2010.05.12
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Közel félmillió autósnak kell dönteni, pár nap maradt
2023 november 27.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Közel félmillió autósnak kell dönteni, pár nap maradt
Néhány napja maradt 850 ezer gépjármű, köztük csaknem 450 ezer személygépkocsi üzembentartójának arra, hogy eldöntse, lecseréli-e év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb); a felmondásoknak péntek éjfélig el is kell jutniuk a biztosítókhoz - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) hétfői közleményében.
A piaci szereplőktől kapott visszajelzések azt mutatják, hogy az idei év végi kampányban megkötött új szerződések átlagdíja mintegy 15 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló értéket, az egyes járművekre vonatkozó lehetőségek azonban jelentősen eltérhetnek egymástól.
Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke jelezte: a törvény szerint az év végi évfordulós szerződések felmondásainak legkésőbb december 1-jén éjfélig be kell érkezniük az illetékes biztosítóhoz, emiatt pénteken már az összehasonlító alkuszi portálok is csak korlátozásokkal, általában a nap első felében fogadnak be ilyen megbízásokat.
A szövetség arra számít, hogy az érintettek közül az időszak végére 70-80 ezren váltják kgfb-szerződésüket egy kedvezőbbre.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kampányban váltók mintegy 20 százaléka a most következő 3-4 napra hagyta a döntését. Ez kockázatos gyakorlat, mert az az autós, akinek a felmondása nem érkezik be határidőn belül a biztosítójához, automatikusan a következő egy évre megállapított új díjon viszi tovább a jelenlegi kötelező biztosítását. Ha ennek ellenére egy másik szerződést köt, az a törvény értelmében érvénytelen lesz - közölte a FBAMSZ.
A december 1-jei határidő csak a jelenlegi szerződés felmondására vonatkozik, új szerződés megkötésére december 31-ig van lehetőség. A gyakorlatban ugyanakkor ezt a két lépést az ügyfelek túlnyomó része egy időben teszi meg. A szövetség tájékoztatása szerint ezután már csak az új szerződés első díjrészletének megfizetésére kell figyelni, a jövő év február 29-re eső fizetési határidő be nem tartása esetén a biztosítónak a törvény rendelkezése szerint törölnie kell a megkötött szerződést.
A FBAMSZ felidézte: az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van biztosítót váltani, így 2010 óta évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Több mint 80 ezer kötelező biztosítást cserélhetnek le az év végi kampányban
2023 október 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Több mint 80 ezer kötelező biztosítást cserélhetnek le az év végi kampányban
A november elején kezdődő év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány még idén is mintegy 850 ezer gépjárművet, köztük közel 450 ezer személygépkocsit érint majd. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az év végi váltási időszakban 10-15 százalékos átlagdíj-emelkedésre és 80 ezer szerződésváltásra számít.
Az év végére vonatkozó tarifákat idén is legkésőbb november 2-ig hirdetheti ki az érintett 12 biztosító. Az ezt követő kampányidőszakban egy hónapja van az év végi évfordulóval rendelkező ügyfeleknek arra, hogy a piacon elérhető lehetőségeket összehasonlítsák a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal. Ez utóbbit a biztosítónak november 11-ig kell megküldenie postai úton, e-kommunikációs szerződés esetén pedig e-mailben. A meglévő szerződést december elsején éjfélig lehet felmondani.
„A növekvő káresetszám és a magasabb szervizköltségek miatt a legtöbb autós díjemeléssel fog szembesülni, melynek átlagos mértéke 10-15 százalék között lehet – jelezte előre Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Így az újonnan megkötött év végi évfordulós szerződések éves átlagdíja a személygépkocsik esetében 36-38 ezer forint körül várható majd. Az előző évek tapasztalata alapján az idei év végi időszakban is meghaladja a 80 ezret a lecserélt kgfb-szerződések száma.”
Az év egyéb időszakaira vonatkozó kgfb-átlagdíj jelenleg 54 ezer forint körül alakul. Az év végi váltók átlagdíja ennek csaknem harmadával kisebb összeg, aminek elsődleges oka az érintett járműpark speciális összetétele. Az év végi kampány ugyanis idősebb, 2010 előtt vásárolt autókra vonatkozik, ezek üzemeltetőinek túlnyomó része – közel 95 százaléka – pedig a legkedvezőbb, B10-es bónuszfokozattal rendelkezik (a teljes állománynak ugyanakkor alig több mint a harmada tartozik a legkedvezményesebb körbe).
Bár az új kötelező biztosítás kiválasztására egészen december 31-ig lehetőség van, a szakértő mégis azt javasolja, hogy azt a meglévő szerződés felmondásával együtt intézzék, mert így biztosan elkerülhető, hogy mulasztás, feledékenység miatt az autó az új évre biztosítás nélkül maradjon.
Az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta (akár újonnan, akár használtan) megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári év kezdőnapja, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van a biztosítót váltani. 2010 óta tehát évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.
2024 márciusában a hazai piacon bevezetik a lakásbiztosítási kampányt. A kgfb kampányhoz képest jelentős eltérés, hogy ebben az esetben az évfordulótól függetlenül minden lakástulajdonosnak lehetősége nyílik szerződésének értékelésére, módosítására, esetleg cseréjére. A lakásbiztosítási kampányban – a transzparens összehasonlíthatóság megteremtése révén – szintén jelentős szerep jut majd a független alkuszoknak. Fontos, hogy a lakásbiztosítás aktualizálásával nem érdemes a márciusi kampányra várni: az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szükséges biztosítási fedezetek és a megfelelő biztosítási összegek meglétét érdemes mielőbb áttekinteni szakértő segítségével.
Az alkuszok szerepe az év végi kgfb-kampányban
A kgfb-kampányok során éves átlagban 100-ből mintegy 85 szerződésváltás már közvetítőkön, zömmel a független alkuszokon keresztül zajlik, ami annak is köszönhető, hogy ők kínálják a legösszetettebb ügyféltámogatást. Kalkulátoraik megbízhatóan hasonlítják össze a biztosítók árajánlatait, a kalkulált díjra pedig árgaranciát is vállalnak. A hitelességet garantálja az is, hogy az alkuszportálok működését és kalkulációs pontosságát az MNB szúrópróbaszerű vizsgálatokkal is ellenőrzi.
Az alkuszok a kalkuláción túlmenően olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint az előző szerződések felmondása, az együttkötési kedvezmények és ingyenes kiegészítők bemutatása, segítség az esetlegesen elakadó biztosítási adminisztráció előremozdításában, vagy éppen – megfelelő meghatalmazás birtokában – a kárrendezési asszisztencia.
forrás: fbamsz.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Kiderült, mennyibe kerül most egy átlagos kötelező biztosítás Magyarországon
2023 szeptember 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kiderült, mennyibe kerül most egy átlagos kötelező biztosítás Magyarországon
Tíz százalékra mérséklődött a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítói kárráfordítások éves növekedési üteme az előző időszakban mért 12 százalékhoz képest. A díjindexnél is látható már némi visszahajlás, negyedéves összehasonlításban 2,5 százalékra – az előző időszak harmadára – lassult az állománydíj növekedése. A negyedév során ezer forinttal emelkedett a személyautók átlagos állománydíja, ami így 52 ezer forintot tett ki - derül ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) kárkifizetései 10 százalékkal emelkedtek a tavalyi év derekán mérthez viszonyítva. A növekedés az előző negyedévi 12 százalékhoz képest lassulást mutat. A kárráfordításra több tényező is hatással lehet, ezek közül egyik legjelentősebb a járműjavítási költségek emelkedése volt, miközben a gépjárműalkatrészeknél továbbra is stagnálást látunk.
Ez a mérséklődés korai indikátora lehet az átlagdíjak későbbi alakulásának, ami éves összevetésben országos szinten még 12 százalékos bővülést mutat. Negyedéves összevetésben azonban már a díjaknál is látható egy jelentős konszolidáció. A normál használatú egyedi személyautók kgfb-jének átlagos állománydíja 2,5 százalékkal nőtt egy negyedév alatt a korábbi 7,5 százalékkal szemben. A negyedévben így az átlagos állománydíj 52 ezer forint volt, amely mintegy ezer forinttal haladja meg az előző negyedévi értéket – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében.
A vidéki autósok átlagdíja (mintegy 47,9 ezer forint) közel 28 ezer forinttal marad el budapesti társaikétól (közel 75,7 ezer forint) idén június végén.
Az éves átlagdíj a fővárosiak esetében 17, a nem budapesti szerződéseknél pedig 11 százalékkal emelkedett.
A korábbi negyedévekben a díjaknál jobban növekedő kárráfordítás eredményeként az MNB személyautókra számított korrigált KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) az idei I. negyedévhez hasonlóan 127 százalékon áll a II. negyedévben is. A – díjváltozások indokoltságát mérő – korrigált index 2021. tavaszán volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten van.
Az egyéb járműkategóriák esetében jelentős mértékben emelkedtek a díjak, egyedi szerződéseknél minden kategóriában, míg a flották esetében több kategóriában csökkenés látható. A flotta taxik átlagdíja az alacsony darabszám miatt kiugró mértékben, 33 százalékkal csökkent. A nagyobb buszok átlagdíja (42 fő feletti férőhelyes) egyedi esetben 37 százalékkal emelkedett vélhetően az utóbbi idők káreseményei miatt. A flottáknál a jelentős csökkenést egy nagyobb flotta alacsony díja okozta.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: A CLB kötelező biztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Érdemes robogóra kötelező biztosítást kötni?
2023 augusztus 15.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Érdemes robogóra kötelező biztosítást kötni?
A tévhitek sajnos a közlekedést és azon belül a biztosításokat sem kerülik el. Sokan annak ellenére is úgy tudják, hogy a robogókra nem kell kötelező biztosítást kötni, és akár évek óta is közlekednek ilyen eszközzel.
Pedig a hatályos szabályozás egyértelműen kimondja, hogy minden olyan segédmotoros kerékpár számára is előírt a kötelező biztosítás megléte, amelyek részt vesznek a közlekedésben. A következő cikkben pedig rávilágítunk, hogy amellett, hogy kötelező, milyen előnyei vannak, ha megfelelő biztosítással vagyunk felvértezve a robogónk tekintetében is.
Mit mondanak a számok?
A statisztikák szerint az országban nagyjából 650.000 robogó vesz részt aktívan a közlekedésben, ezzel szemben az érvényes kötelező biztosítások száma kevesebb, mint 300.000. Ami azt jelenti, hogy a segédmotoros kerékpároknak kevesebb, mint a fele rendelkezik megfelelő biztosítással.
A megfelelő gépjármű biztosítás elengedhetetlen a mindennapi közlekedéshez! Kösd meg a számodra szükséges csomagokat akár online, az otthonod kényelméből, sorbanállás nélkül!
Mikor okoz problémát a biztosítás hiánya?
Alapvetően két esetben szokott kiderülni, ha egy robogó nem rendelkezik megfelelő biztosítással. Egyrészt az igazoltatások során kibukhat, hogy biztosítás nélkül veszünk részt a közlekedésben, ami miatt akár helyszíni bírsággal is lehet számolni.
Másrészt pedig egy baleset okozása során, ha nincs biztosítás a járművön, akkor az okozott kár teljes mértékét a robogó tulajdonosának kell állnia.
Ahhoz mérten, hogy egy robogó kgfb-je nagyjából 6-8000 Ft-os tételt jelent évente, egyáltalán nem érdemes megkockáztatni, hogy akár a díj többszörösét kelljen kifizetni a büntetésre, vagy a kártérítésre.
Mekkora kárt lehet okozni egy robogóval?
Sokan csak legyintenek az esetleges balesetekre, hiszen egy kis robogó elméletben aigha tud nagy kárt okozni egy SUV-ban vagy terepjáróban, azonban a statisztikák nagyon is rácáfolnak erre az elképzelésre.
A robogók által okozott károk értéke évről évre magasabbá válik, 2020 és 2021 között például 437.000 Ft-ról 515.000 Ft-ra emelkedett az átlagos kárkifizetés összege.
Az autóknál megszokottakkal szemben a robogók és egyéb segédmotoros kerékpárok esetében nem működik a bonus-malus rendszer. Ez azt takarja, hogy nincs nyilvántartva az előélete a tulajdonosnak, a díjakra nincs behatással sem a balesetmentes évek száma, sem egy esetleges károkozás.
Összességében tehát látható, hogy a kötelező biztosítás figyelmen kívül hagyása minimális nyereséggel jár, hiszen éves szinten csak pár ezer Ft-ot spórolhatunk meg általa, ellenben több százezer Ft-os kiadással is szembenézhetünk, ha valami nem a számításaink szerint alakul.
forrás: borsod24.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Változások jönnek a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szabályozásában
2023 június 15.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Változások jönnek a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szabályozásában
Az Európai Uniós jogalkotást tekintve 1972-től léteznek egységes szabályok a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozóan. Az ekkor elfogadott 72/166/EGK irányelv egyik nagy újdonsága volt, hogy a gépjárművek üzemben tartásához biztosítási kötelezettséget írt elő. Az idők folyamán aztán másik négy irányelvet is megfogalmaztak a témával összefüggésben, míg végül 2009-ben az öt irányelvet egységes keretbe foglalták és megalkották az úgynevezett konszolidált gépjármű-biztosítási irányelvet. 2021-ben azonban sor került a konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv felülvizsgálatára. A tagállamoknak a módosítások nemzeti jogszabályokban való elfogadásáról főszabály szerint 2023. december 23-ig – egyes rendelkezések tekintetében 2023. június 23-ig – kell gondoskodniuk.
A módosítások által érintett területek
A konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv felülvizsgálata során a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás közös szabályozásának négy kritikus területét azonosították. Ez a négy terület pedig az alábbi:
- a biztosító fizetésképtelensége esetén a balesetek károsultjainak nyújtott kártérítés
- a biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegei
- a járművek biztosításának tagállamok általi ellenőrzése
- egységes tartalmú kártörténeti igazolások.
A biztosítók fizetésképtelensége, a károsultak védelme
A négy témakör közül a legnagyobb érdeklődésre talán az első tarthat számot. Az irányelv módosításának célja, hogy a károsultak lakóhelyük szerinti tagállamban igényelhessék az őket ért károk megtérítését akkor, hogyha a károkozó fél más állambeli biztosítója csődeljárás vagy felszámolási eljárás hatálya alatt áll. E körben tehát a tagállamoknak kötelességük létrehozni vagy felhatalmazni egy olyan szervezetet, amelynek feladata lesz a külföldi biztosító elleni csődeljárás vagy felszámolási eljárás esetében kártérítést nyújtani a tagállamban lakóhellyel rendelkező károsultak számára. Ezen szervezet tehát a fent említett eljárásokkal érintett külföldi biztosító helyett nyújtja a kártérítést a belföldi lakóhellyel rendelkező károsult számára. E tekintetben a baleset bekövetkezésének helye irreleváns, a kártérítés igénylésének lehetőségét attól függetlenül kell biztosítani, hogy a baleset a lakóhely szerinti vagy attól eltérő tagállamban történt.
Fontos szabály továbbá, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az erre a feladatra kijelölt vagy létrehozott szervezetnek a kárigény benyújtásától számított három hónapon belül indokolással ellátott kártérítési ajánlatot vagy indokolással ellátott választ kell adnia a károsultnak. E szabály mindenképpen a károsultak védelmét, a károsultak kártérítési igényének gyorsabb elbírálását hívatott szolgálni.
Bár első ránézésre a fenti szabályok kivételes eseteket szabályzó rendelkezéseknek tűnhetnek, mindazonáltal napjainkban egyáltalán nem tekinthetők ritkának azok a balesetek, amelyek esetén segítséget tud nyújtani az egységes európai szabályozás. Egyáltalán nem életidegen például az az eset, amikor magyar rendszámú gépjárművünkkel egy németországi autópályán balesetet szenvedünk, a károkozó fél pedig egy olyan osztrák biztosítótársasággal áll szerződéses kapcsolatban, amely épen csődeljárás alatt áll. Ilyen esetekben a jövőben a hosszadalmas nemzetközi eljárás helyett közvetlenül Magyarországon, egy jogszabályok által kijelölt magyar szervezettel tudjuk rendezni kártérítési igényünket.
A biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegei
Az irányelv módosításának célja továbbá, hogy balesetek sérültjei Európa-szerte méltányos kárkifizetésre váljanak jogosulttá. Éppen ezért a jelenlegi módosítás megemeli a biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegeit. A módosítás értelmében a jövőben a biztosítási fedezet minimum összege személyi sérülés esetén 1,30 millió euró károsultanként vagy 6,45 millió euró balesetenként (a károsultak számától függetlenül). Anyagi kár esetén biztosítási fedezet minimum összege 1,30 millió euró balesetenként. Ez azt jelenti tehát, hogy a tagállamoknak olyan szabályokat kell alkotniuk, amelyek biztosítják, hogy a károsultak számára meghatározott maximális kártérítési összegek legalább elérik a fenti 1,30 millió vagy 6,45 millió eurós összeghatárt. Ennek az előírásnak egyébként a hazai szabályozás 2022. augusztusa óta megfelel.
A járművek biztosításának tagállamok általi ellenőrzése
A gépjárművek biztosításának ellenőrzésére vonatkozó szabályok módosításának szükségessége leginkább a technológia fejlődésére vezethető vissza. Főszabály szerint tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan gépjárművek felelősségbiztosításának ellenőrzésétől, amelyek szokásos üzemben tartási helye egy másik tagállamban van vagy, ha az egy harmadik országban van, de a jármű egy másik tagállam területéről lépett be. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tagállamok egyáltalán nem végezhetnek ilyen ellenőrzéseket. Ennek azonban feltétele, hogy az ellenőrzés mentes legyen a hátrányos megkülönböztetéstől, és az szükséges és az elérendő céllal arányos legyen. A biztosítások megléte tehát egy közúti ellenőrzés keretében szúrópróba-szerűen ellenőrizhető, amennyiben az nem kifejezetten csak a biztosítás meglétére irányul, illetve érvényesül a megkülönböztetésmentesség, a szükségesség és az arányosság elve. A jelenlegi módosítás e gyakorlatot egészíti ki azzal, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára a biztosítások új technológiai eszközökkel (pl. automatikus rendszám-felismerés), a gépjárművek megállítása nélküli ellenőrzését.
Az egységes tartalmú kártörténeti igazolás
A kártörténeti igazolás az a dokumentum, amely tartalmazza, hogy a biztosítási szerződéses jogviszony utolsó öt évében milyen, a biztosított gépjárművet érintő, harmadik személyek által támasztott kártérítési igény merült vagy, vagy éppen azt, hogy ilyen kártérítési igény nem merült fel. Az irányelv módosításának célja ezzel kapcsolatosan, hogy a jövőben a kártörténeti igazolások tartalma és formája egységessé váljon, megkönnyítve ezzel azok ellenőrzését és hitelesítését. A biztosítóknak a jövőben pedig a más tagállamban kiállított kártörténeti igazolásokat a belföldi igazolásokkal egyenértékűként kell kezelniük, a biztosítók nem tehetnek különbséget állampolgárság, vagy a biztosított korábbi lakóhelye szerinti tagállam alapján.
Összegzés
A konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv módosítását előíró szabályoknak való megfelelés határideje hamarosan lejár, az Európai Unió összes tagállamának feladata nemzeti szabályait azokkal összhangba hozni. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatosan pedig különösen fontos, hogy azonos szabályok vonatkozzanak a különböző tagállamban élőkre, hiszen a határok „eltűnésével" igen gyakran előfordulhat az, hogy lakóhelyünktől eltérő államban szenvedünk közlekedési balesetet, vagy kötünk kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.
dr. Bálint Boglárka
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Bőven infláció alatt drágult a kötelező biztosítás
2023 június 01.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Bőven infláció alatt drágult a kötelező biztosítás
Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a normál használatú személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) éves állománydíja az egy évvel korábbival összevetve, a biztosítói kárráfordítások eközben 12 százalékkal nőttek 2022 tavaszához képest, ami változatlanul elmarad az inflációtól, illetve a szervíz- és alkatrészköltségek drágulásától – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az első negyedév végén 50,9 ezer forint volt a személyautók éves átlagos kgfb-állománydíja, ami 7 százalékos növekedés az előző negyedéves értékhez képest. Nyílik az olló a vidéki és a fővárosi autósok között, előbbiek átlagos állománydíja mintegy 46 700 forint, több mint 28 ezer forinttal elmarad a budapesti 74 700 forinttól.
Éves szinten 9 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 13, a nem budapesti szerződéseknél pedig 8 százalékkal.
Ezt lényegesen meghaladó mértékben, 12 százalékkal emelkedtek a kárráfordítások egy év alatt, amilyen dinamika az utóbbi években nem volt tapasztalható. A jelenség hátterében az infláció és a külföldi alkatrészek beszerzésénél a devizaárfolyam-változás játszhatott szerepet. A növekedés azonban összességében még elmarad az infláció mértékétől, ám annak hatása még jelentkezni fog, így további díjemelkedésekre van kilátás – jelezte közleményében az MNB.
A növekvő díjak és az ennél jóval élénkebb ütemben bővülő kárkifizetések eredményeként az MNB személyautókra számított korrigált kgfb-indexe – amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be – 127 százalékon állt az első negyedévben. A korrigált index 2021 első negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll. Ez az index szolgál arra, hogy az árváltozások indokoltságát mérje.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél jelentős mértékben – a flottáknál kétszámjegyű módon – emelkedtek a díjak. Az egyedi szerződéses taxiknál viszont 1 százalékos, míg a flottáknál 17 százalékos csökkenés látható, miközben az ilyen járművek darabszáma nő. A nagyobb buszoknál (42 fő feletti férőhelyes) egyedi (24 százalék) és flottás szinten is (20 százalék) díjemelkedés látható, ami a korábbi stagnálás után még mindig nem jelentős.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb-díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló központi kgfb tételes adatbázis segítségével.
Az MNB hangsúlyozta: a kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet.
CLB TIPP: A CLB kötelező biztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Márciusi tömegbaleset az M1-en: közel 80 kárigény érkezett be eddig a biztosítókhoz
2023 április 20.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Márciusi tömegbaleset az M1-en: közel 80 kárigény érkezett be eddig a biztosítókhoz
Folyamatosan rendezik a biztosítók a március 11-i, az M1-es autópályán bekövetkezett tömeges baleset résztvevőinek kárigényeit. Az esetenként akár tízmilliós nagyságrendű, a törvényi kötelezettségeken túlmenő esetekben is fizethető előlegek a casco-önrészekre és a helyszínről történő elszállítás költségeire is kiterjedhetnek - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.
Több mint egy hónappal a márciusi tömegszerencsétlenség után – amelynek egy áldozata, 39 sérültje volt és a 41 érintett gépjármű közül 19 szenvedett totálkárt – közel nyolcvan hazai kárigény érkezett be a biztosítókhoz, illetve a MABISZ-hoz. Kilenc kárigényt már sikerült lezárni és megkezdődtek a kifizetések is, amelyek összege már jóval meghaladja a tízmilliós nagyságrendet.
A hazai biztosítói közösség a tíz éve önkéntesen létrehozott tömeges kárrendezési szabályozását életbe léptetve indította el a kárügyintézéseket. Ennek értelmében a társaságok olyan tömegbalesetek esetén, ahol az érintett járművek száma eléri, vagy meghaladja a 20 darabot, közös hozzájárulással létrehoznak egy kártalanítási alapot, nem várják meg a hivatalos vizsgálatok végét, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kárrendezést.
Ahol pedig a felelősség kérdése nem tisztázható, ott jogcím nélküli előlegeket fizetnek a gépjárműkárok, valamint a személyi sérülések után.
A rendőrségtől kapott adatok alapján a biztosítók, illetve a MABISZ felvették a kapcsolatot valamennyi érintettel, akik tájékoztatást kaptak a tömeges kárrendezés szabályairól. (Ennek lényegi elemeit a szövetség a honlapján is közzétette.) A baleset résztvevői a kárszemlézés, illetve a szükséges dokumentumok, nyilatkozatok beérkezte után akár tízmilliós nagyságrendű előleg kifizetésére is számíthatnak tényleges kárigényeik alapján.
A biztosítói közösség eredeti belső megállapodása szerint csak a gépjárműben bekövetkezett károkra, illetve a személyi sérülésekre vonatkoznának az előlegek. A tömegszerencsétlenséget követő, rendszeres biztosítói egyeztetéseken azonban a társaságok kiterjesztették az előlegeket a gépjárművek elszállításának költségeire is. Továbbá úgy döntöttek, hogy a károkat a casco-szerződésükre rendezők sem járhatnak rosszabbul, mint a csupán kötelező biztosítással rendelkezők. Ezért az előlegek a tízmillió
Továbbra is arra lehet számítani, hogy a tömeges szerencsétlenség ügyében indított hatósági vizsgálatok, illetve az azt követő jogi procedúrák hónapokig, vagy akár évekig elhúzódhatnak. A jogcím nélküli előlegeket meghaladó, vagy más, a tömeges kárrendezési eljárásban meg nem térülő kárigényeket ezt követően lehet csak rendezni, miként ha valamelyik gépjármű vezetőnél közrehatás állapítható meg a baleset létrejöttében, akkor kell majd csak elszámolni a kapott összegekkel is. A gépjárművek utasai természetesen minden esetben vétlen károsultnak minősülnek, és a casco-biztosítások szerződésszerű teljesítése sem lehet utólagos elszámolás tárgya.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>
Azonnali előleget kaptak az M1-es tömegszerencsétlenség károsultjai
2023 március 16.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Azonnali előleget kaptak az M1-es tömegszerencsétlenség károsultjai
Négy nappal ezelőtt 5 kamion és 37 személyautó ütközött az M1-es autópályán, 19 kocsi kiégett. A haláleset és a sebesülések mellett az anyagi kár is jelentős, több száz millió forintra rúg. De ki fizeti ki a tetemes kárt?
Jó hír, hogy a biztosítók rendkívüli előleggel segítik a károsultakat – tudta meg a Ripost.
"A hazai biztosítói közösség már tíz éve megállapodott a szombatihoz hasonló katasztrófák kezelését illetően, és a hétfői napon aktiválta is erre vonatkozó tömeges kárrendezési szabályozását" – mondta el a lapnak Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője. Hozzátette: „A baleset áldozatával, sérültjeivel és károsultjaival együttérezve a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz), valamint a gépjármű-felelősségbiztosításban érintett hazai biztosítók a jogszabályi kötelezettségeket megelőzően is igyekeznek a károsultak segítségére lenni.
"Ennek értelmében a biztosítók nem várják meg a hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kártalanítást"
A kárigényeket tömegszerencsétlenségben érintett károsultak saját gépjárműveik biztosítóinál vagy a Mabisznál jelenthetik be. Mindez pedig a megszokott ügyrendtől eltérő pluszszolgáltatás a hazai biztosítók részéről. A jogcím nélküli előlegek kifizetésének gyorsasága attól függ, hogy mikor érkeznek be a biztosítókhoz a szükséges rendőrségi igazolások.
"Ez az ügy a magyar biztosítási szakma valószínűleg eddig ismert legbonyolultabb ügye lesz" – mondta el Németh Péter, a értékesítési és kommunikációs igazgatója. A nehéz munka majd csak az előlegek kifizetése után kezdődik meg.
„A történtek miatt nagyon nehéz lesz az úgynevezett kártérképet felállítani, megállapítani, hogy ki felelős, ki nem. A KRESZ kimondja, hogy mindig, minden körülmények között úgy kell vezetni, hogy időben meg tudjon állni a sofőr. Végül is azt is lehetne ennek alapján mondani, hogy minden autós hibás, aki nem tudott megállni. Ezért aki belefutott az előtte lévőbe, az mind károkozó lesz, akibe meg belefutottak hátulról, az káreseményt szenvedett el” – fejtette ki Németh Péter.
Ennek megállapítása nagyon bonyolult, akár hónapokig, pereskedés esetében akár évekig elhúzódó folyamat lesz valószínűleg. Meg kell ugyanis állapítani, hogy ki károsult és ki nem az. Mindehhez azt is tudniuk kell, hogy kik a vétkesek ebben a balesetben. Mivel minden irányból egymásba csapódtak a járművek, ez nagyon nehezen megállapítható.
"Nagyon elhúzódó és nagyon bonyolult esetre számítunk" – tette hozzá a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. „Az autósok közül most azok járnak a legjobban, akiknek cascójuk is van. A cascóra a javítás ugyanis azonnal elkezdhető, ott nem kell majd várni. Ott is meghatározzák majd a felelősöket később, de ott addig a cascóra megjavíttathatja a károsult az autóját, és úgy tovább tudja használni. Akinek nincs cascója, annak viszont várnia kell a kötelező biztosítójának az úgynevezett jogalapjára, és ennek a jogalapnak a megállapítása, ez húzódhat el nagyon sokáig” – jegyezte meg a szakértő.
Az autó biztosítása kapcsán egyébként minden egyéb biztosítás is bevonható, így érdemes tehát utánajárni, hogy pontosan milyen tételeket tartalmaznak egyéb biztosításaink, így az élet- és baleset-biztosítások, a biztosítással kombinált megtakarítások.
forrás: metropol.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>
Tömegbaleset az M1-esen: a magyar biztosítási szakma legbonyolultabb ügye lehet ebből
2023 március 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Tömegbaleset az M1-esen: a magyar biztosítási szakma legbonyolultabb ügye lehet ebből
A magyar biztosítási szakma talán legbonyolultabb ügye lehet az M1-es autópályán a napokban történt tömeges ütközés. Az eset teljes körű feltárása és a felelősök felderítése miatt a kárrendezés akár hónapokig is eltarthat, és a végén bírósági perek tucatjaira is számítani lehet. Amennyiben ugyanis nem lesznek felelősök, sok károsult még ennél is rosszabbul járhat, mert a biztosítók megtagadhatják a kártérítés kifizetését. Az eset legnagyobb károsultjai azok lehetnek, akik kötelező biztosítás nélkül futottak bele a karambolba, ráadásul utas is volt, aki megsérült – írja közleményében a CLB biztosítási alkusz.
Vakarhatják a fejüket a biztosítási szakértők, szakmai szempontból hogyan is bogozzák ki az ismert, sajnálatos tragikus esetet, s hogyan különítsék el a tömeges szerencsétlenség vétlen károsultjait, károkozóit és a helyzet kialakulásának a felelőseit. Annak ellenére, hogy sokan azt gondolják, ilyen tragikus helyzetben a biztosítók szinte azonnal a károsultak segítségére sietnek, a helyzet nem ilyen egyszerű, előfordulhat, hogy hónapokig kell várni a kártérítésre, ha egyáltalán úgy döntenek a szolgáltatók, hogy fizetnek – közölte Németh Péter.
A CLB biztosítási alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint ugyanis, ha nem lesznek az esetnek bizonyított felelősei, a biztosítók megtagadhatják a kifizetést. Az ilyen helyzetben nehéz felállítani egy felelősségtérképet, amely alapján bizonyítani lehet, hogy ki vezetett a látási viszonyoknak megfelelően és ki nem, hiszen a hírek és több videós felvétel szerint is voltak hosszú másodpercek, amikor szinte semmit nem lehetett látni az úton. Azt a biztosítási szakértőknek is tudniuk kell, hogy kinek a hibájából alakult ki ez a tragédiába torkolló kaotikus helyzet. Még az is lehet, hogy végül úgynevezett kármegosztás miatt marad el a kártérítés, ami nagyjából azt jelenti, hogy a szerencsétlenül járt autósok mindegyike vétlen és egyben vétkes is. Nem tartotta be a követés távolságot, nem a látási viszonyoknak megfelelően vezetett, belefutott az előtte fékezőbe, miközben hátulról vagy oldalról az ő autójába is belecsapódott egy másik – magyarázza a szakértő.
Németh felidézte a 2015-ös emlékezetes tavaszi hózivatart, amikor autók százai rekedtek az autópályák magyar szakaszán – családjával, két kislányával ő maga is 18 órát töltött a kocsijában – a hó fogságában. Akkor is hónapokig tartott a felelősök kiderítése, s csak utána kezdődött meg az eset kapcsán balesetet is szenvedett járművek jogos igényének a feldolgozása.
Így lesz ez most is, sőt! – véli a kommunikációs igazgató. A hosszú eljárás végén perekre is lehet számítani, mert valószínűleg sokan méltatlannak fogják tartani, ha nem kapnak kártérítést vagy esetleg a vártnál jóval kevesebbet. Az viszont biztos, hogy az a járműtulajdonos fog a legrosszabbul járni, akinek összetört a kocsija, utasa is volt, aki megsérült és nincs kötelező biztosítása sem. A sérült utas a Magyar Biztosítók Szövetségétől kaphat kártalanítást, a kifizetett összeget azonban a MABISZ behajtja a jármű tulajdonosán akkor is, ha az milliós tétel. Ez esetben tehát marad az ellentételezés nélkül összetört autó és még a MABISZ számláját is ki kell fizetni. A CLB szakértője szerint viszont azok, akiknek cascójuk is van, viszonylag gyorsan pénzhez fognak jutni, ez a biztosítási forma ugyanis ebben a bonyolult helyzetben is fedezetet nyújt.
Az alkusz cég többször figyelmeztetett a szélsőséges időjárásra, s annak beláthatatlan, pontosabban előre nem kalkulált, gyakran tragikus következményeire. A cég állítását a gyakorlat is igazolja: átlagban szinte minden hónapra jut egy olyan elemi csapás, ami súlyos károkat okoz, s egyre több az ilyen esetekre kifizetett kárösszeg.
Németh Péter felhívta a figyelmet egy fontos és most nagyon hasznos információra: azok, akik megsérültek a tömegkarambolban, tanulmányozzák át a lakásbiztosításukat és azt is, hogy a bankkártyájuk mögött van-e bármilyen biztosítás. Jó esetben ugyanis legalább valamelyiken van balesetre vonatkozó kártérítési kitétel is.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>
KGFB: továbbra is gyorsabban nőnek a kárkifizetések, mint a díjak
2023 március 06.
Kategória:
Kötelező biztosítás
KGFB: továbbra is gyorsabban nőnek a kárkifizetések, mint a díjak
A tavalyi IV. negyedévben 8 százalékkal emelkedett a személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja 2021 azonos időszakához képest. A kárráfordítások eközben egy év alatt 13 százalékkal nőttek, a szervíz- és alkatrészköltségek drágulása és a devizaárfolyam-változás hatásaként – áll az MNB friss KGFB-indexében.
Tavaly év végén 47,3 ezer forint volt a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) éves átlagos állománydíja, ami 1 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. A vidéki autósok átlagos állománydíja (kb. 43,9 ezer forint) több mint 22 ezer forinttal marad el fővárosi társaikétól (közel 66,5 ezer forint). Éves alapon 8 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj. Mind a fővárosi, mind a nem budapesti szerződéseknél 8 százalékos növekedés tapasztalható az előző évhez képest.
Ezt lényegesen meghaladó mértékben, 13 százalékkal emelkedtek a kárráfordítások egy év alatt. A jelenség hátterében már kevésbé azonosítható a koronavírus miatti lezárásokat követő intenzívebb járműhasználat hatása (vagyis a megnőtt járműforgalom miatti több káresemény), sokkal inkább a szervíz- és alkatrészdíjak drágulása, és (külföldi alkatrészek beszerzésénél) a devizaárfolyam-változás játszhatott szerepet.
Az enyhén növekedő díjak és a magasabb ütemben bővülő kárkifizetések eredményeként az MNB személyautókra számított korrigált KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) csak enyhén változott. A korrigált index 2021. I. negyedévében állt a csúcson, azóta jobbára csökkenés tapasztalható, 2022. IV. negyedévére visszatért a járvány előtti szintre. Ez az index szolgál arra, hogy az árváltozások indokoltságát mérje.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél emelkedtek a díjak. Az egyedi szerződéses taxiknál 9 százalékos, míg a flottáknál 18 százalékos növekedés látható. Díjcsökkenést csak a kisebb szerződésszámú vontatóknál (-2 százalék), nehézpótkocsiknál (-1 százalék) és a kisebb buszoknál (-1 százalék) lehetett feljegyezni. A nagyobb buszoknál (42 fő feletti férőhelyes) egyedi (15 százalék) és flottás szinten is (30 százalék) díjemelkedés látható.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB-díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.
A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve KGFB-díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: mnb.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>