2010.10.27

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac főbb jellemzői

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fontos feladatának tekinti a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb), mint a biztosítási piac egyik jelentős, kb. 4 millió ügyfelet érintő és éves kb. 130 milliárd forintos díjbevételt eredményező termékének folyamatos követését. E folyamat része a Felügyeletre beérkező adatok elemzése, a termék jövedelmezőségének és a tartalékok megfelelőségének vizsgálata, az évenként meghirdetett díjak, és ennek hatásaként az átkötési időszakban egyre nagyobb arányban jelentkező felmondások hatásának értékelése, illetve a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatása a tudnivalókról.
 

Törvényi változások

A törvényi változások miatt a Felügyelet felhívja a gépjármű üzembentartók és tulajdonosok figyelmét, hogy az elmúlt évek gyakorlatától eltérőn a kgfb szerződésnél az idén már nem mindenki válthat biztosítót 2011. január 1-jei hatállyal.

Az új szabály lényege, hogy kgfb szerződést csak a teljes egy éves biztosítási időszak utolsó napjára (évfordulóra) lehet felmondani. Azok tehát, akik gépjárművüket idén vásárolták, a meglévő kgfb szerződésüket 2010. december 31-i hatállyal nem mondhatják fel, hiszen a szerződés évfordulója az egy éves biztosítási időszak figyelembevételével 2011-ben, szerződéskötésük évfordulóján lesz.

Ha például az ügyfél járművét 2010. március 17-én vásárolta, akkor meglévő kgfb szerződését december 31-i hatállyal nem mondhatja fel, és új kgfb-szerződést is csak egy évvel későbbi, azaz 2011. március 17-i hatállyal köthet. Az év végi szokásos kampányban így csak azok az üzembentartók és tulajdonosok élhetnek a 2011. január elsejei hatályú biztosító váltás lehetőségével, akik gépjárművüket 2010. január 1. előtt vásárolták.

Ha egy 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa a meglévő kgfb szerződését tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja, és helyette 2011. január elsejei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a számára kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött kgfb szerződése nem tekinthető érvényesnek. A 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartójának vagy tulajdonosának arra azonban bármikor lehetősége van, hogy a meglévő kgfb szerződését annak jövő évi évfordulójára tekintettel mondja fel, és az új szerződést erre a jövőbeli évfordulóra figyelemmel kösse meg.

A piac főbb jellemzői

A 2009-es év egyik legfigyelemreméltóbb eseménye a kgfb piacon az volt, hogy a termék 2000 óta először volt nyereséges. Ez különösen azért is fontos tény, mert ugyanakkor – vélhetően többek között a verseny hatására – az egy szerződésre eső átlagdíjak mintegy 7 %-kal csökkentek.

A változás hátterében – összpiaci szinten – meghúzódó okok két további pozitív jelet is mutatnak: ha kis mértékben is, de javult (csökkent) a kgfb ágazat költséghányada, s ami különösen jelentős tényező, csökkent a káresemények száma is. A kárdarabszám apadásának egyik legfontosabb tényezője a személyi sérüléses károk számának csökkenése.

A fenti, 2008-ról, 2009-re mutatkozó tendencia a 2009-es díjhirdetés következtében 2010-ben is folytatódott. A 2010-es II. negyedévi adatok alapján, az egy szerződésre eső átlagdíj további 6%-kal csökkent és az egy szerződére eső kárfelhasználás is további 3%-os csökkenést mutat.

A pozitív tendencia – noha jóval visszafogottabb mértékben - a jövedelmezőség területén is folytatódhat 2010-re vonatkozóan. Pozitív nulla, azaz néhány milliárdos eredmény technikailag még látszik a rendszerben. Kérdés persze, hogy egyéb szempontjaik figyelembevételével bizonyos újonnan jelentkező külső költségeket hogyan és hová allokálnak a piaci szereplők

A tulajdonosokat érintő profitabilitás javulása és az ügyfeleket érintő átlag díjszint-csökkenés mellett az egyik legfontosabb kérdés a tőke ellátottsági szint, illetve a tartalékok megfelelősége. A piac tőkefeltöltöttsége átlagosan 242 % és 2 biztosító kivételével minden cég tőkefeltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. A publikus adatok az esetleges új indulók számára igen nyeresége – az éves díjbevételre vetítve mintegy 12%-os profitot eredményező – ágazatot mutatnak, ami „serkentően” hathat mind új szereplők megjelenésére, mind a piaci (ár)verseny éleződésére.

A 2009-től a piac bizonyos mértékű konszolidáción esett át. Kikerült a szereplők közül a MÁV-ÁBE biztosító, összevonták a (korábbi) OTP-Garancia és a Groupama biztosítókat, valamint a TIR biztosító átruházta állományát az AIM biztosítóra, amelynek kgfb termékterjesztését viszont a Felügyelet a közelmúltban megtiltotta. A 2010-es díjhirdetéskor új (illetve részben új) szereplők is megjelennek a piacon. Így a WABARD biztosító, illetve a romániai székhelyű ASTRA biztosító magyarországi fióktelepe.

Piaci szereplők, piac szerkezet

A hazai kgfb piacon jelenleg 14 biztosító osztozik. A két piacvezető biztosító csoportnak 54,5%-os piaci részesedése van. A piaci koncentráció, ha lassan is, de évről évre csökken.

Ami a kgfb piacra lépett új biztosítók számát illeti az elmúlt közel 20 évben, 1991-ben még 5 biztosító lépett a piacra. A következő évek változó ütemű gyarapodást hoztak, amelyen belül két, 4-4 új belépőt jelentő szakasz, a 2003-2004-es, illetve a 2007-2009-es hullám emelhető ki.

A károk alakulása

A 2009. évi, tárgyévi kárgyakoriság (tárgyévi károk száma /átlagos állomány db) 3,8%, ami a korábbi évekhez képest jóval kedvezőbben alakult (az elmúlt időszakban is az évenkénti kárgyakoriságok általában 4-5% körül voltak). A kárgyakoriság alapján különbség van az egyes biztosítók között, ami nem csak az állomány minőségétől, de a portfólió-összetételétől is függ. A kárgyakoriság csökkenése összhangban van a különböző rendőrségi tájékoztatókkal, amelyek szerint az „objektív felelősség” bevezetése óta csökkent a balesetek száma (a rendelkezést a közúti közlekedésről rendelkező 2007. évi CLXXV. törvény tartalmazza). Az alábbi ábra jól szemlélteti a károk 2007 utáni csökkenését s egyben azt a logikus tényt is, hogy a csökkenő kárvolument a díjak csökkenése is követte.


(Kattntson a nagyobb képméretért!)

A kárhelyzet javulását, s egyben az eltérő jármű típusok kockázatosságát is mutatja az alábbi ábra.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A kárgyakoriság csökkenése mellett nagyobb mértékben csökkent a gyakori károkozók, például autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók kárgyakorisága, amely szintén az átlagos kárfelhasználás csökkenését eredményezi. Érdekességként megemlíthető, hogy a legveszélyesebb járműtípust a mindössze 218 darab trolibusz jelenti, melyek kárgyakorisága mintegy 50%-os.

A baleseteken belül csökkent a súlyos személyi sérüléssel járó balesetek száma és – a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján – ezzel együtt az aránya is. A súlyos személyi sérüléses károk jóval magasabb összegű és hosszabb távú kárráfordítást igényelnek, mint a leggyakoribb jármű lemezkárok.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A költségek alakulása

A kgfb ágazat jövedelmezőségének vizsgálatakor fontos tényező a működés közben felmerülő költségek nagysága. 2009-ben a költséghányad 34,3%. Ez az arány 1,1%-kal alacsonyabb, mint 2008-ban. A piaci szereplők közül tavaly csak 3 biztosító költséghányada nőtt. A funkcionális költségek közül egyedül a kárrendezési költséghányad növekedett 2008-ról 2009-re.

Piaci (KGFB) költséghányadok

 

%

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Szerzési

14,7

13,3

13,4

14,3

17,5

16,6

Igazgatási

12,8

12,0

11,7

13,3

13,0

12,4

Kárrendezési

4,8

4,4

4,1

4,4

4,9

5,3

Összesen

32,3

29,7

29,2

32,0

35,4

34,3

Az adatokat grafikusan megjelenítve:


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

Az új piacra lépők 2 jelentősebb hulláma idején, a 2003-2004-es illetve a 2007-2009-es időszakban jelentősen megugrott a szerzési költség. Az igazgatási költséget – piaci szinten – már hosszabb távon 12-13% között tartják a biztosítók, s az elmúlt éveket – érdekes módon pont a károk csökkenésével egy időszakban – a kárrendezési költségek határozott növekedése jellemezte.

Tőke- és tartalékhelyzet

Egy biztosító fizetőképességének megítéléséhez vizsgálni kell mind a tőkeellátottságának, mind a tartalékainak helyzetét. Ezen belül csak a tartalékok elégségessége után dönthető el, hogy a tőkeellátottság megfelel-e a törvényi követelményeknek, s a felügyeleti elvárásoknak.

A kgfb biztosítások tartalékai alapvetően három tartaléktípusból tevődnek össze: a járadék tartalékból, a tételes függőkárok tartalékából és a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk (IBNR) tartalékából. Az utóbbi tartalékát (mely az összes kgfb tartalék mintegy 10%-át teszi ki) az elmúlt évek kárstatisztikáira támaszkodva, az úgynevezett kifutási háromszögeken alapuló biztosításmatematikai statisztikai módszerekkel számítják ki. A járadéktartalékok szintén matematikai számítások alapján határozzák meg. Ezzel szemben a tételes függő károk tartalékának a képzése a konkrét bekövetkezett károk várható kifizetéseire képzett, kárszakértői becslésen, szakértelmen alapuló, káronként (és biztosítónként) egyedileg meghatározott összeg. Ennek következtében jelentősen függhet egy adott biztosító portfólió szerkezetétől.

A Felügyelet 2009 végétől alkalmazza az úgynevezett korrigált tartalékmutatók módszertanát, amelyet honlapján is publikált (az alkalmazott paraméterekkel, piaci benchmarkokkal együtt). Az egyszerű tartalék/díj, tartalék/állomány vagy átlagos-tartalék mutatók nem mérik megbízhatóan az egyes biztosítók tartalékszintjét, mert egy kezdő vagy dinamikusan növekvő állománnyal, illetve zömében nemrég bekövetkezett kárral rendelkező biztosító tartalékszintje alacsonyabb is lehet. A korrigált tartalékmutatók kidolgozásánál e szempontok épültek be a mutatókba, hogy így a piaci átlaghoz/benchmarkhoz viszonyítva számszerűsíthető legyen, hogy egy adott biztosító a piaci átlagnak megfelelően, jelentősen a felett, avagy éppen alul tartalékolt-e.

A mutatók seregéből kiemelve a legfontosabbnak ítéltet, a tételes függőkár-tartalék/díj mutató alapján a piaci átlagnál magasabb tartalékszintet látható 2009-ben 4 biztosítónál, s alacsony (felügyeleti figyelmet érdemlő) tartalék szint 2 biztosító esetében.

A kgfb biztosítók tőkefeltöltöttsége 2009 év végi adatok alapján átlagosan 242%-os szintet mutatott. Mindössze két biztosító volt a felügyeletileg kritikusnak ítélt 120%-os feltöltöttségi szint közelében. Az összes többi biztosító feltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. Közülük a 2010 II. negyedévi adatok alapján az egyik biztosító tőkefeltöltöttsége jelentősen javult.

A jövedelmezőség kérdése

A 2009-es év eddig még nem látott áttörést hozott a magyar kgfb piacon. A termék liberalizációja óta először fordult elő, hogy összpiaci szinten a kgfb terméket nyereségesként mutatták be a biztosítók, a díjbevételre vetítve 11,8%-os nyereséget és 15,2 milliárd profitot realizálva. 2009-ben gyakorlatilag csak a piacra később belépő „újak” voltak veszteségesek. A legnagyobb arányú veszteség a díjbevételre vetítve 50%-os volt. Az eredményesség szempontjából a legjobb biztosító majdnem 30%-os, díjra vetített eredményt ért el.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A 2009 évi nyereségszint még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy az részben az egyik jelentős súlyú biztosító tartalékolási rendszerének átalakításához köthető. Ám ha ezzel az egyszeri tétellel korrigáljuk a piaci eredményt, a biztosítók összpiaci szinten akkor is 7,8%-os nyereséget értek el a díjra vetítve.

A kgfb jövedelmezőségét tekintve az elmúlt évek idősora ugyanakkor igen hektikus képet mutat. Sem az egyedi biztosítóra, sem a piac egészére nem lehet ezen adatok alapján előrejelzéssel élni. Az eddig eltelt időben a biztosítók jövedelmezősége szinte semmiféle trendet, irányt nem mutatott, annyi állapítható meg, hogy a biztosítók többsége általában többször volt veszteséges, mint nyereséges.

A 2010. II. negyedéves adatszolgáltatások, illetve a korábbi években tapasztalt folyamatok alapján mindenesetre várhatóan a díjbevétel visszaesésével kell számolni 2010 egészét tekintve. A tárgyévi károk, illetve költségek ennél kisebb mértékben ugyan, de várhatóan szintén elmaradnak a 2009. évben tapasztaltaktól. A várható befektetési eredményeket, illetve a korábban megképzett tartalékok várható lebonyolítási eredményeit is figyelembe véve a tisztán biztosítástechnikai folyamatok alapján szerény, 2-3 milliárdos eredményt várható a piac egészén.

Várakozások a 2010 őszi kgfb díjhirdetés kapcsán

Pusztán a díjak és a károk elmúlt 3 éves csökkenéséből enyhe díjcsökkenést, esetleg szinten maradó díjat lehetne előre jelezni. A piaci szereplők reakcióit azonban számos tényező mozdíthatja el egy „harcos”, komoly díjversennyel járó kampány felé.

Egyrészt, mivel a 2009. év – először – nyereségesnek mutatta a kgfb piacot, levonható az a következtetés, hogy némi díjcsökkentéssel piacot lehet szerezni, illetve ennek párjaként, a díjversenyből kimaradó biztosító számára fennáll annak a kockázata, hogy akár jelentős állományt is veszíthet. Sok, erre specializált biztosításközvetítőnek érdeke a piaci mozgás. Az elmúlt évek tényei ráadásul évről évre nagyobb mozgást/felmondást/átkötést jeleztek a kgfb piacon.

E mellett, mivel már nem kötelezően a naptári forduló a szerződések éves fordulója, évről évre kisebb jelentősége lesz a novemberi kampánynak (más szóval, volumenét tekintve a mostani lesz a legnagyobb a következő évekhez viszonyítva). A díjosztályok törvényi változása – a motor hengerűr-tartalmáról (köbcenti) annak teljesítményére (kilowatt) való áttérés – hatása ráadásul igen sok szerződőt ösztönöz arra, hogy tájékozódjon az új díjszerkezetről, a számára esetleg megfelelőbb szerződésekről. Végül nem zárható ki, hogy az új szereplők agresszív üzletpolitikával jelennek meg a piacon.

A fenti tényezők közül néhány további adatokkal is alátámasztható. A 2009-es díjhirdetés következtében váltó kb. 1,5 millió ügyféllel kapcsolatban például a biztosításközvetítők mintegy félmillió szerződést kötöttek, azaz hozzájuk volt köthető az aktuális piaci lehetőség 30%-a. A 2005. évi díjhirdetést követően még csak 350 ezren kötöttek új szerződést, a 2009-es díjhirdetéskor ennek több mint négyszeresére, azaz 1,5 millióra rúgott ez a szám.

A Felügyelet 2010 októberében bekérte a biztosítók adatat arra vonatkozóan, hogy milyen a megoszlás a régi és új díjosztályok között. A beérkezett, összesített adatok igen nagy szóródást mutatnak, azaz egy régi (köbcentis) díjosztály tagjai az új tarifarendszer szinte bármely osztályában előfordulhatnak. A táblázat tanúsága szerint a szerződők legalább 35-40%-a késztetve lehet arra, hogy felülvizsgálja szerződését, keresse a számára legelőnyösebbet, ami így legalább 1,2-1,6 millió szerződés mozgását eredményezheti a piacon.

 

 

< = 37 kW

38-50 kW

51-70 kW

71-100 kW

101-180 kW

> 180 kW

hibás

< = 850 ccm

62,3%

31,2%

0,5%

0,1%

0,0%

0,0%

3,4%

851-1150 ccm

20,7%

66,0%

10,8%

0,3%

0,0%

0,0%

1,4%

1151-1500 ccm

3,5%

31,8%

54,9%

7,4%

0,1%

0,0%

1,5%

1501-2000 ccm

1,9%

6,8%

24,6%

55,4%

10,2%

0,1%

0,7%

2001-3000 ccm

2,5%

1,0%

11,2%

23,1%

59,2%

2,3%

0,4%

> 3000 ccm

4,1%

0,3%

0,8%

2,1%

51,3%

41,0%

0,2%

Budapest, 2010. október 26.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete


 

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
Másfél millió autós válthat biztosítót
2010 október 26.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Másfél millió autós válthat biztosítót

Annak ellenére, hogy a 4 millió autós 10 százaléka már év közben vásárolt kocsit, és akkor kötött rá - aznapi fordulónappal - biztosítást, idén is lesz másfél millió váltó a hamarosan kezdődő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban, amelyben négy biztosító között dőlhet el a verseny.

A kötelező biztosítás megkötése során az autósok még mindig szinte kizárólag az ár alapján döntenek, így az a biztosító számíthat jelentős számú kötésre, amelyik elszántan beleveti magát az árversenybe.

Ilyen lehet az új szereplőként megjelenő Astra, amely az ügyfelek bizalmát nagy eséllyel próbálja majd ezzel az eszközzel megszerezni - ez eddig is mindig így volt.

A másik olyan biztosító, amelyiknek mindenképpen ügyfélbázist kell építenie, a tavalyi kampányból kizárt, idén visszatérő Wabard, amely - kötési lehetőség híján - az elmúlt évben korábbi személyautós ügyfeleinek jelentős részét elveszítette.

A piacvezető Allianznak nem látszik más választása, ha tartani akarja piacvezető pozícióját, mint a tavalyi stratégiájának követése. Az új belépők számára várhatóan ismét igen nyomott díjakat hirdet meg, jelentős kampánykedvezményt alkalmazva. Tavaly ez a biztosító szerezte a legtöbb új ügyfelet, igaz, ezért jelentős árat fizetett: új kötéseinek mintegy felét a régi, magasabb díjas ügyfelei közül szerezte, vagyis jelentősen csökkent a díjállománya.

Direktbiztosítói pozíciójának erősítése, valamint a kedvező üzemméret elérése érdekében, a korábbi offenzív árpolitika alkalmazása várható a Generteltől. A direkt biztosító a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan ismét újabb szeleteket igyekszik majd kihasítani a piaci tortából.

Forrás: Privátbankár.hu

Kötelező biztosítások: a PSZÁF résen van
2010 október 25.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező biztosítások: a PSZÁF résen van

Egy héten belül kihirdetik a 2011-es kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáikat, az árversenyt a PSZÁF fokozottan figyelemmel követi - számolt be a pénzügyi felügyelet szóvivője a köztévé reggeli műsorában.

Az árverseny egyik legnagyobb veszélye, hogy a biztosítók felélik a tartalékaikat, amely igen kockázatos az ügyfelek számára - figyelmeztetett a PSZÁF szóvivője az M1 Ma Reggel című műsorában. A felügyelet munkájának javarésze  - hangsúlyozta Binder István - csak október 30-a után kezdődik, amikor elkezdik vizsgálni, hogy fogyasztóvédelmi szempontból nem aggályosak-e a kihirdetett tarifák és annak minden feltételéről az előírásoknak megfelelően tájékoztatták-e az ügyfeleket. Évente egyébként 12 ezer írásos panasz érkezik a PSZÁF ügyfélszolgálatára, kevesebbre idén se számítanak - tette hozzá.

Eddig a biztosítók mintegy fele alkalmazott olyan kedvezményeket is, amelyek a díjtarifában nem, csak a honlapjaikon jelentek meg, csökkentve az ügyfelek tájékozódási lehetőségeit (ezek többsége valamilyen szervezet tagságához volt köthető). Ez a gyakorlat várhatóan megszűnik - írja a kotelezo.hu internetes portál. Továbbá számos olyan kedvezmény is eltűnik, amely feltételeinek teljesítését az ügyfél nem befolyásolhatta. Ám a legszembetűnőbb változás az, hogy a meglévő ügyfelek számára sem lesz elegendő az előző időszak díjaihoz kapcsolódó szorzószámokat közölni ahhoz, hogy az ügyfél maga számolja ki jövő évi díját arra az esetre, ha marad biztosítójánál. Ez a gyakorlat egyértelműen a meglévő és megszerezni kívánt ügyfelek számára kínált díjak közti különbségek elrejtését célozta. Volt olyan biztosító, amely korábban odáig ment, hogy nem is az előző évi, hanem több évvel korábbi, tehát igen nehezen visszakereshető tarifákhoz közölt csupán szorzószámokat - emlékeztet a kotelezo.hu.

A kötelező váltás mellett a PSZÁF szóvivője arról is beszélt, hogy jelenleg kétszázezer forgalmi engedélyben szerepel hibásan a hengerűrtartalom helyén az autó tömege. Emiatt az érintettek indokolatlanul magasabb díjat fizethetnek. A felügyelet igyekszik a problémát kezelni, de Binder István szerint az autósok felelőssége is, hogy kérjék a hiba kijavítását az okmányirodákban.

A biztosítókon kívül a legnagyobb gondot az iszapkárosult jelzáloghiteleseket zaklató bankok jelentik a PSZÁF számára. A felügyelet  hiába figyelmeztette ugyanis a pénzintézeteket arra, hogy a magatartási kódex aláírásval kötelezték magukat arra, hogy áthidaló megoldásokat kínálnak majd ezeknek az ügyfeleiknek, az előírásokat minden jel szerint figyelmen kívül hagyják - mutatott rá Binder István. A felügyelet a panaszosok sérelmeinek orvoslására jogsegélyszolgálatot állított fel.

Változik a kötelező biztosítás rendszere
2010 október 19.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Változik a kötelező biztosítás rendszere

Sok még a bizonytalanság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körül. Az autósok azzal tisztában vannak, hogy ez idő tájon szoktak biztosítót cserélni, mert bár már megszűnt a korábbi években megszokott kampányidőszak, amikor dúskálhattak a biztosítók ajánlataiban, a legtöbb autósnak még mindig ilyenkor van a biztosítási évfordulója, ami lehetőséget biztosít számára, hogy biztosítótársaságot váltson, de hogy mikorra kell megkötni az új szerződéseket, csak kevesen tudják.

A bizonytalanságot az sem enyhíti, hogy a hírek szerint az eddigi lökettérfogat szerinti tarifarendszer helyett a társaságok átállnak a teljesítményarányos elszámolási rendszerre. Ennek az az oka, hogy egyre több hibrid vagy elektromos hajtású autó járja a magyar utakat is, azonban egy villanymotor esetében nem lehet henger-űrtartalom alapján díjat számolni – s bár az elektromos hajtású járművek tömeges elterjedésétől egyelőre nem kell tartani, a társaságok felkészülnek a fogadásukra.

Az átállásra nemcsak a hibridautók térnyerése miatt van szükség, hangoztatják a biztosítótársaságok, hanem azért is, mert saját felméréseik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ügyfeleik a nagyobb teljesítményű autókkal gyakrabban okoznak balesetet. Az új tarifák körül még nagy a titkolózás, egyelőre még az interneten található kötelező biztosítás díjkalkulátorok sem tudnak pontos adatokat.

Egy kis ködoszlatás

Mikortól változik meg a jelenlegi rendszer? – kérdeztük Gilyén Ágnestől, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kommunikációs főosztályvezetőjétől. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény 2010. január 1-jei életbelépésével, illetve a hengerűrtartalom helyett a teljesítmény alapú besorolás 2011. január 1-jei bevezetésével változik meg a jelenlegi rendszer, aminek következtében nem veszítik el bónuszukat azok, akik eddig is balesetmentesen vezettek.
Kiket érint legkellemetlenebbül a teljesítményarányos elszámolásra való egyöntetű átállás? – tudakoltuk.

„A korábbi, köbcenti alapján történt besorolást a teljesítmény alapú besorolás váltja fel. Egy 1600 köbcentiméteres személygépkocsi eddig ugyanolyan besorolást kapott, ha 75 KW vagy ha 105 KW volt a teljesítménye. Ezután lehetőség nyílik arra, hogy a biztosítók különbséget tegyenek a nagyobb teljesítményű, bár ugyanolyan hengerűrtartalmú gépjárművek között” – válaszolta Gilyén Ágnes.

AIM-PSZÁF biztosításpiaci határozat
2010 október 19.
Kategória:
Kötelező biztosítás

AIM-PSZÁF biztosításpiaci határozat

Tisztelt Felhasználónk!

Szíves figyelmébe ajánljuk új biztosításpiaci határozatainkat:

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-II-116/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó határozata az AIM Általános Biztosító Zrt. számára

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; továbbiakban: Felügyelet) által az AIM Általános Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (1091 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11.; továbbiakban: Biztosító) lefolytatott cél- és utóvizsgálat alapján az alábbi határozatot hozom:

1. A Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékének terjesztését 2010. október 20. napjától a Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alágazatra vonatkozó tevékenységi engedélyének visszavonásáig megtiltom. A Biztosító a már létrejött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeinek teljesítésére köteles, azonban 2010. október 19. napját követően tett ajánlatot nem fogadhat el, a flottákhoz tartozó újabb gépjárművet nem biztosíthat, és a 2011. évre vonatkozóan díjtarifát nem hirdethet meg.

2. a) Kötelezem a Biztosítót, hogy tájékoztassa a Felügyeletet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységének megszüntetését – többek között az állomány-nyilvántartási adatállományának rendbetételével és a biztosítási szerződések felmondásával – előkészítő, 2010. október 8-án kelt intézkedési tervének végrehajtásáról. Határidő: 2010. december 31-től havonta, a tárgyhónap utolsó napját követő 10. munkanapig

b) Kötelezem a Biztosítót, hogy a jelen határozat melléklete szerinti táblázat kitöltésével tájékoztassa a Felügyeletet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alágazata szerződésállományának, kárkifizetési adatainak, illetve a tételes függőkár tartalékok, járadéktartalékok, valamint a kései károk tartalékának (IBNR tartalék) alakulásáról.   Határidő: 2010. december 31-től havonta, a tárgyhónap utolsó napját követő 10. munkanapig

3. Kötelezem a Biztosítót, hogy nyilvántartási rendszerét és belső szabályozási környezetét az intézkedési terv szerint csökkenő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésállománya kezeléséhez és a biztosítási szerződésekből eredő szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben tegye alkalmassá arra, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek eleget tudjon tenni. Határidő: 2010. december 31.

4. Kötelezem a Biztosítót annak biztosítására, hogy a belső ellenőrzési szervezetének működése, annak szakmai irányítása és beszámoltatása a jövőben feleljen meg a jogszabályi rendelkezéseknek. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. (…) Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Bit. 195. §-a (1) bekezdésének a) és i) pontján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. §-ának i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A Felügyelet a Psztv. 44. §-a (4) bekezdésének második mondata alapján a Biztosító részére az észrevételeinek megtételére főszabályként meghatározott határidőnél rövidebb, három munkanapos határidőt állapított meg, mivel a határozat rendelkező részének első pontjában alkalmazott intézkedés által célzott joghatás, a Biztosító KGFB állománya további növekedése megakadályozásának elérése, figyelemmel a Biztosító ajánlatelfogadási kötelezettségére, az intézkedés lehető legrövidebb időn belül történő meghozatalát indokolta. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100.§-a (1) bekezdésének d) pontján, a 100. §-ának (2) bekezdésén, a 109. §-ának (1) bekezdésén, a 110. §-ának (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. §-ának (7) bekezdésén, a 327. §-ának (1)-(2) bekezdésén, és a 330. §-ának (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.

Budapest, 2010. október 15.

Dr. Szász Károly s.k., a PSZÁF elnöke

Kiverheti a biztosítékot az új kötelező biztosítás
2010 október 14.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kiverheti a biztosítékot az új kötelező biztosítás

Az autók forgalmijának mintegy 10 százalékában rosszul van feltüntetve a lóerő-teljesítmény. Mindez eddig nem okozott nagyobb problémát, ám most éves szinten akár 10-50 ezer forint többletkiadást is jelenthet a téves bejegyzés – olvasható a 25 biztosítóval kapcsolatban álló CLB biztosítási alkusz elemzésében. Így azok, akiknek nagyobb érték van feltüntetve a valós teljesítménynél, azoknak többet kell majd fizetniük. A korrekcióra csak akkor lesz mód, ha illetékes hivatalában kijavíttatják a hibát.

Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a gépkocsik teljesítményeinek (kw) adatai az előzetes információk szerint több mint 10 százalékban hibásan szerepelnek a BM nyilvántartásában. Így a kalkuláció sem fog stimmelni azoknál, akiknél nem a megfelelő adat van regisztrálva, azaz nem lesz jó a díjuk. Jelenleg 4 millió autónak van hazánkban kötelező biztosítása, így akár az is elképzelhető, hogy százezrek állnak majd egyszerre sorba a hivatalokban.

Mint ismert: 2011-től teljesítmény alapján kell számítani a kötelező biztosítás díját. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben, a lóerőket, a kW-ot nézik díjszámításkor, nem pedig az eddig szokásos köbcentimétert. Az idei évig a biztosítók hat különböző kategóriába sorolták az autókat, hengerűrtartalmuknak megfelelően. Jövőre is hat kategóriába sorolják a járműveket:

0-37 kW (0-50 LE)
38-50 kW (51-68 LE)
51-70 kW (69-95)
71-100 kW (96-136)
101-180 kW (137-245)
180 kW felett (245 LE felett)

A CLB szerint: ez a felosztás nemcsak a hibásan bejegyzett forgalmik miatt fogja borzolni a kedélyeket, de azért is, mert sokan korábban úgy vásároltak autót, hogy az olcsóbb kategóriákba essenek, ha biztosításról van szó. Sokan azt nézték, hogy alacsony hengerűrtartalmú motor legyen a kocsiban, a lóerők másodlagosak voltak számukra. Most viszont pont ezek a tulajdonosok lehetnek a változás vesztesei.

Tarifaháború! Kivonul a biztosító a magyar piacról
2010 október 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Tarifaháború! Kivonul a biztosító a magyar piacról

Kivonul a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piacról az AIM Általános Biztosító, viszont casco biztosítást továbbra is köt.

A biztosító döntését a piaci változásokkal, illetve a gazdasági folyamatokkal indokolta, ennél konkrétabb indokot nem közölt.

Az AIM 2009. május 4-én kezdte meg a kgfb-tevékenységet a magyar piacon azzal, hogy megvásárolta a TIR Biztosító Egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állományát.

Megjelenik viszont egy új szereplő a szegmensben. A román Astra biztosító magyar fióktelepe első alkalommal jelenik meg az október végi tarifahirdetéskor a kgfb-piacon.

Az idei kgfb-kampányban már nem a kocsi hengerűrtartalma, hanem a motor teljesítménye határozza meg a díjat

A CLB Biztosítási Alkusz Kft. felmérése szerint minden tizedik forgalmi engedélyben hibás adat szerepel az autók teljesítményére vonatkozóan. A rossz adatot az okmányirodákban lehet kijavítani, addig is érdemes az 1,36-os szorzót használni a kW-LE átszámítás során.

A biztosítók eddig is elkérték a szerződéskötéskor a motor teljesítményét, így a saját kgfb biztosítója mindenkit úgy értesít ki a jövő évi díjról, hogy automatikusan átkódolja a henger űrtartalmat motor teljesítményre.

A Közlekedési Biztosító Egyesület (KÖBE) már most bejelentette, hogy a nála szerződött, illetve új kgfb ügyfelek a kátyúk okozta károkra kiegészítő biztosítást köthetnek.

Igazságtalan a kötelező biztosítási rendszer?
2010 október 11.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Igazságtalan a kötelező biztosítási rendszer?

A vörösiszap – katasztrófát okozó cég felelősségbiztosítása „lazább”, mint az autónk kötelezője.

A személygépkocsi „veszélyes üzem”, ezért arra kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, amely dologi károkra 500 milliót, személyi sérülések után pedig 1.6 milliárd Ft-ot is kifizet, ha balesetet okozunk. Ezzel szemben a vörös-iszap katasztrófáját előidéző cégnek csak néhány milliós „kötelezőbiztosítása” volt, amely nem elegendő a teljes kártalanításhoz. Ezt egy új, internetes gyorselemzésben résztvevők 100%-a igazságtalannak tartja – olvasható a CLB – közleményében.

A vizsgálatban elsősorban arra voltak kíváncsiak, mennyire vannak tisztában a kötelezőbiztosítás fontosságával, (különösen autójuk biztonságával) a férfiak és a nők. Az ezerfős mintán vett adatokból kiderül: a nők kevésbé tartják fontosnak, hogy autójuk biztosítási kérdéseivel foglalkozzanak, őket kevésbé érdekli, hogy mennyi lesz jövőre a kötelezőjük – olvasható a CLB Biztosítási Alkusz Kft. gyorselemzésében.

A vizsgálat szerint alig egy százalékunk tudja, hogy mennyit fizethet maximum biztosításunk (dologi károkra 500 milliót, személyi sérülések után pedig 1.6 milliárd Ft-ot is kifizet a biztosító, ha balesetet okozunk). Ugyanakkor a megkérdezettek 100%-a úgy véli, hogy igazságtalan az a rendszer, ahol az autósok felelősségbiztosítása jobban fizet kár esetén, mint a “veszélyes üzemek” vállalati biztosítása.

Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője szerint már korábban is több kutatást végeztek arról, hogy kik azok, akik alaposan áttanulmányozzák a biztosítási tarifákat. Most a CLB kérdésére az ezer megkérdezett 45 százaléka válaszolta, hogy fontosnak tartja, hogy részletesen tanulmányozza az egyes szolgáltatók ajánlatait. A kutatás szerint az átszerződés hajlandóság inkább a férfiakban nagyobb. 50 százalékuk szeretne váltani, míg a nőknek alig 40 százaléka. Érdekesség, hogy leginkább a 30-49 évesek a legaktívabbak, ha biztosítócseréről van szó. De nagy különbségek találhatók a jövedelmek tekintetében is: a 140 ezer forintos havi nettó jövedelemnél kevesebből élő háztartások 55 százaléka keresi az olcsóbb lehetőséget, míg a 140 és 200 ezer forint között kereső háztartásoknak már csak a 38 százaléka. Ugyanakkor a 200 ezer forintnál több pénzből élő családok 55 százaléka akar spórolni ezen a kiadáson.

Számítások szerint a gépkocsik több mint negyven százalékának változik jövőre a kötelező biztosítási díja. Hogy pontosan mennyi lesz, azt még nem tudni, hiszen csak egy-két nap múlva ismerteti a PSZAF azt a levelet, amely 10 pontba foglalja össze, hogy milyen szabályokat kövessenek a szolgáltatók a jövő évi tarifák kialakításakor. A levél hatással lehet annak a 4 millió autónak a biztosítási tarifájára, amelyek a hazai utakon közlekednek. A 25 biztosító adatait vizsgáló CLB Biztosítási Alkusz Kft. becslése szerint idén legalább másfélmillió autós fog biztosítót váltani.

Mint ismert, a kötelező számításának alapja a jövőben a köbcentik helyett a lőerő lesz. Így azok fognak majd többet fizetni, akik erősebb, vagyis nagyobb teljesítményű gépjárművel rendelkeznek. A CLB által üzembe helyezett internetes kilowatt kalkulátora szerint a sportkocsik, vagy a nagyteljesítményű terepjárók tulajdonosainak például akár 100 százalékkal is többet kell majd fizetniük jövőre, míg a kisebb autóknál jól is járhatnak a tulajdonosok. Összegezve megállapítható, hogy az új számítás az autók több mint negyven százalékánál azt fogja eredményezni, hogy változik majd a tulajdonos biztosítási díja.

Biztosítóváltási rekordot hoz az új kgfb-szabály?
2010 szeptember 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Biztosítóváltási rekordot hoz az új kgfb-szabály?

Az eddigieknél is intenzívebb lehet az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány, az új díjakat ugyanis januártól a hengerűrtartalom helyett a motorok teljesítménye alapján kell kiszámolni, így az eddigieknél is többen váltatnak. Nem biztos viszont, hogy folytatódik az átlagtarifák évek óta tartó csökkenése.

A tavalyinál is keményebb versenyre számítanak a szakemberek az egy hónap múlva induló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban - írja a Népszabadság. A fokozott érdeklődés magyarázata a jogszabályi előírások változása lehet, jövő januártól ugyanis a tarifákat a hengerűrtartalom helyett a motorok teljesítménye alapján határozzák meg.

Így várhatóan minden eddiginél többen számítják majd ki jövő évi díjukat, hasonlítják össze az ajánlatokat, és legalább annyian, de inkább többen kötik majd újra kötelezőjüket, mint 2009-ben. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége szerint az autósok 25–30 százaléka kerülhet más kategóriába a módosítás következtében, emiatt olyanok is válthatnak biztosítót, akik eddig nem tették.

A tavalyi kampány minden korábbi rekordot megdöntött, a felügyelet adatai szerint a váltási időszakban négymillió biztosított járműből másfél millió szerződését mondták fel, ebből egymilliót vittek át másik biztosítóhoz, a fennmaradó félmilliót pedig a korábbi társaságnál kötötték újra, kedvezőbb feltételek mellett.

Drasztikus verseny a kgfb-piacon
2010 szeptember 17.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Drasztikus verseny a kgfb-piacon

Mélyponton van a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piaca – derült a Magyar Biztosítók Szövetségének adataiból. A hazai biztosítók az idén az első hat hónap alatt mindössze 64,1 milliárd forintnyi bevételt realizáltak.

A drasztikus díjverseny következményeképp a féléves díjbevétel utoljára 2005-ben volt ilyen alacsony szinten.

Ennél is távolabb, 2003 második negyedévéig kell visszamenni a statisztikákban, hogy harmatosabb negyedévet találjunk, mint az idei tavaszi három hónap volt – április és június vége között mindössze 24,1 milliárd forint folyt be a biztosítókhoz.

Bár a második három hónap rendszerint a leggyengébb a kgfb-piacon, azért még tavaly is 27,6 milliárd forintnyi bevétel folyt be az üzletágból a biztosítói kasszákba.

Az egy évvel ezelőtti teljesítménytől 5,5 százalékkal elmaradó féléves díjbevételi adat okán – köszönhetően annak, hogy a teljes nem élet ágban „csak” 2,92 százalékos volt a visszaesés – a területen legnagyobb súlyt képviselő biztosítási forma súlya az üzletágon belül 2004 óta először süllyedt 30 százalék alá (29,77 százalék).

A statisztikákból jól látszik, hogy bár a díjverseny a kgfb-piacon évek óta tart – az átlagdíj a múlt évtized közepe óta csökken –, az új autók értékesítésének visszaesése után immár nincs ami kitermelje a díjvolumen növekedését.

A kgfb-piacon 2008-ban sikerült utoljára szerény – 1,02 százalékos – díjbevétel-növekedést realizálni, az autóértékesítési trendeket figyelve aligha várható, hogy a piaci díjbevétel csak a tavalyi 6,8 százalékkal csökken.

A negatív bevételi trendek mellett további rendkívül komoly problémát jelent, hogy az adatok szerint a tárgyévi kárráfordítás – „köszönhetően” a közel 30 milliárdos kártöbbletet hozó második negyedévnek – megugrott: a biztosítók az első hat hónap során 45,2 milliárd forint értékben intéztek kgfb-kárt.

Az üzletági bevételhez mért kárhányad 70,45 százalékra ugrott, ami március végéhez képest – 39,4 százalék – is közel duplázódást jelent.

Utoljára a bevételek több mint 70 százalékát 2007 végén fordították kárkifizetésre a biztosítók. Az adatsor ugyanakkor itt torzít.

Az elmúlt évi kedvező, az év végére is csak 52,12 százalékra erősödő kárhányad nem annak volt a következménye, hogy jelentősen csökkent volna a közlekedési balesetekben megsérült autók száma.

Bár a biztosítókhoz kevesebb kárigény érkezett, ezt a kedvező változást azonban bőven kilőtték volna az emelkedő anyagárak és szervizköltségek.

A visszaeső kárráfordítási adatsor annak volt köszönhető, hogy számos társaság – piaci hírek szerint közülük is kirívóan komoly mértékben a piacvezető Allianz Hungária – a korábban kgfb-károkra megképzett tartalékokat visszaírta, így csökkentette a tárgyévi kárráfordítás mértékét. (A Mabisz adatsora ezt nem tudta kimutatni.) Ennek a trendnek a mostani adatok alapján, úgy tűnik, vége szakadt.

A nemzetgazdasági miniszter a közrádió reggeli adásában megerősítette, hogy a kormány elkötelezett az idei 3,8 és a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett, de új IMF-hitelt nem vesz fel.

Kevesebbet fizetett a biztosító a kötelező után
2010 szeptember 16.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kevesebbet fizetett a biztosító a kötelező után

A cascónál növekedett, a kötelező biztosításnál viszont csökkent a biztosítók kárráfordítása - mondta az InfoRádiónak a Generali biztosító üzletág-igazgatója. Jákfalvi Zoltán hozzátette: az emelkedés az év eleji nagyon rossz időjárás miatti ütközéses balesetek növekedésével magyarázható. 

Egyre több olyan termék jelenik meg a piacon, amelyet cascónak neveznek ugyan, de nem nyújt teljes körű kárvédelmet, ezért olcsóbb; a biztosítók így próbálják szélesíteni azok körét, akik a kötelezőn túl is hajlandók biztosítani az autójukat - mondta az InfoRádiónak a Generali üzletág-igazgatója.

Jákfalvi Zoltán hozzátette: az elmúlt időszakban a cascóra vonatkozóan valamelyest csökkent, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozóan viszont enyhén növekedett a társaság kárráfordítása. Ez utóbbi abból adódik, hogy az év eleji rossz időjárás miatt több volt az ütközéses baleset.

A Generali üzletág-igazgatója megjegyezte: a casco díja egy új autó esetén általában 25-30 százalékkal magasabb, mint ha egy több éves autóra kötik meg.

Forrás: Inforadio.hu

Oldalak