2010.05.12

Új szabályok, fokozott felügyelet a kötelező gépjármű-biztosítás piacán

Idén október végétől még a régi feltételekkel válthatnak a kötelező gépjármű-biztosítási piacon átszerződni akarók, 2010. január 1-jétől ugyanakkor új szabályok lépnek életbe - jelentette be Varga Csaba, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) főigazgatója a Magyar Biztosítók Szövetségével (MABISZ) közösen tartott sajtótájékoztatón. Az elmúlt hónapban a „kötelező" piacán megtett intézkedések után a Felügyelet a továbbiakban is fokozott figyelemmel gondoskodik az ügyfelek biztonságáról.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) szerződésüket váltani akaró ügyfelek 2009. október 30-án induló „átszerződési" időszakban a jelenlegi, régi feltételekkel mondhatják fel biztosítási szerződésüket és köthetnek újat egy másik biztosítónál. Ez azt jelenti, hogy 2010-re vonatkozóan a biztosítóknak az eddig megszokott módon, október 30-ig kell meghirdetniük díjtarifájukat (egyebek közt 2 országos napilapban), a váltani akaró ügyfelek november 30-ig mondhatják föl biztosítási szerződésüket régi biztosítójuknál és december 31-ig kell új KGFB-t kötniük valamelyik új biztosítónál.

2010. január 1-jétől új KGFB törvény lép életbe, s váltja fel a piac eddigi működését szabályozó kormányrendeletet. Az új jogszabály jelentős változásokat hoz a piacon az ügyfeleknek, például a biztosítókkal való szerződések felmondásának időpontjára (átszerződésre) vonatkozóan. Az eddigi automatikus naptári (december 31-i) évfordulót a szerződéskötés időpontjáról számított egy éves évforduló váltja föl (aki például 2010. május 5-én köt új KGFB szerződést, az legközelebb nem 2011. január 1-jétől, hanem 2011. május 5-én szerződhet át új biztosítóhoz). A szerződéses évforduló változását jövőre még csak a 2010-ben év közben KGFB szerződést kötő új üzembentartók tapasztalják majd.

A jelenlegi ügyfeleknek a megszokott naptári évfordulót csak akkor váltja föl a szerződéses évforduló, ha év közben például eladják járművüket és újat vesznek, amihez új KGFB szerződést kell kötni. Továbbra is megmarad az a szabály, hogy a biztosítók előző év október 30-ig hirdetik meg a következő évre vonatkozó tarifákat. Az ügyfél KGFB szerződésére mindig az a díjtarifa lesz érvényes, amelyik a tartam kezdőnapján érvényben van.

A Felügyelet arra számít, hogy 2010-re is jelentős számú ügyfél kezdeményezheti átszerződését valamely másik biztosítóhoz. Tavaly év végén, a 2009-es időszakra vonatkozóan egyébként mintegy 780 ezer KGFB-ügyfélszerződést mondtak fel az ügyfelek és kötöttek át másik biztosítóhoz. A Felügyelet várakozása szerint - a gazdaság állapotától, ezen belül az új járműeladások dinamikájától függően - az ügyfelek döntő többsége 4-5 év múlva állhat át a naptári helyett a szerződéses KGFB évfordulóra. Ekkorra tehát fokozatosan csitulni fog a naptári év végi KGFB kampány, hiszen egyre több ügyfélnek lesz év közben szerződéses évfordulója.

Azoknak, akik nem akarnak váltani, semmit sem kell tenniük, szerződésük eddigi biztosítójuknál az új rendszerre való áttérés nyomán is érvényben marad. Változatlan marad ugyanis az a szabály, hogy a KGFB szerződések határozatlan ideig érvényesek, nem egy évre szólnak.

Új KGFB törvény: változások sora

Az eddigi naptári évforduló helyett az ügyfél a szerződéskötéstől számítva 1 év (365 nap) után mondhatja fel és kötheti meg más biztosítónál - ha akarja - KGFB-szerződését. Az ügyfél meglévő biztosítója a szerződés lejárta előtt 50 nappal köteles írásban (a szerződő hozzájárulása esetén elektronikusan) tájékoztatni az ügyfelet a következő időszak biztosítási díjáról. Az ügyfél - ha úgy dönt - a szerződéses évfordulót legalább 30 nappal megelőzően mondhatja föl biztosítását.

Kiépül egy, a tényleges károkozásokat az eddiginél pontosabban számon tartó központi kárnyilvántartási rendszer is. A kárnyilvántartás feladatait a biztosítók által üzemeltetett Információs Központ látja el. A kártörténeti adatokat e központ adja át a biztosítónak (a kártörténeti adatok beszerzése, kárrendezési ügyek ellátása céljából), illetve a MABISZ Kártalanítási Számla részére (károk kezelése és rendezése céljából). A szerződésekkel kapcsolatos változásokat (megkötés, megszűnés, megújítás, káresemény) a biztosítónak 15 napon belül elektronikusan közölnie kell a kárnyilvántartó szervvel.

A bónusz-malusz rendszer fennmarad, az egyik legjelentősebb változás, hogy a biztosító ezen túl az üzemben tartó által tett nyilatkozat alapján is azonnal a kedvezőbb bónuszfokozatba sorolhatja az ügyfelet, nem kell őt a kártörténeti igazolás megérkeztéig A00-ás fokozatban tartani.

Az üzembentartónak a gépjármű forgalomból kivonása, tulajdonjog átruházása, üzembentartó változása stb. esetén csak az okmányirodát kell értesítenie, a biztosító felé - a járműnyilvántartásban nem szereplő gépkocsikat leszámítva - ezen túl nincs bejelentési kötelezettsége. A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművel kapcsolatos e változásokról (amelyek érintik a biztosítási szerződést) a biztosító a kötvénynyilvántartásból fog értesülni. A biztosítónak - a díj nem fizetéssel történő megszűnés kivételével - a szerződés megszűnésének tényéről és a szerződés bónusz-malusz besorolásáról a megszűnést követő 30 napon belül írásban kell tájékoztatnia az üzembentartót. A díj nem fizetéssel történő megszűnés esetén ez 15 nap.

Létrejön egy, a MABISZ által kezelt KGFB garanciaalap a jövőben esetleg fizetésképtelenné váló biztosítók helyetti helytállás céljára, melyet a biztosítók töltenek fel.

A KGFB szerződéseknél ezen túl a szerződő fél alapesetben nem a tulajdonos, hanem az üzemben tartó (így tehát alacsony díjú vidéki rokonok tulajdonosként való feltüntetésével például nem spórolható meg így többé KGFB díj). Csak ha nincs üzembentartó, akkor a tulajdonos a szerződésre kötelezett személy. De határozatlan időtartamú szerződést nem kell újra kötni amiatt, hogy azt tulajdonos kötötte, de más az üzembentartó. Újra kell kötni viszont a szerződést akkor, ha az üzembentartó vagy a tulajdonos személyében változás áll be.

A károkozónak (biztosított) a káreseményt annak bekövetkezte után 5 munkanapon belül, a károsultnak 30 munkanapon belül jelentenie kell a biztosítónak. A biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok benyújtásától számított 15 napon belül, dokumentumok hiányában 3 hónapon belül köteles kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni, vagy indokolni, hogy a felelősséget miért nem ismeri el. A kárrendezési eljárás elhúzódása esetén a biztosítónak egyre nagyobb késedelmi kamatot kell fizetnie, s erről is tájékoztatnia kell az ügyfelet.

Az ügyfél díj nem fizetése esetén a biztosító részéről a legvégső türelmi időt (amíg nem szűnik meg a szerződés) az esedékességtől számított 60 napban állapították meg. Ebből 30 nap után a biztosító írásban felszólítást küld a díjfizetésre. A díjhátralékos időszakra a biztosító késedelmi kamatot számíthat föl. A díj nem fizetés miatti szerződések törléséről a biztosító 15 napon belül értesíti az üzemben tartót.

A díj nem fizetés időszakára utólagosan (várhatóan magas mértékű) fedezetlenségi díjat kell fizetni annál a biztosítónál, ahol az üzemben tartó ezt követően szerződik. A fedezetlenségi díjat a Kártalanítási Számla (KSZ) kezelője, a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Iroda minden év október 30-ig hirdeti meg. A biztosítással nem rendelkezőnek 5 napon belül jelentenie kell az általa okozott kárt a KSZ-nek.

A flotta ezen túl minimum 5 járműből áll és csak egyetlen - egyéni vállalkozó, jogi személyiségű vagy anélküli gazdasági társaság, tehát nem magánszemély - üzemben tartója lehet (így tehát nem állhat össze például több kis cég járműparkja egy flottává). Noha idén ez nem kötelező, a Felügyelet vezetői körlevélben szólította föl a biztosítókat: az átláthatóság, korrekt díjfeltételek érdekében már 2010-re is az új törvényi feltételekkel hirdessék meg flottadíjaikat.

A biztosító személyi sérülésekre vonatkozó helytállási kötelezettsége egy kárnál maximum 1,6 milliárd forintra nő. Ittas, jogosítvány nélküli vezetővel szemben a biztosító 1,5 millió forintig érvényesíthet követelést, a jármű elhanyagolt műszaki állapota miatt kárnál az üzemben tartótól követelhető összeg 750 ezer forintra nő.

A segédmotoros kerékpárok és a quad-ok (négykerekű segédmotoros terepkerékpárok) is kötelesek KGFB-t kötni.

Fokozott felügyelés a KGFB „átállási időszakában"

Az elmúlt hónapokban a KGFB-piacon megtett felügyeleti intézkedések - egy biztosító KGFB termékterjesztésének felfüggesztése, egy másik állomány-átruházásának engedélyezése - jelzik: a Felügyelet folyamatosan, határozottan fellép a piac biztonságos működése érdekében. A Felügyelet a továbbiakban is hasonlóan jár el. A 2010-es évre egyébként egy új, KGFB-t kínáló biztosító indul el a piacon.

A Felügyelet a 2010. évre (2009. október 30-án) meghirdetett díjtarifákat azonnal ellenőrzi, ha jogszabálysértést tapasztal, intézkedik. A törvényi változásokhoz igazodva a Felügyelet átdolgozza a KGFB kapcsán eddig megjelentett ajánlását, vezetői körleveleit. Folyamatban van jelenleg egy témavizsgálat is, amelyben a Felügyelet azt tekinti át a KGFB-piac valamennyi szereplőjénél: hogyan kezelik a személyi sérüléses károkat, illetve miképp alkalmazták a PSZÁF Felügyeleti Tanácsa 8/2006. sz. ajánlását a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján érvényesített kárigények kárrendezésének - és ahhoz kapcsolódóan a kgfb állománykezelésének - feltételeiről. A Felügyelet a vizsgálat eredményei alapján várhatóan még az idén ajánlás kiadását tervezi a - gyakorta jelentős összegű - személyi sérüléses KGFB-károk kezeléséről.

A Felügyelet mától fogyasztóvédelmi tájékoztató kampányt indít, hogy az ügyfelek megismerhessék a KGFB-vel kapcsolatos jelenlegi tudnivalókat és a változásokat. A Felügyelet honlapján (http://www.pszaf.hu/) megjelentett tájékoztatókkal, a piaci szereplőkhöz, érdekképviseletekhez, benzinkút-hálózatokhoz 100 ezer példányban eljuttatandó rövid ismertető brosúrákkal, sajtóközleményekkel és -akciókkal hívja fel a figyelmet az új tudnivalókra.

Forrás: pszaf.hu

További biztosítási hírek

 

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
Durván drágulni fog a kötelező biztosítás
2022 augusztus 22.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Durván drágulni fog a kötelező biztosítás

Húsz százalékkal is emelkedhetnek az árak.

Az év végéig 15-20 százalékkal, 50 ezer forint fölé ugorhat a kötelező biztosítás éves átlagdíja mondta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója az RTL Híradónak. A koronavírus okozta árcsökkenés miatt ez különösen fájni fog az autósoknak, ugyanis a járvány alatt csökkentek az árak, mivel kevesebben használták az autójukat.

A drágulást egyébként több tényező okozza, egyrészt egy év alatt 16,5 százalékkal kerülnek többe az alkatrészek és a javítás díja is 16,4 százalékkal növekedett a KSH adatai szerint. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború is hatással van az árakra, mivel olyan nyersanyagokból van hiány, amelyek az alkatrészek előállításához is szükségesek. Ezen kívül a biztosítókat is érinti az extraprofit-különadó, ami szintén a kötelező biztosítás drágulását eredményezi.

forrás: magyarnarancs.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Emelkedik a kgfb és a casco díja
2022 augusztus 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Emelkedik a kgfb és a casco díja

Vége a koronavírus-járvány kedvező hatásának az autós biztosítások piacán: emelkedőben a balesetszám és a kárinfláció, mindkettő a díjak drágulását hozza magával.

Érdekes mozgásokat látni a személyautók biztosítási piacán. Hiába csökkent látványosan a közlekedési balesetek száma a koronavírus miatt szerényebb forgalmú hazai úthálózaton 2020-ban (és még 2021-ben is messze az évtizedes átlag alatt volt), a biztosítók kgfb-ből származó díjbevétele 255 milliárd forintra növekedett tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap kiadott jelentéséből, ami a kevesebb kártérítés ellenére 3,3 százalékos növekedés.

Vajon mi történik idén a kötelező felelősségbiztosításokkal és a casco-val úgy, hogy 2022-ben a balesetszámok és az infláció is megindult felfelé?

Gyakrabban ütköznek a személyautók, mint az egyéb gépjárművek

A világjárvány előtti utolsó békeévnek tekinthető 2019-ben 164 ezer darab kgfb-szempontból releváns balesetet rögzített az MNB, ezzel szemben 2020-ban 120 ezret, 2021-ben pedig 139 ezret. “A közúti forgalom csökkenése pozitív hatással volt a kárgyakoriságra, de az összes kárkifizetés nem egyenesen arányosan csökkent a kárgyakorisággal, a kárinfláció már 2019 második félévétől jelentős mértékben érezhető volt az áltagkárokban” – érzékelteti a Vezessnek Busa Zoltán, az Aegon Gépjármű- és Szállítmánybiztosítási üzletágvezetője, hogy összetett képlettel számolnak.

Ők egész korán reagáltak, 2020 második felében átlagosan 6 százalékkal csökkentették a díjaikat az esztendő első, rendkívül kis járműforgalmat és emiatt visszaeső balesetszámot hozó félévhez képest.

Másként reagált a Groupama ugyanakkor, amely meglepő levelet küldött nagyjából 250 ezer kgfb-ügyfelének. A biztosító 2020 végén úgy döntött, hogy felajánl nekik bő 700 millió forintot, megtarthatják vagy jótékony célra fordíthatják. A velük szerződött autósoknak közel a fele, összesen 120 ezer ügyfél döntött a pénz megtartása mellett, 331 millió forintot visszatérített nekik a Groupama, 380 milliót viszont átutalt az OMSZ-nek.

Mennyi most az átlagos kgfb-díj és mennyi az átlagosan kifizetett kárérték?

Az átlagosan immár 14 évnél is öregebb hazai személyautó-állomány mellett az új szerződések éves átlagdíja 49 700 forint jelenleg az Aegonnál, míg 46 484 forint a Groupamánál. Közismerten jelentős különbségek vannak a tulajdonosok életkorától, közlekedési múltjától és természetesen a lakhelyétől függően, utóbbira a K&H ad látványos példát: náluk jelenleg az 1390 köbcentis hengerűrtartalmú, benzines személygépkocsik átlagdíja az A0 bonus-malus besorolás mellett vidéki kisvárosi ügyfeleknél átlagosan 35 427 forint, míg a jóval kockázatosabb budapesti, szintén természetes személyek ugyanilyen autóinál 74 162 forint.

Több éve már nem újdonság, és hozzászoktunk, de azért most megemlítjük: a K&H vidéki átlagdíjából 8148 forint a biztosítási adó per hónap, míg a fővárosiak átlagdíjából 17 057 forint.

Egészen magas összeg az átlagosan egy-egy sérült gépjárműre kifizetett kár. Tavaly 750 ezer forint volt az MNB szerint, ami már 2021-ben is 9,9 százalékos növekedés, ebből a személyautók díja 662 ezer forint volt 6,9 százalékos emelkedést követően. Ebbe egyaránt beletartoztak a személyisérüléssel és a csak járműtöréssel járó káresemények.

Minden autós biztosítás díja emelkedik, vagy emelkedni fog

Húsba vágóan 2022-ben érzi az átlagpolgár a szinte minden fogyasztási termékre és szolgáltatsra kiterjedő inflációt, az ún. kárinfláció azonban már jóval korábban elkezdődött. A Vezess írta meg elsőként, hogy kőkemény 43 százalékkal emelkedett 2021-ben a használt gépjárművek hirdetési ára, és az új személyautók is átlagosan 10-20 százalékkal drágultak tavaly párhuzamosan az alkatrészárakkal. Erre rakódik rá az autópiacon az idei áremelkedés, ezért megkérdeztünk néhány nagy biztosítót, hogy mi történik a díjaikkal 2022-ben és mi várható jövőre?

“A kárinfláció folyamatosan erősödött és hosszú távon érezteti hatását. Ezt egy ideig valamelyest ellensúlyozta a Covid járvány, hiszen a balesetek száma csökkent, azonban ma ez már nem mondható el” – válaszolta a K&H Biztosító kommunikációs igazgatósága. Valóban így van, az ORFK legfrissebb statisztikái 10,2 százalékos emelkedést mutatnak az év első felében a múlt esztendő hasonló időszakához képest a személysérüléses baleseteknél. Márpedig a K&H szerint “a kárgyakoriság és a kárinfláció együttes növekedése a díjak emelkedéséhez vezet”.

Hasonlóan nyilatkozott Busa Zoltán is az Aegontól, akik már léptek is. “A díjemelést jelen körülmények közt indokoltnak látjuk, és ezért egy több részletből álló emelést hajtottunk végre.”

Ugyanúgy kedvezőtlen hatással van a casco díjaira is az infláció, sok százezer autóst érint ez is. Itt a K&H “közel 20 százalékos” emelkedést hajtott végre idén, az Aegontól pedig azt a választ kaptuk, hogy “az év második felében 15 százalékkal emeltük a díjainkat”.

Van, ahol nem a gyorshajtás a leggyakoribb baleseti ok

A személysérüléses baleseti statisztikákat rögzító rendőrségi táblázatokban ősidők óta stabilan első helyen áll kiváltó okként a gyorshajtás, a csak anyagi kárral és/vagy személysérüléssel járó baleseteket együtt tartalmazó biztosítói adatbázisokban azonban régóta árnyaltabb a helyzet.

Az Aegonnál például az elsőbbségadás elmulasztása az első (ami az ORFK-nál második), majd a követési távolság be nem tartása következik, aztán a figyelmetlen irányváltoztatás, és negyedik helyen a gyorshajtás. A K&H-nál már a sebességhatárok negligálása az első, aztán az elsőbbségadás elmulasztása jön a sorban, a kanyarodási szabályok és a követési távolság be nem tartása, valamint a szabálytalan sávváltás a további sorrend.

forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban a kötelező és casco díjakat akár egyszerre is kiszámolhatja:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>

Menekülés a céges autóktól – milyen buktatókat rejt a váltás?
2022 augusztus 08.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Menekülés a céges autóktól – milyen buktatókat rejt a váltás?

Magánszemélyeknek adnák át üzemeltetésre céges autójukat, zömében családi kisvállalkozások, hogy továbbra is az olcsóbb, hatósági áras üzemanyagból tankolhassanak. A váltáskor azonban jó tudni, hogy új kötelező – és akinek van – casco biztosítást kell kötni – figyelmeztet a CLB. A biztosítási alkusz szerint egy esetlegesen nagyobb üzemeltető váltási hullám újabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányt generálhat.

A még létező kiskaput kihasználva egyre több kisvállalkozás tulajdonosa tervezi átadni, vagy már át is adta magánszemélynek – zömében családtagnak – a céges autót, hogy továbbra is a hatósági áras üzemanyagból tankolhasson. Ez a megoldás az eladásnál olcsóbb – sok lízingelt, részletre vásárolt jármű teljes árát idő előtt, egy összegben kell kifizetni – és gyorsabb is, hiszen ha hirtelen telítődik a piac, a túlkínálat miatt nem lehet gyorsan, jó árat kapni a kocsikért. Az eladott járművek után az átírási költséget is meg kell fizetni, az üzembentartó átvezetése viszont pár ezer forintba kerül. Érdemes azonban számolni és alaposan megfontolni, körüljárni a váltással járó körülményeket, egyebek között nem szabad megfeledkezni az új biztosításról sem – figyelmeztet Németh Péter.

Márpedig, a CLB kommunikációs igazgatója szerint sokan nem kalkulálnak azzal, hogy új kötelező, és akinek van,új casco biztosítást is kell kötni, ezúttal a magán üzembentartó nevére. Ez viszont meghatározza a majdani díjat is, hiszen az üzembentartó gépjárművezetői előélete, bonus-malusa is befolyásolja. Azt is figyelembe kell venni, hogy a magánszemély által üzemeltetett céges autókra semmiféle költséget nem lehet elszámolni, ez pedig hatással lehet a lízingszerződés áfa tartalmára, alkatrészek árára és a szervizek díjára is – mondta a szakértő.

A CLB-nél úgy látják, hogy az üzembentartó váltás miatt annyi egy időben kötött új biztosítás lehet, amelynek összeérhet majd a „fordulója”, hogy ez a helyzet újabb évközi árversenyt, esetleg ismét kampányt generálhat. Németh Péter szerint szerződéskötés előtt – és később a kgfb-fordulókor is – érdemes tájékozódni az alkuszi portálokon, hogy melyik biztosítónál milyen díjakkal, kedvezményekkel lehet kalkulálni.

forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Számolja ki gépjárművére a biztosítók kötelező biztosítási díjait és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Kötelező: amiről nem biztos, hogy minden autós tud
2022 július 26.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező: amiről nem biztos, hogy minden autós tud

Nagyon komoly anyagi következményei lehetnek az üzembentartóra nézve, ha nincs kötelezője az adott autónak. Kötelezős kisokos.

Milyen következményei lehetnek annak, ha egy autón nincs érvényes kötelező felelősségbiztosítás - erre a kérdésre ad választ a DAS Jogvédelmi Biztosító szakértője.

Kell-e a csekk?

A gépjárművek csak úgy vehetnek részt a közúti forgalomban, ha érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződést kötött rá az üzemben tartó és azt folyamatosan fenn is tartja. Az üzembentartónak tehát jogszabályi kötelezettsége a felelősségbiztosítási szerződés megkötése, egyben a fenntartása, mely az esedékes biztosítási díj megfizetésével történik. Mivel ezt egy közúti ellenőrzés során a hatóság ellenőrizheti is, ezért a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés hiánya, akár szabálysértési bírságot is vonhat maga után.

Egy-egy igazoltatásnál a jogosítvány és a forgalmi engedély kötelező kellék, ezeket mindig kérhetik az igazoltató rendőrök. Ugyanakkor a kötelező felelősségbiztosításra (kgfb) vonatkozó papírokra ez nem igaz. A kötelező biztosítás díját persze be kell fizetniük határidőre, de az erről szóló igazolást vagy a biztosítási kötvényt nem kell maguknál tartaniuk. A rendőrök elektronikusan ellenőrzik azt, hogy van-e "élő" biztosítás az adott járműre.

A kötelező díjnemfizetés esetén automatikusan megszűnik, ha a törvényben rögzített határidőn, azaz a díjfizetés esedékességétől számított 60 naptári napon belül az esedékes biztosítási díjat az üzembentartó nem fizeti ki a biztosítónak. Erről nem a biztosító dönt, hanem maga a törvény rendelkezik erről.

Mit kell tennie a biztosítónak?

Talán kevesebb autós tud arról, hogy a biztosítónak ilyenkor két esetben is kötelező tájékoztatást adnia. Ha a biztosítási díjfizetésnek az esedékessége már eltelt, akkor ettől az időponttól számított 30 napon belül felszólítást kell küldenie a biztosítónak a szerződő felé, mégpedig jeleznie kell a díjhátralékot, valamint azt, hogy a díjnemfizetésnek milyen következményei vannak.

A második esetben, pedig akkor köteles a biztosító tájékoztatást küldeni, amikor a szerződés már a 60. nap elteltével már megszűnt.

Lényeges elem, hogy a biztosítónak mindkét tájékoztatást írásban, igazolható módon kell a szerződő részére megküldenie. A DAS szakértője azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez gyakran elektronikus úton történik meg, mivel egyre jellemzőbb, hogy a szerződéskötéskor a felek az elektronikus kapcsolattartásban állapodtak meg. Sokan pedig azért nem szereznek tudomás a felszólításokról, mert elfelejtették, hogy a biztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatuk során – a díjkedvezmény érdekében – elektronikus kapcsolattartási formát választottak és a fiókjukat nem ellenőrizték.

Combos összeg

Abban az esetben, ha a szerződés az előbb ismertetett módon megszűnik, sajnos azzal kell számolnia az autósnak, hogy a biztosítási díjjal nem rendezett időszakra, mindaddig, amíg az új szerződés megkötésre nem kerül, a biztosító, úgynevezett fedezetlenségi díjat köteles beszedni.

Ez sajnos igen magas összeg is lehet, a személyautóknál - teljesítménytől függően - napi 600-1290 forint. Tehát egy hónap alatt 18-39 ezer forintos tartozás jöhet össze, ami elég lehet amúgy a biztosítási díjra.

Mi a helyzet,, ha kárt okoz kötelező nélküli autó?

Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 naptári napot, akkor a szerződőnek annyi könnyebbsége van, hogy részletfizetés engedélyezhető a számára. Ellenkező esetben a szerződőnek egy összegben kell a fedezetlenségi díjat is megfizetnie.

Ha az üzembentartó kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező járművel vesz részt a forgalomban és így kárt okoz, akkor joggal tarthat attól, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége, mely a Kártalanítási Számla terhére teljesített kifizetést a károsult részére, megtérítési, azaz úgynevezett regressz-igénnyel fog vele szemben élni. A másik következmény pedig a potenciális szabálysértési bírság.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Számolja ki mennyiért köthetne kötelező biztosítás:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Stagnál a kötelező biztosítások díja, pedig egyre nagyobbak a gépjárműkárok
2022 június 09.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Stagnál a kötelező biztosítások díja, pedig egyre nagyobbak a gépjárműkárok

Az idei első negyedévben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átlagos állománydíja 46 ezer forint volt, ami csak minimális mértékben tér el 2021 azonos időszakához képest – derült ki az MNB friss negyedéves KGFB-indexéből. A fővárosi átlagdíjak 5 százalékkal mérséklődtek, a fővároson kívül tapasztalt 3 százalékos növekedés ezt azonban szinte teljesen ellensúlyozta. A kárráfordítások eközben egy év alatt 20 százalékkal nőttek, így tovább zárult a díj-kár olló.

2022 I. negyedévének végén 46 ezer forint volt a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) átlagos állománydíja, ami 6 százalékos növekedést jelent egy negyedév alatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Éves alapon 0,4 százalékkal mérséklődött az országos átlagdíj. Ezen belül Budapesten jelentős, 5 százalékos visszaesés történt, miközben ezt a mértéket szinte teljesen ellensúlyozva a nem fővárosi átlagdíjak 3 százalékos növekedése.

Ezzel párhuzamosan folytatódott a kárráfordítások növekedése: 2022 I. negyedévében ezek mértéke 20 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakával összevetve. A jelenség hátterében az egészségügyi krízis óta élénkülő autóhasználat, illetve a szervíz- és alkatrészárak drágulása áll.

Az MNB korrigált személyautós KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) 2021 I. negyedévében járt a csúcson. Tekintettel arra, hogy a korlátozások miatt a vártnál kevesebb kár következett be, túlárazottság alakult ki. A díjak azóta nem változtak számottevően, míg a károk jelentősen emelkedtek. Így a korrigált index visszaesett a 2020. II. negyedévi szintre és a korábban látott túlárazottság is nagyrészt megszűnt.

Az egyéb járműkategóriákban vegyesen alakultak az átlagdíjak, amelyek a flották tekintetében jellemzően emelkedtek. A taxik vonatkozásában – több negyedévnyi esést követően – éves szinten változatlan maradt az egyéni szerződések tekintetében és az eddigi szerződéses darabszám-csökkenés is megtört. A nehéz pótkocsik esetében mind az egyéni, mind a flottás szerződések esetében jelentős visszaesés történt.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.

A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve KGFB díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Számolja ki gépjárművére a biztosítók kötelező biztosítási díjait és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Mi történik, ha egy biztosítatlan román autó okoz kárt Magyarországon?
2022 május 23.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Mi történik, ha egy biztosítatlan román autó okoz kárt Magyarországon?

Nagyon magas aránynak számít, hogy Romániában a forgalomban lévő autók 30 százalékának nincs kötelezője, de szerencsére ettől még nem futkároznak tömegével ilyen kocsik a román utakon. Többségük valószínűleg a parkolóban vagy az udvaron áll. Nálunk jobb a helyzet, az 5,8 millió forgalomban lévő gépjármű közül csupán 1-2 százalékának nincs kötelezője. A könnyű ellenőrizhetőség és a komoly anyagi következmények sokakat elriasztanak, hogy biztosítás nélkül furikázzanak. De mi történik, ha egy biztosítatlan román autó okoz balesetet Magyarországon, ki téríti meg a kárt?

A Transtelex szerint Romániában a forgalomba bejegyzett 9,6 millió személygépjármű közül csak 6,7 milliónak volt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása tavaly.

Vagyis a román autók 30 százalékának nem volt kötelező biztosítása.

Ez nagyon magas aránynak tűnik, de szakértők szerint ez nem jelenti azt, hogy tömegével futkároznak a román utakon ilyen kocsik. Nagy részük valószínűleg olyan rossz műszaki állapotban lévő darab, ami a parkolóban vagy az udvaron áll.

A jogszabályok szerint ha az autótulajdonos nem használja a járművét, akkor fel kell függesztenie a biztosítást, illetve egyéb kötelezettségei is vannak ilyen esetben. A statisztikák mégis azt mutatják, hogy a román autósok közül kevesen tartják be ezeket a rendelkezéseket. Dacára annak, hogy akár 2000 lejes (150 ezer forint) pénzbüntetést is kaphatnak a tulajdonosok, és a jármű forgalmi engedélyét is bevonhatják.

A Transtelexnek nyilatkozó biztosítási szakember szerint

sok autótulajdonos egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy a forgalomba bejegyzett, de nem használt autókra ugyanúgy biztosítást kell kötni. A román rendőrség 8734 autóst büntetett meg, amiért nem volt kötelező biztosítása.

Elvileg a rendőrségnek kellene elektronikusan ellenőriznie, hogy a forgalmi engedéllyel rendelkező autóknak van-e kötelező biztosításuk. Lejárt műszaki vizsga vagy biztosítás esetén pedig 15 napon belül fel kellene függeszteniük az adott autó forgalmi engedélyét. A belügyminisztérium szerint azonban ehhez sem elég pénzük, sem elég emberük nincs.

Németh Péter, a CLB Független biztosítási alkuszcég egyik vezetője a Telexnek elmondta, hogy Magyarországon is lehet találkozni biztosítással nem rendelkező román autókkal, minden további nélkül át tudnak jönni a határon (Románia ugyan EU-tag, de nem része a Schengeni övezetnek).

A magyar rendőrség olyan az esetekben ellenőrizheti, hogy a jármű rendelkezik-e biztosítással vagy műszaki vizsgával, ha például láthatóan nagyon rossz állapotban van egy kocsi.

Ritkán, de előfordul, hogy balesetet okoznak a biztosítással nem rendelkező román autók. Természetesen nem mindegy, hogy ki a károkozó és a károsult, de most vegyük alapul azt az esetet, amikor a román autós a vétkes, és nincs biztosítása. Szerencsére ilyen esetekben is hozzájutnak pénzükhöz a magyar autósok, a Magyar Biztosítók Szövetségén keresztül (MABISZ) ugyanis megtérítik a kárukat, mondta Lambert Gábor, a MABISZ szóvivője. Előfordulhat persze, hogy a román autós a vétlen, de még úgyis rosszul járhat, hogy megtérítik a kárát, ha a kötelező biztosítás hiánya miatt megbüntetik Romániában és egy úgynevezett fedezetlenségi díjat (amit visszamenőleg arra az időszakra is ki kell fizetnie az autósnak, amíg nem volt biztosítása) is behajtanak rajta, ami együtt már komolyabb összeg lehet.

Németh Péter tapasztalata szerint ötvennél is kevesebb olyan eset történik évente, amikor román, ukrán vagy szerb rendszámú autó okoz balesetet, és nincs biztosítása. Általában a kár sem jelentős, sokszor a helyszínen próbálnak megegyezni a felek.

Tavaly októberig összesen 571 megkeresést kapott a MABISZ biztosítással nem rendelkező gépjárművek károkozása miatt, ebből is látszik tehát, hogy ritka az ilyesmi.

Magyarországon körülbelül 5,8 millió gépjármű (ebbe beleszámítanak a szemgépkocsik, motorok, teherautók, autóbuszok stb.) van forgalomban, csupán kevesebb, mint 1,5 százalékuk nem rendelkezik kötelező biztosítással, ami európai szinten is jó arány, mondta Lambert Gábor. (2020-ban a forgalomban lévő gépjárművel több mint 70 százaléka személygépkocsi volt.) Ez 80 ezer járművet jelent, részben olyanok egyébként, amelyek valahol állnak, nincsenek használatban, tette hozzá.

Németh Péter is úgy látja, hogy idehaza jó a biztosítási kultúra. Benne van a köztudatban, hogy komoly anyagi következményei lehetnek, ha valaki biztosítás nélkül autózik. Ez részben annak is köszönhető, hogy a rendőrség nagyon könnyen tudja ellenőrizni a biztosítás érvényességét. Inkább olyan esetekkel találkoznak, amikor az autósok elfelejtik befizetni a biztosítást és a fedezetlenségi díj miatt reklamálnak, ilyenből több ezer van egy évben. A MABISZ tavaly novemberi közleménye szerint 2022-ra átlagosan 7 százalékkal emelkedtek a fedezetlenségi díjak, ami kategóriától függően naponta 600-1290 forint lehet.

forrás: telex.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban pár perc alatt összehasonlíthatja a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Mi a teendő, ha ukrán rendszámú autóval ütközünk?
2022 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Mi a teendő, ha ukrán rendszámú autóval ütközünk?

Az orosz-ukrán konfliktus február 24-i kirobbanása óta az ENSZ tájékoztatása szerint már közel hatmillió ukrán állampolgár menekült el a hazájából, közülük több mint félmillióan jöttek Magyarországra. Meg is szaporodtak a magyar utakon közlekedő ukrán rendszámos autók, amivel kapcsolatban sokakban felmerült a kérdés, hogy mi a helyzet, ha olyan balesetbe keveredünk, ahol ukrán rendszámú autós a vétkes fél.

Mint minden balesetnél, úgy ebben az esetben is igaz, hogy ha a felek között akár csak az egyet nem értés szikrája is felmerül, rendőrt kell hívni. Ez ebben az esetben is elég könnyen fennállhat, ha nem kárpátaljai magyar a balesetben résztvevő másik fél, vagyis konkrétan nyelvi akadályokba ütközünk. Érdemes ezt olyan baleseteknél is komolyan venni, ahol nem történt személyi sérülés, hiszen rengeteg pontatlanságon elúszhat a biztosító felé intézett kártérítési igény.

Innentől viszont már valószínűleg jó kezekben leszünk, ugyanis a rendőrség a szakszerű helyszínelés után a Magyar Biztosítók Szövetségének is eljuttatja a káresemény részleteit, így amennyiben nem mi voltunk az okozók, a MABISZ a Nemzeti Iroda részlegén keresztül viszonylag hamar fizet majd nekünk, ők pedig tőlünk függetlenül hajtják be az ukrán autó vezetőjén a kárköltséget, amennyiben nem rendelkezett biztosítással. Nem véletlenül írtam, hogy valószínűleg jó kezekben leszünk, ugyanis a nem egyértelmű baleseteknél a rendőrség vizsgálatot indíthat, amely akár két évig is eltarthat. Persze, ez a rizikó minden káreseménynél benne van a pakliban.

Hiába kötelező, Ukrajnában nem olyan nagy divat a KGFB

Érdemes némi kitekintést tenni a magyar és az ukrán biztosítási viszonyokra is. Magyarországon a nyolcvanas években indult el a kötelező biztosítási rendszerek kezdetleges változata. Ekkoriban még hivatalosan az üzemanyag árába volt beépítve az autósok biztosítási díja. Mindez már a rendszerváltáskor megváltozott a ma is ismert piaci alapú modellre, innentől az autósoknak maguknak kellett a biztosítókkal szerződniük, és erre törvényileg is kötelezték őket.

Ezzel szemben Ukrajnában csak 1995-ben érkezett meg a több biztosítós modell, ráadásul kötelezővé is csak 2005-től tették. Magyarországon a régóta bevezetett rendszernek köszönhetően csak 80 ezer körüli azoknak a járműveknek a száma, amelyekre kéne biztosítást kötni, de a tulajdonosaik ezt nem tették meg. Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője kérdésünkre elmondta: „mindez 1,5% alatti eredmény, amivel elég jó helyen állunk az Európai Unióban, és ezeknek a járműveknek egy része utánfutó vagy a közlekedésben nem használt jármű lehet. Ezzel szemben Ukrajnában ennél jóval nagyobb lehet azoknak a járműveknek az aránya, amelyek biztosítás nélkül közlekednek”.

Pontos adatot nem találtam ezzel kapcsolatban, csak az Ukrajnai Gépjármű Közlekedési Biztosítási Hivatal (MTIBU) 2021-es adatait, mely szerint az összes biztosítási káresethez köthető pénzforgalom 65%-át adták olyan közlekedők befizetései, akik úgy okoztak balesetet, hogy nem volt kötelezőjük, így zsebből kellett rendezniük a kárt.

Könnyítések az ukránoknak

A letaglózó számok ellenére Lambert a háború kitörése óta csak tíznél kevesebb olyan magyarországi balesetről tud, amelyben biztosítással nem rendelkező ukrán rendszámú autó érintett lett volna. Mindez több tényezőnek is köszönhető. Németh Péter, a CLB biztosítási alkuszcég online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint az Ukrajnából érkező menekültek alapvetően keveset autóznak, vagy ha mégis nagyobb távolságot tesznek meg, akkor csak átutaznak az országon, és az út szinte teljes részét autópályán teszik meg, így kicsi az esély a balesetre.

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a problémák jelentős részét már azzal elkerülhetik az ukrán autótulajdonosok, hogyha megkötötték a kötelező biztosításukat, ugyanis Ukrajna szerepel a nemzetközi Zöldkártya Rendszerben. Ez annyit jelent, hogy ha van rá lehetőségük, elég egy ilyen nemzetközi biztosítást igazoló kártyát igényelniük a saját biztosítójuknál, így a kötelezőjük a rendszerben szereplő országokban, többek között az Európai uniós tagállamokban is érvényes lesz. Az MTIBU a háborús helyzetre való tekintettel május 10-ig 50%-os kedvezményt is adott az ukránoknak az egyébként 15 napra 788 (~9400 Ft), 30 napra 1255 hrivnyába (~15 ezer forintba) kerülő zöldkártyára.

Akkor sincs veszve a helyzetük, ha a körülmények miatt nem tudják ezt elintézni, hiszen a MABISZ tagjai is kedvezményekkel segítenek a menekülteknek. Zöldkártya hiányában ugyanis az országba belépéskor határbiztosítási díjat kellene fizetniük, ami egy hónapra kilencvenezer forint lenne. A háborús helyzetben a hazai biztosítók átvállalják ennek a költségnek a jelentős részét, így mindössze havi ezer forintért is válthatnak autójukra határbiztosítást a menekültek.

forrás: alapjárat.hu

Fedezetlenségi díj: a kötelező felelősségbiztosítás nem várt költsége
2022 április 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Fedezetlenségi díj: a kötelező felelősségbiztosítás nem várt költsége

Amennyiben egy gépjárművet forgalomba hoznak Magyarországon, a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítással kell számolnia. A képletet akként tudjuk a legegyszerűbben felírni, hogy nem telhet el egy olyan nap sem, hogy a gépjárművön nincsen biztosítás. De mi történik az ellenkező esetben? A biztosítások fedezetlenségi díjjal fogják ezt meghálálni. Cikkünkben ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.

Fedezetlenségi díj – Miért találták ki?

A kötelező felelősségbiztosítás célja az, hogy a kockázatviselés időtartama alatt a biztosító fizetési kötelezettséget teljesít az üzemeltetés során okozott károk esetére. Azzal, hogy egy gépjárművet a forgalomba helyezünk, már kockázatnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen gyakran használjuk az autót. Ezt még érinteni fogjuk a későbbiekben. A kötelezettség elmulasztása esetén a szankció a fedezetlenség időszakára fizetendő pótdíj, azaz a fedezetlenségi díj lesz.

Ki köteles a pótdíjat megfizetni?

A kötelező biztosításnál a gépjármű telephelye számít: ha az Magyarországon van, akkor az üzembentartó köteles biztosítást kötni, függetlenül attól, hogy ő éppen magyar vagy német állampolgár.

A rendszer igazságos annyiban, hogy az összes üzembentartóra ugyanezt a kötelezettséget rója, kibúvót pedig nem ad egyik jogszabály sem. A törvény akként rendelkezik, hogy az érintett időszakban az éppen üzembentartóként bejelentett személynek kell viselnie a fedezetlenségi díjat.

Időközben megváltozik az üzembentartó személye, ilyenkor ki fizet?

A fenti gondolatmenetet követve, ha valamilyen ok miatt megváltozik az üzembentartó, az új személyt nem fogja fedezetlenségi díj terhelni. Fontos azonban, hogy az üzembentartó személyében bekövetkező változást haladéktalanul jelentsük a biztosító felé.

Ez különösen adásvétel vagy ajándékozás esetén nem mindegy. Az eladónak bejelentési kötelezettsége van a biztosító felé, amivel lemondja a fennálló kötelező felelősségbiztosítását. Ilyenkor az adásvétel vagy ajándékozás időpontjára visszamenőlegesen megszűntnek tekintik a biztosítást. Vevőként ezért fontos az, hogy haladéktalanul – már másnap – kössünk biztosítást.

Mi történik akkor, ha elfelejtjük kivonni az autót a forgalomból? Akkor is fizetni kell a fedezetlenségért?

A bevett eljárás az, hogy ha pl. fél évig biztosan nem fogjuk használni az autót, évfordulóra felmondjuk a fennálló biztosítást. Úgy gondoljuk, hogy mivel úgysem fogunk az autóval közlekedni, a garázsban szépen eláll. Ez viszont tévhit! A biztosítókat és a hatóságokat ez nem fogja érdekelni, nekik teljesen mindegy, hogy minden nap közlekedik valaki az autóval, vagy csak félévente egyszer.

A fedezetlenségi díjat ki fogják szabni, ennek elkerüléséhez az a dolgunk, hogy vonassuk ki ideiglenesen a forgalomból az autót a közlekedési hatóságnál. Ezt szüneteltetésnek nevezik. A fedezetlenségi díjtól nincsen lehetőség méltányossági alapon szabadulni vagy arra hivatkozni, hogy elfelejtettük kivonni a forgalomból az autót.

Fedezetlenségi díj – Melyik biztosítónál kell megfizetni?

A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a fedezetlenséget követően az a biztosító fogja kikalkulálni a pontos díjat, akinél a biztosítást megköti az üzembentartó. A díjtarifa egységesen van meghatározva a fedezetlenségi díj esetén, így tehát nem ez a tétel lesz a döntő a jövőbeni biztosítónk kiválasztásában.

Mekkora összegre kell számítani?

A bírság összegét évről évre, egységesen határozzák meg nap szerinti elszámolásban, a gépjármű kategóriája és a teljesítménye alapján. A cél az, hogy mihamarabbi szerződéskötésre ösztönözze az üzembentartókat.

A kalkulálás során az utolsó öt év időtartamát veheti számításba a biztosító, ez tehát kvázi elévülési időként funkcionál. Az összeget az üzembentartónak egy összegben kell teljesítenie, részletfizetést a biztosító csak akkor nyújthat, ha meghaladja a 120 napot a fedezetlenséggel érintett időszak. A fedezetlenségi díjat az esedékes éves biztosítási díjjal együtt kell befizetni.

A meghatározott tarifa-táblázat naptári évre vonatkozik. Ha tehát 2021. december 29. napján történik az üzembentartó személyében változás és ő csak 2022. január 2. napján köt biztosítást, akkor a négy nap fedezetlenségi díj ekként oszlik meg: két napot a 2021-es számítás, két napot pedig a 2022-re vonatkozó tarifa alapján kell számolni.

Ezt azért tatjuk fontosnak kiemelni, mert a díj összege évről évre változhat. Személygépkocsinál a tavalyi évhez képest 50-60 forintos díjemelkedéssel kell számolnunk.

Ahogy a címben is utaltunk rá, már egy nap biztosítási időszak is kellemetlen, nem várt többletköltséget eredményez. Összességében tehát nem érdemes halogatni a bejelentést az üzembentartó változást követően. A kötelező felelősségbiztosítást pedig már online, gyorsan meg tudjuk kötni a régi gyakorlattól eltérően.

forrás: das.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen összehasonlíthatja a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Sokba kerülhet a húsvéti pálinkázás
2022 április 17.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Sokba kerülhet a húsvéti pálinkázás

Ne bízzon a biztosításában húsvétkor az, aki ittasan balesetet okoz. Az így keletkezett kárt ugyanis a biztosítók nemcsak a részeg vétkes autósokon, hanem minden egyéb járművel - kerékpárral, elektromos rollerrel - közlekedőn is behajtják, akár másfél millió forintig is – közölte a CLB. A biztosítási alkusz cég a hosszú hétvége egyéb veszélyére is felhívja a figyelmet: ilyenkor lényegesen több a betörés főleg olyan lakásokban, amelyek tulajdonosai a közösségi oldalakon is elújságolták, napokra elutaztak.

Döntse el: iszik vagy vezet! Ez a régi, közismert, de ma is érvényes felszólítás különösen aktuális húsvétkor, főleg a locsolkodás napján – jelentette ki Németh Péter. A CLB biztosítási alkuszcég kommunikációs és online értékesítési igazgatója szerint a figyelmeztetés nemcsak az autósokra, hanem a biciklivel és az elektromos rollerrel közlekedőkre is érvényes.

Ugyanis, egy esetleg ittas állapotban előidézett baleset kártérítésének elbírálásakor a biztosítók sem tolerálják az alkoholos állapotot, aminek az általuk meghatározott mértéke a vérben kimutatható 0,8 ezrelék. Ez a szint már 1-2 pohár bor vagy sör, netán egy kupica pálinka legurítása után beállhat – érvel a szakértő.

Szerinte az már eléggé köztudott, hogy az ittas vezetőket egyértelműen kizárják a kártérítésből a biztosítók, s az általuk okozott anyagi veszteség mindenképpen őket terheli.

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy mindez igaz az ittasan kerékpározó vagy elektromos rollerrel közlekedőkre is, ezért húsvétkor különösen fontos figyelmeztetni az embereket arra, hogy sokba kerülhet pár pohár alkohol

– véli tapasztalatai alapján Németh Péter.

Annak ellenére, hogy az elektromos rollerekre – úgy tudni – még mindig nincsenek egyértelmű közlekedési szabályok, a biztosítók a kártérítés elbírálásakor nem tesznek különbséget az ittas járművezető, a részeg kerékpáros vagy az illuminált állapotban elektromos rollerren közlekedő által okozott esetek között. Amennyiben egy részegen kacsázó kerékpáros vagy rollerező miatt kell egy autósnak elrántani a kormányt, s esetleg összeütközni egy másik járművel, akkor az esetet előidézőnek vállalnia kell az anyagi következményeket is – szögezi le a CLB szakértője. A vétlen károsultnak fizet a biztosító, ám ezt utólag behajtja a vétkesen, ha kiderül, alkoholos állapotban volt. Ilyenkor rémálommá válhat a húsvét, ezért sem éri meg kockáztatni – jegyzi meg Németh

A kommunikációs igazgató a hosszú hétvége egyéb veszélyeire is figyelmeztet. Közismert, hogy mágnesként vonzzák a betörőket az olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosai kiposztolták a közösségi médiákban az utazásukat. Ettől kezdve a profiknak gyerekjáték, de legalábbis rutinmunka feltérképezni a biztos célpontot, az üres lakást, s így szinte tálcán kapják az ötletet és a potenciális helyszínt is – összegzi a tapasztalatokat a CLB szakértője.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen kiszámolhatja a biztosítók kötelező biztosítási díjait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Hatból öt robogóra nem fizetnek kötelező biztosítást, pedig a károkozás húzós költség lehet
2022 április 13.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Hatból öt robogóra nem fizetnek kötelező biztosítást, pedig a károkozás húzós költség lehet

Becslések szerint mintegy 600 ezer robogó közlekedik Magyarországon, ezek közül azonban csak minden hatodikra fizetnek rendszeresen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb). A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a kategóriától és lakhelytől függően átlagosan 6-8 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.

Sokan nem tudják, hogy a robogóra is kell kötelező biztosítás

A jó idő beköszöntével ismét előkerülnek a garázsokból a robogók. A tulajdonosok jelentős része továbbra sincsen tisztában azzal, hogy a kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Az MNB legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 37 ezer, míg a 13-35kW közötti kategóriában közel 59 ezer kgfb-t kötöttek az üzembentartók. Ez együttesen is csak közelíti a 100 ezres értéket, noha a hazai állomány nagysága eléri a 600 ezer példányt. Mindez azt jelenti, hogy félmilliónyi robogó szabálytalanul közlekedik az utakon.

A robogók által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. Az MNB 2020-as évre vonatkozó statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában egy év alatt 420 ezerről 505 ezerre, míg a 13-35kW közötti kategóriában 462 ezerről 763 ezer forintra nőtt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés (az utóbbi kategóriában tehát 65 százalékos volt a növekedés). Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is, biztosítás hiányában a károkozó mindezt saját zsebből téríti.

A károsultaknak ilyenkor a MABISZ Kártalanítási számlája térít, mielőtt az összeget behajtaná a károkozón.

A fenti számok is egyértelműen azt jelzik, hogy nem csak kötelező, de mindenképpen célszerű is megkötni a havi párszáz forintos díjú kgfb-t a robogóra – hívta fel a figyelmet a FBAMSZ elnökségi tagja, Cselovszki Zsolt. Hozzátette, attól sem kell tartani, hogy a robogósokat biztosításkötéskor retorzió éri a korábbi mulasztásuk miatt.

Nem kell fedezetlenségi díjat fizetni, mint a gépkocsik vagy motorok esetében, igazoltatáskor pedig a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással. Ami azonban a megkötés előtt okozott károkra értelemszerűen nem kínál fedezetet.

Amennyiben a jármű nem rendelkezik rendszámmal, a biztosítók az alvázszámra kötnek kötelezőt, melynek meglétét jól látható helyre kiragasztott matrica igazolja. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónusz-málusz besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét.

forrás: 24.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban motorkerékpárra és robogóra is egyszerűen kiszámolhatja a biztosítók kötelező biztosítási díjait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Oldalak