A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Meglepően magas, akár kétszeres jövő évi díjjal bünteti némelyik biztosító a már meglévő ügyfeleit, ők vélhetően más társaságokhoz menekülnek majd – összegzi a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kampány első napján tapasztaltakat a CLB biztosítási alkusz. Az alig néhány órával ezelőtt közzétett biztosítói hirdetményekben szembeötlő újdonság, hogy együttkötési kedvezménnyel egyszerre akár négyféle biztosítást is eladnának az autósoknak. A fuvarozókat viszont akár az átlagdíj háromszorosával is büntetik a társaságok, akárcsak azokat, akik tartósan külföldön használják az autójukat.
Általában emelkednek a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) jövő évi díjai, de az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján úgy tűnik, nem drasztikusan, legfeljebb 10-15 százalékkal – írta néhány órával az első biztosítói hirdetmények megjelenése után a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. A folyamatosan érkező kgfb-hirdetményekből már az első áttekintés során is szembeötlő az úgynevezett együttkötési kedvezmények kibővítése, ami azt jelenti, hogy az eddigi casco-kgfb helyett akár négyféle – lakás-kgfb-élet-casco - biztosítást is „rávarrnak” erre a konstrukcióra – hívta fel a figyelmet az idei kampány egyik legmarkánsabb újdonságára Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs igazgatója. Ez azt jelenti, hogy a lakásbiztosításokat idén még inkább megéri átnézni és akár újra kötni a kampányban.
Az éjszakai feldolgozás során kiugró érdekességeket egyelőre nem tapasztaltak a CLB szakértői, az már viszont egészen biztos, hogy az átszerződési kedvet az a díj fogja meghatározni, amelyet az autósok jelenlegi biztosítója kalkulál – szaknyelven indexál – nekik 2015-re. Ezzel kapcsolatban már vannak, és még lesznek is nagy meglepetések – szögezi le Németh. Az indexdíjakat tartalmazó értesítőket folyamatosan kapják az emberek, s az eddigiek alapján kiderül, hogy jó néhány biztosító durván, akár 10- 15 ezer forinttal is emelné a meglévő szerződésekhez tartozó tarifát. Arra, hogy miért nem becsülik meg jobban, s miért nem kényeztetik kedvezményekkel régi ügyfeleiket a társaságok, az lehet a magyarázat, hogy sok autós nem foglalkozik a biztosításával, egyszer megkötötte, s azóta csak fizeti a díjat a nélkül, hogy rendszeresen ellenőrizné. Úgy tűnik az ilyen „inaktív” ügyfelek még mindig többen vannak, mint ahányan azok, akik a drágítást látva átszerződnek másik biztosítóhoz. Az indexdíjakat legkésőbb november 10-éig meg kell kapniuk azoknak, akiknek most van a biztosítási fordulójuk – ez kétmilliónál több autós -, érdemes megvárni az értesítőt és csak utána dönteni a továbbiakról – figyelmeztet a szakértő.
Az a tendencia is folytatódik, hogy felárakkal, az átlagdíj akár háromszorosával is büntetik a fuvarozókat és azokat, akik tartósan külföldön használják az autójukat. Ők jól teszik, ha új csomagot választanak.
Tavaly már nagyon közkedvelt volt az „e-gfb” azaz a kizárólag elektronikus kommunikációra korlátozott szerződési forma. Fontos tudni, hogy aki ilyen címen fog idén kötelező biztosítást kötni, az valóban ne számítson semmiféle papíralapú levélre, értesítőre és csekkre sem. Németh ezért óva inti ettől a konstrukciótól azokat, akiknek csak van, de gyakorlatilag soha nem használják az email-rendszerüket, nem olvassák a leveleiket, mert semmiféle értesítésről nem fognak tudni, még arról sem, ha végül felmondja a szerződést a biztosító. Márpedig, a szakértő tapasztalatai szerint tömegével vannak olyanok, akik már eddig is azért kerültek díjhátralékba és akár a szerződéseik felmondásába, mert hiába figyelmeztette őket díjfizetésre emailben a biztosító, meg sem nyitják az elektronikus levelezésüket. Az e-kedvezményesek a díjakat is csak utalással, azon belül is inkább csoportos beszedési megbízással egyenlíthetik ki, ezért jól gondolja meg mindenki – főleg az idősebbek –, vállalja-e ezt a kötelezettséget. Az, aki nem tartja be a feltételeket többet bukhat, mint amennyit spórolhat ezen a kedvezményen – figyelmeztet Németh.
Attól függetlenül, hogy a konkrét díjak az elkövetkező órákban, legkésőbb holnap – november 3-a – reggelre megjelennek, Németh higgadtságra, türelemre, s megfontoltságra int mindenkit. Figyelmeztet: nem kell kapkodni, nem szabad elhamarkodni a szerződéseket, mert aki ezt teszi, annak egy esetleges rossz konstrukcióból nincs visszaút, egy évig azt kell fizetnie. Egész novemberben lehet kalkulálni, online oldalakon tanulmányozni az egyes ajánlatokat – szögezi le a szakértő.
Forrás: hirportal.clb.hu
Idén azonban már nem sok ilyen esettel számolnak az alkuszok, ez a kampány ugyanis már nem igazán hozta lázba az autósokat. A jövő évi díj-indexálások alapján elmondható, hogy tíz ügyfélből nyolcnak érdemes a saját szolgáltatójánál maradnia, mert jó ajánlatot kapott, s így nem éri meg váltani. Ez új, és örvendetes tapasztalat, hiszen úgy tűnik, a biztosítók végre megbecsülik a hűséges ügyfeleiket, s ezzel talán a nagy kgfb-kampányok történelme is lezárul – összegezte a CLB tapasztalatait Németh Péter.
Idén egyébként a lakásbiztosítási együttkötés tarol, mivel több társaság erre a „termékre” ad rendkívüli kedvezményeket. Ezzel egyértelműen megkezdődött egy új kampány is, hiszen a legtöbb lakásszerződés évfordulója szintén január elseje. Döbbenetes, hogy ezeknek a biztosításoknak legalább a felére évente több tízezer forintot dobnak ki az ablakon az emberek csak azért, mert eszükbe sem jut megújítani, olcsóbbra, és sokkal tartalmasabbra cserélni – véli az alkusz. De, hogy a legtöbb ügyfél mennyire elhanyagolja a biztosítását, az akkor derül ki igazán, amikor egy „káresemény” után mélyen az aktuális érték alatti kártérítési összeget kapja. E területen tehát minden pozitív változás csak kedvezhet a lakástulajdonosoknak.
Idén újra visszatértek az érthetetlenül magas, de megjelentek a meglepően alacsony kgfb-index díjak is. Ez az a tarifa, amelyet régi ügyfeleiknek kínálnak a biztosítók arra az esetre, ha jövőre is náluk maradnának – magyarázta a rejtélyes indexálás lényegét Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz cég értékesítési igazgatója felhívja a figyelmet, hogy az értesítőket a napokban kapja meg csaknem másfél millió autós a saját biztosítójától, s mindenki ennek alapján fogja tudni eldönteni, érdemes-e maradnia a jelenlegi társaságnál, vagy váltani kell. Az értesítéseknek a forduló nap előtt legkésőbb az 50-ik napig kell megérkezniük az ügyfelekhez.
Most először annyira szélsőséges az index-érték, hogy szinte lehetetlen általánosítani, megbecsülik-e, s ezzel maradásra bírják-e ügyfeleiket a biztosítók egy kedvező ajánlattal, vagy inkább elűznék maguktól – összegzi a CLB tapasztalatát Németh. A szakembereket is meglepi, hogy némelyik társaság mennyire igyekszik megválni meglévő ügyfeleitől. Más magyarázat ugyanis alig van arra, ha valamelyik biztosító a duplájára emelné, de legalábbis az újaknak tett ajánlatánál jóval magasabbra kalkulálja a már meglévő partnerei díját. Érthetetlen – mondja Németh – hogy egyes társaságok idén újra visszatértek ehhez a nem éppen ügyfélbarát módszerhez, pedig néhány éve már úgy tűnt, nem büntetik tovább a helyben maradó, úgynevezett passzív ügyfeleket. Más biztosítóknál viszont a sok kicsi, sokra megy elv alapján, akár feltűnően alacsony díj árán is megtartanák a már megszerzett szerződéseket.
Ráadásul ez nem szűk réteg, százezrek vannak, akik évek óta nem „mozdulnak”, egyszer megkötötték, s azóta is ugyanannál a társaságnál tartják a szerződésüket. Többségüknek nincs internete, idős, vagy egyszerűen csak jó neki az, ami van, s párszáz forint különbség miatt nem „ugrál” minden évben máshová. De vannak olyan ügyfelek is, akiknek van internetük, s olyan email-fiókjuk is, amelyet levelezési címként adtak meg a biztosítójuknak, de rendre kiderül, hogy gyakorlatilag soha nem nyitják meg, fogalmuk sincs róla, mit ír nekik a társaság. Ők jellemzően azok, akik a még csak pár éve kezdődött „e” kedvezmények csapdájába estek. Az „e” – elektronikus – konstrukció azt jelenti, hogy az ügyfél lemond a papír alapú értesítőkről, s helyette elektronikus módon, azaz e-mailen keresztül kapja a különféle információkat – magyarázza Németh Péter. Ez gyors, kényelmes és főleg költségkímélő megoldás, mert például a postai díjak megtakarítását a tarifában is érvényesíteni lehet. Vagyis, aki ezt a módot választja, annak alacsonyabb lesz a díja – érvelnek a konstrukció mellett a szakemberek. Arra azonban a kezdetben nem számítottak a biztosítók, hogy az e-kedvezményezettek között tömegével vannak olyanok, akik szinte soha, de legalábbis igen ritkán nyitják meg a levelezési rendszerüket, legalábbis azt, amelyiket megadták a szerződéshez. Sok ilyen eset van az alkuszoknál – mondja Németh, aki a CLB kedvenceként emleget egy idős vidéki ügyfelet, aki két évvel ezelőtt, éppen az olcsósága miatt választotta az elektronikus csomagot, de azóta is írógéppel írott levelekben reklamálja az elmaradt csekkeket és tájékoztatókat.
Szerinte ugyanakkor az idei kampányban az árukapcsolás a jellemző, ha például valaki lakásbiztosítással együtt köt kötelező biztosítást az autójára, akár 50 százalékos kedvezményt is kaphat egyes társaságoknál. Ezzel megkezdődött a lakásbiztosítási árverseny is.
A kampányban idén a fővárosiak jobban járnak, mint a vidékiek; utóbbiak díját ugyanis ezúttal nagyobb százalékban drágítják, míg a budapestieket kisebb áremeléssel fogják sújtani. Igaz – magyarázza Németh –, a korábbi években elsősorban a vidéken élőket kényeztették kedvezőbb tarifával a biztosítók, így most inkább kiegyenlítik a régiók közötti különbséget.
A dízel üzemű autóknak kevésbé kedvez az idei kampány, a benzinesekhez képest akár 10 százalékkal is drágább lehet a biztosításuk. Van olyan cég, amelyik a benzinesek díját jelentősebben csökkenti, miközben a dízelesekét csak minimálisan drágítja. Egy idei, tavasszal hozott új rendelet értelmében a balesetet okozó ügyfeleket nem lehet extra díjemeléssel sújtani, ezért a biztosítók az átlagosnál több „költséges” ügyfelüktől is megválhatnak.
Érdemes lehet egyébként mindenkinek körbenézni a piacon, a korábbi évekkel szemben idén ugyanis jelentősen emelkedik azok díja, akik a régi biztosítójuknál maradnak. Van olyan biztosító, ahol duplájára emelkedik a díj, ők sokat spórolhatnak a váltással. Németh Péter szerint egyelőre az Allianz, a Posta Biztosító és az Aegon dominálnak, ők lehetnek az idei kampány nyertesei.
Az érdeklődés már nem akkora a kampány iránt, mint néhány évvel ezelőtt, de egyelőre nagyjából hozza a tavalyi szintet. A kampány még csak most kezdődött, de a CLB már több ezer kötésen túl van. Németh szerint megfigyelhető, hogy az autósok mindig a kampány utolsó hetében kötik a legtöbb biztosítást, idén is ez várható.
Forrás: index.hu
Átlagosan 11 ezer 600 forinton kötöttek kötelezőbiztosítást az autósok az első napon, ami cáfolja az eddigi híreket, miszerint drasztikusan drágulnak a kgfb-díjak – közölte Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója az alkuszi a portálon eddig kötött szerződések áttekintése után. Az árukapcsolás idén is jellemző a kampányra, a sláger a lakásbiztosítás: aki kgfb-lakásbiztosítási kombinációt választ, az akár 50 százalékos kedvezményt is kaphat a kötelező díjából. A cég szakértőinek értelmezése szerint a biztosítóknak nemcsak a lakáskötvények számának a növelése, hanem a régi szerződések megújítása, vagyis a tartalom minőségének a javítása is célja – magyarázza Németh Péter. A cég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a biztosítók határozott törekvése, hogy a kgfb-ről az embereknek a lakásbiztosításuk is azonnal jusson eszükbe. Ez mindenképpen az ügyfelek érdekét szolgálja. Eközben egészen egyértelmű, hogy ezzel megkezdődött a lakásbiztosítási árverseny is – szögezi le az alkusz.
Az új tarifatáblázat és a feltételek gyors elemzéséből az is kiderül, hogy a kampányban idén a fővárosiak a vidékieknél jobban járnak, utóbbiak díját ugyanis ezúttal nagyobb százalékban drágítják, míg a budapestieket kisebb áremeléssel fogják sújtani. Igaz – magyarázza Németh -, a korábbi években elsősorban a vidéken élőket kényeztették kedvezőbb tarifával a biztosítók, így most inkább kiegyenlítik a régiók közötti különbséget.
A dízel üzemű autókat is „elővették” a biztosítók, ám az idei kampány nem ezeknek a típusoknak kedvez sőt, a benzinesekhez képest akár 10 százalékkal is drágább lehet a biztosításuk. Van olyan cég, amelyik a benzinesek díját jelentősebben csökkenti, miközben a dízelesekét csak minimálisan drágítja.
Egy idei, tavasszal hozott új rendelet értelmében a balesetet okozó ügyfeleket nem lehet extra díjemeléssel sújtani, ezért a biztosítók az átlagosnál több „költséges” ügyfelüktől is megválhatnak – hívja fel a figyelmet Németh.
A sokáig kedvezményezett kis-flottások és több autót üzemeltető magánszemélyek, valamint a nagy tehergépjárművek egyéni tulajdonosai is az idei kampány vesztesei lehetnek, mert jelentősen drágul a díjuk.
A CLB szakértői szerint pillanatnyilag úgy tűnik, az alapdíjakat összességében minimálisan ugyan, de megemelik a szolgáltatók, bár a különféle kedvezmények még módosíthatják a tendenciát. Ezért érdemes mindenkinek körültekintően, a kalkulációk elvégzése után dönteni és a lakásbiztosításokról sem megfeledkezni – figyelmeztet Németh.
Forrás: hirportal.clb.hu
Később hirdetnek kötelező gépjármű felelősség-biztosítási (kgfb) díjat idén, november elseje helyett 3-án adják közzé tarifáikat a biztosítók – közölte Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. az év tapasztalatait áttekintve szembeötlőnek tartja, hogy a biztosítók jóval kevesebbet „beszélgettek” ügyfeleikkel, mint korábban. Vagyis, megszüntettek bizonyos pluszszolgáltatásokat, amelyek korábban az ügyfélnek nem kerültek pénzébe – legalábbis nem külön tételként –, de a biztosítóknak igen. Ilyen például a díjfizetésre vonatkozó többszöri, időben küldött figyelmeztetés levélben vagy telefonon, amit elképzelhető, hogy egyes biztosítók szintén takarékosság címén szüntettek meg – véli Németh. Akár ez lehet az oka annak is, hogy idén fedezetlenség miatt rekordmennyiségű szerződést mondtak fel a cégek. Ez nagy büntetés a feledékeny ügyfeleknek. Újat kötni ugyanis csak a korábbi díjhoz képest jóval magasabbért lehet, ráadásul a fedezetlenségi időszakra napi 300-400 forintot számítanak fel – hívja fel a figyelmet a szakértő. Már két hónap kiesés után is a teljes éves díjnak akár az ötszörösét is elkérhetik a biztosítók, s egy teljes év kihagyás után pedig a tízszeresére emelkedhet a tarifa, ami így akár a 100 ezer forintot is elérheti. Németh felhívja a figyelmet egy jellemző hibára: sok autós nem akarja befizetni a baleseti adót, csak a kötelező díját küldi be, s nem érti, miért van hátralékban. A magyarázat az, hogy a biztosítóknak kötelező beküldeniük az adót, amit a befizetett díjból vonnak le akkor is, ha az ügyfél azt nem kalkulálta be.
A nagyon alacsonyra „méretezett” kgfb- díjak viszont nemcsak a szolgáltatás „lebutítására” kényszerítették a cégeket, hanem veszélybe is sodorhatják az egész rendszert. Ott ugyanis, ahol túl sok a kártérítési igény, de irreálisan alacsony a díj, idő előtt kiürülhet a kassza, s fizetésképtelenné válhat a biztosító – véli Németh.
A kgfb alakulását latolgatva a CLB-nél úgy vélik, hogy drasztikusan emelkedhet azoknak az ügyfeleknek a díja, akiknek idén feltűnően alacsony volt. A biztosítónak ugyanis be kell hoznia a túl nagy elmaradást, korrigálnia kell az árbevételt, ehhez viszont emelnie kell a tarifát. Ezt a „büntetést” csak biztosítóváltással lehet elkerülni – véli a szakértő. Az alkusz ugyanakkor úgy véli, hogy igen jól jön a váltás azoknak, akik az elmúlt időszakban balesetet okoztak, mert biztosítócserével csökkenthetik a vétség miatt megemelt díjukat. Jól járhatnak idén azok is, akik új településre költöztek, házasodtak, gyerekük született vagy netán most kerültek közalkalmazotti státusba, őket ugyanis kiemelten kezelik a cégek, s számos kedvezményt kaphatnak.
Németh szerint idén ismét lesznek együttkötési kedvezmények, elsősorban a lakás-, a casco és a kötelezőbiztosítás árukapcsolása lesz a sláger, s mivel várhatóan túl nagy információdömping lesz, érdemes kivárni, szakértőkkel összehasonlíttatni az ajánlatokat, s megfontoltan dönteni.
Forrás: hirportal.clb.hu
A renitenseknek menniük kell
Kgfb: ezreknek mondja fel a biztosító a szerződést
Több ezer autósnak akkor is biztosítót kell váltania a kötelező kampány végén, ha egyébként nem tenné. Ők azok, akik túl sokba kerülnek a biztosítóknak, ezért azok egyoldalúan felbontják a szerződést. Erről a napokban, legkésőbb december elsejéig értesítik az érintett „renitens” autósokat. Lépjen önként az, aki úgy érzi, ebbe a körbe tartozik, mert most még szabadon válogathat az ajánlatok között.
Több ezer autóst érhet meglepetés a napokban: akarata ellenére felmondja a biztosítója a kötelező gépjármű felelősségbiztosítását (kgfb). Ők azok a „renitens” autósok, akik után túl sok a fizetnivaló, túl gyakran okoznak kárt másoknak és a biztosítójuknak – hívja fel a figyelmet a jelenségre Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs vezetője. A CLB piaci adatokon alapuló becslése szerint a 4 milliós kgfb-szerződések több százalékát, autósok ezreit érinthet a felmondási hullám. Azok, akik nem maradhatnak a régi biztosítójuknál, a napokban kapják meg – vagy már ki is postázták nekik – az egyoldalú felmondólevelet.
Nem új jelenségről beszélünk – szögezi le Németh -, de azokat az ügyfeleket, akiket ez érint természetesen új, kellemetlen meglepetésként érint majd a biztosító lépése. A szakértő szerint ezeknél az ügyfeleknél kimagaslóan magas a biztosító kockázata, amelyet az ügyfél díja nem fedez. A „bélyeget” az érintett autósok viszik magukkal, s bármelyik biztosítónál szerződnek, az átlagosnál drágább tarifát fogják fizetni. Ennek ellenére érdemes még így is összehasonlítani majd az árakat, mert még a magasabb kategóriában is lehet különbségeket találni. Németh azonban azt ajánlja, hogy azok, akik tudják, idén sokat fizetett utánuk a biztosítójuk, mert többször is tetemes kárt okoztak, jobb, ha önként mennek, van még néhány nap, szabadon keresgélhetnek a jobbnál jobb ajánlatok között.
Forrás: hirportal.clb.hu
KGFB: fásult autósok, aktív biztosítók
Felpörgetik a kampányt a finisben
Villámkérdésekkel próbálják felrázni a biztosítók a finis előtt szokásosan leült kgfb-kampányt, és a passzív autósokat. A legtöbb cég azt firtatja levélben és telefonon, hogy váltanak-e vagy maradnak náluk az ügyfeleik, s ha elpártolnak, akkor annak mi az oka. Az összegzésekből kiderül egyebek mellett: az autósok többsége nem hiszi, hogy ez az utolsó nagy árzuhanás, mert évek óta ezt hallja.
Finisbe érkezett a kötelezőbiztosítási kampány, a cégek különféle módon próbálják felrázni az ilyenkor általában kissé fásult, közönyös autósokat. A legtöbben levélben vagy telefonos villámkérdésekkel próbálkoznak kifürkészni ügyfeleik szándékát: mennek vagy maradnak – derül ki a CLB Független biztosítási Alkusz Kft. helyzetértékeléséből. Egy telefonos felméréséből kiderült, a megkérdezett autósok többsége tavaly váltott biztosítót, idén csak akkor mozdul, ha a régi nem becsüli meg őt, vagyis, a mostaninál magasabb díjra„indexálja” a jövő évi tarifáját. Erről egyébként levélben értesíteni kell az ügyfeleket, a legtöbben már meg is tették – ismertette Németh Péter kommunikációs és értékesítési igazgató. Kiderült, a megkérdezettek többsége nem tervez váltást, de azért össze fogja hasonlítani az árakat, s ha mégis jobbat talál, akkor akár az utolsó pillanatban is átszerződik. A megkérdezettek néhány százaléka azonban kifejezetten a pluszszolgáltatások miatt fogja összehasonlítani az ajánlatokat, hogy lássa, hol, mennyiért, mit adnak a kgfb mellé. Az autósok úgy gondolkoznak, hogy adott esetben sokat lehet spórolni, például az assistance – a bizonyos esetekben külföldi tolmácsolást, hazaszállítást, stb. is tartalmazó - szolgáltatással, vagy az aktív kárrendezéssel, amelynek a lényege szerint az ütközéses sérülésekért minden félnek a saját biztosítója fizet, és a cégek egymás között rendezik majd a károsultak felelősségének kérdését. Ezek a részletek fontosak lehetnek a döntésnél - ismertette a tapasztaltakat Németh.
A CLB-nek válaszolók többségénél számít a megbízhatóság, ha elégedett a biztosítójával, akkor nem is fontolgatja, hogy otthagyja. Tavaly egyébként sokan váltottak, közülük most alig néhány százalék tervezi –legalábbis a CLB-nek válaszolók közül.
Egy direkt kérdésre, miszerint újra köti-e a biztosítását csak azért, mert úgy hiszi, hogy ha most nem vált, akkor jövőre akár 5 ezer forinttal is drágulhat a díja, határozott nemmel válaszoltak. Mint ahogy azt sem hiszik már, hogy az idei az utolsó nagy „árleszállítás”, mert túl sok éven keresztül hallották ugyanezt.
A casco díjakkal kapcsolatos kérdésekre a legtöbben a valóságosnál drágábbat tippeltek, jellemzően nem tudják, hogy a biztosítók egymás alá ígérgetésének köszönhetően még mindig a néhány évvel ezelőtt kötelezők árán lehet cascót kötni. A lakásbiztosításukról a legtöbben azt mondták, eddig nem gondoltak rá, de a közelmúltban többször is hallották, hogy itt is jelentős megtakarításokat lehet elérni. Hiszen van már olyan biztosító idén, amelyik megfelezi a kötelező árát, ha nála kötnek lakásbiztosítást is. A felmérésből kiderül, idén a lakásbiztosítások újrakötését is sokan megfontolják– szögezte le a kommunikációs vezető.
Forrás: hirportal.clb.hu
Csapda a biztosításainkban
Súlyos tízezreket spórolhat, aki ügyesen bánik a biztosításaival. Ennek ellenére van, aki évek óta nem vált, mások felmondják a hiteles autó cascóját. Mikor tanulunk már meg spórolni azon, amin igazán sokat lehet?
A szerkesztőségben általános érdektelenség mutatkozott, amikor megkérdeztem, ki vált kötelező biztosítást most, a novemberi átkötési időszakban. Mielőtt feltérképeztem az idei trükköket, meg voltam győződve, hogy nem érdemes a szerződés felmondásával foglalkozni. Pár száz, vagy pár ezer forintos megtakarítás miatt senki nem vág bele a hosszadalmas procedúrába. Tény, hogy a nagy áresés már tavaly lezajlott, akkor átlagosan harminc százalékot engedtek díjaikból a biztosítók. Sokan a korábbi összeg felére redukálhatták a kiadást, idén viszont csak 6-7 százalékos további csökkenés várható. A sok átszerződés miatt előfordult, hogy az ügyfelek bónuszfokozata nem került át az új szerződésbe, a régi biztosító hónapokkal a szerződés felmondása után is követelte a pénzét, az új meg nem küldött csekket.
Az év végi biztosítási fordulók lassan eltűnnek, most mégis érdemes újra átnyálazni meglévő szerződéseinket. Aki 2010. januárja után kötött új kötelező biztosítást, annak attól az időponttól ketyeg a tizenkét hónap, tehát ha májusban írta alá jelenlegi szerződését, a következő májusban válthat, és így tovább. A 2012-es kampány fontos újdonsága, hogy a társaságok már nem csak évente egyszer, november elején, hanem akár hatvan naponta új díjakkal állhatnak elő. Ez, a gyakorlatban az autósok számára lehet előnyös, mivel a piaci verseny tovább fokozódik, a cégek gyorsabban reagálhatnak egymás lépéseire, felcserélődhet az ársorrend.
Ide kívánkozik, hogy azok a cégek hörcsögölték be a legtöbb ügyfelet, akik piacot akartak szerezni, és azoknak adtak különösen nagy kedvezményt, akik egyrészt nem törnek rommá minden évben egy Audit, másrészt van még mit biztosítaniuk, ezért szabadon szpemmelhetők mindenféle ajánlatokkal. Az új rendszerben az évközi kötelezőváltásra jogosultak járnak jól, hiszen elég az évforduló időpontja előtt harminc nappal kiszámolni, melyik társaság mennyivel ígért alá a többieknek. Az érvényes szerződéseket ez nem érinti, vagyis nem kell váratlanul változó biztosítási díjra számítanunk.
Annak ellenére nem szaladnak el az árak, hogy januártól jön a biztosítási adó. Ez a 2012-ben bevezetett baleseti adót váltja, az előbbi beépül az utóbbiba. A kötelező biztosítások után 30 százalékot vetnek ki, míg például a casco esetén ez csak 15 százalék. Mielőtt elkezdenénk hőbörögni, érdemes megjegyezni, hogy a biztosítási adóhoz hasonló az európai uniós országok többségében létezik, ez önmagában nem megszorítás. Az új adónemből az összes biztosításra vetítve körülbelül 54 milliárd forint bevételre számít az állam az első évben, de elvileg ebből fejleszthetik az infrastruktúrát, foltozzák a kátyúkat, felújíthatnak kórházakat, vagyis elvileg jobb és biztonságosabb lesz majd a közlekedés. Meglátjuk.
De kik spórolhatják a legtöbbet, ha idén váltanak? Elsősorban azok, akiknek más biztosításuk is van, és egyszerre, egy cégnél kötnek újat a kötelezővel. A biztosítók nem véletlenül adnak nagy, akár 40-45 százalékos kedvezményeket a csoportos szerződéskötések után, hívja fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független biztosítási alkusz kommunikációs vezetője. Jelentős megtakarításra azok számíthatnak, akik évek óta nem néztek utána, van-e a piacon a meglévőnél olcsóbb lakásbiztosítás vagy casco.
Egyáltalán nem ritka, hogy valaki akár tíz éve folyamatosan az átlagos 7-8 ezer forintos havidíjat fizeti a lakása után, miközben most 2-4 ezer forint számít versenyképes árnak. Nincs átverés a dolog mögött, de sem erről, sem a többi biztosítási díj csökkenéséről nem írnak levelet ügyfeleiknek a társaságok. A kedvezményeket csak az új szerződések után adják, de új szerződést a régi ügyfél is köthet, ha felmondja az előzőt. Ki érti ezt? A CLB kalkulációja alapján ha valaki a háromféle biztosítást ugyanannál a biztosítónál köti meg, az a jelenlegi évenkénti 170 ezer forint összkiadást könnyedén 100 ezer alá csökkentheti. Németh Péter szerint ez a nagy átlag, a pontos összegnek alaposan utána kell nézni.
A tavalyi év autóbiztosítási slágere a minicasco volt, melyet az újonnan kötött kötelező mellé ajánlottak a cégek. Ezek a konstrukciók csak egy-egy kárfajtára vonatkoztak, ezért nagyon olcsón, jellemzően 1500-2000 ezer forintos havidíjért lehetett igénybe venni őket, természetesen a kötelező biztosításon felül.
Az idei sláger a bónuszbiztosítás lehet, ami ugyanez, kicsit mégis más. Ez is egy egyszerűsített casco, melynek lényege, hogy ha az autós kárt okoz, és bónuszbesorolását csökkentik, netán malusba kerül, az ebből adódó díjemelkedést teljes egészében lenyeli a biztosító. Nem árt tudni, hogy a megoldás jogszerűségét jelenleg is vizsgálja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Egyébként aki idén összetört egy másik autót, annak amúgy is érdemes új biztosító után néznie, hiszen ott új ügyfélként még akkor is alacsonyabb lesz a díj, ha a bónuszbesorolás csökkenését papíron így sem úszhatja meg.
Nincs olyan hét, amikor nem fordul Autójogászunkhoz legalább egy olyan autóhitel-károsult, akitől ellopták a fedezetet jelentő autót. Ilyenkor a bank azonnal felmondja a szerződést, és egy összegben követeli a teljes tartozást, jellemzően több millió forintot. Erről is írtunk már. Tipikus magyar jelenségről van szó, mert bár évekkel ezelőtt kizárólag úgy lehetett alacsony indulóval új autót vásárolni, ha arra cascót is kötött a tulajdonos, azt sokan az első adandó alkalommal felmondták, és bejelentették a bankjuknál, hogy no casco konstrukcióban törlesztenének tovább. A bankok akkor sem feltétlenül bontották fel a hitelszerződést, ha látták, hogy az ügyfél nem fizeti a biztosítást, ezért a casco időközben megszűnt. A fentiek tükrében ez életveszélyes garasoskodásnak tűnik.
Miért voltak ilyen ostobak? A bank ilyenkor általában 3-4 ezer forinttal megemelte a havi törlesztő részletet, de belement a váltásba, hiszen a haszon tisztán nála maradt, a kockázatot pedig az ügyfelére háríthatta. Az ügyfél az akkori casco-díj és a fenti többletköltség közti különbözetet spórolta meg. Hát ezért. Közben elszálltak az árfolyamok, az előbb említett többlet mostanra akár 6-7 ezer forintra nőtt, míg egy teljes értékű casco díja egy átlagos, kompakt autó, mondjuk a pár éves, budapesti tulajdonosú Ford Focus esetében jelenleg 3-4 ezer forint lehet, szintén havonta. Tehát, kedves leendő hitelkárosultak, a feladat egyszerű: vissza kell csinálni az egészet, mégpedig azonnal. Így az autójukon megint lehet biztosítás, ezért nem kell a biztos anyagi csődtől tartani, ha ellopják. Ne várják, hogy a bank szóljon. Nem fog. Nem érdeke.
Ötszázezer autótulajdonos válthat kötelező biztosítást a hónap végéig, és a sorozatos szabályváltozások miatt ez lehet az utolsó nagy év végi roham Magyarországon. A CLB rendszerébe vasárnap este lépnek be a legtöbben, akkor van rá idő, már ha egyáltalán eszünkbe jut ilyesmivel foglalkozni. Mivel a nemi alapú megkülönböztetést törvény tiltja, idén először nem jár külön kedvezmény a hagyományosan biztonságosabban vezetők női ügyfeleknek a kötelezők díjából, de a lakásbiztosítás és az autócasco esetében ez a szabály csak januártól érvényes.
Akár újabb évek is eltelhetnek, amíg a több biztosítással rendelkező autósok rájönnek, érdemes legalább évente egyszer foglalkozni a nyűgös papírmunkával. Addig tovább ömlenek az egyébként megtakarítható milliárdok a három nagy lakásbiztosító, az Allianz, az Aegon és a Generali kasszájába és sajnos biztosan csődbe visznek majd néhány tucat családot a legrosszabb pillanatban ellopott hiteles autók. Aztán szépen lassan felébredünk, és elkezdünk végre ezen is spórolni. Persze ez nem biztos.
Forrás: totalcar.hu

