Lízingelt autó után is fizetni kell a biztosítást

Autót lízingelünk, de a lízingcég nem fizette be a negyedévi kötelező biztosításunkat.

Ezért a biztosító most késedelmi díjat fizettet velünk. Nem vagyunk hibásak, miért büntetnek? – tett panaszt T. Péter szegedi lakos a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) mint pénzügyi felügyeleti szervnél. Azt, hogy a lízingszerződések esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra milyen szabályok vonatkoznak, illetve milyen lehetőségekről érdemes tudni, Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára foglalta össze.

Más, mint a hitel

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (KGFB) szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy más-más személy legyen egy gépkocsi tulajdonosa és üzembentartója. Utóbbi személlyel a tulajdonos üzembentartói szerződést köt, a megosztást hatósági okiratba foglalják, és bejegyzik a jármű okmányaiba is. Alapesetben az üzembentartó használja a kocsit. Tipikusan ez a helyzet, amikor egy ügyfél egy gépjárművet lízingel. A lízingnél – a hitellel ellentétben – az autó tulajdonjoga nem száll át az ügyfélre, hanem a futamidő végéig a lízingcégnél marad (a lízing típusától függően aztán a futamidő lejártával lesz az ügyfél a tulajdonos, illetve esetleg marad a kocsi a lízingtársaságé). A kocsi forgalmijában tehát a lízingcég szerepel tulajdonosként, de azt – üzembentartói szerződés alapján – az ügyfél használja.

Törvényi szabályozás

A KGFB-ről szóló törvény szerint a kötelező biztosítás díját mindig az üzembentartó fizeti. Baj esetén neki kell felelnie, hiszen a közúti forgalomban a kocsit ténylegesen vezető ügyfél okozhat kárt egy vétlen harmadik félnek. Ez azt jelenti, hogy az esetek döntő többségében a KGFB-szerződést nem a lízingcég, hanem az üzemben tartó ügyfél köti meg, s ő köteles fizetni annak díjait is.

Szabad választás

Az ügyfél szabadon dönthet arról, melyik biztosító KFGB-jét választja. Sem a gépjárművet forgalmazó kereskedő, sem a finanszírozást nyújtó pénzügyi intézmény nem kötelezheti konkrét biztosítóval való együttműködésre ennek kapcsán. A lízingcég nem mondhatja azt, hogy csak egy bizonyos biztosító KGFB-jét veheti valaki igénybe, mert ez a finanszírozás feltétele volna.

Segíthet a döntésben

Előfordulhat ugyanakkor, hogy egy lízingcég fő tevékenysége mellett egyúttal egy biztosításközvetítő (alkusz) alvállalkozójaként is dolgozik, és – ha az ügyfél ezzel egyetért – a lízingszerződés megkötésekor segít a számára leginkább megfelelő kötelező biztosítás kiválasztásában. A továbbiakban ezután azonban az ügyfél közvetlenül a biztosítóval áll kapcsolatban, így tőle kapja meg a KGFB-évforduló lejártára, s a következő évi díjra vonatkozó információkat, illetve az aktuális – negyed-, féléves vagy éves – díjbefizetési értesítőket is. (Más kérdés, hogy a KGFB-t közvetítő alkusz vagy alvállalkozója saját jószántából szintén felhívhatja a figyelmünket a KGFB befizetési határidőkre.)

Beépített is lehet

Nem gyakori, de előfordul olyan konstrukció is, hogy egy lízingcég a lízingdíjba „beépíti” a KGFB díját. Ilyen esetekben a járműtulajdonos lízingcég lesz a szerződő a biztosítóval. Ha a lízingcég késedelmesen vagy egyáltalán nem fizeti meg a díjat, az ilyenkor csakis rajta és nem az ügyfélen kérhető számon. Ha mégis utóbbitól követelnek késedelmi díjat, panaszával előbb írásban forduljon a biztosítóhoz, ha pedig ez eredménytelen, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz.

Sokba kerül a késedelem

Célszerű mindig ügyelni a soron következő díjak befizetésére! Ha nem fizeti be a következő időszakra vonatkozó csekket vagy (elektronikus fizetést választva) elfelejti elutalni a kötelező biztosítás díját, a biztosító (sokba kerülő) úgynevezett fedezetlenségi díjat szab ki a hiányzó időszakra. Csekkes fizetésnél, ha azt az ügyfél esetleg nem kapja meg időben, kérjen ilyet a biztosítótól vagy pedig rózsaszín belföldi postautalványon fizesse meg a díjat a késedelem elkerülésére.

Forrás: www.blikk.hu

Fizet-e a biztosító, ha nem húztuk be a kéziféket?

Egy lejtős utcán parkoló autó elgurult és összetörte a motoromat. A sofőr elismerte, hogy elfelejtette a kéziféket behúzni. A biztosító viszont nem fizet, mondván, üzemen kívül volt a kocsi. Jogos ez? – érdeklődött L. Richárd Zalaegerszegről a Magyar Nemzeti Bankhoz mint pénzügyi felügyeleti szervhez írt levelében.

A válaszban az „üzemen kívüli” járművek által okozott károkkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára foglalta össze.

Miért felel az üzembentartó?

A közúti forgalomban részt vevő gépjármű – járó motor hiányában is – kockázatot jelenthet (pl. ha nem megfelelően rögzítik parkolásnál), használata pedig fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Az emiatti károkért számos esetben az üzembentartónak lehet anyagi felelőssége, esetleg még akkor is, ha nem járt a motor, más vezette az autót, vagy ha például annak utasa az ajtó figyelmetlen kinyitásával okozott sérülést mondjuk egy szabályosan arra közlekedő biciklisnek.

Mire vonatkozik a kgfb?

A gépjármű üzemeltetésével összefüggő baleseteknél – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján – a biztosító átvállalja az üzembentartó polgári jogi felelősségének anyagi vonzatát, s megtéríti a károkozó helyett a vétlen gépjármű károsultjainak kárát.

A gyakorlatban azonban vita adódhat abból, hogy mit tekint a biztosító „gépjármű-üzemeltetésnek”, ezt ugyanis a kgfb-törvény nem határozza meg pontosan és részletesen. A KRESZ szabályrendszere s több korábbi bírósági döntés viszont általában a gépjármű üzemeltetéséhez sorol minden olyan tevékenységet, amely a közlekedés – vagyis a gépjármű rendeltetésszerű használatának – szabályos megkezdéséhez (pl. elindulás előtti ellenőrzés) és befejezéséhez (a jármű leállítása és rögzítés) elengedhetetlen.

Vannak kivételek?

E logika alapján az autó üzemeltetése – s így a biztosító kgfb szerinti helytállási kötelezettsége – csak akkor szűnik meg, ha minden olyan lépést elvégez a sofőr, amely a teljes és szabályos leállításhoz szükséges. Ennek része többek között a motor leállítása, a megfelelő rögzítés (kézifék behúzása, sebességben hagyás vagy körülményektől függően akár a kerekek kiékelése) és a jármű elhagyása is. Lehetséges tehát olyan helyzet, amikor a gépjármű akkor is üzemben van – vagyis a biztosító kár esetén köteles helytállni –, ha azt a leparkolást követően nem rögzítették kézifékkel vagy esetleg a motor leállása után a benn ülő sofőrrel együtt gurulva okoz kárt.

Hova fordulhatunk vita esetén?

Ha a biztosító nem ismeri el a kárkifizetési kötelezettségét, esetleg fizet kártérítést, de a károsult vagy a károkozó vitatja annak mértékét, a konkrét anyagi jogvita rendezése érdekében a fogyasztónak minősülő károsult vagy a károkozó jármű üzembentartója (tulajdonosa) az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez, illetve polgári bírósághoz fordulhat.

Forrás: www.blikk.hu

Kötelező, de tízből egy magyar gyűlöli - mi az?

Saját bevallása szerint a magyar internetezők negyede okozott már közúti balesetet, de még a legemlékezetesebb balesetük során is csak 10-ből 6 káreset miatt vették igénybe kötelező biztosításukat. Ennek ellenére csak a válaszadók tizede gondolja úgy, hogy felesleges nyűg és költség a kötelező biztosítás. A régóta ugyanannál a biztosítónál lévők negyede szerint már ideje lenne váltani, de csak a válaszadók fele részesíti előnyben az összehasonlító oldalakat, érdekes módon elsősorban nem a legfiatalabbak. A Gemius és a Portfolio közös kutatásának eredményét ismertetjük most.

A magyar internetezők gépjárműbiztosításokkal kapcsolatos attitűdjét mérte fel a Gemius a Portfolio-val közös kutatásában egy 3033 fős mintán. Az eredményeket Baittrok Borbála, a Gemius tanácsadói üzletágvezetője ismertette a Portfolio Biztosítás 2018 konferenciáján.

A válaszadók mindegyikének a családjában vezet legalább egyvalaki, 77% esetében maga a válaszadó is. Szinte mindenki rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, cascóval viszont csak a válaszadók 35%-a. Az autók átlagéletkora meghaladja a 12 évet, és mindössze a válaszadók negyedének van 8 évnél fiatalabb kocsija. A válaszadók közel háromnegyede naponta vezet.

Az autóbiztosítások szempontjából a közúti baleset a legfontosabb kártípus, ezért ezt boncolgattuk. A válaszadók 77%-a még sosem okozott közúti balesetet, és a maradék 23%-nak is csak a 61%-a vett igénybe kötelező biztosítást a kárrendezéshez legemlékezetesebb balesete során.

Ezzel szemben 50% mondta azt, hogy már volt közúti baleset elszenvedője, 9% esetében személyi sérülés is történt már. A balesetet elszenvedők körében 81% emlékezett úgy, hogy vettek igénybe a kárrendezésnél kötelező biztosítást. A károkozók 8%-ával szemben a kárt elszenvedők 5%-a mondta azt, hogy a károkozónak nem érte meg a kötelező biztosítás igénybe vétele a kárrendezéshez.

Ezekkel az arányokkal nagyjából összhangban van azok aránya, akik csak nyűgnek és felesleges költségnek látják a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat. 11% gondolja így a felmérés szerint. A biztosítást jó dolognak tartók táborában többen vannak azok, akik inkább a balesetek lehetséges elszenvedőjeként, mint okozójaként érzik hasznosnak a biztosítást, hiszen ez esetben a károkozó biztosítója fizeti a kárukat. A községben élők körében a legmagasabb (15%), a megyeszékhelyen élők körében a legalacsonyabb (7%) a kötelező biztosítást negatívan megítélők aránya.

A maguk is vezető válaszadók 87%-a mondta azt, hogy részt vesz a kötelező biztosítás intézésében, az elmúlt két évben 60%-uk váltott biztosítót. Nagyobb arányban váltottak a nők, a 18-39 évesek, az alapfokú végzettségűek és a fővárosiak.

Azok, akik 2 évnél régebben váltottak biztosítót, háromnegyedes arányban továbbra sem szeretnének váltani, ezek nagyobbik része a biztosítójával, kisebbik része a díjával elégedett. A régóta nem váltók 23%-a viszont a túl magas díj miatt azt mondja, ideje lenne biztosítást cserélnie. Autót vásárolni persze kevesebben terveznek, 17% mondta, hogy idén, 15% pedig azt, hogy jövőre tervez ilyet tenni.

Érdekes eredményeket hozott a kutatás a kötelező biztosítások értékesítési csatornáival kapcsolatban is. A válaszadók több mint fele kötött már online alkusz segítségével biztosítást, de nem mindegyikük választaná legközelebb is ezt a csatornát. Az egyébként éppen internetes kérdőívet kitöltő válaszadók 40%-a továbbra sem valamelyik online megoldást preferálja a biztosításkötésben. Elsősorban a fővárosiak, a 30-39 évesek és a szellemi munkát végzők választják az internetes kalkulátorokat. A 18-29 éveseknél érdekes módon felülreprezentált a banki és postai biztosításkötés (14%-uk jelölte meg ezt), és különösen magas (28%) ennek aránya az alapfokú végzettségűek körében.

A válaszadók nagy részének az Allianznál és a K&H-nál van a kötelező biztosítása, ahogy ezt a legfrissebb, 2016-os biztosítószintű piaci díjbevétel-adatok is mutatják. 51% a legalacsonyabb díj, 37% a legjobbnak tartott biztosító alapján választ kötelező biztosítást.

Mindössze 14% azok aránya, akik nem tudják, mikor jár le a biztosításuk, és 26% azok aránya, akiknek január 1. a biztosítási évfordulójuk (ők 8 évnél régebben vásárolták meglévő kocsijukat).

Rákérdeztünk arra is, jó ötletnek tartják-e az autósok, hogy egy műszer kövesse a vezetési szokásaikat, és ha keveset, szabályosan vagy biztonságosan vezet, kisebb díjat kelljen fizetnie. A telematikát egyelőre csak a megkérdezettek 1%-a használja, azonban további 16% már ismeri a módszert, és nyitott is rá, a válaszadók harmada pedig ugyan most hall először erről, de jó ötletnek tartja. A válaszadók kb. fele nem támogatja a telematika autójába szerelését, 22% szerint ettől úgysem lenne olcsóbb a biztosítása, 30% bizalmatlan, ha figyelik szokásait.

Végezetül azt is megkérdeztük, mit tapasztalnak a kötelező biztosítások díjával kapcsolatban. 78% tapasztalt drágulást az elmúlt években, de 35% egyáltalán nem vár díjemelkedést a következő biztosítási évfordulójakor. A relatív többség szerint 5-10%-os díjemelkedésre számíthatunk, ami egyébként a szakma szektorszintű várakozásának is megfelel.

Forrás: www.portfolio.hu

Kiderült, mi okozza a legtöbb autós balesetet

Az autós káresetek negyedét a követési távolság be nem tartása okozza. A nők leggyakrabban parkolási, a férfiak az elsőbbségadás be nem tartásából fakadó károkat okoznak. A felső kategóriás autók közül a tolvajok körében még mindig az Audi és a BMW a legnépszerűbb márkák, ezek gyakran alkatrészként végzik - derül ki a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító (EMABIT) Zrt. elemzéséből, amelyet a lakossági casco-piacról készítettek.

A magánhasználatban lévő személyautók esetében a leggyakoribb káreseteket jellemző módon a sofőrök figyelmetlensége okozza. A CIG Pannónia EMABIT 2017-es adataiból az derült ki, hogy a káreseteket legtöbbször a követési távolság be nem tartása (24%), a figyelmetlen parkolás és tolatás (21%), valamint az elsőbbségi szabályok - például jobbkéz szabály, sávváltás, stop tábla - be nem tartása (15%) okozza. Az előző eseteknél ritkábban fordul elő, de jellemző eset a vadállattal ütközés (8%) vagy a parkolóban hagyott gépjármű sérült állapotban találása (6%) is. Utóbbi leginkább a céges autót használókra jellemző, akik sok esetben ezzel az indokkal próbálják elkerülni az anyagi vagy erkölcsi felelősségre vonást.

Előfordulnak nem vezetési hibából eredő, úgynevezett elemi károk is, amelyek egy-egy időszakban kiugró káreset-számot okozhatnak a biztosítóknál - ilyen például a nyári jégeső.

A balesetet okozó vezető nemét ugyan a biztosító nem rögzíti, de a CIG tapasztalatai azt mutatják, hogy a nők esetében legtöbbször a kis sebességű, parkolási károk a jellemzőbbek. A férfiak az agresszívebb vezetéssel együtt járó, elsőbbség meg nem adásban és az utoléréses károkban járnak élen. Valamennyi, a sofőr vezetéséből adódó káresetet előidézhetik vagy súlyosbíthatják bizonyos tényezők, például a relatív gyorshajtás.

Ezek a "legnépszerűbb" autók a tolvajok listáján

A lopott autók száma és márkája érthető módon a hazai piac eladási statisztikáit tükrözi. A lopáskárok száma erősen összefügg a járműállomány összetételével: minél több példány fut egy bizonyos típusú kocsiból az utakon, annál magasabb számban lopják az adott autót. A biztosító tapasztalatai alapján a lopások területi megoszlását tekintve Pest megye és Budapest a leginkább kockázatos területek.

A CIG Pannónia ügyfelei körében végzett elemzések alapján a felső kategóriás autók közül a lopásokat tekintve a "legnépszerűbb" autómárka az Audi és a BMW. Ezeket a lopott járműveket később a legtöbb esetben jellemzően alkatrészként használják fel. Az elektromos és hibrid autók egyelőre nincsenek a lopott autók toplistáján.

Forrás: www.portfolio.hu