2010.05.12
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Sokat spóroltak az autósok tavaly
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Sokat spóroltak az autósok tavaly
Több mint másfél millió járműre kötöttek az elmúlt kampányidőszakban új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést, ebből csak mint egy millió esetben tényleges biztosítóváltás is történt. Sokan 15 ezer forint feletti összeget tudtak megtakarítani az átszerződéssel.
1,551 millió járműre kötöttek új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést (kgfb) a 2009 év végi kampányidőszakban. Ebből azonban 517 ezer, azaz mintegy egyharmada visszakötés volt, vagyis amikor ugyanannál a biztosítónál, de kedvezőbb feltételekkel folytatja valaki - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
A ténylegesen biztosítót váltók száma így 1,034 millió volt. Persze még így is ez volt a legintenzívebb kampányidőszak a kgfb üzletág történetében. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a bonyolult kedvezményrendszerek miatt egyre többen keresték fel az internetes díjszámítási kalkulátorokat.
Az átkötési időszakban összességében 5 biztosító vesztett, 9 biztosító nyert ügyfeleket. Volt olyan biztosító, amely állományának több mint felét elveszítette, és olyan is, amelyik több mint 40 százalékkal tudta gyarapítani ügyfeleinek számát. A legnagyobb állománynövekedés 99 ezer volt, míg az egyik biztosítónál 157 ezerrel csökkent a szerződések száma.
Az elemzések során kiderült, hogy a biztosítóválasztásnál már nem feltétlenül a legkedvezőbb ár alapján döntöttek az ügyfelek. Ugyanakkor a 2010-re meghirdetett kgfb díjaknál jelentős kedvezményeket lehetett igénybe venni.
Ennek az oka valószínűleg az, hogy a 2009/2010-es átkötési időszak volt az utolsó olyan kampányidőszak, amikor valamennyi ügyfél a naptári év végével válthatott biztosítót. Az új törvényi szabályozás szerint immár az éves biztosítási szerződések fordulónapján - a jármű vásárlásának a napján - lesz lehetőség a váltásra. Feltehetően emiatt, Több biztosítónál 50 százalékot meghaladó volt a kedvezmény mértéke. A legtöbb autós 15 ezer forint feletti összegért, azaz egy év alatt megtakarítható díjért váltott biztosítót.
Forrás: Vezess.hu
Április 1-től hatályos a kgfb-törvény módosítása
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Április 1-től hatályos a kgfb-törvény módosítása
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvényt idei egyetlen ülésszakán úgy módosította a parlament, hogy a biztosítónak kötelező műszaki vizsgára kell küldenie a járművet, ha az üzembentartó nem ad nyilatkozatot arról, hogy a kárfelvétel befejeztét követő 8 napon belül helyreállíttatja azt - a módosítás április elsején lép hatályba.
A mindeddig első kgfb-törvényt tavaly hozta a parlament és idén, január elsején lépett hatályba. Viszont még ezt megelőzően, decemberben úgy egészítették ki a jogalkotók, hogy április 1-től, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy az általa biztosított, vétlen vezetőjű jármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája annyira sérült, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közlekedésre, akkor azt műszaki vizsgára kell küldenie.
Ez a kiegészítés módosult februárban. Eszerint a törvény csak akkor kötelezi a biztosítót arra, hogy kötelező műszaki vizsgára küldje a járművet, ha az üzembentartó nem ad nyilatkozatot arról, hogy a kárfelvétel befejeztét követő 8 napon belül helyreállíttatja a járművet.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) március közepén - az említett szabály kiiktatása érdekében - az Alkotmánybírósághoz fordult. Akkor Trunkó Barnabás Mabisz-főtitkár az MTI-nek elmondta, hogy ez a módosítás továbbra is a javíttatás elvégzésére kötelezi a vétlen károsultat, és ha ezt elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált, áfával csökkentett kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg előlegként, vagyis a teljes kárnak mindössze 48 százalékához juthat hozzá.
A biztosítók decembertől - a kiegészítés meghozatalától - úgy látják, hogy a decemberi módosításról a nehéz helyzetben lévő autójavítóknak sikerült meggyőzniük a törvényhozókat. Az új szabály ugyan is előnyös helyzetbe hozza a szervizeket, kötelezően munkát adva azoknak. Márpedig az évi 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem - az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében - egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.
Forrás: Hírszerző.hu
Jövőre megint szuperolcsó lehet a kötelező!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Jövőre megint szuperolcsó lehet a kötelező!
2009 első félévében rekordmélységbe zuhant a biztosítók kárhányada, ami a novemberi gyilkos árversenyben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások meredek áresését hozhatja. Persze a túl olcsó ajánlatok veszélyeket is hordoznak...
Történelmi mélypontra került az idei első félévben a kárhányad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon. (A kárhányad a kárkifizetés és díjbevétel hányadosa.) Az év első hat hónapjában gépjárműkárokra mindössze 27,3 milliárd forintot fizettek ki a szövetség tagjai, 43,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ez a mindössze 40,2 százalékos kárhányad új negatív csúcsot jelent. A másik oldalon a csúcs 2005 végén volt, amikor a biztosítók a hozzájuk befolyt díjbevétel 79,91 százalékát kifizették a károk kompenzálására. A tavalyi év első hat hónap során, a biztosítók 48,3 milliárd forintot fordítottak károkra, ami 68,7 százalékos kárhányadot jelent.
Az alábbi táblázatból jól látszik, az idei első félév során melyik cég mekkora kárhányaddal dolgozott. (Az adatok persze csalókák és nem teljes mértékben összehasonlíthatóak, mert eltérő az egyes biztosítók gyakorlata abban, hogy milyen adatot jelentenek kárkifizetés címen. Van, aki csak a ténylegesen kifizetett károkat érti ide, van, aki a kártartalékot is, míg megint mások a kárrendezési költségeket is beleszámítják.)
A kifizetések alacsony aránya természetesen az ellenkező irányból tekintve semmi mást nem jelent, minthogy az ügyfelek befizetéseinek a korábbinál nagyobb hányada marad a biztosítónál. Az így megmaradt összeget természetesen zsebre is vághatná a biztosító, hogy más üzletágakban realizált veszteségei csökkentésére is fordíthatná, ám annak hosszú távon nem sok haszna lenne a cég szemszögéből.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ugyanis a piac szabályainak sajátosságainál fogva leginkább az áraikkal tudnak vonzóak lenni, az ügyfél számára nyújtott szolgáltatásokkal kevésbé. Vagyis az ügyfelek nagy többsége alapvetően a legolcsóbb biztosítót igyekeszik minden év novemberében választani és nem azt, akit megbízhatónak, "nagy névnek" tart a piacon.
Vagyis egy olyan helyzetben, amikor a biztosító megteheti - például a jelek szerint az idei év végén -, igyekszik piacbővítési céllal csökkenti majd az árait. Az árcsökkentésnek a biztosító örül majd, mert dőlnek hozzá az ügyfelek, utóbbi pedig örül, mert jóval kevesebbet kell fizetnie, mint korábban. Az alacsony ár azonban csak akkor előny, ha a cég szolgáltatásai - és fizetőképessége ezt nem sínyli meg: ezt a MÁV-biztosító tavalyi bedőlése is igazolja. A piacot kenterbe verő árakkal dolgozó, egyesületi formában működő biztosítót folyamatosan érték a kritikák - nem véletlenül. A szolgáltatás minősége pocsék volt, a kárkifizetések pedig akadoztak - ha egyáltalán fizetett a biztosító. Bár az ügyfelek örültek a pénztárcakímélő ajánlatoknak, a cég végül az év végét sem érte meg. Vagyis novemberben ne feltétlenül dőljünk be a legolcsóbb ajánlatnak, mert elképzelhető, hogy évközben kényszerű okokból biztosítóváltásra kényszerülünk.
Forrás:Pénzcentrum.hu
Új biztosítókhoz menekülhetnek az év közben váltó volt MÁV-osok
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Új biztosítókhoz menekülhetnek az év közben váltó volt MÁV-osok
Budapest, 2008. november 13.
A MÁV Biztosító Egyesület augusztusi megszűnését követően közel 150.000 ügyfél kényszerült arra, hogy év közben, magasabb díjon kösse újra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását. Mivel ők év közben a jelentős mértékű novemberi kedvezményeket nem tudták igénybe venni, várható volt, hogy esetükben a váltás most az átlagosnál nagyobb megtakarítást fog eredményezni. E várakozásokat a biztositastipp.hu konkrét adatai is megerősítik.
A biztositastipp.hu oldalon keresztül augusztusban több mint 12 ezer MÁV-os ügyfél váltott kötelező biztosítást. Az adatokból az derült ki, hogy míg 2007 novemberében átlagosan 31.920 forintért kötöttek szerződést a MÁV-nál, addig a nyáron már csak átlagosan 47.505 forintos éves díj mellett tudtak új biztosítót találni maguknak. Ismét elérkezett azonban a novemberi kampány, a biztosításváltás lehetősége, és újra ismét jelentős kedvezmények ösztönzik az amúgy is igen árérzékenynek mutatkozó volt MÁV-os ügyfeleket. Nézzük, konkrétan mik a lehetőségeik, és eddig hogyan éltek velük?
Az idei évben azonban jelentős változás következett be az ügyfelek biztosítóválasztási szokásaiban. „A biztosítastipp.hu oldalon keresztül eddig megkötött 6.900 szerződésnek csupán a 61 százalékánál választották az ügyfelek a legolcsóbb elérhető tarifát, ami azt mutatja, hogy az ár mellett sokan más szempontokat is figyelembe vesznek, és ez fokozottan igaz lehet azokra, akik a MÁV-val a közelmúltban megégették magukat.” – mondta Bravik Attila, a CLB ügyviteli igazgatója. „A biztosítást váltók közel 40 százaléka már (biztosítónként változó mértékű, de) átlagosan 10 százalékkal magasabb díjat is megfizetni a nagyobb biztonságérzetet adó, közismertebb biztosítók felé, miközben tartózkodóbbak a biztosítási egyesületek tekintetében.” Így vezetheti a kötési listát az Allianz nagyobb arányban, mint amit a díjai indokolhatnának.”
biztositastipp.hu-n keresztül már idei szerződést is kötő egykori MÁV-os ügyfelek 95 százaléka talált olcsóbb megoldást az évközi tarifájánál.
További érdekesség, hogy fenti ügyfelek több mint 40 százaléka a tavalyi MÁV-os tarifájánál is találhat az idén olcsóbb díjat, ami a következő kérdést veti fel: ha a MÁV ÁBE árképzése részben hozzájárult az egyesület anyagi ellehetetlenüléséhez, akkor a még ennél is olcsóbb díjak hová vezetnek?
A biztositastipp.hu oldalon a mai napig 148.000 ügyfél végzett kgfb-kalkulációt, közülük már 6.900-an kezdeményezték is a szerződéskötést. Az eddigi adatok alapján továbbra is az Allianznál kötötték a legtöbb új kötelezőt: az ügyfelek 34% százaléka választotta a piacvezető biztosítót. A második helyen továbbra is a Wabard áll 17% százalékkal, őket követi a KÖBE 9% százalékos kötési aránnyal.
Változik a kötelező biztosítás
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Változik a kötelező biztosítás
Az idei lesz az utolsó kampány a régi szabályok szerint
Az idei lesz az utolsó, teljes egészében az év utolsó két hónapjára koncentrálódó kgfb-kampány. Januártól változnak a szabályok: a kötelező biztosítás egyéves érvényességét nem január első napjától, hanem a megkötés időpontjától számolják majd.
Alig három hét múlva elstartol az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány. Az átváltási időszak most utoljára a korábbiaknak megfelelően alakul: a biztosítók november 1-jéig meghirdetik jövő évi díjaikat, azok az ügyfelek pedig, akik biztosítót akarnak váltani vagy addigi szolgáltatójukkal kötnének új megállapodást, november végéig mondhatják fel szerződésüket. Az új biztosítást az év utolsó napjáig lehet megkötni, mivel a biztosítási időszak jelenleg a naptári évhez igazodik, vagyis az év első napjától az utolsóig tart. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki idén év közben vásárolt autót (vagy motort), annak akkortól érvényes a biztosítása az év utolsó napjáig.
Jövőre azonban már nem egészen így lesz, miután januárban hatályba lép a júniusban elfogadott új kgfb-törvény, amely felváltja a 2004-ben hozott kormányrendeletet. A szabályozás rendszere és sok előírás változatlan marad, de új szabályok is lesznek. Az egyik legfontosabb változás az, hogy a biztosítási évforduló 2010-től már nem a naptári évhez, hanem a szerződéskötés napjához igazodik. Aki tehát jövőre vásárol autót, nem év végén, hanem a szerződéskötéstől számított egy év múlva válthat biztosítót. Az ügyfelek továbbra is a lejáratot megelőző harmincadik napig mondhatják fel a megállapodást, és az évfordulót követő napon kell rendelkezniük új biztosítással. A mintegy négymillió kötelező túlnyomó részét ez a változás egyelőre nem érinti. - A várakozások szerint - a járműpark cserélődésével párhuzamosan - a biztosítások éves lejárati ideje négy-öt év alatt terülhet szét annyira, hogy az év végi biztosítóváltási roham elveszítse jelentőségét - mondta lapunknak Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára. (A módosítás célja az, hogy enyhítse a biztosítókra nehezedő, évi végi adminisztrációs terheket, így mindenki időben megkapja kártörténeti igazolását, a díj befizetéséhez szükséges csekket, illetve a szerződés megkötését igazoló kötvényt.)
A biztosítók továbbra is évente egyszer módosíthatnak majd kgfb-tarifáikon. Az új előírások szerint a szolgáltatóknak minden év októberéig kell meghirdetniük új díjaikat - tehát akár korábban is megtehetik -, de a Mabisz főtitkára szerint a biztosítók továbbra is október végén teszik majd közzé a következő évi tarifákat, így ezen a téren nem várható változás. Annak sem kell azonban hónapokkal korábban keresgélnie biztosítója új díjait, akinek nem év végére esik az évfordulója. A szolgáltatóknak ugyanis ötven nappal a határidő előtt értesíteniük kell ügyfeleiket a következő időszak esedékes díjáról.
Kedvező módosítás, hogy a Mabisz berkein belül létrejön egy központi kárnyilvántartó, s a jövőben az ügyfelek kártörténetét nem az egyes biztosítók, hanem ez a szervezet vezeti. A károsult biztosítója közvetlenül intézheti a kár okozójának biztosítójával a kár rendezését, így kevesebb utánjárást igényel az ügyintézés. A bónusz-malus igazolásokat is a központi kárnyilvántartó adja ki, tehát az ügyfeleknek ezt nem maguknak kell beszerezniük, amikor biztosítót akarnak váltani. (Igaz, ha valaki alkuszcég igénybevételével vált szolgáltatót, jellemzően már most sem kell ezzel bajlódnia, mert a legtöbb ügynök ezt elintézi az ügyfél helyett.)
A legjelentősebb változás annak a garanciaalapnak a létrehozása, amely akkor áll helyt az okozott károkért, amikor az ügyfél rendelkezik ugyan érvényes kötelezővel, de biztosítója fizetésképtelenné válik - hívja fel a figyelmet Trunkó Barnabás. (A kötelezővel foglalkozó biztosítók befizetéseiből felálló alapot a Mabisz kezeli majd.) Hogy ez mennyire fontos, azt jól mutatja a MÁV Biztosító esete. Miután a társaság tavaly nyáron csődbe ment, az egykori ügyfeleknek összesen mintegy ötmilliárd forintot kell kifizetniük az egyesület helyett, a jogszabályok szerint ugyanis a károsult nemcsak a biztosítótól, hanem közvetlenül a károkozótól is követelheti költségei megtérítését. Az említett összeg nagyobb része, közel hárommilliárd forint a Mabisz követelése. Az új garanciaalap a MÁV egykori kuncsaftjain már nem segít, de egy újabb biztosítócsőd esetén jó szolgálatot tesz a hoppon maradt ügyfeleknek. A kötelező biztosításnál ugyanis a kártérítés felső határa dologi károk esetén félmilliárd, míg személyi sérülésnél másfél milliárd forint, ami jövőre 1,6 milliárdra emelkedik.
Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült
A januárinál sokkal kisebb mértékben, de 2011-től ismét változik majd a kgfb-szabályozás. Akkortól már nem a járművek hengerűrtartalma, hanem a motorok teljesítménye alapján kell majd különféle kategóriákba sorolni az autókat. A módosítás magyarázata az, hogy a motorok mind kisebb méret mellett nyújtják ugyanazt a teljesítményt.
Forrás: Népszabadság
Vadonatúj biztosítási stratégiák: nagyok a legolcsóbbak között
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Vadonatúj biztosítási stratégiák: nagyok a legolcsóbbak között
A pénzügyi válság miatt akár jelentősen is nőhet a kötelezőt váltók száma
Budapest, 2008. november 3.
A tavalyival megegyező átlagdíjak, ám a biztosítók tavalyi sorrendjének teljes borulása – ezek a legfontosabb leszűrhető következtetések a CLB által működtetett biztositastipp.hu oldalon szombat óta megkötött mintegy 1200 szerződés adatainak alapján. Míg korábban 7-8 ezer forintos éves megtakarítástól váltottak biztosítót tömegesen, vélhetően a jelenlegi pénzügyi válság hatására az ügyfelek már hatezer forint felett is jellemzően lecserélik szerződéseiket. A példaszámításokban ezúttal az érintett rétegek, a nyugdíjasok,a köztisztviselők, illetve a családosok lehetőségeit vizsgáljuk.
Sokat veszíthet, aki a korábbi évek tapasztalataira hagyatkozva az idén nem kalkulálja kötelező biztosítását: A biztositastipp.hu-n a korábban átlag feletti díjakat kínáló Allianz biztosító szerezte a legtöbb ügyfelet az első hétvégén, a fiatalabb generáció részére is kedvező kampánydíjakat nyújtva. Szorosan a nyomában teljesít az újonnan induló, a középkorúak és az idősebbek számára rendkívül kedvező díjú Wabard, és csak utánuk, bár még az élmezőnyben találjuk a kármentes ügyfeleket különösen díjazó, tavalyi győztes Genertelt és a régóta kiszámíthatóan olcsó KÖBÉ-t is, ahol a gyermekkedvezmény további jó eredményeket hozhat. Az előzetes várakozásokhoz képest kedvező a Posta Biztosító pozíciója, és jól tartja magát az Aegon és a Groupama is.
Növekvő rés a legolcsóbb és legdrágább ajánlatok között
A közlemény végén található példaszámítások között szerepel az a 23 éves, egygyermekes, nagy autóval rendelkező, B1 bonusz-kategóriás vidéki kismama, akinek a legkedvezőbb díjat a KÖBE kínálja 54.490 forintért, miközben az általában igen versenyképes Wabard több mint hétszeres (!), nem kevesebb mint 396.876 forintos ajánlattal lepi meg őt. Szintén a Wabard egy 40 éves budapesti, 2 gyermekes, 1400 köbcentiméteres autóval, B3 kategóriával rendelkező köztisztviselő hölgy esetében a legolcsóbb választás (27.840 forint).
A példaszámítások között a nyugdíjasok esetében jellemzőbb kisebb hengerűrtartalmú autókat vettünk figyelembe. Ez a tény, illetve a hosszú évek során összegyűjtött bónuszfokozatok az egyes biztosítók által adott nyugdíjas kedvezményekkel együtt azt eredményezik, hogy adott esetben jó eséllyel már 15-20 ezer forint közötti éves díj mellett is találhatnak maguknak kötelezőt, akik gondosan kalkulálnak.
CLB: háromezer forint megtakarításért már sokan váltanak idén kgfb biztosítót
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
CLB: háromezer forint megtakarításért már sokan váltanak idén kgfb biztosítót
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. által megkérdezett 12 ezer ügyfél 21,5 százaléka vélte úgy, hogy 3-5 ezer forint megtakarításért biztosítót váltana a küszöbön álló kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban, de még az 1-2 ezer forint közötti megtakarítás is váltásra ösztönözné minden tízedik megkérdezettet - mondta szerdán az MTI-nek Buczolich Antónia Judit ügyvezető igazgató.
Október 30-án jelenik meg 14 biztosító jövő évi kgfb tarifája, majd novemberben lehet felmondani, december végéig pedig újra kötni a szerződéseket. A piacvezető alkusz cég szakértői - miután számba vették az idei kampány váltásra ösztönző, és attól óvó tényezőit - arra az eredményre jutottak, hogy 600-800 ezren fognak átszerződni másik biztosítóhoz. Miután jövő év első napján hatályba lép a kgfb törvény, az idei lesz az utolsó klasszikus kampány.
A jövő évtől ugyan is a szerződések már nem az év első napjától az utolsóig élnek, hanem a megkötésük napja lesz az évforduló. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik 2010-ben vásárolnak gépjárművet. Ezért várható, hogy idén még minden biztosító növelni akarja a kgfb szerződéseinek a számát - az állományát - , amit vonzó díjakkal érhet csak el - mondta Bravik Attila ügyvezető igazgató helyettes. Ennek azonban némileg ellent mond az, hogy az idén meghirdetett díjak gyakorlatilag két évig élnek - tette hozzá.
Aki ugyan is jövő decemberben köt kgfb-t, annak 2011 decemberéig szól a szerződése, a 2010-es árral. A meghosszabbodott futamidő növeli a kockázatot, amit be kell építeni az árba. Ennek viszont ellent mond, hogy az összesített kgfb kárhányad - a kifizetett kártérítések és a beszedett díjak aránya - néhány év alatt 70-ről 50 százalékra csökkent. Szintén váltásra ösztönzi az ügyfeleket a válság által kikényszerített takarékosság is.
A váltás mellett szól az is, hogy idén még többen rendelkeznek internettel, márpedig ezen a platformon - az on-line alkuszok közreműködésével, vagy a biztosítók honlapjain - nagyon egyszerű a biztosító váltás. Szintén könnyíti a váltók dolgát az a szabály, amely a biztosítók kötelességévé teszi a bonus-malus igazolások beszerzését, azzal sem kell az ügyfélnek foglalkoznia. A váltás ellen dolgozik viszont az, hogy a korábban legolcsóbb - éppen induló, vagy kisebb - biztosítók gondjai a nagyobb, jó nevű biztosítók ügyfeleit maradásra bírják. Mindezek eredőjeként számolnak a CLB-nél a 600-800 ezer váltással.
A korábbi tapasztalatokra utalva azonban az átlag-díj enyhén növekedni fog, de minden biztosító - mint eddig is - a kampányban kedvezményt ad a díjából, vélte Buczolich Antónia Judit. Végül kérdés, hogy mi lesz a gépjármű flottákkal. Ezek díja eddig tele volt "gumi feltételekkel", de a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy nemrégiben közzé tett vezetői körlevelében ezek megszüntetésére kérte a biztosítókat.
A flotta gépjárművek díjait ugyan úgy kell tudni kalkulálni a közzétett feltételekből, mint az egyediekét. Nem lehet megtenni azt sem - ami eddig gyakorlat volt - hogy egy-egy alkusz által közvetített egyedi szerződéseket, kedvezőbb díjú flottaként kezelte a biztosító. A vezetői körlevél ugyan is rögzíti: "A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a 2010. január 1. napjával hatályba lépő, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben szereplő gépjárműflotta definíciójának értelmében a kgfb flotta szerződés szerződője csak egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet."
Jön az utolsó kötelező biztosítási kampány
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Jön az utolsó kötelező biztosítási kampány
A múlt évihez hasonló, közel 800 ezer átkötés várható az idén novemberben és decemberben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban, de az év végi váltás a törvény januári hatálybalépésével 4,5 év alatt leépül.
Varga Csaba, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgatója elmondta: a felügyelet témavizsgálatot indít, amelyben a személyi sérüléses károkat figyeli az autós biztosítóknál, és az október végén meghirdetendő jövő évi tarifák mögötti számításokat is ellenőrzi ebből a szempontból.
Aki jövőre köt kgfb-szerződést, annak a szerződéskötés napjától számít az egy év, amikor átválthat másik biztosítóra, és nem január 1. lesz a fordulónap, mint jelenleg. A meglévő biztosítás a fordulónapot 50 nappal megelőzően mondható fel - ismertette a részleteket Varga Csaba.
A kgfb éppen 50 éves Magyarországon, a jelenlegi egyéni szerződéses rendszer 1991 óta működik - kezdte a jövő év első napján hatályba lépő törvény ismertetését Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. A jelenlegi kormányrendeletet felváltó törvény létrehozza a garanciaalapot, amely a csődbe jutott biztosítók után fizet. Nem titok, hogy a MÁV ÁBE után maradt problémák miatt született meg a garanciaalap, bár a legtöbb pénzügyi területen eddig is működött ilyen - mondta a főtitkár.
A bonus-malus besorolási tábla változatlan marad, de lesz két változás is ezen a területen a jövő év első napjától. A biztosítót váltó üzemben tartó bemondása alapján sorolja be az új biztosító az ügyfelét, míg jelenleg a váltáskor A00 fokozatba kerül. Természetesen a bemondást ellenőrzi a biztosító. A másik újdonság az, hogy akinek díjnemfizetéssel szűnik meg a kgfb-je, az nem veszti el a megszerzett bónuszát.
Szintén újdonság, hogy nem az első díj beérkeztével, hanem az ajánlat átvételével kezdődik a biztosító kockázatviselése. A versennyel kapcsolatban pedig Trunkó Barnabás elmondta, hogy a törvény megengedi, de nem teszi kötelezővé a késedelmes fizetés utáni kamatszedést. Ebben is különbözhetnek a biztosítók, de ennél is fontosabb, hogy vállalhatnak aktív kárrendezést is. Ekkor a saját kgfb biztosító rendezi a kárt, majd az számol el a kárt okozó biztosítójával. A törvény eredeti változatában ez kötelező elemként szerepelt, de a parlamenti tárgyalás során kikerült a szövegből.
A bonus-malus fokozatokat - a kártörténetet - a MABISZ által kiépítendő rendszer tartja nyilván. A főtitkár az MTI kérdésére elmondta, hogy jövő év második felére a MABISZ honlapján elkészül az a kalkulátor, amely valamennyi kgfb-t kötő biztosító tarifáját összehasonlíthatóvá teszi. jelenleg ilyen kalkulátort az alkuszok működtetnek, de csak a velük kapcsolatban álló biztosítók ajánlatait hasonlítják össze.
Forrás: fn.hu
11/2009. számú Vezetői körlevél
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
11/2009. számú Vezetői körlevél
a KGFB flotta szerződések díjainak közzététele és a KGFB flotta szerződések kezelése területén elvárt magatartásról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) tevékenységének céljaival összhangban, jelen Vezetői körlevéllel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (a továbbiakban: KGFB) terjesztő biztosítóknak kíván követendő útmutatót megfogalmazni.
A Vezetői körlevélben megfogalmazott javaslatok követése a biztosító és a biztosító ügyfeleinek alapvető érdekeit szolgálja, ezért azoknak alkalmazását a Felügyelet a 2010. évi KGFB díjhirdetésben foglaltak ellenőrzésekor kiemelten figyelemmel fogja kísérni.
A KGFB 2009. évi díjainak meghirdetését követően, azok Felügyelet által történő áttekintése során összpiaci szinten tapasztalt problémaként merült fel a flotta szerződések díjmeghatározása kapcsán a flotta díjakból adandó kedvezmények bonyolultsága, azok odaítélésében alkalmazott előzetes kockázatelbírálási elvekre történő hivatkozás, a kockázatelbírálási szempontrendszer nem kellő megalapozottsága, a kedvezmények mértékének széles intervallumban, továbbá egyedi elbírálásra való hivatkozással történő meghatározása. Előzőek a Felügyelet megítélése szerint biztosítástechnikai-underwriting kockázatot vetettek fel, melyre a leginkább érintett intézményeknek vezetői levélben hívta fel a figyelmét.
Fentiekre figyelemmel a Felügyelet az alábbiakban fogalmazza meg figyelemfelhívó javaslatait a KGFB flotta szerződések díjainak közzététele és a KGFB flotta szerződések kezelése területén elvárt magatartásról.
A Felügyelet felhívja a figyelmet arra, hogy a KGFB díjakat a flotta biztosítások díjkalkulációjánál és befogadásánál alkalmazott belső kockázatelbírálási szempontrendszerük figyelembevételével alakítsák ki, annak érdekében, hogy azon ügyfelek szempontjából akik KGFB flotta szerződést kívánnak kötni, az általuk biztosítandó flotta díja a közzétételből kiszámítható és egyértelműen megállapítható és a többi piaci szereplő által ajánlott díjakkal összehasonlítható legyen.
A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a KGFB flotta díjakat oly módon tegyék közzé, hogy a közzétételük a flotta díjtarifát, az adható kedvezményeket, a kiszabható pótdíjakat, azok mértékét és alkalmazási feltételeit – az egyedi szerződésekhez hasonlóan – átláthatóan tartalmazza. A díjhirdetés a biztosítók általi, a flotta díjmegállapítás során alkalmazandó előzetes kockázatelbírálási elvekre történő hivatkozást ne tartalmazzon.
A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a 2010. január 1. napjával hatályba lépő, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben szereplő gépjárműflotta definíciójának értelmében a KGFB flotta szerződés szerződője csak egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet.
A Felügyelet felhívja a biztosítók figyelmét, hogy már a 2010. évi díjak meghirdetése során is alkalmazzák ezen elvet, amely lehetőséget teremt a KGFB flotta szerződések kezelése során, a B/M fokozat megszerzése és érvényesítése terén eddigiekben fellépő jogi bizonytalanságok megszüntetésére.
A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a gépjárművek csoportjának flottaként történő kezelésekor a szerződő felek a flottába tartozó minden egyes gépjárműre vonatkozóan külön (egyedi) biztosítási szerződést hozzanak létre. Ennek megfelelően a biztosító állományában a KGFB flottát a biztosító a flottában szereplő gépjárművenként egyedileg tartsa nyilván.
A Felügyelet kiemelten fontosnak tartja azt, hogy a biztosító a szerződés tartama alatt mindig naprakész nyilvántartással rendelkezzen a flottába tartozó gépjárművekről, gépjárművenként folyamatosan, egyértelműen megállapítható legyen a szerződések díjrendezettsége. Ezért szükséges olyan eljárások kialakítása, mely biztosítja, hogy a szerződő által befizetésre kerülő összegek milyen módon (sorrendiségben) fedezik az egyes gépjárműveket, és ennek megfelelően kerüljenek gépjárművenként egyedileg kiállításra a KGFB fedezet fennállását tanúsító igazolóeszközök is.
A jelen körlevélben foglaltaknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 4. §-ában megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a prudens működés elősegítése, ugyanakkor azok megvalósulását a Felügyelet az ellenőrzés során figyelembe fogja venni.
A Felügyelet a Vezetői körlevelet honlapján a „Szabályozó eszközök/Vezetői körlevelek” címszó alatt közzéteszi, valamint közvetlenül is megküldi az érintett biztosítók vezetői részére.
Budapest, 2009. szeptember
Varga Csaba főigazgató
Ügyfélbarátabb feltételekkel indul az idei kötelező gépjárműbiztosítási kampány
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Ügyfélbarátabb feltételekkel indul az idei kötelező gépjárműbiztosítási kampány
Ma teszi közzé tizennégy biztosító a 2010-re vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáit - igaz, a kampány során közülük egy társaság, a Wabard, nem köthet új szerződéseket. Az új díjakkal - az előző évekhez hasonlóan - a független biztosítási alkuszok kalkulátorain keresztül ismerkedik majd meg a hazai autósok zöme, akik december elsejéig dönthetnek arról, hogy eddigi biztosítójuknál maradnak, vagy máshol kötnek szerződést. A Független Biztosítási Alkuszok Szövetsége (FBAMSZ) szerint az idén akár valamivel kevesebben is válthatnak kötelezőt, mint tavaly. Az új törvényi szabályok jó része még nem érinti a jelenlegi kampányt, az újdonságok zöme pedig egyértelműen az ügyfeleknek kedvez.
„A most induló kampányt utolsónak csak a régi szabályok alkalmazása miatt nevezhetjük: az autósok 85-90 százaléka jövőre is novemberben fog dönteni a következő évi kötelezőjéről, és az aktuális autóvásárlási statisztikákból kiindulva legalább 5-6 évig változatlan marad a kampány hevessége. - oszlatja el az idei kampányt övező félreértéseket Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. - A néhány, már most bevezetett újdonság egyértelműen ügyfélbarát változtatás: a kártörténeti igazolás beszerzéséig a biztosítók az ügyfél által jelzett bonusz-fokozat alapján kötnek majd szerződést. Az autósokat pedig csak március 1-jét követően büntethetik a rendőrök, ha nincsen befizetve a biztosításuk. Ezzel talán az idén végre elmarad a hagyományos csekkmizéria."
További, elsősorban cégeket érintő változás, hogy minimum öt autó esetében lehet csak flottakedvezményt alkalmazni, és azt is csak abban az esetben, ha az üzemben tartó valamennyi autó esetében ugyanaz a jogi személy.
Az autósok csaknem kétharmada alkusz segítségével vált
A kötelező kampányban az idén is kulcsszerepet játszanak a független alkuszok - különösen a bárhonnan elérhető internetes szolgáltatást kínáló biztosításközvetítők. Mindennek okai a következők:
- Kalkulátorok: az összes biztosító ajánlatát percek alatt összehasonlító kalkulátorokat jelenleg csupán független alkuszok portáljain, illetve irodáiban talál az autós
- Árgarancia: Az alkuszi kalkulátorok legtöbbször közvetlenül a biztosítók tarifáló programjaival állnak kapcsolatban, így ezekben az esetekben a pontos számításért az adott biztosító a felelős. Ha viszont az alkuszi díjkalkuláció bizonyul tévesnek, az alkusz állja a különbözetet.
- Felelős mérlegelés: Célszerű olyan alkusz szolgáltatását igénybe venni, aki nem csupán az ár, hanem a szolgáltatás minősége szempontjából is tanácsokkal segíti az ügyfelet. Felhívja a figyelmet például arra, hogy mely biztosító kínál - esetleg valamivel magasabb díjért - előfinanszírozást kiváltó aktív kárrendezést.
- Adminisztrációs segítség: A független biztosítási alkuszok a szerződéskötés során az adminisztrációs teendők jó részét elvégzik, káresemény felmerülésekor pedig szükség szerint a kárügyintézésben is közreműködnek.
A legfontosabb határidők
A biztosítók holnapi közzétételeit követően egy-két napon belül elérhetővé válnak az új adatokkal feltöltött alkuszi díjkalkulátorok is.
- Az ügyfeleknek december 1-jéig van lehetőségük felmondani régi szerződésüket - ellenkező esetben automatikusan az eddigi szerződésük él tovább.
- Az új biztosítás megkötésére december 31-éig van mód, igaz, ezt a legtöbben a korábbi szerződés felmondásával párhuzamosan már novemberben megteszik.
- Az új szerződés első díjrészletét az új szabályozás szerint legkésőbb március 1-jéig kell befizetni.
„Tapasztalataink szerint a legtöbben az utolsó napokban váltanak. - tájékoztat Papp Lajos. - Célszerű lehet azonban már a hónap közepén döntést hozni, mivel ebben az időszakban több lehetőségünk nyílhat arra, hogy a felelős döntéshez személyes tanácsokat is kérhessünk az alkuszunktól."
Forrás: Euroastra.hu