik vasárnap a kötelező biztosítás tarifáit
Október 30-ig kell közzé tenni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) tarifáit a biztosítóknak. Mivel ez vasárnapra esik, és az országos napilapokból szegényes a választék, vasárnap a Borsban és a Nemzeti Sportban publikálják majd a díjakat. - írja a Világgazdaság.
A biztosítók megtehetnék, hogy korábban közzéteszik a tarifáikat, de az egyelőre csak törvénytervezet formájában létező baleseti adó miatt a biztosítók valószínűleg vasárnapig kivárnak a közzététellel, mert olyan sok a bizonytalansági tényező. A vasárnapi közzétételen a Népszava és a Magyar Hírlap bukik, melyek hagyományosan a tarifatáblázatokat publikálni szokták, miután most elesnek ettől a lehetőségtől.
A baleseti adón 27 milliárdot kíván beszedni a kormány a biztosítókon keresztül, és a befolyt összegből a tervek szerint az egészségkassza hiányát csökkentenék.
Forrás: HVG.hu
Adó nélkül hirdetik meg a kötelező díjat?
2011 október 18.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Adó nélkül hirdetik meg a kötelező díjat?
Sikerült a kormánynak jókora zavart okoznia a biztosítási piacon azzal, hogy a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás díjára 30 százalékot rátéve sarcolják meg az autósokat a baleseti adóval. A törvények értelmében ugyanis e hónap végéig meg kell hirdetniük jövő évi díjaikat a biztosítóknak, csakhogy addig nem szavazza még meg a parlament a biztosítási adót.
Nem meglepő, hogy az MTI által megkérdezett, ám óvatos biztosítók és alkuszok a lehető legrosszabb időzítésre panaszkodtak. De ötleteik is vannak. Az egyik javaslat szerint a kormány kivetethetné az adótörvény-csomagból a baleseti adót, és azt képviselői önálló indítványként benyújtva, gyorsított eljárásban végigfuttathatná a parlamenten, még októberben.
A biztosítók csak a hatályos jogszabályok alapján hirdethetnek díjat - mondta Gilyén Ágnes, a MABISZ szóvivője az MTI-nek. Miután november végéig nagy eséllyel nem fogadja el az Országgyűlés a baleseti adót is tartalmazó törvényt - a biztosítóknak pedig a kgfb-törvényben foglaltaknak megfelelően október 30-ig díjat kell hirdetniük -, így a biztosítók az adó nélküli kgfb-díjakat hirdetik meg.
Amikor az adótörvény megjelenik, minden díj 30 százalékkal emelkedik, így a versenyt ez önmagában nem befolyásolja - tette hozzá a szóvivő, aki kitért arra is, hogy a kötvényen és a számlán a kgfb-díj és a baleseti adó külön-külön soron jelenik majd meg. Az adó beszedése, nyilvántartása, és az ezekhez szükséges számítástechnikai fejlesztés - összbiztosítói szinten - akár több százmillió forintra is rúghat, amely a társaságok költségeit növeli.
Forrás: ecoline.hu
Utolsó fejezet a kötelezőkampányban
2011 október 18.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Utolsó fejezet a kötelezőkampányban
A biztosítók szerint a baleseti adó bevezetése a kötelező felelősségbiztosítási piacon évek óta tartó verseny utolsó fejezetét nyithatja meg, mivel az autósok hosszú évekre a most választandó biztosítónál maradnak majd a jövőben. Ez minden eddiginél nagyobb versenyt vetít előre - közölte hétfőn a Biztosítás.hu alkuszcég.
A társaság szerint évekre eldőlhet a november 1-vel induló kampányban, melyik biztosító hány kötelező biztosítási ügyfelet kezel majd a jövőben. A piac újrafelosztására az idén mélypontjukat elérő kötelező díjak és az adó miatti várható rendkívüli ügyfélérdeklődés miatt kerülhet sor. A Biztosítás.hu felhívta a figyelmet arra, hogy az még nem dőlt el, hogy az internetes összehasonlító oldalakon a baleseti adó a díjak részeként, vagy külön tételként kerül-e feltüntetésre.
A Biztosítás.hu arra számít, hogy az adó bevezetése miatt a biztosítóknak mindössze két hetük marad díjaikat újragondolni és felkészülni az utolsó - komolyabb ügyfélmozgással járó - kampányra. A korábban 5 százalékos további díjcsökkenését prognosztizáló biztosítók "most vagy soha" alapon fognak ugyanis díjat hirdetni. Ez akár - a cég szerint - 10-15 százalékos további díjcsökkenéshez is vezethet, ami a díjakra rakodó adó különbségnövelő hatása miatt újra a 2008-as, 15 ezer forintos szintre emelheti az egyes biztosítók díjai közötti különbségeket.
A kampányt az is pozitívan érintheti, hogy megszűnik a korábbi - és sokszor az autósokat terhelő - kártörténeti igazolások papíralapú rendszere, és a jövőben a biztosítók elektronikus adatbázison keresztül küldik majd egymásnak a biztosítót váltó autósok kártörténeti igazolásait. Végeredményben mégis emelkedő kötelező biztosítási díjakra lehet számítani 2012-ben. A hét éve tartó díjcsökkenési tendencia végét jelentő adó és a díjak növekvő különbsége ugyanakkor, minden eddiginél több autóst késztethet biztosítóváltásra.
Forrás: Biztosítási Szemle
Uniós jogot sért a baleseti adó?
2011 október 17.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Uniós jogot sért a baleseti adó?
Rengeteg kgfb-szerződés évközbeni törléséhez vezethet a baleseti különadó bevezetése - vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett iparági szakértők, akik szerint az adó kivetésének az adócsomag-tervezetben szereplő módja uniós jogelveket is sérthet. A megugró biztosítási díjak miatt a díjelmaradások és biztosítás törlések felfutása várható.
A kormány szerint az adót a biztosító cégek szednék be a kgfb-díj esedékes részletével együtt és utalnák tovább az államkasszába. Azonban a biztosítók még ilyen közvetett módon sem alkalmazhatóak adó beszedésére. Az NGM , mint a Napi gazdaság írja, ezt úgy oldanámeg, hogy a biztosítók nyakába varrja a felelősséget: a törvénytervezet kimondaná: ha az autós nem fizette be a baleseti adót, a biztosító akkor is köteles az adó összegét az államnak átutalnia. Vagyis - elkerülendő az alkotmányossági problémákat - az adót lényegében a biztosítókra vetik ki, azok nem adhatják vissza az államnak behajtásra a nem fizető autósok adatait. Mindez pedig azt fogja okozni, hogy a biztosító együtt lesz kénytelen kezelni az adót és a kgfb-díját, így viszont - a 30 százalékos díjemelésnek köszönhetően - borítékolható a díjhátralékosok és a díjfizetés elmaradása nyomán történő törlések emelkedése.
Forrás: Napi Gazdaság
Még van remény az olcsóbb kötelező biztosításra!
2011 október 17.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Még van remény az olcsóbb kötelező biztosításra!
A napokban beterjesztésre kerülő tervezet szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítását 30%-os baleseti különadó is terhelné, mely a biztosítótársaságok által kívánatosnak tartott díjemelkedéssel együtt már minden érintettet, cégeket és magánszemélyeket is érzékenyen érint. Van azonban egy lehetőség a nagyobb flottákat üzemeltető cégek számára, mellyel mérsékelhetik terheik növekedését. Az igazságra 2011. október 30-án fog fény derülni, amikor megjelennek a 2012-es tarifák.
A biztosítótársaságok kezében egyetlen adu maradt a cégek megnyerésére, mégpedig az egyedi, névre szóló, de publikus ajánlat összeállítása. Ehhez természetesen alapos ismeretekre, kártörténetre, a flottával kapcsolatos káresemények pontos és összehasonlítható nyilvántartására van szükség, ami leginkább az eddig is biztosítási fedezetet nyújtó társaságok - és maguk a cégek - birtokában lelhető fel.
Azon vállalkozások, akik szeretnék, ha a biztosítók egyedi ajánlatokkal is versenyezzenek a "kegyeikért", juttassák el az általuk kiválasztott, preferált, vagy végső esetben minden más biztosítóhoz is a flottájuk eddigi "életét" tartalmazó kártörténetet. Ezen adatok alapján a biztosítók elkészíthetik saját elemzésüket, kalkulációjukat, és a meghirdetéskor névre szóló sorban tehetik közzé ajánlatukat. Ezt követően a biztosított feladata kiválasztani a számára legmegfelelőbb ajánlatot.
Ezzel a módszerrel, ha nem is teljes egészében, de részben mérsékelhető a jogszabályi változások, illetve a piaci környezet által indukált áremelkedés, és hatékonyabban működtethető a járműpark.
Forrás: Portfólió