2010.05.12
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Új biztosítókhoz menekülhetnek az év közben váltó volt MÁV-osok
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Új biztosítókhoz menekülhetnek az év közben váltó volt MÁV-osok
Budapest, 2008. november 13.
A MÁV Biztosító Egyesület augusztusi megszűnését követően közel 150.000 ügyfél kényszerült arra, hogy év közben, magasabb díjon kösse újra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását. Mivel ők év közben a jelentős mértékű novemberi kedvezményeket nem tudták igénybe venni, várható volt, hogy esetükben a váltás most az átlagosnál nagyobb megtakarítást fog eredményezni. E várakozásokat a biztositastipp.hu konkrét adatai is megerősítik.
A biztositastipp.hu oldalon keresztül augusztusban több mint 12 ezer MÁV-os ügyfél váltott kötelező biztosítást. Az adatokból az derült ki, hogy míg 2007 novemberében átlagosan 31.920 forintért kötöttek szerződést a MÁV-nál, addig a nyáron már csak átlagosan 47.505 forintos éves díj mellett tudtak új biztosítót találni maguknak. Ismét elérkezett azonban a novemberi kampány, a biztosításváltás lehetősége, és újra ismét jelentős kedvezmények ösztönzik az amúgy is igen árérzékenynek mutatkozó volt MÁV-os ügyfeleket. Nézzük, konkrétan mik a lehetőségeik, és eddig hogyan éltek velük?
Az idei évben azonban jelentős változás következett be az ügyfelek biztosítóválasztási szokásaiban. „A biztosítastipp.hu oldalon keresztül eddig megkötött 6.900 szerződésnek csupán a 61 százalékánál választották az ügyfelek a legolcsóbb elérhető tarifát, ami azt mutatja, hogy az ár mellett sokan más szempontokat is figyelembe vesznek, és ez fokozottan igaz lehet azokra, akik a MÁV-val a közelmúltban megégették magukat.” – mondta Bravik Attila, a CLB ügyviteli igazgatója. „A biztosítást váltók közel 40 százaléka már (biztosítónként változó mértékű, de) átlagosan 10 százalékkal magasabb díjat is megfizetni a nagyobb biztonságérzetet adó, közismertebb biztosítók felé, miközben tartózkodóbbak a biztosítási egyesületek tekintetében.” Így vezetheti a kötési listát az Allianz nagyobb arányban, mint amit a díjai indokolhatnának.”
biztositastipp.hu-n keresztül már idei szerződést is kötő egykori MÁV-os ügyfelek 95 százaléka talált olcsóbb megoldást az évközi tarifájánál.
További érdekesség, hogy fenti ügyfelek több mint 40 százaléka a tavalyi MÁV-os tarifájánál is találhat az idén olcsóbb díjat, ami a következő kérdést veti fel: ha a MÁV ÁBE árképzése részben hozzájárult az egyesület anyagi ellehetetlenüléséhez, akkor a még ennél is olcsóbb díjak hová vezetnek?
A biztositastipp.hu oldalon a mai napig 148.000 ügyfél végzett kgfb-kalkulációt, közülük már 6.900-an kezdeményezték is a szerződéskötést. Az eddigi adatok alapján továbbra is az Allianznál kötötték a legtöbb új kötelezőt: az ügyfelek 34% százaléka választotta a piacvezető biztosítót. A második helyen továbbra is a Wabard áll 17% százalékkal, őket követi a KÖBE 9% százalékos kötési aránnyal.
Változik a kötelező biztosítás
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Változik a kötelező biztosítás
Az idei lesz az utolsó kampány a régi szabályok szerint
Az idei lesz az utolsó, teljes egészében az év utolsó két hónapjára koncentrálódó kgfb-kampány. Januártól változnak a szabályok: a kötelező biztosítás egyéves érvényességét nem január első napjától, hanem a megkötés időpontjától számolják majd.
Alig három hét múlva elstartol az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány. Az átváltási időszak most utoljára a korábbiaknak megfelelően alakul: a biztosítók november 1-jéig meghirdetik jövő évi díjaikat, azok az ügyfelek pedig, akik biztosítót akarnak váltani vagy addigi szolgáltatójukkal kötnének új megállapodást, november végéig mondhatják fel szerződésüket. Az új biztosítást az év utolsó napjáig lehet megkötni, mivel a biztosítási időszak jelenleg a naptári évhez igazodik, vagyis az év első napjától az utolsóig tart. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki idén év közben vásárolt autót (vagy motort), annak akkortól érvényes a biztosítása az év utolsó napjáig.
Jövőre azonban már nem egészen így lesz, miután januárban hatályba lép a júniusban elfogadott új kgfb-törvény, amely felváltja a 2004-ben hozott kormányrendeletet. A szabályozás rendszere és sok előírás változatlan marad, de új szabályok is lesznek. Az egyik legfontosabb változás az, hogy a biztosítási évforduló 2010-től már nem a naptári évhez, hanem a szerződéskötés napjához igazodik. Aki tehát jövőre vásárol autót, nem év végén, hanem a szerződéskötéstől számított egy év múlva válthat biztosítót. Az ügyfelek továbbra is a lejáratot megelőző harmincadik napig mondhatják fel a megállapodást, és az évfordulót követő napon kell rendelkezniük új biztosítással. A mintegy négymillió kötelező túlnyomó részét ez a változás egyelőre nem érinti. - A várakozások szerint - a járműpark cserélődésével párhuzamosan - a biztosítások éves lejárati ideje négy-öt év alatt terülhet szét annyira, hogy az év végi biztosítóváltási roham elveszítse jelentőségét - mondta lapunknak Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára. (A módosítás célja az, hogy enyhítse a biztosítókra nehezedő, évi végi adminisztrációs terheket, így mindenki időben megkapja kártörténeti igazolását, a díj befizetéséhez szükséges csekket, illetve a szerződés megkötését igazoló kötvényt.)
A biztosítók továbbra is évente egyszer módosíthatnak majd kgfb-tarifáikon. Az új előírások szerint a szolgáltatóknak minden év októberéig kell meghirdetniük új díjaikat - tehát akár korábban is megtehetik -, de a Mabisz főtitkára szerint a biztosítók továbbra is október végén teszik majd közzé a következő évi tarifákat, így ezen a téren nem várható változás. Annak sem kell azonban hónapokkal korábban keresgélnie biztosítója új díjait, akinek nem év végére esik az évfordulója. A szolgáltatóknak ugyanis ötven nappal a határidő előtt értesíteniük kell ügyfeleiket a következő időszak esedékes díjáról.
Kedvező módosítás, hogy a Mabisz berkein belül létrejön egy központi kárnyilvántartó, s a jövőben az ügyfelek kártörténetét nem az egyes biztosítók, hanem ez a szervezet vezeti. A károsult biztosítója közvetlenül intézheti a kár okozójának biztosítójával a kár rendezését, így kevesebb utánjárást igényel az ügyintézés. A bónusz-malus igazolásokat is a központi kárnyilvántartó adja ki, tehát az ügyfeleknek ezt nem maguknak kell beszerezniük, amikor biztosítót akarnak váltani. (Igaz, ha valaki alkuszcég igénybevételével vált szolgáltatót, jellemzően már most sem kell ezzel bajlódnia, mert a legtöbb ügynök ezt elintézi az ügyfél helyett.)
A legjelentősebb változás annak a garanciaalapnak a létrehozása, amely akkor áll helyt az okozott károkért, amikor az ügyfél rendelkezik ugyan érvényes kötelezővel, de biztosítója fizetésképtelenné válik - hívja fel a figyelmet Trunkó Barnabás. (A kötelezővel foglalkozó biztosítók befizetéseiből felálló alapot a Mabisz kezeli majd.) Hogy ez mennyire fontos, azt jól mutatja a MÁV Biztosító esete. Miután a társaság tavaly nyáron csődbe ment, az egykori ügyfeleknek összesen mintegy ötmilliárd forintot kell kifizetniük az egyesület helyett, a jogszabályok szerint ugyanis a károsult nemcsak a biztosítótól, hanem közvetlenül a károkozótól is követelheti költségei megtérítését. Az említett összeg nagyobb része, közel hárommilliárd forint a Mabisz követelése. Az új garanciaalap a MÁV egykori kuncsaftjain már nem segít, de egy újabb biztosítócsőd esetén jó szolgálatot tesz a hoppon maradt ügyfeleknek. A kötelező biztosításnál ugyanis a kártérítés felső határa dologi károk esetén félmilliárd, míg személyi sérülésnél másfél milliárd forint, ami jövőre 1,6 milliárdra emelkedik.
Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült
A januárinál sokkal kisebb mértékben, de 2011-től ismét változik majd a kgfb-szabályozás. Akkortól már nem a járművek hengerűrtartalma, hanem a motorok teljesítménye alapján kell majd különféle kategóriákba sorolni az autókat. A módosítás magyarázata az, hogy a motorok mind kisebb méret mellett nyújtják ugyanazt a teljesítményt.
Forrás: Népszabadság
KGFB: Periférián a motorosok?
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
KGFB: Periférián a motorosok?
Jóval olcsóbb biztosítást csak elvétve, egy-egy szűk célcsoport tud kötni az idén
A CLB Független Biztosítási Alkusz adatai szerint visszafogott lelkesedéssel vadásznak a motorosokra az idei kötelező-kampányban is a biztosítók: bár egy-egy társaságnál találnak jelentős, akár 30-50 százalékos kedvezményt is a „két kerék” megszállottai, a biztosítók többsége szinte hozzá sem nyúlt tavalyi díjaihoz. A „Motorosok Alkusza” ezért arra számít, hogy a tarifáló motorosok többségének képernyőjén jórészt ugyanaz a díj köszön majd vissza, amelyen az idei évben kötött szerződést.
Alapvetően elmondható, hogy azok a biztosítók, amelyek eddig sem szakítottak különösebben nagy volument a motoros kötelezőkből, szinte hozzá sem nyúltak korábbi tarifáikhoz. A piacvezető biztosítóknál ugyanakkor már érdekesebb a helyzet, hiszen nem egy társaság (Aegon, Generali, Genertel, Allianz) vélhetően magasabb kockázatot látva a motorosokban bizonyos esetekben 5-25 százalékkal meg is emelték jövő évre vonatkozó alaptarifáikat.
A pénteken meghirdetett díjak alapján ennek ellenére találunk olyan biztosítót, amelyik igyekszik magához csábítani a motorosokat is. Akad olyan társaság, amelyik váratlanul igen kedvező tarifákkal "nyitott" a motoros piac felé. Ilyen például a korábbi TIR Biztosító Egyesület ügyfeleit átvevő AIM Biztosító, amely bizonyos, kevésbé kockázatos szegmensekben akár 50 százalékos engedményt is ad. A Groupama-Garancia szintén markáns kedvezményekkel operál - főleg az alacsonyabb kategóriákban. A K&H Biztosító szintén kiemelt néhány típust, amelyeknek a tavalyi díj 10 százalékát engedi el.
A mai napon meghirdetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tarifák gyorselemzése
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A mai napon meghirdetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tarifák gyorselemzése
Enyhén emelkedő átlagdíjak – kedvezményözönnel és néhány trükkel álcázva
Hétvégétől a CLB honlapján minden biztosító ajánlata elérhető lesz
„Bár sokan lesznek, akik az idei kampányban a korábbinál akár jóval olcsóbb kötelezőt tudnak majd kötni autójukra, az első számításaink azt mutatják, hogy az átlagdíj a számtalan kedvezmény mellett is kissé emelkedni fog az idén – hangsúlyozza a piacon eddig megjelent véleményektől eltérő álláspontját
Az átlagos díjakat tekintve a lakossági és a flottadíjak esetében is enyhe emelkedés látható a díjtáblázatok alapján végzett modellszámítások alapján. Ettől függetlenül az idén is sok biztosító esetében észlelhető, hogy kissé változtatott a leginkább kedvezményezett csoportok körén, így mindenkinek érdemes ellenőriznie, nem kínál-e számára előnyösebb szolgáltatást a jövő évre egy másik biztosító.
A legszembetűnőbb jelenség a flottadíjak esetében, hogy ugyanaz a szempont az egyes biztosítók esetében mennyire más megítélés alá esik. Például egy 60 százalékos kárhányaddal rendelkező flotta az egyik ajánlatban 10 százalékos kedvezmény adását is megéri egy biztosítónak, miközben a másik 50 százalékos pótdíjat számít fel ekkora szint mellett. Emellett van olyan piaci szereplő, amelyik 1000 tag feletti flotta esetén automatikusan 20 százalékkal olcsóbb díjat számol. A bérautó területen is óriási eltérések vannak a pótdíjakban.
A fentiekből is látható, hogy a díjképzés bonyolultsága az idén is szükségessé teszi összehasonlító kalkulátorok alkalmazását – ilyeneket továbbra is kizárólag az alkuszok üzemeltetnek. A fennálló piaci igénynek megfelelve a CLB a www.biztositastipp.hu oldalon már a hétvégén lehetővé teszi mindenki számára a tarifaszámítást. A kalkulátor segítségével az autós – ha úgy dönt -, akár azonnal meg is kötheti új kötelező biztosítását. „A kalkulátorunk emellett további adatok bekérése nélkül számos biztosító akciós casco díját is felkínálja, mivel együtt kötve még olcsóbb ez a két konstrukció – teszi hozzá Bravik Attila. – A CLB emellett intézi a felmondást, szükség esetén segít az ügyfél kártörténeti igazolásának beszerzésében, illetve káresemény esetén ingyenes kárügyintézési szolgáltatást is biztosít
Közzétették az új kgfb-díjakat - Jelentősen csökkent az átlagtarifa
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Közzétették az új kgfb-díjakat - Jelentősen csökkent az átlagtarifa
Megjelentek a jövő évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díjtarifái: a biztositas.hu internetes alkusz gyors kalkulációja szerint az új átlagdíjak a jelenlegi 30 ezer forintról 25-27 ezer forintra csökkentek.
A 14 biztosító pénteken 44 oldalon jelentette meg a Népszavában és a Magyar Hírlapban a tarifákat.
A díjszámítási metódusok közül 5 oldalt foglal el a Generali Biztosító és a KÖBE, míg a legrövidebb terjedelemben, fél oldallal, a Wabard jelent meg.
A díjszámítás azonban bonyolult, ezért aki össze kívánja hasonlítani a különböző biztosítók díjait, ezt legegyszerűbben az on-line alkuszok portáljain teheti meg. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ugyanis csak jövő nyáron indítja el ezt a szolgáltatását.
Forrás: Vg.hu
Kik váltanak az idén kötelezőt?
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kik váltanak az idén kötelezőt?
A férfiak, a középkorúak, az érettségizettek, továbbá a havi 200 ezer forintnál többet keresők azok, akik idén leginkább tervezik, hogy másikra cserélik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítójukat - közölte a kutatási eredményét a Gfk Hungária kedden az MTI-vel.
Egy évvel ezelőtt az autósok negyede tervezte azt, hogy összehasonlítja a jelenlegi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) díját a piacon lévő többi biztosítóéval. Idén ez az arány már 41 százalék.
Az összehasonlítást, illetve váltást tervezők többsége a 30-49 éves korosztályba tartozó férfi, aki érettségizett, és a jövedelme meghaladja a 200 ezer forintot.
A megkérdezett váltani szándékozók kétharmada az interneten keresi ki a számára legkedvezőbb biztosítót, míg egynegyedük az újságokban megjelent tarifa-táblázatokból tájékozódik. Viszont a lapok tarifa-példái is az internetes - on-line - alkuszok honlapjai alapján készülnek.
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. viszont arra hívja fel közleményében a figyelmet, hogy a másfél százezer motorkerékpár kötelező biztosítását mostohán kezelik a biztosítók. Például az Aegon, a Generali, a Genertel és az Allianz 5-25 százalékos emelést hajtottak végre. Több biztosító viszont szegmensekre osztotta ezt az alpiacot is, és a kisebb kockázatú csoportoknál csökkentette a díjat. Ezt tette a TIR Biztosító Egyesület állományát átvett AIM Biztosító, a Groupama-Garancia, és a K&H Biztosító is.
Forrás: Hírextra.hu
Pénteken derülnek ki az új kötelező tarifák
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Pénteken derülnek ki az új kötelező tarifák
Pénteken teszi közzé tizennégy biztosító a 2010-re vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáit, a járműtulajdonosok december 31-ig köthetnek új biztosítást.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) csütörtöki közleménye szerint az ügyfelek december 1-jéig mondhatják fel régi szerződésüket, ellenkező esetben automatikusan az addigi szerződésük él tovább. Az új biztosítás megkötésére december 31-ig van mód, igaz, ezt a legtöbben a korábbi szerződés felmondásával párhuzamosan már novemberben megteszik. Az új szerződés első díjrészletét az új szabályozás szerint legkésőbb március 1-jéig kell befizetni.
A kampány során a 14 biztosító közül egy társaság, a Wabard nem köthet új szerződéseket, mivel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2009. szeptember 25-től visszavonásig felfüggesztette a Wabard Biztosító Zrt. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), casco és hazai, illetve nemzetközi közúti árufuvarozók felelősségbiztosítási termékeinek terjesztését. A határozat ugyanakkor nem befolyásolja a már megkötött szerződéseket.
A tapasztalatok szerint a legtöbben az utolsó napokban váltanak - idézik a közleményben Papp Lajost, az FBAMSZ elnökét, aki szerint a most induló kampány csak a régi szabályok alkalmazása miatt nevezhető utolsónak. Az autósok 85-90 százaléka jövőre is novemberben fog dönteni a következő évi kötelezőjéről, és az aktuális autóvásárlási statisztikákból kiindulva legalább 5-6 évig változatlan marad a kampány hevessége.
2010. január elsején lép hatályba a kgfb törvény, így az idei lesz az utolsó klasszikus kampány. A jövő évtől ugyanis a szerződések már nem az év első napjától az utolsóig élnek, hanem a megkötésük napja lesz az évforduló. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik 2010-ben vásárolnak gépjárművet. A független alkuszok szövetsége szerint a néhány, már most bevezetett újdonság egyértelműen ügyfélbarát változtatás: a kártörténeti igazolás beszerzéséig a biztosítók az ügyfél által jelzett bónusz-fokozat alapján kötnek majd szerződést. Az autósokat pedig csak március 1-jét követően büntethetik a rendőrök, ha nincs befizetve a biztosításuk, ezzel talán az idén végre elmarad a "hagyományos csekkmizéria". További, elsősorban cégeket érintő változás, hogy minimum öt autó esetében lehet csak flottakedvezményt alkalmazni, és azt is csak abban az esetben, ha az üzemben tartó valamennyi autó esetében ugyanaz a jogi személy. Az FBAMSZ közleménye szerint az autósok kétharmada alkusz segítségével vált, így a kötelező kampányban az idén is kulcsszerepet játszanak a független alkuszok, különösen a bárhonnan elérhető internetes szolgáltatást kínáló biztosításközvetítők.
Forrás: Origo.hu
11/2009. számú Vezetői körlevél
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
11/2009. számú Vezetői körlevél
a KGFB flotta szerződések díjainak közzététele és a KGFB flotta szerződések kezelése területén elvárt magatartásról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) tevékenységének céljaival összhangban, jelen Vezetői körlevéllel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (a továbbiakban: KGFB) terjesztő biztosítóknak kíván követendő útmutatót megfogalmazni.
A Vezetői körlevélben megfogalmazott javaslatok követése a biztosító és a biztosító ügyfeleinek alapvető érdekeit szolgálja, ezért azoknak alkalmazását a Felügyelet a 2010. évi KGFB díjhirdetésben foglaltak ellenőrzésekor kiemelten figyelemmel fogja kísérni.
A KGFB 2009. évi díjainak meghirdetését követően, azok Felügyelet által történő áttekintése során összpiaci szinten tapasztalt problémaként merült fel a flotta szerződések díjmeghatározása kapcsán a flotta díjakból adandó kedvezmények bonyolultsága, azok odaítélésében alkalmazott előzetes kockázatelbírálási elvekre történő hivatkozás, a kockázatelbírálási szempontrendszer nem kellő megalapozottsága, a kedvezmények mértékének széles intervallumban, továbbá egyedi elbírálásra való hivatkozással történő meghatározása. Előzőek a Felügyelet megítélése szerint biztosítástechnikai-underwriting kockázatot vetettek fel, melyre a leginkább érintett intézményeknek vezetői levélben hívta fel a figyelmét.
Fentiekre figyelemmel a Felügyelet az alábbiakban fogalmazza meg figyelemfelhívó javaslatait a KGFB flotta szerződések díjainak közzététele és a KGFB flotta szerződések kezelése területén elvárt magatartásról.
A Felügyelet felhívja a figyelmet arra, hogy a KGFB díjakat a flotta biztosítások díjkalkulációjánál és befogadásánál alkalmazott belső kockázatelbírálási szempontrendszerük figyelembevételével alakítsák ki, annak érdekében, hogy azon ügyfelek szempontjából akik KGFB flotta szerződést kívánnak kötni, az általuk biztosítandó flotta díja a közzétételből kiszámítható és egyértelműen megállapítható és a többi piaci szereplő által ajánlott díjakkal összehasonlítható legyen.
A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a KGFB flotta díjakat oly módon tegyék közzé, hogy a közzétételük a flotta díjtarifát, az adható kedvezményeket, a kiszabható pótdíjakat, azok mértékét és alkalmazási feltételeit – az egyedi szerződésekhez hasonlóan – átláthatóan tartalmazza. A díjhirdetés a biztosítók általi, a flotta díjmegállapítás során alkalmazandó előzetes kockázatelbírálási elvekre történő hivatkozást ne tartalmazzon.
A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a 2010. január 1. napjával hatályba lépő, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben szereplő gépjárműflotta definíciójának értelmében a KGFB flotta szerződés szerződője csak egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet.
A Felügyelet felhívja a biztosítók figyelmét, hogy már a 2010. évi díjak meghirdetése során is alkalmazzák ezen elvet, amely lehetőséget teremt a KGFB flotta szerződések kezelése során, a B/M fokozat megszerzése és érvényesítése terén eddigiekben fellépő jogi bizonytalanságok megszüntetésére.
A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a gépjárművek csoportjának flottaként történő kezelésekor a szerződő felek a flottába tartozó minden egyes gépjárműre vonatkozóan külön (egyedi) biztosítási szerződést hozzanak létre. Ennek megfelelően a biztosító állományában a KGFB flottát a biztosító a flottában szereplő gépjárművenként egyedileg tartsa nyilván.
A Felügyelet kiemelten fontosnak tartja azt, hogy a biztosító a szerződés tartama alatt mindig naprakész nyilvántartással rendelkezzen a flottába tartozó gépjárművekről, gépjárművenként folyamatosan, egyértelműen megállapítható legyen a szerződések díjrendezettsége. Ezért szükséges olyan eljárások kialakítása, mely biztosítja, hogy a szerződő által befizetésre kerülő összegek milyen módon (sorrendiségben) fedezik az egyes gépjárműveket, és ennek megfelelően kerüljenek gépjárművenként egyedileg kiállításra a KGFB fedezet fennállását tanúsító igazolóeszközök is.
A jelen körlevélben foglaltaknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 4. §-ában megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a prudens működés elősegítése, ugyanakkor azok megvalósulását a Felügyelet az ellenőrzés során figyelembe fogja venni.
A Felügyelet a Vezetői körlevelet honlapján a „Szabályozó eszközök/Vezetői körlevelek” címszó alatt közzéteszi, valamint közvetlenül is megküldi az érintett biztosítók vezetői részére.
Budapest, 2009. szeptember
Varga Csaba főigazgató
Ügyfélbarátabb feltételekkel indul az idei kötelező gépjárműbiztosítási kampány
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Ügyfélbarátabb feltételekkel indul az idei kötelező gépjárműbiztosítási kampány
Ma teszi közzé tizennégy biztosító a 2010-re vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáit - igaz, a kampány során közülük egy társaság, a Wabard, nem köthet új szerződéseket. Az új díjakkal - az előző évekhez hasonlóan - a független biztosítási alkuszok kalkulátorain keresztül ismerkedik majd meg a hazai autósok zöme, akik december elsejéig dönthetnek arról, hogy eddigi biztosítójuknál maradnak, vagy máshol kötnek szerződést. A Független Biztosítási Alkuszok Szövetsége (FBAMSZ) szerint az idén akár valamivel kevesebben is válthatnak kötelezőt, mint tavaly. Az új törvényi szabályok jó része még nem érinti a jelenlegi kampányt, az újdonságok zöme pedig egyértelműen az ügyfeleknek kedvez.
„A most induló kampányt utolsónak csak a régi szabályok alkalmazása miatt nevezhetjük: az autósok 85-90 százaléka jövőre is novemberben fog dönteni a következő évi kötelezőjéről, és az aktuális autóvásárlási statisztikákból kiindulva legalább 5-6 évig változatlan marad a kampány hevessége. - oszlatja el az idei kampányt övező félreértéseket Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. - A néhány, már most bevezetett újdonság egyértelműen ügyfélbarát változtatás: a kártörténeti igazolás beszerzéséig a biztosítók az ügyfél által jelzett bonusz-fokozat alapján kötnek majd szerződést. Az autósokat pedig csak március 1-jét követően büntethetik a rendőrök, ha nincsen befizetve a biztosításuk. Ezzel talán az idén végre elmarad a hagyományos csekkmizéria."
További, elsősorban cégeket érintő változás, hogy minimum öt autó esetében lehet csak flottakedvezményt alkalmazni, és azt is csak abban az esetben, ha az üzemben tartó valamennyi autó esetében ugyanaz a jogi személy.
Az autósok csaknem kétharmada alkusz segítségével vált
A kötelező kampányban az idén is kulcsszerepet játszanak a független alkuszok - különösen a bárhonnan elérhető internetes szolgáltatást kínáló biztosításközvetítők. Mindennek okai a következők:
- Kalkulátorok: az összes biztosító ajánlatát percek alatt összehasonlító kalkulátorokat jelenleg csupán független alkuszok portáljain, illetve irodáiban talál az autós
- Árgarancia: Az alkuszi kalkulátorok legtöbbször közvetlenül a biztosítók tarifáló programjaival állnak kapcsolatban, így ezekben az esetekben a pontos számításért az adott biztosító a felelős. Ha viszont az alkuszi díjkalkuláció bizonyul tévesnek, az alkusz állja a különbözetet.
- Felelős mérlegelés: Célszerű olyan alkusz szolgáltatását igénybe venni, aki nem csupán az ár, hanem a szolgáltatás minősége szempontjából is tanácsokkal segíti az ügyfelet. Felhívja a figyelmet például arra, hogy mely biztosító kínál - esetleg valamivel magasabb díjért - előfinanszírozást kiváltó aktív kárrendezést.
- Adminisztrációs segítség: A független biztosítási alkuszok a szerződéskötés során az adminisztrációs teendők jó részét elvégzik, káresemény felmerülésekor pedig szükség szerint a kárügyintézésben is közreműködnek.
A legfontosabb határidők
A biztosítók holnapi közzétételeit követően egy-két napon belül elérhetővé válnak az új adatokkal feltöltött alkuszi díjkalkulátorok is.
- Az ügyfeleknek december 1-jéig van lehetőségük felmondani régi szerződésüket - ellenkező esetben automatikusan az eddigi szerződésük él tovább.
- Az új biztosítás megkötésére december 31-éig van mód, igaz, ezt a legtöbben a korábbi szerződés felmondásával párhuzamosan már novemberben megteszik.
- Az új szerződés első díjrészletét az új szabályozás szerint legkésőbb március 1-jéig kell befizetni.
„Tapasztalataink szerint a legtöbben az utolsó napokban váltanak. - tájékoztat Papp Lajos. - Célszerű lehet azonban már a hónap közepén döntést hozni, mivel ebben az időszakban több lehetőségünk nyílhat arra, hogy a felelős döntéshez személyes tanácsokat is kérhessünk az alkuszunktól."
Forrás: Euroastra.hu
Talán elmarad a kgfb-s csekkmizéria - Tudnivalók!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Talán elmarad a kgfb-s csekkmizéria - Tudnivalók!
A Független Biztosítási Alkuszok Szövetsége (FBAMSZ) szerint az idén akár valamivel kevesebben is válthatnak kötelezőt, mint tavaly. Az új törvényi szabályok jó része még nem érinti a jelenlegi kampányt, az újdonságok zöme pedig egyértelműen az ügyfeleknek kedvez.
A most induló kampányt utolsónak csak a régi szabályok alkalmazása miatt nevezhetjük: az autósok 85-90 százaléka jövőre is novemberben fog dönteni a következő évi kötelezőjéről, és az aktuális autóvásárlási statisztikákból kiindulva legalább 5-6 évig változatlan marad a kampány hevessége. – oszlatja el az idei kampányt övező félreértéseket Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke.
A legfontosabb határidők
- A biztosítók holnapi közzétételeit követően egy-két napon belül elérhetővé válnak az új adatokkal feltöltött alkuszi díjkalkulátorok is.
- Az ügyfeleknek december 1-jéig van lehetőségük felmondani régi szerződésüket – ellenkező esetben automatikusan az eddigi szerződésük él tovább.
- Az új biztosítás megkötésére december 31-éig van mód, igaz, ezt a legtöbben a korábbi szerződés felmondásával párhuzamosan már novemberben megteszik.
- Az új szerződés első díjrészletét az új szabályozás szerint legkésőbb március 1-jéig kell befizetni.
Tapasztalataink szerint a legtöbben az utolsó napokban váltanak. – tájékoztat Papp Lajos. Célszerű lehet azonban már a hónap közepén döntést hozni, mivel ebben az időszakban több lehetőségünk nyílhat arra, hogy a felelős döntéshez személyes tanácsokat is kérhessünk az alkuszunktól.
Forrás: Vg.hu