A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a JÉ-II/I-330/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a JÉ-II/I-330/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2009. október 30-án meghirdetett 2010. évi díjtarifájában nem szereplő kedvezmények megjelentetése miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
1.Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. november 11-ei számában megjelentetett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifájának „Kármentességi kedvezmény I.,” „Kármentességi Kedvezmény II.” elnevezésű díjképző elvekkel (alapdíj-korrekciós tényezőkkel) való kiegészítésének alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót a Felügyelet JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata 2. pontjában foglalt kötelezés végrehajtására, miszerint a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-ai számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2009. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján a Felügyelet a 2009. november 5-én kelt, JÉ-II/IB-311/2009. számú határozatában kötelezte a Biztosítót, hogy egyrészt az „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalan szüntesse meg, másrészt díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg.
A Biztosító a határozati kötelezés teljesítéseként a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. november 11-ei számában – „az UNION Biztosító 2010. évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjai” címmel – megjelentetett hirdetmény szerint a Biztosító a Felügyelet JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata alapján a 2009. október 30-án közzétett díjtarifában a „Szorzók-személygépkocsi-önrész” törlésre kerül és helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Kármentességi kedvezmény I.
A szerződő 20% kármentességi kedvezményre jogosult személygépjárműre kötött, határozatlan tartamú, 2009.12.31-ét követő kockázatviselés kezdetű KGFB díjából, ha 2007. január 1. óta folyamatosan – összesen legfeljebb 180 nap megszakítással – személygépkocsira vonatkozó felelősségbiztosítással rendelkezett, és 2007. január 1. és az ajánlat aláírásának időpontja közötti időszakban a KGFB szerződőjeként nem okozott kárt, és a kártörténeti igazolás vagy az előzménybiztosítás kártörténeti adatai alapján a 2010. évre megállapított bonus-malus besorolása nem malus osztályú, és a kártörténeti igazoláson nem szerepel káresemény. Ha a szerződés alapján a biztosítási időszakban kárkifizetés történik, akkor a kármentességi kedvezmény a következő biztosítási időszakban megszűnik.
Kármentességi kedvezmény II.
A szerződő 30% kármentességi kedvezményre jogosult személygépjárműre kötött, határozatlan tartamú, 2009.12.31-ét követő kockázatviselés kezdetű KGFB díjából, ha 2002. január 1. óta folyamatosan – összesen legfeljebb 180 nap megszakítással – személygépkocsira vonatkozó felelősségbiztosítással rendelkezett, és 2002. január 1. és az ajánlat aláírásának időpontja közötti időszakban a KGFB szerződőjeként nem okozott kárt, és a kártörténeti igazolás vagy az előzménybiztosítás kártörténeti adatai alapján a 2010. évre megállapított bonus-malus besorolása nem malus osztályú, és a kártörténeti igazoláson nem szerepel káresemény. Ha a szerződés alapján a biztosítási időszakban kárkifizetés történik, akkor a kármentességi kedvezmény a következő biztosítási időszakban megszűnik.”
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. §(1)-(3) bekezdése alapján a biztosító következő évi díjait a Rendelet 2. számú mellékletben foglalt gépjármű kategóriánként, és a Rendelet 3. számú mellékletben meghatározott bonus-malus osztályonkénti besorolással állapítja meg. A biztosító díjszabásában az egyes kategóriákon belül, illetve bonus-malus osztályokban a meghirdetett díjtarifája szerint megállapított egyedi díjakat alkalmaz. A biztosító a meghirdetett díjait év közben nem változtathatja meg. A biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító 2010. november 11-ei hirdetménye a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat 2. pontjában foglalt kötelezésnek nem tesz eleget, mivel az nem a 2009. október 30-án megjelentetett díjtarifa önrész nélkül közzétett változata. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy – az ún. „Kármentességi kedvezmény I.” és „Kármentességi kedvezmény II.” elnevezésű díjképző elvek november 11-ei bevezetésével, a Rendelet 18.§-ában foglalt azon szabály sérelmén keresztül, miszerint a Biztosító a következő évi díjtarifáját két országos napilapban október 30-ig köteles közzétenni – sérültek a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac szereplőinek, de különösen a 2010. évre kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységet művelő biztosítót a 2010. október 30-án közzétett díjtarifák alapján – vagy a közzétett díjtarifákat alkalmazó biztosításközvetítői csatornán (kalkulátorokon) keresztül – már választó (más biztosító részére már ajánlatot tett vagy más biztosítóval már szerződést kötött) üzembentartók érdekei, tekintettel arra, hogy nekik a november 11-én bevezetett kedvezményeket – és ebből kifolyólag a biztosító számukra esetleg kedvezőbbé váló díjszintjét – a biztosító kiválasztása során figyelembe venni nem volt lehetőségük.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet.
A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján a Felügyelet – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy egyrészt a 2010. október 30-ai díjhirdetést követően bevezetett kedvezmények alkalmazása az október 30-án meghirdetett díjtarifát alkalmazó, így jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja, másrészt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt, különösen azon árérzékeny üzembentartók érdeksérelméhez vezethet, akik/amelyek a 2010. november 11-éig – a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac tényleges (teljes) kínálata ismeretének hiányában – már olyan biztosítót választottak, amely biztosító részükre kínált díjszintjénél a Biztosító díjszintje (a november 11-ei kiegészítés folytán) kedvezőbbé válik, a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót az újonnan bevezetett kedvezmények megszüntetésére, illetve a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat 2. pontjában foglaltak végrehajtására kötelezte. Bírság kiszabását – figyelemmel a Biztosítónak az eljárás során a Felügyelettel szemben tanúsított együttműködésére, illetőleg a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat végrehajtása érdekében tett intézkedései során tanúsított jóhiszemű magatartására – jelen határozatában a Felügyeleti Tanács mellőzte.
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 11.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s. k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Sokat spóroltak az autósok tavaly
Több mint másfél millió járműre kötöttek az elmúlt kampányidőszakban új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést, ebből csak mint egy millió esetben tényleges biztosítóváltás is történt. Sokan 15 ezer forint feletti összeget tudtak megtakarítani az átszerződéssel.
1,551 millió járműre kötöttek új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést (kgfb) a 2009 év végi kampányidőszakban. Ebből azonban 517 ezer, azaz mintegy egyharmada visszakötés volt, vagyis amikor ugyanannál a biztosítónál, de kedvezőbb feltételekkel folytatja valaki - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
A ténylegesen biztosítót váltók száma így 1,034 millió volt. Persze még így is ez volt a legintenzívebb kampányidőszak a kgfb üzletág történetében. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a bonyolult kedvezményrendszerek miatt egyre többen keresték fel az internetes díjszámítási kalkulátorokat.
Az átkötési időszakban összességében 5 biztosító vesztett, 9 biztosító nyert ügyfeleket. Volt olyan biztosító, amely állományának több mint felét elveszítette, és olyan is, amelyik több mint 40 százalékkal tudta gyarapítani ügyfeleinek számát. A legnagyobb állománynövekedés 99 ezer volt, míg az egyik biztosítónál 157 ezerrel csökkent a szerződések száma.
Az elemzések során kiderült, hogy a biztosítóválasztásnál már nem feltétlenül a legkedvezőbb ár alapján döntöttek az ügyfelek. Ugyanakkor a 2010-re meghirdetett kgfb díjaknál jelentős kedvezményeket lehetett igénybe venni.
Ennek az oka valószínűleg az, hogy a 2009/2010-es átkötési időszak volt az utolsó olyan kampányidőszak, amikor valamennyi ügyfél a naptári év végével válthatott biztosítót. Az új törvényi szabályozás szerint immár az éves biztosítási szerződések fordulónapján - a jármű vásárlásának a napján - lesz lehetőség a váltásra. Feltehetően emiatt, Több biztosítónál 50 százalékot meghaladó volt a kedvezmény mértéke. A legtöbb autós 15 ezer forint feletti összegért, azaz egy év alatt megtakarítható díjért váltott biztosítót.
Forrás: Vezess.hu
Jövőre megint szuperolcsó lehet a kötelező!
2009 első félévében rekordmélységbe zuhant a biztosítók kárhányada, ami a novemberi gyilkos árversenyben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások meredek áresését hozhatja. Persze a túl olcsó ajánlatok veszélyeket is hordoznak...
Történelmi mélypontra került az idei első félévben a kárhányad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon. (A kárhányad a kárkifizetés és díjbevétel hányadosa.) Az év első hat hónapjában gépjárműkárokra mindössze 27,3 milliárd forintot fizettek ki a szövetség tagjai, 43,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ez a mindössze 40,2 százalékos kárhányad új negatív csúcsot jelent. A másik oldalon a csúcs 2005 végén volt, amikor a biztosítók a hozzájuk befolyt díjbevétel 79,91 százalékát kifizették a károk kompenzálására. A tavalyi év első hat hónap során, a biztosítók 48,3 milliárd forintot fordítottak károkra, ami 68,7 százalékos kárhányadot jelent.
Az alábbi táblázatból jól látszik, az idei első félév során melyik cég mekkora kárhányaddal dolgozott. (Az adatok persze csalókák és nem teljes mértékben összehasonlíthatóak, mert eltérő az egyes biztosítók gyakorlata abban, hogy milyen adatot jelentenek kárkifizetés címen. Van, aki csak a ténylegesen kifizetett károkat érti ide, van, aki a kártartalékot is, míg megint mások a kárrendezési költségeket is beleszámítják.)
A kifizetések alacsony aránya természetesen az ellenkező irányból tekintve semmi mást nem jelent, minthogy az ügyfelek befizetéseinek a korábbinál nagyobb hányada marad a biztosítónál. Az így megmaradt összeget természetesen zsebre is vághatná a biztosító, hogy más üzletágakban realizált veszteségei csökkentésére is fordíthatná, ám annak hosszú távon nem sok haszna lenne a cég szemszögéből.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ugyanis a piac szabályainak sajátosságainál fogva leginkább az áraikkal tudnak vonzóak lenni, az ügyfél számára nyújtott szolgáltatásokkal kevésbé. Vagyis az ügyfelek nagy többsége alapvetően a legolcsóbb biztosítót igyekeszik minden év novemberében választani és nem azt, akit megbízhatónak, "nagy névnek" tart a piacon.
Vagyis egy olyan helyzetben, amikor a biztosító megteheti - például a jelek szerint az idei év végén -, igyekszik piacbővítési céllal csökkenti majd az árait. Az árcsökkentésnek a biztosító örül majd, mert dőlnek hozzá az ügyfelek, utóbbi pedig örül, mert jóval kevesebbet kell fizetnie, mint korábban. Az alacsony ár azonban csak akkor előny, ha a cég szolgáltatásai - és fizetőképessége ezt nem sínyli meg: ezt a MÁV-biztosító tavalyi bedőlése is igazolja. A piacot kenterbe verő árakkal dolgozó, egyesületi formában működő biztosítót folyamatosan érték a kritikák - nem véletlenül. A szolgáltatás minősége pocsék volt, a kárkifizetések pedig akadoztak - ha egyáltalán fizetett a biztosító. Bár az ügyfelek örültek a pénztárcakímélő ajánlatoknak, a cég végül az év végét sem érte meg. Vagyis novemberben ne feltétlenül dőljünk be a legolcsóbb ajánlatnak, mert elképzelhető, hogy évközben kényszerű okokból biztosítóváltásra kényszerülünk.
Forrás:Pénzcentrum.hu
Új biztosítókhoz menekülhetnek az év közben váltó volt MÁV-osok
Budapest, 2008. november 13.
Változik a kötelező biztosítás
Az idei lesz az utolsó kampány a régi szabályok szerint
Az idei lesz az utolsó, teljes egészében az év utolsó két hónapjára koncentrálódó kgfb-kampány. Januártól változnak a szabályok: a kötelező biztosítás egyéves érvényességét nem január első napjától, hanem a megkötés időpontjától számolják majd.
Jövőre azonban már nem egészen így lesz, miután januárban hatályba lép a júniusban elfogadott új kgfb-törvény, amely felváltja a 2004-ben hozott kormányrendeletet. A szabályozás rendszere és sok előírás változatlan marad, de új szabályok is lesznek. Az egyik legfontosabb változás az, hogy a biztosítási évforduló 2010-től már nem a naptári évhez, hanem a szerződéskötés napjához igazodik. Aki tehát jövőre vásárol autót, nem év végén, hanem a szerződéskötéstől számított egy év múlva válthat biztosítót. Az ügyfelek továbbra is a lejáratot megelőző harmincadik napig mondhatják fel a megállapodást, és az évfordulót követő napon kell rendelkezniük új biztosítással. A mintegy négymillió kötelező túlnyomó részét ez a változás egyelőre nem érinti. - A várakozások szerint - a járműpark cserélődésével párhuzamosan - a biztosítások éves lejárati ideje négy-öt év alatt terülhet szét annyira, hogy az év végi biztosítóváltási roham elveszítse jelentőségét - mondta lapunknak Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára. (A módosítás célja az, hogy enyhítse a biztosítókra nehezedő, évi végi adminisztrációs terheket, így mindenki időben megkapja kártörténeti igazolását, a díj befizetéséhez szükséges csekket, illetve a szerződés megkötését igazoló kötvényt.)
A januárinál sokkal kisebb mértékben, de 2011-től ismét változik majd a kgfb-szabályozás. Akkortól már nem a járművek hengerűrtartalma, hanem a motorok teljesítménye alapján kell majd különféle kategóriákba sorolni az autókat. A módosítás magyarázata az, hogy a motorok mind kisebb méret mellett nyújtják ugyanazt a teljesítményt.
Forrás: Népszabadság
Vadonatúj biztosítási stratégiák: nagyok a legolcsóbbak között
CLB: háromezer forint megtakarításért már sokan váltanak idén kgfb biztosítót
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. által megkérdezett 12 ezer ügyfél 21,5 százaléka vélte úgy, hogy 3-5 ezer forint megtakarításért biztosítót váltana a küszöbön álló kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban, de még az 1-2 ezer forint közötti megtakarítás is váltásra ösztönözné minden tízedik megkérdezettet - mondta szerdán az MTI-nek Buczolich Antónia Judit ügyvezető igazgató.
Október 30-án jelenik meg 14 biztosító jövő évi kgfb tarifája, majd novemberben lehet felmondani, december végéig pedig újra kötni a szerződéseket. A piacvezető alkusz cég szakértői - miután számba vették az idei kampány váltásra ösztönző, és attól óvó tényezőit - arra az eredményre jutottak, hogy 600-800 ezren fognak átszerződni másik biztosítóhoz. Miután jövő év első napján hatályba lép a kgfb törvény, az idei lesz az utolsó klasszikus kampány.
A jövő évtől ugyan is a szerződések már nem az év első napjától az utolsóig élnek, hanem a megkötésük napja lesz az évforduló. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik 2010-ben vásárolnak gépjárművet. Ezért várható, hogy idén még minden biztosító növelni akarja a kgfb szerződéseinek a számát - az állományát - , amit vonzó díjakkal érhet csak el - mondta Bravik Attila ügyvezető igazgató helyettes. Ennek azonban némileg ellent mond az, hogy az idén meghirdetett díjak gyakorlatilag két évig élnek - tette hozzá.
Aki ugyan is jövő decemberben köt kgfb-t, annak 2011 decemberéig szól a szerződése, a 2010-es árral. A meghosszabbodott futamidő növeli a kockázatot, amit be kell építeni az árba. Ennek viszont ellent mond, hogy az összesített kgfb kárhányad - a kifizetett kártérítések és a beszedett díjak aránya - néhány év alatt 70-ről 50 százalékra csökkent. Szintén váltásra ösztönzi az ügyfeleket a válság által kikényszerített takarékosság is.
A váltás mellett szól az is, hogy idén még többen rendelkeznek internettel, márpedig ezen a platformon - az on-line alkuszok közreműködésével, vagy a biztosítók honlapjain - nagyon egyszerű a biztosító váltás. Szintén könnyíti a váltók dolgát az a szabály, amely a biztosítók kötelességévé teszi a bonus-malus igazolások beszerzését, azzal sem kell az ügyfélnek foglalkoznia. A váltás ellen dolgozik viszont az, hogy a korábban legolcsóbb - éppen induló, vagy kisebb - biztosítók gondjai a nagyobb, jó nevű biztosítók ügyfeleit maradásra bírják. Mindezek eredőjeként számolnak a CLB-nél a 600-800 ezer váltással.
A korábbi tapasztalatokra utalva azonban az átlag-díj enyhén növekedni fog, de minden biztosító - mint eddig is - a kampányban kedvezményt ad a díjából, vélte Buczolich Antónia Judit. Végül kérdés, hogy mi lesz a gépjármű flottákkal. Ezek díja eddig tele volt "gumi feltételekkel", de a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy nemrégiben közzé tett vezetői körlevelében ezek megszüntetésére kérte a biztosítókat.
A flotta gépjárművek díjait ugyan úgy kell tudni kalkulálni a közzétett feltételekből, mint az egyediekét. Nem lehet megtenni azt sem - ami eddig gyakorlat volt - hogy egy-egy alkusz által közvetített egyedi szerződéseket, kedvezőbb díjú flottaként kezelte a biztosító. A vezetői körlevél ugyan is rögzíti: "A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a 2010. január 1. napjával hatályba lépő, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben szereplő gépjárműflotta definíciójának értelmében a kgfb flotta szerződés szerződője csak egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet."
Jön az utolsó kötelező biztosítási kampány
A múlt évihez hasonló, közel 800 ezer átkötés várható az idén novemberben és decemberben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban, de az év végi váltás a törvény januári hatálybalépésével 4,5 év alatt leépül.
Varga Csaba, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgatója elmondta: a felügyelet témavizsgálatot indít, amelyben a személyi sérüléses károkat figyeli az autós biztosítóknál, és az október végén meghirdetendő jövő évi tarifák mögötti számításokat is ellenőrzi ebből a szempontból.
Aki jövőre köt kgfb-szerződést, annak a szerződéskötés napjától számít az egy év, amikor átválthat másik biztosítóra, és nem január 1. lesz a fordulónap, mint jelenleg. A meglévő biztosítás a fordulónapot 50 nappal megelőzően mondható fel - ismertette a részleteket Varga Csaba.
A kgfb éppen 50 éves Magyarországon, a jelenlegi egyéni szerződéses rendszer 1991 óta működik - kezdte a jövő év első napján hatályba lépő törvény ismertetését Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. A jelenlegi kormányrendeletet felváltó törvény létrehozza a garanciaalapot, amely a csődbe jutott biztosítók után fizet. Nem titok, hogy a MÁV ÁBE után maradt problémák miatt született meg a garanciaalap, bár a legtöbb pénzügyi területen eddig is működött ilyen - mondta a főtitkár.
A bonus-malus besorolási tábla változatlan marad, de lesz két változás is ezen a területen a jövő év első napjától. A biztosítót váltó üzemben tartó bemondása alapján sorolja be az új biztosító az ügyfelét, míg jelenleg a váltáskor A00 fokozatba kerül. Természetesen a bemondást ellenőrzi a biztosító. A másik újdonság az, hogy akinek díjnemfizetéssel szűnik meg a kgfb-je, az nem veszti el a megszerzett bónuszát.
Szintén újdonság, hogy nem az első díj beérkeztével, hanem az ajánlat átvételével kezdődik a biztosító kockázatviselése. A versennyel kapcsolatban pedig Trunkó Barnabás elmondta, hogy a törvény megengedi, de nem teszi kötelezővé a késedelmes fizetés utáni kamatszedést. Ebben is különbözhetnek a biztosítók, de ennél is fontosabb, hogy vállalhatnak aktív kárrendezést is. Ekkor a saját kgfb biztosító rendezi a kárt, majd az számol el a kárt okozó biztosítójával. A törvény eredeti változatában ez kötelező elemként szerepelt, de a parlamenti tárgyalás során kikerült a szövegből.
A bonus-malus fokozatokat - a kártörténetet - a MABISZ által kiépítendő rendszer tartja nyilván. A főtitkár az MTI kérdésére elmondta, hogy jövő év második felére a MABISZ honlapján elkészül az a kalkulátor, amely valamennyi kgfb-t kötő biztosító tarifáját összehasonlíthatóvá teszi. jelenleg ilyen kalkulátort az alkuszok működtetnek, de csak a velük kapcsolatban álló biztosítók ajánlatait hasonlítják össze.
Forrás: fn.hu
Kik váltanak az idén kötelezőt?
A férfiak, a középkorúak, az érettségizettek, továbbá a havi 200 ezer forintnál többet keresők azok, akik idén leginkább tervezik, hogy másikra cserélik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítójukat - közölte a kutatási eredményét a Gfk Hungária kedden az MTI-vel.
Egy évvel ezelőtt az autósok negyede tervezte azt, hogy összehasonlítja a jelenlegi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) díját a piacon lévő többi biztosítóéval. Idén ez az arány már 41 százalék.
Az összehasonlítást, illetve váltást tervezők többsége a 30-49 éves korosztályba tartozó férfi, aki érettségizett, és a jövedelme meghaladja a 200 ezer forintot.
A megkérdezett váltani szándékozók kétharmada az interneten keresi ki a számára legkedvezőbb biztosítót, míg egynegyedük az újságokban megjelent tarifa-táblázatokból tájékozódik. Viszont a lapok tarifa-példái is az internetes - on-line - alkuszok honlapjai alapján készülnek.
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. viszont arra hívja fel közleményében a figyelmet, hogy a másfél százezer motorkerékpár kötelező biztosítását mostohán kezelik a biztosítók. Például az Aegon, a Generali, a Genertel és az Allianz 5-25 százalékos emelést hajtottak végre. Több biztosító viszont szegmensekre osztotta ezt az alpiacot is, és a kisebb kockázatú csoportoknál csökkentette a díjat. Ezt tette a TIR Biztosító Egyesület állományát átvett AIM Biztosító, a Groupama-Garancia, és a K&H Biztosító is.
Forrás: Hírextra.hu
Pénteken derülnek ki az új kötelező tarifák
Pénteken teszi közzé tizennégy biztosító a 2010-re vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáit, a járműtulajdonosok december 31-ig köthetnek új biztosítást.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) csütörtöki közleménye szerint az ügyfelek december 1-jéig mondhatják fel régi szerződésüket, ellenkező esetben automatikusan az addigi szerződésük él tovább. Az új biztosítás megkötésére december 31-ig van mód, igaz, ezt a legtöbben a korábbi szerződés felmondásával párhuzamosan már novemberben megteszik. Az új szerződés első díjrészletét az új szabályozás szerint legkésőbb március 1-jéig kell befizetni.
A kampány során a 14 biztosító közül egy társaság, a Wabard nem köthet új szerződéseket, mivel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2009. szeptember 25-től visszavonásig felfüggesztette a Wabard Biztosító Zrt. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), casco és hazai, illetve nemzetközi közúti árufuvarozók felelősségbiztosítási termékeinek terjesztését. A határozat ugyanakkor nem befolyásolja a már megkötött szerződéseket.
A tapasztalatok szerint a legtöbben az utolsó napokban váltanak - idézik a közleményben Papp Lajost, az FBAMSZ elnökét, aki szerint a most induló kampány csak a régi szabályok alkalmazása miatt nevezhető utolsónak. Az autósok 85-90 százaléka jövőre is novemberben fog dönteni a következő évi kötelezőjéről, és az aktuális autóvásárlási statisztikákból kiindulva legalább 5-6 évig változatlan marad a kampány hevessége.
2010. január elsején lép hatályba a kgfb törvény, így az idei lesz az utolsó klasszikus kampány. A jövő évtől ugyanis a szerződések már nem az év első napjától az utolsóig élnek, hanem a megkötésük napja lesz az évforduló. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik 2010-ben vásárolnak gépjárművet. A független alkuszok szövetsége szerint a néhány, már most bevezetett újdonság egyértelműen ügyfélbarát változtatás: a kártörténeti igazolás beszerzéséig a biztosítók az ügyfél által jelzett bónusz-fokozat alapján kötnek majd szerződést. Az autósokat pedig csak március 1-jét követően büntethetik a rendőrök, ha nincs befizetve a biztosításuk, ezzel talán az idén végre elmarad a "hagyományos csekkmizéria". További, elsősorban cégeket érintő változás, hogy minimum öt autó esetében lehet csak flottakedvezményt alkalmazni, és azt is csak abban az esetben, ha az üzemben tartó valamennyi autó esetében ugyanaz a jogi személy. Az FBAMSZ közleménye szerint az autósok kétharmada alkusz segítségével vált, így a kötelező kampányban az idén is kulcsszerepet játszanak a független alkuszok, különösen a bárhonnan elérhető internetes szolgáltatást kínáló biztosításközvetítők.
Forrás: Origo.hu
11/2009. számú Vezetői körlevél
a KGFB flotta szerződések díjainak közzététele és a KGFB flotta szerződések kezelése területén elvárt magatartásról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) tevékenységének céljaival összhangban, jelen Vezetői körlevéllel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (a továbbiakban: KGFB) terjesztő biztosítóknak kíván követendő útmutatót megfogalmazni.
A Vezetői körlevélben megfogalmazott javaslatok követése a biztosító és a biztosító ügyfeleinek alapvető érdekeit szolgálja, ezért azoknak alkalmazását a Felügyelet a 2010. évi KGFB díjhirdetésben foglaltak ellenőrzésekor kiemelten figyelemmel fogja kísérni.
A KGFB 2009. évi díjainak meghirdetését követően, azok Felügyelet által történő áttekintése során összpiaci szinten tapasztalt problémaként merült fel a flotta szerződések díjmeghatározása kapcsán a flotta díjakból adandó kedvezmények bonyolultsága, azok odaítélésében alkalmazott előzetes kockázatelbírálási elvekre történő hivatkozás, a kockázatelbírálási szempontrendszer nem kellő megalapozottsága, a kedvezmények mértékének széles intervallumban, továbbá egyedi elbírálásra való hivatkozással történő meghatározása. Előzőek a Felügyelet megítélése szerint biztosítástechnikai-underwriting kockázatot vetettek fel, melyre a leginkább érintett intézményeknek vezetői levélben hívta fel a figyelmét.
Fentiekre figyelemmel a Felügyelet az alábbiakban fogalmazza meg figyelemfelhívó javaslatait a KGFB flotta szerződések díjainak közzététele és a KGFB flotta szerződések kezelése területén elvárt magatartásról.
A Felügyelet felhívja a figyelmet arra, hogy a KGFB díjakat a flotta biztosítások díjkalkulációjánál és befogadásánál alkalmazott belső kockázatelbírálási szempontrendszerük figyelembevételével alakítsák ki, annak érdekében, hogy azon ügyfelek szempontjából akik KGFB flotta szerződést kívánnak kötni, az általuk biztosítandó flotta díja a közzétételből kiszámítható és egyértelműen megállapítható és a többi piaci szereplő által ajánlott díjakkal összehasonlítható legyen.
A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a KGFB flotta díjakat oly módon tegyék közzé, hogy a közzétételük a flotta díjtarifát, az adható kedvezményeket, a kiszabható pótdíjakat, azok mértékét és alkalmazási feltételeit – az egyedi szerződésekhez hasonlóan – átláthatóan tartalmazza. A díjhirdetés a biztosítók általi, a flotta díjmegállapítás során alkalmazandó előzetes kockázatelbírálási elvekre történő hivatkozást ne tartalmazzon.
A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a 2010. január 1. napjával hatályba lépő, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben szereplő gépjárműflotta definíciójának értelmében a KGFB flotta szerződés szerződője csak egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet.
A Felügyelet felhívja a biztosítók figyelmét, hogy már a 2010. évi díjak meghirdetése során is alkalmazzák ezen elvet, amely lehetőséget teremt a KGFB flotta szerződések kezelése során, a B/M fokozat megszerzése és érvényesítése terén eddigiekben fellépő jogi bizonytalanságok megszüntetésére.
A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a gépjárművek csoportjának flottaként történő kezelésekor a szerződő felek a flottába tartozó minden egyes gépjárműre vonatkozóan külön (egyedi) biztosítási szerződést hozzanak létre. Ennek megfelelően a biztosító állományában a KGFB flottát a biztosító a flottában szereplő gépjárművenként egyedileg tartsa nyilván.
A Felügyelet kiemelten fontosnak tartja azt, hogy a biztosító a szerződés tartama alatt mindig naprakész nyilvántartással rendelkezzen a flottába tartozó gépjárművekről, gépjárművenként folyamatosan, egyértelműen megállapítható legyen a szerződések díjrendezettsége. Ezért szükséges olyan eljárások kialakítása, mely biztosítja, hogy a szerződő által befizetésre kerülő összegek milyen módon (sorrendiségben) fedezik az egyes gépjárműveket, és ennek megfelelően kerüljenek gépjárművenként egyedileg kiállításra a KGFB fedezet fennállását tanúsító igazolóeszközök is.
A jelen körlevélben foglaltaknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 4. §-ában megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a prudens működés elősegítése, ugyanakkor azok megvalósulását a Felügyelet az ellenőrzés során figyelembe fogja venni.
A Felügyelet a Vezetői körlevelet honlapján a „Szabályozó eszközök/Vezetői körlevelek” címszó alatt közzéteszi, valamint közvetlenül is megküldi az érintett biztosítók vezetői részére.
Budapest, 2009. szeptember
Varga Csaba főigazgató