2010.05.12
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
NEM AKARNAK KIMARADNI A BIZTOSÍTÓK AZ ÉVSZÁZAD SZERZŐDÉSÉBŐL
2015 október 19.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
Az Európai Unió és az Egyesült Államok biztosítói ismét megerősítették, hogy támogatják a biztosítások teljes körű bevonását a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménybe (TTIP).
Az európai és amerikai élet- és nem-életbiztosítókat tömörítő szövetségek: az American Insurance Association (AIA), az Insurance Europe és az American Council of Life Insurers (ACLI) közös állásfoglalást adtak ki, amelyben ismét leszögezték, támogatják, hogy a pénzügyi szolgáltatások is részét képezzék az átfogó kereskedelmi megállapodásoknak.
A biztosítási szolgáltatások kétoldalú kereskedelme és a beruházások értéke már most is meghaladja az évi 137 milliárd eurót (185 milliárd dollárt), a kooperáció erősítésével azonban újabb piacok nyílhatnának meg az európai és amerikai biztosítók számára – állítja az Insurance Europe.
A tárgyaló felek jelenleg a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) szóló tárgyalások tizenegyedik fordulójára készülnek, amelyre október 19-23-án kerül sor Miamiban. Reményeik szerint mind az USA, mind az EU megerősíti majd, hogy egy sikeres TTIP-nek magában kell foglalnia a biztosításokat és az egyéb pénzügyi szolgáltatásokat is, hiszen ezzel növelni lehetne az egymás piacain nyújtott biztosítási szolgáltatások és befektetések értékét, valamint a szabályozó hatóságok közötti párbeszédet is elősegítené. Emellett igen magas színvonalú sztenderdet is felállítana az esetleges, harmadik féllel folytatott jövőbeli kereskedelmi tárgyalásokhoz is – olvasható a három érdekképviseleti szerv nyilatkozatában.
Sajnos az eddigi tárgyalási fordulók egyike sem érintette a pénzügyi szolgáltatások kereskedelmi kérdéseit, sem a szabályozói együttműködés lehetőségét, holott már a 8. forduló előtt is kiadták hasonló állásfoglalásukat a felek. Ugyanakkor az USA részéről a tárgyalásokat vezető Michael Froman, valamint az EU kereskedelmi biztosa, Cecilia Malmström is elismerte a szeptemberi fordulón, hogy a tárgyalásokat fokozni kell, ezért a biztosítási szövetségek abban bíznak, hogy az intenzívebb tárgyalások a pénzügyi szolgáltatásokat is érintik majd.
A javaslat ellenzői, elsősorban az amerikai szabályozó hatóságok és felügyeleti szervek elsősorban attól tartanak, hogy a lépéstől gyengülne szabályozói jogkörük. Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat megjegyzi, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat érintő szabályozói együttműködés semmilyen módon nem sértené a szabályozók azon képességét, hogy szükség esetén cselekedjenek. Sőt, egy ilyen együttműködés csak támogatná G20-ak szabályozói szervezete, a Financial Stability Board (FSB) azon törekvését, amellyel egy stabil globális pénzügyi rendszert kíván létrehozni.
Forrás: Biztosítási Szemle
NÖVEKVŐ KOCKÁZATOKRA SZÁMÍTANAK A BIZTOSÍTÓK
2015 október 14.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
Az Accenture 2015-ös globális kockázat-menedzsment tanulmányában a biztosítási válaszadók az iparágat érintő növekvő kockázatokról számoltak be. Négyből három válaszadó arra számít, hogy az IT és a kiberkockázatok súlyossága növekedni fog, 65% pedig a csalás és a pénzügyi bűncselekmények kockázata fokozódni fog.
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle
Astra Biztosító: egyelőre sehonnan nem jön pénz
2015 szeptember 25.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Egyre gyűlnek a káresetek és a csalódott emberek
Egyelőre egyetlen fillér kártérítés sem érkezett a csőd előtt álló Astra biztosítótól, de még a kártalanítási alapok sem nyíltak meg a magyar ügyfelek számára. Azt sem tudni, hogy a romániai káralap felveszi-e a kapcsolatot a magyarokkal, miközben egyre csak gyűlnek a kártérítéses ügyek és a kétségbeesett ügyfelek. Csaknem háromezer olyan autó vár javításra, amelyet Astrás ügyfél tört össze. A rossz hír az, hogy ugyanez a helyzet az itt kötött lakásbiztosításokkal is: az Astrás felelősségbiztosítás már semmire nem jó.
Annak ellenére, hogy egyre többen kérik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felajánlott segítségét a „bezárt” Astra biztosító kártérítési eljárásához, egyelőre senki nem tudja, fizet-e valaha is a magyar ügyfeleknek a romániai cég, a MABISZ által kezelt kártalanítási alap vagy a román garancia alap (FGA). Csak az a biztos, hogy meg kell várni, amíg a „kinti” bíróság elrendeli a biztosító elleni csődeljárást és a felszámolást, mert csak ezt követően kezdődhetnek kifizetések. Azt viszont végképp nem tudni, hogy a magyar káreseményeket hányadik helyre rangsorolják majd a kifizetésre várók kígyózó sorában. Félő, hogy előbb a romániai károsultak kapják meg a pénzüket, s a magyarok csak a legvégén.
Miközben telik az idő, egyre több a csalódott ügyfél, s a kárrendezésre váró ügy – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Csak a sérült járművekből mostanra legalább háromezer gyűlt fel úgy, hogy addig nem javítják meg, amíg nincs garancia arra, hogy valahonnan kifizetik a költségeket. Ha más nem, akkor maga a tulajdonos, ha van cascója, akkor azon keresztül, ha nincs, akkor készpénzért. Németh a CLB-s ügyfelek visszajelzésére alapozva állítja, egyre többen félnek, hogy Astrás autóval ütköznek, ezért azt tanácsolja, most az is kössön cascót, aki ezt korábbam csak pénzkidobásnak gondolta.
A szakember azonban az Astra biztosítóval kapcsolatban felhívja a figyelmet arra is, hogy ugyanez a helyzet az ott kötött lakás- és felelősségbiztosítással kapcsolatban is. Bárki, bárkinek, bárhol okoz kárt, az Astra már senki helyett és semmiért sem fizet. Ebben a helyzetben a szakma is tehetetlen, mert ilyen még nem volt Magyarországon – ismeri el Németh. Miközben a MABISZ segítő szándéka megkérdőjelezhetetlen, egyelőre a szövetség sem tud érdemben intézkedni. Egyelőre még azt sem tudni – véli –, hogy érkezik-e valamikor akár csak hivatalos visszajelzés Romániából a magyarok ügyintézési kezdeményezésére. A szakértő szerint csak egyetlen jó megoldás létezik: minél előbb elhagyni az Astra biztosítót és új biztosítást kötni más társaságnál. Ugyanis a károkozó autósokat a károsultak akár később be is perelhetik, amennyiben a kártérítés elmarad, hiába van érvényes és befizetett Astra felelősségbiztosítása.
Astra biztosító: több százezer ügyfél kétségek között
2015 szeptember 01.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
A hiányzó díjakat még be kell fizetni
Többszázezer ügyfelet és még ennél is több szerződést hagyhat maga után Magyarországon a romániai Astra biztosító, amennyiben a napokban kezdődött csődeljárás végén „bezárják” a céget. A még hiányzó díjakat mégis be kell fizetni, mert baleset, vagy egyéb káresemény után csak így jár kártérítés. Kgfb évfordulón pedig érdemes biztosítót váltani – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Százezrek érintettek a napokban nyilvánosságra került hír kapcsán: visszavonták a romániai Astra biztosító működési engedélyét. Annak ellenére, hogy a céghazai képviselete közölte, a károsultakat két irányból is – a romániai állami garancia alapból és a magyarországi kártérítési alapból (KALAP) – ki tudják fizetni, egyes szerződések esetében nem árt más biztosító után is nézni – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs vezetője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kgfb-s ügyfelek csak a szerződésük fordulóján válthatnak szolgáltatót. Azok viszont, akiknek nincs díjhátralékuk, egy esetleges baleset kapcsán változatlanul számíthatnak kártérítésre, az ügyfélszolgálat és a kárrendezés ugyanis továbbra is működik – hivatkozik az Astra hivatalos tájékoztatására Németh.
A casco, a lakás- és a vagyonbiztosításokat szintén az évfordulókon, a szerződésre érvényes feltételek szerint lehet felmondani az Astránál. Vagyonbiztosításra azonban, aki megteheti, párhuzamosan másik céggel is szerződhet. Korábban erre a duplikálásra nem volt lehetőség, de a tavaly életbe lépett új Ptk. azonban már megengedi ezt a formát. Kárrendezéskor azonban ez nem jelent majd dupla kifizetés, hiszen a biztosítás továbbra sem szolgálhat vagyonosodást és változatlanul csak a kár utáni helyreállítás lehet a cél. Abban az esetben, ha a károsultak mindkét biztosítónak jelentik az esetet, a társaságoknak joguk van a részarányos, vagy részvállalásos kártérítésre – tájékoztat a szakértő. Ez azt jelenti, hogy a kárösszeget az adott biztosítók megoszthatják egymás között. Igaz, ez a megoldás kétszeres díj befizetését feltételezi, ám ebben az esetben csak így lehetnek biztosabb fedezetben az Astra-ügyfelek vagyontárgyai.
A szakértő szerint az érintetteknek mostantól érdemes minden eddiginél jobban figyelni az Astrával kapcsolatos híreket, elsősorban az MNB hivatalos közleményeit, mert napról, napra változhat az ügyintézéssel kapcsolatos tudnivaló.
Kgfb: eddig 150 ezren váltottak
2014 november 24.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Nagyjából 150 ezren váltottak biztosítót tíz nappal a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kampány vége előtt, ez a tavalyi hasonló időszakhoz képest 20 százalékkal kevesebb. Egyes biztosítók továbbra is ódzkodnak a céges flottáktól, ezért kiugróan magas, akár százszoros tarifával ijesztik el a tulajdonosokat. Megtörtént: egy flottatulajdonos az eddigi 8 milliós kgfb-je helyett 920 millió forintos ajánlatot kapott.
Jöhet még egy utolsó nagy roham a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (KGFB) kampányban, de ez már nem fogja megrázni a biztosítókat – véli Németh Péter, az egyik legnagyobb biztosítási alkusz, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója. A cég tapasztalatai szerint eddig nagyjából 150 ezren váltottak biztosítót, ez a tavalyi hasonló időszakhoz képest legfeljebb 80 százalékos arány. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az első csendes félidő után a másodikban sem várható nagy izgalom, s különösebb roham sem. Akkora legalábbis biztosan nem, hogy ne győznék fogadni a kötéseket a cégek – véli Németh. A szakértő szerint azonban ennek ellenére pórul járhat az, aki az utolsó napra hagyja a régi szerződése felmondását, s az új megkötését, mert ha sokan tesznek így, a biztosítók nem lesznek képesek éjfélig befogadni és átvezetni a bejelentéseket.
A CLB tapasztalatai szerint idén nem voltak döbbenetes változások, a kezdeti riogatásokkal ellentétben az index-díj – a régi ügyfeleknek ajánlott jövő évi tarifa – sem mutatott drámai eltérést, legfeljebb zömében azoknál, akikre az elmúlt 2-3 évben túl sokat költöttek a biztosítók. Nekik viszont jelentősen, akár 10 ezer forinttal megemelt tarifát kalkuláltak a következő évre. Egyébként pedig átlagosan 15 százalékos indexdíj emelés történt, az alkusz szerint ez az ügyfelek érdekében is indokolt, hogy az alkatrész-árak és a munkadíj drágulása ellenére is ki tudják fizetni a biztosítók a kártérítési összegeket – összegzi Németh.
Az idei kampányban is folytatódik egy korábbi jelenség: egyes biztosítók drasztikusan, akár százszorosan emelt díjjal tartanak távol maguktól bizonyos járműkategóriákat. Haszongépjármű flották biztosításával némelyik cég annyira nem akar foglalkozni, hogy az egyik például egy máshol kötött 8 millió forintos díjjal szemben 920 milliós ajánlattal riasztotta el a tulajdonost – utalt az egyik megtörtént esetre a szakértő. De volt, aki az idei 1 milliós szerződését vitte volna egy másik céghez, ám ott csak 8 milliós tarifával fogadták volna be a flottáját. Egy magánkézben lévő mentőautóra pedig az átlagos 30-40 ezer forintos éves díj helyett 290 ezret ajánlott az egyik biztosító csupán azért, mert nem akar ezzel a kategóriával foglalkozni. No persze, ha ennyit is kifizet a tulajdonos, akkor lehet róla szó. A biztosítók egyetlen ajánlattételt sem tagadhatnak meg, de kiemelkedően magas díjat kalkulálhatnak a számukra nagy kockázatot jelentő járművekre – magyarázza Németh.
Annak ellenére, hogy egyelőre úgy tűnik, a K&H uralja a kampányt, s mögötte az MKB, KÖBE, Groupama Biztosító osztozik a helyeken, nem lesz olyan cég, amelyik túl nagy meglepetést okoz a kgfb-időszak végére – összegzi az alkusz.
Forrás: hirportal.clb.hu
Kgfb: Az indexdíj az igazi feketeleves
2014 november 05.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Összesen akár 5 milliárd forinttal is többet fizethetnek az autósok a kötelező biztosításért, ha a tavalyihoz hasonlóan másfél millióan maradnak a régi biztosítójuknál. Saját ügyfeleik jövő díját ugyanis idén jó néhány társaság akár 10 ezer forinttal is megemelné. Az indexdíj ajánlatoknak november 11-éig kell megérkezniük az év végén váltó autósokhoz.
Kétmilliónál több autósnak kell a napokban – legkésőbb november 11-éig – megkapnia azt az értesítőt, amelyben a biztosító arról tájékoztatja őket, mennyi lesz a jövő évi kötelezőbiztosításának éves díja – hívja fel a figyelmet Németh Péter, az egyik legnagyobb biztosítási alkusz cég, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója. Az elmúlt napokban már tömegével érkeztek az értesítők, de sokan még nem kapták meg az úgynevezett indexdíjról szóló levelet. Igaz, még az is lehet, hogy már az elektronikus postaládájukban van a levél, de több tízezren gyakorlatilag soha nem nézik meg a biztosítónak megadott email-fiókot. Különösen igaz ez azokra, akik valamikor csak az alacsonyabb díjért, úgynevezett e-kedvezményért vállalták az elektronikus levelezési módszert. Így aztán nem csoda, hogy évről-évre úgy sodródnak bele nagyobb költségbe, hogy észre sem veszik, csak amikor már fizetni kell. Akkor viszont már nincs visszaút.
A figyelmetlenségre is számítanak
Tavaly másfél millió autós maradt a korábbi biztosítójánál, becslések szerint több százezren figyelmetlenség, tájékozatlanság miatt. Idén azonban néhány biztosító kiemelkedően magas indexált díjtarifával, durván bünteti a hűségüket. Vagyis, nem is az eddig sokat emlegetett 1-2 ezer forintos új kötelező díj a fekete leves, az igazi bombát az index levél rejtheti – mondta Németh. A szakértő szerint egyébként idén annyira alacsony volt a kgfb díj, hogy már teljesen indokolt volt a párezer forintos emelés. Ez egyben az ügyfelek érdeke is, hiszen a biztosítóknak tőkeerősnek kell maradniuk ahhoz, hogy a dráguló alkatrészek és a magas importálási költségek mellett ki tudják fizetni az autókban keletkezett károkat. A túlzott indexált áremelés mögött azonban már inkább az lehet, hogy a biztosítók a „hűséges” ügyfelek jóhiszemű nemtörődömségére alapoznak.
A CLB gyorsfelmérést végzett ügyfelei körében, s kiderült, a megkérdezettek közül eddig csak minden ötödik kapta meg az értesítőt a jövő évi díjáról, közülük ketten legalább tízezer forinttal megemelt összegről. De van olyan is , akinek a kgfb-jét jövőre a mostaninak a duplájára „indexálta” a biztosítója. Ők, ha felfigyelnek erre, vélhetően váltani fognak, ezért elképzelhető, hogy idén a tavalyinál jóval nagyobb lesz a biztosítók közötti ügyfélvándorlás.
Forrás: hirportal.clb.hu
Kgfb: van olcsóbb is a tavalyinál
2014 november 03.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Az általános díjemelés ellenére akár tizenhárom százalékkal is csökkentheti a kötelezőjét az, aki az internetes portálokon kalkulál. A CLB-nél éjszaka már számoltak, s volt olyan 43 éves budapesti nő, Skoda Fábiával, és szintén fővárosi, 63 éves férfi, aki a tavalyinál is olcsóbb kgfb-t köthet.
Annak ellenére, hogy a tegnapi gyorsfelmérések több internetes alkuszi portálon is azt mutatták, hogy drágulnak a jövő évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjak, lesznek olyanok, akik a tavalyinál olcsóbbat is találnak maguknak – derült ki a CLB éjszakai számításaiból, amelyet a most érkezett konkrét díjak alapján saját ügyfeleik körében végeztek. A kgfb-díjakat az egyes társaságok ugyanis nem egységesen drágítják, vagy csökkentik, hanem bizonyos szegmenseket elemezve, kategorizáltan változtatják. A CLB.hu portálon végzett kalkuláció szerint 13 százalékkal csökkentheti a díját az a 43 éves nő, aki Budapesten, egy 65 négyzetméteres lakásban él, Skoda Fábiára köti a kötelezőjét cascóval és lakásbiztosítással együtt. Ilyen feltételekkel idén 21 372 forintot kellett fizetni, most viszont már 18 664 forintért is talál magának éves díjat az, aki az említett feltételekkel keresgél a portálon. De még az említett 43 éves nőknél is kevesebbet fizet – legalábbis a portál kalkulációja alapján – az a 63 éves budapesti férfi, aki 1999-es évjáratú Opel Astrával jár, 120 négyzetméteres családi házban él, s ennek a biztosítását is újra köti– összegezte az éjszakai kalkulációk eredményét Németh Péter a cég értékesítési és kommunikációs igazgatója. Igaz, ez utóbbi feltételekkel csak két százalékot, alig pár száz forintot lehet spórolni. Ehhez alig néhány percnyi türelemre van szükség – állítja Németh.
A kedvező találatok ellenére igaz azonban a tegnapi első állítás, miszerint általában emelték a kgfb-díjakat a biztosítók, ám minden eddiginél nagyobb a szórás a legolcsóbb és a legdrágább ajánlat között, így aztán, aki keres, az talál alapon rá lehet lelni a lehető legjobb megoldásra. Ehhez csak internetre, s alig néhány percnyi türelemre van szükség – hívja fel a figyelmet az alkuszi portálok előnyeire a szakértő. A hangsúly azonban ne elsősorban az olcsóságon legyen – figyelmeztet -, a legjobb megoldás ugyanis nemcsak az ártól, hanem az abban foglalt feltételektől és garanciáktól is függ. Németh szerint érdemes az együttkötési konstrukcióban kapcsolt díjakat, a casco és a lakásbiztosítási tarifát is tanulmányozni, ugyanis kiderülhet, ezek együttkötésével a kötelező ugyan esetleg nem csökken, de a cascót, vagy a lakásbiztosítást lényegesen lejjebb lehet vinni.
A CLB továbbra is fenntartja, hogy az átszerződők számát az indexálás, vagyis a társaságok meglévő ügyfeleiknek ajánlott jövő évi díj mértéke határozza meg. Ennek alapján dől el, hogy csak néhány százezren, vagy akár kétmillióan is új biztosítót fognak keresni.
Forrás: hirportal.clb.hu
Kgfb: az indexdíj lehet a nagy meglepetés
2014 november 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Meglepően magas, akár kétszeres jövő évi díjjal bünteti némelyik biztosító a már meglévő ügyfeleit, ők vélhetően más társaságokhoz menekülnek majd – összegzi a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kampány első napján tapasztaltakat a CLB biztosítási alkusz. Az alig néhány órával ezelőtt közzétett biztosítói hirdetményekben szembeötlő újdonság, hogy együttkötési kedvezménnyel egyszerre akár négyféle biztosítást is eladnának az autósoknak. A fuvarozókat viszont akár az átlagdíj háromszorosával is büntetik a társaságok, akárcsak azokat, akik tartósan külföldön használják az autójukat.
Általában emelkednek a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) jövő évi díjai, de az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján úgy tűnik, nem drasztikusan, legfeljebb 10-15 százalékkal – írta néhány órával az első biztosítói hirdetmények megjelenése után a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. A folyamatosan érkező kgfb-hirdetményekből már az első áttekintés során is szembeötlő az úgynevezett együttkötési kedvezmények kibővítése, ami azt jelenti, hogy az eddigi casco-kgfb helyett akár négyféle – lakás-kgfb-élet-casco - biztosítást is „rávarrnak” erre a konstrukcióra – hívta fel a figyelmet az idei kampány egyik legmarkánsabb újdonságára Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs igazgatója. Ez azt jelenti, hogy a lakásbiztosításokat idén még inkább megéri átnézni és akár újra kötni a kampányban.
Az éjszakai feldolgozás során kiugró érdekességeket egyelőre nem tapasztaltak a CLB szakértői, az már viszont egészen biztos, hogy az átszerződési kedvet az a díj fogja meghatározni, amelyet az autósok jelenlegi biztosítója kalkulál – szaknyelven indexál – nekik 2015-re. Ezzel kapcsolatban már vannak, és még lesznek is nagy meglepetések – szögezi le Németh. Az indexdíjakat tartalmazó értesítőket folyamatosan kapják az emberek, s az eddigiek alapján kiderül, hogy jó néhány biztosító durván, akár 10- 15 ezer forinttal is emelné a meglévő szerződésekhez tartozó tarifát. Arra, hogy miért nem becsülik meg jobban, s miért nem kényeztetik kedvezményekkel régi ügyfeleiket a társaságok, az lehet a magyarázat, hogy sok autós nem foglalkozik a biztosításával, egyszer megkötötte, s azóta csak fizeti a díjat a nélkül, hogy rendszeresen ellenőrizné. Úgy tűnik az ilyen „inaktív” ügyfelek még mindig többen vannak, mint ahányan azok, akik a drágítást látva átszerződnek másik biztosítóhoz. Az indexdíjakat legkésőbb november 10-éig meg kell kapniuk azoknak, akiknek most van a biztosítási fordulójuk – ez kétmilliónál több autós -, érdemes megvárni az értesítőt és csak utána dönteni a továbbiakról – figyelmeztet a szakértő.
Az a tendencia is folytatódik, hogy felárakkal, az átlagdíj akár háromszorosával is büntetik a fuvarozókat és azokat, akik tartósan külföldön használják az autójukat. Ők jól teszik, ha új csomagot választanak.
Tavaly már nagyon közkedvelt volt az „e-gfb” azaz a kizárólag elektronikus kommunikációra korlátozott szerződési forma. Fontos tudni, hogy aki ilyen címen fog idén kötelező biztosítást kötni, az valóban ne számítson semmiféle papíralapú levélre, értesítőre és csekkre sem. Németh ezért óva inti ettől a konstrukciótól azokat, akiknek csak van, de gyakorlatilag soha nem használják az email-rendszerüket, nem olvassák a leveleiket, mert semmiféle értesítésről nem fognak tudni, még arról sem, ha végül felmondja a szerződést a biztosító. Márpedig, a szakértő tapasztalatai szerint tömegével vannak olyanok, akik már eddig is azért kerültek díjhátralékba és akár a szerződéseik felmondásába, mert hiába figyelmeztette őket díjfizetésre emailben a biztosító, meg sem nyitják az elektronikus levelezésüket. Az e-kedvezményesek a díjakat is csak utalással, azon belül is inkább csoportos beszedési megbízással egyenlíthetik ki, ezért jól gondolja meg mindenki – főleg az idősebbek –, vállalja-e ezt a kötelezettséget. Az, aki nem tartja be a feltételeket többet bukhat, mint amennyit spórolhat ezen a kedvezményen – figyelmeztet Németh.
Attól függetlenül, hogy a konkrét díjak az elkövetkező órákban, legkésőbb holnap – november 3-a – reggelre megjelennek, Németh higgadtságra, türelemre, s megfontoltságra int mindenkit. Figyelmeztet: nem kell kapkodni, nem szabad elhamarkodni a szerződéseket, mert aki ezt teszi, annak egy esetleges rossz konstrukcióból nincs visszaút, egy évig azt kell fizetnie. Egész novemberben lehet kalkulálni, online oldalakon tanulmányozni az egyes ajánlatokat – szögezi le a szakértő.
Forrás: hirportal.clb.hu
Kgfb: csendben kialszik a kampány
2013 november 25.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Már csak néhány nap van arra, hogy új kötelezőt lehessen kötni. Az idei szokatlanul csendes kgfb-kampány slágere nem is az autó, hanem a lakásbiztosítási kedvezmény lett, s ez némileg megmozgatta az állóvizet.
Idén azonban már nem sok ilyen esettel számolnak az alkuszok, ez a kampány ugyanis már nem igazán hozta lázba az autósokat. A jövő évi díj-indexálások alapján elmondható, hogy tíz ügyfélből nyolcnak érdemes a saját szolgáltatójánál maradnia, mert jó ajánlatot kapott, s így nem éri meg váltani. Ez új, és örvendetes tapasztalat, hiszen úgy tűnik, a biztosítók végre megbecsülik a hűséges ügyfeleiket, s ezzel talán a nagy kgfb-kampányok történelme is lezárul – összegezte a CLB tapasztalatait Németh Péter.
Idén egyébként a lakásbiztosítási együttkötés tarol, mivel több társaság erre a „termékre” ad rendkívüli kedvezményeket. Ezzel egyértelműen megkezdődött egy új kampány is, hiszen a legtöbb lakásszerződés évfordulója szintén január elseje. Döbbenetes, hogy ezeknek a biztosításoknak legalább a felére évente több tízezer forintot dobnak ki az ablakon az emberek csak azért, mert eszükbe sem jut megújítani, olcsóbbra, és sokkal tartalmasabbra cserélni – véli az alkusz. De, hogy a legtöbb ügyfél mennyire elhanyagolja a biztosítását, az akkor derül ki igazán, amikor egy „káresemény” után mélyen az aktuális érték alatti kártérítési összeget kapja. E területen tehát minden pozitív változás csak kedvezhet a lakástulajdonosoknak.
Forrás: index.hu
Index-díjak a legolcsóbbtól a csillagos égig
2013 november 11.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Soha nem mozgott még ennyire szélsőséges értékek között a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás úgynevezett index díja, mint az idén. Ez az a tarifa, amelyet régi ügyfeleiknek számolnak ki a cégek arra az esetre, ha náluk maradnak. A CLB biztosítási alkusz eddigi tapasztalatai szerint az ajánlatok között van a piaci legolcsóbb és a legdrágább díj is. Vagyis, a biztosítók még mindig nem döntötték el, hogy járnak jobban: ha megbecsülik régi ügyfeleiket, vagy ha csak az újak megszerzésére koncentrálnak. A jövő évre vonatkozó ajánlatot a napokban kapja meg csaknem másfél millió autós.
Idén újra visszatértek az érthetetlenül magas, de megjelentek a meglepően alacsony kgfb-index díjak is. Ez az a tarifa, amelyet régi ügyfeleiknek kínálnak a biztosítók arra az esetre, ha jövőre is náluk maradnának – magyarázta a rejtélyes indexálás lényegét Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz cég értékesítési igazgatója felhívja a figyelmet, hogy az értesítőket a napokban kapja meg csaknem másfél millió autós a saját biztosítójától, s mindenki ennek alapján fogja tudni eldönteni, érdemes-e maradnia a jelenlegi társaságnál, vagy váltani kell. Az értesítéseknek a forduló nap előtt legkésőbb az 50-ik napig kell megérkezniük az ügyfelekhez.
Most először annyira szélsőséges az index-érték, hogy szinte lehetetlen általánosítani, megbecsülik-e, s ezzel maradásra bírják-e ügyfeleiket a biztosítók egy kedvező ajánlattal, vagy inkább elűznék maguktól – összegzi a CLB tapasztalatát Németh. A szakembereket is meglepi, hogy némelyik társaság mennyire igyekszik megválni meglévő ügyfeleitől. Más magyarázat ugyanis alig van arra, ha valamelyik biztosító a duplájára emelné, de legalábbis az újaknak tett ajánlatánál jóval magasabbra kalkulálja a már meglévő partnerei díját. Érthetetlen – mondja Németh – hogy egyes társaságok idén újra visszatértek ehhez a nem éppen ügyfélbarát módszerhez, pedig néhány éve már úgy tűnt, nem büntetik tovább a helyben maradó, úgynevezett passzív ügyfeleket. Más biztosítóknál viszont a sok kicsi, sokra megy elv alapján, akár feltűnően alacsony díj árán is megtartanák a már megszerzett szerződéseket.
Ráadásul ez nem szűk réteg, százezrek vannak, akik évek óta nem „mozdulnak”, egyszer megkötötték, s azóta is ugyanannál a társaságnál tartják a szerződésüket. Többségüknek nincs internete, idős, vagy egyszerűen csak jó neki az, ami van, s párszáz forint különbség miatt nem „ugrál” minden évben máshová. De vannak olyan ügyfelek is, akiknek van internetük, s olyan email-fiókjuk is, amelyet levelezési címként adtak meg a biztosítójuknak, de rendre kiderül, hogy gyakorlatilag soha nem nyitják meg, fogalmuk sincs róla, mit ír nekik a társaság. Ők jellemzően azok, akik a még csak pár éve kezdődött „e” kedvezmények csapdájába estek. Az „e” – elektronikus – konstrukció azt jelenti, hogy az ügyfél lemond a papír alapú értesítőkről, s helyette elektronikus módon, azaz e-mailen keresztül kapja a különféle információkat – magyarázza Németh Péter. Ez gyors, kényelmes és főleg költségkímélő megoldás, mert például a postai díjak megtakarítását a tarifában is érvényesíteni lehet. Vagyis, aki ezt a módot választja, annak alacsonyabb lesz a díja – érvelnek a konstrukció mellett a szakemberek. Arra azonban a kezdetben nem számítottak a biztosítók, hogy az e-kedvezményezettek között tömegével vannak olyanok, akik szinte soha, de legalábbis igen ritkán nyitják meg a levelezési rendszerüket, legalábbis azt, amelyiket megadták a szerződéshez. Sok ilyen eset van az alkuszoknál – mondja Németh, aki a CLB kedvenceként emleget egy idős vidéki ügyfelet, aki két évvel ezelőtt, éppen az olcsósága miatt választotta az elektronikus csomagot, de azóta is írógéppel írott levelekben reklamálja az elmaradt csekkeket és tájékoztatókat.
Forrás: hirportal.clb.hu