2010.05.12

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:

1.  Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.

2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.

Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap

3.  A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.

A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.

A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Indokolás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.

A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.

A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%. 

A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint

„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.

2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.

3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.

4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.

4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.

5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”

A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)

A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.

A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.

 

A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint

a)   attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b)   a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;

c)   a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d)  a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;

e)   a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f)   a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;

g)    a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;

h)   az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.

A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.

A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.

Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.

A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli  teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.

A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.

A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.

Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető  megtérítést.   (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)

   Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.

A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.

A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.

A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók  érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett  5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.

A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.

A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”

A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.

A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.

Budapest, 2009. november 05.

A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac főbb jellemzői
2010 október 27.
Kategória:
Kötelező biztosítás

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac főbb jellemzői

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fontos feladatának tekinti a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb), mint a biztosítási piac egyik jelentős, kb. 4 millió ügyfelet érintő és éves kb. 130 milliárd forintos díjbevételt eredményező termékének folyamatos követését. E folyamat része a Felügyeletre beérkező adatok elemzése, a termék jövedelmezőségének és a tartalékok megfelelőségének vizsgálata, az évenként meghirdetett díjak, és ennek hatásaként az átkötési időszakban egyre nagyobb arányban jelentkező felmondások hatásának értékelése, illetve a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatása a tudnivalókról.
 

Törvényi változások

A törvényi változások miatt a Felügyelet felhívja a gépjármű üzembentartók és tulajdonosok figyelmét, hogy az elmúlt évek gyakorlatától eltérőn a kgfb szerződésnél az idén már nem mindenki válthat biztosítót 2011. január 1-jei hatállyal.

Az új szabály lényege, hogy kgfb szerződést csak a teljes egy éves biztosítási időszak utolsó napjára (évfordulóra) lehet felmondani. Azok tehát, akik gépjárművüket idén vásárolták, a meglévő kgfb szerződésüket 2010. december 31-i hatállyal nem mondhatják fel, hiszen a szerződés évfordulója az egy éves biztosítási időszak figyelembevételével 2011-ben, szerződéskötésük évfordulóján lesz.

Ha például az ügyfél járművét 2010. március 17-én vásárolta, akkor meglévő kgfb szerződését december 31-i hatállyal nem mondhatja fel, és új kgfb-szerződést is csak egy évvel későbbi, azaz 2011. március 17-i hatállyal köthet. Az év végi szokásos kampányban így csak azok az üzembentartók és tulajdonosok élhetnek a 2011. január elsejei hatályú biztosító váltás lehetőségével, akik gépjárművüket 2010. január 1. előtt vásárolták.

Ha egy 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa a meglévő kgfb szerződését tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja, és helyette 2011. január elsejei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a számára kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött kgfb szerződése nem tekinthető érvényesnek. A 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartójának vagy tulajdonosának arra azonban bármikor lehetősége van, hogy a meglévő kgfb szerződését annak jövő évi évfordulójára tekintettel mondja fel, és az új szerződést erre a jövőbeli évfordulóra figyelemmel kösse meg.

A piac főbb jellemzői

A 2009-es év egyik legfigyelemreméltóbb eseménye a kgfb piacon az volt, hogy a termék 2000 óta először volt nyereséges. Ez különösen azért is fontos tény, mert ugyanakkor – vélhetően többek között a verseny hatására – az egy szerződésre eső átlagdíjak mintegy 7 %-kal csökkentek.

A változás hátterében – összpiaci szinten – meghúzódó okok két további pozitív jelet is mutatnak: ha kis mértékben is, de javult (csökkent) a kgfb ágazat költséghányada, s ami különösen jelentős tényező, csökkent a káresemények száma is. A kárdarabszám apadásának egyik legfontosabb tényezője a személyi sérüléses károk számának csökkenése.

A fenti, 2008-ról, 2009-re mutatkozó tendencia a 2009-es díjhirdetés következtében 2010-ben is folytatódott. A 2010-es II. negyedévi adatok alapján, az egy szerződésre eső átlagdíj további 6%-kal csökkent és az egy szerződére eső kárfelhasználás is további 3%-os csökkenést mutat.

A pozitív tendencia – noha jóval visszafogottabb mértékben - a jövedelmezőség területén is folytatódhat 2010-re vonatkozóan. Pozitív nulla, azaz néhány milliárdos eredmény technikailag még látszik a rendszerben. Kérdés persze, hogy egyéb szempontjaik figyelembevételével bizonyos újonnan jelentkező külső költségeket hogyan és hová allokálnak a piaci szereplők

A tulajdonosokat érintő profitabilitás javulása és az ügyfeleket érintő átlag díjszint-csökkenés mellett az egyik legfontosabb kérdés a tőke ellátottsági szint, illetve a tartalékok megfelelősége. A piac tőkefeltöltöttsége átlagosan 242 % és 2 biztosító kivételével minden cég tőkefeltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. A publikus adatok az esetleges új indulók számára igen nyeresége – az éves díjbevételre vetítve mintegy 12%-os profitot eredményező – ágazatot mutatnak, ami „serkentően” hathat mind új szereplők megjelenésére, mind a piaci (ár)verseny éleződésére.

A 2009-től a piac bizonyos mértékű konszolidáción esett át. Kikerült a szereplők közül a MÁV-ÁBE biztosító, összevonták a (korábbi) OTP-Garancia és a Groupama biztosítókat, valamint a TIR biztosító átruházta állományát az AIM biztosítóra, amelynek kgfb termékterjesztését viszont a Felügyelet a közelmúltban megtiltotta. A 2010-es díjhirdetéskor új (illetve részben új) szereplők is megjelennek a piacon. Így a WABARD biztosító, illetve a romániai székhelyű ASTRA biztosító magyarországi fióktelepe.

Piaci szereplők, piac szerkezet

A hazai kgfb piacon jelenleg 14 biztosító osztozik. A két piacvezető biztosító csoportnak 54,5%-os piaci részesedése van. A piaci koncentráció, ha lassan is, de évről évre csökken.

Ami a kgfb piacra lépett új biztosítók számát illeti az elmúlt közel 20 évben, 1991-ben még 5 biztosító lépett a piacra. A következő évek változó ütemű gyarapodást hoztak, amelyen belül két, 4-4 új belépőt jelentő szakasz, a 2003-2004-es, illetve a 2007-2009-es hullám emelhető ki.

A károk alakulása

A 2009. évi, tárgyévi kárgyakoriság (tárgyévi károk száma /átlagos állomány db) 3,8%, ami a korábbi évekhez képest jóval kedvezőbben alakult (az elmúlt időszakban is az évenkénti kárgyakoriságok általában 4-5% körül voltak). A kárgyakoriság alapján különbség van az egyes biztosítók között, ami nem csak az állomány minőségétől, de a portfólió-összetételétől is függ. A kárgyakoriság csökkenése összhangban van a különböző rendőrségi tájékoztatókkal, amelyek szerint az „objektív felelősség” bevezetése óta csökkent a balesetek száma (a rendelkezést a közúti közlekedésről rendelkező 2007. évi CLXXV. törvény tartalmazza). Az alábbi ábra jól szemlélteti a károk 2007 utáni csökkenését s egyben azt a logikus tényt is, hogy a csökkenő kárvolument a díjak csökkenése is követte.


(Kattntson a nagyobb képméretért!)

A kárhelyzet javulását, s egyben az eltérő jármű típusok kockázatosságát is mutatja az alábbi ábra.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A kárgyakoriság csökkenése mellett nagyobb mértékben csökkent a gyakori károkozók, például autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók kárgyakorisága, amely szintén az átlagos kárfelhasználás csökkenését eredményezi. Érdekességként megemlíthető, hogy a legveszélyesebb járműtípust a mindössze 218 darab trolibusz jelenti, melyek kárgyakorisága mintegy 50%-os.

A baleseteken belül csökkent a súlyos személyi sérüléssel járó balesetek száma és – a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján – ezzel együtt az aránya is. A súlyos személyi sérüléses károk jóval magasabb összegű és hosszabb távú kárráfordítást igényelnek, mint a leggyakoribb jármű lemezkárok.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A költségek alakulása

A kgfb ágazat jövedelmezőségének vizsgálatakor fontos tényező a működés közben felmerülő költségek nagysága. 2009-ben a költséghányad 34,3%. Ez az arány 1,1%-kal alacsonyabb, mint 2008-ban. A piaci szereplők közül tavaly csak 3 biztosító költséghányada nőtt. A funkcionális költségek közül egyedül a kárrendezési költséghányad növekedett 2008-ról 2009-re.

Piaci (KGFB) költséghányadok

 

%

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Szerzési

14,7

13,3

13,4

14,3

17,5

16,6

Igazgatási

12,8

12,0

11,7

13,3

13,0

12,4

Kárrendezési

4,8

4,4

4,1

4,4

4,9

5,3

Összesen

32,3

29,7

29,2

32,0

35,4

34,3

Az adatokat grafikusan megjelenítve:


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

Az új piacra lépők 2 jelentősebb hulláma idején, a 2003-2004-es illetve a 2007-2009-es időszakban jelentősen megugrott a szerzési költség. Az igazgatási költséget – piaci szinten – már hosszabb távon 12-13% között tartják a biztosítók, s az elmúlt éveket – érdekes módon pont a károk csökkenésével egy időszakban – a kárrendezési költségek határozott növekedése jellemezte.

Tőke- és tartalékhelyzet

Egy biztosító fizetőképességének megítéléséhez vizsgálni kell mind a tőkeellátottságának, mind a tartalékainak helyzetét. Ezen belül csak a tartalékok elégségessége után dönthető el, hogy a tőkeellátottság megfelel-e a törvényi követelményeknek, s a felügyeleti elvárásoknak.

A kgfb biztosítások tartalékai alapvetően három tartaléktípusból tevődnek össze: a járadék tartalékból, a tételes függőkárok tartalékából és a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk (IBNR) tartalékából. Az utóbbi tartalékát (mely az összes kgfb tartalék mintegy 10%-át teszi ki) az elmúlt évek kárstatisztikáira támaszkodva, az úgynevezett kifutási háromszögeken alapuló biztosításmatematikai statisztikai módszerekkel számítják ki. A járadéktartalékok szintén matematikai számítások alapján határozzák meg. Ezzel szemben a tételes függő károk tartalékának a képzése a konkrét bekövetkezett károk várható kifizetéseire képzett, kárszakértői becslésen, szakértelmen alapuló, káronként (és biztosítónként) egyedileg meghatározott összeg. Ennek következtében jelentősen függhet egy adott biztosító portfólió szerkezetétől.

A Felügyelet 2009 végétől alkalmazza az úgynevezett korrigált tartalékmutatók módszertanát, amelyet honlapján is publikált (az alkalmazott paraméterekkel, piaci benchmarkokkal együtt). Az egyszerű tartalék/díj, tartalék/állomány vagy átlagos-tartalék mutatók nem mérik megbízhatóan az egyes biztosítók tartalékszintjét, mert egy kezdő vagy dinamikusan növekvő állománnyal, illetve zömében nemrég bekövetkezett kárral rendelkező biztosító tartalékszintje alacsonyabb is lehet. A korrigált tartalékmutatók kidolgozásánál e szempontok épültek be a mutatókba, hogy így a piaci átlaghoz/benchmarkhoz viszonyítva számszerűsíthető legyen, hogy egy adott biztosító a piaci átlagnak megfelelően, jelentősen a felett, avagy éppen alul tartalékolt-e.

A mutatók seregéből kiemelve a legfontosabbnak ítéltet, a tételes függőkár-tartalék/díj mutató alapján a piaci átlagnál magasabb tartalékszintet látható 2009-ben 4 biztosítónál, s alacsony (felügyeleti figyelmet érdemlő) tartalék szint 2 biztosító esetében.

A kgfb biztosítók tőkefeltöltöttsége 2009 év végi adatok alapján átlagosan 242%-os szintet mutatott. Mindössze két biztosító volt a felügyeletileg kritikusnak ítélt 120%-os feltöltöttségi szint közelében. Az összes többi biztosító feltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. Közülük a 2010 II. negyedévi adatok alapján az egyik biztosító tőkefeltöltöttsége jelentősen javult.

A jövedelmezőség kérdése

A 2009-es év eddig még nem látott áttörést hozott a magyar kgfb piacon. A termék liberalizációja óta először fordult elő, hogy összpiaci szinten a kgfb terméket nyereségesként mutatták be a biztosítók, a díjbevételre vetítve 11,8%-os nyereséget és 15,2 milliárd profitot realizálva. 2009-ben gyakorlatilag csak a piacra később belépő „újak” voltak veszteségesek. A legnagyobb arányú veszteség a díjbevételre vetítve 50%-os volt. Az eredményesség szempontjából a legjobb biztosító majdnem 30%-os, díjra vetített eredményt ért el.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A 2009 évi nyereségszint még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy az részben az egyik jelentős súlyú biztosító tartalékolási rendszerének átalakításához köthető. Ám ha ezzel az egyszeri tétellel korrigáljuk a piaci eredményt, a biztosítók összpiaci szinten akkor is 7,8%-os nyereséget értek el a díjra vetítve.

A kgfb jövedelmezőségét tekintve az elmúlt évek idősora ugyanakkor igen hektikus képet mutat. Sem az egyedi biztosítóra, sem a piac egészére nem lehet ezen adatok alapján előrejelzéssel élni. Az eddig eltelt időben a biztosítók jövedelmezősége szinte semmiféle trendet, irányt nem mutatott, annyi állapítható meg, hogy a biztosítók többsége általában többször volt veszteséges, mint nyereséges.

A 2010. II. negyedéves adatszolgáltatások, illetve a korábbi években tapasztalt folyamatok alapján mindenesetre várhatóan a díjbevétel visszaesésével kell számolni 2010 egészét tekintve. A tárgyévi károk, illetve költségek ennél kisebb mértékben ugyan, de várhatóan szintén elmaradnak a 2009. évben tapasztaltaktól. A várható befektetési eredményeket, illetve a korábban megképzett tartalékok várható lebonyolítási eredményeit is figyelembe véve a tisztán biztosítástechnikai folyamatok alapján szerény, 2-3 milliárdos eredményt várható a piac egészén.

Várakozások a 2010 őszi kgfb díjhirdetés kapcsán

Pusztán a díjak és a károk elmúlt 3 éves csökkenéséből enyhe díjcsökkenést, esetleg szinten maradó díjat lehetne előre jelezni. A piaci szereplők reakcióit azonban számos tényező mozdíthatja el egy „harcos”, komoly díjversennyel járó kampány felé.

Egyrészt, mivel a 2009. év – először – nyereségesnek mutatta a kgfb piacot, levonható az a következtetés, hogy némi díjcsökkentéssel piacot lehet szerezni, illetve ennek párjaként, a díjversenyből kimaradó biztosító számára fennáll annak a kockázata, hogy akár jelentős állományt is veszíthet. Sok, erre specializált biztosításközvetítőnek érdeke a piaci mozgás. Az elmúlt évek tényei ráadásul évről évre nagyobb mozgást/felmondást/átkötést jeleztek a kgfb piacon.

E mellett, mivel már nem kötelezően a naptári forduló a szerződések éves fordulója, évről évre kisebb jelentősége lesz a novemberi kampánynak (más szóval, volumenét tekintve a mostani lesz a legnagyobb a következő évekhez viszonyítva). A díjosztályok törvényi változása – a motor hengerűr-tartalmáról (köbcenti) annak teljesítményére (kilowatt) való áttérés – hatása ráadásul igen sok szerződőt ösztönöz arra, hogy tájékozódjon az új díjszerkezetről, a számára esetleg megfelelőbb szerződésekről. Végül nem zárható ki, hogy az új szereplők agresszív üzletpolitikával jelennek meg a piacon.

A fenti tényezők közül néhány további adatokkal is alátámasztható. A 2009-es díjhirdetés következtében váltó kb. 1,5 millió ügyféllel kapcsolatban például a biztosításközvetítők mintegy félmillió szerződést kötöttek, azaz hozzájuk volt köthető az aktuális piaci lehetőség 30%-a. A 2005. évi díjhirdetést követően még csak 350 ezren kötöttek új szerződést, a 2009-es díjhirdetéskor ennek több mint négyszeresére, azaz 1,5 millióra rúgott ez a szám.

A Felügyelet 2010 októberében bekérte a biztosítók adatat arra vonatkozóan, hogy milyen a megoszlás a régi és új díjosztályok között. A beérkezett, összesített adatok igen nagy szóródást mutatnak, azaz egy régi (köbcentis) díjosztály tagjai az új tarifarendszer szinte bármely osztályában előfordulhatnak. A táblázat tanúsága szerint a szerződők legalább 35-40%-a késztetve lehet arra, hogy felülvizsgálja szerződését, keresse a számára legelőnyösebbet, ami így legalább 1,2-1,6 millió szerződés mozgását eredményezheti a piacon.

 

 

< = 37 kW

38-50 kW

51-70 kW

71-100 kW

101-180 kW

> 180 kW

hibás

< = 850 ccm

62,3%

31,2%

0,5%

0,1%

0,0%

0,0%

3,4%

851-1150 ccm

20,7%

66,0%

10,8%

0,3%

0,0%

0,0%

1,4%

1151-1500 ccm

3,5%

31,8%

54,9%

7,4%

0,1%

0,0%

1,5%

1501-2000 ccm

1,9%

6,8%

24,6%

55,4%

10,2%

0,1%

0,7%

2001-3000 ccm

2,5%

1,0%

11,2%

23,1%

59,2%

2,3%

0,4%

> 3000 ccm

4,1%

0,3%

0,8%

2,1%

51,3%

41,0%

0,2%

Budapest, 2010. október 26.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete


 

Másfél millió autós válthat biztosítót
2010 október 26.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Másfél millió autós válthat biztosítót

Annak ellenére, hogy a 4 millió autós 10 százaléka már év közben vásárolt kocsit, és akkor kötött rá - aznapi fordulónappal - biztosítást, idén is lesz másfél millió váltó a hamarosan kezdődő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban, amelyben négy biztosító között dőlhet el a verseny.

A kötelező biztosítás megkötése során az autósok még mindig szinte kizárólag az ár alapján döntenek, így az a biztosító számíthat jelentős számú kötésre, amelyik elszántan beleveti magát az árversenybe.

Ilyen lehet az új szereplőként megjelenő Astra, amely az ügyfelek bizalmát nagy eséllyel próbálja majd ezzel az eszközzel megszerezni - ez eddig is mindig így volt.

A másik olyan biztosító, amelyiknek mindenképpen ügyfélbázist kell építenie, a tavalyi kampányból kizárt, idén visszatérő Wabard, amely - kötési lehetőség híján - az elmúlt évben korábbi személyautós ügyfeleinek jelentős részét elveszítette.

A piacvezető Allianznak nem látszik más választása, ha tartani akarja piacvezető pozícióját, mint a tavalyi stratégiájának követése. Az új belépők számára várhatóan ismét igen nyomott díjakat hirdet meg, jelentős kampánykedvezményt alkalmazva. Tavaly ez a biztosító szerezte a legtöbb új ügyfelet, igaz, ezért jelentős árat fizetett: új kötéseinek mintegy felét a régi, magasabb díjas ügyfelei közül szerezte, vagyis jelentősen csökkent a díjállománya.

Direktbiztosítói pozíciójának erősítése, valamint a kedvező üzemméret elérése érdekében, a korábbi offenzív árpolitika alkalmazása várható a Generteltől. A direkt biztosító a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan ismét újabb szeleteket igyekszik majd kihasítani a piaci tortából.

Forrás: Privátbankár.hu

Kötelező biztosítások: a PSZÁF résen van
2010 október 25.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező biztosítások: a PSZÁF résen van

Egy héten belül kihirdetik a 2011-es kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáikat, az árversenyt a PSZÁF fokozottan figyelemmel követi - számolt be a pénzügyi felügyelet szóvivője a köztévé reggeli műsorában.

Az árverseny egyik legnagyobb veszélye, hogy a biztosítók felélik a tartalékaikat, amely igen kockázatos az ügyfelek számára - figyelmeztetett a PSZÁF szóvivője az M1 Ma Reggel című műsorában. A felügyelet munkájának javarésze  - hangsúlyozta Binder István - csak október 30-a után kezdődik, amikor elkezdik vizsgálni, hogy fogyasztóvédelmi szempontból nem aggályosak-e a kihirdetett tarifák és annak minden feltételéről az előírásoknak megfelelően tájékoztatták-e az ügyfeleket. Évente egyébként 12 ezer írásos panasz érkezik a PSZÁF ügyfélszolgálatára, kevesebbre idén se számítanak - tette hozzá.

Eddig a biztosítók mintegy fele alkalmazott olyan kedvezményeket is, amelyek a díjtarifában nem, csak a honlapjaikon jelentek meg, csökkentve az ügyfelek tájékozódási lehetőségeit (ezek többsége valamilyen szervezet tagságához volt köthető). Ez a gyakorlat várhatóan megszűnik - írja a kotelezo.hu internetes portál. Továbbá számos olyan kedvezmény is eltűnik, amely feltételeinek teljesítését az ügyfél nem befolyásolhatta. Ám a legszembetűnőbb változás az, hogy a meglévő ügyfelek számára sem lesz elegendő az előző időszak díjaihoz kapcsolódó szorzószámokat közölni ahhoz, hogy az ügyfél maga számolja ki jövő évi díját arra az esetre, ha marad biztosítójánál. Ez a gyakorlat egyértelműen a meglévő és megszerezni kívánt ügyfelek számára kínált díjak közti különbségek elrejtését célozta. Volt olyan biztosító, amely korábban odáig ment, hogy nem is az előző évi, hanem több évvel korábbi, tehát igen nehezen visszakereshető tarifákhoz közölt csupán szorzószámokat - emlékeztet a kotelezo.hu.

A kötelező váltás mellett a PSZÁF szóvivője arról is beszélt, hogy jelenleg kétszázezer forgalmi engedélyben szerepel hibásan a hengerűrtartalom helyén az autó tömege. Emiatt az érintettek indokolatlanul magasabb díjat fizethetnek. A felügyelet igyekszik a problémát kezelni, de Binder István szerint az autósok felelőssége is, hogy kérjék a hiba kijavítását az okmányirodákban.

A biztosítókon kívül a legnagyobb gondot az iszapkárosult jelzáloghiteleseket zaklató bankok jelentik a PSZÁF számára. A felügyelet  hiába figyelmeztette ugyanis a pénzintézeteket arra, hogy a magatartási kódex aláírásval kötelezték magukat arra, hogy áthidaló megoldásokat kínálnak majd ezeknek az ügyfeleiknek, az előírásokat minden jel szerint figyelmen kívül hagyják - mutatott rá Binder István. A felügyelet a panaszosok sérelmeinek orvoslására jogsegélyszolgálatot állított fel.

Változik a kötelező biztosítás rendszere
2010 október 19.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Változik a kötelező biztosítás rendszere

Sok még a bizonytalanság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körül. Az autósok azzal tisztában vannak, hogy ez idő tájon szoktak biztosítót cserélni, mert bár már megszűnt a korábbi években megszokott kampányidőszak, amikor dúskálhattak a biztosítók ajánlataiban, a legtöbb autósnak még mindig ilyenkor van a biztosítási évfordulója, ami lehetőséget biztosít számára, hogy biztosítótársaságot váltson, de hogy mikorra kell megkötni az új szerződéseket, csak kevesen tudják.

A bizonytalanságot az sem enyhíti, hogy a hírek szerint az eddigi lökettérfogat szerinti tarifarendszer helyett a társaságok átállnak a teljesítményarányos elszámolási rendszerre. Ennek az az oka, hogy egyre több hibrid vagy elektromos hajtású autó járja a magyar utakat is, azonban egy villanymotor esetében nem lehet henger-űrtartalom alapján díjat számolni – s bár az elektromos hajtású járművek tömeges elterjedésétől egyelőre nem kell tartani, a társaságok felkészülnek a fogadásukra.

Az átállásra nemcsak a hibridautók térnyerése miatt van szükség, hangoztatják a biztosítótársaságok, hanem azért is, mert saját felméréseik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ügyfeleik a nagyobb teljesítményű autókkal gyakrabban okoznak balesetet. Az új tarifák körül még nagy a titkolózás, egyelőre még az interneten található kötelező biztosítás díjkalkulátorok sem tudnak pontos adatokat.

Egy kis ködoszlatás

Mikortól változik meg a jelenlegi rendszer? – kérdeztük Gilyén Ágnestől, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kommunikációs főosztályvezetőjétől. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény 2010. január 1-jei életbelépésével, illetve a hengerűrtartalom helyett a teljesítmény alapú besorolás 2011. január 1-jei bevezetésével változik meg a jelenlegi rendszer, aminek következtében nem veszítik el bónuszukat azok, akik eddig is balesetmentesen vezettek.
Kiket érint legkellemetlenebbül a teljesítményarányos elszámolásra való egyöntetű átállás? – tudakoltuk.

„A korábbi, köbcenti alapján történt besorolást a teljesítmény alapú besorolás váltja fel. Egy 1600 köbcentiméteres személygépkocsi eddig ugyanolyan besorolást kapott, ha 75 KW vagy ha 105 KW volt a teljesítménye. Ezután lehetőség nyílik arra, hogy a biztosítók különbséget tegyenek a nagyobb teljesítményű, bár ugyanolyan hengerűrtartalmú gépjárművek között” – válaszolta Gilyén Ágnes.

AIM-PSZÁF biztosításpiaci határozat
2010 október 19.
Kategória:
Kötelező biztosítás

AIM-PSZÁF biztosításpiaci határozat

Tisztelt Felhasználónk!

Szíves figyelmébe ajánljuk új biztosításpiaci határozatainkat:

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-II-116/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó határozata az AIM Általános Biztosító Zrt. számára

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; továbbiakban: Felügyelet) által az AIM Általános Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (1091 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11.; továbbiakban: Biztosító) lefolytatott cél- és utóvizsgálat alapján az alábbi határozatot hozom:

1. A Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékének terjesztését 2010. október 20. napjától a Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alágazatra vonatkozó tevékenységi engedélyének visszavonásáig megtiltom. A Biztosító a már létrejött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeinek teljesítésére köteles, azonban 2010. október 19. napját követően tett ajánlatot nem fogadhat el, a flottákhoz tartozó újabb gépjárművet nem biztosíthat, és a 2011. évre vonatkozóan díjtarifát nem hirdethet meg.

2. a) Kötelezem a Biztosítót, hogy tájékoztassa a Felügyeletet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységének megszüntetését – többek között az állomány-nyilvántartási adatállományának rendbetételével és a biztosítási szerződések felmondásával – előkészítő, 2010. október 8-án kelt intézkedési tervének végrehajtásáról. Határidő: 2010. december 31-től havonta, a tárgyhónap utolsó napját követő 10. munkanapig

b) Kötelezem a Biztosítót, hogy a jelen határozat melléklete szerinti táblázat kitöltésével tájékoztassa a Felügyeletet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alágazata szerződésállományának, kárkifizetési adatainak, illetve a tételes függőkár tartalékok, járadéktartalékok, valamint a kései károk tartalékának (IBNR tartalék) alakulásáról.   Határidő: 2010. december 31-től havonta, a tárgyhónap utolsó napját követő 10. munkanapig

3. Kötelezem a Biztosítót, hogy nyilvántartási rendszerét és belső szabályozási környezetét az intézkedési terv szerint csökkenő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésállománya kezeléséhez és a biztosítási szerződésekből eredő szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben tegye alkalmassá arra, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek eleget tudjon tenni. Határidő: 2010. december 31.

4. Kötelezem a Biztosítót annak biztosítására, hogy a belső ellenőrzési szervezetének működése, annak szakmai irányítása és beszámoltatása a jövőben feleljen meg a jogszabályi rendelkezéseknek. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. (…) Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Bit. 195. §-a (1) bekezdésének a) és i) pontján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. §-ának i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A Felügyelet a Psztv. 44. §-a (4) bekezdésének második mondata alapján a Biztosító részére az észrevételeinek megtételére főszabályként meghatározott határidőnél rövidebb, három munkanapos határidőt állapított meg, mivel a határozat rendelkező részének első pontjában alkalmazott intézkedés által célzott joghatás, a Biztosító KGFB állománya további növekedése megakadályozásának elérése, figyelemmel a Biztosító ajánlatelfogadási kötelezettségére, az intézkedés lehető legrövidebb időn belül történő meghozatalát indokolta. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100.§-a (1) bekezdésének d) pontján, a 100. §-ának (2) bekezdésén, a 109. §-ának (1) bekezdésén, a 110. §-ának (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. §-ának (7) bekezdésén, a 327. §-ának (1)-(2) bekezdésén, és a 330. §-ának (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.

Budapest, 2010. október 15.

Dr. Szász Károly s.k., a PSZÁF elnöke

Kiverheti a biztosítékot az új kötelező biztosítás
2010 október 14.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kiverheti a biztosítékot az új kötelező biztosítás

Az autók forgalmijának mintegy 10 százalékában rosszul van feltüntetve a lóerő-teljesítmény. Mindez eddig nem okozott nagyobb problémát, ám most éves szinten akár 10-50 ezer forint többletkiadást is jelenthet a téves bejegyzés – olvasható a 25 biztosítóval kapcsolatban álló CLB biztosítási alkusz elemzésében. Így azok, akiknek nagyobb érték van feltüntetve a valós teljesítménynél, azoknak többet kell majd fizetniük. A korrekcióra csak akkor lesz mód, ha illetékes hivatalában kijavíttatják a hibát.

Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a gépkocsik teljesítményeinek (kw) adatai az előzetes információk szerint több mint 10 százalékban hibásan szerepelnek a BM nyilvántartásában. Így a kalkuláció sem fog stimmelni azoknál, akiknél nem a megfelelő adat van regisztrálva, azaz nem lesz jó a díjuk. Jelenleg 4 millió autónak van hazánkban kötelező biztosítása, így akár az is elképzelhető, hogy százezrek állnak majd egyszerre sorba a hivatalokban.

Mint ismert: 2011-től teljesítmény alapján kell számítani a kötelező biztosítás díját. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben, a lóerőket, a kW-ot nézik díjszámításkor, nem pedig az eddig szokásos köbcentimétert. Az idei évig a biztosítók hat különböző kategóriába sorolták az autókat, hengerűrtartalmuknak megfelelően. Jövőre is hat kategóriába sorolják a járműveket:

0-37 kW (0-50 LE)
38-50 kW (51-68 LE)
51-70 kW (69-95)
71-100 kW (96-136)
101-180 kW (137-245)
180 kW felett (245 LE felett)

A CLB szerint: ez a felosztás nemcsak a hibásan bejegyzett forgalmik miatt fogja borzolni a kedélyeket, de azért is, mert sokan korábban úgy vásároltak autót, hogy az olcsóbb kategóriákba essenek, ha biztosításról van szó. Sokan azt nézték, hogy alacsony hengerűrtartalmú motor legyen a kocsiban, a lóerők másodlagosak voltak számukra. Most viszont pont ezek a tulajdonosok lehetnek a változás vesztesei.

Tarifaháború! Kivonul a biztosító a magyar piacról
2010 október 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Tarifaháború! Kivonul a biztosító a magyar piacról

Kivonul a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piacról az AIM Általános Biztosító, viszont casco biztosítást továbbra is köt.

A biztosító döntését a piaci változásokkal, illetve a gazdasági folyamatokkal indokolta, ennél konkrétabb indokot nem közölt.

Az AIM 2009. május 4-én kezdte meg a kgfb-tevékenységet a magyar piacon azzal, hogy megvásárolta a TIR Biztosító Egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állományát.

Megjelenik viszont egy új szereplő a szegmensben. A román Astra biztosító magyar fióktelepe első alkalommal jelenik meg az október végi tarifahirdetéskor a kgfb-piacon.

Az idei kgfb-kampányban már nem a kocsi hengerűrtartalma, hanem a motor teljesítménye határozza meg a díjat

A CLB Biztosítási Alkusz Kft. felmérése szerint minden tizedik forgalmi engedélyben hibás adat szerepel az autók teljesítményére vonatkozóan. A rossz adatot az okmányirodákban lehet kijavítani, addig is érdemes az 1,36-os szorzót használni a kW-LE átszámítás során.

A biztosítók eddig is elkérték a szerződéskötéskor a motor teljesítményét, így a saját kgfb biztosítója mindenkit úgy értesít ki a jövő évi díjról, hogy automatikusan átkódolja a henger űrtartalmat motor teljesítményre.

A Közlekedési Biztosító Egyesület (KÖBE) már most bejelentette, hogy a nála szerződött, illetve új kgfb ügyfelek a kátyúk okozta károkra kiegészítő biztosítást köthetnek.

Igazságtalan a kötelező biztosítási rendszer?
2010 október 11.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Igazságtalan a kötelező biztosítási rendszer?

A vörösiszap – katasztrófát okozó cég felelősségbiztosítása „lazább”, mint az autónk kötelezője.

A személygépkocsi „veszélyes üzem”, ezért arra kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, amely dologi károkra 500 milliót, személyi sérülések után pedig 1.6 milliárd Ft-ot is kifizet, ha balesetet okozunk. Ezzel szemben a vörös-iszap katasztrófáját előidéző cégnek csak néhány milliós „kötelezőbiztosítása” volt, amely nem elegendő a teljes kártalanításhoz. Ezt egy új, internetes gyorselemzésben résztvevők 100%-a igazságtalannak tartja – olvasható a CLB – közleményében.

A vizsgálatban elsősorban arra voltak kíváncsiak, mennyire vannak tisztában a kötelezőbiztosítás fontosságával, (különösen autójuk biztonságával) a férfiak és a nők. Az ezerfős mintán vett adatokból kiderül: a nők kevésbé tartják fontosnak, hogy autójuk biztosítási kérdéseivel foglalkozzanak, őket kevésbé érdekli, hogy mennyi lesz jövőre a kötelezőjük – olvasható a CLB Biztosítási Alkusz Kft. gyorselemzésében.

A vizsgálat szerint alig egy százalékunk tudja, hogy mennyit fizethet maximum biztosításunk (dologi károkra 500 milliót, személyi sérülések után pedig 1.6 milliárd Ft-ot is kifizet a biztosító, ha balesetet okozunk). Ugyanakkor a megkérdezettek 100%-a úgy véli, hogy igazságtalan az a rendszer, ahol az autósok felelősségbiztosítása jobban fizet kár esetén, mint a “veszélyes üzemek” vállalati biztosítása.

Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője szerint már korábban is több kutatást végeztek arról, hogy kik azok, akik alaposan áttanulmányozzák a biztosítási tarifákat. Most a CLB kérdésére az ezer megkérdezett 45 százaléka válaszolta, hogy fontosnak tartja, hogy részletesen tanulmányozza az egyes szolgáltatók ajánlatait. A kutatás szerint az átszerződés hajlandóság inkább a férfiakban nagyobb. 50 százalékuk szeretne váltani, míg a nőknek alig 40 százaléka. Érdekesség, hogy leginkább a 30-49 évesek a legaktívabbak, ha biztosítócseréről van szó. De nagy különbségek találhatók a jövedelmek tekintetében is: a 140 ezer forintos havi nettó jövedelemnél kevesebből élő háztartások 55 százaléka keresi az olcsóbb lehetőséget, míg a 140 és 200 ezer forint között kereső háztartásoknak már csak a 38 százaléka. Ugyanakkor a 200 ezer forintnál több pénzből élő családok 55 százaléka akar spórolni ezen a kiadáson.

Számítások szerint a gépkocsik több mint negyven százalékának változik jövőre a kötelező biztosítási díja. Hogy pontosan mennyi lesz, azt még nem tudni, hiszen csak egy-két nap múlva ismerteti a PSZAF azt a levelet, amely 10 pontba foglalja össze, hogy milyen szabályokat kövessenek a szolgáltatók a jövő évi tarifák kialakításakor. A levél hatással lehet annak a 4 millió autónak a biztosítási tarifájára, amelyek a hazai utakon közlekednek. A 25 biztosító adatait vizsgáló CLB Biztosítási Alkusz Kft. becslése szerint idén legalább másfélmillió autós fog biztosítót váltani.

Mint ismert, a kötelező számításának alapja a jövőben a köbcentik helyett a lőerő lesz. Így azok fognak majd többet fizetni, akik erősebb, vagyis nagyobb teljesítményű gépjárművel rendelkeznek. A CLB által üzembe helyezett internetes kilowatt kalkulátora szerint a sportkocsik, vagy a nagyteljesítményű terepjárók tulajdonosainak például akár 100 százalékkal is többet kell majd fizetniük jövőre, míg a kisebb autóknál jól is járhatnak a tulajdonosok. Összegezve megállapítható, hogy az új számítás az autók több mint negyven százalékánál azt fogja eredményezni, hogy változik majd a tulajdonos biztosítási díja.

Biztosítóváltási rekordot hoz az új kgfb-szabály?
2010 szeptember 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Biztosítóváltási rekordot hoz az új kgfb-szabály?

Az eddigieknél is intenzívebb lehet az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány, az új díjakat ugyanis januártól a hengerűrtartalom helyett a motorok teljesítménye alapján kell kiszámolni, így az eddigieknél is többen váltatnak. Nem biztos viszont, hogy folytatódik az átlagtarifák évek óta tartó csökkenése.

A tavalyinál is keményebb versenyre számítanak a szakemberek az egy hónap múlva induló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban - írja a Népszabadság. A fokozott érdeklődés magyarázata a jogszabályi előírások változása lehet, jövő januártól ugyanis a tarifákat a hengerűrtartalom helyett a motorok teljesítménye alapján határozzák meg.

Így várhatóan minden eddiginél többen számítják majd ki jövő évi díjukat, hasonlítják össze az ajánlatokat, és legalább annyian, de inkább többen kötik majd újra kötelezőjüket, mint 2009-ben. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége szerint az autósok 25–30 százaléka kerülhet más kategóriába a módosítás következtében, emiatt olyanok is válthatnak biztosítót, akik eddig nem tették.

A tavalyi kampány minden korábbi rekordot megdöntött, a felügyelet adatai szerint a váltási időszakban négymillió biztosított járműből másfél millió szerződését mondták fel, ebből egymilliót vittek át másik biztosítóhoz, a fennmaradó félmilliót pedig a korábbi társaságnál kötötték újra, kedvezőbb feltételek mellett.

Drasztikus verseny a kgfb-piacon
2010 szeptember 17.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Drasztikus verseny a kgfb-piacon

Mélyponton van a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piaca – derült a Magyar Biztosítók Szövetségének adataiból. A hazai biztosítók az idén az első hat hónap alatt mindössze 64,1 milliárd forintnyi bevételt realizáltak.

A drasztikus díjverseny következményeképp a féléves díjbevétel utoljára 2005-ben volt ilyen alacsony szinten.

Ennél is távolabb, 2003 második negyedévéig kell visszamenni a statisztikákban, hogy harmatosabb negyedévet találjunk, mint az idei tavaszi három hónap volt – április és június vége között mindössze 24,1 milliárd forint folyt be a biztosítókhoz.

Bár a második három hónap rendszerint a leggyengébb a kgfb-piacon, azért még tavaly is 27,6 milliárd forintnyi bevétel folyt be az üzletágból a biztosítói kasszákba.

Az egy évvel ezelőtti teljesítménytől 5,5 százalékkal elmaradó féléves díjbevételi adat okán – köszönhetően annak, hogy a teljes nem élet ágban „csak” 2,92 százalékos volt a visszaesés – a területen legnagyobb súlyt képviselő biztosítási forma súlya az üzletágon belül 2004 óta először süllyedt 30 százalék alá (29,77 százalék).

A statisztikákból jól látszik, hogy bár a díjverseny a kgfb-piacon évek óta tart – az átlagdíj a múlt évtized közepe óta csökken –, az új autók értékesítésének visszaesése után immár nincs ami kitermelje a díjvolumen növekedését.

A kgfb-piacon 2008-ban sikerült utoljára szerény – 1,02 százalékos – díjbevétel-növekedést realizálni, az autóértékesítési trendeket figyelve aligha várható, hogy a piaci díjbevétel csak a tavalyi 6,8 százalékkal csökken.

A negatív bevételi trendek mellett további rendkívül komoly problémát jelent, hogy az adatok szerint a tárgyévi kárráfordítás – „köszönhetően” a közel 30 milliárdos kártöbbletet hozó második negyedévnek – megugrott: a biztosítók az első hat hónap során 45,2 milliárd forint értékben intéztek kgfb-kárt.

Az üzletági bevételhez mért kárhányad 70,45 százalékra ugrott, ami március végéhez képest – 39,4 százalék – is közel duplázódást jelent.

Utoljára a bevételek több mint 70 százalékát 2007 végén fordították kárkifizetésre a biztosítók. Az adatsor ugyanakkor itt torzít.

Az elmúlt évi kedvező, az év végére is csak 52,12 százalékra erősödő kárhányad nem annak volt a következménye, hogy jelentősen csökkent volna a közlekedési balesetekben megsérült autók száma.

Bár a biztosítókhoz kevesebb kárigény érkezett, ezt a kedvező változást azonban bőven kilőtték volna az emelkedő anyagárak és szervizköltségek.

A visszaeső kárráfordítási adatsor annak volt köszönhető, hogy számos társaság – piaci hírek szerint közülük is kirívóan komoly mértékben a piacvezető Allianz Hungária – a korábban kgfb-károkra megképzett tartalékokat visszaírta, így csökkentette a tárgyévi kárráfordítás mértékét. (A Mabisz adatsora ezt nem tudta kimutatni.) Ennek a trendnek a mostani adatok alapján, úgy tűnik, vége szakadt.

A nemzetgazdasági miniszter a közrádió reggeli adásában megerősítette, hogy a kormány elkötelezett az idei 3,8 és a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett, de új IMF-hitelt nem vesz fel.

Oldalak