A kötelező biztosítás megkötése során – például a CLB online kalkulátorában is – feltűnhet a kgfb ajánlatok mellett egy másik lista, amiből további kiegészítő fedezetek választhatóak. Ezt a cikkünket azoknak ajánljuk, akik eddig csak átugrották ezt a listát, mondván, hogy úgysincs szükségük belőle semmire; vagy akik nem értik, hogy mire jók egyáltalán. Nézzük a kiegészítő gépjármű biztosításokat!

Egy kis ismétlés: mire szolgál a kötelező és a casco?

A legtöbben biztosan tudják, hogy a kötelező biztosítás célja, hogy közlekedési baleset okozása esetén a másik fél (személyi, vagyoni) kárát megtérítse. A casco biztosítás pedig arra való, hogy a saját gépjárműben esett kárt – amit nem egy másik autós, hanem a sofőr, az időjárás, esetleg egy ismeretlen tettes okozott – térítse meg.

Máris feltűnhet, hogy lehetnek olyan közlekedési helyzetek, káresemények, amelyeket a két biztosítás egyike sem fedez. A személyi sérülést például a balesetben vétlen fél és utasai, valamint az okozó fél utasai számára is megtéríti az okozó kötelezője, de mi a helyzet vele magával? A kgfb-től ő nem számíthat kártérítésre, erre tehát jó lehet egy kiegészítő biztosítás.

Milyen kiegészítő biztosításokat lehet kötni?

A fenti példára rögtön ott van a kiegészítő balesetbiztosítás: ez fedezetet nyújthat, ha a gépjármű vezetője sérül, és nem merül fel más felelőssége a balesetben – például mert ő okozta a balesetet, vagy az autóval fának csapódott.

Hasonló elv alapján nyújthat nagy segítséget a poggyászbiztosítás is, hiszen a casco nem fedezi a vezető saját személyes tárgyaiban történt kárt. Azaz ha a sofőr balesetet okoz és összetörik a telefonja; vagy az autót ellopják a csomagtartóban hagyott értékekkel együtt, azt sem a kötelező, sem a casco biztosítás nem téríti meg, a kiegészítő fedezet viszont megoldást jelenthet.

De a biztosítók egyéb helyzetekre is ajánlanak kiegészítő fedezeteket, például

• vadkárra,
• kátyúkárra,
• vagy akár rágcsálókárra is.

A lista természetesen nem teljes, a kötelező vagy casco biztosítások megkötése során számos további kiegészítő biztosítások közül lehet választani. Ezek közül van olyan, ami azoknak ajánlott, akik nem rendelkeznek cascóval, például a vadkár- vagy a külön szélvédőkár-biztosítás, és olyan is, ami mindenki számára hasznos lehet. Hozzá kell tenni azonban, hogy az itt felsorolt kiegészítő biztosítások kártérítési limittel rendelkeznek: ez esetenként jóval alacsonyabb lehet, mint egy casco biztosítás kártérítési összege, ami legsúlyosabb esetben a gépjármű kárkori értékéig terjedhet.

Itt a blogon többször említettük már a gépjármű assistance szolgáltatást >>, ami a kötelező és casco mellett, vagy önállóan is megköthető biztosítás. Ez lerobbanás, műszaki hiba esetén nyújt segítséget, megszervezi a javítást vagy autómentést, és egyéb extra szolgáltatásokkal biztosítja, hogy az autó meghibásodása minél kisebb gondot és fejfájást jelentsen.

De érdemes szót ejteni a vételár- vagy GAP-biztosításról is, ami a casco biztosítást tudja kiegészíteni. A cascóról ugyanis fontos tudni, hogy mindig a gépjármű kárkori értékét veszi alapul, ez pedig már egy-két éves autó esetében is jelentősen kisebb, mint amikor az kigurult a szalonból. Ez azt jelenti, hogy például lopás vagy totálkár >> esetén is legfeljebb a kárkori értékét kaphatja meg a tulajdonos – ami csak egy része annak, amennyiért új autót vehet. Ekkor jön képbe a GAP biztosítás, ami a kárkori érték és az eredeti vételár közötti hiányt pótolja ki, ezzel csökkentve az anyagi veszteséget (a pontos feltételeket, például hogy milyen korú és értékű gépjárműre köthető ilyen biztosítás, természetesen mindig érdemes elolvasni a biztosítási tájékoztatókban).

Legközelebb tehát, ha újraszámolja kötelező biztosítását, már tudni fogja, milyen extra fedezetet nyújthatnak ezek a kiegészítő biztosítások a listában, és könnyebben át tudja gondolni, szüksége lenne-e valamelyikre a kötelező és casco biztosítása mellé.