2010.10.27

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac főbb jellemzői

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fontos feladatának tekinti a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb), mint a biztosítási piac egyik jelentős, kb. 4 millió ügyfelet érintő és éves kb. 130 milliárd forintos díjbevételt eredményező termékének folyamatos követését. E folyamat része a Felügyeletre beérkező adatok elemzése, a termék jövedelmezőségének és a tartalékok megfelelőségének vizsgálata, az évenként meghirdetett díjak, és ennek hatásaként az átkötési időszakban egyre nagyobb arányban jelentkező felmondások hatásának értékelése, illetve a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatása a tudnivalókról.
 

Törvényi változások

A törvényi változások miatt a Felügyelet felhívja a gépjármű üzembentartók és tulajdonosok figyelmét, hogy az elmúlt évek gyakorlatától eltérőn a kgfb szerződésnél az idén már nem mindenki válthat biztosítót 2011. január 1-jei hatállyal.

Az új szabály lényege, hogy kgfb szerződést csak a teljes egy éves biztosítási időszak utolsó napjára (évfordulóra) lehet felmondani. Azok tehát, akik gépjárművüket idén vásárolták, a meglévő kgfb szerződésüket 2010. december 31-i hatállyal nem mondhatják fel, hiszen a szerződés évfordulója az egy éves biztosítási időszak figyelembevételével 2011-ben, szerződéskötésük évfordulóján lesz.

Ha például az ügyfél járművét 2010. március 17-én vásárolta, akkor meglévő kgfb szerződését december 31-i hatállyal nem mondhatja fel, és új kgfb-szerződést is csak egy évvel későbbi, azaz 2011. március 17-i hatállyal köthet. Az év végi szokásos kampányban így csak azok az üzembentartók és tulajdonosok élhetnek a 2011. január elsejei hatályú biztosító váltás lehetőségével, akik gépjárművüket 2010. január 1. előtt vásárolták.

Ha egy 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa a meglévő kgfb szerződését tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja, és helyette 2011. január elsejei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a számára kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött kgfb szerződése nem tekinthető érvényesnek. A 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartójának vagy tulajdonosának arra azonban bármikor lehetősége van, hogy a meglévő kgfb szerződését annak jövő évi évfordulójára tekintettel mondja fel, és az új szerződést erre a jövőbeli évfordulóra figyelemmel kösse meg.

A piac főbb jellemzői

A 2009-es év egyik legfigyelemreméltóbb eseménye a kgfb piacon az volt, hogy a termék 2000 óta először volt nyereséges. Ez különösen azért is fontos tény, mert ugyanakkor – vélhetően többek között a verseny hatására – az egy szerződésre eső átlagdíjak mintegy 7 %-kal csökkentek.

A változás hátterében – összpiaci szinten – meghúzódó okok két további pozitív jelet is mutatnak: ha kis mértékben is, de javult (csökkent) a kgfb ágazat költséghányada, s ami különösen jelentős tényező, csökkent a káresemények száma is. A kárdarabszám apadásának egyik legfontosabb tényezője a személyi sérüléses károk számának csökkenése.

A fenti, 2008-ról, 2009-re mutatkozó tendencia a 2009-es díjhirdetés következtében 2010-ben is folytatódott. A 2010-es II. negyedévi adatok alapján, az egy szerződésre eső átlagdíj további 6%-kal csökkent és az egy szerződére eső kárfelhasználás is további 3%-os csökkenést mutat.

A pozitív tendencia – noha jóval visszafogottabb mértékben - a jövedelmezőség területén is folytatódhat 2010-re vonatkozóan. Pozitív nulla, azaz néhány milliárdos eredmény technikailag még látszik a rendszerben. Kérdés persze, hogy egyéb szempontjaik figyelembevételével bizonyos újonnan jelentkező külső költségeket hogyan és hová allokálnak a piaci szereplők

A tulajdonosokat érintő profitabilitás javulása és az ügyfeleket érintő átlag díjszint-csökkenés mellett az egyik legfontosabb kérdés a tőke ellátottsági szint, illetve a tartalékok megfelelősége. A piac tőkefeltöltöttsége átlagosan 242 % és 2 biztosító kivételével minden cég tőkefeltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. A publikus adatok az esetleges új indulók számára igen nyeresége – az éves díjbevételre vetítve mintegy 12%-os profitot eredményező – ágazatot mutatnak, ami „serkentően” hathat mind új szereplők megjelenésére, mind a piaci (ár)verseny éleződésére.

A 2009-től a piac bizonyos mértékű konszolidáción esett át. Kikerült a szereplők közül a MÁV-ÁBE biztosító, összevonták a (korábbi) OTP-Garancia és a Groupama biztosítókat, valamint a TIR biztosító átruházta állományát az AIM biztosítóra, amelynek kgfb termékterjesztését viszont a Felügyelet a közelmúltban megtiltotta. A 2010-es díjhirdetéskor új (illetve részben új) szereplők is megjelennek a piacon. Így a WABARD biztosító, illetve a romániai székhelyű ASTRA biztosító magyarországi fióktelepe.

Piaci szereplők, piac szerkezet

A hazai kgfb piacon jelenleg 14 biztosító osztozik. A két piacvezető biztosító csoportnak 54,5%-os piaci részesedése van. A piaci koncentráció, ha lassan is, de évről évre csökken.

Ami a kgfb piacra lépett új biztosítók számát illeti az elmúlt közel 20 évben, 1991-ben még 5 biztosító lépett a piacra. A következő évek változó ütemű gyarapodást hoztak, amelyen belül két, 4-4 új belépőt jelentő szakasz, a 2003-2004-es, illetve a 2007-2009-es hullám emelhető ki.

A károk alakulása

A 2009. évi, tárgyévi kárgyakoriság (tárgyévi károk száma /átlagos állomány db) 3,8%, ami a korábbi évekhez képest jóval kedvezőbben alakult (az elmúlt időszakban is az évenkénti kárgyakoriságok általában 4-5% körül voltak). A kárgyakoriság alapján különbség van az egyes biztosítók között, ami nem csak az állomány minőségétől, de a portfólió-összetételétől is függ. A kárgyakoriság csökkenése összhangban van a különböző rendőrségi tájékoztatókkal, amelyek szerint az „objektív felelősség” bevezetése óta csökkent a balesetek száma (a rendelkezést a közúti közlekedésről rendelkező 2007. évi CLXXV. törvény tartalmazza). Az alábbi ábra jól szemlélteti a károk 2007 utáni csökkenését s egyben azt a logikus tényt is, hogy a csökkenő kárvolument a díjak csökkenése is követte.


(Kattntson a nagyobb képméretért!)

A kárhelyzet javulását, s egyben az eltérő jármű típusok kockázatosságát is mutatja az alábbi ábra.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A kárgyakoriság csökkenése mellett nagyobb mértékben csökkent a gyakori károkozók, például autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók kárgyakorisága, amely szintén az átlagos kárfelhasználás csökkenését eredményezi. Érdekességként megemlíthető, hogy a legveszélyesebb járműtípust a mindössze 218 darab trolibusz jelenti, melyek kárgyakorisága mintegy 50%-os.

A baleseteken belül csökkent a súlyos személyi sérüléssel járó balesetek száma és – a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján – ezzel együtt az aránya is. A súlyos személyi sérüléses károk jóval magasabb összegű és hosszabb távú kárráfordítást igényelnek, mint a leggyakoribb jármű lemezkárok.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A költségek alakulása

A kgfb ágazat jövedelmezőségének vizsgálatakor fontos tényező a működés közben felmerülő költségek nagysága. 2009-ben a költséghányad 34,3%. Ez az arány 1,1%-kal alacsonyabb, mint 2008-ban. A piaci szereplők közül tavaly csak 3 biztosító költséghányada nőtt. A funkcionális költségek közül egyedül a kárrendezési költséghányad növekedett 2008-ról 2009-re.

Piaci (KGFB) költséghányadok

 

%

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Szerzési

14,7

13,3

13,4

14,3

17,5

16,6

Igazgatási

12,8

12,0

11,7

13,3

13,0

12,4

Kárrendezési

4,8

4,4

4,1

4,4

4,9

5,3

Összesen

32,3

29,7

29,2

32,0

35,4

34,3

Az adatokat grafikusan megjelenítve:


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

Az új piacra lépők 2 jelentősebb hulláma idején, a 2003-2004-es illetve a 2007-2009-es időszakban jelentősen megugrott a szerzési költség. Az igazgatási költséget – piaci szinten – már hosszabb távon 12-13% között tartják a biztosítók, s az elmúlt éveket – érdekes módon pont a károk csökkenésével egy időszakban – a kárrendezési költségek határozott növekedése jellemezte.

Tőke- és tartalékhelyzet

Egy biztosító fizetőképességének megítéléséhez vizsgálni kell mind a tőkeellátottságának, mind a tartalékainak helyzetét. Ezen belül csak a tartalékok elégségessége után dönthető el, hogy a tőkeellátottság megfelel-e a törvényi követelményeknek, s a felügyeleti elvárásoknak.

A kgfb biztosítások tartalékai alapvetően három tartaléktípusból tevődnek össze: a járadék tartalékból, a tételes függőkárok tartalékából és a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk (IBNR) tartalékából. Az utóbbi tartalékát (mely az összes kgfb tartalék mintegy 10%-át teszi ki) az elmúlt évek kárstatisztikáira támaszkodva, az úgynevezett kifutási háromszögeken alapuló biztosításmatematikai statisztikai módszerekkel számítják ki. A járadéktartalékok szintén matematikai számítások alapján határozzák meg. Ezzel szemben a tételes függő károk tartalékának a képzése a konkrét bekövetkezett károk várható kifizetéseire képzett, kárszakértői becslésen, szakértelmen alapuló, káronként (és biztosítónként) egyedileg meghatározott összeg. Ennek következtében jelentősen függhet egy adott biztosító portfólió szerkezetétől.

A Felügyelet 2009 végétől alkalmazza az úgynevezett korrigált tartalékmutatók módszertanát, amelyet honlapján is publikált (az alkalmazott paraméterekkel, piaci benchmarkokkal együtt). Az egyszerű tartalék/díj, tartalék/állomány vagy átlagos-tartalék mutatók nem mérik megbízhatóan az egyes biztosítók tartalékszintjét, mert egy kezdő vagy dinamikusan növekvő állománnyal, illetve zömében nemrég bekövetkezett kárral rendelkező biztosító tartalékszintje alacsonyabb is lehet. A korrigált tartalékmutatók kidolgozásánál e szempontok épültek be a mutatókba, hogy így a piaci átlaghoz/benchmarkhoz viszonyítva számszerűsíthető legyen, hogy egy adott biztosító a piaci átlagnak megfelelően, jelentősen a felett, avagy éppen alul tartalékolt-e.

A mutatók seregéből kiemelve a legfontosabbnak ítéltet, a tételes függőkár-tartalék/díj mutató alapján a piaci átlagnál magasabb tartalékszintet látható 2009-ben 4 biztosítónál, s alacsony (felügyeleti figyelmet érdemlő) tartalék szint 2 biztosító esetében.

A kgfb biztosítók tőkefeltöltöttsége 2009 év végi adatok alapján átlagosan 242%-os szintet mutatott. Mindössze két biztosító volt a felügyeletileg kritikusnak ítélt 120%-os feltöltöttségi szint közelében. Az összes többi biztosító feltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. Közülük a 2010 II. negyedévi adatok alapján az egyik biztosító tőkefeltöltöttsége jelentősen javult.

A jövedelmezőség kérdése

A 2009-es év eddig még nem látott áttörést hozott a magyar kgfb piacon. A termék liberalizációja óta először fordult elő, hogy összpiaci szinten a kgfb terméket nyereségesként mutatták be a biztosítók, a díjbevételre vetítve 11,8%-os nyereséget és 15,2 milliárd profitot realizálva. 2009-ben gyakorlatilag csak a piacra később belépő „újak” voltak veszteségesek. A legnagyobb arányú veszteség a díjbevételre vetítve 50%-os volt. Az eredményesség szempontjából a legjobb biztosító majdnem 30%-os, díjra vetített eredményt ért el.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A 2009 évi nyereségszint még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy az részben az egyik jelentős súlyú biztosító tartalékolási rendszerének átalakításához köthető. Ám ha ezzel az egyszeri tétellel korrigáljuk a piaci eredményt, a biztosítók összpiaci szinten akkor is 7,8%-os nyereséget értek el a díjra vetítve.

A kgfb jövedelmezőségét tekintve az elmúlt évek idősora ugyanakkor igen hektikus képet mutat. Sem az egyedi biztosítóra, sem a piac egészére nem lehet ezen adatok alapján előrejelzéssel élni. Az eddig eltelt időben a biztosítók jövedelmezősége szinte semmiféle trendet, irányt nem mutatott, annyi állapítható meg, hogy a biztosítók többsége általában többször volt veszteséges, mint nyereséges.

A 2010. II. negyedéves adatszolgáltatások, illetve a korábbi években tapasztalt folyamatok alapján mindenesetre várhatóan a díjbevétel visszaesésével kell számolni 2010 egészét tekintve. A tárgyévi károk, illetve költségek ennél kisebb mértékben ugyan, de várhatóan szintén elmaradnak a 2009. évben tapasztaltaktól. A várható befektetési eredményeket, illetve a korábban megképzett tartalékok várható lebonyolítási eredményeit is figyelembe véve a tisztán biztosítástechnikai folyamatok alapján szerény, 2-3 milliárdos eredményt várható a piac egészén.

Várakozások a 2010 őszi kgfb díjhirdetés kapcsán

Pusztán a díjak és a károk elmúlt 3 éves csökkenéséből enyhe díjcsökkenést, esetleg szinten maradó díjat lehetne előre jelezni. A piaci szereplők reakcióit azonban számos tényező mozdíthatja el egy „harcos”, komoly díjversennyel járó kampány felé.

Egyrészt, mivel a 2009. év – először – nyereségesnek mutatta a kgfb piacot, levonható az a következtetés, hogy némi díjcsökkentéssel piacot lehet szerezni, illetve ennek párjaként, a díjversenyből kimaradó biztosító számára fennáll annak a kockázata, hogy akár jelentős állományt is veszíthet. Sok, erre specializált biztosításközvetítőnek érdeke a piaci mozgás. Az elmúlt évek tényei ráadásul évről évre nagyobb mozgást/felmondást/átkötést jeleztek a kgfb piacon.

E mellett, mivel már nem kötelezően a naptári forduló a szerződések éves fordulója, évről évre kisebb jelentősége lesz a novemberi kampánynak (más szóval, volumenét tekintve a mostani lesz a legnagyobb a következő évekhez viszonyítva). A díjosztályok törvényi változása – a motor hengerűr-tartalmáról (köbcenti) annak teljesítményére (kilowatt) való áttérés – hatása ráadásul igen sok szerződőt ösztönöz arra, hogy tájékozódjon az új díjszerkezetről, a számára esetleg megfelelőbb szerződésekről. Végül nem zárható ki, hogy az új szereplők agresszív üzletpolitikával jelennek meg a piacon.

A fenti tényezők közül néhány további adatokkal is alátámasztható. A 2009-es díjhirdetés következtében váltó kb. 1,5 millió ügyféllel kapcsolatban például a biztosításközvetítők mintegy félmillió szerződést kötöttek, azaz hozzájuk volt köthető az aktuális piaci lehetőség 30%-a. A 2005. évi díjhirdetést követően még csak 350 ezren kötöttek új szerződést, a 2009-es díjhirdetéskor ennek több mint négyszeresére, azaz 1,5 millióra rúgott ez a szám.

A Felügyelet 2010 októberében bekérte a biztosítók adatat arra vonatkozóan, hogy milyen a megoszlás a régi és új díjosztályok között. A beérkezett, összesített adatok igen nagy szóródást mutatnak, azaz egy régi (köbcentis) díjosztály tagjai az új tarifarendszer szinte bármely osztályában előfordulhatnak. A táblázat tanúsága szerint a szerződők legalább 35-40%-a késztetve lehet arra, hogy felülvizsgálja szerződését, keresse a számára legelőnyösebbet, ami így legalább 1,2-1,6 millió szerződés mozgását eredményezheti a piacon.

 

 

< = 37 kW

38-50 kW

51-70 kW

71-100 kW

101-180 kW

> 180 kW

hibás

< = 850 ccm

62,3%

31,2%

0,5%

0,1%

0,0%

0,0%

3,4%

851-1150 ccm

20,7%

66,0%

10,8%

0,3%

0,0%

0,0%

1,4%

1151-1500 ccm

3,5%

31,8%

54,9%

7,4%

0,1%

0,0%

1,5%

1501-2000 ccm

1,9%

6,8%

24,6%

55,4%

10,2%

0,1%

0,7%

2001-3000 ccm

2,5%

1,0%

11,2%

23,1%

59,2%

2,3%

0,4%

> 3000 ccm

4,1%

0,3%

0,8%

2,1%

51,3%

41,0%

0,2%

Budapest, 2010. október 26.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete


 

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
Fontos KGFB határidő jár le - ezt nagyon komolyan kell venni!
2017 február 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Fontos KGFB határidő jár le - ezt nagyon komolyan kell venni!

Már csak pár napjuk maradt azoknak az autósoknak a KGFB fizetésre, akik év végén kötötték újra biztosításukat.

Annak a mintegy 120 ezer személyautó-tulajdonosnak, aki év végi évfordulóval kötötte újra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (KGFB), március elsejéig kell rendeznie az esedékes, baleseti adóval növelt díjrészletét - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé. Ha azonban egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: már másnap törölnie kell az adott szerződést. Ezért aki eddig még nem intézkedett, mindenképpen olyan fizetési módot válasszon, hogy pénze biztosan idejében célba érjen. Ezért csekkes befizetéssel hétfőtől már nem érdemes próbálkozni.

Az az ügyfél, akinek a díj nem fizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat köteles fizetni, melynek mértéke - az autó teljesítményétől függően - idén naponta 310-690 forint között mozog. Emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra szerződést kötnie, visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell rónia és választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Ráadásul mindhárom összegre meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.

A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is, ami akár életre szóló fizetési kötelezettséget is jelenthet.

Forrás: www.napi.hu

A kátyúbiztosítás és a kár körültekintő dokumentációja növelheti a kártérítés esélyét
2017 február 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

A kátyúbiztosítás és a kár körültekintő dokumentációja növelheti a kártérítés esélyét

Az úthibák okozta autós károknak a tapasztalatok szerint csupán a felét bírálják el pozitívan, a kártérítés esélyét azonban jelentősen növelheti a kár körültekintő dokumentációja és a kátyúbiztosítás - mondta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) Gépjárműszekciójának vezetője az MTI-nek.

Cselovszki Zsolt kifejtette: országosan több tízezerre tehető az autók épségét veszélyeztető kátyúk száma. Az elmúlt hetekben volt olyan időszak, amikor csak Budapesten naponta négy-ötszáz új úthibát regisztráltak a karbantartók.

Rámutatott: a kátyúkárokért az adott útszakasz fenntartója felel. A települések közti útvonalak az autópályákkal együtt a Magyar Közút Zrt. kezelésében állnak, míg a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiért a BKK Közút Zrt. a felelős, míg a többi utat a kerületi önkormányzatok kezelik.

A kárigények elutasításának legfőbb oka, hogy az autós a kár megfelelő rögzítése nélkül hagyta el a helyszínt, vagy az, ha a megengedettnél bizonyíthatóan gyorsabban haladt, illetve, ha az adott útszakasz problémáit figyelmeztető tábla jelezte - magyarázta az FBAMSZ szakembere.

Cselovszki Zsolt rámutatott: a télen keletkező kátyúk kijavítása a tapasztalatok szerint májusig is elhúzódik, ezért még most is érdemes kátyúkár-biztosítást kötni. Ennek előnye, hogy a közút kezelője helyett a saját biztosító felé kell jelezni a kárt, és így magasabb a pozitív elbírálás aránya is. Egy kátyúkár-biztosítás éves díja néhány ezer forint, jellemzően kötelező vagy casco-biztosítások mellé kötik, de önállóan is elérhető egyes biztosítóknál - tette hozzá.

Máhig Attila, a Groupama Biztosító szolgáltatási ügyvezető igazgatója elmondta: a téli hónapok után a tavaszi olvadáskor komoly károk keletkezhetnek az útburkolatban, és ezek az úthibák jelentős károkat is okozhatnak a gépjárműben.

Jelezte: a Groupama Biztosító tapasztalatai szerint az éves szinten jelentkező, mintegy ezer kátyúkár bejelentést zömében februárban, márciusban és áprilisban juttatják el a társasághoz. Idén a Groupamához még csupán 170 kátyúkár bejelentés érkezett, a biztosítótársaság azonban az idei kemény fagyok után a korábbinál magasabb számú bejelentésre számít.

A Generalinál az MTI-nek elmondták: 2016 során közel száz kátyúval kapcsolatos bejelentést regisztráltak, melyekre 3 millió forintos nagyságrendben fizettek kártérítést. A legtöbb esetet Budapestről jelentették, a kátyúk okozta károkat elsősorban áprilisban és novemberben szenvedik el a Generali ügyfelei.

Rámutattak: ha kátyúba futott a gépjármű, és megsérült az autó, a kátyúkárt "főszabály" szerint az adott út tulajdonosának kell bejelenteni, lehetőleg minél hamarabb, ha nincs cascónk vagy kátyúkár kiegészítő biztosítás a kötelező biztosítás mellé. Fontos kiemelni, hogy biztosítás hiányában a károk kifizetésének jogalapjára vonatkozó döntés az út tulajdonosának a hatásköre, nem a biztosítóé.

Ha a károsultnak van biztosítása, a kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentálja a történteket. Érdemes például mobiltelefonnal fotókat készíteni a helyszínről és a gépjármű sérüléséről. Mindez egy esetleges jogvita kapcsán is nagymértékben megkönnyítheti a gépjárművezető dolgát - mondták el a Generalinál.

Vereczki András, az Uniqa lakossági biztosítások és kárrendezési vezetője elmondta: a tavalyi enyhe téli időszakban néhány száz ilyen jellegű bejelentés érkezett a biztosítóhoz, az idei kemény tél után azonban várhatóan ennél nagyobb számban jelentik majd be a kátyúkárokat.

Közölte: a casco biztosítás szerződőjének közvetlenül nyújt kártérítést a biztosító, amennyiben a fedezete kiterjed a biztosított gépjárműben bekövetkező törés- vagy sérülés károkra. Érdemes azt is figyelembe venni a casco biztosítási szerződés kötésekor, hogy a biztosító fedezetet nyújt-e a gépjármű elszállítására, tárolására.

Az Uniqa Biztosító Zrt. casco biztosítási szolgáltatásaiban szerepel, hogy a cég - a biztosítási feltétel szerinti limitösszegek keretei között - megtéríti a sérült jármű indokolt mentésével, szállításával, vontatásával, idegen helyen történő tárolásával, őrzésével felmerült költségeket, de ezeket számlával igazolni kell.

Kiemelte: casco biztosítási kár esetén a biztosított maga viseli - az igazoltan felmerült járulékos költségekkel együtt - a megállapított kárösszegből a casco szerződésben vállalt nagyságú összeget. Az önrészesedést százalékban és emellett fix összegű minimális önrészesedési összegben határozzák meg - mondta Vereczki András.

Forrás: webradio.hu

CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se gépjármű biztosítást kötni! Kötelező és casco biztosítás kalkulátor >>
 

Több igazolás is kellhet, ha kéri a rendőr a kötelező biztosítást
2017 február 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Több igazolás is kellhet, ha kéri a rendőr a kötelező biztosítást

Itthoni közúti rendőri ellenőrzéskor az érvényes „kötelezőnk” meglétének igazolására a szerződés hatályba lépte után két hónappal nem elég a biztosítási kötvény felmutatása. Magunknál kell tartani még az aktuális díjbefizetési csekk bizonylatát vagy egyéb, díjfizetést igazoló dokumentumot is. Mindezek viszont kiválthatók az önállóan is érvényes – aktuális díjbefizetés tanúsító – biztosítói igazolással, vagy éppen a belföldre is érvényes zöldkártyával.

Pórul járt olvasónknak közúti ellenőrzéskor nem fogadták el önmagában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) a biztosítási kötvényét igazolásként, noha, mint jelezte, volt érvényes szerződése. Az is fáj neki, hogy külföldi autóútja előtt miért kell neki külön „könyörögni” a biztosítójánál, hogy küldjék el neki a zöldkártyát. Panaszairól a felügyeleti szervet, a Magyar Nemzeti Bankot kérdeztük.

A kgfb-ről szóló törvény szerint a biztosító jellemzően a kötvény megküldésével jelzi, hogy létrejött a biztosítási szerződés. Kevesen tudják viszont, hogy ez a papír önmagában csak a biztosító kockázatvállalásának első 60 napjában igazolja, hogy van érvényes kgfb-szerződésünk – mondta Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője. Ha nincs kötvény, az első 60 napban e célra a biztosítási ajánlat ügyfélnél található példánya is megfelelő lehet igazolásra – ám csak akkor, ha a biztosító és az ügyfél is megfelelően rögzítették azon a jogszabály által előírt adatokat.
A kgfb díját fizethetjük negyed- vagy félévente, sőt előre egy évre is, akár átutalással, csoportos beszedési megbízással vagy csekken. A befizetést ennek megfelelően az ügyfél (akit legtöbbször biztosítósan „üzembentartónak” hívnak) a befizetett csekkszelvénnyel, az utalásról szóló bizonylat másolatával vagy pedig a biztosítótól automatikusan erre kapott igazolással bizonyíthatja.

A lényeg, hogy legyen nálunk egy dokumentum, ami a díjfizetést – és így a biztosítás fedezettségét – igazolja – mondta a szóvivő. Átutalásnál célszerű kinyomtatni és magunknál tartani a díjfizetést igazoló dokumentumot. Ilyenkor fontos az is, hogy az utalási bizonylaton pontosan ott legyen azon időszak dátuma is (vagyis mondjuk a következő fél év), amire befizettük a pénzt.

A biztosítói szerződés kezdete utáni 60. naptól tehát már nem elég önmagában a szerződés megkötését igazoló dokumentum (például kötvény). Emellé egy, az adott időszakra vonatkozó díjfizetésről szóló bizonylatot is a járműben kell tartanunk. Ezt a két (szerződési, illetve díjfizetési) igazolást egyetlen papírral is kiválthatjuk. Binder szerint ez lehet a nemzetközi zöldkártya vagy egy olyan – persze megfelelő tartalmú – biztosítós igazolás, amelyet az aktuális díj befizetését követően küld ki biztosítótársaságunk. Ezeken együtt szerepel nemcsak az, hogy van biztosítási szerződésünk, de a kifizetett biztosítási időszak dátuma is.

A nemzetközi zöldkártyát viszont általában csak ügyfélkérésre, a külföldi utazást megelőzően küldik ki a biztosítók – mondta el a jegybanki szóvivő. Eredeti célja mellett viszont ez a belföldi igazoló szerepet is betöltheti – persze csak a már kifizetett időszakra vonatkozóan. A másik említett biztosítós igazolást a biztosítók ügyfélkérésre is kiküldhetik, de a gyakorlatban ezt jellemzően azok az ügyfelek kapják, akik nem a csekkes díjbefizetést választották. Mindezeken felül a különböző hatósági (pl. rendőrségi, bírósági) eljárásoknál, illetve más biztosítónál a kárrendezésnél a megszokottnál több adatot tartalmazó kgfb-fedezetigazolásra is szükség lehet. Ezeket a biztosítók külön kérésre állítják ki.

A jegybanknál nyomatékosították: jogszabályi előírások alapján a biztosító köteles – persze az aktuálisan befizetett díjnak megfelelően – e bizonylatok valamelyikének megküldésére. Ennek típusát viszont szabadon határozhatja meg. Biztosítónk lényegében a díjfizetési csekk kiküldésével már eleget tesz a jogszabályi kötelezettségének (amelyet aztán az ügyfél az időben történő befizetéssel érvényesít), a nem csekkes szerződéseknél pedig jellemzően utólag küldi meg a befizetésről szóló igazolást, vagy annak kiváltásaként a zöldkártyát. Az MNB a rendszeresen ellenőrzi a biztosítók szerződés-nyilvántartó és ügyfél-kommunikációs rendszereit a kgfb-hez kapcsolódóan (is). Ha a jegybank bármelyik piaci szereplőnél a jogszabályok megsértését tapasztalja az ügyfelek kiszolgálásakor, levelezések lebonyolításában, akkor az adott biztosítót a hiányosságok megszüntetésére kötelezi, és ezzel párhuzamosan bírsággal is sújtja – mondta Binder István.

Forrás: origo.hu

Rengeteg kátyút kell betömni a nagy hideg után
2017 február 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Rengeteg kátyút kell betömni a nagy hideg után

Az elmúlt hónapok esős, havas, rendkívül hideg időjárása miatt a szokásosnál is több a kátyú az utakon az egész országban. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már elkezdte a burkolathibák javítását. Az útfelújítások azonban még csak mostanában kezdődhetnek el, ha már nem lesz annyira hideg.

A sok eső és hó, illetve a fagyás és olvadás gyakori váltakozása miatt a szokásosnál is rosszabbak az utak szinte az egész országban. Sok a kátyú, balesetek is történtek a rossz utak miatt.
"Egy kátyú állapota sokat romolhat pár nap alatt, ezért az autónkkal muszáj visszavenni a tempót. Hiába közlekedünk ismert útvonalon, ne kockáztassunk, inkább menjünk lassabban, ha problémásak az útkörülmények!” – mondta Székely Gyula vezetéstechnikai szakember az Origónak. Azt is elmondta, hogy az autóvezetés oktatása alatt a kátyúkba való belehajtást természetesen nem tanítják sehol, ezért inkább azt ajánlja, hogy a rossz minőségű utakon 20-30 km/h-s sebességgel vezessen a sofőr. "A másik gyakori hiba, hogy a sofőr gyakran belefékez a kátyúba, ami miatt az autó felfüggesztése is tönkremehet” – mondta Székely. Az ilyen hibák miatt a gumiabroncs és az alufelni is súlyosan roncsolódhat. A szakember azt ajánlja, ha az autós már belehajtott a kátyúba, akkor kisebb gázzal hajtson át rajta. „Több tanítványom is mesélte, hogy a kertes ház reményében költöztek ki Budapestről az agglomerációba, de a városba vezető utak minősége elviselhetetlenné teszi a vezetést, nem beszélve az állandó dugókról” – mondta a szakember, aki szerint egész Pest megyében nagyon nagy problémák vannak az utakkal.

Nagyon sok múlhat a jó fényképeken
Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kommunikációs vezetője is megerősítette, hogy a kátyúk jelentős károkat okozhatnak az autósoknak. „A pár tízezer forintos gumiabroncscserétől kezdve a több mint egymilliós kárig is volt már több esetünk. "A kátyúk okozta kárt hívjuk a legalattomosabbnak, mivel ha nem vizsgálják meg kellő mértékben, akkor később egyéb károk is kialakulhatnak, amik nemcsak drágák, de életveszélyesek is lehetnek” – mondta Németh. A kommunikációs vezető azt is elmondta, hogy gyorsan be lehet nyújtani a kárigényt, és hamar el is bírálhatják, ha jól dokumentálják fényképekkel az esetet.

Érdemes a következőket tenni:

  1. A balesetkor a sofőrnek biztosítani kell az autó környékét, mivel ilyenkor sokszor megfeledkezhet a saját testi épségéről, emiatt egy forgalmas út mentén egy újabb baleset is előfordulhat.
  2. Készítsen fényképeket a baleset helyszínéről, a kátyúról, az autóról, illetve a sérülés állapotáról is, általában 10-15 képet érdemes ilyenkor csinálni.
  3. Ha az autó a baleset helyszínétől távolabb állt meg – például tovább csúszott az úton, vagy a balesetkor több autó ütközött össze, és emiatt nagyobb kárigény lehet, akkor érdemes rendőrt is hívni a bizonyításhoz.
  4. Értesíteni kell a biztosítót, illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t a baleset részleteiről.

Fagypont alatt nem lehet hatékonyan kátyúzni
A javítási munkákhoz télen is száraz és tartósan 0 fok feletti hőmérsékletre van szükség, mivel ezekhez a munkákhoz melegaszfaltot használnak fel, ami 0 fok alatti hidegben már nem hatékony. A téli enyhébb napokban a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkatársai folyamatosan végeznek ideiglenes javításokat. Csakhogy az ilyen enyhébb napok ezen a télen nagyon ritkák. "Hosszú távon teljesen értelmetlen a kátyúzás” – mondta az Origónak Lakatos János József, a Profi Aszfalt vezetője. A vállalkozó szerint a cége partnerei döntően a teljes útburkolat felújítását kérik, mivel pontosan tudják, hogy az olcsóbb kátyúzást rövid időn belül úgyis meg kell majd ismételniük. A vállalkozás partnerei között vannak önkormányzatok, cégek és magánszemélyek is, azonban nincs abban közöttük különbség, hogy mindannyian hosszú távon akarják az útburkolatokat kijavítani. A kiadásokat természetesen befolyásolja, hogy milyen szinten roncsolódott az út felülete, továbbá országszerte az árak is különböznek. "Pécsett vagy Nagykanizsán sokkal drágább kivitelezni egy útfelújítást, mint mondjuk Győrben. Egész egyszerűen azért, mert az adalékanyagok ára más és más az országon belül” – állítja a vállalkozó.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. országosan közel 32 000 kilométernyi országos közúthálózatért felel. Ebbe beletartoznak az autópályák és autóutak – kivéve az M5-ös és M6-os autópályák –, valamint a településeket összekötő fő- és mellékutak, illetve ezen utak településeken átvezető szakaszai is. Az útfelújítások menetét befolyásolja még az úttestek tulajdonviszonya is: a településeken belüli utak jelentős része önkormányzati kezelésben van. Budapesten a fő- és tömegközlekedési útvonalak a Budapest Közút Zrt.-hez tartoznak, a többi fővároson belüli szakasz pedig a kerületi önkormányzatok kezelésében van, így az egységes felújításokhoz, karbantartásokhoz összehangolt folyamatok is kellenének, azonban ezek a munkálatok egymástól függetlenül indulnak el. 2016-ban összesen 9 973 tonna speciális kátyúzó-javító anyagot dolgoztak be az utakba az állami vállalat munkatársai. Ezen munkák teljes összköltsége 1,3 milliárd Ft volt. Korábbi beszámolók szerint télen naponta legalább 500 új kátyú keletkezik Budapest útjain, évente közel 500 millió forintot fizet ki a BKK az utak kátyútlanítására.

Forrás: origo.hu

Katasztrófák, amelyeknél a magyar biztosítók a legszívesebben segítenek
2017 február 14.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Általános

Katasztrófák, amelyeknél a magyar biztosítók a legszívesebben segítenek

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ma a magyar biztosítási piac bővülésének legfontosabb motorja, de a nyugdíjbiztosítások, valamint a lakossági/vállalati vagyonbiztostások is szépen növekednek. Kíváncsiak voltunk, ez utóbbi, igencsak heterogén szegmensen belül minek köszönhető elsősorban a bővülés, melyek az ígéretes termékek, szolgáltatások, és mire számítanak a legnagyobb biztosítók a vagyonbiztosítási piacon. Az alábbiakban a válaszaikat összesítjük.

Az Aegonnál Szombat Tamás vezérigazgató-helyettes, az Allianznál Szőke Tamás, a termék- és portfólió-menedzsment igazgatóság vezetője, a Groupamánál Kádár Péter nem-életbiztosítási igazgató, az Unionnál Almássy Gabriella nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tag, az Uniqánál pedig Vereczki András, Lakossági biztosítások és kárrendezési terület vezető és Freschl Árpád, Vállalati biztosítások terület vezető válaszolt kérdéseinkre.
A MABISZ adatai szerint a kgfb-n kívüli hazai nem-életbiztosítási piac díjbevétele 4%-kal növekedett 2016 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

1. Biztosítójuk szerint minek köszönhető elsősorban a hazai vagyonbiztosítási (kgfb-n kívüli nem-élet) piac bővülése?
Aegon: Ha a termékek oldaláról közelítünk, akkor tapasztalatunk szerint a casco biztosítások, valamint a meglévő vagyonbiztosítások (lakossági és vállalati egyaránt!) esetében a meglévő biztosítási fedezetek növekedése vagy új kockázatok fedezése - úgy, mint szakmai felelősségbiztosítások, D&O, kiterjesztett garancia biztosítások - együttesen okozták a piac bővülését. Ehhez hozzájárult a biztosítók folyamatos, online és offline eszközökkel történő felül- és keresztértékesítési tevékenysége, valamint az egyszerű, online köthető termékek folyamatos előretörése a fiatalabb generációk esetében. Mindenképpen ki kell emelnünk a megváltozott fogyasztói magatartást, amely a vagyon- és élet- (elsősorban nyugdíj) biztosítások tekintetében egyaránt megjelent. A biztosítótársaságok folyamatos edukációs programjainak, kampányainak is köszönhető, hogy társadalmi szinten fokozott tudatosság, tudatosabb tervezés és előrelátás érzékelhető.

Allianz: A 2016 év végi bruttó díjelőírás 2015 teljes évhez viszonyítva társaságunknál közel több mint 9,5%-kal növekedett (az ipari és a kkv-vagyon termékek vonatkozásában). A bruttó díjelőírás növekedése mellett a szerződések darabszámának közel 10 százalékos emelkedése figyelhető meg annak ellenére is, hogy egyik ágazatban sem volt érdemi átlagdíj növekedés. Inkább az új szerzések és a közép- és nagyvállalatok vagyonbiztosítási összegeinek aktualizálása eredményez nagyobb mértékű díjnövekedést.

Groupama: Bár a számok egyértelmű növekedést mutatnak a vagyonbiztosítási piacon, a növekedés hátterében sajnos sok esetben nem organikus folyamatok játszódnak le. A lakásbiztosítási szerződések darabszáma a piacon továbbra is kb. 3 millió db, becslésünk szerint ez közel megegyezik a tavalyi értékkel. Egy friss ingatlan.com elemzés szerint országszerte 15-20 ezer új lakás átadása várható 2018 elejéig, így a kínálat elkezd felzárkózni az erős kereslethez, bár a válság alatt elmaradt építkezések miatt több mint 100 ezer lakás hiányzik a piacról. A meglévő biztosítási fedezetek növekedése és új kockázatok fedezetbe vonása nem jellemző. A felelősségbiztosítások vonatkozásában az eddigi szűk kereslet, alacsony penetráció és limitek miatt valós növekedést látunk, ráadásul ebben a szegmensben részben a folyamatos törvényi változásoknak, részben a növekvő tudatosságnak köszönhetően további növekedésre számítunk.

Union: A hazai vagyon- és felelősségbiztosítási piac egyik húzóterülete lehet a kkv-szegmens. Ezen a területen a korábbi években tapasztalt jelentős lemaradásokat kell behozni. A nagyvállalati és állami/önkormányzati szektor esetében piaci szinten nem tapasztalható jelentős növekedés. Ennek elsődleges oka az intenzív díjverseny: a nagyobb szerződéseket gyakran csak a korábbi díjak csökkentésével lehet megtartani. Vannak ugyanakkor speciális területek, ahol jelentős potenciál van, ilyen például a filmbiztosítás. Lakossági cascóban még várat magára az érdemi penetráció-növekedés, a lakásbiztosítási területen peidg bővülés helyett inkább átrendeződés zajlik, a piac ugyanis többé-kevésbé telített. A nem biztosított ingatlanok alapvetően nem biztosíthatóak (például ártéri, nem megfelelő technológiával épült). Az újépítésű ingatlanok eredményezhetnek bővülést, de ennek hatása érdemben még nem mérhető.

Uniqa: A casco biztosítások iránti érdeklődés az új autó eladások miatt kis mértékben (2-3%-al) emelkedett (ez a lakossági és a vállalati szegmensre is igaz), de a lakásépítések növekedése és a magasabb műszaki színvonalú, így magasabb értékű beruházások is hozzájárultak a növekedéshez.

2. A kgfb-t leszámítva mely nem-életbiztosítások iránt tapasztalják a legnagyobb keresletnövekedést saját biztosítójuknál, és mely ügyfélszegmensekből?
Aegon: Lakossági oldalon leginkább a Casco biztosítások növekedése figyelhető meg, az újautópiac fokozatos magához térésével párhuzamosan, illetve az általános gazdaságélénkülés mentén a vállalati casco piac is növekvő keresletet mutat. A vállalati felelősségbiztosításoknál a kötelező jellegű szakmai felelősségbiztosítások mutatják a legnagyobb növekedést: az egyéni vállalkozóktól a nemzetközi hátterű cégekig van rá kereslet. Azt látjuk továbbá, hogy a speciális - a magyar piacon eddig nem létező vagy embrionális állapotban lévő - fedezetek (kiberkockázatok, GAP, kiterjesztett harancia) iránt nőtt meg az érdeklődés és a vásárlási hajlandóság. Az Aegon új szereplő az utasbiztosítási üzletágban, ahol 2016-ban az előző évihez képest 50%-os díjbevétel növekedés mellett 5%-os piaci részesedést sikerült elérni. A növekedés mértéke ebben a termékcsoportban volt a legnagyobb, köszönhetően a sokféle értékesítési csatorna és a modern technológiák használatának.

Allianz: A vagyonbiztosítási kockázatok palettáján új kockázatra vonatkozó termékigény nagyon ritkán jelenik meg. Az állami ösztönző rendszerekbe (pl. kkv infrastrukturális és innovációs támogatások, az EU-s támogatások beáramlásának lökéshullámszerű kihatása) ágyazott biztosítási elvárások, vagy a finanszírozói oldalon megjelenő vagyonbiztosítási védelmi előírások, kötelező hitelfedezeti vagyonbiztosítások (építésszerelés biztosítás, géptörés biztosítás, üzemszünet biztosítás) járultak hozzá jelentősebb mértékben a növekedésünkhöz. A 2016. évi aktuális Allianz Kockázati Barométer legfrissebb felmérése szerint a vállalkozások döntéshozói leginkább még mindig a hagyományos üzleti kockázatoktól tartanak (tűz és elemi kár, robbanás, természeti elemi károk), ezzel együtt viszont megjelent az igény a politikai típusú kockázatokra (sztrájk, terrorizmus, háborús kockázatok) is. Mindemellett a kiskereskedelmi fogyasztás élénkülése és az olcsó áruhitelek azt eredményezték, hogy a tartós fogyasztási cikk használatához kapcsolódó biztosítások (kiterjesztett garancia, asszisztencia) iránt is megnőtt a kereslet.

Groupama: Az igazán érzékelhető keresletnövekedést általában törvényi, jogszabályi változás generálja, jelenleg ilyen az építőipar egyes szegmenseiben előírt kötelező biztosítás, amire új termékkel, tarifálóval az egyedi igények azonnal kiszolgálásával gyorsan tudtunk reagálni. További keresletnövekedést jelent, ha egy biztosító elhagyja a piacot, erre több példa is volt az elmúlt időszakban, ez jó az itt maradók konszolidációja szempontjából, de a piac egésze vonatkozásában nem jelenik meg növekvő keresletként. Sajnos a tudatosságból fakadó keresletnövekedés még várat magára. Az egyetlen kivétel ehhez képest a rendkívül alulbiztosított felelősségbiztosítási piac, amely még a válság éveiben sem csökkent, és folyamatos stabil növekedő tendenciát mutat. A lakásbiztosítási kötések számának növekedése várható a kormányzati családtámogatási programnak (CSOK) köszönhetően is, mivel egy GKI-s felmérés szerint a lakásvásárlásra és építésre vonatkozó várakozások tovább erősödtek.

Union: A banki partnereink által értékesített lakásbiztosítások számának emelkedését tapasztaljuk, ami a lakáshitelezés fokozatos élénkülésének egyik jele. Vállalati oldalon az igényeket a jogszabályok, illetve a különböző pályázati feltételek egyaránt növelik. A beruházásoktól függő építésszerelési új szerződések száma 2016-ban nem volt kimagasló, ám ez a teljesítmény hullámzó, mivel jelentős részben az EU-s támogatások lehívási ütemezésének függvénye. Pótlólagos keresletet teremthet ugyanakkor az idei évtől, hogy a 300 négyzetméter alatti lakások tervezőinek és kivitelezőinek ezentúl kötelező felelősségbiztosítást kell kötniük.

Uniqa: A kkv-k és a éakásbiztosítások esetében - beleértve a társasházakat is- tapasztaltunk fokozott érdeklődést az elmúlt évben. A kkv-k estében a felelősségi fedezeteket keresik tudatosabban az ügyfelek.

3. Melyek azok a biztosítási kockázatok, amelyekre saját társaságuk az átlagnál jelentősen nagyobb fedezetet / kedvezőbb árat / minőségibb kárszolgáltatást kínál? Melyek ma a vagyonbiztosítási terület húzótermékei a társaságnál?
Aegon: A lakásbiztosítási piac vezetőjeként folyamatosan bővítjük az ügyfeleink részére kínált fedezeteket, bővítjük termékpalettánkat, valamint egyszerűsítjük és gyorsítjuk a kárrendezést. A káraink közel 60%-át fizetjük ki helyszíni szemle nélkül, az átlagos kártérítési átfutási időnk 5 munkanap alatti. Casco biztosításainkhoz tizenkét kiegészítő biztosítás választható, úgymint rágcsálókár biztosítás, kátyúkár, forgalmi engedélypótlás stb., ezek segítségével személyre szabott biztosítási csomagot tudunk kínálni ügyfeleinknek. A vállalati szegmensben az egyediség, az egyedi igények maximális kiszolgálása az egyik legfontosabb szempont. A szakmai felelősségbiztosítások széles fedezeti körével rendelkezünk. Teljes körűen ki tudjuk szolgálni a kis- és közepes vállalatok vagyon- és felelősségbiztosítási igényeit. Ugyanakkor az elmúlt években a viszontbiztosítási hátterünk és a portfóliónk mérete lehetővé tette az óvatos nyitást a nagyvállalati ügyfélkör felé is. Az elmúlt években több százezer ügyfelet érintő országos programokat vezettünk be, amely kapcsán balesetbiztosítást és asszisztencia szolgáltatást értékesítettünk.

Allianz: Az anyavállalati filozófia, valamint a kiterjedt viszontbiztosítási háttér okán zársaságunknál hagyományosan az ún. mérnöki biztosítások (elektronikus berendezések összkockázatú biztosítása, géptörés, építés-, szerelésbiztosítás, üzemszünet) sorolhatók a szakmailag hangsúlyosabb fedezetek közé, mind a fedezeti oldal felépítését és díjszükségletét, mind a kárrendezés szakmai hátterét tekintve. Olyan speciális vagyonbiztosításként, - amely a standardoktól eltérő kezelésmódot igényel - megemlíthető a komplex filmbiztosítás, valamint a műkincsbiztosítás. Vagyonbiztosítási ágazatunk törzsét (a szerződés darabszámot és díjbevétel nagyságot tekintve) hasonlóan a versenytársainkhoz, a klasszikus vagyonbiztosítások (all risks és a tűz- és elemikár biztosítások) adják. Emellett jelentős növekedés tapasztalható elsősorban az építés-, szerelésbiztosítási portfolióban, illetve a kkv vagyonbiztosítási termékeinkben.

Groupama: Kifejezetten széleskörű, egyénre szabott fedezeteket tudunk nyújtani kkv ügyfeleink részére, egyedülálló módon 2 tarifális és több egyedi termékkel versenyzünk a számunkra legfontosabb ügyfélkörért. Szintén egyedi módon tevékenységre szabott termékeket is tudunk kínálni például szállásadóknak, építőipari cégeknek, de számos egyéb tevékenység egyedi igényeit le tudjuk fedni folyamatos fejlesztéseinknek köszönhetően. Legújabb csomagtermékeinkben sok olyan újdonság megtalálható, amely eddig a biztosítási piacon nem volt általános lakásbiztosítási fedezet. Ezek az új generációs termékek már nem csak magáról a vagyontárgyak védelméről szólnak, hanem az egész családnak és a változó élethelyzetnek megfelelően kínálnak új biztosítási elemeket. Figyelembe véve, hogy az ügyfelek a minőségibb szolgáltatásokat keresik és elvárják a "szakértői"' kiszolgálást, a tanácsadást az egyik legfontosabb prioritásnak tekintjük. Termékeink online felületen is elérhetőek.

Union: A lakossági termékeket jellemzően modulárisan alakítottuk ki, így a "legfapadosabbtól" az extra igényekig mindent le tudunk fedni.Vállalati oldalon a fedezeteket képesek vagyunk rugalmasan, a partnerek, illetve a közvetítő alkuszok igényei szerint kialakítani. Jelentős versenyelőnyt biztosít az Union számára a hazai piacon kiemelkedőnek számító tapasztalata, amellyel kiemelt, nagyméretű projektek esetében is bizonyítani tudta azok hosszú távú kezelésének képességét. Húzóterméket nehéz kijelölni, de az Union azon dolgozik, hogy jelentősen tovább tudja növelni kkv-állományát.

Uniqa: Casco és lakásbiztosítások esetében bizonyos szegmensekben, kifejezetten kedvező árakat kínálunk, de elsősorban a kiemelkedő ár/érték arány a célunk. Ennek kulcsa a minőségi kárszolgáltatás, amely fokozott mértékben jelentkezik ügyféligényként is. Éppen ezért felülvizsgáltuk és optimalizáltuk a kárfolyamatainkat és új, innovatív szolgáltatásokat vezettünk be. Ilyen például egy applikáció segítségével, okostelefonon, videó összeköttetéssel történő kárszemle és azonnali kárrendezés.

4. Melyek azok a biztosítási területek, ahol alulbiztosított a magyar gazdaság/társadalom, így akár saját biztosítójuk számára is hosszú távon a legnagyobb növekedést hozza majd?
Aegon: A felelősségbiztosításokat tekintve a magyar vállalkozások által kötött biztosítási szerződésekre jellemző kártérítési limitek sok esetben alacsonyak. Ennek részben az az oka, hogy a cégek általában nincsenek tisztában a biztosítás valódi jelentőségével, az okozható károk mértékével. A kockázat valós felmérésében tudnak segítséget nyújtani a szakképzett tanácsadó vagy alkusz munkatársak. A közelmúltban életbe lépett jogszabályi változások is azt támogatják, hogy bizonyos szakmák esetén kötelező ilyen felelősségbiztosítással rendelkezni. Ha ebben a termékcsoportban elkezdődik a valós igényekhez közelebb álló fedezetek kialakítása, akkor ez jelentős piacbővülést eredményezhet, és nagyobb védelmet nyújthat az ügyfelek számára a nagy károkat okozó eseményekkel szemben. További kitörési pontot a baleset- és egészségbiztosítások piacán látunk elsősorban, olyan biztosítási megoldások kapcsán, amelyek az ügyfelek által jogosan elvárt szolgáltatások minőségét javítják. Lakásbiztosítás és casco esetén is az ügyféltudatosság növekedésével együtt folyamatosan nőni fog a kereslet a speciális fedezetekre, kiegészítő-biztosításokra.

Allianz: Tapasztalataink alapján Magyarországon az üzemszünet/üzemszüneti veszteség fedezetekre alacsony az érdeklődés.
A teljes magyarországi piaci a technikai kockázatokat tömörítő biztosítások esetén (pl. géptörés, építés-szerelés, elektronikus berendezések biztosítása) folyamatosan küzd az alulbiztosítottsággal. Ez összefügg a biztosítási összeg pontatlan avult értékének meghatározásával.

Groupama: Bár a kérdés nem feltétlenül erre az alulbiztosítottságra vonatkozott, de a magyar biztosítási piac legnagyobb kihívása, hogy az ügyfelek nagy hányada alulbiztosítja vagyontárgyait, így spórolva a biztosítási díjakon. Ez kiemelten veszélyes gyakorlat, mert a tulajdonosok, felelős vezetők a cég működését kockáztatják egy esetleges nagyobb káresemény esetén. Szintén a cégek működését veszélyezteti, hogy ügyfeleink 90%-a nem köt üzemszüneti fedezetet, ami egy kár következtében történő leállás esetén megtérítené ügyfelünk fix költségeit, illetve elmaradt nyereségét. Szintén tudatosabb magatartást javaslunk a nagyobb felelősségi limitek vásárlásával, ezek elérhető áron nagy biztonságot nyújtanak (nyújtanának) ügyfeleink számára, illetve a nem kötelezően megkötendő felelősségbiztosítások piacán is a piaci szereplők érdekeit szolgálhatnák a nagyobb számban és terjedelemben megkötött fedezetek. Magyarországon viszonylag magas a lakásbiztosítások elterjedtsége. A statisztikai adatok szerint a lakóingatlanok közel 72 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással, ami a legjellemzőbb természeti csapások, elemi károk esetén megtéríti a károkat, ez európai viszonylatban sem rossz arány. Ezek közül a szerződések közül azonban sokat már régen kötöttek az ingatlanok tulajdonosai, és azóta aktualizálásra szorulnak. Az egyik leggyakoribb ok, ami miatt érdemes felülvizsgálni a lakásbiztosítást, hogy elkerüljük az ingatlan alulbiztosítását. Ha ugyanis egy alulbiztosított ingatlanon következik be a káresemény, a biztosító csak a szerződésben szereplő összegig fizet, és ez valószínűleg nem lesz elegendő a kár megtérítésére.

Union: A lakásbiztosítások között nagy számban van régen kötött, a megváltozott viszonyokhoz (például a háztartásban található vagyon- és értéktárgyakhoz) nem illeszkedő biztosítási szerződés. Ezek felülvizsgálatára időnként szükség van, a lakosság többsége ezzel magától mégsem él. A lakossági casco-biztosítások területén megugrott az elemi károk értéke. Emlékezhetünk a tavalyi évből is több jégesős napra. Ezek a károk nehezen elkerülhetők, megelőzhetők és az elszenvedett átlagkár magas, nem ritka a totálkár. Ennek ellenére az átlagos ügyfél alulértékeli ezt a kockázatot. A kkv-k 25 százaléka egyáltalán nem köt biztosítást (vagy csak a kötelezően előírtakat köti meg, minimális fedezettel). Jelentős tartalékok vannak a biztosítást ugyan kötő, de a valóságos vagyonértéket jelentősen alulbecslő cégek körében is.

Uniqa: Elsősorban a felelősségbiztosítások (szakmai felelősség, hobbi és professzionális tevékenységekre vonatkozó felelősség biztosítások), az egészségbiztosítások illetve balesetbiztosítások esetében várunk növekedést. Ezen túlmenően pedig az öngondoskodás szerepe (nyugdíj) is egyre jobban felértékelődik és ezért fokozott ügyfélérdeklődést tapasztalunk ezen termékek iránt.

Forrás: portfolio.hu

Nem fizetett? Jön a pótdíj
2017 január 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Nem fizetett? Jön a pótdíj

A január elsején biztosítót váltó autósok közül többen is kellemetlen meglepetésben részesültek, eredetileg számolt díjuk többszöröséről kaptak számlát.

A dupla, esetenként tripla biztosítási díj mögött az úgynevezett károkozói pótdíj áll, melyet az elmúlt években balesetet okozó, a károkat azonban ki nem fizető autósoknak került kiszámlázásra. A kirót büntetőszorzó 1,2-től akár háromszorosig is terjedhet, az elévülési idők eltérései ráadásul tovább bonyolítják a helyzetet, továbbá számos biztosító azt is figyelembe veszi, hány kárt okozott az ügyfél a vizsgált időszakban, milyen bónuszfokozatban volt az ügyfél és mennyt romlott az az új biztosítási évben.

Ha hibás adat miatt emelkedett a tarifa, az ügyfél 15 napon belül visszamondhatja az adott biztosítást, ám ekkor pár hetes időszakra biztosítás nélkül maradhat, ekkor fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Ha nem reagál az autós időben, kérheti a biztosítási szerződés közös megegyezéssel történő felmondását, de erre nem feltétlenül hajlandó valamennyi biztosító.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosításának évfordulójakor használja kalkulátorunkat! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
 

Olaszországi baleset: akár 1,4 milliárd forintig térít az autóbusz biztosítása
2017 január 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Utasbiztosítás, Vállalkozói biztosítás

Olaszországi baleset: akár 1,4 milliárd forintig térít az autóbusz biztosítása

Egyszerre akár több biztosításból is fedezhetők az olaszországi buszbalesetben elszenvedett anyagi jellegű károk - mondta az InfoRádiónak Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs vezetője. Csak magában a balesetet szenvedett busz kötelező biztosítása akár 1,4 milliárd forintig fedezi a károkat.

Több biztosításuk is lehetett az Olaszországban balesetet szenvedő busz utasainak, köthettek egyéni utasbiztosítást, az utazás szervezőjének is lehetett felelősségbiztosítása, és a busznak is van kötelező felelősségbiztosítása - mondta az InfoRádiónak Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs vezetője.
A jármű kötelező biztosítása már önmagában 1,4 milliárd forintos fedezetet jelent - ezt minden kötelező biztosítás tartalmazza -, ebből a személyi jellegű sérülések utáni kártérítést tudják kifizetni. A szakértő elmondta, ilyenkor akár több biztosításból is összeállhat a teljes kártérítés. Ezek a követelések együtt is érvényesíthetők.

"Vannak olyan károk, amelyeket nem lehet kétszer kifizetni, ilyenek az anyagi jellegű károk, és vannak olyanok, amelyeket több biztosítás is fedezhet: erre többnyire személyi sérülésekkel keletkező károknál van lehetőség" - mondta Németh Péter.
A magyar állam magára vállalta a balesettel kapcsolatos költségeket, és ilyenkor a biztosítók is soron kívül intézik a károk rendezését.
"Ilyen tragédiák esetén a segítő szándék kerekedik felül. A károk enyhítésében, rendezésében a szervezetek együttműködnek, aztán amikor fizetni kell a tételeket, akkor fognak kirendelt szakértők egyeztetni, és összeáll az a keret, amelyből az anyagilag rendezhető károkat fizetni lehet" - mondta Németh Péter.

Forrás: inforadio.hu

Tripla díj a károkozóknak
2017 január 23.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Tripla díj a károkozóknak

Az eredetileg számolt díj kétszereséről-háromszorosáról is érkezhet számla a kötelezőt kötő autósoknak. A drága biztosításból ki lehet ugrani, de nem biztos, hogy mindig megéri.

Valamivel kevesebb, mint 25 ezerről utólag 43 ezer forintra emelte a Groupama egy B10 fokozatban lévő autós idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) díját. Valószínűleg nincs egyedül. Azok közül, akik most január 1-jén váltottak, sokan kaphattak hasonló sokkoló hírt közlő levelet a napokban a különböző biztosítóiktól. Ebben az áll: a kártörténeti nyilvántartás szerint kártérítést fizetett valamelyik biztosító az elmúlt években az autós által okozott kár miatt, ezért a biztosítási díj módosul. Sokszor nem is kis mértékben: a duplájára vagy még nagyobbra nő.

A háttérben az úgynevezett károkozói pótdíj áll, amit most már szinte az összes biztosító alkalmaz. Az olyan autósoknak emelkedik ezáltal a díjuk, akik az elmúlt néhány évben hibásak voltak egy balesetben, kárt okoztak és azt nem fizették ki. Az autósok fele azonban – állítja a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) – nincs tisztában azzal, hogy az elmúlt három–öt évben mikor és mennyi kárt okozott. Ráadásul nem elég csupán azt tudni, mikor történt a baleset, azzal is tisztában kell lenni, mikor fizetett a károsultnak a biztosító. Az ügyfél szemszögéből meglepő és sokszor félrevezető módon ugyanis a váltást megelőző tarifálásnál feltett kérdésre, miszerint „Mikor okozott utoljára kárt?”, a válaszadásnál nem a koccanás éve, hanem a kifizetés éve a mérvadó. A karácsonyi kár új évi kifizetése esetén például az utóbbit kell feltüntetni. Ha nem így történt, már az is ok a büntetésre.
A károkozókra kirótt büntető szorzó változó, az Unionnál például mindössze 1,2, az Allianznál 1,29-szoros, de a többi biztosító kétszeres-háromszoros díjat számol fel, sőt a Wáberernél négyszeres is lehet a kárelőzményszorzó, ha a baleset 2016-ban történt, és még ugyanabban az évben kártérítést is fizetett utána a biztosító. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a piacon nem egységes az elévülési idő sem. A Generali a 2012 óta okozott károk után büntet, a K&H 2013 óta vizsgálja az adatokat, sok biztosító viszont csak a 2014 utáni károknál számít fel extra díjat. Több biztosítónál az sem mindegy, hány kárt okozott az ügyfél a vizsgált időszakban, milyen bónuszfokozatban volt, vagy éppen hány fokozatot romlott a bónusza az új biztosítási évben.

Ha utólag derül ki a kártörténeti nyilvántartásból, hogy eredetileg hibás adatokat adott meg az ügyfél, és emiatt megugrott a tarifa, van persze megoldás, de többnyire nem fájdalommentes. A legjobban valószínűleg azok járnak, akiknek a káros pótdíjjal együtt is ugyanaz a biztosító kínálja a legkedvezőbb ajánlatot. Az alkuszok szerint egyébként ez viszonylag gyakori. Ilyenkor nincs más teendő: le kell nyelni a békát, és befizetni a magasabb díjat.
Bonyolultabb a helyzet, ha a károkat figyelembe véve egészen más sorrend alakul ki a díjkalkulációnál, és az ügyfél váltani szeretne. A biztosító ajánlatát, ha más a díj, mint amit az ügyfél számolt, 15 napon belül vissza lehet utasítani. Kérdés azonban, hogy megéri-e váltani. Ha nincs legalább tízezer forintnyi megtakarítás, akkor ez egyáltalán nem biztos. Ha ugyanis megkezdődött már a biztosítási időszak, akkor a visszamondott szerződés miatt biztosítás nélkül maradhat néhány héten át az autós, az így eltöltött időszakra pedig fedezetlenségi díjat kell majd fizetnie. Ennek mértéke a legkisebb, 37 kilowatt alatti autóknál jelenleg naponta 310, a legnagyobb, 181 kilowatt fölöttieknél 690 forint, és erre jön még a 30 százalékos baleseti adó is. Aki internetes alkusznál kötötte a szerződést, az élhet az internetes vásárlásokra vonatkozó 14 napos elállási jogával is. Ebben az esetben is megtörténhet viszont, hogy a biztosító visszamenőleg, a kockázatviselés kezdetétől törli a szerződést, vagyis fedezetlenségi díjat kell fizetni egészen addig, amíg egy másikkal le nem szerződik az ügyfél.
Aki kicsúszik ebből a kéthetes határidőből, az már csak abban reménykedhet, hogy sikerül közös megegyezéssel megszüntetnie az árat emelő biztosítóval kötött szerződést. Ha a biztosító ebbe belemegy, akkor elég a szerződésbontásig szóló időszakra kifizetni a díjat, utána már az új biztosítónak kell fizetni. Fontos azonban tudni, hogy dacára annak, hogy az ügyfél ilyenkor általában csak néhány hetet tölt a biztosítónál, ha ebben a rövid időszakban kárt okoz, a bónuszbesorolása az új biztosítónál romlani fog.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Biztosításkötéskor fokozottan figyeljen a pontos információk megadására! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
 

Sok autóst ér durva biztosítási meglepetés
2017 január 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Sok autóst ér durva biztosítási meglepetés

Nem kötelező ugyan a téligumi használata Magyarországon, ám ha balesetkor nem megfelelő gumik vannak az autónkon, akkor lehet, hogy a teljes kárt nekünk kell fizetnünk - hívta fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója.

Nem szabhat ki büntetést a rendőr és nem is figyelmeztetheti az autóst, ha nincs téli gumi a járművön, ám ha balesetkor nem megfelelő gumik vannak az autónkon, akkor lehet, hogy a teljes kárt nekünk kell fizetnünk. Az autósoknak a mindenkori útviszonyoknak és terepviszonyoknak megfelelő műszaki állapotú járművel kell részt venniük a közlekedésben, ezt mondja ki a biztosítási szerződés és a biztosítási törvény is.
Ez vonatkozik a téli és a nyári gumira is - emlékeztetett Németh Péter. Gyakorlatilag mind a kötelező biztosításnál, mind a cascónál ugyanaz a szabály vonatkozik a téli gumikra. Ha a helyszínelés, a rendőri intézkedés vagy egy későbbi szakértői szemle azt állapítja meg, hogy a gumi túlságosan kopott volt, vagy a nagy hideg miatt alkalmatlan volt a szabályos közlekedésre, akkor hiába tartottuk be a KRESZ által előírt sebességkorlátozást, hiába tartottunk be minden más közlekedési szabályt, a biztosító megtagadhatja a kár kifizetését a casco biztosítás esetében - közölte Németh Péter.

A kötelező biztosítás esetében természetesen fizet a biztosító a károsultnak, de később akár be is hajthatja a kifizetett összeget a károkozón. Minden esetben a biztosító saját döntési hatáskörébe tartozik, hogy milyen lépéseket tesz, ezt ugyanis már a törvény nem írja elő. Január elsején változott a kötelező biztosítási törvény, így ezentúl ha valaki ittasan vagy kábítószer hatása alatt okoz balesetet, a biztosító ötmillió forintig behathatja azt. Nincs azonban ilyen összeghatár abban az esetben, ha nem megfelelő állapotú járművel veszünk részt a forgalomban. De akár a teljes okozott kárt behajthatja a biztosító egy viszontkártérítésben polgári peres úton.

Nincs olyan kötelező jogszabály, amely szerint a téli időjárási körülmények között csak téli gumival lehet közlekedni Magyarországon, vannak azonban olyan európai államok, amelyek kötelezővé tették a használatát - tudta meg az InfoRádió Óberling Józseftől, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetőjétől. Szerinte kiterjesztő jogértelmezés lenne, ha a téli gumi használatának mellőzése azt jelentené, hogy az autós közlekedésre nem alkalmas műszaki állapotban használja a járművét.
"A jogalkotónak egyértelműen kell nyilatkoznia ebben a kérdésben. Ha úgy gondolja, hogy év bizonyos szakaszában csak téli gumival lehet részt venni a közlekedésben, akkor ezt jogszabályba kell foglalni, és akkor mindenki számára világos lesz" - mondta Óberling József.

A rendőrség csak jó szándékkal figyelmeztetheti az autóst, hogy nem kötelező a téli gumi, de életveszélyes nyári gumival közlekedni a télies útviszonyok közepette. "Sok autós életét tudja megkeseríteni akár egy olyan jármű is, amelyen nincs téli gumi, és ha elfogadjuk, hogy a közlekedés egy nagy társasjáték, akkor illik figyelemmel lenni a többi játékosra is".
A rendőrség úgy látja, jelentősen növekedett azoknak az autóknak az aránya, amelyeket téli gumival szereltek fel, öt-hat éve tíz ellenőrzött autóból jó, ha kettőn volt téli gumi, ma már sokkal jobb az arány.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Felelős sofőrként figyeljen autója állapotára és számolja újra casco biztosítását! Casco biztosítás kalkulátor >>
 

Húzós változások a kötelező biztosításoknál
2017 január 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Húzós változások a kötelező biztosításoknál

Drasztikusan nőtt a kártérítés címén bevasalható összeg a gépjármű-baleseteknél: az eddigi másfél millió helyett idén 5 millió forintot is behajthat a biztosító azon az autóson, aki ittasan vagy kábítószer hatása alatt okoz nagy anyagi kárral járó balesetet - hívta fel a figyelmet a a CLB biztosítási alkusz cég.

Több ponton jelentősen változtak a kötelező gépjármű felelősség-biztosításra igénybe vehető kártérítés feltételei, s mivel vélhetően a korábbinál nagyobb erőkkel fogják behajtani az akár több százezresre duzzadt úgynevezett fedezetlenégi díjat, érdemes mindenkinek átnéznie befizette-e rendszeresen a kötelezőjét - figyelmeztet a társaság.

"Érdemes figyelmesen tanulmányozni a napokban a biztosítóktól érkező értesítőket, ezekben ugyanis éppen mostanában a kgfb-vel összefüggő törvényi változásokról értesítik az ügyfeleket" - hívja fel a figyelmet Németh Péter. A CLB független biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója szerint annak ellenére is hasznos lenne mindenkinek "átrágnia" magát a tájékoztatón, hogy annak bizonyos pontjai a laikusoknak bizony nehezen értelmezhetőek és érthetőek.

A számok azonban beszédesek és mindenki számára egyértelműek lehetnek. Az minden figyelmes ügyfélnek feltűnik ezekből a tájékoztatókból, hogy az eddigi másfél millió forint helyett idén akár már 5 millió forintot is bevasalhat a biztosító azon az autóson, aki alkohol vagy kábítószer, pontosabban "a vezetői képességekre hátrányosan ható szer" hatása alatt okoz nagy kárt. Ebben a tételben két újdonság is van: a jelentősen megemelt felső limit, valamint a "hátrányosan ható szer", amely idén januártól felkerült a kizáró okok listájára.

A változásokkal kapcsolatban hasznos lehet legalább annyit már most is megjegyezni, hogy az extrém nagy dologi károknál csökkent a kártérítési limit, vagyis,ebben a kategóriában kevesebbet fizetnek kgfb-re a biztosítók, a személyi sérülések után adható kártérítést viszont némileg megemelték. A törvényi módosításban újdonság az is, hogy a fedezetlenségi díjat - amikor az autós nem fizeti a kötelezőjét - a korábbi korlátlan helyett idéntől már csak 5 évig visszamenőleg szedhetik be a biztosítók.

Németh szerint elképzelhető, hogy az időkorlát miatt még több társaság fogja bírósági úton behajtani ezt a fajta "kintlévőséget", ezért érdemes mindenkinek átnéznie, rendszeresen befizette-e a kötelezőt. A kihagyásnak ugyanis húzós következményei vannak, amitől a biztosítók nem tekintenek el.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosításának évfordulójakor használja kalkulátorunkat a biztosítók ajánlatainak összehasonlítására! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Oldalak