Valószínűleg akkor is hallottuk már a bonus-malus kifejezést, ha nincsen jogosítványunk, nem vezetünk autót. Ha pedig vezetünk, ráadásul van saját autónk, akkor biztosan tudjuk, milyen a bonus-malus besorolásunk. De azt is tudjuk, ez mit jelent és miért olyan amilyen? Mi a különbség az A00-ás vagy a B07-es fokozat között? Mi alapján változik mindez, és hogyan befolyásolja kötelező biztosításunk éves díját? Alább a fontos tudnivalók:

Mégis mi az a bonus-malus? 
Egy besorolási, osztályozási rendszer, amely vonatkozásában a biztosítók „jutalmazzák” a kármentes vezetést, vagy „büntetik” annak ellenkezőjét, ha a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjának megállapítására kerül sor. A skála a következőképp fest:

Minket kategorizálnak/osztályoznak vagy a gépjárművet? 
A rövid válasz az, hogy minket, pontosabban, ahogy közlekedünk adott gépjárművel. A bonus-malus besorolás tehát végtére is személyhez (az üzembentartóhoz) kapcsolódik, de szorosan összefügg a gépjárművel, hiszen ahány gépjármű üzembentartója vagyok, azokhoz annyi külön bonus-malus besorolás(om) tartozik.

Hogyan épül fel a rendszer? 
Lássuk példával: amikor megvásároljuk életünk első gépjárművét, (aminek üzembentartói is mi leszünk) bonus-malus besorolásunk automatikusan A00-ról indul, ezzel az osztályozással tudjuk megkötni kötelezőnket az első évre. Ha ezután legalább 270 napon át (ez a hivatalos megfigyelési időszak) rendelkezik biztosítási fedezettel a jármű (tehát nem vonjuk ki, nem adjuk el hamarabb), akkor automatikusan más besorolásba fogunk kerülni:

1. Ha végig károkozás nélkül közlekedtünk, a következő biztosítási időszakra besorolásunk ugrik egyet felfelé a skálán, B01-be kerülünk. Tartva kármentességünket, így legkedvezőbb esetben 10 év után elérhetjük a B10-es fokozatot, ami igen jelentős kedvezményt biztosít nekünk kötelezőnk díjának megállapításában.
2. Ha azonban kárt okozunk, visszacsúszhatunk, ráadásul 2 fokozatot, az okozott kár mértékétől függetlenül! Maximum M04-ig eshetünk vissza, de itt már olyan horribilis díjjal tudnánk csak megkötni a kgfb-t, hogy azzal kevesen tartanák fenn tovább a gépjárművet.

Visszacsúszhatunk? Van, amikor nem csúszunk vissza? 
Károkozást követően, miután biztosítónk rendezte a kifizetést az érintett fél számára, felajánlja nekünk, hogy fizessük neki vissza ezt az összeget – ebben az esetben ugyanis nem romlik bonus besorolásunk, megőrizhetjük a károkozást megelőzően elért fokozatot.

Cserélgethetem a bonusokat a gépjárműveim között? 
Nem. Párhuzamos üzemeltetésnél, ha például 2 személygépjármű üzembentartói vagyunk, egy B09-es besorolású, kis teljesítményű (pl. 75 lóerős) ferdehátúé és egy újonnan vásárolt A00 besorolású 184 lóerős SUV típusú gépjárműé, nem cserélgethetjük meg besorolásunkat egyikről a másikra, hogy kedvezőbb díjat kalkuláljunk a városi terepjárónkra, aminek teljesítményéből adódóan várhatóan magasabb lesz a kgfb díja. Mindegyik gépjárműnek saját bonus besorolása van és marad, amíg üzemben tartjuk.

Mi történik, ha eladom a gépjárművemet, és veszek helyette egy másikat, akkor milyen bonus besorolásom lesz? 
Jó hírünk van, ugyanis megszerzett bonusunk átvihető a frissen szerzett gépjárműre. Az átvitel alapfeltétele, hogy a korábbit vagy eladjuk (így érdekmúlással megszűnjön korábbi biztosításunk), üzembentartót váltsunk vagy kivonjuk a forgalomból. Ezek időpontjától számítva 2 évig áll fenn a jogunk, hogy az addig elért bonust átvigyük, érvényesítsük egy másik azonos kategóriájú gépjárműre (pl. személygépkocsiról személygépkocsira, de személygépkocsiról tehergépkocsira már nem lehet!).

Kalkulátorunkban bármikor kiszámolhatja, milyen kötelező ajánlatot adnak a különböző biztosítók, miután megadta a szükséges adatokat, átkötni pedig az évforduló előtti 30-60 nap között van lehetősége. Nem vesz többet igénybe néhány kattintásnál, a kötés pedig ugyanilyen egyszerű:

Vonatkozó rendelet:
21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól