2010.05.12
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a JÉ-II/I-330/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a JÉ-II/I-330/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2009. október 30-án meghirdetett 2010. évi díjtarifájában nem szereplő kedvezmények megjelentetése miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
1.Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. november 11-ei számában megjelentetett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifájának „Kármentességi kedvezmény I.,” „Kármentességi Kedvezmény II.” elnevezésű díjképző elvekkel (alapdíj-korrekciós tényezőkkel) való kiegészítésének alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót a Felügyelet JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata 2. pontjában foglalt kötelezés végrehajtására, miszerint a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-ai számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2009. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján a Felügyelet a 2009. november 5-én kelt, JÉ-II/IB-311/2009. számú határozatában kötelezte a Biztosítót, hogy egyrészt az „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalan szüntesse meg, másrészt díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg.
A Biztosító a határozati kötelezés teljesítéseként a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. november 11-ei számában – „az UNION Biztosító 2010. évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjai” címmel – megjelentetett hirdetmény szerint a Biztosító a Felügyelet JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata alapján a 2009. október 30-án közzétett díjtarifában a „Szorzók-személygépkocsi-önrész” törlésre kerül és helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Kármentességi kedvezmény I.
A szerződő 20% kármentességi kedvezményre jogosult személygépjárműre kötött, határozatlan tartamú, 2009.12.31-ét követő kockázatviselés kezdetű KGFB díjából, ha 2007. január 1. óta folyamatosan – összesen legfeljebb 180 nap megszakítással – személygépkocsira vonatkozó felelősségbiztosítással rendelkezett, és 2007. január 1. és az ajánlat aláírásának időpontja közötti időszakban a KGFB szerződőjeként nem okozott kárt, és a kártörténeti igazolás vagy az előzménybiztosítás kártörténeti adatai alapján a 2010. évre megállapított bonus-malus besorolása nem malus osztályú, és a kártörténeti igazoláson nem szerepel káresemény. Ha a szerződés alapján a biztosítási időszakban kárkifizetés történik, akkor a kármentességi kedvezmény a következő biztosítási időszakban megszűnik.
Kármentességi kedvezmény II.
A szerződő 30% kármentességi kedvezményre jogosult személygépjárműre kötött, határozatlan tartamú, 2009.12.31-ét követő kockázatviselés kezdetű KGFB díjából, ha 2002. január 1. óta folyamatosan – összesen legfeljebb 180 nap megszakítással – személygépkocsira vonatkozó felelősségbiztosítással rendelkezett, és 2002. január 1. és az ajánlat aláírásának időpontja közötti időszakban a KGFB szerződőjeként nem okozott kárt, és a kártörténeti igazolás vagy az előzménybiztosítás kártörténeti adatai alapján a 2010. évre megállapított bonus-malus besorolása nem malus osztályú, és a kártörténeti igazoláson nem szerepel káresemény. Ha a szerződés alapján a biztosítási időszakban kárkifizetés történik, akkor a kármentességi kedvezmény a következő biztosítási időszakban megszűnik.”
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. §(1)-(3) bekezdése alapján a biztosító következő évi díjait a Rendelet 2. számú mellékletben foglalt gépjármű kategóriánként, és a Rendelet 3. számú mellékletben meghatározott bonus-malus osztályonkénti besorolással állapítja meg. A biztosító díjszabásában az egyes kategóriákon belül, illetve bonus-malus osztályokban a meghirdetett díjtarifája szerint megállapított egyedi díjakat alkalmaz. A biztosító a meghirdetett díjait év közben nem változtathatja meg. A biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító 2010. november 11-ei hirdetménye a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat 2. pontjában foglalt kötelezésnek nem tesz eleget, mivel az nem a 2009. október 30-án megjelentetett díjtarifa önrész nélkül közzétett változata. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy – az ún. „Kármentességi kedvezmény I.” és „Kármentességi kedvezmény II.” elnevezésű díjképző elvek november 11-ei bevezetésével, a Rendelet 18.§-ában foglalt azon szabály sérelmén keresztül, miszerint a Biztosító a következő évi díjtarifáját két országos napilapban október 30-ig köteles közzétenni – sérültek a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac szereplőinek, de különösen a 2010. évre kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységet művelő biztosítót a 2010. október 30-án közzétett díjtarifák alapján – vagy a közzétett díjtarifákat alkalmazó biztosításközvetítői csatornán (kalkulátorokon) keresztül – már választó (más biztosító részére már ajánlatot tett vagy más biztosítóval már szerződést kötött) üzembentartók érdekei, tekintettel arra, hogy nekik a november 11-én bevezetett kedvezményeket – és ebből kifolyólag a biztosító számukra esetleg kedvezőbbé váló díjszintjét – a biztosító kiválasztása során figyelembe venni nem volt lehetőségük.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet.
A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján a Felügyelet – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy egyrészt a 2010. október 30-ai díjhirdetést követően bevezetett kedvezmények alkalmazása az október 30-án meghirdetett díjtarifát alkalmazó, így jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja, másrészt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt, különösen azon árérzékeny üzembentartók érdeksérelméhez vezethet, akik/amelyek a 2010. november 11-éig – a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac tényleges (teljes) kínálata ismeretének hiányában – már olyan biztosítót választottak, amely biztosító részükre kínált díjszintjénél a Biztosító díjszintje (a november 11-ei kiegészítés folytán) kedvezőbbé válik, a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót az újonnan bevezetett kedvezmények megszüntetésére, illetve a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat 2. pontjában foglaltak végrehajtására kötelezte. Bírság kiszabását – figyelemmel a Biztosítónak az eljárás során a Felügyelettel szemben tanúsított együttműködésére, illetőleg a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat végrehajtása érdekében tett intézkedései során tanúsított jóhiszemű magatartására – jelen határozatában a Felügyeleti Tanács mellőzte.
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 11.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s. k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Van még remény a MÁV Biztosító egykori ügyfeleinek
2011 május 09.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Van még remény a MÁV Biztosító egykori ügyfeleinek
Fordulatot hozhat a MÁV Biztosító egykori ügyfeleinek ügyében a Legfelsőbb Bíróság ítélete. A döntés szerint nem lehet kártérítésre kötelezni azokat az autósokat, aki úgy okoztak balesetet, hogy érvényes biztosításuk volt a közben fizetésképtelenné vált egyesületnél.
Több ezer autós került kellemetlen helyzetbe, amikor 2008 nyarán becsődölt a MÁV Általános Biztosító Egyesület. Az ügyfeleknek hiába volt érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), az egyesület vagyona nem nyújt elegendő fedezetet a károkra, így a károsultak, illetve gyakran a helyükre lépő biztosítók, valamint az úgynevezett nemzetközi zöldkártya-egyezmény keretében – vagyis a magyar autósok által külföldön, vagy itthon, de külföldinek okozott károknál – a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az egykori ügyfeleken kezdte el behajtani a neki járó összeget.
Az elmúlt években több ezer per indult, melyekből mostanra több száz jogerősen lezárult, s a bíróságok az esetek döntő többségében úgy ítélték meg, hogy a biztosító helyett az autósokon is be lehet vasalni a tartozást. Rajtuk ugyan már nem segít, de a még folyamatban lévő ügyek eddig borítékolhatónak látszó végkimenetelén most változtathat a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) az a napokban hozott döntése, mely szerint a károkozó nem perelhető, tartozást csak a biztosítón és a Mabiszon lehet behajtani.
A kgfb-piacot a MÁV Biztosító csődjének idején szabályozó kormányrendelet (de egyébként ugyanez a helyzet a jogszabályt később váltó, jelenleg hatályos törvénnyel) csak a károkozó biztosítóját és a Mabisz által kezelt úgynevezett kártalanítási számlát nevesíti perelhetőként. Ezzel szemben a Ptk. az általános felelősség elve alapján a károkozót is perelhetővé teszi, s ez az volt az a jogalap, amelyre hivatkozva a károsultak pereltek, s amit a bíróságok általában el is fogadtak. Az LB mostani döntése szerint azonban a kgfb esetében nem az általános, hanem a speciális szabály az irányadó, vagyis a károkozó közvetlenül nem perelhető – mondta lapunknak Pető Norbert ügyvéd, aki maga is tucatnyi hasonló ügyben képvisel károkozót.
Magyarországon ugyan nincs precedens jog, vagyis a bíróknak nem kell figyelembe venniük az LB határozatát, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az ügyek mérlegelésekor tekintetbe veszik ezeket döntéseket, így a még folyamatban lévő pereknél érdemes erre hivatkozni – hívta fel a figyelmet a szakember. Azokban az esetekben sincs azonban még minden veszve, ahol a károkozó belenyugodott a számára kedvezőtlen jogerős döntésbe. Felülvizsgálatot ugyan csak hatvan napig lehet kérni, így ebből a többség vélhetően már kicsúszott, perújítást viszont lehet kezdeményezni, bár ez meglehetősen macerás. Pető Norbert ezért inkább azt javasolja a pórul járt autósoknak, hogy indítsanak kártérítési pert a Mabisz ellen, s az LB döntésére hivatkozva, a kártalanítási számla terhére fizetessék ki a rajtuk bevasalt összeget.
Mint arról nemrég beszámoltunk: közel 12 ezer olyan úgynevezett lemezkár (vagyis autóban, egyéb vagyontárgyban okozott kár) van, melyek után nem fizetett a MÁV Biztosító, legalábbis ennyi üggyel kapcsolatban jelezték követelésüket az egyesület vagyonelszámolását végző Hitelintézeti Felszámolónál. A MÁV Biztosítóval szemben bejelentett követelések összértéke 7,2 milliárd forint, ezzel szemben az egyesület vagyona 3,8 milliárd. Ráadásul nem csak a pénz nem elég, de még a kifizetések sem indulhattak el: jelenleg ezer olyan per van folyamatban, melyben a Hitelintézeti Felszámoló – a MÁV Biztosító helyett – al- vagy felperesként érintett.
Az utóbbi két évben ezres nagyságrendben indultak perek az egykori ügyflekkel szemben. A legtöbb ügyet a Mabisz jegyzi: a szervezet több ezer káreset után összesen mintegy 3,6 milliárd forintot szeretne visszakapni. (A Mabisz egyébként csak a fuvarozó cégekhez kötődő ügyekben indított pereket, magánszemélyeket nem perel a szervezet. Nem így azok a biztosítók, melyek cascóval rendelkező ügyfeleik megjavított autói után szeretnék viszont látni pénzüket. A legtöbb ilyen ügy az Allianznál és a Generalinál van, a két biztosító külön-külön is több száz pert indított, s ezek nagy részét mára jogerősen meg is nyerték.
A Generalinál lapunknak elmondták, hogy a biztosító mintegy 300 millió forintot fizetett ki a közel 800, a Generalinál cascóval rendelkező biztosítottja számára, akiknek annak idején a MÁV Biztosítónál kötelező biztosítással rendelkező autósok okoztak kárt. A biztosító összesen 500 eljárást indított, míg a kisebb összegű ügyek esetében peren kívüli megegyezésre törekszik. A perek több mint kétharmada már jogerősen lezárult, ezek szinte mindegyikét megnyerte a Generali. A jogerősen megítélt követelések behajtását a társaság megkezdte, a fizetés ütemezéséről igyekszik egyezségre jutni a károkozókkal, így végrehajtást eddig még nem kért – tették hozzá.
Forrás: Népszabadság Online
Tömeg a weben a kötelező kampány miatt
2011 január 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Tömeg a weben a kötelező kampány miatt
Több mint 1,8 millió hazai internetező látogatta meg valamelyik biztosító, vagy biztosítást közvetítő cég weboldalát 2010 novemberében a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampány során, ez 50 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A gemius/Ipsos Audience online közönségmérési kutatás adatai alapján a 2010. októberi adatokhoz képest a növekedés közel 1 millió fő, tehát ennyien szinte bizonyosan a kötelező biztosítási díjak számítása és biztosítási szerződés megkötése miatt látogatták meg az oldalakat. A biztosítási portálokra egy hónap alatt átlagosan közel 4 alkalommal tértek vissza a látogatók, azaz jellemzően körültekintőek voltak és alaposan körbejárták a biztosítási díjak kérdését.
Ezt az is alátámasztja, hogy legnagyobb biztosítási alkusz weboldal látogatóinak közel 60 százaléka járt még legalább egy másik biztosítási portálon, a látogatók egyharmada pedig kifejezetten másik biztosítás-közvetítői oldalt is meglátogatott. A biztosítási portálok látogatói között népességbeli arányukhoz képest felülreprezentáltak a magasabb iskolai végzettségűek és a kistelepüléseken élők, ez utóbbi oka a biztosítási irodák nehezebb elérhetősége lehet. A kistelepülésen élők egyébként a biztosítási portálok heavy user csoportja: mindössze a látogatók 28 százaléka tartozik ebbe a célcsoportba, de hozzájuk köthető az összes oldalletöltés és az összes oldalon töltött idő 45 százaléka.
Forrás: Marketing&Média
Kötvényszám nélkül többet fizet az autós
2011 január 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kötvényszám nélkül többet fizet az autós
Évente mintegy félmillió autós fizet magasabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjat időlegesen azért, mert biztosítóváltáskor nem vagy hibásan adta meg az előző biztosításának a kötvényszámát - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az MTI-vel.
Jogszabály írja elő 2007 óta azt, hogy a biztosítók egy központi rendszerben tartsák nyilván a kötelező biztosítási szerződések bonus-malus adatait. A BOMA nevű adatbázis létrehozását az indokolta, hogy biztosítóváltáskor ne az ügyfelek menjenek a korábbi biztosítójukhoz a bonus-malus igazolásért, hanem az új biztosító kérhesse le az adatot. A lekéréshez azonban meg kell adni a korábbi szerződés kötvényszámát, így ha azt nem vagy pedig hibásan adja meg az ügyfél, akkor az új biztosító nem kapja meg a szakzsargonban kárelőzménynek hívott adatokat, és kénytelen a legrosszabb, vagyis a malus 4-es fokozatba besorolni az ügyfelét.
Ez a besorolás azonban csak időleges, mivel ha az ügyfél megadja a kötvényszámot, és tisztázódik a valós besorolása, akkor a biztosító visszatéríti a díjkülönbséget.
Forrás: MTI
Még egyszer a kötelezőről
2010 december 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Még egyszer a kötelezőről
Érdemes ellenőrizni az év utolsó napjaiban kötelező biztosításukat azoknak, akik az idei kampányban váltottak, különösen azoknak az ügyfeleknek, akik évközi szerződésüket mondták fel, előfordulhat ugyanis, hogy a felmondás tévedésből mégsem a biztosítási évfordulóra, hanem a naptárira vonatkozik. Így, aki még nem kapott visszajelzést a befogadott megbízásról, mindenképpen járjon utána annak, nem akadt-e el az igénye valahol, illetve hogy minden adat illetve dátum helytálló-e – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A kötelezőkampány idei váltóinak száma az előzetes várakozások ellenére nem haladta meg lényegesen a tavalyi értéket, ami két oknak köszönhető. Egyrészt az idén alapvetően jó stratégiát választottak a biztosítók, hiszen többségük eleve alacsonyabb díjat ajánlott meglévő ügyfelei számára is, amivel sok autós meg is elégedett. Másrészt sokan már az előző években találtak maguknak olcsóbb biztosítást.
Összességében azonban ez a több mint másfélmillió váltó – mint minden évben – ismét komoly feladat elé állítja a biztosítókat és az alkuszokat. Különösen annak fényében, hogy a piaci koncentráció jelentősen lecsökkent az idén: négy biztosító vitte el a váltások döntő többségét. Ezért szükség lehet az ügyfelek éberségére is, akiknek érdemes az utolsó napokban utánanézni, stimmelnek-e az adatok és a határidők.
Megkötötték-e az új szerződést?
Problémát okozhat például, ha valaki sikeresen felmondta a régi biztosítást, ám az újat valamilyen okból nem kötötte meg, hiszen így már január 1-jén biztosítási fedezet nélkül marad. Érdemes tehát még a következő három napban megbizonyosodni arról, van-e létrejött szerződésünk az új biztosítóval. Ha az új szerződés biztosan megköttetett, már nem kell gyorsan lépnünk, mivel a biztosító vagy a váltásban közreműködő alkusz előbb-utóbb elküldi az első díjrészlet befizetéséhez szükséges számlát, illetve csekket.
Mivel egy néhány napja elfogadott módosításnak köszönhetően továbbra is 60 nap maradt a díjhalasztás mértéke, ezért a rendőrök igazoltatáskor továbbra is március 1-jéig tanúsítanak majd türelmet Ám ha január végéig nem érkezik meg az első csekk, mindenképpen járjunk utána, mi történhetett, mivel akár küld számlát vagy csekket a biztosító, akár nem, a díjfizetés elmaradása az ügyfél felelőssége.
„Baleset esetére pedig már január elsejétől tartsuk magunknál a biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó igazolást! – figyelmeztet Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke. „Az autóstársnak vagy az intézkedő rendőrnek így tudjuk bizonyítani, hogy nem közlekedünk érvényes biztosítás nélkül.” – teszi hozzá az elnök, aki kiemelten figyelmeztet arra is: „Aki az idén vett autót, az már évközi biztosítási évfordulóval rendelkezik. Tehát ha például idén július 15-ig vett autót, hiába kötötte most át az új szerződését, 2011 júliusáig az előző szerződés díját kell továbbra is fizetnie.”
Alkuszi feladatok
A felsoroltakon kívül persze előfordulhatnak egyéb adminisztrációs hibák is. A fentiekből fakadó bosszúság és kellemetlenség kis odafigyeléssel könnyen elkerülhető, illetve orvosolható. További könnyebbséget jelent, ha a biztosításváltást alkuszon keresztül intéztük. „Az alkuszok feladatai ugyanis nem érnek véget a szerződés megkötésével” – mondta el Papp Lajos. – „Oda kell figyelniük a határidők betartatására, és szükség esetén segítenek a kártörténeti igazolás megszerzésében, és az adminisztrációs hibák tisztázásában is.” – teszi hozzá a szövetség elnöke.
Forrás: Ecoline.hu
Jövőre már a CIG is adhat kötelezőt
2010 december 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Jövőre már a CIG is adhat kötelezőt
A CLB Alkusz szerint jövőre sem lesz drágább a kötelező, ha az idén piacra lépő Astra jó szolgáltatásokat nyújt, illetve a sajtóhíreknek megfelelően megjelenik a piacon CIG.
Mintegy 2.8 millió autó van magánkézben az országban, ezek csaknem a felének idén újra kötötték a biztosítását a novemberi kampányban. A magántulajdonúak mellett többszázezer azoknak a céges autóknak a száma, amelyek biztosítását már átkötötték az idei kampányban. Ugyanakkor tízezernél is több az olyan autótulajdonos, aki a mai határidőig felmondja a kötelezőjét, de csak december végén köt újat. Ők sem késnek le semmiről, ugyanolyan jó árajánlatot kapnak, mint azok, akik váltottak a kampányidőszakban.
Nem változnak a kötelező biztosítási díjak, legalábbis december 31-ig. A novemberi kampány-árakon köthetnek szerződést, például azok, akik decemberben vesznek új autót, de azok is, akik ma felmondják ugyan a biztosításukat, de még nem döntötték el, hogy hova szerződnek.
Tavaly valamivel több mint tízezer olyan gépjármű tulajdonos volt, aki az utolsó napon felmondta a kötelezőjét, de csak december végéig kötött újat. Idén ez a szám akár meg is duplázódhat, aminek egyik oka, hogy 2010-ben a céges autók kgfb-kötése a tavalyihoz képest bonyolultabbá vált, így vélhetően megismétlődik a tavalyi gyakorlat: a cégek halogatják a legtovább a döntést.
Mi lesz jövőre?
A szakma több képviselőjével szemben, a CLB Biztosítási Alkusz Kft. úgy véli, nem kell attól tartani, hogy jövőre magasabb biztosítási árak lesznek. Ennek egyik oka, hogy a csaknem 10 százalékos részesedést szerzett Astra biztosító tovább erősödhet a piacon. Mindez csak akkor lehetséges, a Romániából idén érkezett versenytárs elnyeri a magyarok bizalmát, és jó szolgáltatásokat nyújt az elkövetkezendő időszakban - véli Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője.
A biztosítási árak alacsony szinten tartásában szerepe lehet más, jövőre színre lépő szereplőknek is. Sajtóhírek szerint több új vetélytárs megjelenése is várható, ilyen például a nemrég a tőzsdére is bevezetett CIG biztosító.
76 év a legmagasabb
A CLB adatai szerint főként a vidéki kisvárosiak törekedtek a biztonságra, ők inkább ismert céget választottak a biztosítás megkötéskor. A fiatalok viszont az átlagosnál nyitottabbak az új biztosítóra. Feltűnően sok volt közöttük a 24 év alatti autótulajdonos.
A legidősebb, akinek nevében a neten váltottak kötelezőt 76 éves volt, a legfiatalabb pedig egy hónapja töltötte be a 18-at. A CLB-nél kötött, magánautókra szóló biztosítások közel 70 százaléka férfiak nevére szól. Az internetes biztosításváltásban a legaktívabbak a fővárosiak és a Pest megyeiek voltak, az internettel egyébként is kevésbé ellátott megyékből jóval kevesebben kötöttek biztosítást a világhálón.
Lezárult a kgfb-kampány, íme az eredmények
2010 december 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Lezárult a kgfb-kampány, íme az eredmények
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint a lakosság kis része választott biztosítót pusztán csak az ár alapján a kgfb-kampány során. Az alkuszok beszámolója szerint közel 30 százalékos átlagdíj-csökkenést tapasztalhattak az ügyfelek - írja a Napi Gazdaság.
A PSZÁF vizsgálatából kiderül: ha egyetlen autós sem váltott volna biztosítót, akkor is átlagosan 6,7 százalékkal kellett volna kevesebb díjat fizetniük, mivel a már meglévő klienseknek is csökkentették a fizetési kötelezettségeit a társaságok.
A felügyelet 220 ezres minta alapján tanulmányozta az ügyfelek preferenciáit. Ezek szerint a lakosság az újonnan piacra lépő biztosítókkal szemben még bizonytalanságot mutatott, ezért még ha a legalacsonyabb árat is kínálták az új társaságok, a válaszadók csupán 34-35 százaléka választotta őket.
A nevesebb biztosítók elfogadási aránya ezzel szemben 82-85 százalékos szinten állt. A korábbi társasághoz visszakötők aránya átlagosan 30 százalékos volt, de van olyan biztosító, ahol a 40 százalékot is meghaladta ez az érték.
A biztosítók tartalékszintjére elmondható, hogy csak két társaságnál volt az elvártnál némileg alacsonyabb szinten a mutató. A tőkefeltöltöttség a legjobbaknál 242 százalékon, átlagosan pedig 150 százalékon állt. A legrosszabb két vállalkozásnál is magasabb a tőkeszint (120%) a minimálisan elvárthoz képest.
Idén mintegy 1,5 millió autós kötött új kgfb-szerződést a novemberi kampány során. Az előrejelzések korábban a kétmillió új szerződést sem tartották kizártnak a teljesítményalapú díjszámítás bevezetése miatt. Szakértők szerint a díjcsökkenés ebben az évben véget ér, és jövőre egy új szereplő esetleges belépése sem fog változtatni ezen.
Forrás: Pénzcentrum.hu
Kötelező-tippek: erre figyeljen a hajrában
2010 november 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kötelező-tippek: erre figyeljen a hajrában
Már csak egy napjuk maradt a régi biztosításuk felmondására azoknak, akik jelenlegi kötelező gépjármű felelősségbiztosításukat január 1-i évfordulóval kötötték. Nagyon fontos, hogy a felmondás legkésőbb december 1-jén éjfélig igazolhatóan beérkezzen a korábbi biztosítóhoz, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen és a szerződés újabb egy évig érvényben marad, hiába köt valaki kedvezőbb biztosítást egy másik társaságnál. Az új biztosítás megkötésére egészen december 31-ig sor kerülhet - áll a Generali közleményében.
Már csak egy napjuk maradt a régi biztosításuk felmondására azoknak, akik jelenlegi kötelező gépjármű felelősségbiztosításukat január 1-i évfordulóval kötötték. Nagyon fontos, hogy a felmondás legkésőbb december 1-jén éjfélig igazolhatóan beérkezzen a korábbi biztosítóhoz, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen és a szerződés újabb egy évig érvényben marad, hiába köt valaki kedvezőbb biztosítást egy másik társaságnál. Az új biztosítás megkötésére egészen december 31-ig sor kerülhet. Az autósok tizedének – mintegy 400 ezer autónak – nem év végére esik a biztosítási évfordulója, ezért ők most nem tudják érvényesen felmondani a szerződésüket, így az új biztosításuk sem lesz érvényes.
A felmondásokat célszerű tértivevényes levéllel, visszaigazoló faxszal vagy egyéb bizonyítható módon elküldeni – e-mailben a hatályos törvény értelmében nem mondható fel a biztosítás. Az érvényes felmondás alapján a biztosítás december 31-én éjfélkor szűnik meg, de ha a felmondás nem szabályos, az újonnan kötött szerződés sem lesz érvényes, és a régi szerződés él tovább. Fontos továbbá, hogy az utolsó negyedévet mindenképpen be kell fizetni akkor is, ha vált valaki, hiszen az új biztosító csak január elsejétől biztosítja az autót - írja a közlemény.
Érdemes arra is figyelni, hogy aki nem január 1-i évfordulóval kötött biztosítást – például idén év közben vásárolt autót -, annak szerződése a kötés dátumától számított egy év után mondható fel, ezt azonban ebben az esetben is az évforduló előtt legkésőbb 30 nappal jelezni kell. A Magyarországon futó mintegy 4,2 millió gépjármű kötelező biztosítási szerződések körülbelül 10 százalékának esik a biztosítási évfordulója év közbeni időpontra. Ha mégis az évforduló előtt lemondanák a kötelezőjüket, – és az például díjnemfizetés miatt meg is szűnik -, a törvény szerint nem lesz érvényes az új biztosítónál megkötött szerződésük sem. Erre azért is szükséges figyelni, mert a törvényi előírások szerint a biztosítatlan időszakra a Mabisz a biztosítási díjnál jóval magasabb, ún. fedezetlenségi díjat kénytelen felszámolni.
A közlemény szerint leginkább az online biztosításkötéseknél gyakori, hogy az ügyfelek rosszul töltik ki az ajánlatkérő nyomtatványt, így meglehet, hogy például a bonus fokozat, a korábbi biztosítás kötvényszáma, vagy az előző biztosító neve nem helyesen szerepel a dokumentumokon. Abban az esetben, ha az új biztosító, vagy az alkusz emiatt nem tudja beszerezni a kártörténeti igazolást, azt a szerződő félnek kell pótolnia. Ezt azért érdemes minél hamarabb megtenni, mert a törvény értelmében ilyenkor a biztosított A0 fokozatba sorolódik vissza.
Míg 2009-ig a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások évfordulója január 1-je volt, addig cascót gyakorlatilag bármikor köthettünk. Az idei együttkötési kedvezményeknél arra kell figyelni, hogy az új casco kockázatviselésének kezdete a korábbi megszűnés után indul. Ha tehát január 1-jével kedvezménnyel kötünk kötelezőt és cascót és egyszerre, utóbbi csak a korábbi casco szerződés lejárta után lép életbe.
Kgfb: a céges kocsiknál a legnagyobb a késlekedés
2010 november 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb: a céges kocsiknál a legnagyobb a késlekedés
Tavaly a biztosítást váltók 12 százaléka hagyta az utolsó napokra az új kötelező megkötését. Úgy tűnik, hogy idén a céges autók tulajdonosai a leginkább késlekedők
Legalább 150 ezer autós vált még december 1-ig kötelező biztosítást. Ők azok a tipikus utolsó naposok" akik a legvégső pillanatban intézik el biztosítási ügyeiket. - derül ki a CLB.hu elemzéséből, amelyet az elmúlt két év tapasztalataira alapozva hozott nyilvánosságra közleményében. A cég szerint: már tavaly is a biztosítást váltók 12 százaléka hagyta az utolsó napokra az új kötelező megkötését. Idén úgy tűnik, hogy a céges autók tulajdonosai a leginkább késlekedők.
Németh Péter, a CLB Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója szerint a céges autókért felelősök késlekedése érthető, hiszen nem a saját autójukról van szó. Egy-egy döntést másokkal is egyeztetinnük kell, főként akkor, ha több autóra (flottára) kötnek biztosítást.
Ráadásul az idei év céges biztosítása bonyolultabb az előző évekhez képest, ezért a cégek többsége alkuszokhoz fordul, hiszen ők képesek a leggyorsabban a legpontosabb és legkedvezőbb ajánlatot kiválasztani ügyfeleik számára. Mindezekhez Idén a biztosítóknál kiemelkedően nagy kedvezményt kaphatnak a márkakereskedői, a mezőgazdasági, az állami és az önkormányzati flották, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalati azt mutatják, hogy az állami és önkormányzati cégek csak a legritkább esetben kötik biztosításukat alkusznál - tette hozzá Németh Péter.
Hárommilliárd forint megy el a kgfb kampányra
2010 november 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Hárommilliárd forint megy el a kgfb kampányra
A biztosítók és az alkuszok idén hárommilliárd forintot költenek el a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) kampány során reklámra, de ebben nincs benne az a néhány százmillió forint, amelyből ajándékokat sorsolnak ki az új ügyfeleik között - közölte a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. az MTI-vel.
A kampány előtt vezetői körlevélben közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a biztosítókkal, hogy csak a tarifában meghirdetett kedvezményeket alkalmazhatják. Akkor a PSZÁF illetékese az MTI kérdésére azt válaszolta, hogy a sorsolás is "belefér" a tarifába, feltéve, hogy azt október végén a biztosító meghirdeti.
A CLB összegyűjtötte, hogy miket sorsolnak a biztosítók: 10 millió forint, autó, autógumi vásárlási utalvány, 500 liter benzin, televízió- és telefon készülék tartozik ebbe a körbe. A kotelezo.hu internetes alkusz arra hívja fel a figyelmet, hogy több biztosító a régi ügyfelei kgfb díját 10 százalék körüli összeggel csökkentette, és erről értesítést is küldött. Aki a tájékoztatás ellenére lefuttat egy kalkulálást, akár további 30 százalékot is nyerhet a jövő évi díjon.
A netrisk.hu online alkusz számítása szerint eddig 1,2 millió autós váltott biztosítót, az átlagdíj 40 százalékot zuhant az idei kgfb kampányban. Egy másik internetes alkusz, a biztositas.hu úgy számol, hogy az éves kgfb átlagdíj az idei 25 ezer forintról 17 ezer forintra esik jövőre. Így a biztosítók - összesített - 129 milliárd forintos díjbevétele 100 milliárd alá esik. Így több biztosítónak veszteségessé válik ez az üzletága, ezért jövőre biztosan emelkedni fognak a díjak.
December 1. éjfél a kötelező biztosítás felmondási határideje
2010 november 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás
December 1. éjfél a kötelező biztosítás felmondási határideje
Akinek a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási évfordulója még mindig január 1-je, az ügyeljen arra, hogy felmondása a korábbi biztosítójához legkésőbb december 1-jén éjfélig igazolhatóan beérkezzen - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleménye.
Célszerű a felmondást tértivevényes levéllel, visszaigazoló faxszal vagy egyéb bizonyítható módon elküldeni - áll a közleményben. Amennyiben alkuszon keresztül küldi valaki a felmondását, bizonyosodjon meg arról, hogy az a korábbi biztosítójához időben beérkezett. Az érvényes felmondás alapján a biztosítás december 31-én 24 órakor szűnik meg.