2010.05.12
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Akár havonta új kgfb-díj
2012 október 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Akár havonta új kgfb-díj
Soha nem tapasztalt, folyamatos verseny kezdődhet jövőre a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacon, az új kgfb. törvény szerint ugyanis év közben is bármikor, akár havonta megjelenhetnek új díjak. A folyamatos változtatási lehetőség egyértelműen kedvez az ügyfeleknek, az élénkülő versenyben azonban egyénileg nehéz lesz eligazodni – véli egy biztosítási alkusz cég. Az újítás az év közben váltókat érinti.
Egyértelműen „ügyfélbarát”, ám egyénileg nehezen követhető változást hozhat jövőre a napokban elfogadott új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény. A szabályozás megszünteti a régi, merev díjhirdetési rendet, s évente többszöri változásra is lehetőséget ad, ez a korábbinál jóval dinamikusabbá teszi a piacot – latolgatja a várható változásokat Németh Péter. A 25 biztosítóval szerződött CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója szerint a cégek vélhetően folyamatosan figyelik majd egymás tarifáit, s igyekeznek a másiké alá menni vagy esetleg csábító pluszokat kínálni az ügyfeleknek. Annak ellenére, hogy egy szolgáltató évente legfeljebb háromszor módosíthatja saját kgfb-díját, elképzelhető, hogy minden hónapban megjelenik valahol egy új tarifa. Az alkuszok ezért úgy vélik, minden korábbinál nagyobb szükség lesz a közvetítésükre, mert náluk mindig az aktuális ajánlat található.
Forrás: hirportal.clb.hu
Kgfb: a dupláját fizeti az, aki elmaradt
2012 április 17.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb: a dupláját fizeti az, aki elmaradt
Ezreknek mondják fel a szerződését
Egyre többe kerül a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) és a baleseti adó azoknak az autósok, akik eddig nem fizették be a díjat, s a szolgáltató ezért felmondta a szerződésüket. A „pótdíj” alól nem lehet biztosító-váltással kibújni, az adatokat ugyanis, így a szerződés felbontásának okát is egy központi rendszer tárolja, s minden kockázatviselő ez alapján szerződik. Minél később rendezi valaki, annál többe kerül az idei kgfb-je – figyelmeztet egy biztosítási alkusz.
Akár az alapdíjuk kétszeresét is fizethetik ma, de holnaptól még többet a biztosítóknak azok az autósok, akiknek a szerződését felbontotta a szolgáltató, mert nem rendezték a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjat és a baleseti adót – hívja fel a figyelmet a késedelem következményeire Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. A cég pontos számítással mutatja be, hogyan emelkedett mára a kétszeresére, s később napról, napra egyre feljebb például egy 1,2-es Opel Corsa kötelező díja, ha nem érkezett be mostanáig az összeg, s a biztosító 60 nap után automatikusan felmondta a szerződést. Az 1 200 köbcentis, 55 kilowattos jármű kötelezője 14 940, a baleseti adója pedig 4 482, vagyis összesen 19 422 forint, ha időben érkezik a biztosítóhoz. Amennyiben nem fizették be,ugyanez az összeg ma már 40 992 forint, ami az elmaradt alapdíjat és a baleseti adót, mindkét tétel fedezetlenségi díját – plusz 30 százalékot -, az év végéig szóló díjat, valamint a baleseti adó plusz 30 százalékát tartalmazza. Németh több éves tapasztalata szerint több ezren lehetnek azok, akik elmaradtak a befizetéssel, de most először kell ilyen drága „büntetéssel” számolniuk. Erre a baleseti díj bevezetése a magyarázat.
A CLB szakértője elmondta: a biztosítók 60 nap nemfizetés után – többszöri figyelmeztetés mellett – automatikusan felmondják a szerződést, aminek következtében a gépjármű biztosítási fedezet nélkül üzemel. Ez olyan „büntető” tétel, amely a szerződéskötésig visszamenőleg drágítja a díjat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha valaki újrakötné a kötelezőjét, ma még a korábbinak a kétszeresén, azonban minden nappal egyre drágábban teheti meg. A szakember felhívja a figyelmet arra is, hogy a megemelt tarifát nem lehet biztosító-váltással kikerülni, mert a szolgáltatók egy olyan központi adatnyilvántartó rendszer – KÁNYA - alapján dolgoznak, amelyben minden ügyfél „előélete” tételesen szerepel. A rendszer a korábban felbontott szerződésekre, s annak okára is automatikusan figyelmezteti a biztosítási ügyintézőt, így az elmaradással járó kötelezettséget, a pótdíjat senki nem úszhatja meg.
A szakértő szerint egyébként nem érdemes sokáig halogatni az újrakötést, mert minél később rendezi valaki a számlát, annál többet kell fizetnie. Kgfb nélkül közlekedni viszont kockázatos, egy közúti ellenőrzés során való „lebukásnak” súlyos következményei lehetnek.
Forrás: hirportal.clb.hu
Gubancot okozhat a baleseti adó
2012 február 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Gubancot okozhat a baleseti adó
Szerdáig kell befizetniük az autósoknak a kötelező biztosítás első idei részletét és az az utáni 30 százalékos adót. Aki kevesebbet utal, vagy a csoportos beszedési megbízásnál túl alacsonyra állította be a limitet, annak könnyen megszűnhet a biztosítása.
Még két napjuk van azoknak az autósoknak, akiknek január 1-jei fordulónappal szól a kötelező biztosításuk, de még nem fizették be az első idei díjrészletet, hogy fizetési kötelezettségüknek eleget tegyenek. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) arra hívja fel a figyelmet, hogy a biztosító akkor is helytáll, vagyis az okozott kárt megtéríti, ha balesetet okoz az eddig még nem fizető autós, mert az első díjrészlet fizetésére 60 napot ad a törvény.
Idén annyival bonyolultabb a történet, hogy január 1-jétől már baleseti adót is kell fizetni. Ez a teher a kgfb-díj 30 százaléka, legfeljebb napi 83, azaz idén évi 30 378 forint, és a baleseti adót ugyanolyan ütemezésben kell leróni, mint a biztosítási díjat. Ugyan mindkettőt a biztosító számlájára kell utalni, de az adót a biztosító továbbutalja az államkasszába.
Előfordulhat, hogy az autó üzembentartója vagy a tulajdonosa kevesebbet utal vagy fizet be csekken, mint ami a díj és az adó összege. Ilyenkor az állam elsőbbséget élvez: a biztosítónak úgy kell kezelnie a hozzá beérkezett összeget, hogy abból levonja az adónak megfelelő összeget, azt továbbutalja az államkasszába, és a fennmaradó összeget számítja be a kgfb-díjba. Egy negyedéves díjfizetést vállaló, évi 20 ezer forintos kgfb-díjra szerződőnek most 5 ezer forintos díjrészletet és 1500 forintos adórészletet kell fizetnie. Ha csak összesen 5 ezer forintot fizet, akkor a biztosító úgy tekinti, hogy az első negyedévre vonatkozó díj csak részlegesen teljesült, így a biztosító cég kockázatvállalása addig tart, amíg a három hónapra számított 5 ezer forintból a 3500 forint tart - vagyis valamikor március első napjaiban megszűnik a szerződés.
Annál az autósnál, amelyik már fizetett, elvileg időben kiderül, hogy a kelleténél kevesebbet utalt a biztosítónak, mert utóbbi levélben értesíti a díjhátralékról. Ekkor még van ideje, hogy a hátralékát rendezze. Aki azonban az utolsó napokra hagyta az első részlet fizetését, annál lehet, hogy időben már nem is derül ki a tévedés, ezért már csak egy olyan levelet kap 15 napon belül, hogy a szerződése megszűnt. Ekkor a törvény azt írja elő, hogy vissza kell mennie a biztosítóhoz, amelyikkel a megszűnt szerződést kötötte, vagyis új szerződést kell kötnie (a múltjában viszont ott áll majd, hogy díjnemfizetés miatt megszűnt a szerződése). Arra az időszakra azonban, amelyikre nem volt kgfb-díjfizetés, úgynevezett fedezetlenségi díjat és az után is baleseti adót kell fizetni. (A fedezetlenségi díj összege magasabb, mint a kgfb-díj, a Mabisz idei tarifája alapján naponta 270-560 forint attól függően, hogy milyen teljesítményű a gépkocsi.)
Bár a biztosítók nagy része egyetlen csekket küldött ki az ügyfeleknek, az azon szereplő összeg pedig a díjat és az adót is tartalmazza, de volt olyan is, hogy két csekket kaptak az autósok. Aki figyelmetlen volt, annál előfordulhat, hogy csak az egyiket, a díjat fizette be. Nála ugyanaz a probléma és a megoldási lehetőség is, mint a fenti esetben.
Nagyobb probléma lehet abból, ha csoportos beszedési megbízással történik a biztosító felé a fizetési kötelezettség teljesítése, de a limitet úgy állította be a bankszámla tulajdonosa, hogy az kevesebb, mint a kgfb-díj és a baleseti adó összege. (Ennek oka lehet például, hogy az autós a limit megadásakor még nem számolt a bőven a biztosítási kampány idején tárgyalt, és jóval annak lezárulta után életbe lépett adóval.) Ekkor a bank egy fillért sem emel le a számláról, arról külön nem is értesíti a számlatulajdonost, aki csak utólag, a számlalevél átnézése után veheti észre, hogy nem fizetett. Így sokáig annak a tudatában van az autós, hogy minden rendben van, de egyszer csak derült égből villámcsapásként éri őt a biztosítónak a szerződés megszűnéséről szóló levele.
Azoknak is gubancot okozhat a baleseti adó, akiknek a fordulónapjuk nem január 1-jén van, hanem a biztosítási évük már tavaly év közben elkezdődött. Rájuk is vonatkozik a baleseti adó, annak összege attól függ, hogy a biztosítási év mekkora része esik 2012-re. Nekik akkor kell először baleseti adót vagy annak első részletét fizetniük, amikor az idénre eső első díjrészletet fizetik.
Forrás: origo.hu
Az első kgfb díjat és a baleseti adót február végéig kell megfizetni
2012 február 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Az első kgfb díjat és a baleseti adót február végéig kell megfizetni
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény megengedi, hogy akinek az év végén fordul a biztosítása, az az első díjat 60 napos türelmi idővel fizesse be, ez vonatkozik a baleseti adóra is - közölte a Magyar Posta Biztosító az MTI-vel.
A nagy tömegben biztosítót váltó autósok - a tavaly év végi kampányban mintegy 800 ezer volt a számuk - regisztrálása, és az első fizetési számlák, csekkek kiküldése időt vesz igénybe, ezért a kgfb törvény 60 napot ad erre a biztosítóknak. A praktikusan február végéig tartó időszakban a rendőrség sem róhatja fel a befizetés hiányát a kocsi tulajdonosának, illetve üzembentartójának - áll a közleményben.
A parlament a kampány alatt fogadta el a kgfb-díj 30 százalékának megfelelő baleseti adót, amelyet a biztosítási díjjal együtt kell megfizetni. Miután a kulcs még nem volt biztos, ezért a biztosítók - és az alkuszok - adó nélkül adták meg az idei díjat. A továbbiakban a befizetés kettéválik. Ha a biztosító már január elején felkészült az új adó kezelésére, akkor az azzal növelt összegről szóló csekket küldte ki az ügyfelének.
Ha még nem tudta kezelni az adót, akkor kiküldte a kgfb díjra szóló csekket, és mostanában küldi az adóról szólót. A második csekkel együtt küldött magyarázatban a biztosító felhívja a figyelmet, hogy akkor is be kell fizetnie a baleseti adót, ha ügyfele azt nem fizette meg: ilyenkor a biztosítási díjból vonja ezt le a biztosító, és továbbítja az adóhatóságnak. Ha az autós már januárban befizette a kgfb-díjat - vagy annak az első részletét - akkor a biztosító ebből levonta az adót, és a hiányzó biztosítási díjat számlázza ki most, amely értelemszerűen megegyezik a baleseti adó összegével. (MTI)
Forrás: profitline.hu
MIRE FIGYELJÜNK A KÖTELEZŐ BEFIZETÉSÉNÉL
2012 január 31.
Kategória:
Kötelező biztosítás
MIRE FIGYELJÜNK A KÖTELEZŐ BEFIZETÉSÉNÉL
Változások a baleseti adó körül
Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a január 1-jén hatályba lépett baleseti adó kapcsán saját magunknak kell gondoskodnunk arról, hogy a biztosítási díj mellett az adó összege is beérkezzen a biztosítóhoz. Ennek elmulasztása akár a biztosításunk megszűnését, ezáltal pedig nem várt, komoly anyagi terhet is jelenthet, akár azt is, hogy a gépjárművet díjnemfizetés miatt kivonják a forgalomból.
Idén életbe lépett a baleseti adó, amelynek megállapítása, beszedése, bevallása és befizetése a törvény alapján – az önadózás esetén kívül – a biztosítók feladata. A biztosítóknak a megállapított adót – főszabályként - a törvény hatálybalépését követően az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahogyan azt az ügyfél fizeti. Azon szerződés esetében.
Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díj, illetve a fedezetlenségi díj, ha a gépkocsi-tulajdonost ilyen kötelezettség terheli. Az adó mértéke az adóalap – kgfb díj, ideértve a fedezetlenségi díjat is – harminc százaléka, de a biztosító kockázatviselésével érintett időszakban legfeljebb napi 83 forint gépjárművenként.
Ha az eredetileg megállapított biztosítási díj változik, a baleseti adó is arányosan nő vagy csökken. Így ha bármely okból – érdekmúlás: a gépjárműnek új tulajdonosa lesz vagy totálkárossá válik az autó – a befizetett biztosítási díj időarányos része az ügyfélnek visszajár, és ekkor a megfizetett baleseti adó arányos részét is visszakapja. A biztosító által megállapított baleseti adó és a biztosítási díj befizetése után nincs további tennivaló az adóval kapcsolatban.
A Generali-Providencia Biztosító Zrt. arról tájékoztatta lapunkat, hogy ha a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizettünk be, akkor ezt a törvény szerint úgy tekintik, hogy részben vagy egészben a megállapított adófizetési kötelezettségünket rendeztük. Fontos tudni, hogy akár a díj, akár az adó megfizetésének elmaradása a szerződés megszűnését eredményezi. A szerződés megszűnése komoly anyagi terhekkel járhat, hiszen a fedezetlenségi díj többszöröse lehet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eredeti, a biztosító tarifája szerinti díjának.
Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés díjnemfizetés miatt megszűnik, az okmányirodák a jegyző határozata alapján kivonják a gépjárművet a forgalomból. Ennek következtében a gépjármű üzembentartója önadózóvá válik. Ebben az esetben neki kell a fizetendő baleseti adót bevallania és befizetnie az állami adóhatóság részére. A biztosító a kockázatviselés megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást küld arról, hogy az adót meddig fizették be. Az önadózóvá váló személynek e napot követően a gépjármű kivonása napjáig kell megfizetni az adót, mégpedig a MABISZ által közzétett fedezetlenségi díj alapulvételével, azzal, hogy ilyenkor az adó felső határának napi 83 forintos összegét sem lehet figyelembe venni.
Ha eddig a szerződő átutalással fizette a biztosítási díját, figyelnie kell arra, hogy az átutalás összegét a baleseti adó összegével meg kell növelnie. Mindez azért fontos, hogy a szerződés esetleges díjnemfizetés miatt ne szűnhessen meg.
Egy 2010-es törvényi rendelkezés értelmében fedezetlenségi díjat köteles fizetni az üzembentartó, ha a választott biztosítójánál a biztosítási díjat nem fizeti meg és szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik. A fedezetlenségi díjat a kockázatviselés nélküli időtartamra a MABISZ kártalanítási számlájára kell megfizetni, előre meghirdetett tarifa alapján. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet. Egy adott időszakra számított fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál, több száz forint is lehet naponta. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését és díjfizetéssel való hatályban tartását. A jogszabály nem ad lehetőséget sem a fedezetlenségi díj elengedésére, sem a részletfizetés engedélyezés.
Forrás: magyarhirlap.hu
Kötelezőt váltott? Erre kell most figyelnie!
2012 január 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kötelezőt váltott? Erre kell most figyelnie!
Becslések szerint idén mintegy 700 ezer autós mondta fel a december elsejei határidőig az év végén lejáró kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb). Nekik december 31-ig kell megkötniük az új biztosítási szerződést. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) röviden sorra veszi a leggyakoribb buktatókat és elkerülésük módjait.
Tartsuk be a szilveszteri határidőt!
Az autósok zöme már a november felmondással egy időben intézkedett új szerződése megkötéséről. Mégis, az előző évek tapasztalatai alapján körülbelül 70-75 ezren lehetnek olyanok, akik erre csak decemberben kerítettek vagy kerítenek sort. Többségük vélhetően úgy döntött korábban, hogy nem alkuszi közreműködéssel, hanem önállóan végzi el a biztosítóváltást, ilyenkor a régi szerződés felmondása értelemszerűen nem esik egybe az új megkötésével. Aki azonban az új szerződés megkötését elmulasztja, már január elsejétől fedezet nélkül marad, és azon túl, hogy súlyos kárkockázatot vállal, a normál díj többszörösét lesz majd kénytelen utólag megfizetni a fedezetlenségi díjra vonatkozó szabályok szerint.
Ugyanígy járhat az az autós is, aki intézkedett ugyan az új szerződéséről, ám az aláírt megbízásáról mostanáig nem kapott visszajelzést alkuszától. Ilyenkor egy telefon is elegendő ahhoz, hogy megbizonyosodjék arról, valóban eljutott-e a megbízása a teljesülésig.
Az első díjrészlet befizetésének esedékessége január elseje. Még a december legvégén megkötött biztosítások díjbekérőjének is meg kell érkeznie január első felében az adott biztosítótól. A díjfizetésre az ügyfeleknek az esedékességtől számított maximum 60. napig van lehetősége. A 60. nap elteltével a biztosítóknak díjnemfizetés miatt törölniük kell a szerződést, nem érdemes tehát halogatni az első díj rendezését. „Az új biztosítási ajánlatot, amely 60 napig igazolja önállóan a kötelező biztosítás megkötését, a csekk befizetéséig, átutalás esetén a fedezeti igazolás kiadásáig mindenképpen tartsuk magunknál, mivel egy esetleges károkozás esetén arra nagy szükségünk lehet" - hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke.
Figyeljünk a díjösszegre!
További problémákat okozhat az elsőként kiszámlázott díjösszeg nagysága. Ez ugyanis több ok miatt is eltérhet a kikalkulált értéktől:
Baleseti adó - Ne felejtsük, a kiszámlázott díj alapesetben 30 százalékkal magasabb lesz, mint a kalkulált, hiszen a biztosítók az első díjrészlettel együtt kötelesek kiszámlázni a törvény által előírt baleseti adót is. Különösen beszedési megbízás esetén okozhat problémát, ha a megadott limitet az ügyfél nem az adóval növelt összeggel kalkulálta, mivel így a megbízás nem tud teljesülni, ami a szerződés törlését is eredményezheti.
Kártörténeti nyilvántartás - A hatályos jogszabályok értelmében idéntől az autós kártörténetéről már csak a központi kárnyilvántartó rendszerből tájékozódhat a biztosító. Sem papíralapon, sem az előző biztosítótól nem kérhet közvetlenül információt. A rendszerben viszont százezernyi autós azonosító adatai hiányosak vagy nem egyeznek a lakcímkártyán szereplő adatokkal, így a kártörténet automatikusan nem lesz elérhető. Ennek híján viszont a biztosítónak az autóst A0 kategóriába kell visszasorolni. A probléma orvoslásáig a biztosító az ehhez tartozó magasabb összeggel kénytelen kalkulálni.
Időközben bekövetkező baleset - Amennyiben az autós december végéig kárt okoz, az szintén befolyásolja az új bonus-malus besorolást. Alapesetben a kalkulálthoz képest két kategóriával esik vissza a besorolás, ami érezhető díjemelkedéssel jár.
Segítenek az alkuszok
„Akik alkuszokon keresztül intézték az új szerződésüket, a fenti problémák tisztázásában is számíthatnak a független közvetítők segítségére - mondta a FBAMSZ elnöke. - Az esetleges sikertelen bónuszbesorolásból eredő problémát igazán csak az ügyfél nevében eljáró alkuszok tudják hatékonyan kezelni, de emellett az adminisztrációs hibák tisztázását is rájuk bízhatjuk. Természetesen akkor sem járhat rosszul az autós, ha kiderül, hogy nem a biztosító, hanem esetleg az alkusz tévedett, mert az esetek többségében vállalt árgarancia értelmében az alkusz vita nélkül megtéríti a kalkulált és a ténylegesen fizetendő díj közti különbözetet."
Forrás: autoblog.hu
Kötelező-adakozás beteg csecsemőkért
2011 november 24.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kötelező-adakozás beteg csecsemőkért
CLB: A jótékonykodás felrázta az autósokat
Meglepő fordulat a kötelező biztosítási kampányban: az utolsó pillanatban tömegével jótékonykodnak az autósok. A kgfb kampány finisében némelyik biztosító és alkusz még rádob egy lapáttal. Van, amelyik könyörög, mások beteg csecsemők megmentésére adományoznak. Ez utóbbi, meglepő módon még működik.
Érezhetően finisbe ért, és lassan ki is fárad a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kampány, úgy tűnik, alig tudnak már újabb csalit bedobni az emberek közé a szolgáltatók. Ennek ellenére, és annak tudatában, hogy az utolsó napokban újabb kötési roham várható, egyik-másik cég bevet még néhány ötletet, amivel megpróbálja magára terelni az autósok figyelmét.
A módszerek között a személyes hangvételű, „teleshopos” stílusú, kissé szánalmas könyörgéstől a különféle, semmire sem jó kedvezmények szajkózásáig sok minden található. Az engedményekre jogosító árukapcsolás nem váltotta be a szolgáltatók reményeit, a facebookon kötés, a különféle újságok előfizetői előnyei, a szakszervezeti tagság, a polgárőr kiváltság, vagy az autóklub tagkártya nem igazán motiválta az autósokat.
Meglepő tapasztalat viszont, hogy a jótékonykodás még fel tudta rázni az embereket. Arra a hírre ugyanis, hogy a CLB biztosítási alkusz minden náluk kötött kötelező-, vagy casco biztosítási díj egy részét újszülött csecsemők megmentésére fordítja – átutalja a SOTE 1. számú Gyermekklinika számára –, újabb kötési hullámot indított el – jelentette be Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója.
A spontán ötlet eredményeként naponta ezrek klikkelnek annak a rádió csatornának a honlapjára, amelyen keresztül működik az adakozás. Németh szerint ez így, karácsony előtt különösen figyelemre méltó, bár tény, hogy az autósoknak egyetlen fillérükbe sem kerül, sőt, az adakozással ők is spórolnak, hiszen a korábbinál jóval kedvezőbb biztosítást köthetnek. A CLB tapasztalatai szerint náluk néhány napja legtöbben olyanok kötnek, akik egyébként nem váltottak volna szolgáltatót, s most kifejezetten adakozási céllal teszik.
Forrás: siofokinapilap.hu
Kgfb: veterán traktorra és Ikarusz buszra is kötöttek
2011 november 21.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb: veterán traktorra és Ikarusz buszra is kötöttek
Top szerződés a CLB-nél
Veterán traktorra és Ikarus buszra is kötöttek kötelező biztosítást és megszületett a top kötés is: egy házaspár összesen 170 ezer forintot spórolt azzal, hogy öt év után frissítette a korábbi biztosításait – legalábbis a CLB független alkusznál, ahol most félidős összegzést készítettek a kampányról. Kiderült, több százan úgy szerződtek, hogy jogosítványuk sincs, de olyan is akad, akinek 1949-ben állították ki a mai napig érvényes engedélyét. A legidősebb új ügyfél 90 éves, a legöregebb biztosított járgány pedig egy 1949-ben gyártott munkagép. Felgyorsult a kampány, csak a clb.hu-n naponta több ezren kalkulálják a várható új díjat.
Minden eddiginél óvatosabbak, körültekintőbbek, de legalábbis lassúbbak voltak az autósok a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampány első felében. Vagyis, megfogadták az alkuszok tanácsait, s kivártak, körülnéztek a piacon – véli Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. Most viszont élénkül a forgalom, az elmúlt napokban csak ennél az alkusznál naponta több ezren kalkulálták a várható díjat az interneten és az ügyfélszolgálati irodákban. Az idei kampány egyik slágere az e-kommunikáció, ami azt jelenti, hogy a biztosítók elektronikus úton leveleznek azokkal az ügyfelekkel, akik megadják az e-mail címüket. Ezért a környezetbarát megoldásért kedvezményeket is adnak a szolgáltatók, így nem csoda, hogy az alkusz ügyfelei közül ezrek választották ezt a megoldást – hívja fel a figyelmet Németh.
A CLB félidős gyors statisztikájából kiderült, hogy a náluk szerződött legidősebb új ügyfél 90 éves, a legöregebb biztosított jármű pedig egy 1949-es évjáratú Steyr tip 180-as veterán traktor, de egy Ikarusz gyártmányú buszra is kötöttek kötelezőt. A matuzsálemi korú járművek között említi Németh azt a 63-as évjáratú Pannónia és a 64-es gyártmány Jawa motort, amelyet éppen a napokban biztosítottak. A legerősebb autó, amelyre szerződtek 309 kilowattos, a legnagyobb űrtartalmú 13 798, a legkisebb pedig 48 köbcentis – sorolja a különlegességeket a szakértő.
A félidős összegzésből kiderül az is, hogy az alkusz ügyfelei között van, akinek 1949, és olyan is, akinek 1952 óta van érvényes jogosítványa. A legfiatalabb jogsi néhány hónapos, de több száz ügyfélnek egyáltalán nincs engedélye, csak kocsija, azt viszont biztosította. A CLB-nél a kampányban eddig szerződött magánszemélynek a négy százaléka mozgáskorlátozott és húsz százaléka a nyugdíjas. Utóbbiak tavaly még az inaktív ügyfélkört képezték, idén viszont feltűnően aktívan váltanak szolgáltatót, s ezzel ezreket spórolnak a díjon. A CLB a napokban megkötötte a top szerződést: egy házaspár öt év után váltott biztosítót, s a kgfb és a casco kedvezményekkel együtt, ketten összesen 171 ezer forintot spórolnak jövőre a díjakon. Németh szerint ez a bizonyíték arra, hogy a tavalyi tarifához képest idén talán nem nagy a megtakarítási lehetőség, de azok, akik évek óta nem változtattak a szerződésükön, s most megteszik, tízezreket, sőt a konkrét példából kiindulva százezreket is megtakaríthatnak.
A CLB-nél egyébként megkötötték az eddigi legolcsóbb és legdrágább kgfb-t, ami évente 729 és több mint 108 ezer forint. A szakértő szerint megfigyelhető, hogy a gyerekkedvezmény még mindig fontos, már eddig is ezrek éltek a lehetőséggel. Az alkusz egy igen érdekes megfigyelést is tett: szinte minden kgfb-ügyfélnek van lakásbiztosítása, így az arra járó kedvezményt is igénybe vette. A szűrésből az is kiderült, hogy a biztosított járművek közül eddig alig háromszáznál többre mondták, hogy egy hónapnál hosszabb ideig használják majd külföldön. Érdekes – mondta Németh –, hogy maluszos ügyfél eddig alig kötött szerződést, a bónuszosok közül pedig legtöbben B10-es besorolásúak.
Már nem csak a károsultnak téríthet
2011 november 21.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Már nem csak a károsultnak téríthet
Noha a növekvő benzinárak miatt az autósok egyre kevesebbet használják járművüket, mégsem csökkent a káresetek között az ütközéses balesetek száma. Továbbra is magas a gépjárművek esetében az elemi károk okozta és a személyi sérüléssel járó balesetek utáni kifizetések aránya.
Baleset
Sajnos a balesetek nagy részében mindkét jármű sérül, függetlenül attól, ki hibázott. 2010-ben több mint 32 ezer esetben származott a sérülés járművek ütközéséből. Ez csaknem fele annak az egész évben bejelentett több mint 70 ezer káresetnek, melyekre a Generali a casco vagy kötelező biztosítás terhére csaknem 19 milliárd forint kártérítést fizetett ki.
A biztosítónál az idén is hasonló az arány: az év első 10 hónapjában bejelentett több mint 47 ezer autós káresetből csaknem 20 ezer ütközés során keletkezett. A gépjármű kártérítésekre a társaság 2011-ben eddig összesen 9,7 milliárd forintot fizetett ki.
„Akár vétlen, akár vétkes félként sérül az autónk, a kárt mindenképpen meg kell téríttetnünk. A kötelező biztosítás megtéríti a vétlen fél kárát, az okozói oldalon azonban – ha nincs casco biztosítása – a vétkes autós maga kell, hogy állja a javíttatás költségeit. A nehéz gazdasági helyzetben sokan azért nem kötnek cascót, mert nem engedhetik meg maguknak ezt az extra kiadást. Most azonban a 25-30 százalékkal alacsonyabb díjak mellett már jóval többek számára válik elérhetővé, hogy a kötelező mellé kiegészítő, a casco egyes elemeit tartalmazó biztosítást is kössenek." – mondta Ilics László, a Generali biztosító vezérigazgató-helyettese.
Sérülés
A másik gyakori tapasztalat, hogy jégeső, szélvihar vagy hónyomás miatt sérül az autó. Ez több százezres károkat okozhat azok járművében is, akik egyébként defenzíven vezetnek és elkerülik a saját hibájukból történő sérüléseket.
Ha valaki nem is dönt a teljes körű casco mellett, érdemes lehet évi néhány ezer forintért kifejezetten az elemi kár ellen bebiztosítani az autót. Az elemi kár mellett olyan kiegészítő biztosítások is köthetőek a kötelező mellé, mint a bennülők balesetbiztosítása vagy az ütközés kapcsán felmerülő jogviták rendezését megkönnyítő jogvédelmi biztosítás, ezek mindössze évi 1-2 ezer forintért elérhetőek.
Forrás: pink.hu
Óriási mínuszok, hatalmas bónuszok
2011 november 21.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Óriási mínuszok, hatalmas bónuszok
Több ezer forintot is jelenthet a biztosításunk megkötésekor, hogy milyen bónusz fokozatba tartozunk. A kármentes vezetést minden biztosító jutalmazza, de nézzük, hogyan is működik a rendszer. Hogyan kerülhetünk B10-be, vagy akár egy éven belül a legrosszabb M4-es kategóriába. Lehet-e örökölni vagy eladni a bónusz fokozatot?
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kötése során a biztosító jutalmazza a kármentes vezetést vagy éppen bünteti a károkozást. A bonus-malus rendszer része a jutalom (bonus), ennek megvonása vagy pótdíj (malus) megállapítása a büntetés. A rendszerben való besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában - a károkozás időpontjától függetlenül - kártérítési kötelezettsége nem vált ismertté.
Vagyis a január 1-ével forduló biztosítások esetén, ha 2010. január 1. és 2011. január 1. között nem történik kárfizetés (kár lehet, csak ebből eredően a biztosítónak még nincs fizetési kötelezettsége), akkor egy kategóriával feljebb léphetünk, ezzel átlagosan 5 százalékot spórolhatunk az éves biztosítás összegén. Ez egy átlagos szerződés esetén ez 750 forintot jelent.
A malus, vagyis a kárfizetés esetén felrótt pótdíj akár sokkal nagyobb is lehet. Az M01 15%, az M02 35%, az M03 60%, az M04 pedig 100%-os pótdíjat jelent az alapdíjhoz képest. Egy károkozás esetén két lépcsőfokot eshetünk a bonus-malus besorolási listán, a M4 a legalsó ilyen osztály. Tehát amennyiben 3 balesetet okozunk egy évben akkor 6 osztályt lépünk vissza, B10-ből B4-be és így tovább. Több, akár 4 kár esetén viszont már egyből a legalsó M4-es besorolást kapjuk a következő biztosítási időszakra.
A megszerzett bónuszbesorolás 2 évig érvényesíthető az azonos gépjármű kategóriában. 2010. január elsejétől erre akár a díjnemfizetés után is van lehetőségünk. A kategóriában érvényes besorolásunkat tehát 2 évig minden biztosítónak kötelessége elfogadnia. Amennyiben újra érvényesíteni akarjuk a megszerzett besorolásunkat, akkor egy 30 napnál nem régebbi kártörténeti igazolást kell kérnünk a régi biztosítónktól és azzal együtt megkötni az új szerződésünket.
Amennyiben két azonos kategóriába tartozó gépjárművünk is van, akkor csak az egyikre érvényesíthetünk kedvezményt, a másik gépjárműre kötött biztosítást ilyenkor az alap A00-ás besorolási szinten kell megkötni. Mivel a biztosítás személyhez kötődik az nem átvihető sem rokonra, sem más félre, nem is örökölhető. Céges gépkocsin megszerzett bonus sem érvényesíthető magánszemélyként.
Csak abban az esetben esik a bonus besorolásunk, amennyiben a biztosítónak kárfizetési kötelessége keletkezik. Amennyiben az autós kifizeti az okozott károkat nem csökken a besorolása. A bonus-malus rendszer fontos eleme a biztosítási díj kalkulációnak, de ezen felül több kedvezmény is érvényesíthető a biztosítótársaságtól függően.
Forrás: Pénzcentrum.hu