A biztosítók tavaly novemberben jelentették be, hogy 2015-höz képest az idén lényegesen magasabb kötelező biztosítási díjjal kell számolniuk a fuvarozóknak. Sok cég 100 százalékos díjemelkedésről számolt be a NiT Hungary felmérésben , a lapunknak nyilatkozó szakértő és ágazati szereplők szerint azonban olykor ennél is nagyobb mértékű a díjemelés, ami ellehetetleníti a kisebb vállalkozásokat. A helyzeten a baleseti adó eltörlése segíthetne.

Tavaly szembesültek azzal a fuvarozók, hogy a biztosítótársaságok jelentősen megemelték a kötelező biztosítási (kgfb) díjakat. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) tagjainak körében végzett felmérése szerint a 3200 megkérdezett vállalkozás fele 10-50 százalék közötti, egynegyede ennél magasabb, 100 százalék feletti díjemelkedésről számolt be. Míg 2010-ben egy nyerges vontató éves kgfb-díja 250 ezer forint körül volt, a jelenlegi díj – kármentesség esetén – 400-600 ezer forint között alakul, de kárelőzmény nélküli új belépőnek már 800 ezer forint a vontatóra adott legkedvezőbb tarifa.

Évente 1,5 millió
Az áremelkedés különösen a kisebb vállalkozásokat érinti súlyosan, a megnövekedett költségeket ugyanis nem tudják beépíteni a fuvardíjakba, kigazdálkodni pedig nem tudják. Nagyságrendileg kétszáz százalékos díjemelkedést tapasztalt a Piac&Profitnak neve elhallgatását kérő nyilatkozó másik fuvarozócég vezetője is – de van olyan járművük is, amelynek már volt koccanása, és ebben az esetben 400 százalékkal emelkedett meg a díjtétel. Mint elmondta, az eddigi 300-400 ezer forintos éves díj helyett már 1,5 millió forintra is tehető így az éves teher, amelyet nem tudnak kigazdálkodni. A fuvardíjak emelése nem életképes megoldás a piacon, ugyanis a megbízók, az üzemanyagárak csökkenésével együtt éppen a fuvardíjak csökkentését szeretnék elérni. A fuvardíjból származó bevételek azonban most csak a fenntartáshoz elegendőek, a használatból eredő értékcsökkenés ellensúlyozására, – vagy akár fejlesztésre, új gépjármű beszerzésére – már nem marad forrásuk. Ezen nem segítene az sem, ha esetleg pályázati forrást vennének igénybe új járművek beszerzésére, hiszen sok esetben az ehhez szükséges önerőt akkor sem tudnák kifizetni, ha lennének a közúti szolgáltatásokra dedikált uniós források.

Így viszont sok cégnél maradnak a régebbi járművek, amelyekre magasabb kockázati tényezőként tekint a biztosító – és így a kötelező biztosítás díja is magasabb. A fuvarozócég vezetője szerint már az is óriási könnyebbség lenne, ha a kormányzat által kivetett harminc százalékos baleseti adót eltörölnék. Addig is azzal próbálkoznak, hogy figyelik a fordulónapokat és nem flottaként – mivel a kedvezményeket úgy is eltörölték, – hanem egyenként biztosítják a járműveiket, így próbálva meg minden egyes autóra megtalálni a legkedvezőbb konstrukciót.

Nem csak az alapdíj emelkedett
„Bár az egyes biztosítóknál óriási a szórás, de a fuvarozók akár 3-400 százalékos emelkedést is tapasztalhattak 2016-tól” – hangsúlyozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A rendkívüli mértékű drágulás okát a szakember szerint csak részben találjuk meg az alapdíjak emelkedésében – amelyek önmagukban is csaknem a duplájukra emelkedtek. „A tapasztalt díjemelkedés jelentős részét a flottakedvezmények visszaszorulása, illetve egyes esetekben eltörlése jelenti. Míg korábban a több gépjárműves vállalkozások jelentős díjkedvezményekben részesültek, addig ezek mára megszűntek, de komoly mértékben nőtt a biztosítók által kirótt kockázati felár is a tehergépjárművekre, nyergesvontatókra” – hívta fel a figyelmet a szakember. Sok cég ráadásul tavaly „bennragadt” a biztosítójánál, nem éltek a váltás lehetőségével, hiszen ez plusz adminisztrációs terhet ró rájuk, ami különösen a kisebb vállalkozásoknál nagy terhet jelent. Akik maradtak a biztosítójuknál Németh Péter szerint szinte egységesen rosszabb feltételeket kaptak az újrakötésnél, mintha váltottak volna. Ennek oka, hogy a társaságok továbbra is az új ügyfelek megszerzésére törekednek, a nem váltó vállalkozások így kimaradnak az átlépőknek nyújtott kedvezményekből.

A biztosítótársaságok azzal érvelnek a díjemelés mellett, hogy a flottákra eső kárhányad túl nagy terheket rótt rájuk. „Valahol ez érthető, különösen a kötelező biztosítás esetén, ami nem elsősorban a járműben esett kárt, hanem az okozott kárt téríti. Márpedig egy kamionnal csak szerencsés esetben lehet „kis” kárt okozni, egy gazdasági totálkár pedig milliós tétel a biztosítóknak. Így a flottákra eső kárhányad, még ha ötven autóból csak egy-kettő koccan is, nagyon magas” – emelte ki Németh Péter, aki szerint a piacon látható, hogy a biztosítók egyhangúan, – és ugyanazon időben – változtatták meg üzletpolitikájukat és emelték díjaikat.

Figyelni kell a határnapot
„A díjemelkedés ellen túl sokat nem tehetnek a fuvarozók” – vélte Németh Péter, aki szerint az egyetlen hatékony lépés, ha az éves váltáskor alaposan átböngészik az ajánlatokat a cégek. „Az a tapasztalatunk, hogy sokan bennragadtak az elmúlt években, nem figyeltek a fordulónap közeledtére, vagy nem is akartak váltani. Pedig kőbe kell vésni ezt a dátumot és hatvan nappal a fordulónap előtt rá kell szánni az időt, hogy megkeressük a legkedvezőbb ajánlatot, ezzel sok százezret lehet spórolni” – hangsúlyozta a szakember.

Évente egyszer van lehetőségünk arra, hogy kgfb szerződésünket átvigyük másik biztosítóhoz. A biztosítók bármikor, elvileg naponta is hirdethetnek új tarifákat, ezek azonban csak 60 nappal később lépnek életbe. Így lehetőségünk van érdemben tájékozódni, és ha kedvezőbb ajánlatot találunk, az évforduló előtt legalább 60 nappal (de inkább pár nappal ez előtt a határidő előtt) kezdeményezhetjük a biztosítóváltást. Formailag a 30 napos határidő csak a régi szerződés felmondására vonatkozik, az új szerződést elvileg ráérnénk az évfordulóig megkötni – de nyilván érdemesebb egy menetben elintézni mindent.

Forrás: Piac&Profit

Január második felének havas, fagyos napjait követően hirtelen ismét kátyúk olyan tömege lepte el a hazai utakat, amellyel a karbantartók csak fokozatosan, hetek, hónapok alatt tudnak megbirkózni. A következő hetek várható időjárása szintén kedvez a kátyúképződésnek, így egyelőre a helyzet javulására nem számíthatunk. Az esetenként akár többszázezer forintos mértéket is elérő kátyúkárokat elvileg az útkezelőknek kell állniuk, a kártérítési igények mintegy felét azonban visszautasítják. A kártérítés esélyét két fő dologgal növelhetjük: a kár megfelelő dokumentálásával, illetve kátyúbiztosítás megkötésével – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Sziszifuszi küzdelem az úthibákkal
Budapest közútjain évente mintegy 30-35 ezer kátyú keletkezik, ezek döntő többsége a téli hónapokban. De országosan sem jobb a helyzet, ebben az időszakban százezres nagyságrendben keletkeznek kisebb-nagyobb úthibák, amit jelentősen elősegít az a tény is, hogy Magyarország fő- és mellékúthálózatának átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Kátyú akár egy éjszaka alatt is kialakulhat. Elég hozzá, hogy az aszfaltba beszivárgó csapadék megfagyjon, megrepesztve az útburkolatot. A meglazult darabot ezt követően egy autó kereke már könnyedén kimozdíthatja a helyéről.

„A téli hónapok során keletkező kátyúmennyiséget az erre hivatott szervek jó esetben is csak április-májusra képesek eltüntetni. A kátyúszezon kellős közepén járunk tehát, amikor minden évben megugrik a gumi- és felnisérülések száma, de gyakran károsodik a futómű is – figyelmeztet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – Elvileg a közút kezelőjének meg kell térítenie a kátyúk miatt keletkező károkat, ám az autós ilyen esetben két problémával is szembesül: kihez kell fordulnia, illetve hogyan tudja megfelelően dokumentálni a keletkezett károsodást.”

Így dokumentáljuk a kárt
A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a kárigénylőnek kell elvégeznie. Az alapos bizonyítás érdekében az alábbiakat tartsuk szem előtt:
- Ne hajtsunk el a helyszínről – Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofőrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétől. Előfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetővé az azonnali megállást.
- Minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is (legegyszerűbb ehhez a telefonunkat használni). Mérőszalag használata, ennek hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a képen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében
- Próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendőrt is hívni hatósági jegyzőkönyv kiállítása érdekében
- Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet
A megfelelő dokumentáció sem segít azonban azokban az esetekben, amikor az autó bizonyíthatóan gyorsabban haladt a megengedettnél, illetve akkor, ha az út kezelője az adott szakaszon jelzőtáblával figyelmeztetett az úthibákra.

Hol kell bejelenteni a kárigényt?
Magyarország különböző útszakaszait különböző intézmények kezelik. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel:

Miért könnyebb kátyúbiztosítással?
Egy kátyúkár-biztosítás már évi 2-3 ezer forintért elérhető, jellemzően kgfb vagy casco mellé, kiegészítő biztosításként kötik meg az ügyfelek, de önállóan is elérhető a szolgáltatás. Fontos előnye, hogy az ügyfélnek a saját biztosítójánál kell eljárnia, ahol kifizetik a kárát, és utólag rendezik a költséget az útkezelővel. Vagyis bármilyen útszakasz esetén egy helyen kell a bejelentést megtennie, a biztosítónál pedig a tapasztalatok szerint nagyobb esély van a káresemény pozitív elbírálására.

„Casco biztosítás birtokában sokan gondolhatják azt, hogy számukra felesleges ez a pótlólagos védelem – mutat rá a FBAMSZ szakértője. – Valójában azonban ilyenkor is hasznos megkötni a külön kátyúbiztosítást, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 20-30 ezer forint között mozog, ami összemérhető a casco esetében megkívánt minimális önrésszel.”

Forrás: Biztosítási Szemle

A K&H, az Union és a Signal nyerte a 2015 végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányt. A Portfolio által megkérdezett alkuszok egytől egyig jelentős díjemelkedésről számoltak be, amiért egyre inkább az üzemanyagárak emelkedése is okolható. A gépjárműüzletágak megtérülése így is javulhat a biztosítóknál, a casco 15%-os különadója viszont továbbra is fáj nekik.

Négy alkuszcéget kérdeztünk meg arról, mit hozott náluk a 2015-ös, vagyis a 2016-os díjakat meghatározó kgfb-kampány. Az év végi hajrá immár hagyományosan a K&H számára hozta a legtöbb új szerződőt, a KÖBE és a Groupama egy évvel korábbi kettősét azonban az Union és a Signal váltotta fel. Ezzel szemben a legtöbb autóst a Wáberer, az MKB és a KÖBE bukhatta el. Utóbbi nem meglepetés, hiszen november közepén különböző hiányosságok miatt az MNB felfüggesztette a KÖBE kgfb-értékesítését.

A K&H, az Union és a Signal lehetnek tehát elsősorban azok a biztosítók, amelyek növelni fogják idén is kgfb-díjbevételüket, igaz, ennek szintje most már egyre kevésbé függ az év végi szerződésváltóktól. A kgfb-piac legnagyobb szereplőjének továbbra is az Allianz számít, ám míg öt éve még 34%-os, tavaly már csak 22% körüli volt a piaci részesedése. Ha így folytatja, a dinamikusan növekvő K&H Biztosító néhány év múlva akár meg is előzheti.

A magyar biztosítók közel 30%-kal alacsonyabb kgfb-díjbevételből gazdálkodhatnak idén, mint nyolc évvel ezelőtt, a 2008-as csúcson. Reálértéken mintegy feleannyit fizetnek be a biztosítóknak az autósok, mint akkor, ám a 30%-os baleseti adó bevezetése miatt ezt az esést kevésbé érzik ők.

A fordulat éve 2013 volt, azóta ugyanis emelkedik a magyar biztosítók kgfb-díjbevétele. Ennek több oka lehet:
- Egyre kisebb a korábban nagyon intenzív árversenyt generáló év végi kgfb-kampány szerepe, hiszen ebben csak a január 1-jei fordulónappal rendelkező (jellemzően 2010 előtt vásárolt) autók vesznek részt.
- Nő a gépjármű-használat a gazdaság fellendülésének és az üzemanyagárak csökkenésének köszönhetően, így nő a károk összege is, amit a díjakból kell kigazdálkodniuk a biztosítóknak.
- Immár 50% feletti az év közben biztosítást váltók aránya, akik körében magas a drágább, A0 bónuszfokozatú autósok száma.
- Megnőtt a nagyobb károkkal és emiatt magasabb biztosítási díjakkal rendelkező nemzetközi fuvarozók aránya a kgfb-szerződéseken belül.
- Az új szabályozás értelmében nem kínálhatnak a biztosítók kedvezőbb díjakat új ügyfeleiknek, mint a meglévőknek.

a 2015-ös kgfb-kampány mindehhez az alábbiakat tette hozzá:
- jellemzően csökkent a szerződésváltók és a biztosítót váltók száma is,
- az alkuszok többségénél 65-80% volt azok aránya a szerződésváltók közül, akik biztosítót is váltottak,
- az átlagdíjak 15-39%-kal emelkedtek,
- az alkuszi becslések szerint 160-200 ezren váltottak biztosítást a kgfb-kampányban.

Bár a tavalyi díjbevétel-adatok még nem véglegesek, az állománydíj-adatok arra utalnak, hogy mintegy 100 milliárd forint lehetett tavaly az üzletág díjbevétele Magyarországon, ami már 22%-kal magasabb szám a 2013-as mélypontnál.

A biztosítók díjbevételének növekedését az átlagdíjak emelkedése mellett a szerződésszám növekedése is segíti. Jó hír a biztosítóknak, hogy a 2010-2011-es időszak kivételes volt, ugyanis csak ebben a két évben csökkent a szerződésállomány. 2011 vége és 2015 szeptembere között 10,5%-kal emelkedett a kgfb-szerződések darabszáma, miközben a szárazföldi casco-szerződések száma több mint 5%-kal csökkent, ez a szegmens csak a flottaszolgáltatások esetében tekinthető aktívnak.

Ahogy fent említettük, az olajárak esése a gazdaság fellendüléséhez hasonlóan a kgfb-díjak emelkedésének kedvez, hiszen nő a gépjármű-használat, és ezzel a károk gyakorisága, összege is. A károk összegének emelkedése azonban elmaradt az elmúlt néhány évben (a 2012-es mélyponthoz képest) a díjak emelkedésétől, így a biztosítók gépjárműbiztosítási üzletágainak megtérülése valószínűleg javult. A kgfb egyre kevésbé kopogtatótermék, a (kereszt)értékesítési lehetőségek mellett saját jogon is képes egyes biztosítóknak nyereséget hozni, az ezzel kapcsolatos adatok viszont nem nyilvánosak.

Miközben a 30%-os baleseti adót az ügyfelek viselik, a casco 15%-os díjarányos különadója közvetlenebbül hátráltatja a megtérülés javulását és a casco-piac beindulását. A biztosítók szeretnék elérni, hogy a kulcsa ha nullára nem is, de más vagyonbiztosításokkal egy szintre, 10%-ra csökkenjen.

Forrás: Portfolio

Egyetlen forint hiány miatt is megszűnhet a kgfb-biztosítás, s ennek következtében több tíz-, de akár százezer forintos fedezetlenségi díjat varrhatnak a hátralékosok nyakába. A CLB összeszedte azt a hét hibát, amit a biztosításban rendre elkövetnek az autósok. Kétmillió autótulajdonosnak kell majd nagyon odafigyelnie.

Csaknem kétmillió autósnak kell most résen lennie – az ő kötelező gépjármű felelősségbiztosításuk (kgfb) fordulója volt december 31-én –, hogy ne kövesse el az ilyenkor, év elején szokásos hibákat, amelyek miatt a biztosító nemfizetésre hivatkozva felmondja a szerződést.

Könnyű elcsúszni

Ekkor kezdődik az úgynevezett fedezetlenségi időszak, amely alatt több tízezer, de akár százezer forintos fizetnivaló is felhalmozódhat – figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.

A fedezetlenségi végösszeg attól függ, hogy mikor veszi észre az ügyfél, nincs élő kgfb-je, s ezért a jármű kategóriájától függően naponta 280-660 forint közötti összeg terheli – magyarázza a szakértő. De még ennél is rosszabb lehet a helyzet, ha így „fedezetlenül” okoz valaki balesetet. Ekkor ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fizeti ki a kárt, de azt teljes egészében ráterheli a vétkesre még akkor is, ha az milliós tétel volt. Az alkusz tapasztalatai szerint sokan úgy kerülnek fedezetlenségbe saját hibájukból, hogy nem is tudnak róla, s mindvégig, amíg csak az ellenkezője ki nem derül, abban a biztos tudatban autóznak, hogy a kgfb-jük rendben van.

Egy forint hiány is hiány

Annak, aki nem váltott biztosítót, s rendben fizeti a teljes díjat, nincs tennivalója, a január elsejével váltóknak viszont most nagyon kell figyelniük a pontosságra, a teljes díj befizetésére.

A teljes díj a biztosítás aktuális részletét és a baleseti adó együttes összegét jelenti. Ezt nem véletlenül hangsúlyozza a szakértő, sokan ugyanis azt gondolják, hogy elég, ha a részletet beküldik időben, a baleseti adóval ráérnek majd később. Az ilyen ügyfelek máris díjhátralékba keveredhetnek, s a biztosító a törvényi előírások szerint 60 napos türelmi idő után fel kell, hogy mondja a szerződést. Nincs az a lojális cég, amelyik ezt nem teszi meg, mert a törvény szigorúan előírja a felmondást. Annak ellenére, hogy a biztosító egyszer minden késlekedő ügyfelét figyelmezteti, a CLB tapasztalatai szerint sokan nem olvassák el ezeket a leveleket.

Ne hagyjuk az utolsó pillanatra!
Ez később sokba kerülhet, különösen mert nagyon kockázatos „kicentizni” a 60 napos türelmi időt, mert bármi közbejöhet, s az utolsó pillanatban elküldött pénz már nem ér oda időben. Márpedig ez esetben a biztosítók egyetlen nap késlekedést sem tolerálhatnak.

De azok is nehéz helyzetbe kerülhetnek, akik fizetnek ugyan, de rossz ütemben – figyelmeztet a CLB értékesítési igazgatója. Ez most különösen fontos, mert aki biztosítót váltott, az lehet, hogy fizetési ütemezésben is újat választott, s a megszokottról át kell állnia a módosított határidőre.

Rossz jel, ha visszaérkezik a biztosítási díj
Azonnal kezdjenek el gyanakodni azok, akik biztosítót váltottak, időben, rendben befizették az új cégnél a díjat, s az néhány nap múlva visszaérkezik a számlájukra. Ez a viszonylag gyakori eset akkor következik be, ha valaki nem mondta fel rendesen, a forduló előtt 30 nappal – a 29 nap már kevés – az előző biztosítónál a szerződését, azt gondolja, elég, ha az új cégnél rendben megkezdte a fizetést, a réginek viszont már nem küld részleteket.

Ez nagy hiba, mert az ilyen ügyfél a régi biztosítójánál nem fizető ügyfél lesz, fedezetlenségbe csúszik, naponta halmozódik a díj, miközben az új cég sem fogadhatja be addig, amíg a központi nyilvántartó rendszer egy másik élő szerződést mutat.

A forgalomból kivonás, mint csapda

A másik csapda a forgalomból való kivonás. Sokan nem tudják, hogy a kivonás félévente lejár, s a jármű automatikusan visszakerül az üzemelő kategóriába. Ez a kötelező szempontjából nagyon fontos, mert attól kezdve, hogy a kivonás lejár, a biztosítás is újra ketyeg, s akár használja valaki az ominózus járművet, akár nem, biztosítási fedezetlenségbe kerülhet, ha úgy hiszi, elég csak a garázsban hagyni továbbra is a kocsit. Vagyis: a forgalomból való kivonást félévente meg kell ismételni, vagy annak lejárta után fizetni kell a biztosítást akkor is, ha a jármű nem üzemel.

Banánhéjak

A CLB tapasztalatai szerint a fedezetlenségi okok között előfordulnak technikai hibák is. Ilyen például, ha a biztosító nem éri el a központi kárnyilvántartó rendszerben az autós adatait, s mivel nem tudja azonosítani az ügyfelet, automatikusan A0 kategóriába sorolja vissza. Ez viszont azt jelenti, hogy a vártnál magasabb összeget számláz. Ha ezt az ügyfél nem veszi észre, s az ajánlata szerinti alacsonyabb összeget fizeti meg, az egyenes út a díjnemfizetés miatti megszűnéshez, aminek következménye lehet a fedezetlenség és a fedezetlenségi díj.

Banánhéj lehet az autók vásárlásakor a késedelmes vagy elmulasztott üzembentartói bejegyeztetése is a forgalmi engedélybe. A biztosítók ugyanis az üzembentartó alapján azonosítja be az ügyfelet a központi nyilvántartás alapján, s aki nincs benne, annak elutasítják a kötelezőjét. Kgfb-t ugyanis csak hivatalosan bejegyzett üzembentartó köthet.

forrás: Privátbankár