Új szabályok, fokozott felügyelet a kötelező gépjármű-biztosítás piacán
Idén október végétől még a régi feltételekkel válthatnak a kötelező gépjármű-biztosítási piacon átszerződni akarók, 2010. január 1-jétől ugyanakkor új szabályok lépnek életbe - jelentette be Varga Csaba, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) főigazgatója a Magyar Biztosítók Szövetségével (MABISZ) közösen tartott sajtótájékoztatón. Az elmúlt hónapban a „kötelező" piacán megtett intézkedések után a Felügyelet a továbbiakban is fokozott figyelemmel gondoskodik az ügyfelek biztonságáról.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) szerződésüket váltani akaró ügyfelek 2009. október 30-án induló „átszerződési" időszakban a jelenlegi, régi feltételekkel mondhatják fel biztosítási szerződésüket és köthetnek újat egy másik biztosítónál. Ez azt jelenti, hogy 2010-re vonatkozóan a biztosítóknak az eddig megszokott módon, október 30-ig kell meghirdetniük díjtarifájukat (egyebek közt 2 országos napilapban), a váltani akaró ügyfelek november 30-ig mondhatják föl biztosítási szerződésüket régi biztosítójuknál és december 31-ig kell új KGFB-t kötniük valamelyik új biztosítónál.
2010. január 1-jétől új KGFB törvény lép életbe, s váltja fel a piac eddigi működését szabályozó kormányrendeletet. Az új jogszabály jelentős változásokat hoz a piacon az ügyfeleknek, például a biztosítókkal való szerződések felmondásának időpontjára (átszerződésre) vonatkozóan. Az eddigi automatikus naptári (december 31-i) évfordulót a szerződéskötés időpontjáról számított egy éves évforduló váltja föl (aki például 2010. május 5-én köt új KGFB szerződést, az legközelebb nem 2011. január 1-jétől, hanem 2011. május 5-én szerződhet át új biztosítóhoz). A szerződéses évforduló változását jövőre még csak a 2010-ben év közben KGFB szerződést kötő új üzembentartók tapasztalják majd.
A jelenlegi ügyfeleknek a megszokott naptári évfordulót csak akkor váltja föl a szerződéses évforduló, ha év közben például eladják járművüket és újat vesznek, amihez új KGFB szerződést kell kötni. Továbbra is megmarad az a szabály, hogy a biztosítók előző év október 30-ig hirdetik meg a következő évre vonatkozó tarifákat. Az ügyfél KGFB szerződésére mindig az a díjtarifa lesz érvényes, amelyik a tartam kezdőnapján érvényben van.
A Felügyelet arra számít, hogy 2010-re is jelentős számú ügyfél kezdeményezheti átszerződését valamely másik biztosítóhoz. Tavaly év végén, a 2009-es időszakra vonatkozóan egyébként mintegy 780 ezer KGFB-ügyfélszerződést mondtak fel az ügyfelek és kötöttek át másik biztosítóhoz. A Felügyelet várakozása szerint - a gazdaság állapotától, ezen belül az új járműeladások dinamikájától függően - az ügyfelek döntő többsége 4-5 év múlva állhat át a naptári helyett a szerződéses KGFB évfordulóra. Ekkorra tehát fokozatosan csitulni fog a naptári év végi KGFB kampány, hiszen egyre több ügyfélnek lesz év közben szerződéses évfordulója.
Azoknak, akik nem akarnak váltani, semmit sem kell tenniük, szerződésük eddigi biztosítójuknál az új rendszerre való áttérés nyomán is érvényben marad. Változatlan marad ugyanis az a szabály, hogy a KGFB szerződések határozatlan ideig érvényesek, nem egy évre szólnak.
Új KGFB törvény: változások sora
Az eddigi naptári évforduló helyett az ügyfél a szerződéskötéstől számítva 1 év (365 nap) után mondhatja fel és kötheti meg más biztosítónál - ha akarja - KGFB-szerződését. Az ügyfél meglévő biztosítója a szerződés lejárta előtt 50 nappal köteles írásban (a szerződő hozzájárulása esetén elektronikusan) tájékoztatni az ügyfelet a következő időszak biztosítási díjáról. Az ügyfél - ha úgy dönt - a szerződéses évfordulót legalább 30 nappal megelőzően mondhatja föl biztosítását.
Kiépül egy, a tényleges károkozásokat az eddiginél pontosabban számon tartó központi kárnyilvántartási rendszer is. A kárnyilvántartás feladatait a biztosítók által üzemeltetett Információs Központ látja el. A kártörténeti adatokat e központ adja át a biztosítónak (a kártörténeti adatok beszerzése, kárrendezési ügyek ellátása céljából), illetve a MABISZ Kártalanítási Számla részére (károk kezelése és rendezése céljából). A szerződésekkel kapcsolatos változásokat (megkötés, megszűnés, megújítás, káresemény) a biztosítónak 15 napon belül elektronikusan közölnie kell a kárnyilvántartó szervvel.
A bónusz-malusz rendszer fennmarad, az egyik legjelentősebb változás, hogy a biztosító ezen túl az üzemben tartó által tett nyilatkozat alapján is azonnal a kedvezőbb bónuszfokozatba sorolhatja az ügyfelet, nem kell őt a kártörténeti igazolás megérkeztéig A00-ás fokozatban tartani.
Az üzembentartónak a gépjármű forgalomból kivonása, tulajdonjog átruházása, üzembentartó változása stb. esetén csak az okmányirodát kell értesítenie, a biztosító felé - a járműnyilvántartásban nem szereplő gépkocsikat leszámítva - ezen túl nincs bejelentési kötelezettsége. A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművel kapcsolatos e változásokról (amelyek érintik a biztosítási szerződést) a biztosító a kötvénynyilvántartásból fog értesülni. A biztosítónak - a díj nem fizetéssel történő megszűnés kivételével - a szerződés megszűnésének tényéről és a szerződés bónusz-malusz besorolásáról a megszűnést követő 30 napon belül írásban kell tájékoztatnia az üzembentartót. A díj nem fizetéssel történő megszűnés esetén ez 15 nap.
Létrejön egy, a MABISZ által kezelt KGFB garanciaalap a jövőben esetleg fizetésképtelenné váló biztosítók helyetti helytállás céljára, melyet a biztosítók töltenek fel.
A KGFB szerződéseknél ezen túl a szerződő fél alapesetben nem a tulajdonos, hanem az üzemben tartó (így tehát alacsony díjú vidéki rokonok tulajdonosként való feltüntetésével például nem spórolható meg így többé KGFB díj). Csak ha nincs üzembentartó, akkor a tulajdonos a szerződésre kötelezett személy. De határozatlan időtartamú szerződést nem kell újra kötni amiatt, hogy azt tulajdonos kötötte, de más az üzembentartó. Újra kell kötni viszont a szerződést akkor, ha az üzembentartó vagy a tulajdonos személyében változás áll be.
A károkozónak (biztosított) a káreseményt annak bekövetkezte után 5 munkanapon belül, a károsultnak 30 munkanapon belül jelentenie kell a biztosítónak. A biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok benyújtásától számított 15 napon belül, dokumentumok hiányában 3 hónapon belül köteles kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni, vagy indokolni, hogy a felelősséget miért nem ismeri el. A kárrendezési eljárás elhúzódása esetén a biztosítónak egyre nagyobb késedelmi kamatot kell fizetnie, s erről is tájékoztatnia kell az ügyfelet.
Az ügyfél díj nem fizetése esetén a biztosító részéről a legvégső türelmi időt (amíg nem szűnik meg a szerződés) az esedékességtől számított 60 napban állapították meg. Ebből 30 nap után a biztosító írásban felszólítást küld a díjfizetésre. A díjhátralékos időszakra a biztosító késedelmi kamatot számíthat föl. A díj nem fizetés miatti szerződések törléséről a biztosító 15 napon belül értesíti az üzemben tartót.
A díj nem fizetés időszakára utólagosan (várhatóan magas mértékű) fedezetlenségi díjat kell fizetni annál a biztosítónál, ahol az üzemben tartó ezt követően szerződik. A fedezetlenségi díjat a Kártalanítási Számla (KSZ) kezelője, a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Iroda minden év október 30-ig hirdeti meg. A biztosítással nem rendelkezőnek 5 napon belül jelentenie kell az általa okozott kárt a KSZ-nek.
A flotta ezen túl minimum 5 járműből áll és csak egyetlen - egyéni vállalkozó, jogi személyiségű vagy anélküli gazdasági társaság, tehát nem magánszemély - üzemben tartója lehet (így tehát nem állhat össze például több kis cég járműparkja egy flottává). Noha idén ez nem kötelező, a Felügyelet vezetői körlevélben szólította föl a biztosítókat: az átláthatóság, korrekt díjfeltételek érdekében már 2010-re is az új törvényi feltételekkel hirdessék meg flottadíjaikat.
A biztosító személyi sérülésekre vonatkozó helytállási kötelezettsége egy kárnál maximum 1,6 milliárd forintra nő. Ittas, jogosítvány nélküli vezetővel szemben a biztosító 1,5 millió forintig érvényesíthet követelést, a jármű elhanyagolt műszaki állapota miatt kárnál az üzemben tartótól követelhető összeg 750 ezer forintra nő.
A segédmotoros kerékpárok és a quad-ok (négykerekű segédmotoros terepkerékpárok) is kötelesek KGFB-t kötni.
Fokozott felügyelés a KGFB „átállási időszakában"
Az elmúlt hónapokban a KGFB-piacon megtett felügyeleti intézkedések - egy biztosító KGFB termékterjesztésének felfüggesztése, egy másik állomány-átruházásának engedélyezése - jelzik: a Felügyelet folyamatosan, határozottan fellép a piac biztonságos működése érdekében. A Felügyelet a továbbiakban is hasonlóan jár el. A 2010-es évre egyébként egy új, KGFB-t kínáló biztosító indul el a piacon.
A Felügyelet a 2010. évre (2009. október 30-án) meghirdetett díjtarifákat azonnal ellenőrzi, ha jogszabálysértést tapasztal, intézkedik. A törvényi változásokhoz igazodva a Felügyelet átdolgozza a KGFB kapcsán eddig megjelentett ajánlását, vezetői körleveleit. Folyamatban van jelenleg egy témavizsgálat is, amelyben a Felügyelet azt tekinti át a KGFB-piac valamennyi szereplőjénél: hogyan kezelik a személyi sérüléses károkat, illetve miképp alkalmazták a PSZÁF Felügyeleti Tanácsa 8/2006. sz. ajánlását a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján érvényesített kárigények kárrendezésének - és ahhoz kapcsolódóan a kgfb állománykezelésének - feltételeiről. A Felügyelet a vizsgálat eredményei alapján várhatóan még az idén ajánlás kiadását tervezi a - gyakorta jelentős összegű - személyi sérüléses KGFB-károk kezeléséről.
A Felügyelet mától fogyasztóvédelmi tájékoztató kampányt indít, hogy az ügyfelek megismerhessék a KGFB-vel kapcsolatos jelenlegi tudnivalókat és a változásokat. A Felügyelet honlapján (http://www.pszaf.hu/) megjelentett tájékoztatókkal, a piaci szereplőkhöz, érdekképviseletekhez, benzinkút-hálózatokhoz 100 ezer példányban eljuttatandó rövid ismertető brosúrákkal, sajtóközleményekkel és -akciókkal hívja fel a figyelmet az új tudnivalókra.
Forrás: pszaf.hu
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Mekkora a kár karambol esetén? Itt az új kalkulátor
Egy 120 kilométeres sebességgel, frontálisan ütköző autó úgy törik össze mintha 55 méter magasból dobták volna le. Ezt szemlélteti az a zuhanás kalkulátor, amely a CLB.hu oldalán működik. A cég ezzel a speciális számítógépes programmal az autók lehetséges összetörését, baleseteket szimulál, s a sérülékenységre, az esendőségre, az óvatosságra hívja fel a figyelmet.
A speciális kalkulátor segítségével egy esetleges autós ütközés erejét, s annak következményét szimulálják. Jelentős kár már 40-50 kilométeres sebesség mellett is előfordulhat az úton, ha két jármű frontálisan csapódik egymásba – magyarázta Németh Péter a CLB Biztosítási Kft. kommunikációs vezetője.
A CLB ezért, figyelemfelkeltő céllal is működteti honlapján a „zuhanás kalkulátort”, amelynek segítségével a felhasználók kiszámolhatják, milyen nagy erejűek tudnak lenni, akár egy magasból történő lezuhanás következményével is járhatnak a közúton történő ütközések.
Az eredmények meglepőek: 120 kilométeres sebességgel, frontálisan karambolozó autó úgy törhet össze, mintha azt 55 méter magasból dobták volna le. De ha két jármű „csak” ötvennel karambolozik, az ütközésnek már akkor is olyan ereje van, mintha egy autó 10 méter magasból esett volna le.
Németh Péter nem titkolja, hogy a kalkulátor elindítását a kötelező gépjármű felelősség biztosítási kampány idejére időzítették. Mint mondta, a biztosítók kötelező biztosítási kampányra költött összege meghaladhatja a 3 milliárd forintot.
A nagy költségvetésű kommunikációs „harc” az autósok kegyeiért érthető, hiszen tavaly 129 milliárd forintot fordítottak kötelező biztosításra az autósok. Ugyanakkor az is igaz, hogy a 3 milliárdos reklámkampánynak csak töredéke segíti a biztonságosabb közlekedésre, autózásra való ösztönzés.
Gyerekünk duplázhatja a kötelezőt
KGFB - Milliós bírság az Allianznak és az Astrának
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyolc biztosítóval szemben tett ma közzé határozatokat a 2010. október 30-án megjelentetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifák kapcsán.
Két biztosítónak bírságot kell fizetnie, hét piaci szereplőnek pedig újból közzé is kell tennie díjtarifájának egyes elemeit november 13-án, a díjhirdetésnél igénybe vett két országos napilapban.
A Felügyelet 1-1 millió forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-t és az Astra S. A. Biztosító Magyarországi Fióktelepét. Az Allianz október 30-án díjhirdetése első oldalának „hibás közlése” miatt a közzétételnél igénybe vett két országos napilap utolsó oldalán – eredeti díjhirdetésétől elkülönülve – javítottan tette közzé tarifáinak egy részét, ugyanazon lapszámokban.
A kgfb-rendszer működését meghatározó törvényt sérti, ha a biztosító tartalmi hibát követ el a hirdetmény közlésével, s helyesbítő hirdetményt kell közzétennie. A díjhirdetés alapvető célja ugyanis, hogy az egymás tarifáit nem ismerő piaci szereplők azonos időpontban és helyen, teljes körűen tegyék közzé ajánlataikat. Az Allianz a helyesbítésre szoruló hirdetményével a fogyasztók számára nem mutatott egyértelműen áttekinthető, valós képet az általa nyújtandó kgfb-díjtarifákról. A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a társaság 2010. október 29-ei levelében tájékoztatta a Felügyeletet arról, hogy a hibás díjtarifa hirdetményével kapcsolatban helyesbítő közlemény megjelentetése iránt haladéktalanul intézkedett.
Az Astra díjhirdetésének több táblázata szintén hibásan jelent meg, amelyeket e biztosító is az érintett napilapok utolsó oldalán – ugyancsak a biztosítói kgfb-díjtarifákat összegző mellékleten kívül, saját díjtarifáitól elkülönülten – tett közzé javítva. E biztosító sem hívta fel azonban a figyelmet eredeti, hibás díjtarifájában, hogy az nem alkalmas a díj meghatározására. Az Astra emellett „kárelőzmény” táblázatainál nem határozta meg hirdetményében, hogy mely időszakban bekövetkezett károk esetén kell alkalmaznia a fogyasztóknak a díjszorzót. A biztosító nem tette közzé a 2010. évre vonatkozó kgfb-tarifáit sem, noha a törvény szerint ez is kötelezettsége lett volna.
Az Aegon Biztosító Zrt. díjhirdetményben olyan, a korábbi években érvényesített díjkorrekciós tényezőket jelölt meg partnerkedvezményének feltételéül, amelyek nem voltak egyértelműen megítélhetők a fogyasztóknak, illetve nem tette közzé a 2011. január 1. előtti kockázatviselési kezdetű szerződések bonus-malus osztályba sorolásához alkalmazandó táblát. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Genertel Biztosító Zrt. hirdetményeikben nem állapított meg alapdíj kategóriát a 180 kW feletti személygépkocsikra, illetve alapdíjtábláikban nem határozták meg pontosan a „természetes személy” és a „cég” fogalmát.
Az Union Biztosító Zrt. díjtarifája a díj számításának módját (képletét) nem tartalmazta, ami – különösen a „Kiegészítő Bónusz Őrző biztosításhoz” kapcsolódó díjkedvezmény esetében – elbizonytalaníthatja tényleges díjuk mértékét illetően az átlagos ügyfeleket. Az Uniqa Biztosító Zrt. partnerkedvezménye nem volt egyértelműen értelmezhető az érintett partner cégcsoportoknál alkalmazásban álló jármű-üzembentartók számára, illetve egy másik kedvezmény esetében rejtett módon (a kedvezmény címében meg nem jelenítve) volt kiolvasható csak, hogy az korábbi egészségpénztári tagokra is vonatkozik. A Wabard Biztosító Zrt. egyik hirdetményi feltétele pedig nem felelt meg a törvény által meghatározott gépjármű-flotta fogalmának.
Az unalmas biztosítási kampányok ellen tüntet a CLB
A CLB Biztosítási Alkusz az unalmas biztosítási kampányok elleni tüntetésként megszavaztatta, hogy a levegőbe lógatott autót kisorsolják-e, vagy ledobják a Fradi-pályánál. Ledobják.
November 12-én pénteken harminc méter magasból a földhöz vágják azt a hárommilliós autót, amelyet azért lógattak fel a darura az Üllői úti Fradipályánál, hogy ezzel tüntessenek az unalmas biztosítási kampányok ellen. A kampány keretében meg lehetett szavazni, hogy az autót kisorsolják-e a szavazók körében vagy ledobják. Az eredmény előre borítékolható volt.
A CLB Biztosítási Alkusz és A-Z Produkció ügynökség szándékosan könnyed kampányt indított, "mert a biztosítási téma nagyon bonyolult." Éskovács Péter, az A-Z Produkció kreatívigazgatója, a kampány egyik kitalálója elmondta, hogy Idén a biztosítók kötelező biztosítási kampányra költött összege meghaladhatja a 3 milliárd forintot. „A nagy költségvetésű kommunikációs harc az autósok kegyeiért érthető, hiszen tavaly 129 milliárd forintot költöttek kötelező biztosításra azok, akiknek van gépkocsijuk” – magyarázta.
„A legtöbb biztosító az idei kötelező biztosítási kampány során a könnyedebb, esetleg vicces felhangú kommunikációs megoldásoktól idegenkedik. Ennek egyik oka, hogy a biztosítási és a banki szakma legkonzervatívabb gazdasági szféra” – véli Éskovács, majd hozzáteszi: a biztosítók félnek attól, hogy vidámabb hangvétel egy kampány során hiteltelenné tenné őket.
Nem ez az első eset, hogy autót dobnak le az égből. Amerikában népszerű szórakozási forma, de de Berlinben is volt már hasonlóra példa: ott egy Porschét dobtak le a levegőből.
A Hűség nem kifizetődő a kötelező kampányokban?
A nyugdíjasokon és az úgynevezett inaktív, sőt hűséges ügyfeleiken verik el a port a biztosítók. Egy elemzés szerint a biztosítási cégek a kitartó klienseken – mintegy kétmillió ügyfél - keresik meg a kötelező gépjármű biztosításban elveszett pénzt, az újaknak adott kedvezményeket. A régiek díját akár ötven százalékkal is megemelhetik, hogy a pénzüknél legyenek – hivatkozik egy elemzés eredményére egy biztosítási alkusz cég. Idén található először olyan biztosító, aki nem „bünteti” a hűséget!
Nem díjazzák, sőt kifejezetten büntetik a hűséget és kitartó ügyfeleiket a biztosítók – állítja a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft., amely az összes biztosító ajánlatát összevetve elemezte a kérdést. A kutatásból kiderül, hogy a kötelező gépjármű felelősség biztosítási (kgfb) időszakban egyértelműen azok járnak jól, akik évente váltanak biztosítót – „átszerződnek” -, mert egyfajta mézesmadzagként mindenhol az újak kapják a legtöbb kedvezményt – ismertette Németh Péter, az alkusz cég kommunikációs és marketing igazgatója. Az újakon elvesztett százmilliókat azonban legtöbben a stabil, úgynevezett inaktív ügyfeleken hajtják be. Ők azok, akik nem interneteznek, nem elég tájékozottak, vagy nem is érdekli őket a kgfb-kampány, ezért látszólag nem is törődnek a díjakkal. A mintegy kétmillió „inaktív” jelentős része nyugdíjas, ezért ők a kampány nagy vesztesei. Az ő díjukat szemrebbenés nélkül megemelhetik a biztosítók, akár tízezrekkel is, mert tudják, úgysem járnak utána versenytársaik ajánlatának. Németh szerint elsőssorban ezeknek a talán kissé „viszonzatlanul hűséges”, de mindenképpen kihasznált ügyfeleknek kell a biztosítási alkuszok segítségét kérni, akik megkeresik számukra a legjobb ajánlatot. Németh Péter javasolja azoknak, akik nem jártasak az internet felhasználásban, kérjék az alkuszcégek telefonos segítségét. Ezen a csatornán keresztül ugyanis ugyanúgy elérhető valamennyi biztosító ajánlata.
Új számítás a kötelezőbiztosításokra
A gépkocsik felének változhat a díja, de sok a hibásan regisztrált teljesítmény mutató
Egy kötelezően új számítás alapján a becslések szerint a gépkocsik több mint negyven százalékának változik a kötelező biztosítási díja. A következő napokban ismerteti a PSZAF levelében azokat az irányadó elveket 10 pontban összefoglalva amely alapján kell kialakítani a szolgáltatóknak a jövő évi díjakat. Mindez hatással lehet annak a 4 millió autónak a biztosítási tarifájára, amelyek a hazai utakon közlekednek. A 15 biztosító adatait vizsgáló CLB Biztosítási Alkusz Kft becslése szerint idén akár kétmillió autós fog biztosítót váltani, hiszen várhatóan ennyinek fog nagyságrendekkel változni a kötelezőbiztosítási tarifája.
A jövőben a köbcentik helyett a lőerő fog dönteni a díjkalkuláláskor. Így azok fognak majd többet fizetni, akik erősebb motorú, vagyis nagyobb teljesítményű gépjárművel rendelkeznek. A sportkocsik, vagy a nagyteljesítményű terepjárók tulajdonosainak például, akár 100 százalékkal is többet kell majd fizetniük, míg a kisebb autóknál biztosítási áresés várható. Összegezve megállapítható, hogy az új számítás az autók több mint negyven százalékánál változik majd a tulajdonos biztosítási díja.
Új jogszabály ugyan, hogy 2010-től mindenki a szerződéskötés évfordulóján válthat biztosítót. (Ez azt jelenti, hogy aki októberben vesz egy autót, annak majd a következő év októberében kell újra kötnie szerződését.) Ugyanakkor a négymillió magyar autótulajdonos jelentős része tavaly év végén, a kgfb-kampány idején kötötte meg biztosítását, ezért nekik most is novemberben kell majd újra kötniük. Így a kampány várhatóan nem lesz kisebb.
Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője szerint már több kutatást végeztek arról, hogy kik azok, akik alaposan áttanulmányozzák a biztosítási tarifákat. A CLB kérdésére az emberek 45 százaléka válaszolta, hogy fontosnak tartja, hogy részletesen utána nézzen majd az egyes szolgáltatók ajánlatának. A kutatás szerint az átszerződés hajlandóság inkább a férfiakban nagyobb. 50 százalékuk szeretne váltani, míg a nőknek alig 40 százaléka. Érdekesség, hogy leginkább a 30-49 évesek a legaktívabbak, ha biztosítócseréről van szó. De nagy különbségek találhatók a jövedelmek tekintetében is: A 140 ezer forintos havi nettó jövedelemnél kevesebből élő háztartások 55 százaléka keresi az olcsóbb lehetőséget, míg a 140 és 200 ezer forint között kereső háztartásoknak már csak a 38 százaléka. Ugyanakkor a 200 ezer forintnál több pénzből élő családok 55 százaléka akar spórolni ezen a kiadáson. Németh Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy a gépkocsik teljesítményeinek (kw) adatai az előzetes információk szerint több mint 10%-ban hibásan szerepelnek a BM nyilvántartásában. Így a kalkuláció sem fog stimmelni azoknál, akiknél nem a megfelelő adat van regisztrálva, azaz nem lesz jó a díjuk. Ennek kivédése érdekében a CLB weboldalán egy kilowatt kalkulátort üzemeltet a mai naptól, ahol mindenki díjmentesen ellenőrizheti saját autójának regisztrált teljesítmény mutatóját (kilowatt) és hibás adat esetén útmutatást is kap a helyreigazítás teendőiről.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-II/B-113/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó és bírságot kiszabó határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.; továbbiakban: Biztosító) lefolytatott átfogó ellenőrzési eljárást követően az alábbi
határozatot
hozom:
1. Kötelezem a Biztosítót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban, hogy
a) a díjhátralékos szerződéses ügyfelei díjfizetésre való felszólítására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a jövőben maradéktalanul tartsa be;
b) a flottaszerződései vonatkozásában a díjfizetésre irányuló rendelkezéseket, ehhez kapcsolódóan a szerződő ügyfél jogait és kötelezettségeit egyértelműen határozza meg;
c) alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési és nyilvántartási rendszert, amely támogatja, hogy a Biztosító a szerződések díjnemfizetés miatti megszűnésekor a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket maradéktalanul képes legyen betartani.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítése érdekében megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
2. Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési rendszert, amely az ajánlatok adattartalmának ellenőrzését maradéktalanul lehetővé teszi.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítése érdekében megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
3. Kötelezem a Biztosítót, hogy a jövőben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének tényéhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeinek maradéktalanul tegyen eleget.
4. Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseinek kötelező tartalmáról szóló jogszabály előírásait tartsa be.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék általános szerződési feltételeit 2010. november 15-ig küldje meg a Felügyelet számára.
5. Kötelezem a Biztosítót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban, hogy
a) az ajánlati nyomtatványain az első díj fizetésének az esedékességét és a nemfizetés jogkövetkezményeit a jogszabállyal összhangban határozza meg;
b) a fedezet fennállását tanúsító igazolóeszközeit a jogszabályban foglalt adattartalommal állítsa ki.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. november 15-ig igazolja a Felügyelet felé.
6. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban - a működési kockázatai csökkentésére – rendszerszinten építsen ki és alkalmazzon olyan kontrollfolyamatot, amely biztosítja, hogy eleget tegyen a kötvénykölcsön nyújtásával kapcsolatban a jogszabályokban rögzített, és a szerződési feltételekben vállalt kötelezettségeinek.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezéssel érintett intézkedései megtételéről 2011. január 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
7. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési és nyilvántartási rendszert, amely alkalmas arra, hogy a letétkezelői jelentésekben és a Biztosító befektetéskezelő rendszerében, továbbá az éves beszámolóban szereplő nettó eszközérték adatok, valamint a Biztosító állománykezelő és befektetéskezelő rendszerében szereplő saját eszköz adatok összhangja maradéktalanul megvalósuljon.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan –2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
8. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékek esetében
a) az alkalmazott, illetve a jövőben bevezetendő szerződési feltételeiben rögzítsea befizetett eseti díjak befektetési egységekre váltása során, valamint az átváltás, a visszavásárlás és a részleges visszavásárlás során használt árfolyamok értéknapját is, illetve maradéktalanul rögzítse ezen tranzakciók iránti ügyféligény benyújtásának lehetséges módjait;
b) a szerződések kezelését az eszközalapok közötti átváltások teljesítése során használt árfolyamok értéknapja tekintetében a szerződési feltételeknek megfelelően végezze.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
9. Kötelezem a Biztosítót a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban, hogy
a) a szerződési feltételeiben határozza meg azt, hogy milyen feltételekkel korlátozhatja a Biztosító a befizetett díjak eszközalapok közötti megosztása tekintetében a szerződő szabad rendelkezési jogát;
b) a szerződés létrejöttére vonatkozó jogszabályi előírásoknak mindenkor tegyen eleget.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
10. Kötelezem a Biztosítót, hogy az állomány-nyilvántartó rendszerében nem szereplő, a függő- és foglaló-díjfizetmények számlán szereplő fizetményekhez tartozó életbiztosítási szerződések esetében is alakítson ki olyan – a teljesség számviteli elvének is megfelelő – nyilvántartást, amely lehetővé teszi, hogy a Biztosító ezen szerződések kezelése során is maradéktalanul betartsa az egyes – kiemelten is a biztosítástechnikai tartalék megképzésére és az ügyfelek éves tájékoztatására vonatkozó – jogszabályi rendelkezéseket.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
11. Kötelezem a Biztosítót, hogy valamennyi termékéhez készítsen a jogszabályi rendelkezéseknek mindenben megfelelő terméktervet.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
12. Kötelezem a Biztosítót, hogy valamennyi életbiztosítási terméke esetében a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban képezze meg a matematikai tartalékot.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
13. Kötelezem a Biztosítót, hogy a jövőben mindenkor a hatályos számviteli jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően járjon el, így:
a) fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy az éves beszámoló mérlegében szereplő követelésállományban csak olyan tételek szerepeljenek, melyek valóban fennállnak és megfelelően alátámasztottak;
b) a kötvénykölcsönök számviteli elszámolásakor a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvének és a valódiság elvének megfelelően járjon el;
c) a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései esetében azok alátámasztását a bizonylati elv és fegyelemre vonatkozó jogszabályi előírásoknak és belső szabályzatainak megfelelően a jövőben minden esetben végezze el.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
14. Kötelezem a Biztosítót, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban előírt ügyfél-átvilágítási kötelezettségét maradéktalanul teljesítse, így minden esetben szerezze be az ügyfél nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, és hiánytalanul rögzítse az előírt adatokat.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
15. A Biztosítót 5.000.000,- Ft (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezem. A bírságot a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-3000003 számlaszámra – „felügyeleti bírság” megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni.
A kiszabott felügyeleti bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(…….)
Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Bit. 195. § (1) bekezdés a) és c) pontján, 196. §-án, a Psztv. 47. § (4) bekezdésén, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul.
A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésén, és a 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2010. október 22.
Dr. Szász Károly s. k.,
a PSZÁF elnöke
A Suzukisok kötelezőnek érzik a biztosítóváltást
Az autósok már a kampány első napjaiban úgy megrohanták a biztosítási alkuszokat, mintha valami kuriózumot árulnának potom pénzért - áll a clb.hu biztosítási szokásokat vizsgáló közleményében. A legkorábban biztosítást kötők többnyire Suzuki tulajdonosok, a "Mi autónk" vezetői közel hatszor annyian látogatták meg a biztosítási portált, mint más gépjárművek tulajdonosai.
Tapasztalatok szerint a legtöbben este otthon, nyugodt körülmények között szerződnek, de nap közben órákat töltenek az Interneten azzal, hogy megtalálják a legjobb ajánlatot. A kampány első két napján az átszerződők 79%-a férfi, 21%-a pedig nő volt.
Az első két napon reggel 7.30 és 9 óra között, valamint délután 5 és 7 óra között látogatják a legtöbben azokat a honlapokat, amelyeken biztosítást lehet kötni. Noha ezekben az időpontokban tízszer annyian nézik meg ezeket az internetes helyeket, mint általában, a biztosításokat jellemzően a nyugodalmasabb órákban, este 7 után kötik azok, akik napközben végigfutották az ajánlatokat.
Az első két nap adatai azt mutatták, hogy a biztosítót váltók háromnegyede három cég ajánlata közül választott: az Allianz, Astra, K&H, közel egyenlő arányban osztozott az új kötéseken, negyedük pedig a másik 11 cég ajánlatát választotta.
A CLB szerint az Astra, mint új szereplője a biztosítási piacnak, igen kedvező ajánlattal igyekszik tarolni, az Allianz a 100%-os elektronikus kommunikációra, bankkártyás és inkasszós díjfizetésű e-GFB termékével ér el sikereket, a K&H Biztosítót pedig a banki világból jól csengő neve is segíti. Az MKB úgy tűnik "megunta", hogy évek óta csak szemlélője a versenynek, az első két napon a "váltók" csaknem 7%-a választotta őket. Ez többek között annak is köszönhető, hogy elsősorban az alkuszokra támaszkodik, alkuszi csatornákon kedvezőbb díjat hirdetett. Viszont a tavalyi nagy nyertes, az Uniqa és az Aegon nem tudja megismételni a sikert, csak kevés kategóriában adnak "nyerő" díjat. Mindez nem véletlen, régi tendencia, hogy azok a biztosítók, amelyek az előző évben "túlnyerték" magukat, a következő évben korrigálnak.
További érdekesség, hogy feltűnően sok volt az első napokban az, aki Suzuki gépkocsijára kötött biztosítást. A kötések mintegy 25%-a vonatkozott erre a típusra, második helyen a Volkswagenek és a Fordok állnak 8-8%-kal.
Ha űrjárművet gyárt, na, akkor lesz kevés a kötelezője!
A statisztikai tevékenység-besorolás szerint határozzák meg a biztosítók az autó flották kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait a mostani díjhirdetéskor, míg korábban a besorolás önkényes volt. A legkedvezőbb díjat az kapja, aki űrjárművet reparál.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az októberi vezetői körlevelében felhívta a biztosítók figyelmét arra, hogy a flottáknak legalább 5 autóból kell állniuk, és ezek díját is ki kell tudni számolni a lapokban közzétett tarifa táblákból - közölte a CLB biztosítási alkusz.
Az alkusz kalkulációja szerint a legkisebb kgfb díjat azok a cégek fizetik, amelyek tevékenysége: légi- és űrjármű gyártása, javítása. Nekik legalább olyan kedvező ajánlatot adnak a biztosítók, mint a halászattal, növénytermesztéssel, vagy állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozásoknak.
A legdrágább kötelező biztosítást fizethetik viszont - egyebek mellett - az élelmiszerkereskedők, az ivóvízellátásban tevékenykedő, vagy az építőiparban dolgozó cégek. Az alkusz másik tapasztalata az, hogy a kis vállalkozások alkalmazottai jobban vigyáznak a cégautókra, óvatosabban vezetnek, mint egy nagyobb vállalat dolgozói. Ezért nekik jobb konstrukciót, olcsóbb kgfb-t kínálnak a biztosítók.
Sokat spórol, aki biztosítót vált
A tavalyi huszonötezer forintról húszezer forint alá esett a kötelező biztosítások átlagdíja a lapunk hétvégi számának mellékletével indult idei kampányban.
Az árcsökkenés a harminc százalékot is meghaladhatja, így a biztosítót váltók száma a szakemberek becslései szerint rekordot dönthet, megközelítve a kétmilliót.
Az első díjszámítások alapján minden rekordot megdönt az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampány. A tegnap induló, egy hónapon át tartó biztosítóváltási szezonban tizenhárom régi és egy új biztosítótársaság verseng az ügyfelekért.
„A tavalyi huszonötezer forintról tizenhétezer forint alá esett a kötelező biztosítások átlagdíja az ügyfelek első, valós díjszámításai alapján. Az árcsökkenés a vártnál is nagyobb mértékű, a harminc százalékot is meghaladja. Aki nem vált, stagnáló vagy emelkedő biztosítási díjra számíthat, az átszerződőknek viszont kilencven százaléka találhat a meglévőnél kedvezőbb ajánlatot” – áll a Netrisk.hu lapunkhoz eljuttatott közleményében. A szakportál hangsúlyozza: a kétmilliót is megközelítheti a biztosítót váltók száma, ami a legoptimistább prognózisokat is túlszárnyalja. Ez az arány az autótulajdonosok több mint ötven százalékát jelentené. Tavaly december elsejéig másfél millióan váltottak biztosítót.
A szakemberek azért is várnak minden eddigit meghaladó átszerződési hullámot, mert tizenkétezer forintra tehető a biztosítót váltók átlagos megtakarítása. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. összehasonlító vizsgálata szerint a fővárosiak lehetnek a nagy vesztesei az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak, ha nem elég körültekintők, ugyanis a legtöbb biztosító a vidékieknek kedvez. A cég kalkulációja szerint például egy fővárosi, negyvenöt éves ügyfélnek, akinek Opel márkájú kocsija van, akár 107 880 forint is lehet a kötelező biztosítása, míg ugyanez egy megyeszékhelyen élő autótulajdonosnak akár harmincezerrel is olcsóbb lehet, akkor is, ha a legrosszabb ajánlatot fogadja el. A kisebb településeken lakóknak ennél is kevesebbet kell fizetniük.

