2010.05.12
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
James Bond milliárdos kárt okozott
2015 december 17.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás
Novemberben a legszenzációsabb filmesemény a 007 Spectre – A Fantom visszatér című film premierje volt, melyben a 007-es ügynök újra akcióba lépett. Az Allianz szakértői megvizsgálták James Bond milyen károkat okozott a filmben, ezt követően áttekintették, hogy a Military Intelligence Section 6 (MI6) ügynökeinek milyen biztosításokat érdemes kötniük a hétköznapjaikra.
A 007-es filmek rendezői eddig egyetlen epizódban sem aprózták el a látványos akció jeleneteket, ezért biztosak lehettünk abban, hogy most is elmaradhatatlan kellékei lesznek a hatalmas robbanások, az autós kaszkadőr jelenetek, valamint a rengeteg személyi sérüléssel járó baleset.
A különleges ügynök külföldi utazásai során több mint 70 millió forint értékű kárt okoz a különböző ingatlanokban. Habár a filmben megjelenő vadonatúj Fiat 500-asban a 007-es ügynök nem tett 500 ezer forintnál nagyobb értékű kárt, a többi felelősségbiztosítás terhére elkönyvelhető kártérítési limitet bőven meghaladták a becsült kártérítési összegek. A számos légi járműben, terepjáróban, valamint az Aston Martinnal okozott károk összesen több mint 4,5 milliárd forintnyi kárösszeget is jelenthetnének, ha a valóságban felbecsülnénk őket. „A károk jelentős részét a biztosító nem is fedezhetné a valóságban az érvényes kgfb törvény alapján, ugyanis káreseményenként a személyi sérüléssel járó károkra a kártérítési limit 1,6 milliárd forint, a dologi károk fedezetére pedig 500 millió forint” – mondta dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója.
Az Allianz szakértői azt javasolnák egy MI6 ügynöknek, vagy a filmben szereplő titkosszolgálati munkatársnak, hogy a kgfb-n kívül mindenképpen rendelkezzen az alábbi biztosítási fedezetekkel:
- Általános utasbiztosítás
James Bond rengeteget utazik, egy héten belül akár többször is. Fontos, hogy az utasbiztosítást olyan elemekkel is kiegészítsük, ami nemcsak véd bennünket, de megkönnyíti a mindennapi ügyintézést is. A külföldön ellopott mobiltelefon jogtalan használatából eredő költségek fedezésére az utazási assistance biztosítás a legalkalmasabb. Ha véletlenül (vagy akció közben) elhagyná egy ügynök az okostelefonját, akkor az érzékeny tartalmú üzenetek, fotók és információk már nem biztos, hogy visszanyerhetőek a szolgáltatónál, de az ebből fakadó anyagi veszteség térítését kérheti a biztosítótól.
- Jogsegély Assistance
James Bonddal – akinek külföld a műveleti területe – gyakorta megesik, hogy külföldön szenved el vagy okoz balesetet. Számára kellemetlen lehet a rendőrségi egyeztetés olyan idegen nyelven, amit nem beszél. Érdemes tehát a jogsegély biztosításokat is megtekinteni, mert akár már egy csomag rágógumi áráért is segítséget nyújt a biztosító, akár az ügyvédi közreműködésben, vagy az eljárási és szakértői költségek kifizetésében.
- Légi jármű biztosítás
A repülőgépek biztosítása mind a tulajdonosnak és az üzemeltetőnek is fontos, hiszen – ahogy ezt a filmben is láthattuk – egy balesetnek mindig komoly anyagi következményei lehetnek. A légi jármű biztosítások között található a géptest biztosítás, amely csak a repülőgép géptestében keletkezett károkra terjed ki, a balesetbiztosítás a légi jármű utasainak kárát is fedezheti, illetve a légiközlekedési tevékenységet folytatók részére is rendelkezésre áll felelősségbiztosítás, ami harmadik személynek okozott károk fedezetére vonatkozik.
- Egészségbiztosítási megoldások
A 007-es ügynök nemcsak másokra, de önmagára nézve is egészségi kockázatokat rejtő tevékenységeket folytathat. Az emberi életpálya kezdeti szakaszában elsősorban a baleseti kockázatok jelentenek kiemelt veszélyforrást, de a kor előrehaladtával egyre intenzívebben megjelennek a betegségi kockázatok is. Egy kevésbé súlyos, de elhúzódó betegség esetén fel kell készülni a kórházi tartózkodással összefüggő megnövekedett kiadásokra és átmeneti bevételcsökkenéssel is számolni kell a munkából való kiesés miatt, egy komolyabb betegség esetén a fentieken túl arra is gondolni kell, hogy nagymértékben megváltozik az ember élete, ami jelentős és azonnali pénzügyi nehézségeket okoz.
- Nem árt, ha felkészülünk a váratlanra is
A filmben számos olyan káreset történik, amelyre a szerződési feltételek szerint a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki, illetve a balesetek többségénél nincs kizárólagos felelős, hanem több vétkes fél együttes károkozásáról beszélhetünk, ezek bonyolíthatják a kárrendezés folyamatát. A felelősségbiztosítás esetében, ha kiderül, hogy szándékos vagy súlyos gondatlan magatartásnak a következménye a károkozás, ez a biztosítót nem feltétlenül mentesíti a kifizetéstől, s a biztosító a törvényi feltételek alapján felszólíthatja a károkozót, hogy térítse meg a károsult számára kifizetett kártérítési összeget. Így érdemes az MI6 kötelékében ezekre az esetekre is valamennyi plusz tartalékkal rendelkezni, ha szupertitkos küldetésre indulunk.
Forrás: brandtrend.hu
Időben fékezzünk, vagy hajtsunk a vadnak!
2015 december 07.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Időben fékezzünk, vagy hajtsunk a vadnak, ha a kocsink elé téved az úton - tanácsolja a szakértő. Kártérítésre csak ritkán számíthatunk. Bár tervezték, a kötelező biztosítás egyelőre nem terjed ki vadkárra.
Súlyos sérüléseket szenvedett egy autó utasa november 28-án a 43-as főúton, amikor a másik irányból érkező kocsi sofőrje egy útra szaladó vaddisznót kikerülve összeütközött velük.
– Főleg télen kell számítani errefelé hasonló esetekre, amikor a vadak nem találnak könnyen élelmet, és ezért gyakran átmennek a közutakon – magyarázta Jakab Csaba. A szegedi autósoktató, aki hobbiként vadászik is, azt javasolja, csak annyira hajtsunk gyorsan, hogy egy vad váratlan felbukkanásakor időben meg tudjunk állni. Satufék és elrántott kormány helyett erőteljes és folyamatos fékezéssel álljunk meg, vagy hajtsunk az állatnak! – Még mindig jobb elütni egy vaddisznót vagy őzet, mint nekimenni egy másik autósnak vagy az árokba hajtani – hangsúlyozta. Sokat elárul a környező megyékben élők vezetési szokásairól, hogy az őzgázolások kétharmada az Alföldön történik, és nem hegyvidéken – jegyezte meg az autósoktató, aki szerint sokkal tudatosabban kell a volán mögött ülőknek készülniük az útra szaladó vadakra, főleg ha ezt KRESZ-tábla is jelzi.
Egy vad miatt bekövetkezett balesetnél az autós és a vadgazdálkodó társaság a felróhatóság mértéke szerint osztozik a kárban. Ha egy vadászatnál például az út felé hajtják az állatokat, a vadásztársaság felelős lehet egy bekövetkező balesetért. Ha viszont kint van a vadveszélyre figyelmeztető KRESZ-tábla, és mégis baleset történik, általában mindkét fél maga vállalja és téríti meg a saját kárát – erősítette meg információnkat több forrásunk is. Ugyan a korábbi tervek szerint Nyugat-Európához hasonlóan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kiterjesztették volna vadkárra is, az elfogadott és januártól hatályos új vadászati törvénybe végül mégsem került bele ez a módosítás. Aki tehát kártérítést szeretne kapni egy ilyen baleset után, annak továbbra is ajánlott cascót, illetve más kiegészítő biztosítást kötnie – tudtuk meg Komoly Tamástól, az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének titkárától.
Mit kell tenni, ha vaddal ütközünk?
1. Értesítsük a rendőrséget. A hatóság megkeresi az illetékes vadásztársaságot és rögzíti a baleset körülményeit, illetve a keletkezett károkat.
2. Készítsünk fotókat – akár telefonnal – a helyszínről, a vadról és a megsérült kocsiról. Ez hasznos lehet egy kártérítési pernél.
3. 30 napunk van, hogy jelezzük az esetleges kártérítési igényünket a vadásztársaságnak a jelenlegi szabályozás szerint.
4. Soha ne vigyük el az elpusztult vadat a helyszínről, az ugyanis az állam, illetve a vadgazdálkodó tulajdona, így lopásnak számít.
Forrás: Délmagyar
Kilendülhet az Astra-károsultak ügye a holtpontról
2015 december 04.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Jóváhagyta a bukaresti törvényszék a román Astra biztosító elleni csődeljárást csütörtökön, amelyet az összevont pénzügyi felügyelet (ASF) kezdeményezett. A törvényszéki döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújthatnak még be a tulajdonosok, de a fellebbezés nem halasztó hatályú.
Az Astrát augusztus végén nyilvánította fizetésképtelenné az ASF, megvonva működési engedélyét arra hivatkozva, hogy a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. Azóta az Astra 1,8 millió romániai ügyfele közül csaknem 60 ezer fordult kártérítési kérelemmel az állami garanciaalaphoz, a kárigényük – a Hotnews.ro portál szerint – mintegy 650 millió lejre rúg.
Az Agerpres hírügynökség úgy tudja, ugyancsak a román garanciaalap vette át az Asra 191 ezer magyarországi biztosítási kötvényét és a magyarországi ügyfelek által benyújtott 4800 kártérítési igény rendezését. A biztosító németországi fiókjától 6100 kötvényt és 200 kárigényt, a szlovákiai fióktól pedig 23 ezer biztosítást és 640 kárigényt vett át a román garancialap.
Az Astra romániai károsultjai azt remélik, hogy a törvényszék csütörtöki döntése nyomán ügyük kilendül a holtpontról és a garanciaalap megkezdi a kifizetéseket.
A működési engedély megvonásakor az ASF elnöke sietett megnyugtatni az érintetteket, hogy a jelenleg egy milliárd lejjel rendelkező garancialapban elegendő fedezet van arra, hogy a 700 millió lejre becsült kárterítési kötelezettséget átvállalja a csődbement Astrától.
Romániában a kártérítések felső határa 100 ezer euró (31 millió forint) mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében.
Az akkor még piacvezető Astra élére tavaly februárban rendelt ki felügyeleti biztost az ASF, amely 490 millió lejes tőkeemelést rendelt el. A részvényesek csak 70 millió lejes tőkeemelést hajtottak végre. A felügyeleti biztos kirendelésekor az Astra portfóliója 800 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból és 2 millió 150 ezer lakásbiztosításból állt.
Az Astra csődje nyomán 20 és 200 százalék közötti mértékben drágultak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások Romániában.
Forrás: Biztosítási Szemle
Figyelem! Kedd éjfélig válthat kötelezőt
2015 november 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Akiknek az év végével jár le a kötelező gépjármű felelősségbiztosításuk (kgfb-jük) azoknak a meglévő biztosítójuknál legkésőbb december elsején éjfélig kell felmondaniuk azt, a nagy alkusz cégek kedden legkésőbb 14 óráig fogadják el a felmondást – közölték a társaságok az MTI-vel.
A szerződésüket felmondóknak tudniuk kell azt, hogy az új biztosítóval az év utolsó napjáig is megköthetik a szerződést. Akik alkuszon keresztül intézik a kgfb-váltást, azoknak a felmondással egy időben az új szerződést is megkötik a közvetítő társaságok.
A biztositás.hu ügyvezető igazgatója, Rácz István az MTI-nek elmondta, hogy kedden 12 óráig fogadnak el felmondást.
A netrisk.hu délután 2 óráig is elfogadja a felmondást, de csak akkor, ha az ügyfél korábban adott már ennek a cégnek alkuszi megbízást – mondta Sebestyén László vezérigazgató.
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. is délután 2 óráig fogadja el a megbízást, de arra kéri az ügyfeleit, hogy azért maguk is küldjenek egy elektronikus levelet a meglévő biztosítójuknak arról, hogy felmondják a köztük lévő szerződést. Erről Németh Péter, a CLB kommunikációs és értékesítési igazgatója tájékoztatta az MTI-t.
Tavaly az év végi kgfb-kampányban 300 ezer autós váltott biztosítót. Idén ettől kevesebben lesznek, a biztositás.hu becslése alapján 280 ezren, a netrisk.hu 200-220 ezer, míg a CLB 200-250 ezer váltóval kalkulál.
Új elem az idei kampányban, hogy az autósok – látva azt, hogy minden biztosító díjat emelt – akár a 2-3 ezer forintos díjemelést is elfogadták, és nem kerestek olcsóbb biztosítót.
Felfüggesztett Köbe
2015 november 16.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Általános
Nem köthet kötelező biztosításokat a Köbe, miután a jegybank felfügesztette az egyesület termékértékesítését.
Felfüggesztette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Köbe Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) termékértékesítését. A biztosító az intézkedés visszavonásáig nem köthet új szerződést, leszámítja a díjnemfizetés kapcsán megszűnt szerződések visszakötését.
A biztosítónál lévő szerződések továbbra is érvényesek maradnak, és azok a szerződések is életbe lépnek, amelyeket az elmúlt napokban a jegybanki intézkedés előtt beküldött ajánlatok alapján kötöttek. A többi köbés biztosítást nem érinti a korlátozás, csak új kgfb-t nem értékesíthet a biztosító. A köbés autósok által okozott károkért ugyanakkor helyt kell állnia.
Az intézkedésekre a biztosító nem kellően megalapozott díjpolitikája, a megengedhetőnél lényegesen nagyobb befektetési kockázata és kedvezőtlen tartalékhelyzete miatt került sor – közölte a jegybank. Az MNB korlátozta azt is, milyen eszközökbe fektethet a Köbe, és egy olyan pénzügyi terv elkészítését is előírta, amelynek végrehajtása révén a biztosító maximum 6 hónap alatt megszünteti a megállapított tartalékhiányt.
A Köbét nagyon súlyosan érinti ez a jegybanki intézkedés, mivel a biztosító díjbevételének oroszlánrésze a kgfb-ből jön. Tavaly 7 milliárd forintos díjbevételt ért el az egyesület, ebből 6 milliárd forintot tett ki a kgfb, az idei első fél évben a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint 5,3 milliárd forint volt a díjbevételük, ebből csaknem 4,7 milliárd volt a kötelező biztosítás. Ezzel az idei első hat hónapban a Köbe volt az ötödik legnagyobb játékos a kgfb-piacon, tavaly hetedikek voltak az összesítésben.
Szerző: Herman Bernadett
Negyedmillió kgfb-váltóra számít az FBAMSZ
2015 november 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Az idei év végi kgfb-kampány az első, amelyben az autósoknak már kevesebb mint a fele érintett. Ennek megfelelően az érezhető díjemelés ellenére sem vár 180 ezernél több biztosítóváltót a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A saját biztosítójukhoz újraszerződőkkel és az Astra még meglévő ügyfeleinek átszerződéseivel együtt a szövetség mintegy 250 ezer szerződésváltással kalkulál, ami némileg elmarad a tavalyi év 270 ezres szintjétől.
Az idei kampány aktivitását erősítheti, hogy a tavalyinál nagyobb, óvatos becslések szerint is 15 százalék körüli az átlagos díjnövekedés, valamint az, hogy ismét több biztosító kínál kedvezőbb díjat újonnan kötő ügyfeleinek, ugyanakkor egy év alatt az autósok újabb 8-10 százaléka került ki az év végi váltók köréből, és az idén nincs olyan biztosító, aki kiugróan kedvező ajánlatokkal próbálná a többiektől átcsábítani az ügyfeleket.
A piaci szereplők figyelme ma már sokkal inkább az év közben váltókra koncentrálódik: az érintett 15 biztosító(azóta az Astra már kiesett ebből a körből) az elmúlt évközi időszak során 77-szer módosította kisebb-nagyobb mértékben tarifáit annak érdekében, hogy minél pontosabban elérhesse a megcélzott ügyfélkört. A tapasztalatok szerint a biztosítók egyre jobban képesek figyelni a megfelelő kár/díj egyensúly beállítására is.
„Az idei kampányban is a független alkuszok kínálják a legösszetettebb ügyféltámogatást – hangsúlyozza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Kalkulátoraik megbízhatóan hasonlítják össze a biztosítók árajánlatait, a kalkulált díjra pedig árgaranciát is vállalnak. Más összehasonlító rendszerekkel szemben pedig olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint az előző szerződések felmondása, az együttkötési kedvezmények bemutatása, képviselet a kárrendezés során, vagy éppen segítség az elakadt biztosítási adminisztráció előremozdításában. Ezért nem meglepő, hogy az időszak során kezdeményezett szerződésváltások mintegy 80 százalékát az alkuszokon keresztül intézik az ügyfelek.”
Ismét foglalkozni kell a flották kötelezőjének és a direkt kárrendezésnek a kérdésével
Az Astra Biztosító problémái miatt vétlen károsultak ezreinek kellett hetekig kálváriát járniuk szervizek, biztosítók és hatóságok háromszögében, mielőtt egyedi megoldás született problémájukra. Minderre nem került volna sor, ha Magyarországon is bevezették volna már a FBAMSZ által régóta kezdeményezett direkt kárrendezést.
A direkt kárrendezés lényege, hogy a balesetben résztvevő vétlen félnek nem kell megkeresnie a károkozó biztosítóját, a kárt a saját biztosítójával rendezheti – ez utóbbi maga egyezik majd meg a másik fél biztosítójával. Bevezetése végre megvalósítaná a károsultak védelmét. Miközben minőségi javulást eredményezne a biztosítói szolgáltatásban, hozzájárulna a gazdaság fehérítéséhez is – magyarázza a FBAMSZ elnöke. – Ezért szövetségünk továbbra is fontos célkitűzésének tartja, hogy ez a szolgáltatás – akár fokozatosan, elsőként csak a töréskárokra alkalmazva – a hazai piacon is általánossá váljon.”
További jelentős, rendezésre váró probléma a flották kérdése. Jelenleg a biztosítók a szigorú szabályozás miatt egyedi, cégre szabott flottadíjakat hirdetnek (akár adószám alapján specifikálva), egyes társaságok díjhirdetéseinek csaknem felét ezek teszik ki. A túlszabályozott, bonyolult rendszer az elmúlt fél évtized összegyűjtött tapasztalatai alapján könnyen egyszerűbbé válhatna: ehhez mindössze a flotta fogalmának egyértelmű törvényi definíciójának meghatározásával egyidejűleg a flották kgfb-jét oda kell sorolni, ahová logikusan is tartozik: a vállalati vagyonbiztosítás kategóriájába.
Az Allianz Hungária a legjobb magyar biztosító
2015 november 11.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Általános
Az Allianz Hungária Zrt. is indult a World Finance londoni székhelyű, piacvezető pénzügyi szaklap pályázatán, ahol 2007 óta évről évre díjazzák a világ legjobb, leginnovatívabb és legeredményesebb vállalatait különböző kategóriákban. Idén 10 kategóriát indított a pénzügyi lap, ezek között a biztosításszakmai díj elnyeréséért nyújtott be pályázatot az Allianz.
A World Finance olvasóközönségének szavazatai alapján az Allianz Hungária Zrt. idén bekerült Magyarország 3 legjobb biztosítója közé, amelyek közül szakmai zsűri döntött arról, hogy ki kapja a legjobb biztosító társaságnak járó díjat. A World Finance Global Insurance Award 2015 versenyen a kvantitatív és kvalitatív válaszok alapján az Allianz Hungária Zrt. nyerte el a legjobb magyar General Insurance Company címet.
„A World Finance Global Insurance Award 2015 versenyen elnyert díjunk abban erősített meg, hogy folytassuk a digitalizációs és innovációs törekvéseinket. Számunkra kiemelten fontos az, hogy az Allianz Hungária név továbbra is egyet jelentsen a stabilitással és a megbízhatósággal. 2015-ben is folytattuk azt a munkát, hogy ügyfeleink igényeihez igazodó, kiemelkedő szolgáltatásokat nyújtsunk. A mobil POS bevezetése révén tanácsadóinknál egyszerűen, gyorsan és biztonságosan bankkártyával is lehet rendezni az első, az esedékes vagy akár a késedelmes díjat. Ha pedig ügyfelünk a telefonos ügyintézést részesíti előnyben, akkor a magyar biztosítási piacon elsőként az Allianznál élhet a telefonon keresztüli bankkártyás fizetési lehetőséggel. Megújult a honlapunk is, aminek köszönhetően lehetővé vált, hogy web-oldalunk minden platformon – a hagyományos számítógépek után már a rohamosan terjedő táblagépeken és okostelefonokon is – egységes megjelenésű, jól használható legyen, és dizájnjában, valamint webes megoldásaiban is megfeleljen a legújabb trendeknek” – mondta Kisbenedek Péter elnök- vezérigazgató.
(Forrás: Biztosítási Szemle)
Csavar egyet a kgfb tarifák szabályozásán a kormány
2015 november 10.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
A biztosítók korábbi ügyfeleik hűségét tudnák csak ezentúl díjtarifájukban elismerni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosítására ma benyújtott törvényjavaslat szerint, vagyis lényegében megfordítanák a mostani szabályozást.
A Balla György és Gulyás Gergely fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat indoklása szerint egyes kgfb-t kínáló biztosítók az elmúlt években csak az új ügyfelek részére tettek kedvezőbb ajánlatot az új biztosítási időszakra, régi ügyfeleik szerződése az újakhoz képest rosszabb feltételekkel módosult.
A törvényjavaslat ezt a tendenciát kívánja megfordítani úgy, hogy a biztosítók korábbi ügyfeleik hűségét tudják csak díjtarifájuk kialakításánál elismerni.
A javaslat kifejezetten rögzíti, hogy a díjtarifák közötti különbségtételre csak a régi ügyfél javára van lehetőség. Ezt a tényt a biztosító köteles a honlapján és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben folyamatosan feltüntetni.
A biztosítóknak figyelemfelhívásra alkalmas módon értesíteniük kell ügyfeleiket az évforduló előtt arról, hogy a díjtarifa a már meglévő ügyfelek számára nem lehet hátrányosabb az új ügyfelekhez képest, továbbá arról, hogyan módosul a szerződés a régi ügyfél javára az új szabályozás bevezetésének eredményeként.
A törvény elfogadása esetén a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba. Az új szabály a hatálybalépést követő naptól meghirdetett díjtarifa által érintett összes szerződésre vonatkozna.
(forrás: MTI - Portfolio)
Ránk szakadt a kampány
2015 november 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Bár nem olyan vehemensen, mint a megelőző években, de az idén is ránk szakadt az autósok kötelező biztosításának kampánya.
Sok gépkocsi-tulajdonos ugyanis az év végi időszakban válthat egyszerűen talán olcsóbb biztosítóra. Nagy kérdés, hogy érdemes-e? Hogy ezt eldönthessük, tanácsos megnézni az internetes kalkulátorokat, illetve biztosítási szakértő ismerős tanácsát is kikérhetjük. November 2-tól indult a kampány, ekkor hozták nyilvánosságra új ajánlataikat az egyes biztosítók. Aki arra számít, hogy a korábbi évek biztosítási díjai szinte öngyilkos mértékű csökkentésének előnyeit élvezheti, téved.
Az első napok elemzései szerint egyértelműen rosszabbodott a helyzet: tavaly október vége óta több mint 25 százalékkal emelkedtek az évközi díjak. Bár az év végi biztosítóváltás egyre kevesebb tulajdonosra vonatkozik, a statisztika szerint így is 1,92 millió autós – az összes 44 százaléka – érintett a mostani kampányban (tehát még mindig bőven ez a legnagyobb változást hozó biztosítási időszak).
Akik most válthatnak, egyre értéktelenebbek a biztosítók számára. Ugyanis mind öregebb autókat használnak – csak azoknak fordul január 1-jén a biztosítása, akik 2010. január 1. előtt vásárolták a kocsijukat –, s ezekre a kötelező mellett egyre nehezebb eladni más biztosításokat, márpedig a társaságoknak ez utóbbiak hozzák az igazi üzletet, míg a kötelező alig. Ráadásul a mostani kampányban érintett autósok biztonságosabban vezetnek, azaz a bónuszuk magasabb, így a kötelező biztosításuk díja az alacsonyabb kategóriákba sorolódnak. Hogy végül a kampányban milyen átlagárakkal lehet kalkulálni, arra csak a hónap közepén derül fény: akkorra köttetik meg elegendő számú új szerződés, amiből kiderül, hogy a biztosítót váltók kit választanak.
(forrás: Szabad Föld)
Sokat fizetsz? így csökkentsd negyedével a köteleződ díját
2015 november 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Tízből négy autós a napokban kapja meg azt a levelet amiből kiderül, mennyi lesz a jövő évi kgfb díjuk. A tarifákkal azonban nem biztos, hogy mindenki elégedett lesz. Hogyan csökkenthetjük a biztosításunk díjait, mik azok a kedvezmények, amiket nem szabad kihagynunk idén?
Legkésőbb jövő héten minden autós megkapja a jövő évi kötelező biztosítás indexdíját levélben, feltéve, ha ahhoz a 40 százalékhoz tartozik, akinek január 1-én van a biztosítási fordulónapja. Ha biztosítót szeretnénk váltani, akkor 30 nappal a szerződés fordulónapja előtt fel kell mondanunk (december 1-ig) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításunkat (kgfb).
Az interneten már 60 nappal a forduló előtt megtalálhatóak a jövő évi díjak, a korábbi biztosításunk indexdíját azonban lehet, hogy csak 50 nappal előtte kapjuk meg, ami azt jelenti, hogy 20 napunk van arra, hogy eldöntsük, szeretnénk-e biztosítót váltani, de nem feltétlenül ez a legjobb megoldás, ugyanis:
Ez nem fogy el, mint a friss kenyér. Meglepően alacsony is lehet a jövő évi díjunk, ezért mindenképpen érdemes megvárni az indexlevelet
- mondta a Pénzcentrum kérdésére Németh Péter, a CLB biztosítási alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.
Mi a teendő, ha megkaptuk a levelet?
Akár a tavalyinál alacsonyabb, akár magasabb díjak szerepelnek az indexlevélben, mindenképp érdemes szétnéznünk a biztosítók ajánlatai között, ez ugyanis nem kerül pénzbe és nem kötelez semmire. Ez a legegyszerűbben az online kalkulátorok segítségével tehetjük meg. Arra viszont figyeljünk, hogy ha már felmondtuk a szerződésünket, akkor nem köthetjük újra ugyanazokkal a feltételekkel. Ha pedig már megkötöttük az új szerződést, akkor már nem köthetünk újat a jövő évi fordulóig.
Mivel csökkenhetjük a díjakat?
A legalacsonyabb díjakhoz két dolgot kell betartani: minden adatunkat pontosan adjunk meg és minden kedvezményre jogosító kérdést töltsünk ki
- javasolja Rácz István, a Biztosítás.HU portál ügyvezetője. Ez azért lényeges, mert a kedvezmények összevonhatók, így a biztosítási díjunk akár negyedével is csökkenhet.
A várhatóan legnépszerűbb kedvezményekkel számolva 5 és 20 százalék közötti díjcsökkenést is elérhetünk összesen. Az idei kampány legnépszerűbb kedvezménytípusai
- A díjfizetés gyakorisága és
- A díjfizetés módja lehetnek.
A díjfizetés gyakoriságánál annál nagyobb a kedvezmény mértéke, minél kevesebb részletben fizetjük be a díjunkat. A legnagyobb kedvezményt tehát akkor kaphatjuk, ha éves díjfizetést vállalunk, vagyis az egész éves díjat előre befizetjük.
A díjfizetés módjánál a csekkes befizetés helyett az elektronikus utak valamelyikét választva spórolhatunk. A banki átutalás mellett a bankkártyás fizetéssel és a csoportos beszedési megbízással is spórolhatunk.
Ha éves fizetést és csoportos beszedési megbízást választunk, akkor 5 és 20 százalék közötti kedvezményt kaphatunk ahhoz képest, mintha havi csekkes fizetéssel egyenlítjük ki a díjainkat. Ez akkora kedvezményt jelent, ami biztosan megéri, hiszen ilyen szintű kamatokat csak kivételesen magas kockázat vállalásával érhetnénk el a pénzünkön.
A fenti két kedvezménytípuson felül a lakásbiztosítással egybekötött kgfb adja az egyik legjelentősebb kedvezményt.
Nem érdemes az olcsóbb kötelező biztosítás miatt olyan lakásbiztosítást kötni, ami vagy nem nyújt kellő fedezetet, vagy drágább, mint a már meglévő biztosításunk. Persze előfordulhat, hogy a kgfb mellé ajánlott lakásbiztosítás a számunka ideális védelmet adja, azonban ez ritka
- tette hozzá Rácz István.
Kinek lehet még kisebb a díja?
Tovább is csökkenhet a díjunk, ha néhány dologra odafigyelünk. A sportautók és nagyteljesítményű gépjárművek díjai jellemzően jóval magasabbak, a kifejezetten családi célra gyártott, átlagos teljesítményű autók díjai alacsonyabbak az átlagnál. Ha tehát ez utóbbi típus mellett tesszük le a voksunkat autóváltáskor, könnyen lehet, hogy a kötelező biztosításunk is olcsóbb lesz.
Az életkor is meghatározó, az idősebb, megfontoltabb vezetők díjai jellemzően alacsonyabbak. Azonban nemcsak a megfontoltságnak köszönhető ez, ők általában az autójukat is kevesebbet használják, vagyis kisebb az esélye egy általuk okozott balesetnek.
Szintén jelenetős eltérések lehetnek a díjszabáskor a lakóhely szerint. A Budapest belső kerületeiben lakó autósoknak a legdrágább a biztosításuk, míg a vidéki kis falvak lakóinak a legalacsonyabb.
Ha ezt a három tényezőt figyelembe vesszük, akár négyszeres eltérés is lehet a kgfb díjában.
Míg egy vidéki idősebb autós kis teljesítményű autója után 8-9 ezer forintos éves díjat fizethet, addig egy belvárosi középkorú férfi a sportos gépjárművére akár 35-40 ezer forintos kötelező díjjal is kalkulálhat.
(forrás: Pénzcentrum)