2010.10.27

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac főbb jellemzői

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fontos feladatának tekinti a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb), mint a biztosítási piac egyik jelentős, kb. 4 millió ügyfelet érintő és éves kb. 130 milliárd forintos díjbevételt eredményező termékének folyamatos követését. E folyamat része a Felügyeletre beérkező adatok elemzése, a termék jövedelmezőségének és a tartalékok megfelelőségének vizsgálata, az évenként meghirdetett díjak, és ennek hatásaként az átkötési időszakban egyre nagyobb arányban jelentkező felmondások hatásának értékelése, illetve a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatása a tudnivalókról.
 

Törvényi változások

A törvényi változások miatt a Felügyelet felhívja a gépjármű üzembentartók és tulajdonosok figyelmét, hogy az elmúlt évek gyakorlatától eltérőn a kgfb szerződésnél az idén már nem mindenki válthat biztosítót 2011. január 1-jei hatállyal.

Az új szabály lényege, hogy kgfb szerződést csak a teljes egy éves biztosítási időszak utolsó napjára (évfordulóra) lehet felmondani. Azok tehát, akik gépjárművüket idén vásárolták, a meglévő kgfb szerződésüket 2010. december 31-i hatállyal nem mondhatják fel, hiszen a szerződés évfordulója az egy éves biztosítási időszak figyelembevételével 2011-ben, szerződéskötésük évfordulóján lesz.

Ha például az ügyfél járművét 2010. március 17-én vásárolta, akkor meglévő kgfb szerződését december 31-i hatállyal nem mondhatja fel, és új kgfb-szerződést is csak egy évvel későbbi, azaz 2011. március 17-i hatállyal köthet. Az év végi szokásos kampányban így csak azok az üzembentartók és tulajdonosok élhetnek a 2011. január elsejei hatályú biztosító váltás lehetőségével, akik gépjárművüket 2010. január 1. előtt vásárolták.

Ha egy 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa a meglévő kgfb szerződését tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja, és helyette 2011. január elsejei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a számára kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött kgfb szerződése nem tekinthető érvényesnek. A 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartójának vagy tulajdonosának arra azonban bármikor lehetősége van, hogy a meglévő kgfb szerződését annak jövő évi évfordulójára tekintettel mondja fel, és az új szerződést erre a jövőbeli évfordulóra figyelemmel kösse meg.

A piac főbb jellemzői

A 2009-es év egyik legfigyelemreméltóbb eseménye a kgfb piacon az volt, hogy a termék 2000 óta először volt nyereséges. Ez különösen azért is fontos tény, mert ugyanakkor – vélhetően többek között a verseny hatására – az egy szerződésre eső átlagdíjak mintegy 7 %-kal csökkentek.

A változás hátterében – összpiaci szinten – meghúzódó okok két további pozitív jelet is mutatnak: ha kis mértékben is, de javult (csökkent) a kgfb ágazat költséghányada, s ami különösen jelentős tényező, csökkent a káresemények száma is. A kárdarabszám apadásának egyik legfontosabb tényezője a személyi sérüléses károk számának csökkenése.

A fenti, 2008-ról, 2009-re mutatkozó tendencia a 2009-es díjhirdetés következtében 2010-ben is folytatódott. A 2010-es II. negyedévi adatok alapján, az egy szerződésre eső átlagdíj további 6%-kal csökkent és az egy szerződére eső kárfelhasználás is további 3%-os csökkenést mutat.

A pozitív tendencia – noha jóval visszafogottabb mértékben - a jövedelmezőség területén is folytatódhat 2010-re vonatkozóan. Pozitív nulla, azaz néhány milliárdos eredmény technikailag még látszik a rendszerben. Kérdés persze, hogy egyéb szempontjaik figyelembevételével bizonyos újonnan jelentkező külső költségeket hogyan és hová allokálnak a piaci szereplők

A tulajdonosokat érintő profitabilitás javulása és az ügyfeleket érintő átlag díjszint-csökkenés mellett az egyik legfontosabb kérdés a tőke ellátottsági szint, illetve a tartalékok megfelelősége. A piac tőkefeltöltöttsége átlagosan 242 % és 2 biztosító kivételével minden cég tőkefeltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. A publikus adatok az esetleges új indulók számára igen nyeresége – az éves díjbevételre vetítve mintegy 12%-os profitot eredményező – ágazatot mutatnak, ami „serkentően” hathat mind új szereplők megjelenésére, mind a piaci (ár)verseny éleződésére.

A 2009-től a piac bizonyos mértékű konszolidáción esett át. Kikerült a szereplők közül a MÁV-ÁBE biztosító, összevonták a (korábbi) OTP-Garancia és a Groupama biztosítókat, valamint a TIR biztosító átruházta állományát az AIM biztosítóra, amelynek kgfb termékterjesztését viszont a Felügyelet a közelmúltban megtiltotta. A 2010-es díjhirdetéskor új (illetve részben új) szereplők is megjelennek a piacon. Így a WABARD biztosító, illetve a romániai székhelyű ASTRA biztosító magyarországi fióktelepe.

Piaci szereplők, piac szerkezet

A hazai kgfb piacon jelenleg 14 biztosító osztozik. A két piacvezető biztosító csoportnak 54,5%-os piaci részesedése van. A piaci koncentráció, ha lassan is, de évről évre csökken.

Ami a kgfb piacra lépett új biztosítók számát illeti az elmúlt közel 20 évben, 1991-ben még 5 biztosító lépett a piacra. A következő évek változó ütemű gyarapodást hoztak, amelyen belül két, 4-4 új belépőt jelentő szakasz, a 2003-2004-es, illetve a 2007-2009-es hullám emelhető ki.

A károk alakulása

A 2009. évi, tárgyévi kárgyakoriság (tárgyévi károk száma /átlagos állomány db) 3,8%, ami a korábbi évekhez képest jóval kedvezőbben alakult (az elmúlt időszakban is az évenkénti kárgyakoriságok általában 4-5% körül voltak). A kárgyakoriság alapján különbség van az egyes biztosítók között, ami nem csak az állomány minőségétől, de a portfólió-összetételétől is függ. A kárgyakoriság csökkenése összhangban van a különböző rendőrségi tájékoztatókkal, amelyek szerint az „objektív felelősség” bevezetése óta csökkent a balesetek száma (a rendelkezést a közúti közlekedésről rendelkező 2007. évi CLXXV. törvény tartalmazza). Az alábbi ábra jól szemlélteti a károk 2007 utáni csökkenését s egyben azt a logikus tényt is, hogy a csökkenő kárvolument a díjak csökkenése is követte.


(Kattntson a nagyobb képméretért!)

A kárhelyzet javulását, s egyben az eltérő jármű típusok kockázatosságát is mutatja az alábbi ábra.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A kárgyakoriság csökkenése mellett nagyobb mértékben csökkent a gyakori károkozók, például autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók kárgyakorisága, amely szintén az átlagos kárfelhasználás csökkenését eredményezi. Érdekességként megemlíthető, hogy a legveszélyesebb járműtípust a mindössze 218 darab trolibusz jelenti, melyek kárgyakorisága mintegy 50%-os.

A baleseteken belül csökkent a súlyos személyi sérüléssel járó balesetek száma és – a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján – ezzel együtt az aránya is. A súlyos személyi sérüléses károk jóval magasabb összegű és hosszabb távú kárráfordítást igényelnek, mint a leggyakoribb jármű lemezkárok.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A költségek alakulása

A kgfb ágazat jövedelmezőségének vizsgálatakor fontos tényező a működés közben felmerülő költségek nagysága. 2009-ben a költséghányad 34,3%. Ez az arány 1,1%-kal alacsonyabb, mint 2008-ban. A piaci szereplők közül tavaly csak 3 biztosító költséghányada nőtt. A funkcionális költségek közül egyedül a kárrendezési költséghányad növekedett 2008-ról 2009-re.

Piaci (KGFB) költséghányadok

 

%

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Szerzési

14,7

13,3

13,4

14,3

17,5

16,6

Igazgatási

12,8

12,0

11,7

13,3

13,0

12,4

Kárrendezési

4,8

4,4

4,1

4,4

4,9

5,3

Összesen

32,3

29,7

29,2

32,0

35,4

34,3

Az adatokat grafikusan megjelenítve:


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

Az új piacra lépők 2 jelentősebb hulláma idején, a 2003-2004-es illetve a 2007-2009-es időszakban jelentősen megugrott a szerzési költség. Az igazgatási költséget – piaci szinten – már hosszabb távon 12-13% között tartják a biztosítók, s az elmúlt éveket – érdekes módon pont a károk csökkenésével egy időszakban – a kárrendezési költségek határozott növekedése jellemezte.

Tőke- és tartalékhelyzet

Egy biztosító fizetőképességének megítéléséhez vizsgálni kell mind a tőkeellátottságának, mind a tartalékainak helyzetét. Ezen belül csak a tartalékok elégségessége után dönthető el, hogy a tőkeellátottság megfelel-e a törvényi követelményeknek, s a felügyeleti elvárásoknak.

A kgfb biztosítások tartalékai alapvetően három tartaléktípusból tevődnek össze: a járadék tartalékból, a tételes függőkárok tartalékából és a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk (IBNR) tartalékából. Az utóbbi tartalékát (mely az összes kgfb tartalék mintegy 10%-át teszi ki) az elmúlt évek kárstatisztikáira támaszkodva, az úgynevezett kifutási háromszögeken alapuló biztosításmatematikai statisztikai módszerekkel számítják ki. A járadéktartalékok szintén matematikai számítások alapján határozzák meg. Ezzel szemben a tételes függő károk tartalékának a képzése a konkrét bekövetkezett károk várható kifizetéseire képzett, kárszakértői becslésen, szakértelmen alapuló, káronként (és biztosítónként) egyedileg meghatározott összeg. Ennek következtében jelentősen függhet egy adott biztosító portfólió szerkezetétől.

A Felügyelet 2009 végétől alkalmazza az úgynevezett korrigált tartalékmutatók módszertanát, amelyet honlapján is publikált (az alkalmazott paraméterekkel, piaci benchmarkokkal együtt). Az egyszerű tartalék/díj, tartalék/állomány vagy átlagos-tartalék mutatók nem mérik megbízhatóan az egyes biztosítók tartalékszintjét, mert egy kezdő vagy dinamikusan növekvő állománnyal, illetve zömében nemrég bekövetkezett kárral rendelkező biztosító tartalékszintje alacsonyabb is lehet. A korrigált tartalékmutatók kidolgozásánál e szempontok épültek be a mutatókba, hogy így a piaci átlaghoz/benchmarkhoz viszonyítva számszerűsíthető legyen, hogy egy adott biztosító a piaci átlagnak megfelelően, jelentősen a felett, avagy éppen alul tartalékolt-e.

A mutatók seregéből kiemelve a legfontosabbnak ítéltet, a tételes függőkár-tartalék/díj mutató alapján a piaci átlagnál magasabb tartalékszintet látható 2009-ben 4 biztosítónál, s alacsony (felügyeleti figyelmet érdemlő) tartalék szint 2 biztosító esetében.

A kgfb biztosítók tőkefeltöltöttsége 2009 év végi adatok alapján átlagosan 242%-os szintet mutatott. Mindössze két biztosító volt a felügyeletileg kritikusnak ítélt 120%-os feltöltöttségi szint közelében. Az összes többi biztosító feltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. Közülük a 2010 II. negyedévi adatok alapján az egyik biztosító tőkefeltöltöttsége jelentősen javult.

A jövedelmezőség kérdése

A 2009-es év eddig még nem látott áttörést hozott a magyar kgfb piacon. A termék liberalizációja óta először fordult elő, hogy összpiaci szinten a kgfb terméket nyereségesként mutatták be a biztosítók, a díjbevételre vetítve 11,8%-os nyereséget és 15,2 milliárd profitot realizálva. 2009-ben gyakorlatilag csak a piacra később belépő „újak” voltak veszteségesek. A legnagyobb arányú veszteség a díjbevételre vetítve 50%-os volt. Az eredményesség szempontjából a legjobb biztosító majdnem 30%-os, díjra vetített eredményt ért el.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A 2009 évi nyereségszint még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy az részben az egyik jelentős súlyú biztosító tartalékolási rendszerének átalakításához köthető. Ám ha ezzel az egyszeri tétellel korrigáljuk a piaci eredményt, a biztosítók összpiaci szinten akkor is 7,8%-os nyereséget értek el a díjra vetítve.

A kgfb jövedelmezőségét tekintve az elmúlt évek idősora ugyanakkor igen hektikus képet mutat. Sem az egyedi biztosítóra, sem a piac egészére nem lehet ezen adatok alapján előrejelzéssel élni. Az eddig eltelt időben a biztosítók jövedelmezősége szinte semmiféle trendet, irányt nem mutatott, annyi állapítható meg, hogy a biztosítók többsége általában többször volt veszteséges, mint nyereséges.

A 2010. II. negyedéves adatszolgáltatások, illetve a korábbi években tapasztalt folyamatok alapján mindenesetre várhatóan a díjbevétel visszaesésével kell számolni 2010 egészét tekintve. A tárgyévi károk, illetve költségek ennél kisebb mértékben ugyan, de várhatóan szintén elmaradnak a 2009. évben tapasztaltaktól. A várható befektetési eredményeket, illetve a korábban megképzett tartalékok várható lebonyolítási eredményeit is figyelembe véve a tisztán biztosítástechnikai folyamatok alapján szerény, 2-3 milliárdos eredményt várható a piac egészén.

Várakozások a 2010 őszi kgfb díjhirdetés kapcsán

Pusztán a díjak és a károk elmúlt 3 éves csökkenéséből enyhe díjcsökkenést, esetleg szinten maradó díjat lehetne előre jelezni. A piaci szereplők reakcióit azonban számos tényező mozdíthatja el egy „harcos”, komoly díjversennyel járó kampány felé.

Egyrészt, mivel a 2009. év – először – nyereségesnek mutatta a kgfb piacot, levonható az a következtetés, hogy némi díjcsökkentéssel piacot lehet szerezni, illetve ennek párjaként, a díjversenyből kimaradó biztosító számára fennáll annak a kockázata, hogy akár jelentős állományt is veszíthet. Sok, erre specializált biztosításközvetítőnek érdeke a piaci mozgás. Az elmúlt évek tényei ráadásul évről évre nagyobb mozgást/felmondást/átkötést jeleztek a kgfb piacon.

E mellett, mivel már nem kötelezően a naptári forduló a szerződések éves fordulója, évről évre kisebb jelentősége lesz a novemberi kampánynak (más szóval, volumenét tekintve a mostani lesz a legnagyobb a következő évekhez viszonyítva). A díjosztályok törvényi változása – a motor hengerűr-tartalmáról (köbcenti) annak teljesítményére (kilowatt) való áttérés – hatása ráadásul igen sok szerződőt ösztönöz arra, hogy tájékozódjon az új díjszerkezetről, a számára esetleg megfelelőbb szerződésekről. Végül nem zárható ki, hogy az új szereplők agresszív üzletpolitikával jelennek meg a piacon.

A fenti tényezők közül néhány további adatokkal is alátámasztható. A 2009-es díjhirdetés következtében váltó kb. 1,5 millió ügyféllel kapcsolatban például a biztosításközvetítők mintegy félmillió szerződést kötöttek, azaz hozzájuk volt köthető az aktuális piaci lehetőség 30%-a. A 2005. évi díjhirdetést követően még csak 350 ezren kötöttek új szerződést, a 2009-es díjhirdetéskor ennek több mint négyszeresére, azaz 1,5 millióra rúgott ez a szám.

A Felügyelet 2010 októberében bekérte a biztosítók adatat arra vonatkozóan, hogy milyen a megoszlás a régi és új díjosztályok között. A beérkezett, összesített adatok igen nagy szóródást mutatnak, azaz egy régi (köbcentis) díjosztály tagjai az új tarifarendszer szinte bármely osztályában előfordulhatnak. A táblázat tanúsága szerint a szerződők legalább 35-40%-a késztetve lehet arra, hogy felülvizsgálja szerződését, keresse a számára legelőnyösebbet, ami így legalább 1,2-1,6 millió szerződés mozgását eredményezheti a piacon.

 

 

< = 37 kW

38-50 kW

51-70 kW

71-100 kW

101-180 kW

> 180 kW

hibás

< = 850 ccm

62,3%

31,2%

0,5%

0,1%

0,0%

0,0%

3,4%

851-1150 ccm

20,7%

66,0%

10,8%

0,3%

0,0%

0,0%

1,4%

1151-1500 ccm

3,5%

31,8%

54,9%

7,4%

0,1%

0,0%

1,5%

1501-2000 ccm

1,9%

6,8%

24,6%

55,4%

10,2%

0,1%

0,7%

2001-3000 ccm

2,5%

1,0%

11,2%

23,1%

59,2%

2,3%

0,4%

> 3000 ccm

4,1%

0,3%

0,8%

2,1%

51,3%

41,0%

0,2%

Budapest, 2010. október 26.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete


 

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
Jövőre már a CIG is adhat kötelezőt
2010 december 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Jövőre már a CIG is adhat kötelezőt

 

A CLB Alkusz szerint jövőre sem lesz drágább a kötelező, ha az idén piacra lépő Astra jó szolgáltatásokat nyújt, illetve a sajtóhíreknek megfelelően megjelenik a piacon CIG.

Mintegy 2.8 millió autó van magánkézben az országban, ezek csaknem a felének idén újra kötötték a biztosítását a novemberi kampányban. A magántulajdonúak mellett többszázezer azoknak a céges autóknak a száma, amelyek biztosítását már átkötötték az idei kampányban.  Ugyanakkor tízezernél is több az olyan autótulajdonos, aki a mai határidőig felmondja a kötelezőjét, de csak december végén köt újat. Ők sem késnek le semmiről, ugyanolyan jó árajánlatot kapnak, mint azok, akik váltottak a kampányidőszakban.

Nem változnak a kötelező biztosítási díjak, legalábbis december 31-ig. A novemberi kampány-árakon köthetnek szerződést, például azok, akik decemberben vesznek új autót, de azok is, akik ma felmondják ugyan a biztosításukat, de még nem döntötték el, hogy hova szerződnek.

Tavaly  valamivel több mint tízezer olyan gépjármű tulajdonos volt, aki az utolsó napon  felmondta a kötelezőjét, de csak december végéig kötött újat. Idén ez a szám akár meg is duplázódhat, aminek egyik oka, hogy 2010-ben  a céges autók kgfb-kötése a tavalyihoz képest bonyolultabbá vált, így vélhetően megismétlődik a tavalyi gyakorlat: a cégek halogatják a legtovább a döntést.

Mi lesz jövőre?

A szakma több képviselőjével szemben, a CLB Biztosítási Alkusz Kft. úgy véli, nem kell attól tartani, hogy jövőre magasabb biztosítási árak lesznek. Ennek egyik oka, hogy a csaknem 10 százalékos részesedést szerzett Astra biztosító tovább erősödhet a piacon. Mindez csak akkor lehetséges, a Romániából idén érkezett versenytárs elnyeri a magyarok bizalmát, és jó szolgáltatásokat nyújt az elkövetkezendő időszakban - véli Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője.

A biztosítási árak alacsony szinten tartásában szerepe lehet más, jövőre színre lépő szereplőknek is. Sajtóhírek szerint több új vetélytárs megjelenése is várható, ilyen például a nemrég a tőzsdére is bevezetett CIG biztosító.

76 év a legmagasabb

A CLB adatai szerint főként a vidéki kisvárosiak törekedtek a biztonságra, ők inkább ismert céget választottak a biztosítás megkötéskor. A fiatalok viszont az átlagosnál nyitottabbak az új biztosítóra. Feltűnően sok volt közöttük a 24 év alatti autótulajdonos.

A legidősebb, akinek nevében a neten váltottak kötelezőt 76 éves volt, a legfiatalabb pedig egy hónapja töltötte be a 18-at. A CLB-nél kötött, magánautókra szóló biztosítások közel 70 százaléka férfiak nevére szól. Az internetes biztosításváltásban a legaktívabbak a fővárosiak és a Pest megyeiek voltak, az internettel egyébként is kevésbé ellátott megyékből jóval kevesebben kötöttek biztosítást a világhálón.

Lezárult a kgfb-kampány, íme az eredmények
2010 december 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás

 

Lezárult a kgfb-kampány, íme az eredmények

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint a lakosság kis része választott biztosítót pusztán csak az ár alapján a kgfb-kampány során. Az alkuszok beszámolója szerint közel 30 százalékos átlagdíj-csökkenést tapasztalhattak az ügyfelek - írja a Napi Gazdaság.

A PSZÁF vizsgálatából kiderül: ha egyetlen autós sem váltott volna biztosítót, akkor is átlagosan 6,7 százalékkal kellett volna kevesebb díjat fizetniük, mivel a már meglévő klienseknek is csökkentették a fizetési kötelezettségeit a társaságok.

A felügyelet 220 ezres minta alapján tanulmányozta az ügyfelek preferenciáit. Ezek szerint a lakosság az újonnan piacra lépő biztosítókkal szemben még bizonytalanságot mutatott, ezért még ha a legalacsonyabb árat is kínálták az új társaságok, a válaszadók csupán 34-35 százaléka választotta őket.

A nevesebb biztosítók elfogadási aránya ezzel szemben 82-85 százalékos szinten állt. A korábbi társasághoz visszakötők aránya átlagosan 30 százalékos volt, de van olyan biztosító, ahol a 40 százalékot is meghaladta ez az érték.

A biztosítók tartalékszintjére elmondható, hogy csak két társaságnál volt az elvártnál némileg alacsonyabb szinten a mutató. A tőkefeltöltöttség a legjobbaknál 242 százalékon, átlagosan pedig 150 százalékon állt. A legrosszabb két vállalkozásnál is magasabb a tőkeszint (120%) a minimálisan elvárthoz képest.

Idén mintegy 1,5 millió autós kötött új kgfb-szerződést a novemberi kampány során. Az előrejelzések korábban a kétmillió új szerződést sem tartották kizártnak a teljesítményalapú díjszámítás bevezetése miatt. Szakértők szerint a díjcsökkenés ebben az évben véget ér, és jövőre egy új szereplő esetleges belépése sem fog változtatni ezen.

Forrás: Pénzcentrum.hu

Kötelező-tippek: erre figyeljen a hajrában
2010 november 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező-tippek: erre figyeljen a hajrában

Már csak egy napjuk maradt a régi biztosításuk felmondására azoknak, akik jelenlegi kötelező gépjármű felelősségbiztosításukat január 1-i évfordulóval kötötték. Nagyon fontos, hogy a felmondás legkésőbb december 1-jén éjfélig igazolhatóan beérkezzen a korábbi biztosítóhoz, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen és a szerződés újabb egy évig érvényben marad, hiába köt valaki kedvezőbb biztosítást egy másik társaságnál. Az új biztosítás megkötésére egészen december 31-ig sor kerülhet - áll a Generali közleményében.

Már csak egy napjuk maradt a régi biztosításuk felmondására azoknak, akik jelenlegi kötelező gépjármű felelősségbiztosításukat január 1-i évfordulóval kötötték. Nagyon fontos, hogy a felmondás legkésőbb december 1-jén éjfélig igazolhatóan beérkezzen a korábbi biztosítóhoz, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen és a szerződés újabb egy évig érvényben marad, hiába köt valaki kedvezőbb biztosítást egy másik társaságnál.  Az új biztosítás megkötésére egészen december 31-ig sor kerülhet. Az autósok tizedének – mintegy 400 ezer autónak – nem év végére esik a biztosítási évfordulója, ezért ők most nem tudják érvényesen felmondani a szerződésüket, így az új biztosításuk sem lesz érvényes.

A felmondásokat célszerű tértivevényes levéllel, visszaigazoló faxszal vagy egyéb bizonyítható módon elküldeni – e-mailben a hatályos törvény értelmében nem mondható fel a biztosítás. Az érvényes felmondás alapján a biztosítás december 31-én éjfélkor szűnik meg, de ha a felmondás nem szabályos, az újonnan kötött szerződés sem lesz érvényes, és a régi szerződés él tovább. Fontos továbbá, hogy az utolsó negyedévet mindenképpen be kell fizetni akkor is, ha vált valaki, hiszen az új biztosító csak január elsejétől biztosítja az autót - írja a közlemény.

Érdemes arra is figyelni, hogy aki nem január 1-i évfordulóval kötött biztosítást – például idén év közben vásárolt autót -, annak szerződése a kötés dátumától számított egy év után mondható fel, ezt azonban ebben az esetben is az évforduló előtt legkésőbb 30 nappal jelezni kell. A Magyarországon futó mintegy 4,2 millió gépjármű kötelező biztosítási szerződések körülbelül 10 százalékának esik a biztosítási évfordulója év közbeni időpontra. Ha mégis az évforduló előtt lemondanák a kötelezőjüket, – és az például díjnemfizetés miatt meg is szűnik -, a törvény szerint nem lesz érvényes az új biztosítónál megkötött szerződésük sem. Erre azért is szükséges figyelni, mert a törvényi előírások szerint a biztosítatlan időszakra a Mabisz a biztosítási díjnál jóval magasabb, ún. fedezetlenségi díjat kénytelen felszámolni.

A közlemény szerint leginkább az online biztosításkötéseknél gyakori, hogy az ügyfelek rosszul töltik ki az ajánlatkérő nyomtatványt, így meglehet, hogy például a bonus fokozat, a korábbi biztosítás kötvényszáma, vagy az előző biztosító neve nem helyesen szerepel a dokumentumokon. Abban az esetben, ha az új biztosító, vagy az alkusz emiatt nem tudja beszerezni a kártörténeti igazolást, azt a szerződő félnek kell pótolnia. Ezt azért érdemes minél hamarabb megtenni, mert a törvény értelmében ilyenkor a biztosított A0 fokozatba sorolódik vissza.

Míg 2009-ig a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások évfordulója január 1-je volt, addig cascót gyakorlatilag bármikor köthettünk. Az idei együttkötési kedvezményeknél arra kell figyelni, hogy az új casco kockázatviselésének kezdete a korábbi megszűnés után indul. Ha tehát január 1-jével kedvezménnyel kötünk kötelezőt és cascót és egyszerre, utóbbi csak a korábbi casco szerződés lejárta után lép életbe.

Kgfb: a céges kocsiknál a legnagyobb a késlekedés
2010 november 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kgfb: a céges kocsiknál a legnagyobb a késlekedés

Tavaly a biztosítást váltók 12 százaléka hagyta az utolsó napokra az új kötelező megkötését. Úgy tűnik, hogy idén a céges autók tulajdonosai a leginkább késlekedők

Legalább 150 ezer autós vált még december 1-ig kötelező biztosítást. Ők azok a tipikus utolsó naposok" akik a legvégső pillanatban intézik el biztosítási ügyeiket. - derül ki a CLB.hu elemzéséből, amelyet az elmúlt két év tapasztalataira alapozva hozott nyilvánosságra közleményében. A cég szerint: már tavaly is a biztosítást váltók 12 százaléka hagyta az utolsó napokra az új kötelező megkötését. Idén úgy tűnik, hogy a céges autók tulajdonosai a leginkább késlekedők.

Németh Péter, a CLB Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója szerint a céges autókért felelősök késlekedése érthető, hiszen nem a saját autójukról van szó. Egy-egy döntést másokkal is egyeztetinnük kell, főként akkor, ha több autóra (flottára) kötnek biztosítást.

Ráadásul az idei év céges biztosítása bonyolultabb az előző évekhez képest, ezért a cégek többsége alkuszokhoz fordul, hiszen ők képesek a leggyorsabban a legpontosabb és legkedvezőbb ajánlatot kiválasztani ügyfeleik számára. Mindezekhez Idén a biztosítóknál kiemelkedően nagy kedvezményt kaphatnak a márkakereskedői, a mezőgazdasági, az állami és az önkormányzati flották, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalati azt mutatják, hogy az állami és önkormányzati cégek csak a legritkább esetben kötik biztosításukat alkusznál - tette hozzá Németh Péter.

 

Hárommilliárd forint megy el a kgfb kampányra
2010 november 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Hárommilliárd forint megy el a kgfb kampányra

A biztosítók és az alkuszok idén hárommilliárd forintot költenek el a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) kampány során reklámra, de ebben nincs benne az a néhány százmillió forint, amelyből ajándékokat sorsolnak ki az új ügyfeleik között - közölte a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. az MTI-vel.

A kampány előtt vezetői körlevélben közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a biztosítókkal, hogy csak a tarifában meghirdetett kedvezményeket alkalmazhatják. Akkor a PSZÁF illetékese az MTI kérdésére azt válaszolta, hogy a sorsolás is "belefér" a tarifába, feltéve, hogy azt október végén a biztosító meghirdeti.

A CLB összegyűjtötte, hogy miket sorsolnak a biztosítók: 10 millió forint, autó, autógumi vásárlási utalvány, 500 liter benzin, televízió- és telefon készülék tartozik ebbe a körbe. A kotelezo.hu internetes alkusz arra hívja fel a figyelmet, hogy több biztosító a régi ügyfelei kgfb díját 10 százalék körüli összeggel csökkentette, és erről értesítést is küldött. Aki a tájékoztatás ellenére lefuttat egy kalkulálást, akár további 30 százalékot is nyerhet a jövő évi díjon.

A netrisk.hu online alkusz számítása szerint eddig 1,2 millió autós váltott biztosítót, az átlagdíj 40 százalékot zuhant az idei kgfb kampányban. Egy másik internetes alkusz, a biztositas.hu úgy számol, hogy az éves kgfb átlagdíj az idei 25 ezer forintról 17 ezer forintra esik jövőre. Így a biztosítók - összesített - 129 milliárd forintos díjbevétele 100 milliárd alá esik. Így több biztosítónak veszteségessé válik ez az üzletága, ezért jövőre biztosan emelkedni fognak a díjak.

December 1. éjfél a kötelező biztosítás felmondási határideje
2010 november 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás

December 1. éjfél a kötelező biztosítás felmondási határideje

Akinek a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási évfordulója még mindig január 1-je, az ügyeljen arra, hogy felmondása a korábbi biztosítójához legkésőbb december 1-jén éjfélig igazolhatóan beérkezzen - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleménye.

Célszerű a felmondást tértivevényes levéllel, visszaigazoló faxszal vagy egyéb bizonyítható módon elküldeni - áll a közleményben. Amennyiben alkuszon keresztül küldi valaki a felmondását, bizonyosodjon meg arról, hogy az a korábbi biztosítójához időben beérkezett. Az érvényes felmondás alapján a biztosítás december 31-én 24 órakor szűnik meg.

Mekkora a kár karambol esetén? Itt az új kalkulátor
2010 november 22.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Mekkora a kár karambol esetén? Itt az új kalkulátor

Egy 120 kilométeres sebességgel, frontálisan ütköző autó úgy törik össze mintha 55 méter magasból dobták volna le. Ezt szemlélteti az a zuhanás kalkulátor, amely a CLB.hu oldalán működik. A cég ezzel a speciális számítógépes programmal az autók lehetséges összetörését, baleseteket szimulál, s a sérülékenységre, az esendőségre, az óvatosságra hívja fel a figyelmet.

 A speciális kalkulátor segítségével egy esetleges autós ütközés erejét, s annak következményét szimulálják. Jelentős kár már 40-50 kilométeres sebesség mellett is előfordulhat az úton, ha két jármű frontálisan csapódik egymásba – magyarázta Németh Péter a CLB Biztosítási Kft. kommunikációs vezetője. 

A CLB ezért, figyelemfelkeltő céllal is működteti honlapján a „zuhanás kalkulátort”, amelynek segítségével a felhasználók kiszámolhatják, milyen nagy erejűek tudnak lenni, akár egy magasból történő lezuhanás következményével is járhatnak a közúton történő ütközések.

Az eredmények meglepőek: 120 kilométeres sebességgel, frontálisan karambolozó autó úgy törhet össze, mintha azt 55 méter magasból dobták volna le. De ha két jármű „csak” ötvennel karambolozik, az ütközésnek már akkor is olyan ereje van, mintha egy autó 10 méter magasból esett volna le.

Németh Péter nem titkolja, hogy a kalkulátor elindítását a kötelező gépjármű felelősség biztosítási kampány idejére időzítették. Mint mondta, a biztosítók kötelező biztosítási kampányra költött összege meghaladhatja a 3 milliárd forintot.

A nagy költségvetésű kommunikációs „harc” az autósok kegyeiért érthető, hiszen tavaly 129 milliárd forintot fordítottak kötelező biztosításra az autósok. Ugyanakkor az is igaz, hogy a 3 milliárdos reklámkampánynak csak töredéke segíti a biztonságosabb közlekedésre, autózásra való ösztönzés.

Gyerekünk duplázhatja a kötelezőt
2010 november 17.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Gyerekünk duplázhatja a kötelezőt

 
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáló programok nem véletlenül érdeklődnek az iránt, hogy van-e a családban jogosítvány érett fiatal (17-24) felnőtt: ez akár ötven százalékkal is növelheti a biztosítás díját.
 
Nem véletlenül kérdeznek rá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáló programok arra, hogy van-e a családban 17-24 év közötti gyermek, ez a tény ugyanis akár felével is emelheti az éves díjat - közölte a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. az MTI-vel.
 
A tarifákban kétféle kérdés tudakozódik a családban lévő fiatal felnőtt léte iránt. A konszolidáltabb így szól: vezeti-e a járművet 17-24 év közötti személy? Ez a korcsoport az, amely a gyakorlatlansága és a meggondolatlansága miatt gyakrabban okoz balesetet az idősebbeknél. A másik megoldásnál így szól a kérdés: van-e a családban 17-24 év közti személy? Itt már biztosra veszik, hogy ha van, akkor vezeti is a kocsit.
A kérdésekre adott igenlő válasz mindenképpen emeli a biztosítási díjat, de hogy mennyivel, azt biztosítója válogatja. A CLB tapasztalata alapján ez elérheti az 50 százalékot is.
 
A másik jelenség a kgfb kampányban a csomagban való értékesítés, amelyre a Generali-Providencia hívja fel az ügyfelek figyelmét. A közlemények eddig arról szóltak, hogy az internetes alkuszok a kgfb tarifálás után kedvező díjú casco biztosítást ajánlanak az ügyfeleknek, de bekerülhet a csomagba akár a lakásbiztosítás is.
A szakértők arról is szólnak, hogy a közös tulajdonossal rendelkező bank és biztosító azért enged a biztosítási díjból a saját banki ügyfelének, mivel így a haszon ugyan kisebb lesz, de két helyről is befolyik. Ennek a technikai megoldása az, hogy kap mondjuk 10 százalék kedvezményt az ügyfél a kgfb-ből, ha a biztosító bankjától utalja át annak a díját.
 
A keresztértékesítésnek nevezett megoldás azonban csak szűk körben működik. Azok a "notórius" kgfb váltók, akik akár 100 forintért is biztosítót váltanak, és ezt minden évben megteszik, érzéketlenek az ilyen árukapcsolásra, mivel tudják, hogy jövőre is találnak az ideinél olcsóbb biztosítót, enélkül is
KGFB - Milliós bírság az Allianznak és az Astrának
2010 november 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

KGFB - Milliós bírság az Allianznak és az Astrának

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyolc biztosítóval szemben tett ma közzé határozatokat a 2010. október 30-án megjelentetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifák kapcsán.

Két biztosítónak bírságot kell fizetnie, hét piaci szereplőnek pedig újból közzé is kell tennie díjtarifájának egyes elemeit november 13-án, a díjhirdetésnél igénybe vett két országos napilapban.

A Felügyelet 1-1 millió forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-t és az Astra S. A. Biztosító Magyarországi Fióktelepét. Az Allianz október 30-án díjhirdetése első oldalának „hibás közlése” miatt a közzétételnél igénybe vett két országos napilap utolsó oldalán – eredeti díjhirdetésétől elkülönülve – javítottan tette közzé tarifáinak egy részét, ugyanazon lapszámokban.

A kgfb-rendszer működését meghatározó törvényt sérti, ha a biztosító tartalmi hibát követ el a hirdetmény közlésével, s helyesbítő hirdetményt kell közzétennie. A díjhirdetés alapvető célja ugyanis, hogy az egymás tarifáit nem ismerő piaci szereplők azonos időpontban és helyen, teljes körűen tegyék közzé ajánlataikat. Az Allianz a helyesbítésre szoruló hirdetményével a fogyasztók számára nem mutatott egyértelműen áttekinthető, valós képet az általa nyújtandó kgfb-díjtarifákról. A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a társaság 2010. október 29-ei levelében tájékoztatta a Felügyeletet arról, hogy a hibás díjtarifa hirdetményével kapcsolatban helyesbítő közlemény megjelentetése iránt haladéktalanul intézkedett.

Az Astra díjhirdetésének több táblázata szintén hibásan jelent meg, amelyeket e biztosító is az érintett napilapok utolsó oldalán – ugyancsak a biztosítói kgfb-díjtarifákat összegző mellékleten kívül, saját díjtarifáitól elkülönülten – tett közzé javítva. E biztosító sem hívta fel azonban a figyelmet eredeti, hibás díjtarifájában, hogy az nem alkalmas a díj meghatározására. Az Astra emellett „kárelőzmény” táblázatainál nem határozta meg hirdetményében, hogy mely időszakban bekövetkezett károk esetén kell alkalmaznia a fogyasztóknak a díjszorzót. A biztosító nem tette közzé a 2010. évre vonatkozó kgfb-tarifáit sem, noha a törvény szerint ez is kötelezettsége lett volna.

Az Aegon Biztosító Zrt. díjhirdetményben olyan, a korábbi években érvényesített díjkorrekciós tényezőket jelölt meg partnerkedvezményének feltételéül, amelyek nem voltak egyértelműen megítélhetők a fogyasztóknak, illetve nem tette közzé a 2011. január 1. előtti kockázatviselési kezdetű szerződések bonus-malus osztályba sorolásához alkalmazandó táblát. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Genertel Biztosító Zrt. hirdetményeikben nem állapított meg alapdíj kategóriát a 180 kW feletti személygépkocsikra, illetve alapdíjtábláikban nem határozták meg pontosan a „természetes személy” és a „cég” fogalmát.

Az Union Biztosító Zrt. díjtarifája a díj számításának módját (képletét) nem tartalmazta, ami – különösen a „Kiegészítő Bónusz Őrző biztosításhoz” kapcsolódó díjkedvezmény esetében – elbizonytalaníthatja tényleges díjuk mértékét illetően az átlagos ügyfeleket. Az Uniqa Biztosító Zrt. partnerkedvezménye nem volt egyértelműen értelmezhető az érintett partner cégcsoportoknál alkalmazásban álló jármű-üzembentartók számára, illetve egy másik kedvezmény esetében rejtett módon (a kedvezmény címében meg nem jelenítve) volt kiolvasható csak, hogy az korábbi egészségpénztári tagokra is vonatkozik. A Wabard Biztosító Zrt. egyik hirdetményi feltétele pedig nem felelt meg a törvény által meghatározott gépjármű-flotta fogalmának.

Az unalmas biztosítási kampányok ellen tüntet a CLB
2010 november 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Az unalmas biztosítási kampányok ellen tüntet a CLB

A CLB Biztosítási Alkusz az unalmas biztosítási kampányok elleni tüntetésként megszavaztatta, hogy a levegőbe lógatott autót kisorsolják-e, vagy ledobják a Fradi-pályánál. Ledobják.

November 12-én pénteken harminc méter magasból a földhöz vágják azt a hárommilliós autót, amelyet azért lógattak fel a darura az Üllői úti Fradipályánál, hogy ezzel tüntessenek az unalmas biztosítási kampányok ellen. A kampány keretében meg lehetett szavazni, hogy az autót kisorsolják-e a szavazók körében vagy ledobják. Az eredmény előre borítékolható volt.

A CLB Biztosítási Alkusz és A-Z Produkció ügynökség szándékosan könnyed kampányt indított, "mert a biztosítási téma nagyon bonyolult."  Éskovács Péter, az A-Z Produkció kreatívigazgatója, a kampány egyik kitalálója elmondta, hogy Idén a biztosítók kötelező biztosítási kampányra költött összege meghaladhatja a 3 milliárd forintot. „A nagy költségvetésű kommunikációs harc az autósok kegyeiért érthető, hiszen tavaly 129 milliárd forintot költöttek kötelező biztosításra azok, akiknek van gépkocsijuk” – magyarázta.

„A legtöbb biztosító az idei kötelező biztosítási kampány során a könnyedebb, esetleg vicces felhangú kommunikációs megoldásoktól idegenkedik. Ennek egyik oka, hogy a biztosítási és a banki szakma legkonzervatívabb gazdasági szféra” – véli Éskovács, majd hozzáteszi: a biztosítók félnek attól, hogy vidámabb hangvétel egy kampány során hiteltelenné tenné őket.

Nem ez az első eset, hogy autót dobnak le az égből. Amerikában népszerű szórakozási forma, de de Berlinben is volt már hasonlóra példa: ott egy Porschét dobtak le a levegőből.

 

Oldalak