2010.05.12
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Van még remény a MÁV Biztosító egykori ügyfeleinek
2011 május 09.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Van még remény a MÁV Biztosító egykori ügyfeleinek
Fordulatot hozhat a MÁV Biztosító egykori ügyfeleinek ügyében a Legfelsőbb Bíróság ítélete. A döntés szerint nem lehet kártérítésre kötelezni azokat az autósokat, aki úgy okoztak balesetet, hogy érvényes biztosításuk volt a közben fizetésképtelenné vált egyesületnél.
Több ezer autós került kellemetlen helyzetbe, amikor 2008 nyarán becsődölt a MÁV Általános Biztosító Egyesület. Az ügyfeleknek hiába volt érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), az egyesület vagyona nem nyújt elegendő fedezetet a károkra, így a károsultak, illetve gyakran a helyükre lépő biztosítók, valamint az úgynevezett nemzetközi zöldkártya-egyezmény keretében – vagyis a magyar autósok által külföldön, vagy itthon, de külföldinek okozott károknál – a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az egykori ügyfeleken kezdte el behajtani a neki járó összeget.
Az elmúlt években több ezer per indult, melyekből mostanra több száz jogerősen lezárult, s a bíróságok az esetek döntő többségében úgy ítélték meg, hogy a biztosító helyett az autósokon is be lehet vasalni a tartozást. Rajtuk ugyan már nem segít, de a még folyamatban lévő ügyek eddig borítékolhatónak látszó végkimenetelén most változtathat a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) az a napokban hozott döntése, mely szerint a károkozó nem perelhető, tartozást csak a biztosítón és a Mabiszon lehet behajtani.
A kgfb-piacot a MÁV Biztosító csődjének idején szabályozó kormányrendelet (de egyébként ugyanez a helyzet a jogszabályt később váltó, jelenleg hatályos törvénnyel) csak a károkozó biztosítóját és a Mabisz által kezelt úgynevezett kártalanítási számlát nevesíti perelhetőként. Ezzel szemben a Ptk. az általános felelősség elve alapján a károkozót is perelhetővé teszi, s ez az volt az a jogalap, amelyre hivatkozva a károsultak pereltek, s amit a bíróságok általában el is fogadtak. Az LB mostani döntése szerint azonban a kgfb esetében nem az általános, hanem a speciális szabály az irányadó, vagyis a károkozó közvetlenül nem perelhető – mondta lapunknak Pető Norbert ügyvéd, aki maga is tucatnyi hasonló ügyben képvisel károkozót.
Magyarországon ugyan nincs precedens jog, vagyis a bíróknak nem kell figyelembe venniük az LB határozatát, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az ügyek mérlegelésekor tekintetbe veszik ezeket döntéseket, így a még folyamatban lévő pereknél érdemes erre hivatkozni – hívta fel a figyelmet a szakember. Azokban az esetekben sincs azonban még minden veszve, ahol a károkozó belenyugodott a számára kedvezőtlen jogerős döntésbe. Felülvizsgálatot ugyan csak hatvan napig lehet kérni, így ebből a többség vélhetően már kicsúszott, perújítást viszont lehet kezdeményezni, bár ez meglehetősen macerás. Pető Norbert ezért inkább azt javasolja a pórul járt autósoknak, hogy indítsanak kártérítési pert a Mabisz ellen, s az LB döntésére hivatkozva, a kártalanítási számla terhére fizetessék ki a rajtuk bevasalt összeget.
Mint arról nemrég beszámoltunk: közel 12 ezer olyan úgynevezett lemezkár (vagyis autóban, egyéb vagyontárgyban okozott kár) van, melyek után nem fizetett a MÁV Biztosító, legalábbis ennyi üggyel kapcsolatban jelezték követelésüket az egyesület vagyonelszámolását végző Hitelintézeti Felszámolónál. A MÁV Biztosítóval szemben bejelentett követelések összértéke 7,2 milliárd forint, ezzel szemben az egyesület vagyona 3,8 milliárd. Ráadásul nem csak a pénz nem elég, de még a kifizetések sem indulhattak el: jelenleg ezer olyan per van folyamatban, melyben a Hitelintézeti Felszámoló – a MÁV Biztosító helyett – al- vagy felperesként érintett.
Az utóbbi két évben ezres nagyságrendben indultak perek az egykori ügyflekkel szemben. A legtöbb ügyet a Mabisz jegyzi: a szervezet több ezer káreset után összesen mintegy 3,6 milliárd forintot szeretne visszakapni. (A Mabisz egyébként csak a fuvarozó cégekhez kötődő ügyekben indított pereket, magánszemélyeket nem perel a szervezet. Nem így azok a biztosítók, melyek cascóval rendelkező ügyfeleik megjavított autói után szeretnék viszont látni pénzüket. A legtöbb ilyen ügy az Allianznál és a Generalinál van, a két biztosító külön-külön is több száz pert indított, s ezek nagy részét mára jogerősen meg is nyerték.
A Generalinál lapunknak elmondták, hogy a biztosító mintegy 300 millió forintot fizetett ki a közel 800, a Generalinál cascóval rendelkező biztosítottja számára, akiknek annak idején a MÁV Biztosítónál kötelező biztosítással rendelkező autósok okoztak kárt. A biztosító összesen 500 eljárást indított, míg a kisebb összegű ügyek esetében peren kívüli megegyezésre törekszik. A perek több mint kétharmada már jogerősen lezárult, ezek szinte mindegyikét megnyerte a Generali. A jogerősen megítélt követelések behajtását a társaság megkezdte, a fizetés ütemezéséről igyekszik egyezségre jutni a károkozókkal, így végrehajtást eddig még nem kért – tették hozzá.
Forrás: Népszabadság Online
Tömeg a weben a kötelező kampány miatt
2011 január 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Tömeg a weben a kötelező kampány miatt
Több mint 1,8 millió hazai internetező látogatta meg valamelyik biztosító, vagy biztosítást közvetítő cég weboldalát 2010 novemberében a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampány során, ez 50 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A gemius/Ipsos Audience online közönségmérési kutatás adatai alapján a 2010. októberi adatokhoz képest a növekedés közel 1 millió fő, tehát ennyien szinte bizonyosan a kötelező biztosítási díjak számítása és biztosítási szerződés megkötése miatt látogatták meg az oldalakat. A biztosítási portálokra egy hónap alatt átlagosan közel 4 alkalommal tértek vissza a látogatók, azaz jellemzően körültekintőek voltak és alaposan körbejárták a biztosítási díjak kérdését.
Ezt az is alátámasztja, hogy legnagyobb biztosítási alkusz weboldal látogatóinak közel 60 százaléka járt még legalább egy másik biztosítási portálon, a látogatók egyharmada pedig kifejezetten másik biztosítás-közvetítői oldalt is meglátogatott. A biztosítási portálok látogatói között népességbeli arányukhoz képest felülreprezentáltak a magasabb iskolai végzettségűek és a kistelepüléseken élők, ez utóbbi oka a biztosítási irodák nehezebb elérhetősége lehet. A kistelepülésen élők egyébként a biztosítási portálok heavy user csoportja: mindössze a látogatók 28 százaléka tartozik ebbe a célcsoportba, de hozzájuk köthető az összes oldalletöltés és az összes oldalon töltött idő 45 százaléka.
Forrás: Marketing&Média
Kötvényszám nélkül többet fizet az autós
2011 január 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kötvényszám nélkül többet fizet az autós
Évente mintegy félmillió autós fizet magasabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjat időlegesen azért, mert biztosítóváltáskor nem vagy hibásan adta meg az előző biztosításának a kötvényszámát - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az MTI-vel.
Jogszabály írja elő 2007 óta azt, hogy a biztosítók egy központi rendszerben tartsák nyilván a kötelező biztosítási szerződések bonus-malus adatait. A BOMA nevű adatbázis létrehozását az indokolta, hogy biztosítóváltáskor ne az ügyfelek menjenek a korábbi biztosítójukhoz a bonus-malus igazolásért, hanem az új biztosító kérhesse le az adatot. A lekéréshez azonban meg kell adni a korábbi szerződés kötvényszámát, így ha azt nem vagy pedig hibásan adja meg az ügyfél, akkor az új biztosító nem kapja meg a szakzsargonban kárelőzménynek hívott adatokat, és kénytelen a legrosszabb, vagyis a malus 4-es fokozatba besorolni az ügyfelét.
Ez a besorolás azonban csak időleges, mivel ha az ügyfél megadja a kötvényszámot, és tisztázódik a valós besorolása, akkor a biztosító visszatéríti a díjkülönbséget.
Forrás: MTI
Még egyszer a kötelezőről
2010 december 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Még egyszer a kötelezőről
Érdemes ellenőrizni az év utolsó napjaiban kötelező biztosításukat azoknak, akik az idei kampányban váltottak, különösen azoknak az ügyfeleknek, akik évközi szerződésüket mondták fel, előfordulhat ugyanis, hogy a felmondás tévedésből mégsem a biztosítási évfordulóra, hanem a naptárira vonatkozik. Így, aki még nem kapott visszajelzést a befogadott megbízásról, mindenképpen járjon utána annak, nem akadt-e el az igénye valahol, illetve hogy minden adat illetve dátum helytálló-e – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A kötelezőkampány idei váltóinak száma az előzetes várakozások ellenére nem haladta meg lényegesen a tavalyi értéket, ami két oknak köszönhető. Egyrészt az idén alapvetően jó stratégiát választottak a biztosítók, hiszen többségük eleve alacsonyabb díjat ajánlott meglévő ügyfelei számára is, amivel sok autós meg is elégedett. Másrészt sokan már az előző években találtak maguknak olcsóbb biztosítást.
Összességében azonban ez a több mint másfélmillió váltó – mint minden évben – ismét komoly feladat elé állítja a biztosítókat és az alkuszokat. Különösen annak fényében, hogy a piaci koncentráció jelentősen lecsökkent az idén: négy biztosító vitte el a váltások döntő többségét. Ezért szükség lehet az ügyfelek éberségére is, akiknek érdemes az utolsó napokban utánanézni, stimmelnek-e az adatok és a határidők.
Megkötötték-e az új szerződést?
Problémát okozhat például, ha valaki sikeresen felmondta a régi biztosítást, ám az újat valamilyen okból nem kötötte meg, hiszen így már január 1-jén biztosítási fedezet nélkül marad. Érdemes tehát még a következő három napban megbizonyosodni arról, van-e létrejött szerződésünk az új biztosítóval. Ha az új szerződés biztosan megköttetett, már nem kell gyorsan lépnünk, mivel a biztosító vagy a váltásban közreműködő alkusz előbb-utóbb elküldi az első díjrészlet befizetéséhez szükséges számlát, illetve csekket.
Mivel egy néhány napja elfogadott módosításnak köszönhetően továbbra is 60 nap maradt a díjhalasztás mértéke, ezért a rendőrök igazoltatáskor továbbra is március 1-jéig tanúsítanak majd türelmet Ám ha január végéig nem érkezik meg az első csekk, mindenképpen járjunk utána, mi történhetett, mivel akár küld számlát vagy csekket a biztosító, akár nem, a díjfizetés elmaradása az ügyfél felelőssége.
„Baleset esetére pedig már január elsejétől tartsuk magunknál a biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó igazolást! – figyelmeztet Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke. „Az autóstársnak vagy az intézkedő rendőrnek így tudjuk bizonyítani, hogy nem közlekedünk érvényes biztosítás nélkül.” – teszi hozzá az elnök, aki kiemelten figyelmeztet arra is: „Aki az idén vett autót, az már évközi biztosítási évfordulóval rendelkezik. Tehát ha például idén július 15-ig vett autót, hiába kötötte most át az új szerződését, 2011 júliusáig az előző szerződés díját kell továbbra is fizetnie.”
Alkuszi feladatok
A felsoroltakon kívül persze előfordulhatnak egyéb adminisztrációs hibák is. A fentiekből fakadó bosszúság és kellemetlenség kis odafigyeléssel könnyen elkerülhető, illetve orvosolható. További könnyebbséget jelent, ha a biztosításváltást alkuszon keresztül intéztük. „Az alkuszok feladatai ugyanis nem érnek véget a szerződés megkötésével” – mondta el Papp Lajos. – „Oda kell figyelniük a határidők betartatására, és szükség esetén segítenek a kártörténeti igazolás megszerzésében, és az adminisztrációs hibák tisztázásában is.” – teszi hozzá a szövetség elnöke.
Forrás: Ecoline.hu
Jövőre már a CIG is adhat kötelezőt
2010 december 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Jövőre már a CIG is adhat kötelezőt
A CLB Alkusz szerint jövőre sem lesz drágább a kötelező, ha az idén piacra lépő Astra jó szolgáltatásokat nyújt, illetve a sajtóhíreknek megfelelően megjelenik a piacon CIG.
Mintegy 2.8 millió autó van magánkézben az országban, ezek csaknem a felének idén újra kötötték a biztosítását a novemberi kampányban. A magántulajdonúak mellett többszázezer azoknak a céges autóknak a száma, amelyek biztosítását már átkötötték az idei kampányban. Ugyanakkor tízezernél is több az olyan autótulajdonos, aki a mai határidőig felmondja a kötelezőjét, de csak december végén köt újat. Ők sem késnek le semmiről, ugyanolyan jó árajánlatot kapnak, mint azok, akik váltottak a kampányidőszakban.
Nem változnak a kötelező biztosítási díjak, legalábbis december 31-ig. A novemberi kampány-árakon köthetnek szerződést, például azok, akik decemberben vesznek új autót, de azok is, akik ma felmondják ugyan a biztosításukat, de még nem döntötték el, hogy hova szerződnek.
Tavaly valamivel több mint tízezer olyan gépjármű tulajdonos volt, aki az utolsó napon felmondta a kötelezőjét, de csak december végéig kötött újat. Idén ez a szám akár meg is duplázódhat, aminek egyik oka, hogy 2010-ben a céges autók kgfb-kötése a tavalyihoz képest bonyolultabbá vált, így vélhetően megismétlődik a tavalyi gyakorlat: a cégek halogatják a legtovább a döntést.
Mi lesz jövőre?
A szakma több képviselőjével szemben, a CLB Biztosítási Alkusz Kft. úgy véli, nem kell attól tartani, hogy jövőre magasabb biztosítási árak lesznek. Ennek egyik oka, hogy a csaknem 10 százalékos részesedést szerzett Astra biztosító tovább erősödhet a piacon. Mindez csak akkor lehetséges, a Romániából idén érkezett versenytárs elnyeri a magyarok bizalmát, és jó szolgáltatásokat nyújt az elkövetkezendő időszakban - véli Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője.
A biztosítási árak alacsony szinten tartásában szerepe lehet más, jövőre színre lépő szereplőknek is. Sajtóhírek szerint több új vetélytárs megjelenése is várható, ilyen például a nemrég a tőzsdére is bevezetett CIG biztosító.
76 év a legmagasabb
A CLB adatai szerint főként a vidéki kisvárosiak törekedtek a biztonságra, ők inkább ismert céget választottak a biztosítás megkötéskor. A fiatalok viszont az átlagosnál nyitottabbak az új biztosítóra. Feltűnően sok volt közöttük a 24 év alatti autótulajdonos.
A legidősebb, akinek nevében a neten váltottak kötelezőt 76 éves volt, a legfiatalabb pedig egy hónapja töltötte be a 18-at. A CLB-nél kötött, magánautókra szóló biztosítások közel 70 százaléka férfiak nevére szól. Az internetes biztosításváltásban a legaktívabbak a fővárosiak és a Pest megyeiek voltak, az internettel egyébként is kevésbé ellátott megyékből jóval kevesebben kötöttek biztosítást a világhálón.
Lezárult a kgfb-kampány, íme az eredmények
2010 december 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Lezárult a kgfb-kampány, íme az eredmények
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint a lakosság kis része választott biztosítót pusztán csak az ár alapján a kgfb-kampány során. Az alkuszok beszámolója szerint közel 30 százalékos átlagdíj-csökkenést tapasztalhattak az ügyfelek - írja a Napi Gazdaság.
A PSZÁF vizsgálatából kiderül: ha egyetlen autós sem váltott volna biztosítót, akkor is átlagosan 6,7 százalékkal kellett volna kevesebb díjat fizetniük, mivel a már meglévő klienseknek is csökkentették a fizetési kötelezettségeit a társaságok.
A felügyelet 220 ezres minta alapján tanulmányozta az ügyfelek preferenciáit. Ezek szerint a lakosság az újonnan piacra lépő biztosítókkal szemben még bizonytalanságot mutatott, ezért még ha a legalacsonyabb árat is kínálták az új társaságok, a válaszadók csupán 34-35 százaléka választotta őket.
A nevesebb biztosítók elfogadási aránya ezzel szemben 82-85 százalékos szinten állt. A korábbi társasághoz visszakötők aránya átlagosan 30 százalékos volt, de van olyan biztosító, ahol a 40 százalékot is meghaladta ez az érték.
A biztosítók tartalékszintjére elmondható, hogy csak két társaságnál volt az elvártnál némileg alacsonyabb szinten a mutató. A tőkefeltöltöttség a legjobbaknál 242 százalékon, átlagosan pedig 150 százalékon állt. A legrosszabb két vállalkozásnál is magasabb a tőkeszint (120%) a minimálisan elvárthoz képest.
Idén mintegy 1,5 millió autós kötött új kgfb-szerződést a novemberi kampány során. Az előrejelzések korábban a kétmillió új szerződést sem tartották kizártnak a teljesítményalapú díjszámítás bevezetése miatt. Szakértők szerint a díjcsökkenés ebben az évben véget ér, és jövőre egy új szereplő esetleges belépése sem fog változtatni ezen.
Forrás: Pénzcentrum.hu
Kötelező-tippek: erre figyeljen a hajrában
2010 november 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kötelező-tippek: erre figyeljen a hajrában
Már csak egy napjuk maradt a régi biztosításuk felmondására azoknak, akik jelenlegi kötelező gépjármű felelősségbiztosításukat január 1-i évfordulóval kötötték. Nagyon fontos, hogy a felmondás legkésőbb december 1-jén éjfélig igazolhatóan beérkezzen a korábbi biztosítóhoz, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen és a szerződés újabb egy évig érvényben marad, hiába köt valaki kedvezőbb biztosítást egy másik társaságnál. Az új biztosítás megkötésére egészen december 31-ig sor kerülhet - áll a Generali közleményében.
Már csak egy napjuk maradt a régi biztosításuk felmondására azoknak, akik jelenlegi kötelező gépjármű felelősségbiztosításukat január 1-i évfordulóval kötötték. Nagyon fontos, hogy a felmondás legkésőbb december 1-jén éjfélig igazolhatóan beérkezzen a korábbi biztosítóhoz, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen és a szerződés újabb egy évig érvényben marad, hiába köt valaki kedvezőbb biztosítást egy másik társaságnál. Az új biztosítás megkötésére egészen december 31-ig sor kerülhet. Az autósok tizedének – mintegy 400 ezer autónak – nem év végére esik a biztosítási évfordulója, ezért ők most nem tudják érvényesen felmondani a szerződésüket, így az új biztosításuk sem lesz érvényes.
A felmondásokat célszerű tértivevényes levéllel, visszaigazoló faxszal vagy egyéb bizonyítható módon elküldeni – e-mailben a hatályos törvény értelmében nem mondható fel a biztosítás. Az érvényes felmondás alapján a biztosítás december 31-én éjfélkor szűnik meg, de ha a felmondás nem szabályos, az újonnan kötött szerződés sem lesz érvényes, és a régi szerződés él tovább. Fontos továbbá, hogy az utolsó negyedévet mindenképpen be kell fizetni akkor is, ha vált valaki, hiszen az új biztosító csak január elsejétől biztosítja az autót - írja a közlemény.
Érdemes arra is figyelni, hogy aki nem január 1-i évfordulóval kötött biztosítást – például idén év közben vásárolt autót -, annak szerződése a kötés dátumától számított egy év után mondható fel, ezt azonban ebben az esetben is az évforduló előtt legkésőbb 30 nappal jelezni kell. A Magyarországon futó mintegy 4,2 millió gépjármű kötelező biztosítási szerződések körülbelül 10 százalékának esik a biztosítási évfordulója év közbeni időpontra. Ha mégis az évforduló előtt lemondanák a kötelezőjüket, – és az például díjnemfizetés miatt meg is szűnik -, a törvény szerint nem lesz érvényes az új biztosítónál megkötött szerződésük sem. Erre azért is szükséges figyelni, mert a törvényi előírások szerint a biztosítatlan időszakra a Mabisz a biztosítási díjnál jóval magasabb, ún. fedezetlenségi díjat kénytelen felszámolni.
A közlemény szerint leginkább az online biztosításkötéseknél gyakori, hogy az ügyfelek rosszul töltik ki az ajánlatkérő nyomtatványt, így meglehet, hogy például a bonus fokozat, a korábbi biztosítás kötvényszáma, vagy az előző biztosító neve nem helyesen szerepel a dokumentumokon. Abban az esetben, ha az új biztosító, vagy az alkusz emiatt nem tudja beszerezni a kártörténeti igazolást, azt a szerződő félnek kell pótolnia. Ezt azért érdemes minél hamarabb megtenni, mert a törvény értelmében ilyenkor a biztosított A0 fokozatba sorolódik vissza.
Míg 2009-ig a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások évfordulója január 1-je volt, addig cascót gyakorlatilag bármikor köthettünk. Az idei együttkötési kedvezményeknél arra kell figyelni, hogy az új casco kockázatviselésének kezdete a korábbi megszűnés után indul. Ha tehát január 1-jével kedvezménnyel kötünk kötelezőt és cascót és egyszerre, utóbbi csak a korábbi casco szerződés lejárta után lép életbe.
Kgfb: a céges kocsiknál a legnagyobb a késlekedés
2010 november 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb: a céges kocsiknál a legnagyobb a késlekedés
Tavaly a biztosítást váltók 12 százaléka hagyta az utolsó napokra az új kötelező megkötését. Úgy tűnik, hogy idén a céges autók tulajdonosai a leginkább késlekedők
Legalább 150 ezer autós vált még december 1-ig kötelező biztosítást. Ők azok a tipikus utolsó naposok" akik a legvégső pillanatban intézik el biztosítási ügyeiket. - derül ki a CLB.hu elemzéséből, amelyet az elmúlt két év tapasztalataira alapozva hozott nyilvánosságra közleményében. A cég szerint: már tavaly is a biztosítást váltók 12 százaléka hagyta az utolsó napokra az új kötelező megkötését. Idén úgy tűnik, hogy a céges autók tulajdonosai a leginkább késlekedők.
Németh Péter, a CLB Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója szerint a céges autókért felelősök késlekedése érthető, hiszen nem a saját autójukról van szó. Egy-egy döntést másokkal is egyeztetinnük kell, főként akkor, ha több autóra (flottára) kötnek biztosítást.
Ráadásul az idei év céges biztosítása bonyolultabb az előző évekhez képest, ezért a cégek többsége alkuszokhoz fordul, hiszen ők képesek a leggyorsabban a legpontosabb és legkedvezőbb ajánlatot kiválasztani ügyfeleik számára. Mindezekhez Idén a biztosítóknál kiemelkedően nagy kedvezményt kaphatnak a márkakereskedői, a mezőgazdasági, az állami és az önkormányzati flották, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalati azt mutatják, hogy az állami és önkormányzati cégek csak a legritkább esetben kötik biztosításukat alkusznál - tette hozzá Németh Péter.
Hárommilliárd forint megy el a kgfb kampányra
2010 november 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Hárommilliárd forint megy el a kgfb kampányra
A biztosítók és az alkuszok idén hárommilliárd forintot költenek el a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) kampány során reklámra, de ebben nincs benne az a néhány százmillió forint, amelyből ajándékokat sorsolnak ki az új ügyfeleik között - közölte a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. az MTI-vel.
A kampány előtt vezetői körlevélben közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a biztosítókkal, hogy csak a tarifában meghirdetett kedvezményeket alkalmazhatják. Akkor a PSZÁF illetékese az MTI kérdésére azt válaszolta, hogy a sorsolás is "belefér" a tarifába, feltéve, hogy azt október végén a biztosító meghirdeti.
A CLB összegyűjtötte, hogy miket sorsolnak a biztosítók: 10 millió forint, autó, autógumi vásárlási utalvány, 500 liter benzin, televízió- és telefon készülék tartozik ebbe a körbe. A kotelezo.hu internetes alkusz arra hívja fel a figyelmet, hogy több biztosító a régi ügyfelei kgfb díját 10 százalék körüli összeggel csökkentette, és erről értesítést is küldött. Aki a tájékoztatás ellenére lefuttat egy kalkulálást, akár további 30 százalékot is nyerhet a jövő évi díjon.
A netrisk.hu online alkusz számítása szerint eddig 1,2 millió autós váltott biztosítót, az átlagdíj 40 százalékot zuhant az idei kgfb kampányban. Egy másik internetes alkusz, a biztositas.hu úgy számol, hogy az éves kgfb átlagdíj az idei 25 ezer forintról 17 ezer forintra esik jövőre. Így a biztosítók - összesített - 129 milliárd forintos díjbevétele 100 milliárd alá esik. Így több biztosítónak veszteségessé válik ez az üzletága, ezért jövőre biztosan emelkedni fognak a díjak.
December 1. éjfél a kötelező biztosítás felmondási határideje
2010 november 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás
December 1. éjfél a kötelező biztosítás felmondási határideje
Akinek a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási évfordulója még mindig január 1-je, az ügyeljen arra, hogy felmondása a korábbi biztosítójához legkésőbb december 1-jén éjfélig igazolhatóan beérkezzen - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleménye.
Célszerű a felmondást tértivevényes levéllel, visszaigazoló faxszal vagy egyéb bizonyítható módon elküldeni - áll a közleményben. Amennyiben alkuszon keresztül küldi valaki a felmondását, bizonyosodjon meg arról, hogy az a korábbi biztosítójához időben beérkezett. Az érvényes felmondás alapján a biztosítás december 31-én 24 órakor szűnik meg.