2010.05.12
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Kötelező biztosítás - csak számlára fizet majd a biztosító?
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kötelező biztosítás - csak számlára fizet majd a biztosító?
A parlament előtt fekvő pénzügyi salátatörvény áfás számla bemutatásához kötné a kötelező felelősségbiztosításból járó kárrendezési díj teljes összegének kifizetését - írja a Napi Gazdaság.
A pénzügyi törvénycsomag eredetileg nem is foglalkozik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb), ám a kormány - a házszabállyal szembe menve - módosító javaslatként a pénzügyi salátatörvényben megnyitotta a közúti közlekedésről szóló törvény módosítását - írja a lap pénteki számában.
A javaslatban a költségvetési bizottság - a kormány megbízásából - arra tesz javaslatot, hogy több ponton szigorítsák a kgfb kárkifizetését. E szerint a gépjármű helyreállításához szükséges költségek áfával növelt összegét a károsultnak csak akkor fizethetné ki a biztosító, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű javításához, helyreállításához szükséges szolgáltatásokat, anyagköltségét és munkadíját, valamint a fizetendő áfa összegét. Ellenkező esetben csak nettó összeget vagy az értékcsökkenés összegét fizetheti ki a biztosító. A károsultnak tehát elemi érdeke lesz a jövőben, hogy a kocsit szakszervizben javítsák meg - olvasható a javaslat indoklásában.
Valójában ezzel a javaslattal az állam a biztosítók szerződött szervizeihez tereli a forgalmat - írja a Napi Gazdaság.
Forrás: Stop.hu
Hajrázik a kötelező-kampány - Keddig ön is cserélhet
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Hajrázik a kötelező-kampány - Keddig ön is cserélhet
Kedd éjfélig lehet lemondani a régi biztosítást, az alkuszok sűrű napokra számítanak
Finiséhez közeledik az utolsónak kikiáltott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány. A váltani szándékozó autósok kedd éjfélig közölhetik jelenlegi biztosítójukkal, hogy fel szeretnék mondani a régi szerződéseket, az alkuszokon keresztül váltók azonban jobban teszik, ha már a hét végén döntenek.
A CLB Független Biztosítási Alkusz az e-mailen és faxon érkező meghatalmazásokat még kedden is elfogadja.
„Ennek ellenére nem ajánljuk senkinek, hogy ezt a lépést a legutolsó pillanatra hagyja” – mondta Bravik Attila, a CLB ügyvezető-helyettese. (Az új szerződés megkötésével egyébként nem kell már ennyire kapkodni, az autósok december végéig dönthetik el, jövőre melyik biztosítót választják.)
Forrás: Vg.hu
Nehezebb céges flottakedvezményhez jutni
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Nehezebb céges flottakedvezményhez jutni
Január elsejétől egy céges flotta legalább öt gépjárműből kell, hogy álljon. Jövőre megszűnik a szervezett flotta lehetősége is, a gépjárműpark üzembentartója tehát csak egyetlen vállalkozás lehet.
Pálfi Géza, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. flotta üzletágvezetője szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) 2010-es változásai a flottadíjakra is hatással lesznek. A meghirdetett vállalati tarifa az előző évekhez képest többek között azért is emelkedik, mert több ügyfél várhatóan nem tudja majd igazolni a kedvezményeihez szükséges adatokat. Nehezíti a váltást a tarifák bonyolultsága, a szerteágazó adatigények, valamint a kedvezmények nem egységes értelmezése. Például az ügyfelek akkor juthatnak kedvezőbb díjhoz, ha évekre visszamenőleg prezentálnak adatokat. A kötelező tarifa pedig úgy csökkenthető, ha a cég nagy értékű vagyonbiztosítást is köt.
Fontos a dokumentáció!
Nincsen könnyű helyzetben az a cég, amelyik további kedvezményeket szeretne kapni kötelező felelősségbiztosításának díjából. Mindenképpen jó pont, ha a vállalkozás összegyűjti káradatait, esetleg együttes biztosításra törekszik. Az alkuszcég munkatársa a jövőre vonatkozóan azt tanácsolja a cégvezetőknek, hogy dokumentálják kötelező biztosításuk eredményességét.
Érdemes fokozottan oda figyelni a jogalap elbírálásokra és a szerződések alapján kifizetett kártérítések összegszerűségére is. Gyakori, hogy egy koccanásos balesetben a céges autó sofőrje könnyebben elismeri vétkességét, mivel az nem jár különösebb hátránnyal. A flották jelentős részénél ugyanis már tavaly sem volt bonus-malus figyelés, a céges cascó révén pedig feltehetőleg a saját kár is megtérül. A kedvező díjfokozat megőrzése érdekében azonban a cégeknek mindent el kell követniük a károk megelőzésében.
Rosszul jártak a kis flották
A korábbi évek gyakorlatához képest történt néhány változás a flottabiztosítások szabályozásában is. 2010-től egy flottának legalább öt autót kell tartalmaznia. Szerződő személyként kizárólag egy üzembentartót vagy tulajdonost engedélyeznek, aki csak jogi személy vagy egyéni vállalkozó lehet. Újdonság, hogy az újságokban minden díjmódosító tényezőt meg kellett hirdetniük a táraságoknak és attól nem térhetnek el. Januártól, értéktől függően új kedvezmény és pótdíj elemeket is bevezetnek. A flotta darabszáma így díjcsökkenést vagy emelkedést is hozhat, de a kárhányadot is társaságonként változó módonveszik figyelembe.
A rendszer átalakítása évek múlva érezteti majd igazán a hatását, bár bizonyos változások azonnal jelentkeztek. Például sok flotta, amely eddig ezen a címen olcsóbb biztosításhoz jutott, novembertől már nem felel meg a kritériumoknak. A korábbi magánszemélyes és öt autó alatti járműparkra vonatkozó megállapodásokat most egyéni szerződéssé kell átalakítani.
Óvakodnak az egyesületektől?
A budapesti székhelyű MSc tervező iroda céges flottája hat autóból áll. Duma György műszaki igazgatóhelyettes többnyire a díjszabás alapján választja ki, hogy melyik biztosítótársasággal kötnek szerződést. Persze nem csak a tarifa számít. Az egyesületek ajánlatait például egyáltalán nem vizsgálják, általában a nemzetközi háttérrel rendelkező társaságok ajánlatait részesítik előnyben. "Mindig is alkuszon keresztül intéztük a flottabiztosítást. Az elmúlt néhány évben azonban folyamatosan emelkedett az éves díjunk, végül brókercéget váltottunk. A változást leginkább abban érezzük meg, hogy a korábbinak nagyjából a felét fizetjük. Igaz, az idei díjakat még nem ismerem, mert általában az évforduló előtti utolsó napokban tájékoztatnak a következő évi díjszabásról. Ha túl magasnak találom az árakat, úgyis új ajánlatot kérek. Egy-két százalék miatt természetesen nem váltunk." - részletezi Duma György. A céges flották nagyságát szabályozó rendelkezés hátrányosan érinti a vállalkozást, korábban ugyanis az egyik menedzser családtagjának autóját is bevonták a flottába, hogy meglegyen a minimális darabszám. Idén erre már nem ad lehetőséget a jogszabály. Mivel a tényleges cégautók száma idén hat darabra nőtt, a családtag autójának flottából való kiesése várhatóan nem befolyásolja a céges díjat.
Kötelező: még nem késő váltani
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kötelező: még nem késő váltani
Még mindig nem késő biztosítót váltani. Egyes internetes oldalak holnap estig biztosítanak lehetőséget az autósoknak arra, hogy rövid számolás után felmondják aktuális biztosításukat. A tapasztalatok szerint minden évben sokan élnek ezzel a lehetőséggel.
Mit tehet az az autós, aki az utolsó pillanatban ébredt rá, hogy elérkezett a kötelezőváltás végső határideje? Ezzel kapcsolatban két dolgot érdemes szem előtt tartani:
A kötelező biztosítás felmondását – tévhírekkel ellentétben - nem november 30-ig, hanem december 1-jén éjfélig kell eljuttatni a jelenlegi biztosítóhoz. Aki ezt rosszul tudta, máris „nyert” egy napot. A felmondásnak minimum az autós felmondási szándékát, nevét, címét, rendszámát, jelenlegi biztosítási kötvényszámát kell tartalmaznia, valamint az elhagyni kívánt biztosító nevét.
A biztositastipp.hu weboldalon nem feltétlenül kell azonnal dönteni az új biztosító kiválasztásáról, azt ugyanis a felmondás után december végéig ráérnek kiválasztani maguknak az autósok. Mindezt segíti a weboldalnak az a szolgáltatása is, hogy a biztosítási díjakat összehasonlító táblázat egy mentés gomb megnyomásával saját e-mail címre is elküldhető, a folyamat befejezése pedig akár decemberre is halasztható. (Igaz, van olyan biztosító, amelyiknél decemberben már néhány százalékkal magasabbá válik a díj.)
A CLB Független Biztosítási Alkusz adatai szerint tavaly az utolsó napon, december 1-jén sokan éltek az utolsó lehetőséggel: egy átlagos novemberi napnál 33 százalékkal többen kalkuláltak és mondták vissza biztosításukat a társaságon keresztül. Közülük sok autós ráérősen, csak decemberben intézte a szerződéskötést.
"Érdemes lehet még az utolsó napon is lépni, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az autósok közel 80 százaléka az idén biztosan találhatna magának kedvezőbb díjat a következő évre." - mondta el Bravik Attila, a CLB ügyvezető-helyettese. Az alkuszcég ezért faxon egészen kedd estig fogadja a felmondásra feljogosító nyilatkozatokat.
Pezsgőbontásig érdemes ellenőrizni, megvan-e az új kötelezőnk!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Pezsgőbontásig érdemes ellenőrizni, megvan-e az új kötelezőnk!
Már csak három napig köthetik meg az új biztosításukat azok az autósok, akik novemberben felmondták kötelező gépjármű-
A többség ugyan a felmondással egy időben megkötötte új biztosítását is, ám aki a biztosítótól vagy az alkuszától még nem kapott visszajelzést a befogadott ajánlatról, mindenképpen járjon utána, nem akadt-
A kampány során a legtöbben egyszerre intézkednek a régi biztosítása felmondásáról és az új biztosítás megkötéséről. Ha a régi biztosítás felmondása sikeres, de az újat valamilyen okból nem kötik meg szilveszterig, az autós már január 1-
Vegyük alapul azt az esetet, amikor az új szerződés is sikeresen megköttetett! Ilyenkor a biztosító, vagy a váltásban közreműködő alkusz az esetek túlnyomó többségében január elején megküldi az első díjrészlet befizetéséhez szükséges számlát, illetve csekket. Ezentúl azonban már azokban az esetekben sem kell aggódnunk, ha esetleg január végéig sem érkezik meg a befizetéshez szükséges csekk, mivel az idei évben a törvény a szabályosan megkötött biztosítások esetén már 60 napos díjhalasztást tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy március elsejéig a rendőr sem büntethet, ha nincs nálunk a befizetést igazoló szelvény. Ha azonban februárig első napjaiban sem érkezik meg a számla, mindenképpen járjunk utána, mi történhetett, mivel akár küld számlát vagy csekket a biztosító, akár nem, a díjfizetés az ügyfél felelőssége.
„Közúti ellenőrzés vagy egy esetleges baleset esetére viszont már január elsejétől tartsuk magunknál a biztosítási szerződés megkötéséről szóló igazolást! – javasolja Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke. „Az autóstársnak vagy az intézkedő rendőrnek így tudjuk bizonyítani, hogy nem közlekedünk érvényes biztosítás nélkül.”
Amennyiben a számla időben megérkezik érdemes ellenőrizni, hogy az a meglévő bónusz-
Nem csak a kötésben segítenek az alkuszok
A kötelezőbiztosítás-
„Az alkuszok feladatai nem érnek véget a szerződés megkötésével. Ez igaz a kötelező biztosítás esetében is.” – mondta el Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – „Számon kell tartaniuk a határidőket, emellett szükség esetén segítenek a kártörténeti igazolás megszerzésében, és az adminisztrációs hibák tisztázásában is. Azt is érdemes tudni, hogy baleset esetén a független biztosításközvetítőhöz akkor is bizalommal fordulhatunk, ha éppen nem károsult ügyfélként, hanem károkozóként van szükségünk szakértő segítségére.”
Kgfb: több mint egymillió autós váltott tavaly
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb: több mint egymillió autós váltott tavaly
Több mint egy millió autós váltott biztosítót tavaly a kötelező felelősségbiztosítási kampányban. Többségük még nem kapott csekket az új biztosítótól, de nem kell aggódniuk, a fizetés végső határideje ugyanis március 2-a.
Januártól az eddigi kormányrendelet helyett törvény szabályozza a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Az új jogszabálynak köszönhetően harmincról hatvan napra nő a türelmi idő. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyfél nem fizeti be a díjat, akkor az esedékességtől számított hatvan napig még nem szűnik meg a biztosítása. Ez azért is nagyon fontos, mert tavaly rekord számú, több mint egy millió autós döntött úgy, hogy másik biztosítónál szeretné a kötelező felelősségbiztosítás díját fizetni. A biztosítók többsége pedig éppen a nagy adminisztrációs teher miatt még nem küldte ki a csekkeket. Várhatóan január végéig mindenki megkapja a csekket.
A hatvan nap március 2-án jár le, addig tehát elég a decemberig befizetett csekket felmutatni egy közúti ellenőrzés során, de nem árt, ha az új biztosítási szerződés ajánlata is az autósnál van. A síelőknek és más külföldre utazóknak szüksége lehet a biztosítást külföldön igazoló zöldkártyára, amit már a díj befizetése előtt is megkaphatnak. Ehhez magát a biztosítót vagy azt az alkuszcéget kell megkeresni, amelyen keresztül megkötötték a biztosítást. A postázást is figyelembe véve, érdemes az utazás előtt legalább egy héttel kérni a zöldkártyát, vagy személyesen elmenni érte.
Az év elején hatályba lépett törvény fontos eleme, hogy aki már január 1-je után vásárol autót, annak a kötelező biztosításának az évfordulója a vásárlás napjára esik majd – mondja Cselovszki Zsolt a Független Biztosítási Alkuszok gépjárműszekciójának vezetője. Attól nem kell tartani, hogy elfelejti az évfordulót az ügyfél, ugyanis ki kell majd erről értesíteni.Az majd csak évek múlva derül ki, hogy az autósok valóban jól járnak-e ezzel az új szabállyal. Idén ősszel még lesz kötelező kampány, hiszen az 2010-ben autót vásárlókon kívül mindenki másnak még január 1-je az évforduló. De az évek során ez a kampány elhal majd.
Ugyanakkor éppen az őszi kampányoknak és az internetes összehasonlítások elterjedésének volt köszönhető, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a kötelező biztosítás átlagdíja; negyvenötezer forintról tavaly ősszel már huszonötezer forintra olvadt. Ha nem lesz ekkora felhajtás a kötelező biztosítás körül, nem valószínű, hogy az autósok ilyen figyelemmel kísérik majd a díjakat.
Forrás: mr1-kossuth.hu
Még egy hónapig lehet befizetni az új kötelezõbiztosítási díjakat
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Még egy hónapig lehet befizetni az új kötelezõbiztosítási díjakat
A korábbi gyakorlattal ellentétben nem 30, hanem 60 napos díjhalasztás van érvényben 2010-
A halasztott díjfizetésnek köszönhetően nem kell aggódni, ha esetleg január végéig sem érkezik meg a befizetéshez szükséges csekk, mivel a törvény a szabályosan megkötött biztosítások esetén már 60 napos díjhalasztást tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy március elsejéig a rendőr sem büntethet, ha nincs nálunk a befizetést igazoló szelvény. Ha azonban februárig első napjaiban sem érkezik meg a számla, mindenképpen érdeklődni kell, hogy mi történt, hiszen akár küld számlát vagy csekket a biztosító, akár nem, a díjfizetés az ügyfél felelőssége.
Az első csekkek befizetéséig érdemes a biztosítási szerződés megkötéséről szóló igazolást a járműtulajdonosoknak magukkal vinni.
Forrás: MagyarOnline.hu
Késnek a csekkek, félmillió biztosítás nélküli autó az utakon
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Késnek a csekkek, félmillió biztosítás nélküli autó az utakon
Mintegy félmillióan autóznak úgy, hogy a kocsijuk erre az évre még nincs biztosítva, mert még nem fizették be az esedékes első részletet. Erről kivételesen a biztosítók tehetnek, mert sok helyre nem küldték még ki a felelősségbiztosítással kapcsolatos szerződéseket és csekkeket – olvasható az egyik legnagyobb biztosítási alkuszcég közleményében.
Csaknem félmillió autós aggódik, mert nem kapott csekket, ezért nem is fizethette még be a gépkocsi-felelősségbiztosítás első részletét. A késlekedést a biztosítótársaságok a megnövekedett adminisztrációs terhekkel magyarázzák, hiszen csaknem 1 millióan váltottak tavaly szolgáltatót. Ugyanakkor a szerződés hiánya miatt egyre több autós aggódik, hiszen úgy tudják, hogy az esedékes díjat január végéig ki kell fizetni. Ők úgy látszik nem értesültek arról, hogy tavaly óta új törvény szabályozza a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Ennek köszönhetően harmincról hatvan napra nőtt az úgynevezett „türelmi idő”, amelyet az esedékességtől számítanak. Ezalatt még nem szűnik meg a hátralékosok szerződése sem. Március elejéig nincs ok az aggodalomra – nyilatkozta Németh Péter, az évente közel 180 000 biztosítást kötő alkuszcég, a CLB kommunikációért felelős vezetője.
A szakértő azt ajánlja, hogy minden autós tartsa magánál a biztosítási alkuszától kapott szerződés tervezetét és a tavalyi utolsó negyedévre kapott csekkjét. Ezek felmutatásával lehet igazolni az érvényes biztosítást. Ugyanakkor mindez kevés azoknak, akik külföldre utaznak, mert sok országban szigorúan kérik a zöldkártyát, amit éppen az adminisztrációs terhek megnövekedése miatt lassabban állítanak ki a biztosítók. A szakértő ezért azt javasolja, hogy indulás előtt legalább 7-8 nappal kérjék ki a dokumentumot azok, akik postán szeretnék azt megkapni. Németh ugyanakkor hozzátette: ennek beszerzése feltétlenül ajánlott többek között a Romániába, Szlovákiába, Olaszországba, Lengyelországba, a balti államokba és Törökországba utazóknak. Sajnálatos azonban – tette hozzá –, hogy ezt az autósok 30-40 százaléka „elfelejti”.
Átlag 15 ezret spórolunk a kötelezőn
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Átlag 15 ezret spórolunk a kötelezőn
Akár 20-25 milliárd forintos díjcsökkenést is okozhat 2010-ben a kötelező biztosítások piacán az a közel 1,5 millió darab kötelező biztosítási szerződés, melyet olcsóbbra cseréltek az autósok tavaly novemberben.
A Magyar Biztosítók Szövetségének összesített adatai alapján - az előző évek sikerkampányait figyelembe véve is abszolút rekordnak számító - 1 millió 460 ezer kötelező biztosítás váltás történt tavaly novemberben. Ebből 950 ezer autós új biztosítóhoz szerződött, 510 ezer pedig saját biztosítójánál kötött kedvezőbb áron szerződést. Az autósok megtakarítása mintegy 13-17 ezer forint volt szerződésenként, ami összességében 20-25 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Mindez akár 110 milliárd forint alá is csökkentheti, a tavaly még évi 130 milliárdos itthoni kötelező piacot.
A legoptimistább várakozásokat is felülmúló 1,5 millió váltó mintegy 40%-a az internetes honlapok ügyfelei közül került ki, de a kötések nagy számból az is kitűnik, hogy a biztosítótársaságok üzletkötői és a hagyományos (offline) alkuszok is minden eddiginél jobban aktivizálták magukat. A „lakásokba bekopogtató" ügynökök laptopokkal és díjszámító szoftverekkel felfegyverkezve - a rendkívül kedvező díjaknak köszönhetően - azokat az autósokat is rá tudták venni a biztosítóváltásra, akik önmaguktól nem kezdeményezték volna a biztosítóváltást.
Változások jövőre
2011-től nem köbcentiméter, hanem kilowatt alapján kell majd árazniuk a biztosítótársaságoknak. Ez utóbbi azzal jár majd, hogy az eddig egy díjkategóriába tartozó - azonos köbcentivel, de különböző teljesítménnyel bíró - járművek kötelező díja, ezentúl adott biztosítón belül is eltér majd egymástól. A 15 hazai társaság kénytelen lesz teljesen újraárazni kötelező biztosításait novembere, ami jelentős piaci átrendeződéhez és további díjcsökkenéshez vezet majd.
Ne várjunk tovább a kötelező csekkre!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Ne várjunk tovább a kötelező csekkre!
Az előzetes adatok szerint megközelítette az egymilliót azok száma, akik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltottak a legutóbbi kampány során. Annak ismeretében, hogy minden eddiginél többen váltottak, nem meglepő, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is hosszúra nyúlik a kötelező biztosítási szerződések feldolgozása. A biztosítási alkuszok eddigi tapasztalatai alapján becsülhető, hogy sok ezer autós a mai napig nem kapta meg az első esedékes díj befizetésére szolgáló csekket. Bár az új törvényi szabályozás már hatvan napos haladékot biztosít az első részletek kiegyenlítésére, lassan ez a határidő is lejár. Mit tehet, aki még nem kapott csekket? Kell-e addig is igazolnunk, hogy van-e szerződésünk? A FBAMSZ az alábbiakban foglalja össze röviden a teendőket.
Határidők tartása - megmaradt az ügyfél felelőssége
„Számos tekintetben kedvezőbbé vált az új szabályozás, de az ügyfeleknek két fontos kérdésben is megmaradt a felelőssége - hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. - Egyrészt nekik kell odafigyelniük, hogy az első díjrészlet legkésőbb március 1-jéig be legyen fizetve, másrészt hatósági kérésre ezt megelőzően igazolniuk kell a szerződésük meglétét."
De mit tegyen, aki a mai napig nem kapott csekket? „A határidő közeledtével célszerű mielőbb utánajárni, mi okozza a számla elmaradását - tanácsolja az alkuszszövetség elnöke. - Az utolsó napokban ugyanis minden évben megugrik az ügyintézők száma. Az elmaradt díjbekérőnek ott érdemes utána járni, ahol a biztosításunkat megkötöttük. Ez általában a kötésben közreműködő alkusz vagy az adott biztosító ügyfélszolgálata."
A biztosítás meglétét ugyanakkor már az év kezdete óta igazolnunk kell. Erre a biztosítási kötvény, illetve a befizetést igazoló szelvény hiányában a szerződés megkötését igazoló, a biztosító vagy az alkusz által kiállított dokumentum is alkalmas. Ezek hiányában hatósági ellenőrzéskor már most is kellemetlenségre számíthatunk!