2010.10.27

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac főbb jellemzői

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fontos feladatának tekinti a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb), mint a biztosítási piac egyik jelentős, kb. 4 millió ügyfelet érintő és éves kb. 130 milliárd forintos díjbevételt eredményező termékének folyamatos követését. E folyamat része a Felügyeletre beérkező adatok elemzése, a termék jövedelmezőségének és a tartalékok megfelelőségének vizsgálata, az évenként meghirdetett díjak, és ennek hatásaként az átkötési időszakban egyre nagyobb arányban jelentkező felmondások hatásának értékelése, illetve a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatása a tudnivalókról.
 

Törvényi változások

A törvényi változások miatt a Felügyelet felhívja a gépjármű üzembentartók és tulajdonosok figyelmét, hogy az elmúlt évek gyakorlatától eltérőn a kgfb szerződésnél az idén már nem mindenki válthat biztosítót 2011. január 1-jei hatállyal.

Az új szabály lényege, hogy kgfb szerződést csak a teljes egy éves biztosítási időszak utolsó napjára (évfordulóra) lehet felmondani. Azok tehát, akik gépjárművüket idén vásárolták, a meglévő kgfb szerződésüket 2010. december 31-i hatállyal nem mondhatják fel, hiszen a szerződés évfordulója az egy éves biztosítási időszak figyelembevételével 2011-ben, szerződéskötésük évfordulóján lesz.

Ha például az ügyfél járművét 2010. március 17-én vásárolta, akkor meglévő kgfb szerződését december 31-i hatállyal nem mondhatja fel, és új kgfb-szerződést is csak egy évvel későbbi, azaz 2011. március 17-i hatállyal köthet. Az év végi szokásos kampányban így csak azok az üzembentartók és tulajdonosok élhetnek a 2011. január elsejei hatályú biztosító váltás lehetőségével, akik gépjárművüket 2010. január 1. előtt vásárolták.

Ha egy 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa a meglévő kgfb szerződését tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja, és helyette 2011. január elsejei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a számára kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött kgfb szerződése nem tekinthető érvényesnek. A 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartójának vagy tulajdonosának arra azonban bármikor lehetősége van, hogy a meglévő kgfb szerződését annak jövő évi évfordulójára tekintettel mondja fel, és az új szerződést erre a jövőbeli évfordulóra figyelemmel kösse meg.

A piac főbb jellemzői

A 2009-es év egyik legfigyelemreméltóbb eseménye a kgfb piacon az volt, hogy a termék 2000 óta először volt nyereséges. Ez különösen azért is fontos tény, mert ugyanakkor – vélhetően többek között a verseny hatására – az egy szerződésre eső átlagdíjak mintegy 7 %-kal csökkentek.

A változás hátterében – összpiaci szinten – meghúzódó okok két további pozitív jelet is mutatnak: ha kis mértékben is, de javult (csökkent) a kgfb ágazat költséghányada, s ami különösen jelentős tényező, csökkent a káresemények száma is. A kárdarabszám apadásának egyik legfontosabb tényezője a személyi sérüléses károk számának csökkenése.

A fenti, 2008-ról, 2009-re mutatkozó tendencia a 2009-es díjhirdetés következtében 2010-ben is folytatódott. A 2010-es II. negyedévi adatok alapján, az egy szerződésre eső átlagdíj további 6%-kal csökkent és az egy szerződére eső kárfelhasználás is további 3%-os csökkenést mutat.

A pozitív tendencia – noha jóval visszafogottabb mértékben - a jövedelmezőség területén is folytatódhat 2010-re vonatkozóan. Pozitív nulla, azaz néhány milliárdos eredmény technikailag még látszik a rendszerben. Kérdés persze, hogy egyéb szempontjaik figyelembevételével bizonyos újonnan jelentkező külső költségeket hogyan és hová allokálnak a piaci szereplők

A tulajdonosokat érintő profitabilitás javulása és az ügyfeleket érintő átlag díjszint-csökkenés mellett az egyik legfontosabb kérdés a tőke ellátottsági szint, illetve a tartalékok megfelelősége. A piac tőkefeltöltöttsége átlagosan 242 % és 2 biztosító kivételével minden cég tőkefeltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. A publikus adatok az esetleges új indulók számára igen nyeresége – az éves díjbevételre vetítve mintegy 12%-os profitot eredményező – ágazatot mutatnak, ami „serkentően” hathat mind új szereplők megjelenésére, mind a piaci (ár)verseny éleződésére.

A 2009-től a piac bizonyos mértékű konszolidáción esett át. Kikerült a szereplők közül a MÁV-ÁBE biztosító, összevonták a (korábbi) OTP-Garancia és a Groupama biztosítókat, valamint a TIR biztosító átruházta állományát az AIM biztosítóra, amelynek kgfb termékterjesztését viszont a Felügyelet a közelmúltban megtiltotta. A 2010-es díjhirdetéskor új (illetve részben új) szereplők is megjelennek a piacon. Így a WABARD biztosító, illetve a romániai székhelyű ASTRA biztosító magyarországi fióktelepe.

Piaci szereplők, piac szerkezet

A hazai kgfb piacon jelenleg 14 biztosító osztozik. A két piacvezető biztosító csoportnak 54,5%-os piaci részesedése van. A piaci koncentráció, ha lassan is, de évről évre csökken.

Ami a kgfb piacra lépett új biztosítók számát illeti az elmúlt közel 20 évben, 1991-ben még 5 biztosító lépett a piacra. A következő évek változó ütemű gyarapodást hoztak, amelyen belül két, 4-4 új belépőt jelentő szakasz, a 2003-2004-es, illetve a 2007-2009-es hullám emelhető ki.

A károk alakulása

A 2009. évi, tárgyévi kárgyakoriság (tárgyévi károk száma /átlagos állomány db) 3,8%, ami a korábbi évekhez képest jóval kedvezőbben alakult (az elmúlt időszakban is az évenkénti kárgyakoriságok általában 4-5% körül voltak). A kárgyakoriság alapján különbség van az egyes biztosítók között, ami nem csak az állomány minőségétől, de a portfólió-összetételétől is függ. A kárgyakoriság csökkenése összhangban van a különböző rendőrségi tájékoztatókkal, amelyek szerint az „objektív felelősség” bevezetése óta csökkent a balesetek száma (a rendelkezést a közúti közlekedésről rendelkező 2007. évi CLXXV. törvény tartalmazza). Az alábbi ábra jól szemlélteti a károk 2007 utáni csökkenését s egyben azt a logikus tényt is, hogy a csökkenő kárvolument a díjak csökkenése is követte.


(Kattntson a nagyobb képméretért!)

A kárhelyzet javulását, s egyben az eltérő jármű típusok kockázatosságát is mutatja az alábbi ábra.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A kárgyakoriság csökkenése mellett nagyobb mértékben csökkent a gyakori károkozók, például autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók kárgyakorisága, amely szintén az átlagos kárfelhasználás csökkenését eredményezi. Érdekességként megemlíthető, hogy a legveszélyesebb járműtípust a mindössze 218 darab trolibusz jelenti, melyek kárgyakorisága mintegy 50%-os.

A baleseteken belül csökkent a súlyos személyi sérüléssel járó balesetek száma és – a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján – ezzel együtt az aránya is. A súlyos személyi sérüléses károk jóval magasabb összegű és hosszabb távú kárráfordítást igényelnek, mint a leggyakoribb jármű lemezkárok.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A költségek alakulása

A kgfb ágazat jövedelmezőségének vizsgálatakor fontos tényező a működés közben felmerülő költségek nagysága. 2009-ben a költséghányad 34,3%. Ez az arány 1,1%-kal alacsonyabb, mint 2008-ban. A piaci szereplők közül tavaly csak 3 biztosító költséghányada nőtt. A funkcionális költségek közül egyedül a kárrendezési költséghányad növekedett 2008-ról 2009-re.

Piaci (KGFB) költséghányadok

 

%

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Szerzési

14,7

13,3

13,4

14,3

17,5

16,6

Igazgatási

12,8

12,0

11,7

13,3

13,0

12,4

Kárrendezési

4,8

4,4

4,1

4,4

4,9

5,3

Összesen

32,3

29,7

29,2

32,0

35,4

34,3

Az adatokat grafikusan megjelenítve:


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

Az új piacra lépők 2 jelentősebb hulláma idején, a 2003-2004-es illetve a 2007-2009-es időszakban jelentősen megugrott a szerzési költség. Az igazgatási költséget – piaci szinten – már hosszabb távon 12-13% között tartják a biztosítók, s az elmúlt éveket – érdekes módon pont a károk csökkenésével egy időszakban – a kárrendezési költségek határozott növekedése jellemezte.

Tőke- és tartalékhelyzet

Egy biztosító fizetőképességének megítéléséhez vizsgálni kell mind a tőkeellátottságának, mind a tartalékainak helyzetét. Ezen belül csak a tartalékok elégségessége után dönthető el, hogy a tőkeellátottság megfelel-e a törvényi követelményeknek, s a felügyeleti elvárásoknak.

A kgfb biztosítások tartalékai alapvetően három tartaléktípusból tevődnek össze: a járadék tartalékból, a tételes függőkárok tartalékából és a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk (IBNR) tartalékából. Az utóbbi tartalékát (mely az összes kgfb tartalék mintegy 10%-át teszi ki) az elmúlt évek kárstatisztikáira támaszkodva, az úgynevezett kifutási háromszögeken alapuló biztosításmatematikai statisztikai módszerekkel számítják ki. A járadéktartalékok szintén matematikai számítások alapján határozzák meg. Ezzel szemben a tételes függő károk tartalékának a képzése a konkrét bekövetkezett károk várható kifizetéseire képzett, kárszakértői becslésen, szakértelmen alapuló, káronként (és biztosítónként) egyedileg meghatározott összeg. Ennek következtében jelentősen függhet egy adott biztosító portfólió szerkezetétől.

A Felügyelet 2009 végétől alkalmazza az úgynevezett korrigált tartalékmutatók módszertanát, amelyet honlapján is publikált (az alkalmazott paraméterekkel, piaci benchmarkokkal együtt). Az egyszerű tartalék/díj, tartalék/állomány vagy átlagos-tartalék mutatók nem mérik megbízhatóan az egyes biztosítók tartalékszintjét, mert egy kezdő vagy dinamikusan növekvő állománnyal, illetve zömében nemrég bekövetkezett kárral rendelkező biztosító tartalékszintje alacsonyabb is lehet. A korrigált tartalékmutatók kidolgozásánál e szempontok épültek be a mutatókba, hogy így a piaci átlaghoz/benchmarkhoz viszonyítva számszerűsíthető legyen, hogy egy adott biztosító a piaci átlagnak megfelelően, jelentősen a felett, avagy éppen alul tartalékolt-e.

A mutatók seregéből kiemelve a legfontosabbnak ítéltet, a tételes függőkár-tartalék/díj mutató alapján a piaci átlagnál magasabb tartalékszintet látható 2009-ben 4 biztosítónál, s alacsony (felügyeleti figyelmet érdemlő) tartalék szint 2 biztosító esetében.

A kgfb biztosítók tőkefeltöltöttsége 2009 év végi adatok alapján átlagosan 242%-os szintet mutatott. Mindössze két biztosító volt a felügyeletileg kritikusnak ítélt 120%-os feltöltöttségi szint közelében. Az összes többi biztosító feltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. Közülük a 2010 II. negyedévi adatok alapján az egyik biztosító tőkefeltöltöttsége jelentősen javult.

A jövedelmezőség kérdése

A 2009-es év eddig még nem látott áttörést hozott a magyar kgfb piacon. A termék liberalizációja óta először fordult elő, hogy összpiaci szinten a kgfb terméket nyereségesként mutatták be a biztosítók, a díjbevételre vetítve 11,8%-os nyereséget és 15,2 milliárd profitot realizálva. 2009-ben gyakorlatilag csak a piacra később belépő „újak” voltak veszteségesek. A legnagyobb arányú veszteség a díjbevételre vetítve 50%-os volt. Az eredményesség szempontjából a legjobb biztosító majdnem 30%-os, díjra vetített eredményt ért el.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A 2009 évi nyereségszint még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy az részben az egyik jelentős súlyú biztosító tartalékolási rendszerének átalakításához köthető. Ám ha ezzel az egyszeri tétellel korrigáljuk a piaci eredményt, a biztosítók összpiaci szinten akkor is 7,8%-os nyereséget értek el a díjra vetítve.

A kgfb jövedelmezőségét tekintve az elmúlt évek idősora ugyanakkor igen hektikus képet mutat. Sem az egyedi biztosítóra, sem a piac egészére nem lehet ezen adatok alapján előrejelzéssel élni. Az eddig eltelt időben a biztosítók jövedelmezősége szinte semmiféle trendet, irányt nem mutatott, annyi állapítható meg, hogy a biztosítók többsége általában többször volt veszteséges, mint nyereséges.

A 2010. II. negyedéves adatszolgáltatások, illetve a korábbi években tapasztalt folyamatok alapján mindenesetre várhatóan a díjbevétel visszaesésével kell számolni 2010 egészét tekintve. A tárgyévi károk, illetve költségek ennél kisebb mértékben ugyan, de várhatóan szintén elmaradnak a 2009. évben tapasztaltaktól. A várható befektetési eredményeket, illetve a korábban megképzett tartalékok várható lebonyolítási eredményeit is figyelembe véve a tisztán biztosítástechnikai folyamatok alapján szerény, 2-3 milliárdos eredményt várható a piac egészén.

Várakozások a 2010 őszi kgfb díjhirdetés kapcsán

Pusztán a díjak és a károk elmúlt 3 éves csökkenéséből enyhe díjcsökkenést, esetleg szinten maradó díjat lehetne előre jelezni. A piaci szereplők reakcióit azonban számos tényező mozdíthatja el egy „harcos”, komoly díjversennyel járó kampány felé.

Egyrészt, mivel a 2009. év – először – nyereségesnek mutatta a kgfb piacot, levonható az a következtetés, hogy némi díjcsökkentéssel piacot lehet szerezni, illetve ennek párjaként, a díjversenyből kimaradó biztosító számára fennáll annak a kockázata, hogy akár jelentős állományt is veszíthet. Sok, erre specializált biztosításközvetítőnek érdeke a piaci mozgás. Az elmúlt évek tényei ráadásul évről évre nagyobb mozgást/felmondást/átkötést jeleztek a kgfb piacon.

E mellett, mivel már nem kötelezően a naptári forduló a szerződések éves fordulója, évről évre kisebb jelentősége lesz a novemberi kampánynak (más szóval, volumenét tekintve a mostani lesz a legnagyobb a következő évekhez viszonyítva). A díjosztályok törvényi változása – a motor hengerűr-tartalmáról (köbcenti) annak teljesítményére (kilowatt) való áttérés – hatása ráadásul igen sok szerződőt ösztönöz arra, hogy tájékozódjon az új díjszerkezetről, a számára esetleg megfelelőbb szerződésekről. Végül nem zárható ki, hogy az új szereplők agresszív üzletpolitikával jelennek meg a piacon.

A fenti tényezők közül néhány további adatokkal is alátámasztható. A 2009-es díjhirdetés következtében váltó kb. 1,5 millió ügyféllel kapcsolatban például a biztosításközvetítők mintegy félmillió szerződést kötöttek, azaz hozzájuk volt köthető az aktuális piaci lehetőség 30%-a. A 2005. évi díjhirdetést követően még csak 350 ezren kötöttek új szerződést, a 2009-es díjhirdetéskor ennek több mint négyszeresére, azaz 1,5 millióra rúgott ez a szám.

A Felügyelet 2010 októberében bekérte a biztosítók adatat arra vonatkozóan, hogy milyen a megoszlás a régi és új díjosztályok között. A beérkezett, összesített adatok igen nagy szóródást mutatnak, azaz egy régi (köbcentis) díjosztály tagjai az új tarifarendszer szinte bármely osztályában előfordulhatnak. A táblázat tanúsága szerint a szerződők legalább 35-40%-a késztetve lehet arra, hogy felülvizsgálja szerződését, keresse a számára legelőnyösebbet, ami így legalább 1,2-1,6 millió szerződés mozgását eredményezheti a piacon.

 

 

< = 37 kW

38-50 kW

51-70 kW

71-100 kW

101-180 kW

> 180 kW

hibás

< = 850 ccm

62,3%

31,2%

0,5%

0,1%

0,0%

0,0%

3,4%

851-1150 ccm

20,7%

66,0%

10,8%

0,3%

0,0%

0,0%

1,4%

1151-1500 ccm

3,5%

31,8%

54,9%

7,4%

0,1%

0,0%

1,5%

1501-2000 ccm

1,9%

6,8%

24,6%

55,4%

10,2%

0,1%

0,7%

2001-3000 ccm

2,5%

1,0%

11,2%

23,1%

59,2%

2,3%

0,4%

> 3000 ccm

4,1%

0,3%

0,8%

2,1%

51,3%

41,0%

0,2%

Budapest, 2010. október 26.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete


 

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
Csak kötelezőt kötsz? Kétszer gondold át, megéri-e
2017 december 06.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Csak kötelezőt kötsz? Kétszer gondold át, megéri-e

Sokan azok közül, akik a pénteken lejáró kampányidőszakban újítják meg kgfb-szerződésüket vagy egy másik társasághoz szerződnek át, egyszerre kötötték meg a kötelezőt és a casco-t. Csak minden ötödik-hatodik gépjármű tulajdonosa gondoskodik a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítási védelemről, amit azonban érdemes lehet kiegészíteni az időjárásnak megfelelő műszaki felkészültséggel is.

Péntek éjfélig kell a biztosítókhoz beérkeznie kgfb-jük felmondásának azok részéről, akik januártól más társasággal akarják megkötni a kötelezőjüket. Arról, hogy a mostani kampányidőszakban érintett közel egymillió gépkocsi tulajdonos közül hányan éltek ezzel a lehetőséggel, majd csak az új szerződések megkötése és az első díjak befizetése után, a jövő év első hónapjaiban lehet pontos képet kapni. De az már most is megállapítható, hogy a hazai autósoknak több mint a négyötöde megelégszik a kötelező biztosítással, és casco-t már nem köt - írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2017 első félévében 853 270 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez közel 33 ezerrel több, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában mért adat, ám így is csak a hazai gépjárművek 18 százalékát fedi le. Az év eleji átlagdíj 83 855 forint volt, a szerződésekre kifizetett átlagos kárnagyság pedig 310 200 forint.

Az idei 4 százalékos növekedés alapvetően az új autó eladások megugrásának köszönhető: az idei év első nyolc hónapjában 13,1 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban. Mivel azonban a használtautó behozatal is folyamatosan növekedett 2017-ben, s ezen gépjárműveknek több mint a fele 10 éves, vagy annál öregebb, így a magyarországi gépjárműállomány átlagéletkora idén várhatóan a 14 évet is meg fogja haladni.

Az idősebb gépkocsik esetében azonban különösen fontos a műszaki állapot rendszeres ellenőrzése. Mivel az év legnagyobb gépjármű biztosítási kampányának az időszaka egybeesik az autók téliesítésével, érdemes kiemelt figyelmet fordítani az időjárási viszonyoknak megfelelő abroncsok használatára is - hívja fel mindenki figyelmét a MABISZ. Ezekben a napokban ugyanis, amikor leesett az első hó, a gumiszervizek túlterheltek. Pedig a szakemberek javaslatai szerint nem érdemes eddig a pillanatig halogatni az abroncsok cseréjét: általában 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból. Ugyancsak fontos szempont az is, hogy az őszi-téli időszakban nem a havazás az elsődleges tényező, ami az utak síkosságát befolyásolja. Gyakori a jegesedés, az ónos eső és az eső is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok.

A hazai szabályozás ebből a szempontból liberálisnak mondható. Nem írja elő ugyanis kötelező jelleggel az évszaknak megfelelő abroncsok használatát, így nem is szankcionál e tekintetben. A felszerelt guminak azonban meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak. Továbbá 0,75 méternél kisebb abroncsok esetén legalább 1,6 milliméter, annál nagyobb átmérő esetén legalább 3 milliméteres profilmélység tekinthető szabályosnak. Ezzel összefüggésben érdemes szem előtt tartani, hogy amennyiben a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta, úgy a vonatkozó törvény szerint adott esetben a biztosító a károsultnak kifizetett kártérítés kapcsán élhet a károkozóval szembeni visszkereseti jogával.

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco ajánlatait kalkulátorunkban! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Új autók mellé kellhet a casco is
2017 december 06.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Új autók mellé kellhet a casco is

A használt járművek állománya is növekszik

Az újautó-értékesítéssel párhuzamosan nő a megkötött cascók száma is. A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítások darabszámában ennél jóval erőteljesebb növekedés mutatkozott.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően új, illetve fiatalabb autókra kötnek biztosítást az autótulajdonosok, annak ellenére, hogy a casco biztosítások idősebb autókra is köthetők – közölte lapunk megkeresésére Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége kommunikációs igazgatója. A bővülés hátterében jórészt az áll, hogy az új gépjárműveket sok esetben hitelre vásárolják, és a finanszírozás feltétele a casco biztosítás megkötése.

Gilyén Ágnes hozzátette, a statisztikákban szereplő casco-szám sem jelent azonban ennyi teljes körű biztosítást, ugyanis sok olyan, úgynevezett rész-casco is benne van, amely csak bizonyos típusú biztosítási eseményekre, például csak totálkár vagy lopás esetén térít.

Jóval nagyobb bővülést mértek viszont a kötelező gépjármű-felelősség-biztosítás piacán, ami a közelmúltban a szokásos év végi kampányidőszak miatt került előtérbe, azonban a Mabisz statisztikái szerint egyre kevesebb szerződés jár le naptári év végével. A Mabisz szerint arról, hogy a mostani kampányidőszakban érintett közel egymillió gépkocsi-tulajdonos közül hányan váltottak biztosítót, csak az új szerződések megkötése és az első díjak befizetése után, a jövő év első hónapjaiban lehet pontos képet kapni. Az viszont a szövetség adataiból látszik, hogy a hazai autósoknak kicsivel több mint a négyötöde megelégszik a kötelező biztosítással, cascót már nem köt.

Mindez Gilyén Ágnes közlése szerint arra utalhat, hogy a gépjárműpiac bővülését a használtautó-vásárlás táplálta, mivel új autók esetében a tulajdonosok jellemzően kötnek cascót. A casco-piac növekedése ellen hat emellett a casco szerződéseket sújtó tizenöt százalékos biztosítási adó is.

Forrás: www.magyarhirlap.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco ajánlatait kalkulátorunkban! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Nagy bukta lehet nyári gumival közlekedni
2017 december 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Nagy bukta lehet nyári gumival közlekedni

Nem szabhat ki büntetést és nem is figyelmeztetheti a rendőr az autóst, ha a járművén nincs téli gumi. A törvény ezt a kérdést továbbra sem szabályozza. Baleset esetén azonban igencsak rosszul járhat az autós.

Útlefagyások nehezítették az autósok közlekedését a napokban a reggeli órákban, több baleset is történt. Sokan még mindig nyári gumival közlekednek, de a szerelőműhelyekben az látszik, hogy egyre többen cseréltetik le az autójuk abroncsait. Általában már csak előre egyeztetett időpontban lehet menni, van olyan műhely, ahol több napot is várni kell a kerékcserére.

Magyarországon a törvény szerint nem kötelező a téli gumi használata, a hiányáért a rendőrség nem szabhat ki büntetést, csak felhívhatja az autós figyelmét a téli gumi használatára – mondta az InfoRádió korábbi műsorban Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti főosztályának vezetője, Óberling József.

„A közúti közlekedésben való részvételhez sem a KRESZ-ként ismert jogszabály, sem a járművek műszaki tulajdonságairól szóló miniszteri rendelet sem tartalmaz olyan kötelező szabályt, ami szerint téli időjárási viszonyok között Magyarországon csak téli gumival lehetne közlekedni. Nem jár szankcióval a nyári gumi használata, hiszen nem jogsértő.”

A gépjárművezetők 75 százaléka kötelezővé tenné a téli gumi használatát – olvasható egy gumiabroncs gyártásával foglalkozó cég felmérésében. A társaság szakértője Mikolai Béla azt mondta az InfoRádiónak, hogy növekedett a téli gumit használók száma.

„Van egyfajta tudatosság. Azt azonban még mindig sokan nem tudják, milyen a jó téli gumi, és az időpont megválasztása sem mindig tudatos, sokan várják meg, hogy leessen az első hó.”

Rosszul járhat az autós, ha baleset esetén a szakértők azt állapítják meg, hogy nem az időjárásnak megfelelő volt a gumik állapota. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója szerint a biztosítási törvény szerint az autósnak a mindenkori útviszonyoknak megfelelő állapotú gépjárművel kell részt vennie a közlekedésben

„Ha a helyszínelés, vagy a rendőri intézkedés, vagy később a műszaki szakértői szemle azt állapítja meg, hogy a gumi túl kopott volt, vagy a nagy hideg miatt alkalmatlan volt a szabályos közlekedésre, a biztosító Casco-biztosítás esetén megtagadhatja a kárkifizetést. Kötelező esetén ugyan fizet a károsultnak, de utána akár be is hajthatja a károkozón a kifizetett összeget.”

Ausztriában a november 1-je és április 15-e közötti időszakban, télies útviszonyok esetén kötelező a téli gumi használata, és az autósoknak rendelkezniük kell hólánccal is. Németországban a jéggel vagy hóval borított útszakaszokon kötelező a téli abroncs használata. A szabályt megszegő autósokat megbírságolhatják, ha balesetet okoztak, a bírság összege pedig kifejezetten magas. Romániában is kötelező a téli gumi, Csehországban azonban szintén nem szabályozza ezt a kérdést a törvény.

Forrás: www.inforadio.hu

 

Ezért fut egyre kevesebb autó biztosítás nélkül az utakon
2017 november 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Ezért fut egyre kevesebb autó biztosítás nélkül az utakon

A nyilvántartási rendszerek közötti szoros átvezetés, valamint a komoly büntetések miatt csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma az országban.

Két fő oka van a csökkenésnek, az egyik, hogy a jármű-nyilvántartási rendszer, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) nyilvántartási rendszere között rendszeres, szoros átvezetés van, ezért kiderülnek azok az adatok, amelyek alapján az illetékes önkormányzati jegyző lépni tud a biztosítatlanokkal szemben. A másik ok, hogy a jogszabályalkotó nagyon komoly büntetéseket alkalmaz arra az esetre, ha valakinek nincs kgfb-szerződése - mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője vasárnap az M1-en az MTI tudósítása szerint.

Ha balesetet okoz valaki, akinek nincs biztosítás az autóján, a Mabisz garanciaalapja kifizeti a kárt annak, aki vétlen volt a balesetben, de visszaköveteli a károkozótól, és ez adott esetben nagyon nagy összeg lehet - hangsúlyozta Gilyén Ágnes.

Az öt évvel korábbi 5,8 százalékkal szemben idén szeptemberben a járművek mindössze 1,8 százaléka nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy a segédmotoros kerékpárok nélkül számított 4,7 millió magyarországi gépjárműből több mint 86 ezer nem rendelkezik érvényes biztosítással.

Forrás: www.napi.hu

Még kényelmesebbé vált a kgfb-szerződések megkötése
2017 november 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Még kényelmesebbé vált a kgfb-szerződések megkötése

Félidejéhez érkezett az év végi kgfb-átkötési időszak, melynek során egyes szakértők az átlagosan 15-20 százalék közötti díjnövekedés ellenére sem várnak 100 ezernél több lakossági szerződésváltót. Hétfőn kihirdették azt a törvénymódosítást, amely a jövőben lehetővé teszi, hogy a többi lakossági biztosításformához hasonlóan a kgfb-szerződéseket is teljesen elektronikusan lehessen megkötni.

Félidejéhez érkezett az év végi kgfb-átkötési időszak, melynek során az átlagosan 15-20 százalék közötti díjnövekedés ellenére sem vár 100 ezernél több lakossági szerződésváltót a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

"Az idei kampány aktivitását erősítheti, hogy az alkuszcégek az előző évhez képest átlagosan 15-20 százalékos díjnövekedést tapasztalnak. Ugyanakkor egy év alatt az autósok újabb 5-6 százaléka került ki az év végi váltók köréből: a személyautóknak például immár csupán 32 százaléka érintett a kampányban - mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke. - Ezért a váltók száma összességében (a flották nélkül) 100 ezer körül alakul majd."

Törvénymódosítás: a kgfb-szerződéseket is teljesen elektronikusan lehet megkötni

Az év végi kampányidőszak során tízből kilenc szerződésváltás már most is az alkuszokon keresztül zajlik. (Ez az arány az évközi időszakban, amikor gépjármű-vásárláshoz kapcsolódóan is kötnek kgfb-szerződéseket, szintén meghaladja a 75 százalékot.)

"A kedden kihirdetett törvénymódosítás nyomán a jövőben az online intézett kgfb-s szerződéskötéseket és (megfelelő megállapodás esetén) a felmondásokat sem kell írásos formában is végrehajtani."- mondta Papp Lajos.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Év végén van kötelező biztosításának évfordulója? Használja kalkulátorunkat az ajánaltok összehasonlításához! Kötelezőbiztosítás kalkulátor >>

Mégis mennyi a valós átlagdíj?
2017 november 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Mégis mennyi a valós átlagdíj?

3 millió autósnak átlagosan 30-40 ezer forint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) éves díja, ezért ők nem is értik a napok óta hallható 18 ezer forintos átlagtarifáról szóló híreket. Az értetlenkedés és a felháborodás jogos, a valós éves díj ugyanis a kampányban felkapottnak a sokszorosa – derül ki a CLB biztosítási alkusz cég első kampányösszegzéséből.

A magyarországi autósok mintegy 70 százaléka valószínűleg értetlenül kapkodja a fejét ezekben a napokban, amikor a kgfb kapcsán csak úgy röpködnek a 18 ezer forintos átlagdíjról szóló hírek. Igazuk van, ha értetlenkednek, az éves átlagdíj ugyanis nem az, amit ez a kampány sugall, hanem ennek akár a kétszerese, sőt annál több is lehet. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. óriás portfoliójának adatai alapján is egyértelműen és gyorsan kiszámolható, hogy a járműtulajdonosok legnagyobb részének akár 30-40 ezer forint között van a kötelező díja. Ráadásul ők nem is válthatnak biztosítót, hiszen nem most van a fordulójuk. A CLB-nél úgy vélik, a szakma is már csak megszokásból beszél kampányról, hiszen a jelen időszakban mindössze másfél millió jármű – 1 millió személyautó és félmillió motor, pótkocsi, utánfutó, s más közlekedési eszköz – az érintett. Az ilyen kis eszközök átlagdíja 5 ezer forint körül van, így a tulajdonosaikat valószínűleg nem érdekli, hogy 15- vagy 25 százalékkal emelkedik a díjuk, mert ez éves szinten nem éri el az ezer forintot sem – magyarázza Németh Péter értékesítési és kommunikációs igazgató.

A most váltok másik része pedig flottatulajdonos, vagy olyan, többnyire idős autósokból áll, akik már minimum 7 éve nem cserélték le a kocsijukat, s a CLB adatai szerint javarészt bónusz 10-ben – vagyis, igen jó besorolásban – vannak. Ők azok, akik nem használnak internetet, s vidéken laknak, ahol hagyományosan lényegesen alacsonyabbak a kgfb díjak. Így eshet meg, hogy ennek az „állománynak” az átlagdíja mindössze 18 ezer forint körül mozog, míg csaknem 3 millió autóstársuknak – akiknek már újabb és magasabb kategóriájú autójuk van, fiatalabbak, vagy nagyvárosi lakosok – az átlagdíja 30-40 ezer forint körül mozog.

A CLB szakértője emlékeztet: 2010 óta mindenkinek, aki lecserélte az autóját, vagy újat vett, a vásárlás dátuma – hónapja, napja – lett a fordulója. A változás bevezetésétől eltelt 7 év alatt a magyarországi autópark csaknem kétharmada lecserélődött, így a fordulók is eloszlottak a teljes évre. Ezek alapján is bátran ki lehet jelenteni, hogy a nagy kampány nem most, hanem egész évben zajlik. Ezért a biztosítók üzletpolitikáját sem ez az időszak határozza meg – magyarázza Németh. A CLB adatai szerint – is – az újkötések területén első három helyen áll a KH biztosító, az Allianz és az Union, ugyanakkor az is mérhető, hogy mennyi a saját portfolión belüli új szerződésük. Vagyis, mekkora számban forgatja vissza a saját állományát egy biztosító. E tekintetben a CLB-nél az első hét után első helyen az Allianz áll, ahol 44 százalékban a régi ügyfelek kötöttek újra. Második a KH és az Union 27 százalékkal, s őket követi az Aegon 25, a Groupmama 22, a Signal pedig 18 százalékkal. A régi ügyfelek „visszaforgatása” azonban koránt sem jelenti azt, hogy ezek a biztosítók ne tartanák be a szabályt, miszerint tilos a meglévőkkel szemben kedvezőbb helyzetbe hozni az új ügyfeleket. Az ok inkább az, hogy olyan új kedvezményeket vezetnek be, amelyek a régi ügyfelekre is vonatkozhatnak, de ezeket érvényesíteni számukra is néha úgy a legegyszerűbb, ha új kalkulációt készítenek, és új szerződést kötnek.

A CLB szakértői azt javasolják, hogy mindenki a saját évfordulóját figyelje és kalkulálja év közben is a díját, mert a valóság ma már teljesen más, mint amit például a most novemberi pillanatfelvétel mutathat.

CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével könnyedén összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait! KGFB kalkulátor >>

KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok
2017 november 13.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás

KGFB-t, lakás- és utasbiztosítást kötnének leginkább online a magyarok

Minden második magyar hajlandó lenne valamilyen online csatornán biztosítást, - leginkább KGFB-t, lakás-, illetve utasbiztosítást - kötni, de még egy életbiztosítási szerződésre sem szánnának többet 32 percnél, derül ki abból a kutatásból, amelyet a Századvég végzett el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából.

Csupán minden negyedik ember használ, vagy használt már vezetéstámogató, utazássegítő, fitness/egészség, illetve „okos otthon” applikációt. Az ő preferenciáik alapján egyértelműen a gépjármű, illetve az utasbiztosítások felé érdemes kijelölni a digitális termékfejlesztési irányokat. Előbbieket ugyanis már a pozitív választ adók 67, utóbbiakat pedig 53 százalékuk használta, állapította meg a Századvég kutatása. A MABISZ keddi konferenciáján ismertetett, s a szövetség megbízásából készített felmérést 2017 szeptemberében végezték el, ezer fős, országos, reprezentatív mintán.

A megkérdezések során kiderült, hogy a lakosság hat százaléka hallott már olyan biztosításról vagy kapcsolódó szolgáltatásról, amely a digitális technológiára épül. Továbbá a válaszadók 36 százaléka járulna hozzá ahhoz, hogy a biztosítók adatot gyűjthessenek egészségi állapotáról vagy épp vezetési szokásairól, és ezt leginkább csak díjkedvezmény, illetve személyre szabott ajánlatért cserébe tennék. Az sem mindegy, hogy pontosan milyen adatokról lenne szó. Lényegében nincs komoly különbség a vezetéshez, életvitelhez, egészséghez, illetve utazáshoz kapcsolódó adatok között. Ezeket átlagosan a megosztani hajlandó válaszadók 45 százaléka minden további nélkül engedélyezné. Az otthonaikkal kapcsolatos információkat azonban már csak alig 22 százalék.

Az alacsony megosztási hajlandóság oka az eredmények alapján leginkább az attól való félelem, hogy az adatokhoz mások is hozzáférhetnek, az adat tulajdonosának hozzájárulása nélkül. A válaszadók 56 százaléka nagyon, vagy inkább tart ettől, és mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy megosztott adatai teljes biztonságban vannak. Ugyanakkor 21 százalék azok aránya, akik nyitottnak bizonyultak egy adatlopás, illetve vesztés, adattal való visszaélés esetén kártérítést fizető biztosítás iránt.

Az innovatív biztosítási formákkal kapcsolatban az derült ki, hogy a kisebb kockázatközösségekben működő, vezetési szokások alapján kialakított biztosítás a válaszadók 36 százalékának kelti fel az érdeklődését valamilyen mértékben, míg 30 százalék teljesen, 25 százalék pedig inkább elutasítja azt. Valamivel jobb a helyzet az olyan lakásbiztosítások esetén, ahol a teljes ügyintézési, kárbejelentési folyamat mobilapplikáción keresztül történik, kifejezetten gyors a kártalanítás, és a kármentes időszakra fizetett díj egy részét karitatív célra utalja a biztosító. Ez a válaszadók 40 százalékának tetszett valamilyen mértékben, 50 százalék volt inkább elutasító. A leginkább az egyes értéktárgyakra, akár csak pár napos időre szóló biztosítások felé nyitott a hazai piac, ez a koncepció a megkérdezettek felének tetszett.

A válaszadók többsége az online kárbejelentésért cserébe kapott gyors kifizetést találta legvonzóbb termékjellemzőnek, a második helyen a teljesen mobilapplikáción keresztül zajló ügyintézés végzett. A legkevésbé a ki nem fizetett összegek karitatív célú felajánlását, illetve a kisebb kockázatközösségben kezelt, közösen fizetett biztosításokat találták vonzónak a válaszadók.

Minden második ember - 49 százalék - szívesen kötne valamilyen online csatornán biztosítást, leginkább KGFB, lakás-, illetve utasbiztosítást. A hosszabb távra szóló biztosítások esetén csökken ez a hajlandóság, az online biztosítások iránt nyitottak mindössze negyede kötne így életbiztosítást. Összességében nézve a jelek szerint leginkább a mindennapos ügyintézés, kárügyintézés, kötés előtti díjkalkuláció és előzetes tájékoztatás céljaira vennék igénybe az online csatornákat. Érdekes és érthető, hogy az ügyfelek nem szeretnének túlzottan sok időt fordítani egy biztosítás megkötésére: utasbiztosítást átlagosan maximum 16 perc, gépjármű biztosítást (KGFB és Casco) legfeljebb 21 perc alatt szeretnének kötni a kutatásban részt vevők. A komplexebb termékek esetében valamelyest emelkedik az ideális időintervallum, lakásbiztosításra átlagosan 30, életbiztosításra 32 percet szánnának legfeljebb a válaszadók.

A konferencián Windisch László, az MNB alelnöke ismertetett egy, a jegybank által készített felmérést. E szerint a lakosság 18 százaléka nyitott lenne újszerű digitális szolgáltatások kipróbálására, s mint az alelnök is utalt rá, ez egyáltalán nem elhanyagolható piac. Jelenleg az életbiztosítási területen még rendkívül alacsony az online értékesítés szerepe. Az utasbiztosításoknak azonban már ma is több, mint 74 százalékát, a KGFB-nek a 34 százalékát, a vagyonbiztosítás 18,4 százalékát, a Casco 8,8 százalékát online kötik az ügyfelek.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Forradalom a magyar biztosítóknál: megjelentek a felforgatók
2017 november 08.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Életbiztosítás, Általános

Forradalom a magyar biztosítóknál: megjelentek a felforgatók

A biztosítóknál is digitális forradalom zajlik, van olyan terület - például a KGFB - , amely teljesen átalakul már most, és a biztosítókon is múlik, hogy ugyanez az átalakulás lezajlik-e más területeken is - mondta Pandurics Anett MABISZ elnök a szövetség konferenciáján tartott előadásban. Az elnök a biztosítók előtt álló kihívásokat, illetve a biztosítási piac legfontosabb eredményeit foglalta össze.

Az internet elterjedése megváltoztatta a biztosítási szakmát is. 10 éve még papíron hirdettek KGFB-tarifát, egy telefonkönyv méretű kiadványt adtak ki. Most már minden a neten zajlik, a személyes értékesítés teljesen eltűnt ezen a piacon, a teljes üzleti modell átalakult.

"Hogy ez a forradalom lezajlik-e más területeken is, az rajtunk is múlik" - mondta Pandurics Anett MABISZ elnök a szövetség konferenciáján.

A biztosítók nincsenek lemaradva a bankokhoz képest az innovációban, csak mások a folyamatok. Jóval kevesebb a tranzakció az ügyfelek és egy biztosító között, ezért két dolgot várnak el, jó értékesítési ügyfélélményt, és hatékony kárrendezést. A magyar piacon is léteznek insuretech cégek, és egyre gyakrabban már nem csak IT-beszállítóként, hanem mint versenytársak.

Az életbiztosítási piac motorja jelenleg a nyugdíjbiztosítási piac, részben a nemzeti bank ösztönzésére a biztosítási szektor komoly összeget fordított a nyugdíjbiztosítások népszerűsítésére. Ennek meg is lett az eredménye: 2016-ban közel 150 ezer ember vett igénybe nyugdíjbiztosítási adóvisszaigénylést.

A három nyugdíj-előtakarékossági termékben (NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás) 2016-ban 95 milliárd forintot helyeztek el az emberek:

  • nyugdíj-előtakarékossági számlára 35 ezer ügyfél fejenként 130 ezer forintot fizetett be,
  • önkéntes nyugdíjpénztárba 378 ezer fő 355 ezer forintot,
  • nyugdíjbiztosítási termékbe 148 ezer ember 217 ezer forintot helyezett el.

A PRIIPS eu-direktíva elhalasztására halvány remény merült fel, a biztosítók nem azért örülnének ennek, mert nem értenek egyet a szabályokkal, hanem azért, mert nagyon rövid a felkészülési idő. A biztosítók előtt álló kihívásként említette még Pandurics Anett a GDPR-nak (az új uniós általános adatvédelmi rendeletnek) való megfelelést.

Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos nyitotta meg a konferenciát, előadásában a magyar gazdaság digitalizációjának fontosságára hívta fel a figyelmet, szerinte sikeresen végrehajtott digitalizációs stratégia nélkül elképzelhetetlen egy gazdaság versenyképességének javítása.

Forrás: www.portfolio.hu

Jobb, ha felkészülsz: nem várt költségek miatt drágul a kötelező biztosítás
2017 október 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Jobb, ha felkészülsz: nem várt költségek miatt drágul a kötelező biztosítás

Idén a biztosítási díjak terén teljesen új jelenséggel, a munkaerőhiánnyal is számolni kell a gépjárművek jövő évi kgfb díjának kialakításakor - vélik a CLB szakértői. Az alkusz cég szerint ugyanis az elmúlt egy évben akár százezrekkel is nőtt az autószerelők és karosszérialakatosok fizetése. Ugyanis olyan nagyfokú már a hiány ebben a szakmában, hogy a cégek mindent elkövetnek a meglévők megtartásáért. Ez a tény tehát jelentősen befolyásolja a díjak kialakítását. A biztosítók persze arra is figyelnek, hogy ne kalkuláljanak kiugróan magas tarifát, mert azzal ügyfelek tömegeit is elveszíthetik.

Így, minden tényezőt figyelembe véve 10-15 százalékos drágulás várható - véli Németh Péter a cég értékesítési és kommunikációs igazgatója.

Mint ismert, egy 2010-ben született rendelet óta az év végi forduló már csak a módosítás éve előtt vásárolt autókat érinti, a járművek mintegy kétharmadának már a vásárlás pontos dátuma a kgfb-forduló.

A biztosítóknak a tarifáikat minimum 60 nappal az érvénybe lépés előtt kell meghirdetniük. Ennek megfelelően az év végi kampány díjait a november 2-ig meghirdetett tarifák alapján ismerhetik meg az érintettek.Amennyiben a meglévő kgfb-szerződés felmondása mellett döntenek, ezt legkésőbb december elseje éjfélig közölniük kell az illetékes biztosítóval. Az új biztosítót december 31-éig kell kiválasztani.
Az alkuszcég szerint idén sem kell elhamarkodottan dönteni és az első napokban váltani. Mindenkinek érdemes megvárnia, hogy a saját biztosítója milyen tarifaajánlatot küld. Semmit nem kell tenniük azoknak, akik maradnak a régi biztosítójuknál, a válasz nélkül hagyott ajánlatot a cég érvényesnek tekinti, s a megajánlott tarifát fogja érvényesíteni. Az új díjakat viszont azoknak is érdemes lesz figyelniük, akiknek nem január elsején, de még abban a hónapban van a fordulójuk.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Évfordulós kgfb váltáshoz használja kalkulátorunkat! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

A betörésből többet tanulunk, mint egy autóbalesetből
2017 október 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

A betörésből többet tanulunk, mint egy autóbalesetből

Mit félt a legjobban a hazai lakosság, és mivel veszélyezteti leginkább mások életét az utakon? A Generali kutatása* többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ. Az eredmények meglepő módon azt mutatják, hogy míg az autóbalesetet szenvedőknek csupán a fele (49%) vallotta, hogy az eset után változtatott vezetési szokásain, a betörést átélt válaszadók közel 80%-a tett valamit azért, hogy a jövőben elkerülje a bajt.

Az autópályától az otthonunkig szinte mindenhol előfordulnak „biztonsági rések” az életünkben: a magyar autóvezetők jelentős része saját bevallása szerint olykor az alapvető szabályokat is megszegi. A Generali kutatása alapján a megkérdezettek több mint felével (55%) előfordul egy átlagos hónapban, hogy túl gyorsan hajtanak az autópályán, és 54%-ukkal esik meg, hogy nem állnak meg a stoptáblánál.

A gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet

2015-höz képest – amikor a válaszadók 39%-a vallotta, hogy volt már autóbalesete –2017-ben ugyanez a szám már 45% volt. Míg 2015 első felében 25 000, az idei év azonos időszakában mintegy 24 000 kárbejelentéssel éltek a Generali biztosító felé. Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának adatai szerint 2015 első felében több mint 7000 személysérüléses közúti baleset történt*, ami sajnos 2017 azonos időszakára levetítve sem változott: ugyanennyi esetet regisztráltak itthon*, és a Generali felmérésével összhangban a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet (közel 30%).

A volán mögött számtalan dolog vonja el a figyelmünket nap mint nap: a megkérdezettek 88%-a szokott zenét hallgatni, 85% beszélget az utasokkal, de például a gyerekek is megoszthatják a figyelmünket (19%). A legaggasztóbb talán mégis az, hogy míg 2013-ban még csak 12% válaszolta azt, hogy használja a telefonját vezetés közben*, ez a szám 2017-re közel az ötszörösére, 59%-ra nőt*. Ráadásul az autóban mobilozók több mint 40%-a nem használ kihangosítót. Bár az ezzel kapcsolatos külföldi statisztikák elrettentőek, a Generali idei kutatása azt mutatja, hogy nálunk a másfajta, gépelést igénylő telefonos tevékenység szerencsére ritka, csetelni és sms-ezni például mindössze 8-8% szokott vezetés közben.

Kedvenc rejtekhelyek és okos megoldások

A kutatás szerint az autósok közel fele élt már át valamilyen formában balesetet, de csak a felük változtatott ennek hatására a vezetési szokásain. Más a helyzet viszont a betöréssel, ami úgy tűnik, nagyobb sokkot okoz, mint egy autóbaleset. Ennek bekövetkezése után ugyanis az érintettek 79%-a tesz valamit azért, hogy ne történhessen meg még egyszer. Leggyakrabban biztonságosabb zárat (54%) vagy ajtót (31%) szereltetnek fel, kutyát tartanak (22%), illetve rácsot rakatnak fel (17%), azaz a hagyományos, mechanikai megoldásokban bíznak.

A kutatásból a magyarok kedvenc rejtekhelyeire is fény derült: a legtöbben valamilyen nehéz bútor mögé rejtik otthon tárolt értékeiket (45%), a második helyen pedig meglepő módon a fagyasztó végzett 20%-kal. A padlószőnyeg alatti részt is sokan tartják bevált helynek (16%) és ruhakupac közé (9%) is szívesen dugják el, amit féltenek. Ahogy a Generali korábbi kutatásából kiderült, legféltettebb kincseink a készpénz (40%), a laptop (20%) és a mobil (12%)*, a betörést átélt idei válaszadók pedig utólag a műszaki cikkekre és ékszerekre kötnének biztosítást a legnagyobb arányban (39%). Többen vannak viszont azok, akik a történtek tükrében sem változtattak volna lakásbiztosításukon: az érintettek közel fele vallotta ezt.

Akár az autónkról, akár az otthonunkról van szó, az okos megoldások forradalmasíthatják, amit valaha gondoltunk a biztonságról. Az okosautók többek közt képesek automatikusan fékezni, segíteni a sávkövetést, jelezni a holtteret, vagy éppen navigálni, a szövegblokkoló applikációknak köszönhetően pedig elkerülhetjük, hogy vezetés közben nyúljunk a telefonunkhoz. Ha mégis megtörténne a baj, a real time kárrendezés segít a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben megoldani a problémát: a bejelentést követően a kárszakértő 24 órán belül jelentkezik, az ügyfélnek ideális helyszínen és időben elvégzi a gépkocsi szemléjét, és segít az igényeinknek megfelelő, gyors eljárásmód kiválasztásában. Emellett egyszerű megítélésű esetekben akár rögtön, a helyszínről elindíthatják a kárkifizetést, ebben az esetben pedig már a kárfelmérést követő pár órán belül a pénzünkhez juthatunk, lakás- és gépjárműbiztosítás esetén is.

Az okosotthonok kora is a küszöbön áll. Ma már számtalan olyan digitális eszközt választhatunk, ami jelzi, ha baj van: a füst- és szén-monoxid-érzékelő mellett kamerák és applikációk segítségével akár a távolból is megfigyelhetjük otthonunkat. Sőt, a megfelelő eszközökkel akár szimulálhatjuk is, hogy otthon vagyunk, például lámpákat, illetve a tévét ki-be kapcsoló programmal. A biztonságunk a saját kezünkben van: csak rajtunk áll, hogy élünk-e az innovációk adta lehetőségekkel.

Forrás: biztositasiszemle.hu

Oldalak