2010.10.27

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac főbb jellemzői

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fontos feladatának tekinti a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb), mint a biztosítási piac egyik jelentős, kb. 4 millió ügyfelet érintő és éves kb. 130 milliárd forintos díjbevételt eredményező termékének folyamatos követését. E folyamat része a Felügyeletre beérkező adatok elemzése, a termék jövedelmezőségének és a tartalékok megfelelőségének vizsgálata, az évenként meghirdetett díjak, és ennek hatásaként az átkötési időszakban egyre nagyobb arányban jelentkező felmondások hatásának értékelése, illetve a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatása a tudnivalókról.
 

Törvényi változások

A törvényi változások miatt a Felügyelet felhívja a gépjármű üzembentartók és tulajdonosok figyelmét, hogy az elmúlt évek gyakorlatától eltérőn a kgfb szerződésnél az idén már nem mindenki válthat biztosítót 2011. január 1-jei hatállyal.

Az új szabály lényege, hogy kgfb szerződést csak a teljes egy éves biztosítási időszak utolsó napjára (évfordulóra) lehet felmondani. Azok tehát, akik gépjárművüket idén vásárolták, a meglévő kgfb szerződésüket 2010. december 31-i hatállyal nem mondhatják fel, hiszen a szerződés évfordulója az egy éves biztosítási időszak figyelembevételével 2011-ben, szerződéskötésük évfordulóján lesz.

Ha például az ügyfél járművét 2010. március 17-én vásárolta, akkor meglévő kgfb szerződését december 31-i hatállyal nem mondhatja fel, és új kgfb-szerződést is csak egy évvel későbbi, azaz 2011. március 17-i hatállyal köthet. Az év végi szokásos kampányban így csak azok az üzembentartók és tulajdonosok élhetnek a 2011. január elsejei hatályú biztosító váltás lehetőségével, akik gépjárművüket 2010. január 1. előtt vásárolták.

Ha egy 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa a meglévő kgfb szerződését tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja, és helyette 2011. január elsejei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a számára kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött kgfb szerződése nem tekinthető érvényesnek. A 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartójának vagy tulajdonosának arra azonban bármikor lehetősége van, hogy a meglévő kgfb szerződését annak jövő évi évfordulójára tekintettel mondja fel, és az új szerződést erre a jövőbeli évfordulóra figyelemmel kösse meg.

A piac főbb jellemzői

A 2009-es év egyik legfigyelemreméltóbb eseménye a kgfb piacon az volt, hogy a termék 2000 óta először volt nyereséges. Ez különösen azért is fontos tény, mert ugyanakkor – vélhetően többek között a verseny hatására – az egy szerződésre eső átlagdíjak mintegy 7 %-kal csökkentek.

A változás hátterében – összpiaci szinten – meghúzódó okok két további pozitív jelet is mutatnak: ha kis mértékben is, de javult (csökkent) a kgfb ágazat költséghányada, s ami különösen jelentős tényező, csökkent a káresemények száma is. A kárdarabszám apadásának egyik legfontosabb tényezője a személyi sérüléses károk számának csökkenése.

A fenti, 2008-ról, 2009-re mutatkozó tendencia a 2009-es díjhirdetés következtében 2010-ben is folytatódott. A 2010-es II. negyedévi adatok alapján, az egy szerződésre eső átlagdíj további 6%-kal csökkent és az egy szerződére eső kárfelhasználás is további 3%-os csökkenést mutat.

A pozitív tendencia – noha jóval visszafogottabb mértékben - a jövedelmezőség területén is folytatódhat 2010-re vonatkozóan. Pozitív nulla, azaz néhány milliárdos eredmény technikailag még látszik a rendszerben. Kérdés persze, hogy egyéb szempontjaik figyelembevételével bizonyos újonnan jelentkező külső költségeket hogyan és hová allokálnak a piaci szereplők

A tulajdonosokat érintő profitabilitás javulása és az ügyfeleket érintő átlag díjszint-csökkenés mellett az egyik legfontosabb kérdés a tőke ellátottsági szint, illetve a tartalékok megfelelősége. A piac tőkefeltöltöttsége átlagosan 242 % és 2 biztosító kivételével minden cég tőkefeltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. A publikus adatok az esetleges új indulók számára igen nyeresége – az éves díjbevételre vetítve mintegy 12%-os profitot eredményező – ágazatot mutatnak, ami „serkentően” hathat mind új szereplők megjelenésére, mind a piaci (ár)verseny éleződésére.

A 2009-től a piac bizonyos mértékű konszolidáción esett át. Kikerült a szereplők közül a MÁV-ÁBE biztosító, összevonták a (korábbi) OTP-Garancia és a Groupama biztosítókat, valamint a TIR biztosító átruházta állományát az AIM biztosítóra, amelynek kgfb termékterjesztését viszont a Felügyelet a közelmúltban megtiltotta. A 2010-es díjhirdetéskor új (illetve részben új) szereplők is megjelennek a piacon. Így a WABARD biztosító, illetve a romániai székhelyű ASTRA biztosító magyarországi fióktelepe.

Piaci szereplők, piac szerkezet

A hazai kgfb piacon jelenleg 14 biztosító osztozik. A két piacvezető biztosító csoportnak 54,5%-os piaci részesedése van. A piaci koncentráció, ha lassan is, de évről évre csökken.

Ami a kgfb piacra lépett új biztosítók számát illeti az elmúlt közel 20 évben, 1991-ben még 5 biztosító lépett a piacra. A következő évek változó ütemű gyarapodást hoztak, amelyen belül két, 4-4 új belépőt jelentő szakasz, a 2003-2004-es, illetve a 2007-2009-es hullám emelhető ki.

A károk alakulása

A 2009. évi, tárgyévi kárgyakoriság (tárgyévi károk száma /átlagos állomány db) 3,8%, ami a korábbi évekhez képest jóval kedvezőbben alakult (az elmúlt időszakban is az évenkénti kárgyakoriságok általában 4-5% körül voltak). A kárgyakoriság alapján különbség van az egyes biztosítók között, ami nem csak az állomány minőségétől, de a portfólió-összetételétől is függ. A kárgyakoriság csökkenése összhangban van a különböző rendőrségi tájékoztatókkal, amelyek szerint az „objektív felelősség” bevezetése óta csökkent a balesetek száma (a rendelkezést a közúti közlekedésről rendelkező 2007. évi CLXXV. törvény tartalmazza). Az alábbi ábra jól szemlélteti a károk 2007 utáni csökkenését s egyben azt a logikus tényt is, hogy a csökkenő kárvolument a díjak csökkenése is követte.


(Kattntson a nagyobb képméretért!)

A kárhelyzet javulását, s egyben az eltérő jármű típusok kockázatosságát is mutatja az alábbi ábra.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A kárgyakoriság csökkenése mellett nagyobb mértékben csökkent a gyakori károkozók, például autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók kárgyakorisága, amely szintén az átlagos kárfelhasználás csökkenését eredményezi. Érdekességként megemlíthető, hogy a legveszélyesebb járműtípust a mindössze 218 darab trolibusz jelenti, melyek kárgyakorisága mintegy 50%-os.

A baleseteken belül csökkent a súlyos személyi sérüléssel járó balesetek száma és – a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján – ezzel együtt az aránya is. A súlyos személyi sérüléses károk jóval magasabb összegű és hosszabb távú kárráfordítást igényelnek, mint a leggyakoribb jármű lemezkárok.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A költségek alakulása

A kgfb ágazat jövedelmezőségének vizsgálatakor fontos tényező a működés közben felmerülő költségek nagysága. 2009-ben a költséghányad 34,3%. Ez az arány 1,1%-kal alacsonyabb, mint 2008-ban. A piaci szereplők közül tavaly csak 3 biztosító költséghányada nőtt. A funkcionális költségek közül egyedül a kárrendezési költséghányad növekedett 2008-ról 2009-re.

Piaci (KGFB) költséghányadok

 

%

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Szerzési

14,7

13,3

13,4

14,3

17,5

16,6

Igazgatási

12,8

12,0

11,7

13,3

13,0

12,4

Kárrendezési

4,8

4,4

4,1

4,4

4,9

5,3

Összesen

32,3

29,7

29,2

32,0

35,4

34,3

Az adatokat grafikusan megjelenítve:


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

Az új piacra lépők 2 jelentősebb hulláma idején, a 2003-2004-es illetve a 2007-2009-es időszakban jelentősen megugrott a szerzési költség. Az igazgatási költséget – piaci szinten – már hosszabb távon 12-13% között tartják a biztosítók, s az elmúlt éveket – érdekes módon pont a károk csökkenésével egy időszakban – a kárrendezési költségek határozott növekedése jellemezte.

Tőke- és tartalékhelyzet

Egy biztosító fizetőképességének megítéléséhez vizsgálni kell mind a tőkeellátottságának, mind a tartalékainak helyzetét. Ezen belül csak a tartalékok elégségessége után dönthető el, hogy a tőkeellátottság megfelel-e a törvényi követelményeknek, s a felügyeleti elvárásoknak.

A kgfb biztosítások tartalékai alapvetően három tartaléktípusból tevődnek össze: a járadék tartalékból, a tételes függőkárok tartalékából és a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk (IBNR) tartalékából. Az utóbbi tartalékát (mely az összes kgfb tartalék mintegy 10%-át teszi ki) az elmúlt évek kárstatisztikáira támaszkodva, az úgynevezett kifutási háromszögeken alapuló biztosításmatematikai statisztikai módszerekkel számítják ki. A járadéktartalékok szintén matematikai számítások alapján határozzák meg. Ezzel szemben a tételes függő károk tartalékának a képzése a konkrét bekövetkezett károk várható kifizetéseire képzett, kárszakértői becslésen, szakértelmen alapuló, káronként (és biztosítónként) egyedileg meghatározott összeg. Ennek következtében jelentősen függhet egy adott biztosító portfólió szerkezetétől.

A Felügyelet 2009 végétől alkalmazza az úgynevezett korrigált tartalékmutatók módszertanát, amelyet honlapján is publikált (az alkalmazott paraméterekkel, piaci benchmarkokkal együtt). Az egyszerű tartalék/díj, tartalék/állomány vagy átlagos-tartalék mutatók nem mérik megbízhatóan az egyes biztosítók tartalékszintjét, mert egy kezdő vagy dinamikusan növekvő állománnyal, illetve zömében nemrég bekövetkezett kárral rendelkező biztosító tartalékszintje alacsonyabb is lehet. A korrigált tartalékmutatók kidolgozásánál e szempontok épültek be a mutatókba, hogy így a piaci átlaghoz/benchmarkhoz viszonyítva számszerűsíthető legyen, hogy egy adott biztosító a piaci átlagnak megfelelően, jelentősen a felett, avagy éppen alul tartalékolt-e.

A mutatók seregéből kiemelve a legfontosabbnak ítéltet, a tételes függőkár-tartalék/díj mutató alapján a piaci átlagnál magasabb tartalékszintet látható 2009-ben 4 biztosítónál, s alacsony (felügyeleti figyelmet érdemlő) tartalék szint 2 biztosító esetében.

A kgfb biztosítók tőkefeltöltöttsége 2009 év végi adatok alapján átlagosan 242%-os szintet mutatott. Mindössze két biztosító volt a felügyeletileg kritikusnak ítélt 120%-os feltöltöttségi szint közelében. Az összes többi biztosító feltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. Közülük a 2010 II. negyedévi adatok alapján az egyik biztosító tőkefeltöltöttsége jelentősen javult.

A jövedelmezőség kérdése

A 2009-es év eddig még nem látott áttörést hozott a magyar kgfb piacon. A termék liberalizációja óta először fordult elő, hogy összpiaci szinten a kgfb terméket nyereségesként mutatták be a biztosítók, a díjbevételre vetítve 11,8%-os nyereséget és 15,2 milliárd profitot realizálva. 2009-ben gyakorlatilag csak a piacra később belépő „újak” voltak veszteségesek. A legnagyobb arányú veszteség a díjbevételre vetítve 50%-os volt. Az eredményesség szempontjából a legjobb biztosító majdnem 30%-os, díjra vetített eredményt ért el.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A 2009 évi nyereségszint még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy az részben az egyik jelentős súlyú biztosító tartalékolási rendszerének átalakításához köthető. Ám ha ezzel az egyszeri tétellel korrigáljuk a piaci eredményt, a biztosítók összpiaci szinten akkor is 7,8%-os nyereséget értek el a díjra vetítve.

A kgfb jövedelmezőségét tekintve az elmúlt évek idősora ugyanakkor igen hektikus képet mutat. Sem az egyedi biztosítóra, sem a piac egészére nem lehet ezen adatok alapján előrejelzéssel élni. Az eddig eltelt időben a biztosítók jövedelmezősége szinte semmiféle trendet, irányt nem mutatott, annyi állapítható meg, hogy a biztosítók többsége általában többször volt veszteséges, mint nyereséges.

A 2010. II. negyedéves adatszolgáltatások, illetve a korábbi években tapasztalt folyamatok alapján mindenesetre várhatóan a díjbevétel visszaesésével kell számolni 2010 egészét tekintve. A tárgyévi károk, illetve költségek ennél kisebb mértékben ugyan, de várhatóan szintén elmaradnak a 2009. évben tapasztaltaktól. A várható befektetési eredményeket, illetve a korábban megképzett tartalékok várható lebonyolítási eredményeit is figyelembe véve a tisztán biztosítástechnikai folyamatok alapján szerény, 2-3 milliárdos eredményt várható a piac egészén.

Várakozások a 2010 őszi kgfb díjhirdetés kapcsán

Pusztán a díjak és a károk elmúlt 3 éves csökkenéséből enyhe díjcsökkenést, esetleg szinten maradó díjat lehetne előre jelezni. A piaci szereplők reakcióit azonban számos tényező mozdíthatja el egy „harcos”, komoly díjversennyel járó kampány felé.

Egyrészt, mivel a 2009. év – először – nyereségesnek mutatta a kgfb piacot, levonható az a következtetés, hogy némi díjcsökkentéssel piacot lehet szerezni, illetve ennek párjaként, a díjversenyből kimaradó biztosító számára fennáll annak a kockázata, hogy akár jelentős állományt is veszíthet. Sok, erre specializált biztosításközvetítőnek érdeke a piaci mozgás. Az elmúlt évek tényei ráadásul évről évre nagyobb mozgást/felmondást/átkötést jeleztek a kgfb piacon.

E mellett, mivel már nem kötelezően a naptári forduló a szerződések éves fordulója, évről évre kisebb jelentősége lesz a novemberi kampánynak (más szóval, volumenét tekintve a mostani lesz a legnagyobb a következő évekhez viszonyítva). A díjosztályok törvényi változása – a motor hengerűr-tartalmáról (köbcenti) annak teljesítményére (kilowatt) való áttérés – hatása ráadásul igen sok szerződőt ösztönöz arra, hogy tájékozódjon az új díjszerkezetről, a számára esetleg megfelelőbb szerződésekről. Végül nem zárható ki, hogy az új szereplők agresszív üzletpolitikával jelennek meg a piacon.

A fenti tényezők közül néhány további adatokkal is alátámasztható. A 2009-es díjhirdetés következtében váltó kb. 1,5 millió ügyféllel kapcsolatban például a biztosításközvetítők mintegy félmillió szerződést kötöttek, azaz hozzájuk volt köthető az aktuális piaci lehetőség 30%-a. A 2005. évi díjhirdetést követően még csak 350 ezren kötöttek új szerződést, a 2009-es díjhirdetéskor ennek több mint négyszeresére, azaz 1,5 millióra rúgott ez a szám.

A Felügyelet 2010 októberében bekérte a biztosítók adatat arra vonatkozóan, hogy milyen a megoszlás a régi és új díjosztályok között. A beérkezett, összesített adatok igen nagy szóródást mutatnak, azaz egy régi (köbcentis) díjosztály tagjai az új tarifarendszer szinte bármely osztályában előfordulhatnak. A táblázat tanúsága szerint a szerződők legalább 35-40%-a késztetve lehet arra, hogy felülvizsgálja szerződését, keresse a számára legelőnyösebbet, ami így legalább 1,2-1,6 millió szerződés mozgását eredményezheti a piacon.

 

 

< = 37 kW

38-50 kW

51-70 kW

71-100 kW

101-180 kW

> 180 kW

hibás

< = 850 ccm

62,3%

31,2%

0,5%

0,1%

0,0%

0,0%

3,4%

851-1150 ccm

20,7%

66,0%

10,8%

0,3%

0,0%

0,0%

1,4%

1151-1500 ccm

3,5%

31,8%

54,9%

7,4%

0,1%

0,0%

1,5%

1501-2000 ccm

1,9%

6,8%

24,6%

55,4%

10,2%

0,1%

0,7%

2001-3000 ccm

2,5%

1,0%

11,2%

23,1%

59,2%

2,3%

0,4%

> 3000 ccm

4,1%

0,3%

0,8%

2,1%

51,3%

41,0%

0,2%

Budapest, 2010. október 26.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete


 

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
Van, aki 160 ezer, van, aki 800 forintért vált kötelezőt
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Van, aki 160 ezer, van, aki 800 forintért vált kötelezőt

A CLB egészen vasárnap éjfélig fogadja a felmondásokat
 
Budapest, 2008. november 27.
Az online-alkuszok által kínált egyszerű díjszámítás lehetősége az idei évben is az autótulajdonosok széles rétegeit mozgatta meg. A biztositastipp.hu oldalon keresztül biztosítót váltó ügyfelek adatai között is szép számmal akadnak tanulságos és érdekes jellemzők egyaránt. Az alábbiakban ezek közül válogatunk.
 
A biztositastipp.hu oldalon keresztül a mai napig biztosítót váltó 26 ezer ügyfél közül a legidősebb már betöltötte a 90 esztendőt. A legrégebbi, 1940-ben kiállított jogosítványt egy nála néhány évvel fiatalabb autós birtokolja, a legidősebb biztosított gépjármű sem ma készült el: az érintett Volkswagen „Bogár” jövőre már 44 éves lesz.
 
Mindeközben az adatok azt mutatják, hogy a piacvezető biztosító a fiatalabb korosztályt vette célba. Miközben a biztosítót váltók átlagéletkora 43 év volt, az alábbi eloszlásábrán is látható, hogy az összes szerződés harmadát megszerző Allianz különösen a 25-35 éves korosztály körében volt népszerű. A második legnépszerűbb Wabard ugyanakkor a 10 évvel idősebb, 35-45 éves korcsoportból tudta ügyfeleinek jelentős részét magához csábítani.
 
Személyautók közül a legolcsóbb biztosítást –mindössze 6.720 forintért - egy Daewoo Tico-ra kötötték, egy Chrysler Stratus tulajdonosa ugyanakkor 139.430 forintot fog elkölteni kötelezőre. Igaz, ezzel alig előzi meg egy Ford Ka fiatal budapesti hölgytulajdonosát, aki malus 4-es kártörténettel szintén 135 ezer forint felett talált magának biztosítót.
 
A személyautósok közül a legtöbbet egy 23 éves miskolci hölgy fog megspórolni 2009-ben, aki a kifejezetten „sportos” adottságú Hondájának megvásárlása előtt feltehetően nem tájékozódott előzetesen a biztositastipp.hu oldalon. Akkor ugyanis valószínűleg nem a szinte legdrágább 234.000 forintos biztosítási ajánlatot fogadta volna el 2008-ra. Most viszont 73.365 forintos biztosításra vált 2009-re, nem kevesebb, mint 160.635 forintot – azaz mintegy 70 százalékot - spórolva ezzel. Egy nyolcéves Suzuki 50 éves vidéki tulajdonosának ugyanakkor 792 forintért is megérte váltani, bár a kis díjmegtakarítás alapján feltételezhető, hogy nem volt elégedett a biztosító adminisztrációjával sem.
 
A kedvezmények nagy része egyáltalán nem, vagy alig gyakorolt hatást a kötések számának alakulására. A véradói vagy pályakezdő kedvezmények miatt kevesebb, mint egy ezreléknyien választották az adott ajánlatot, de a BKV-bérlet miatti kedvezménnyel is csak a biztosítást váltók másfél ezreléke tud élni az eddigi adatok szerint. Az egyik egyesület által kínált nagycsaládos kedvezményt pedig pont egy olyan biztosító kínálta, amelyik egyébként szinte a legdrágább díjakat hirdette meg, így a biztositastipp.hu-n váltó 26 ezer autós közül mindössze hárman használták ki ezt a kedvezményt.
 
Már csak néhány nap maradt a váltásra
A jelenlegi biztosítás felmondását december 1-jéig kell eljuttatni a jelenlegi biztosítóhoz. A CLB Független Biztosítási Alkusz ezért csak azokat a felmondási nyilatkozatokat tudja teljes biztonsággal az adott biztosítókhoz eljuttatni, amelyek az előző napon beérkeznek az alkuszcéghez. „Bár november 30-a most vasárnapra esik, faxon és e-mailen egészen vasárnap éjfélig fogadjuk a felmondási nyilatkozatokat, illetve a kapcsolódó alkuszi megbízásokat.” – mondta Bravik Attila, a CLB ügyviteli igazgatója. „Ily módon még a hétvégén is mindenkinek lehetősége van arra, hogy megvizsgálja, vajon talál-e autójára az ideinél kedvezőbb feltételekkel rendelkező kötelező biztosítást.”
 

 

Több milliárdos marketing a kötelezőt váltó 800 ezer autósért
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Több milliárdos marketing a kötelezőt váltó 800 ezer autósért

A CLB előrejelzése a jövő héten kezdődő kötelező kampányról

 
Budapest, 2008. október 21.
A CLB Független Biztosítási Alkusz piaci prognózisa szerint az idei évfordulóval közel nyolcszázezer autós köt új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződést. Immár várhatóan tizenöt biztosító száll ringbe a közel négymillió autós bizalmáért. Minden eddiginél erősebb marketinggel kísért, kiélezett küzdelemre van kilátás az idei kampányban. A kampány hátterén kívül az elemzés igyekszik előre jelezni az egyes biztosítók várható stratégiáját is.
 
Ismét átkötési rekord?
 
A díjak évek óta tartó folyamatos és erőteljes csökkenése az idei kampányban már várhatóan nem folytatódik. Noha a váltással megtakarítható összegek nagysága kisebb lesz, mint a korábbi években, a CLB arra számít, hogy számos tényező miatt minden eddigit meghalad majd a biztosítást váltók száma. „Az internet-penetráció emelkedése, az aktív marketing, illetve a korábbi MÁV-ügyfelek zömének újabb váltása együttesen akár a 800 ezres tartományba is emelheti az új kötések számát” – összegzi a legfontosabb tényezőket Bravik Attila, a CLB Független Biztosítási Alkusz ügyviteli igazgatója.
 
Az internet-hozzáférések száma fél év alatt újabb 5 százalékponttal emelkedett, és mára már a 15-69 éves korosztályból mintegy 3,1 millió ember használja az Internetet legalább heti rendszerességgel. A bizalom is erősödik az Internet iránt, egyre többen vásárolnak terméket és szolgáltatást a világhálón.
 
Az előzetes foglalások adatai alapján novemberben a biztosítótársaságok és nagy online alkuszok médiavásárlási költségei (tv, rádió, print, Internet) összesen több milliárd forintot tesznek majd ki. A harc hevességét jól mutatja, hogy egyes felületeket már 2007-ben lefoglaltak, és sok cég már a múlt héten online akciókba kezdett. A CLB kifizeti a teljes éves kötelező biztosítását mindazoknak, akik helyesen megtippelik az autójukra köthető jövő évi legolcsóbb biztosítást. A Generali Biztosító közlekedésbiztonsági videópályázatot hirdetett. A Genertel ajándékokra váltható pontokat, míg a Netrisk sorsjegyeket kínál az oldalain próbálkozó, illetve új érdeklődőket hozó látogatóknak.
 
Ismét fókuszban a MÁV volt ügyfelei
 
A MÁV ÁBE megszűnése nyomán évközben közel 160 ezer kötelező esetében kellett az ügyfeleknek biztosítót váltaniuk. Mivel ők augusztusban nem kaphatták meg a kampányban elérhető időszakos kedvezményeket, ezért a CLB által kezelt www.biztositastipp.hu oldal adatai szerint a novemberi átlagos 30-32 ezer forintos éves díjjal szemben 42-48 ezer forintos díjjal tudtak csak szerződni. Ezek az ügyfelek a novemberi váltással előreláthatóan 15-20 ezer forintot spórolhatnak, vagyis ezt a lehetőséget nagy eséllyel ki is fogják használni.
 
Alkuszok: az egyre kézenfekvőbb csatorna
 
A CLB várakozása szerint az összes váltás mintegy 40-50 százaléka, vagyis közel 400 ezer szerződéskötés a négy nagy online alkusz rendszerén keresztül zajlik majd. Az alkuszok is egyre többet költenek reklámra, és a rendszereik gyorsasága valamint biztonsága egyre több autóst győz meg arról, hogy érdemes igénybe venni ezt az ingyenes szolgáltatást.
 
Díjak és kedvezmények
 
Több piaci szereplő is emelkedő novemberi díjakat prognosztizált a MÁV megszűnése nyomán. Szintén a növekedés irányába hat a pénzügyi válsághoz kapcsolódó bizonytalanság: a díjakkal a biztosítóknak több mint egy évvel előre kell kalkulálniuk, és a forintárfolyam miatt is megnövekedő kockázatot valamilyen módon kénytelenek beárazni. A CLB mindezek ellenére sem várja az átlagdíjak meredek emelkedését, azok összességükben a tavalyi szint közelében maradnak - csupán a biztosítók megoszlása fog eltérni. Az új szereplőknek ugyanis (MKB, Wabard) mindenképpen olyan díjat kell kínálniuk, hogy a rentábilis működés biztosítása érdekében legalább 20-25 ezer szerződést szerezzenek.
 
A kedvezmények száma biztosan csökkenni, míg mértékük esetleg nőni fog. Az elmúlt évek gyakorlata ugyanis bebizonyította, hogy a kedvezmények számának növelése nem hoz jelentős számú ügyfelet, ugyanakkor bonyolítja az adminisztrációt. Várhatóan jelentősebb mértékű lesz a gyerekkedvezmény, amit olyan társaságok is bevezetnek, amelyek azt korábban nem alkalmazták. A Genertel által alkalmazott megelőlegezett (de kárkifizetésnél azonnal elveszthető) kármentességi kedvezmény most más társaságoknál is megjelenhet, és néhány biztosító az egyes bonusz-fokozatokhoz tartozó kedvezményszorzókat is jelentősen módosíthatja.
 
Mit lépnek az egyes biztosítók?
 
Előző évi eredmények
 
A várható piaci fejlemények előrejelzéséhez érdemes a tavalyi adatokból kiindulni. Az előző évi kampányban a korábbinál egyenletesebben oszlottak meg az új szerződések a biztosítók között. Immár nem egy biztosító vitte a teljes piac 40-50 százalékát, hanem több nyertes született, és egy széles középmezőny alakult ki. A tavalyi kampányt az újonnan megjelenő Genertel, a 40 százalékos gyerekkedvezményt kínáló AEGON, illetve a fővárosban és nagyobb városokban, valamint a nagyobb hengerűrtartalmú gépjárművek kategóriájában taroló KÖBE együttesen nyert: az összes szerződés 55-60 százalékát vitték el.
 
Az újak
 
Az MKB Biztosító már tavaly novemberben meghirdette a tarifáit, de szerződéseket még nem fogadhatott be a kampányidőszakban, így az első nagy megmérettetésre gyakorlatilag most kerül majd sor. A CLB szerint a 2008-as évet arra használták fel, hogy az igazi dömping előtt kialakították a biztonságos ügymenet feltételeit. Bár működési engedélyének megszerzése a mai napig folyamatban van, piaci hírek szerint a Wáberer György által fémjelzett Wabard Biztosító is elindul novemberben. Mindkét társaság részéről várható, hogy kedvező díjakkal próbálnak minél több ügyfelet megszerezni

Törekvő régi nyertesek

A Genertel mindenképpen ebbe a kategóriába sorolható. Tavaly kedvezményes díjaival mintegy 75-80 ezer szerződést szerzett, ezért kisebb korrekciókon kívül a díjstruktúra jelentősebb megváltoztatására nincsen semmi oka. A KÖBE a többi biztosítót ismét egy hónappal megelőzve hirdette meg a tavaly novemberi díjával megegyező tarifáit, így azok az autósok, akik elégedettek a KÖBE díjszintjével, már most dönthetnek a KÖBE mellett. Persze érdemes lehet kivárni a KÖBE végleges díjhirdetését, mert a legszélesebb kört érintő. kategóriákban az elmúlt évben a novemberi díj még kedvezőbb lett. Azokban a szegmensekben, ahol eddig is erős volt, a KÖBE várhatóan további ügyfeleket fog szerezni.
 
Az évközi átkötések már bebizonyították, hogy a MÁV megszűnése nem okozott bizalomvesztést a biztosítási egyesületek iránt, így a KÖBE mellett a TIR-nek sem kell attól tartania, hogy ügyfeleik elfordulnának tőlük. A jó kárhányadnak is köszönhetően az AEGON valószínűleg folytatja az évek óta megfigyelhető tudatos üzletpolitikáját: a gyermekkedvezményt megtartva pozitívan fogja zárni az idei kampányt is.
 
A tavalyi középmezőny
 
Tavalyhoz képest sokkal nagyobb az a kört, amelynek stratégiáját nagyon nehéz előre kiszámítani. Közöttük van az Allianz, amelyik minden évben képes valami újat kitalálni. Az Uniqa főleg azért kiszámíthatatlan, mivel egyes években nagyon kedvező díjakkal jelenik meg a piacon, máskor teljesen eltérő díjszintet alkalmaz.
 
Mára a kötelező kampányt minden biztosító igyekszik nagyon komolyan venni. A különböző szegmenseket mindenki más-más, féltve titkolt taktikával igyekszik meghódítani. Arra a többi biztosító (Garancia, Generali-Providencia, Groupama, K&H, Posta, Signal, Union) esetében is nagy eséllyel számíthatunk, hogy kárhányaduk függvényében igyekeznek majd – ellensúlyozandó az amúgy is csökkenő gépjárműeladások okozta kieséseket - a tulajdonosi elvárásoknak megfelelő piacszerzést központba helyező offenzív üzletpolitikát kialakítani.
 
 

Az NRC Piackutató Kft. adatai alapján
 

 

Kötelező: mennyit ér a bizalom?
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező: mennyit ér a bizalom?

Az autósok csaknem negyven százaléka inkább többet fizet
 
Budapest, 2008. november 19.
Az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány új és kedvező tendenciája, hogy az autósok az ár mellett immár más szempontokat is figyelembe vesznek a biztosítóváltás mérlegelése során. Ennek köszönhetően tízből négy autós nem a legolcsóbb ajánlat mellett dönt. A biztositastipp.hu adatai lehetőséget nyújtanak arra, hogy mélyebben is megismerjük, mely biztosítót hogyan érinti ez az attitűdváltás.
 
A biztositastipp.hu oldalain eddig megkötött 10.425 biztosítási szerződés adatainak feldolgozása alapján vizsgálható, hogy amennyiben az adott biztosító kínálta a legolcsóbb ajánlatot, hány százalékban döntöttek mellette az autósok:
 
Elfogadási arány
Biztosító*
20-50%
TIR, Genertel, KÖBE, Wabard
50-80%
Groupama, Magyar Posta
80-90%
MKB, K&H, Aegon, Union
90% felett
Allianz Hungária, Generali-Providencia, OTP-Garancia, Uniqa
*A Signal esetében –az alacsony kötésszám miatt – az adatok nem értékelhetőek
 
„Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a nagyobb biztonságérzetet nyújtó, közismertebb biztosítók legolcsóbb ajánlatait nagy százalékban elfogadják az ügyfelek.” – ismertette Bravik Attila, a biztositastipp.hu oldalt üzemeltető CLB Független Biztosítási Alkusz ügyviteli igazgatója. „Ugyanakkor – vélhetően a MÁV ÁBE-hoz kapcsolódó negatív tapasztalatok miatt - az idén igen tartózkodóak a biztosítási egyesületekkel (TIR, KÖBE) szemben, és az új, még ismeretlen szereplő (Wabard) nagyon kedvező ajánlatát is több mint felerészben elutasítják.” Ezek az adatok azonban önmagukban nem mutatják az adott társaságok sikerességét az idei kampányban: mind a Wabard, mind a KÖBE képes olyan széles körben (együttesen a kalkulációk 50%-ában) a legolcsóbb lenni, hogy a fentiek ellenére is a mai napig a kötések 17 (Wabard), illetve 10 százalékát (KÖBE) szerezték meg, amivel jelenleg az Allianz mögött a kötési lista 2-3. helyeit foglalják el.
 
A Genertel esetében feltételezhető, hogy a társaság nevéhez köthető – tavaly igen sikeres – megelőlegezett kármentességi kedvezmény üt vissza. Bár az idén már nem azonnal, csupán az év végén ugrik meg a balesetet okozó autósok díja, úgy tűnik, még vissza kell szerezni mindazok bizalmát, akik – bármilyen közvetett módon is – 2008-ban megtapasztalták ennek az azonnali díjemelésnek a hatását.
 
A kötések listáját toronymagasan vezető (33%) Allianz esetében megvizsgálhatjuk azt is, hogy amennyiben a piacvezető nem a legolcsóbb ajánlatot adta, mennyivel volt hajlandó többet fizetni az ügyfél azért, hogy a vélt vagy valós nagyobb biztonság miatt mégis az Allianznál kössön szerződést?
 
biztositastipp.hu adatai szerint a biztosítót váltó ügyfelek közel 40 százaléka átlagosan 4.504 forinttal hajlandó évente többet fizetni az Allianznak az idén leggyengébb elfogadási arányt produkáló társaságok által kínált legolcsóbb ajánlatokhoz képest.
 
A nagy kérdés – amelyre egyelőre még senki sem tudja a választ -, hogy az autósoknak az idei év friss tapasztalatain alapuló óvatossága vajon kitart-e a következő években is?
 
 

 

A kötelező biztosítás alapvető problémáját az aktív kárrendezés orvosolhatná
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

A kötelező biztosítás alapvető problémáját az aktív kárrendezés orvosolhatná

Budapest, 2009. március 27.
Az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény elfogadása jelentős előrelépést jelenthet a hazai biztosítási piac fejlődésében. Mind a központi kártörténeti nyilvántartás megteremtése, mind az év végi kampány fokozatos megszűnése lényegesen kedvezőbb helyzetet teremthet az autósok számára, ugyanakkor az alapvető áttörést az aktív kárrendezés – jelen tervezetben még nem szereplő – bevezetése hozhatja el.
 
A sok európai országban már alkalmazott aktív kárrendezést a biztosítási szakemberek a kötelező felelősségbiztosítás egy speciális vonása miatt találták ki: a kötelező biztosítás az egyetlen olyan biztosítási forma, amely kár esetén nem a biztosítást kötő és károkozó autósnak fizet, hanem a balesetben vétlen félnek. Ennek következtében a biztosítás kiválasztása során még mindig döntően az ár számít, a mögöttes szolgáltatás színvonala mellékes marad. Azért gondolkodik így az autósok többsége, mert senki nem tudhatja előre, hogy melyik és milyen kárrendezési színvonalú biztosító ügyfele fog kárt okozni neki. Mindennek negatív hatásait a saját bőrén is megtapasztalhatta mindenki, akinek a tavalyi év során MÁV ÁBE biztosító kötelezőjével rendelkező autós okozott kárt.
 
„A külföldön már sok helyen bevezetett, hazánkban még csak két biztosítónál, többletdíj ellenében vagy cascoval együtt elérhető aktív kárrendezés lényege, hogy számomra az a biztosító téríti meg a kárt, amelyiknél én magam kötöttem a kötelezőmet – magyarázza Bravik Attila, a CLB Független Biztosítási Alkusz ügyviteli igazgatója. – Ezt követően a biztosítók egymás között elszámolják ezt a megelőlegezett kifizetést. Ügyfélként ily módon más hibájából nem kerülök kiszolgáltatott helyzetbe, ugyanakkor érdekemmé válik, hogy ne csak az ár, hanem az adott biztosító megbízhatóságát, kárrendezési minőségét is figyelembe vegyem, amikor kötelező biztosítást kötök.”
 
Az aktív kárrendezés a jelenlegi törvénytervezetben nem szerepel, alkalmazására csak egy későbbi törvénymódosítás keretében nyílhat majd lehetőség. Addig azonban még bizonyára hosszú út vezet majd, hiszen az aktív kárrendezés alapfeltétele, hogy a biztosítók kárrendezési folyamatai – az egymás közti elszámolás biztosítása érdekében – közel azonos normákat kövessenek. Addig is a parlament elé kerülő, széles körű szakmai konszenzus alapján megszületett javaslat számos nagyon pozitív eleme biztosíthatja majd, hogy az évről-évre tapasztalt, komoly bosszúságra okot adó jelenségek – csekk, kötvény, igazolás időben való küldésének elmaradása, kártörténeti igazoláshoz kapcsolódó utánajárások, bónusz-igazolás hiánya miatti díjhátralék, az ebből adódó szerződéstörlés, esetleges bónuszvesztés – mielőbb a múlt részévé válhassanak.
 
 

 

A CLB automatikusan kötelezőt váltott valamennyi MÁV-os ügyfele számára
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

A CLB automatikusan kötelezőt váltott valamennyi MÁV-os ügyfele számára

Már csütörtök este óta működik a CLB online kalkulátora
 
Budapest, 2008. augusztus 1.
 
A CLB Független Biztosítási Alkusz közel tízezer ügyfele kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) a MÁV Általános Biztosító Egyesületnél (MÁV ÁBE). Az alkuszcég ezen ügyfelek biztonságát és kényelmét szem előtt tartva – a korábbi alkuszi megbízásnak megfelelően – mindnyájuk számára automatikusan megkötötte az augusztus 15 utáni időszakra vonatkozó biztosítást. A CLB azoknak is rendelkezésére áll, akik az előző év végén nem a közvetítésükkel szerződtek: honlapján, a www.biztositastipp.hu -n már csütörtök este óta üzemel az a díjkalkulátor, amelynek segítségével bármelyik MÁV-os ügyfél percek alatt megkötheti új biztosítási szerződését.
 
A MÁV ÁBE tevékenységi engedélyének felügyeleti visszavonása után az egyesület tagjainak alig több mint két hete van arra, hogy más biztosítónál kösse meg kgfb-szerződését. A határidő rövidsége sokaknak okozhat problémát: a tájékozódás nehézsége mellett a nyaralási főszezonban sokak számára a külföldi távollét is megoldhatatlanná teheti a határidőre történő váltást.
„Ügyfeleink biztonsága és kényelme érdekében döntöttünk az automatikus szerződéskötés mellett. – jelentette ki Bravik Attila, a CLB ügyviteli igazgatója. „Az átkötés során a biztosító kiválasztásának szempontja – figyelembe véve a MÁV-os ügyfelek árérzékenységét - a legkedvezőbb díj volt. Ezzel korántsem állítunk senkit kész helyzet elé: aki más biztosító mellett dönt, annak egészen augusztus 15-éig lehetőséget biztosítunk a kiválasztott biztosító megváltoztatására.”
 
A várható nyertesek
A CLB MÁV-os ügyfélköre megfelelő mintát nyújt arra is, hogy prognosztizálni lehessen, mely biztosítók lehetnek a jelenlegi biztosítóváltás fő nyertesei. Nem meglepő módon a lista első két helyét két biztosítóegyesület, a KÖBE és a TIR foglalja el: előbbi az ügyfelek több mint 40 százaléka, utóbbi egynegyedük számára kínálja a legolcsóbb díjat. Kiemelkedő még a K&H helyzete: ez a biztosítótársaság ajánlott legkedvezőbb díjat az autósok 17 százalékának. Négy százalék felett még két társaság, az Aegon és az Union szerepeltek.
A kialakuló sorrendet több tényező is jelentősen befolyásolhatja, ezek közül néhány:
  • Nem ismert, hogy a MÁV ÁBE esete nyomán az ügyfelek hány százaléka veszti el bizalmát az egyesületek iránt.
  • Amennyiben sokan vállalják annak kockázatát, hogy baleset esetén megugrik a díjuk összege, a Genertel is felkapaszkodhat a jól teljesítő biztosítók közé.
 
Feltételezve azt a helyzetet, hogy az ügyfelek a jövőben nem egyesülettel kívánnak szerződni és a megelőlegezett, de az első kárnál azonnal elveszthető kedvezményeket sem preferálják, a legjobb ajánlatokat kínáló biztosító listáján az első helyeket a K&H, az Union, illetve a Posta Biztosító foglalja el.
 
 
 

 

Nem vész el a CLB MÁV-os ügyfeleinek előre befizetett díja
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Nem vész el a CLB MÁV-os ügyfeleinek előre befizetett díja

 
A MÁV fizetésképtelensége esetén az alkuszcég fizet hűséges ügyfeleinek
 
Budapest, 2008. augusztus 7.
 
Augusztus közepén befejezi működését a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE). Az ügyfelek ugyanakkor a harmadik negyedév végéig, sőt egy részük az egész évre előre befizette kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díját az egyesület felé. Szakértők szerint kevés az esély arra, hogy a MÁV ÁBE ezeket az összegeket vissza tudja fizetni az ügyfeleknek. Azoknak a magánszemély autósoknak azonban, akik a biztosító megszűnése miatt kötelező biztosításukat átkötik a CLB www.biztositastipp.hu oldalán, valamint 2009-ben is a CLB-re bízzák a kötelező biztosításuk gondozását, az alkuszcégtől visszakapják a fenti tartozás felét.
 
A MÁV ÁBE meg nem szolgált díjainak (vagyis a 2008. augusztus 15-e utáni időszakra befizetett díjak) visszafizetését az egyesület alapszabálya írja elő. Mivel azonban először a károkat kell rendezni, erre valószínűleg nem marad pénze a MÁV Biztosítónak. A CLB magánügyfelei azonban akár a teljes összeget is visszakaphatják. Ennek egyetlen feltétele az, hogy nem csupán a kötelező, hanem a casco vagy lakásbiztosításuk egyikét is a társaságon keresztül kötik meg a számukra legkedvezőbb feltételeket kínáló biztosítóval a www.biztositastipp.hu oldalon.
 
Többen vállalják a kármentességet, mint az egyesületeket
A CLB által kezelt – és mind a 14 biztosító ajánlatait kínáló - www.biztositastipp.hu oldalon eddig kezdeményezett szerződéskötések alapján megállapítható, hogy dacára a biztosító egyesületek alacsony díjajánlatainak, a legtöbb korábbi MÁV-os ügyfél – a szerződők 26,3 százaléka – a Genertelre váltott. Mindezek az autósok egyben vállalták azt is, hogy ha kárt okoznak, megugrik a biztosításuk díja. Mivel ezt a kockázatot ezúttal csak néhány hónapra kellett vállalni, a jelek szerint ez a feltétel nem riasztotta el az ügyfeleket.
 
A második helyen a K&H szerepel 18,4 százalékkal, ezt a biztosítót követi fej-fej mellett a Köbe (14,2 százalék), az Aegon (14 százalék), valamint – előbbiektől már jóval lemaradva - a TIR (5,6 százalék). Fentiekből jól látható, hogy - miközben az élen két biztosítótársaság szerepel - az ügyfelek bizalma alapvetően továbbra sem rendült meg a biztosítási egyesületekben.
 
 
 

 

 

Oldalak