2010.11.05
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-II/B-113/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó és bírságot kiszabó határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.; továbbiakban: Biztosító) lefolytatott átfogó ellenőrzési eljárást követően az alábbi
határozatot
hozom:
1. Kötelezem a Biztosítót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban, hogy
a) a díjhátralékos szerződéses ügyfelei díjfizetésre való felszólítására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a jövőben maradéktalanul tartsa be;
b) a flottaszerződései vonatkozásában a díjfizetésre irányuló rendelkezéseket, ehhez kapcsolódóan a szerződő ügyfél jogait és kötelezettségeit egyértelműen határozza meg;
c) alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési és nyilvántartási rendszert, amely támogatja, hogy a Biztosító a szerződések díjnemfizetés miatti megszűnésekor a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket maradéktalanul képes legyen betartani.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítése érdekében megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
2. Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési rendszert, amely az ajánlatok adattartalmának ellenőrzését maradéktalanul lehetővé teszi.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítése érdekében megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
3. Kötelezem a Biztosítót, hogy a jövőben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének tényéhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeinek maradéktalanul tegyen eleget.
4. Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseinek kötelező tartalmáról szóló jogszabály előírásait tartsa be.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék általános szerződési feltételeit 2010. november 15-ig küldje meg a Felügyelet számára.
5. Kötelezem a Biztosítót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban, hogy
a) az ajánlati nyomtatványain az első díj fizetésének az esedékességét és a nemfizetés jogkövetkezményeit a jogszabállyal összhangban határozza meg;
b) a fedezet fennállását tanúsító igazolóeszközeit a jogszabályban foglalt adattartalommal állítsa ki.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. november 15-ig igazolja a Felügyelet felé.
6. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban - a működési kockázatai csökkentésére – rendszerszinten építsen ki és alkalmazzon olyan kontrollfolyamatot, amely biztosítja, hogy eleget tegyen a kötvénykölcsön nyújtásával kapcsolatban a jogszabályokban rögzített, és a szerződési feltételekben vállalt kötelezettségeinek.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezéssel érintett intézkedései megtételéről 2011. január 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
7. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési és nyilvántartási rendszert, amely alkalmas arra, hogy a letétkezelői jelentésekben és a Biztosító befektetéskezelő rendszerében, továbbá az éves beszámolóban szereplő nettó eszközérték adatok, valamint a Biztosító állománykezelő és befektetéskezelő rendszerében szereplő saját eszköz adatok összhangja maradéktalanul megvalósuljon.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan –2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
8. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékek esetében
a) az alkalmazott, illetve a jövőben bevezetendő szerződési feltételeiben rögzítsea befizetett eseti díjak befektetési egységekre váltása során, valamint az átváltás, a visszavásárlás és a részleges visszavásárlás során használt árfolyamok értéknapját is, illetve maradéktalanul rögzítse ezen tranzakciók iránti ügyféligény benyújtásának lehetséges módjait;
b) a szerződések kezelését az eszközalapok közötti átváltások teljesítése során használt árfolyamok értéknapja tekintetében a szerződési feltételeknek megfelelően végezze.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
9. Kötelezem a Biztosítót a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban, hogy
a) a szerződési feltételeiben határozza meg azt, hogy milyen feltételekkel korlátozhatja a Biztosító a befizetett díjak eszközalapok közötti megosztása tekintetében a szerződő szabad rendelkezési jogát;
b) a szerződés létrejöttére vonatkozó jogszabályi előírásoknak mindenkor tegyen eleget.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
10. Kötelezem a Biztosítót, hogy az állomány-nyilvántartó rendszerében nem szereplő, a függő- és foglaló-díjfizetmények számlán szereplő fizetményekhez tartozó életbiztosítási szerződések esetében is alakítson ki olyan – a teljesség számviteli elvének is megfelelő – nyilvántartást, amely lehetővé teszi, hogy a Biztosító ezen szerződések kezelése során is maradéktalanul betartsa az egyes – kiemelten is a biztosítástechnikai tartalék megképzésére és az ügyfelek éves tájékoztatására vonatkozó – jogszabályi rendelkezéseket.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
11. Kötelezem a Biztosítót, hogy valamennyi termékéhez készítsen a jogszabályi rendelkezéseknek mindenben megfelelő terméktervet.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
12. Kötelezem a Biztosítót, hogy valamennyi életbiztosítási terméke esetében a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban képezze meg a matematikai tartalékot.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
13. Kötelezem a Biztosítót, hogy a jövőben mindenkor a hatályos számviteli jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően járjon el, így:
a) fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy az éves beszámoló mérlegében szereplő követelésállományban csak olyan tételek szerepeljenek, melyek valóban fennállnak és megfelelően alátámasztottak;
b) a kötvénykölcsönök számviteli elszámolásakor a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvének és a valódiság elvének megfelelően járjon el;
c) a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései esetében azok alátámasztását a bizonylati elv és fegyelemre vonatkozó jogszabályi előírásoknak és belső szabályzatainak megfelelően a jövőben minden esetben végezze el.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
14. Kötelezem a Biztosítót, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban előírt ügyfél-átvilágítási kötelezettségét maradéktalanul teljesítse, így minden esetben szerezze be az ügyfél nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, és hiánytalanul rögzítse az előírt adatokat.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
15. A Biztosítót 5.000.000,- Ft (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezem. A bírságot a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-3000003 számlaszámra – „felügyeleti bírság” megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni.
A kiszabott felügyeleti bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(…….)
Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Bit. 195. § (1) bekezdés a) és c) pontján, 196. §-án, a Psztv. 47. § (4) bekezdésén, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul.
A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésén, és a 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2010. október 22.
Dr. Szász Károly s. k.,
a PSZÁF elnöke
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Adó nélkül hirdetik meg a kötelező díjat?
2011 október 18.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Adó nélkül hirdetik meg a kötelező díjat?
Sikerült a kormánynak jókora zavart okoznia a biztosítási piacon azzal, hogy a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás díjára 30 százalékot rátéve sarcolják meg az autósokat a baleseti adóval. A törvények értelmében ugyanis e hónap végéig meg kell hirdetniük jövő évi díjaikat a biztosítóknak, csakhogy addig nem szavazza még meg a parlament a biztosítási adót.
Nem meglepő, hogy az MTI által megkérdezett, ám óvatos biztosítók és alkuszok a lehető legrosszabb időzítésre panaszkodtak. De ötleteik is vannak. Az egyik javaslat szerint a kormány kivetethetné az adótörvény-csomagból a baleseti adót, és azt képviselői önálló indítványként benyújtva, gyorsított eljárásban végigfuttathatná a parlamenten, még októberben.
A biztosítók csak a hatályos jogszabályok alapján hirdethetnek díjat - mondta Gilyén Ágnes, a MABISZ szóvivője az MTI-nek. Miután november végéig nagy eséllyel nem fogadja el az Országgyűlés a baleseti adót is tartalmazó törvényt - a biztosítóknak pedig a kgfb-törvényben foglaltaknak megfelelően október 30-ig díjat kell hirdetniük -, így a biztosítók az adó nélküli kgfb-díjakat hirdetik meg.
Amikor az adótörvény megjelenik, minden díj 30 százalékkal emelkedik, így a versenyt ez önmagában nem befolyásolja - tette hozzá a szóvivő, aki kitért arra is, hogy a kötvényen és a számlán a kgfb-díj és a baleseti adó külön-külön soron jelenik majd meg. Az adó beszedése, nyilvántartása, és az ezekhez szükséges számítástechnikai fejlesztés - összbiztosítói szinten - akár több százmillió forintra is rúghat, amely a társaságok költségeit növeli.
Forrás: ecoline.hu
Utolsó fejezet a kötelezőkampányban
2011 október 18.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Utolsó fejezet a kötelezőkampányban
A biztosítók szerint a baleseti adó bevezetése a kötelező felelősségbiztosítási piacon évek óta tartó verseny utolsó fejezetét nyithatja meg, mivel az autósok hosszú évekre a most választandó biztosítónál maradnak majd a jövőben. Ez minden eddiginél nagyobb versenyt vetít előre - közölte hétfőn a Biztosítás.hu alkuszcég.
A társaság szerint évekre eldőlhet a november 1-vel induló kampányban, melyik biztosító hány kötelező biztosítási ügyfelet kezel majd a jövőben. A piac újrafelosztására az idén mélypontjukat elérő kötelező díjak és az adó miatti várható rendkívüli ügyfélérdeklődés miatt kerülhet sor. A Biztosítás.hu felhívta a figyelmet arra, hogy az még nem dőlt el, hogy az internetes összehasonlító oldalakon a baleseti adó a díjak részeként, vagy külön tételként kerül-e feltüntetésre.
A Biztosítás.hu arra számít, hogy az adó bevezetése miatt a biztosítóknak mindössze két hetük marad díjaikat újragondolni és felkészülni az utolsó - komolyabb ügyfélmozgással járó - kampányra. A korábban 5 százalékos további díjcsökkenését prognosztizáló biztosítók "most vagy soha" alapon fognak ugyanis díjat hirdetni. Ez akár - a cég szerint - 10-15 százalékos további díjcsökkenéshez is vezethet, ami a díjakra rakodó adó különbségnövelő hatása miatt újra a 2008-as, 15 ezer forintos szintre emelheti az egyes biztosítók díjai közötti különbségeket.
A kampányt az is pozitívan érintheti, hogy megszűnik a korábbi - és sokszor az autósokat terhelő - kártörténeti igazolások papíralapú rendszere, és a jövőben a biztosítók elektronikus adatbázison keresztül küldik majd egymásnak a biztosítót váltó autósok kártörténeti igazolásait. Végeredményben mégis emelkedő kötelező biztosítási díjakra lehet számítani 2012-ben. A hét éve tartó díjcsökkenési tendencia végét jelentő adó és a díjak növekvő különbsége ugyanakkor, minden eddiginél több autóst késztethet biztosítóváltásra.
Forrás: Biztosítási Szemle
Uniós jogot sért a baleseti adó?
2011 október 17.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Uniós jogot sért a baleseti adó?
Rengeteg kgfb-szerződés évközbeni törléséhez vezethet a baleseti különadó bevezetése - vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett iparági szakértők, akik szerint az adó kivetésének az adócsomag-tervezetben szereplő módja uniós jogelveket is sérthet. A megugró biztosítási díjak miatt a díjelmaradások és biztosítás törlések felfutása várható.
A kormány szerint az adót a biztosító cégek szednék be a kgfb-díj esedékes részletével együtt és utalnák tovább az államkasszába. Azonban a biztosítók még ilyen közvetett módon sem alkalmazhatóak adó beszedésére. Az NGM , mint a Napi gazdaság írja, ezt úgy oldanámeg, hogy a biztosítók nyakába varrja a felelősséget: a törvénytervezet kimondaná: ha az autós nem fizette be a baleseti adót, a biztosító akkor is köteles az adó összegét az államnak átutalnia. Vagyis - elkerülendő az alkotmányossági problémákat - az adót lényegében a biztosítókra vetik ki, azok nem adhatják vissza az államnak behajtásra a nem fizető autósok adatait. Mindez pedig azt fogja okozni, hogy a biztosító együtt lesz kénytelen kezelni az adót és a kgfb-díját, így viszont - a 30 százalékos díjemelésnek köszönhetően - borítékolható a díjhátralékosok és a díjfizetés elmaradása nyomán történő törlések emelkedése.
Forrás: Napi Gazdaság
Még van remény az olcsóbb kötelező biztosításra!
2011 október 17.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Még van remény az olcsóbb kötelező biztosításra!
A napokban beterjesztésre kerülő tervezet szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítását 30%-os baleseti különadó is terhelné, mely a biztosítótársaságok által kívánatosnak tartott díjemelkedéssel együtt már minden érintettet, cégeket és magánszemélyeket is érzékenyen érint. Van azonban egy lehetőség a nagyobb flottákat üzemeltető cégek számára, mellyel mérsékelhetik terheik növekedését. Az igazságra 2011. október 30-án fog fény derülni, amikor megjelennek a 2012-es tarifák.
A biztosítótársaságok kezében egyetlen adu maradt a cégek megnyerésére, mégpedig az egyedi, névre szóló, de publikus ajánlat összeállítása. Ehhez természetesen alapos ismeretekre, kártörténetre, a flottával kapcsolatos káresemények pontos és összehasonlítható nyilvántartására van szükség, ami leginkább az eddig is biztosítási fedezetet nyújtó társaságok - és maguk a cégek - birtokában lelhető fel.
Azon vállalkozások, akik szeretnék, ha a biztosítók egyedi ajánlatokkal is versenyezzenek a "kegyeikért", juttassák el az általuk kiválasztott, preferált, vagy végső esetben minden más biztosítóhoz is a flottájuk eddigi "életét" tartalmazó kártörténetet. Ezen adatok alapján a biztosítók elkészíthetik saját elemzésüket, kalkulációjukat, és a meghirdetéskor névre szóló sorban tehetik közzé ajánlatukat. Ezt követően a biztosított feladata kiválasztani a számára legmegfelelőbb ajánlatot.
Ezzel a módszerrel, ha nem is teljes egészében, de részben mérsékelhető a jogszabályi változások, illetve a piaci környezet által indukált áremelkedés, és hatékonyabban működtethető a járműpark.
Forrás: Portfólió
Kfgb: új rendszer, veszélyben a bonusz
2011 október 13.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kfgb: új rendszer, veszélyben a bonusz
Egyre nagyobb a bizonytalanság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatban, a szolgáltatók ugyanis nem tudják, pontosan milyen mértékű baleseti adó terheli majd őket, és ez hogyan befolyásolja a díjakat.
A helyzetet bonyolítja, hogy az előző kötelező-időszakhoz képest számtalan nyilvántartási és igazolási újdonságot vezettek be a szolgáltatók, hívja fel a figyelmet a változásokra Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz kommunikációs vezetője.
Megszűnt például a papíralapú bonusz igazolás, ami akár a kedvezmény elvesztéséhez vezethet, A0 kategóriába való visszaminősítést is eredményezhet. A biztosítóknak ugyanis olyan elektronikus nyilvántartásban kell ellenőrizniük az ügyfelek adatait, amelyben akár több százezer hiba is lehet. Márpedig, ha a bediktált bonusz-kategória nem egyezik a nyilvántartással, akkor az ügyfél hiába lobogtatja a korábbi papírját, a szolgáltató nem fogadja el, az ügyfélnek 60 napja van arra, hogy végigjárja az adatjavítás procedúráját.
Ha kicsúszik a határidőből, akkor a biztosító kizárja őt a kedvezményből, visszasorolja az alapra, ezzel jelentősen, a tavalyi tarifát alapul véve akár 8-10 ezer forinttal is drágulhat a kötelező díja, állítja Németh. Ráadásul a nyilvántartást – az új rend szerint – nem a forgalmi, hanem a személyi igazolvány alapján fogják ellenőrizni, és ha az adatok a két okmányban eltérőek, akkor a rendszerrel sem fog stimmelni. Ez esetben megint ugorhat a bonusz.
Forrás: Index
A PSZÁF hamarabb kihirdetné a kgfb díjakat
2011 október 13.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A PSZÁF hamarabb kihirdetné a kgfb díjakat
Törvénymódosítást kezdeményez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjhirdetésével kapcsolatban. A PSZÁF azt szeretné, hogy a hirdetések ne a vasárnapi lapokban jelenjenek meg - írja a szerdai Napi Gazdaság.
Mivel október 30-a idén vasárnapra esik, a biztosítók arra kényszerülnek, hogy az aznap megjelenő napilapokban hirdessék meg tarifáikat, így azok a Borsban és a Nemzeti Sportban jelennének meg. Több hírlapárus is zárva tart azonban vasárnap és a posta sem kézbesíti a lapokat ünnepnap.
A lapnak Binder István, a PSZÁF szóvivője elmondta: a felügyelet azt javasolja, hogy a díjhirdetés a jövőben október utolsó munkanapja legyen. Ha ezt a parlament a következő napokban elfogadja, akkor ez már a mostani díjhirdetésre is vonatkozik majd.
A felügyelet ugyancsak kezdeményezi, hogy a napilapok mellett a PSZÁF honlapja is hivatalos megjelenési hely legyen - olvasható a cikkben.
Forrás: MTI/Napi Gazdaság
Kgfb-díj: teljes bizonytalanság
2011 október 10.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb-díj: teljes bizonytalanság
Idén 10-15 százalékkal drágulnak a kötelező biztosítások díjai, az emelés azonban független a baleseti különadótól. Becslések szerint akár négyszer többet kell fizetnie annak az ügyfélnek, aki évente többször okoz szerencsétlenséget.
Nagy a bizonytalanság a biztosítók körében, a készülőben lévő törvény ugyanis még csak részleteiben ismert. Arról van szó, hogy a kormány szerint a társaságoknak az eddigieknél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a balesetek miatti kórházi kezelések, és az esetleges rehabilitáció költségeihez, vagy éppen a rokkantásból eredő kiadásokhoz.
Most egy olyan különadó bevezetésén dolgoznak, melyet a balesetet okozó autótulajdonosok után kell befizetniük a társaságoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárba
Forrás: teol.hu
Áfa a kötelező biztosításon?
2011 október 07.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Áfa a kötelező biztosításon?
A kormány a jövő évi költségvetésben 27 milliárd forint baleseti adót irányzott elő az Egészségbiztosítási Alap bevételei között, amely a járművek okozta balesetek egészségügyi kiadásait ellensúlyozná - a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az MTI megkeresésére korainak tartotta, hogy állást foglaljon az adónemről, amelynek részleteiről még nincsenek információi. Több piaci szereplő arra számít, hogy a kormány átmenetileg inkább áfát vet ki a kgfb szerződésekre.
A kormányzati elképzelést, miszerint a közlekedési balesetek költségeit a közlekedés részvevői fizessék meg, támogatja a Levegő Munkacsoport is, amely a Közlekedéstudományi Intézet egy 2006-ban készült számítását idézve ismertette: a közlekedési balesetek egészségügyi költségei 665 milliárd forintot tettek ki, miközben a biztosítók csak 4 milliárdot fizettek az egészségbiztosítónak. Ugyanakkor az idei költségvetésben szereplő adatok szerint a biztosítók hozzájárulása 4,7 milliárd forint, az összevont szakellátás - fekvő- és járó beteg - pedig 563 milliárd forintba kerül országosan.
Miután a részletek nem ismertek még - az adótörvényeket ezután nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek - az új adónemmel kapcsolatban jelenleg sok a találgatás. Így a MABISZ illetékese nem nyilatkozott az MTI-nek arra a kérdésére, hogy miképpen kalkulálják a biztosítók a jövő évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítást (kgfb-t), amelyet október utolsó napján közzé kell tenniük.
A MABISZ adatai szerint június végén 4,1 millió kgfb szerződés élt az országban, ezek összesített díja 98 milliárd forintot tett ki. A 27 milliárd forintból minden egyes kgfb ügyfélre 6 ezer 600 forint esne, nem csekély összeg a 24 ezer forintos átlagdíjhoz képest. Ha a 817 ezer casco biztosítást is számba vesszük a maga 76 milliárdos összesített díjával, akkor a kgfb és a casco szerződésekre 5,5 ezer forint jut a 27 milliárdos tervezett baleseti adóból.
Miután a kgfb díjhirdetésekor még nem fogadja el a parlament a jövő évi adótörvényeket, így kézenfekvőnek látszik a problémára egy másik megoldás. Több piaci szereplő arra számít, hogy a kormány áfát vet ki a kgfb szerződésekre. Miután jövőre már 25 helyett 27 százalék lesz a forgalmi adó kulcsa, a többlet bevétel - a 98 milliárdos kgfb díjra - 26,5 milliárd forint lenne, szinte azonos a tervezett 27 milliárddal.
Forrás: portfolio.hu
Vége az olcsó kötelezőnek
2011 október 04.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Vége az olcsó kötelezőnek
A válaszadók 44 százaléka jövőre a kötelező biztosítások díjának emelésére számít, derül ki a kotelezo.hu felméréséből. A háztartások szorosabb költségvetésére utal, hogy jelentősen bővült azok köre, akik már évi néhány ezer forint megtakarításért is vállalják a biztosítóváltáshoz kapcsolódó utánajárást. Pedig a felmérés elkészítésekor még a baleseti adó bevezetése sem volt ismert.
Az autósok 74 százaléka akár évi ötezer forint alatti megtakarításért is hajlandó új kötelezőt kötni, ez az érték 12 százalékponttal több, mint a tavalyi évben – ismerteti a közel harmincezer aktív internethasználó megkérdezéséből leszűrt adatokat Lantos Lóránt, a kotelezo.hu vezetője. – Ezzel minden eddiginél lejjebb került a váltási küszöb, igaz, egyáltalán nem biztos, hogy ezek az autósok mind találnak is majd kedvezőbb ajánlatot, mint a meglévő szerződésük.
A felmérés szerint az autósok 77 százaléka nem számít a kgfb-díjak további csökkenésére. Mindez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a felmérés idején még nem szerepelt a köztudatban a balesetet okozó autósok biztosítási díjába beépülő, így automatikus díjemelést eredményező baleseti adó lehetősége. Az állam 27 milliárd forintnyi adóbevételre számít az új adóból, amely a kormányzat elképzelései szerint nagymértékben hozzájárul az egészségügyi kassza saját lábra állításához. A német mintára tervezett teher miatt egyes szakértők 15-30 százalékos áremelkedést vizionálnak a biztosítási díjakban, de a pontos információk még hiányoznak, olvasható az Aegon hírei között. Az adó elviekben azon fog alapulni, hogy melyik biztosított mennyi balesetet okoz - akik sokat (vagy nagyobbat) elviekben, azok után kellene fizetniük a biztosítóknak az extra sarcot. Ugyanakkor a biztosítótársaság azt állítja, a szakma „nem igen hallott erről a német példáról. De forrásaink szerint Jochen Oesterle, a német Autóklub (ADAC) biztosítási ügyekkel foglalkozó munkatársa sem tud ilyenről hazájukban”.
Lassulva csökken az év végi váltók aránya
A kotelezo.hu felmérésére válaszolók között a tavalyi 10 százalékhoz képest mindössze 15 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik 2010. január elseje után vásárolták az autójukat. Ez egyrészt beszédes mutatója a jelenlegi gazdasági környezetnek, hiszen idén mindössze fele annyi háztartásban cserélték le az autót, mint az előző évben. Másrészt jelzi, hogy az autósok túlnyomó része, 85 százaléka továbbra is az év végén vált biztosítót.
– Elgondolkodtató adat, hogy az év közben váltók harmada továbbra is úgy tudja – helytelenül –, hogy kötelezőjének évfordulója december 31-én van. Ez rávilágít a piaci szereplők alapos tájékoztatásának fontosságára, hiszen a rossz határidővel váltott kötelező biztosítás igen kellemetlen következményekkel is járhat az ügyfelek számára – hívja fel a figyelmet Lantos Lóránt. (Csaknem kétmillióan kattintottakvalamelyik biztosítási oldalra a tavaly novemberi kötelező felelősségbiztosítás kampány idején.)
Forrás: Piac és Profit
Kgfb: csak púp a háton?
2011 szeptember 26.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb: csak púp a háton?
Évek óta tart a kgfb-díjak zuhanása, és bár a piaci szereplők nagy része már rájött, hogy a hazai igen árérzékeny piacon az agresszív árstratégia hirtelen sikerek eléréséhez ugyan elegendő, hosszú távon akár az egész szektort válságba sodorhatja. Ha ugyan nincs már most mély válságban a kgfb-ág a biztosítási piacon...
Alapvetően az autóval kapcsolatos biztosítások igen drágák a biztosító társaságoknak, hiszen ezek igénylik a legnagyobb háttérszervezetet és adminisztrációt. A hazai piac jogi környezete pedig többször állította már a biztosítókat kihívás elé, ami gyakran több száz milliós fejlesztésekben jelentkezett. Ennek ellenére a kötelező biztosítások díja pár év alatt a felére-harmadára esett vissza. Az év végi kampány időszakban ugyanis az ár volt az egyik legfontosabb tényező, alacsony díjakkal pedig könnyű volt ügyfeleket fogni a magyar piacon. Legalábbis eddig.
Azzal, hogy a szerződések fordulója most már nem az év vége, hanem a 2010. január 1-je után vásárolt járműveknél maga a vásárlás időpontja, a szerződések időbeni eloszlása egyre egyenletesebb lesz. Nagyjából 4-5 év múlva már nem lesz kampányidőszak, mint eddig - vélhetően ez a kiélezett árversenyt is tompíthatja. Ennek jelei már most látszódnak, sok évközi váltó ugyanis kampány nélkül nem veszi a fáradságot, hogy összehasonlítsa a díjakat, egyszerűen csak hosszabbít. Ezek az autótulajdonosok most még - éves szinten - komolyabb összegektől is eleshetnek így.
Megjósolhatatlan, melyik szereplő ugrik ki
Kaszab Attila, a a K&H Biztosító nem-élet üzletág vezetője szerint egyelőre nem valószínű az árak további csökkenése, stagnálást várnak a következő évekre, majd 2014-től pedig növekedést. Kaszab szerint ugyanakkor a versenytársak viselkedése megjósolhatatlan, ez pedig nagy hatással van az árképzésre.
A dömpingdíj csak a píruszi győzelmet eredményezhet
Hasonlóan vélekedik Ilics László is, a a Generali-Providencia Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki megkeresésünkre elmondta, a legutóbbi kampányban néhány biztosító olyan díjakkal állt elő, ami megkérdőjelezi számukra a kötelező biztosítás hosszú távú fenntarthatóságát. Az eddigi tapasztalatok szerint egy - egy biztosító két évig tudta tartani dömpingdíjait, majd tetemes veszteségek után stratégiájának felülvizsgálatára kényszerült, vagy csődbe is ment. Persze a gyors üzletszerzésre mindig akadnak újabb jelentkezők - tette hozzá Ilics, aki szerint 2012 még az enyhe díjcsökkenésről fog szólni, de egy rövidebb konszolidáció után nagyjából két év múlva a díjak már akár emelkedhetnek is.
Papp Lászlóné, az Aegon Magyarország gépjármű üzletágának igazgatója szerint lesznek, akik díjemelkedéssel szembesülhetnek idén. Azt feltételezzük - válaszolta felvetésünkre az üzletági vezető -, hogy az idén már nagyjából megáll, nem számítunk további jelentős díjcsökkenésre, sőt esetlegesen néhány szegmensben akár minimális emelkedés is elképzelhető, de a korábbi évek díjcsökkenésének lesznek még áthúzódó hatásai, amelyek 2012. évben még érezhetőek lesznek.
Paradox módon a válság segítette a szektort
Kaszab Attila szerint az átlagdíjak csökkentését az is lehetővé tette az elmúlt években, hogy a közlekedési szabályok szigorodtak, ezáltal a baleseti statisztikák is javultak. Paradox módon a válság is támogatta az üzletágat, hiszen a magas üzemanyagárak miatt az ügyfelek kevesebbszer ülnek autóba, tovább javítva a kár-statisztikákat. Mindazonáltal ez utóbbi további javulására a jövőben már nem lehet számítani. Más piacokkal összevetve a magyar kgfb-díjak ma már szélsőségesen alacsonynak tekinthetők.
Az ár nemcsak a válság miatt fontos kérdés. A belső fogyasztás csökkent, ezzel párhuzamosan üzemanyagból is kevesebbet vettünk, annak ára ráadásul két éve folyamatosan újabb rekordokat dönt. Az online alkuszok megjelenésével az árak gyorsan, egyszerűen és könnyedén összehasonlíthatóak lettek. A transzparencia miatt az ár fontos tényező lett, kiinduló pont a biztosítási termékek összehasonlításánál. Kaszab szerint a következő években viszont a szolgáltatások transzparenciája kerülhet terítékre.
A Generalinál úgy látják, a magas üzemanyag árak feltehetően visszafogják a gépjármű használatot, azonban a hatás a kötelező biztosítás díjszükségletével nem egyenesen arányos, hiszen a kgfb-árazásába a biztosítóknak még számos egyéb tételt be kell építenie. Ilyen tételnek számítanak - ahogy arról korábban már írtunk - például a balesetek is.
A biztosító is fizet
Ilics László kifejtette, a gépjármű biztosítás díjának számos egyéb kár- illetve költségelemet kell fedeznie. Ilyenek többek között az OEP és ONYF által a személyi sérüléses balesetek fedezetére felszámított átalánydíjak, a központi kötvény nyilvántartásért és a központi kártörténeti nyilvántartásért fizetendő adminisztrációs díjak, a Kártalanítási Alapba fizetendő összegek, a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számlára fizetendő összegek, és a biztosító általános költségei.
Kérdésünkre válaszolva az Aegonnál elmondták, ebben az évben már nem érezhető a baleseti statisztikák javulása, így vélhetően a káresemények számában már a 400 forint körüli benzinár hatása minimális csökkenést eredményezhet, amit viszont ellensúlyoz az alkatrészárak és munkadíjak emelkedése.
Sőt, Papp Lászlóné szerint a 2011. évi új kötésű kgfb-díjak (kárszükségletek és a valósan felmerülő költségek alapján) megközelítőleg 15-20%-al kisebbek, mint amelyet egy normál működésű versenypiac eredményezne. Nem kérdés tehát, hogy az díjszint irreálisnak mondható-e. Az Aegon üzletági vezetője szerint az sem kérdés ma már, hogy csak az ügyfél akvizíciós cél az, amely a kgfb-üzletág szerzési céljait fenntartja. Ugyanakkor lapunknak több biztosító vezetője megerősítette, hogy a kgfb-hez kapcsolt egyéb biztosítások nem arattak nagy sikert Magyarországon, a keresztértékesítés csődöt mondott - miközben 200 ezer szerződött kötelezős ügyfél alatt lehetetlen nyereségesen üzemeltetni ezt az üzletágat.
Baleset lehet a vége: borul a papírforma?
Nem mondhatni tehát, hogy ez a biztosítási üzletág kihívások nélkül marad az elkövetkező években. Sőt, ha a kormány valóra váltja terveit, akkor borulhat a piaci papírforma is. Egyes alkuszok számítása szerint a "baleseti adó" néven emlegetett sarc akár negyedével is emelheti a kgfb-díjak szintjét. És ebben az esetben az NGM az egészségügyi kassza hiányának csak mintegy felét tudná kipótolni ebből a tételből.
A szektor évente közel 4 milliárd forintot fizet a társadalombiztosításnak és az ONYF-nek a sürgősségi ellátások díjaként, illetve a tartós betegségek, rehabilitációs kezelések költségek miatt. A baleseti adó - melyre európai példa nincs - ráadásul növelheti a bankadó alapját képező korrigált díjbevételt is, vagyis másodkörben is többletkiadást generál a piaci szereplőknek. A Matolcsy György által korábban bejelentet adónemről azonban egyelőre semmit nem tudni, csak annyi bizonyos, hogy az emiatt növekvő díjtételeket az állam nyeli majd le.
Forrás: Privátbankár