2010.05.12

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:

1.  Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.

2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.

Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap

3.  A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.

A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.

A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Indokolás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.

A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.

A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%. 

A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint

„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.

2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.

3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.

4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.

4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.

5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”

A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)

A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.

A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.

 

A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint

a)   attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b)   a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;

c)   a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d)  a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;

e)   a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f)   a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;

g)    a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;

h)   az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.

A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.

A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.

Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.

A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli  teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.

A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.

A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.

Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető  megtérítést.   (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)

   Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.

A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.

A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.

A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók  érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett  5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.

A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.

A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”

A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.

A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.

Budapest, 2009. november 05.

A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
Kgfb: az infláció mérséklődésével a díjak növekedésének konszolidációja várható
2024 május 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kgfb: az infláció mérséklődésével a díjak növekedésének konszolidációja várható

Éves összehasonlításban 11 százalékkal, 56 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja, amely a 2023-as éves átlagos infláció utóhatása, de az alatt alakult. Az infláció csökkenésével, a biztosítói kárráfordítások mérsékelt 8 százalékos emelkedésével a díjak konszolidációja várható – olvasható az MNB friss Kgfb-indexében.

2024 I. negyedévének végén 56 ezer forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 7 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest, amely egy része szezonális hatásból ered – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. A vidéki autósok átlagos éves díja (52,4 ezer forint) bő 27 ezer forinttal marad el budapesti társaikétól (79,8 ezer forint). Éves szinten 11 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 7, a nem budapesti szerződéseknél pedig 12 százalékkal. Az infláció mérséklődése látszik, 2024 márciusában az év/év alapú infláció 3,6 százalék volt, ennek hatására a díj emelkedés ütemének csökkenése várható.

A kárráfordítások egy év alatt 8 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a kárráfordítás növekedési üteme már négy negyedéve alacsonyabb, mint a díjaké. Ez jelezheti, hogy a díjak növekedését teljes egészében nem indokolja a károk emelkedése.

Az MNB személygépkocsikra számított korrigált Kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 130 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva az I. negyedévben. Az index 2021. I. negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll.

Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél – a flottás segédmotoros kerékpárokat kivéve –jelentős mértékben emelkedtek a díjak. A flottás járművek esetén a taxik és kisebb buszok díjai növekedtek 20 százalék felett, míg a nehéz pótkocsik csak minimálisan 3 százalékkal emelkedtek.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.

A Kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.

forrás: mnb.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

MNB: Csökkenhet a kötelező biztosítás díja
2024 május 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás

MNB: Csökkenhet a kötelező biztosítás díja

Éves összehasonlításban 11 százalékkal, 56 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagos éves díja, ami a 2023-as éves átlagos infláció utóhatása, de az alatt alakult. Az infláció csökkenésével, a biztosítói kárráfordítások mérsékelt, 8 százalékos emelkedésével a díjak konszolidációja várható - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Kgfb-indexében.

Az első negyedév végén 56 ezer forint volt a személygépkocsik kgfb átlagos éves díja. Ez 7 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest, amelynek egy része szezonális hatásból ered - írták. A vidéki autósok átlagos éves díja (52,4 ezer forint) bő 27 ezer forinttal marad el budapesti társaikétól (79,8 ezer forint).

Megjegyezték:

az infláció mérséklődése látszik, 2024 márciusában az év/év alapú infláció 3,6 százalék volt, ennek hatására a díjemelkedés ütemének csökkenése várható.

A kárráfordítások egy év alatt 8 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a kárráfordítás növekedési üteme már négy negyedéve alacsonyabb, mint a díjaké. Ez jelezheti, hogy a díjak növekedését nem indokolja teljes egészében a károk emelkedése - jegyezte meg az MNB.

A jegybank személygépkocsikra számított korrigált kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 130 százalékon áll, kisebb emelkedést mutat az első negyedévben. Az index 2021. első negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll.

Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél - a flottás segédmotoros kerékpárokat kivéve - jelentős mértékben emelkedtek a díjak. A flottás járművek esetén a taxik és kisebb buszok díjai növekedtek 20 százalék felett, míg a nehéz pótkocsik csak minimálisan 3 százalékkal emelkedtek.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb-díjak és károk alakulását bemutató indexét.

Az MNB közölte, hogy ha egy ügyfél az egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb-díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.

forrás: novekedes.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a biztosítók kötelező biztosítás díjait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Fontos határidő közeleg, újabb járművekre kell kötelező biztosítást kötni
2024 május 13.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Fontos határidő közeleg, újabb járművekre kell kötelező biztosítást kötni

Bővül azon járművek köre, amelyekre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni. Ez az érintettekre 2024. július 16-tól vonatkozik majd - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009.évi LXII. törvény 2024. április 30-án kihirdetett új rendelkezései szerint az egyes mikromobilitási eszközökre is kiterjed a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb).

A gépjármű nettó tömege, illetve tervezési sebessége dönti el, hogy szükséges-e kgfb-t kötni az adott járműre. Az alábbi ábra segítséget nyújt az érintett járművek tulajdonosai, üzemben tartói vagy használói számára, hogy vonatkozhat-e rájuk ez a kötelezettség.

Az ábra azonban csupán tájékoztató jellegű, vagyis nem helyettesíti, nem egészíti ki és nem írja felül a hatályos jogszabályok rendelkezéseit. Így minden üzemben tartó saját felelőssége, hogy ellenőrizze gépjárműve nettó tömegét, illetve tervezési sebességét - hívta fel a figyelmet a MABISZ.

Tekintettel arra, hogy egy teljesen új jogszabályi rendelkezésről van szó, a biztosítók jelenleg, de legkésőbb június 8-ig állítják össze a mikromobilitási eszközökre vonatkozó díjtarifájukat, és az érintetteknek július 16-tól kell rendelkezniük érvényes kgfb-vel.

így ebben a pillanatban megbecsülni sem lehet, milyen biztosítási díjjal köthető kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a szóban forgó járművekre.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerint olyan gépjármű esetében, amit nem vettek hatósági nyilvántartásba, (vagyis nincs rendszáma,) a mindenkori használó is üzemben tartónak minősül. Ezért használat előtt mindenképpen meg kell győződni arról, hogy a járműnek kell-e, illetve van-e kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a biztosítók kötelező biztosítás díjait a gépjárművére, és kösse meg a kiválasztottat néhány kattintással:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Kötelező biztosítás: figyelmeztetést adtak ki a robogósoknak
2024 április 18.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező biztosítás: figyelmeztetést adtak ki a robogósoknak

Becslések szerint meghaladja a 650 ezret a Magyarországon közlekedő segédmotoros kerékpárok száma, ezek közül azonban kevesebb mint 300 ezerre kötöttek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb). A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy fokozottan megéri kifizetni a kategóriától és lakhelytől függően havi 600-800 forintos kgfb-havidíjat, mivel azzal nem csupán a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírság küszöbölhető ki, hanem a közúti baleset során okozott, akár többmilliós kártérítési kötelezettség is.

A robogótulajdonosok jelentős része továbbra sincsen tisztában azzal, hogy a biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Az MNB legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a segédmotoros kerékpárok díjosztályában a korábbiaknál is kevesebb, 297 ezer kgfb-t kötöttek az üzembentartók, miközben a hazai állomány folyamatosan gyarapszik, aktuális nagysága becslések szerint már meghaladja a 650 ezret. Mindez azt jelenti, hogy a robogók többsége szabálytalanul vesz részt a forgalomban.

„Bár a hatóságok csak szórványosan ellenőrzik a robogók biztosításának meglétét, egy-egy közúti igazoltatásnál a kgfb nélkül közlekedő robogósokra mulasztási bírságot szabhatnak ki – mondta Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja, hozzátéve: - Baleset esetén pedig az okozott kárért a károkozó felel, amit biztosítás híján saját zsebből kell térítenie. Az MNB 2022-es évre vonatkozó statisztikái szerint a segédmotoros kerékpárok esetében 429 ezer forint volt balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is.”

Kevesen tudják, hogy amennyiben az elektromos kerékpár motorjának teljesítménye meghaladja a 300W-ot, vagy a motor a pedáltól függetlenül is képes önállóan hajtani a járművet, illetve a jármű 25 km/óránál nagyobb sebesség elérésére képes, a jármű besorolása már segédmotoros kerékpár, vagyis erre a járműre is kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni. Üzemeltetése során védőfelszerelést (bukósisakot) kell alkalmazni, és vezetéséhez szükség van vezetői engedélyre is.

A kötelező biztosítást megkötő robogós tiszta lappal indul, eddigi mulasztása miatt nincsen mitől tartania: a korábbi időszakra nem kell fedezetlenségi díjat fizetni, mint a gépkocsik vagy motorok esetében, igazoltatáskor pedig a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással. Amennyiben a jármű nem rendelkezik rendszámmal, a biztosítók az alvázszámra kötnek kötelezőt. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónusz-málusz besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosítás kalkulátorunkban pár kattintással összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Évforduló, felmondás, váltás – mutatjuk, mire kell figyelnie azoknak, akik február 29-én kötnek biztosítást
2024 március 01.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Általános

Évforduló, felmondás, váltás – mutatjuk, mire kell figyelnie azoknak, akik február 29-én kötnek biztosítást

Aki február 29-én kötne biztosítást, annak a következő három évben dátum szerint nem lenne évfordulója. A biztosítók azonban erre a helyzetre is találnak megoldást – mondta az InfoRádióban a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.

A jogszabály értelmében a biztosítási évforduló arra a napra esik, amelyen korábban megkötöttük a szerződést, azonban sokszor előfordul, hogy az életszerű gyakorlatok bizonyos pontokban eltérnek a törvényi előírásoktól. A szökőévekben, így idén is ilyen speciális helyzet áll elő. Németh Péter az InfoRádióban elmondta: aki február 29-én köt biztosítást, annak a következő években egy nappal eltolódik az évfordulója. A biztosítók kétféle gyakorlatot folytatnak ebben az esetben: egyesek február 28-ára, mások március elsejére teszik az évfordulót a következő három évben.

Németh Péter azt javasolja, hogy szökőévben „ne centizzük ki az évfordulót” február utolsó napjára a biztosításkötéseknél vagy biztosítóváltásnál, hanem inkább néhány nappal korábban intézzük el a szükséges teendőket, hiszen így biztosan nem adódik probléma ebből.

Mint mondta, normál esetben sem szerencsés, ha a felmondást vagy a biztosítóváltást a legutolsó napra hagyjuk, sokkal jobb, ha az évforduló előtt néhány nappal megoldjuk ezt, hiszen bármikor közbejöhet valamilyen gond, fennakadás vagy technikai probléma.

A kötelező biztosítás évfordulóját minden biztosítónak figyelnie kell meglévő ügyfelei esetében. Kötelező biztosítás esetén a jogszabály szerint az évforduló előtt legalább ötven nappal minden ügyfél részére meg kell, hogy érkezzen a biztosítási díjértesítő indexlevél az indexdíjjal, vagyis az értesítésnek tartalmaznia kell a következő év vállalási díját – amennyiben az érintett nem vált biztosítót. Németh Péter elmondta: ebben a levélben is feltüntetik az évforduló dátumát, amihez igazodhatnak az ügyfelek a következő években.

Fontos tudni azt is, hogy csak abban az esetben írathatunk át gépjárművet a nevünkre, ha rendelkezünk kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb). Ebben az esetben azonban nem kell előre vagy visszadátumozni az adásvételi szerződést, ugyanis Németh Péter elmondása szerint az adásvételi szerződések „az adott valós napon jönnek létre”.

Ez azt jelenti, hogy ha az adott év február 29-én születik meg a jármű adásvételi szerződése, akkor azon a napon kötelező biztosítást is lehet igényelni, vagy akár előre is meg lehet azt kötni, amennyiben ismerjük a szükséges adatokat, és akkor ki lehet jelölni az évforduló kezdetét is. Jogi szempontból és minden egyéb intézkedés vonatkozásában tehát az a dátum számít, amikor létrejött a biztosítási szerződés, valamint az adásvétel az autót illetően.

forrás: infostart.hu

Már alig drágulnak a kötelező biztosítások az MNB szerint
2024 február 26.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Már alig drágulnak a kötelező biztosítások az MNB szerint

Mindössze 368 forinttal emelkedett a tavalyi IV. negyedévben egy átlagos személyautó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) állománydíja – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel.

A közlemény szerint az éves díjnövekedés – a korábbi magas, de folyamatosan lassuló mérték miatt – a budapesti autósoknál összességében 12, a vidékieknél 11 százalék volt. Károkra is csak 7 százalékkal többet fizettek ki a biztosítók, mint egy évvel korábban, márpedig e fékeződés is kedvezően hat a díjak változására.

A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainak átlagos állománydíja 0,3 százalékkal, szerződésenként kevesebb mint 400 forinttal nőtt 2023 utolsó negyedévében a korábbi időszakok 1-7 százalékos mértékeivel szemben.

Mind a díjak, mind a kárkifizetések növekedésénél egyértelműen látszódik a lassulás – állapította meg az MNB. A személyautók éves országos átlagdíja így 2023-ban 53 ezer forint alatt maradt. A kárkifizetésekre a biztosítók a tavalyi utolsó negyedévben 0,7 százalékkal fordítottak többet, mint 2023 júliusa és szeptembere között.

forrás: 24.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Már csak egy hét maradt az autók kötelezőjének befizetésére
2024 február 22.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Már csak egy hét maradt az autók kötelezőjének befizetésére

A szökőév miatt idén nem március 1., hanem február 29. éjfél a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) rendezésének határideje.

Annak a majdnem 80 ezer gépjármű-tulajdonosnak, akik az év végi kampányban, január elsejével kötöttek új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, arra is figyelniük kell, hogy az összegnek a határidőre a biztosító számláján kell lennie - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Az utolsó napon már sem a csekk, sem az internetes bankkártyás fizetés nem javasolt, mert az összeg így nem fog időben megérkezni.

Közleményük szerint február 29-én már csak a személyes befizetés és az azonnali átutalás a biztos, csekken pedig legkésőbb a hétfői feladás. Aki ügyfélszolgálaton fizetne, arra is figyelnie kell, hogy nem működtet mindegyikük pénztárt.

A késedelmes ügyfelek nem hivatkozhatnak az értesítés hiányára, a fizetési határidő számontartása a gépjármű forgalmi engedély szerinti üzembentartójának felelőssége.

Aki nem fizet időben, annak a határidőt követő napon törlik a szerződését, újrakötéskor pedig fedezetlenségi díjat is kell fizetnie.

A jogszabály szerint a biztosítónak hiányzó befizetés esetén az adott szerződést a határidőt követő napon törölnie kell, így az érintett ügyfelek azonnal biztosítási védelem nélkül maradnak. Ez azt jelenti, hogy esetleges károkért nem számíthatnak a biztosító térítésére, például súlyos személyi sérülés esetén akár több tízmillió forintra is rúghat a kár - teszi hozzá a hvg.hu.

Ha a szerződést újrakötik, nemcsak a türelmi időszakra vonatkozó biztosítási díjat kell megfizetni, hanem a megszűnés és újrakötés közti időszakra is kiemelkedően magas fedezetlenségi díjat. A fedezetlenségi díj idén személyautóknál napi 770-1540 forint között, teherautóknál pedig akár napi 6040 forintot is jelenthet.

A biztosítást ugyanazon biztosítónál kell megkötni, és a fedezetlenségi díj mellett a teljes évre vonatkozó köteleződíjat is egyszerre kell befizetni, választási lehetőség nélkül.

A fizetési módok kiválasztásakor időben és megfontoltan kell eljárni, figyelembe véve a banki átutalás időigényét és az ügyfélszolgálati irodák nyitvatartási idejét.

forrás: economx.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Ilyen következményekkel járhat, ha megfeledkezünk autónk biztosításáról
2024 január 11.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Ilyen következményekkel járhat, ha megfeledkezünk autónk biztosításáról

Ha rendszeresen vezetünk autót, tisztában vagyunk azzal, hogy ez a tevékenység mennyi rejtett költséggel jár. Az üzemanyag ára mellett felmerülhetnek karbantartási díjak, a rendszeres műszaki vizsgálat költsége és akkor a biztosítási díjakról még nem is beszéltünk. Ha már évek óta balesetmentesen vezetünk, úgy érezhetjük, hogy ez csupán egy felesleges kiadás, amire igazából soha nem lesz szükségünk, ez azonban nagy tévedés. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy milyen következményekkel járhat az, ha megfeledkezünk a biztosítás befizetéséről.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Kötelező biztosítással minden, magyarországi telephelyű gépjármű – tehát személy- és teherautó, motorkerékpár, robogó – üzembentartójának rendelkeznie kell a vásárlás vagy az üzembe helyezés napjától.

A felelősségbiztosítás úgy működik, hogy az üzemben tartó rendszeresen biztosítási díjat fizet, ezért cserébe pedig a biztosító átvállalja az okozott kár összegét. Ennek keretében megtéríti a vétlen sofőr konkrét kárát, és az azzal kapcsolatban esetlegesen felmerült költségeket, mint a tréleres szállítás díját, a károsult autó utasainak személyi sérüléséből eredő károkat – akár életjáradék formájában is –, valamint a jogi képviselet költségeit. Fontos, hogy a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely a károkozó gépjárműben keletkezett.

Egy biztosítási esemény vonatkozásában – függetlenül a károsultak számától – a biztosító dologi károk esetén legfeljebb egymillió-háromszázezer euró, személyi sérülés miatt legfeljebb hatmillió-négyszázötvenezer euró erejéig áll helyt.

A károkozó megtérítési kötelezettsége

A vonatkozó jogszabály rendelkezései lehetőséget adnak a biztosítónak arra, hogy bizonyos esetekben a kifizetett összeget a károkozótól behajtsa. Erre sor kerülhet akkor, ha a gépjárművezető az autót engedély nélkül vezette, továbbá akkor is, ha a sofőr jogosítvánnyal nem rendelkezett, vagy a járművet alkoholos befolyásoltság, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szertől befolyásolt állapotban vezette. Szintén követelhető a kifizetett összeg megtérítése, ha a biztosított a kárt jogellenesen vagy szándékosan, esetleg segítségnyújtás elmulasztásával okozta, illetve ha a baleset a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota miatt következett be.

Ezekben az esetekben fontos kiegészítő szabály az, hogy ha a biztosított elhunyt, örököseivel szemben a megtérítési igény nem érvényesíthető.

Mivel jár az, ha nincs kötelező biztosításunk?

Abban az esetben, ha kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkezünk, az alábbi következményekkel kell számolnunk.

1. Az okozott kár viselése

A biztosítás hiányából egyenesen következik, hogy ha balesetet okozunk, annak minden anyagi vonzatát nekünk kell viselnünk. Ez még egy koccanás során is jelenthet milliós tételeket, hiszen egy újabb luxusautó esetében egy kisebb alkatrész cseréje is óriási összegre rúghat. Ha ráadásul személyi sérülést is okoztunk, az is elképzelhető, hogy életünk végéig kötelesek leszünk rendszeres járadékot fizetni a sérültnek, és akkor a mi autónkban bekövetkezett kár rendezéséről még nem is beszéltünk.

2. A fedezetlenségi díj megfizetése

Azt gondolhatnánk, hogy ha hosszabb ideig nem használjuk a gépjárművet, nincs is szükség arra, hogy erre az időszakra befizessük a biztosítási díjat, hiszen ez a magatartás „csupán” ahhoz vezet, hogy biztosításunk megszűnik. Amikor azonban ismét használatba vennénk az autót, és újabb szerződést kötnénk valamely biztosítóval, kellemetlen hírt kaphatunk.

A biztosító ugyanis szerződéskötéskor köteles meggyőződni róla, hogy a vele szerződő fél a korábbi biztosítási időszakokban eleget tett a díjfizetési kötelezettségének. Ha a vizsgálat során megállapításra került, hogy a korábbi biztosításunk azért szűnt meg, mert nem fizettük a díját, úgy a fedezetlen időszakra a biztosító fedezetlenségi díjat fog velünk szemben felszámolni, mely alól a jogszabály semmilyen esetben sem határoz meg kibúvót. Szintén fedezetlenségi díjfizetésre számíthatunk akkor, ha az autó megvásárlásakor megfeledkeztünk a kötelező biztosítás megkötéséről.

A fedezetlenségi díjat 30 napon belül kell megfizetnünk annak a biztosítónak, mellyel szerződést kötünk, az összeg kiszámítása során pedig a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe. Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, a biztosító engedélyezheti azt, hogy az összeget részletekben fizessük meg neki.

A fedezetlenségi díjtarifákat minden évben a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) állapítja meg, a napidíj az autó teljesítménye alapján kerül kiszámításra, ez 2024-ben személygépkocsi esetében 770 és 1540 forint között alakul majd.

3. Szabálysértési felelősségre vonás

A KRESZ szerint közúti közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amelyre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll. A szabálysértésekről szóló törvény szerint közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést követ el az, aki a KRESZ-ben meghatározott közúti közlekedési szabályokat megszegi.

Ebből következik, hogy ha kötelező biztosítás nélkül vezetjük a járművet, felelősségre vonásra számíthatunk. Ennek során a hatóság 65.000 forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki, ha pedig hat hónapon belül újabb szabálysértést követünk el, a felső határ 90.000 forint. Ha helyszíni bírság kiszabására nem kerül sor, és szabálysértési eljárás indul ellenünk, a kiszabható pénzbírság összege 200.000 forint is lehet.

Ne a biztosításon spóroljunk

Az autóvezetés drága mulatság és természetes, hogy kiadásainkat szeretnénk minél jobban csökkenteni. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy amint kihajtunk a közutakra, számos veszélyforrással találkozhatunk és elég egy apró figyelmetlenség, máris megtörténhet a baj. Ha pedig kiderül, hogy nem rendelkezünk érvényes biztosítással, összességében sokkal többet veszíthetünk anyagilag, mintha rendszeresen befizettük volna a csekkeket.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Összeszedtük, mennyivel drágul az autózás 2024-ben
2024 január 04.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Összeszedtük, mennyivel drágul az autózás 2024-ben

Jelentősen drágultak a sztrádamatricák 2024-től és több szakaszon kell fizetni. Az üzemanyagok ára két részletben több mint 40 forinttal emelkedik januárban, és ott vannak még az autóárak, a biztosítás és a szervizelés.

Már január 1-jétől többet kell fizetni az üzemanyagokért a jövedékiadó-emelés miatt. Ez egy lépésben literenként 41 forintos drágulást jelentett volna.

A Magyarország legnagyobb kúthálózatáért felelős Mol a múlt év végén bejelentette, hogy január elsején csak 20 forintos emelésre kell számítania az autósoknak, majd ezt követően január 15-én érvényesítik a maradék 21 forintot. Az még kérdés, hogy a többi kúthálózat hogyan reagál a Mol lépésére. Mindenesetre a tankolásért többet kell fizetni.

Ahogy sztrádázásért is. A motorokra és személyautókra szóló autópályamatricák ára több mint 16 százalékkal nőtt. A személyautók (D1-es és D2-es kategória) esetében az éves bérletért 57 260, illetve 81 280 forintot kell fizetni. A vármegyeiekért pedig 6600 forintot.

Februártól további változás, hogy az autóbuszok átkerülnek a használatarányos útdíj-rendszerbe (HU_GO), így megszűnik a matricás rendszer eddigi B2 díjkategóriája. A NÚSZ Zrt. tájékoztatója szerint a buszok mellett a lakóautókat is átteszik a HU-GO rendszerébe, szintén februártól. A vontatmányokra vonatkozó változásokról a cég részletes összefoglalójában találhatóak további információk.

Eddig ingyenes szakaszok is fizetősek lettek

Januártól több gyorsforgalmi út, útszakasz lett fizetős. Ezek a következők:

  • az M0-s,
  • az M4-es,
  • az M44-es autóutak teljes szakasza,
  • az M30-as autópálya Miskolc elkerülő szakasza,
  • az M31-es autópálya,
  • az M76-os autóút Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta közötti szakasza.

2024-től a gyorsforgalmi utak közül már csak az M8-as autópálya végig, az M9-es és M80-as autóutak teljes szakaszai, valamint az M60-as autópálya, a Pécs-Nyugat csomópont és a végcsomópont közötti 2 kilométeres szakasza marad díjmentes a személyautóknak.

Mi történt az autóárakkal és a biztosítási díjakkal?

Az elmúlt években a koronavírus-járvány, az ellátási láncok problémái, az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt felborultak a kínálati, keresleti viszonyok a globális autópiacon, és jelentősen nőttek az árak.

Magyarországon is hasonló volt a helyzet. A KSH szerint az új autók ára 2021-ben 9,2, egy évvel később több mint 15 százalékkal nőtt. Tavaly novemberben viszont már csak 3,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A használt autók esetében a KSH 2021-ben és 2022-ben 0,3 és 13,8 százalékos drágulást mért. Ugyanakkor 2023 novemberében utóbbiak már 10 százalékos árcsökkenést mutattak. Ebben szerepet játszott, hogy a kereslet visszaesett, miután a lakosság és a cégek egy része az inflációs nyomás, a bizonytalanabb gazdasági környezet miatt későbbre tolta a nagyobb bevásárlásait, így az autóbeszerzést is. Ennek köszönhető, hogy 2023 első tizenegy hónapjában az újautó-eladások 4 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest. Ebben az időszakban 674 ezer személyautó cserélt gazdát Magyarországon, szemben az egy évvel korábbi 768 ezerrel, ami 14 százalékos visszaesésnek felel meg. A használtautó-import is mínuszban volt: több mint 98 ezer használt autót helyeztek először forgalomba, ez pedig 17 százalékkal marad el 2022 azonos időszakétól.

Azt most lehetetlen megmondani, hogy az autók átlagára hogyan alakul 2024-ben. Ez sok tényezőtől, például a forint euróhoz mért árfolyamától, az alap- és nyersanyagok világpiaci árának alakulásától függ - egyebek mellett. Kérdés, hogy az úgynevezett belső fogyasztás - összefüggésben a bérek és a reálbérek emelkedésével - mikortól kezd el élénkülni, és az ehhez köthető céges és lakossági kereslet milyen mértékű áremelkedést generál akár az új, akár a használt autók piacán.

Ugyancsak nehéz konkrét becslést adni a kötelező felelősségbiztosítások (kgfb) árának várható változására. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a múlt év első háromnegyedében a kgfb átlagdíja 52 ezer forintra rúgott, ami 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A biztosítási díjakat befolyásolja részben a baleseti statisztika, vagyis az, hogy hány karambol történik az utakon. Emellett a már említett béremelkedés is hatással lehet a díjakra. Egyrészt az autószervizeknél is növekedhetnek emiatt az árak, a biztosítóknál is nőhetnek a fizetések, ezek pedig további felfelé mutató kockázatot jelentenek a díjakat tekintve.

forrás: totalcar.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Közel félmillió autósnak kell dönteni, pár nap maradt
2023 november 27.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Közel félmillió autósnak kell dönteni, pár nap maradt

Néhány napja maradt 850 ezer gépjármű, köztük csaknem 450 ezer személygépkocsi üzembentartójának arra, hogy eldöntse, lecseréli-e év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb); a felmondásoknak péntek éjfélig el is kell jutniuk a biztosítókhoz - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) hétfői közleményében.

A piaci szereplőktől kapott visszajelzések azt mutatják, hogy az idei év végi kampányban megkötött új szerződések átlagdíja mintegy 15 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló értéket, az egyes járművekre vonatkozó lehetőségek azonban jelentősen eltérhetnek egymástól.

Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke jelezte: a törvény szerint az év végi évfordulós szerződések felmondásainak legkésőbb december 1-jén éjfélig be kell érkezniük az illetékes biztosítóhoz, emiatt pénteken már az összehasonlító alkuszi portálok is csak korlátozásokkal, általában a nap első felében fogadnak be ilyen megbízásokat.

A szövetség arra számít, hogy az érintettek közül az időszak végére 70-80 ezren váltják kgfb-szerződésüket egy kedvezőbbre.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kampányban váltók mintegy 20 százaléka a most következő 3-4 napra hagyta a döntését. Ez kockázatos gyakorlat, mert az az autós, akinek a felmondása nem érkezik be határidőn belül a biztosítójához, automatikusan a következő egy évre megállapított új díjon viszi tovább a jelenlegi kötelező biztosítását. Ha ennek ellenére egy másik szerződést köt, az a törvény értelmében érvénytelen lesz - közölte a FBAMSZ.

A december 1-jei határidő csak a jelenlegi szerződés felmondására vonatkozik, új szerződés megkötésére december 31-ig van lehetőség. A gyakorlatban ugyanakkor ezt a két lépést az ügyfelek túlnyomó része egy időben teszi meg. A szövetség tájékoztatása szerint ezután már csak az új szerződés első díjrészletének megfizetésére kell figyelni, a jövő év február 29-re eső fizetési határidő be nem tartása esetén a biztosítónak a törvény rendelkezése szerint törölnie kell a megkötött szerződést.

A FBAMSZ felidézte: az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van biztosítót váltani, így 2010 óta évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.

forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Oldalak