2010.05.12
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a JÉ-II/I-330/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a JÉ-II/I-330/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2009. október 30-án meghirdetett 2010. évi díjtarifájában nem szereplő kedvezmények megjelentetése miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
1.Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. november 11-ei számában megjelentetett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifájának „Kármentességi kedvezmény I.,” „Kármentességi Kedvezmény II.” elnevezésű díjképző elvekkel (alapdíj-korrekciós tényezőkkel) való kiegészítésének alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót a Felügyelet JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata 2. pontjában foglalt kötelezés végrehajtására, miszerint a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-ai számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2009. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján a Felügyelet a 2009. november 5-én kelt, JÉ-II/IB-311/2009. számú határozatában kötelezte a Biztosítót, hogy egyrészt az „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalan szüntesse meg, másrészt díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg.
A Biztosító a határozati kötelezés teljesítéseként a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. november 11-ei számában – „az UNION Biztosító 2010. évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjai” címmel – megjelentetett hirdetmény szerint a Biztosító a Felügyelet JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata alapján a 2009. október 30-án közzétett díjtarifában a „Szorzók-személygépkocsi-önrész” törlésre kerül és helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Kármentességi kedvezmény I.
A szerződő 20% kármentességi kedvezményre jogosult személygépjárműre kötött, határozatlan tartamú, 2009.12.31-ét követő kockázatviselés kezdetű KGFB díjából, ha 2007. január 1. óta folyamatosan – összesen legfeljebb 180 nap megszakítással – személygépkocsira vonatkozó felelősségbiztosítással rendelkezett, és 2007. január 1. és az ajánlat aláírásának időpontja közötti időszakban a KGFB szerződőjeként nem okozott kárt, és a kártörténeti igazolás vagy az előzménybiztosítás kártörténeti adatai alapján a 2010. évre megállapított bonus-malus besorolása nem malus osztályú, és a kártörténeti igazoláson nem szerepel káresemény. Ha a szerződés alapján a biztosítási időszakban kárkifizetés történik, akkor a kármentességi kedvezmény a következő biztosítási időszakban megszűnik.
Kármentességi kedvezmény II.
A szerződő 30% kármentességi kedvezményre jogosult személygépjárműre kötött, határozatlan tartamú, 2009.12.31-ét követő kockázatviselés kezdetű KGFB díjából, ha 2002. január 1. óta folyamatosan – összesen legfeljebb 180 nap megszakítással – személygépkocsira vonatkozó felelősségbiztosítással rendelkezett, és 2002. január 1. és az ajánlat aláírásának időpontja közötti időszakban a KGFB szerződőjeként nem okozott kárt, és a kártörténeti igazolás vagy az előzménybiztosítás kártörténeti adatai alapján a 2010. évre megállapított bonus-malus besorolása nem malus osztályú, és a kártörténeti igazoláson nem szerepel káresemény. Ha a szerződés alapján a biztosítási időszakban kárkifizetés történik, akkor a kármentességi kedvezmény a következő biztosítási időszakban megszűnik.”
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. §(1)-(3) bekezdése alapján a biztosító következő évi díjait a Rendelet 2. számú mellékletben foglalt gépjármű kategóriánként, és a Rendelet 3. számú mellékletben meghatározott bonus-malus osztályonkénti besorolással állapítja meg. A biztosító díjszabásában az egyes kategóriákon belül, illetve bonus-malus osztályokban a meghirdetett díjtarifája szerint megállapított egyedi díjakat alkalmaz. A biztosító a meghirdetett díjait év közben nem változtathatja meg. A biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító 2010. november 11-ei hirdetménye a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat 2. pontjában foglalt kötelezésnek nem tesz eleget, mivel az nem a 2009. október 30-án megjelentetett díjtarifa önrész nélkül közzétett változata. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy – az ún. „Kármentességi kedvezmény I.” és „Kármentességi kedvezmény II.” elnevezésű díjképző elvek november 11-ei bevezetésével, a Rendelet 18.§-ában foglalt azon szabály sérelmén keresztül, miszerint a Biztosító a következő évi díjtarifáját két országos napilapban október 30-ig köteles közzétenni – sérültek a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac szereplőinek, de különösen a 2010. évre kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységet művelő biztosítót a 2010. október 30-án közzétett díjtarifák alapján – vagy a közzétett díjtarifákat alkalmazó biztosításközvetítői csatornán (kalkulátorokon) keresztül – már választó (más biztosító részére már ajánlatot tett vagy más biztosítóval már szerződést kötött) üzembentartók érdekei, tekintettel arra, hogy nekik a november 11-én bevezetett kedvezményeket – és ebből kifolyólag a biztosító számukra esetleg kedvezőbbé váló díjszintjét – a biztosító kiválasztása során figyelembe venni nem volt lehetőségük.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet.
A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján a Felügyelet – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy egyrészt a 2010. október 30-ai díjhirdetést követően bevezetett kedvezmények alkalmazása az október 30-án meghirdetett díjtarifát alkalmazó, így jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja, másrészt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt, különösen azon árérzékeny üzembentartók érdeksérelméhez vezethet, akik/amelyek a 2010. november 11-éig – a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac tényleges (teljes) kínálata ismeretének hiányában – már olyan biztosítót választottak, amely biztosító részükre kínált díjszintjénél a Biztosító díjszintje (a november 11-ei kiegészítés folytán) kedvezőbbé válik, a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót az újonnan bevezetett kedvezmények megszüntetésére, illetve a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat 2. pontjában foglaltak végrehajtására kötelezte. Bírság kiszabását – figyelemmel a Biztosítónak az eljárás során a Felügyelettel szemben tanúsított együttműködésére, illetőleg a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat végrehajtása érdekében tett intézkedései során tanúsított jóhiszemű magatartására – jelen határozatában a Felügyeleti Tanács mellőzte.
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 11.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s. k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
További növekedés a gépjárműpiacon
2016 január 07.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
A gépjárműimportőrök az idén lassuló, de stabil piaci növekedésre számítanak - mondta Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) ügyvezető elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
Elmondta, úgy látják, hogy az idén folytatódnak a flottacserék, egyre inkább visszatérnek a magánvásárlók, és a piaci bővülést vetíti előre az is, hogy az ezer főre vetített járműsűrűség, illetve regisztráció alacsonyabb Magyarországon az uniós átlagnál.
Számításuk szerint az idén a személygépjárművek behozatala 4 százalékkal, a nagy haszongépjárműveké 3 százalékkal, a motoroké 5 százalékkal, a buszoké 10 százalékkal növekedhet az előző évihez képest, a tehergépjárművek importja változatlan maradhat.
Dér Péter, az egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy a 3,5 tonna feletti nagy haszongépjárművek, illetve a buszok behozatala tavaly közelítette a válság előtti szintet. Tavaly 5706 új 3,5 tonna feletti haszongépjárművet hoztak be az országba, ennek 92,24 százalék 16 tonna feletti volt. Kifejtette, az idén a piac stabilitására számítanak, és továbbra is a 16 tonna feletti haszongépjárművek dominálnak majd. A fizetési konstrukciókban egyre inkább terjed az eximbankos megoldás, ugyanakkor a gépjárművezetői hiány akadálya lehet a cégek járműbeszerzésének - tette hozzá.
Dér Péter kitért arra, hogy tavaly 546 új autóbuszt hoztak be, szemben a 2014. évi 467-tel. Az autóbusz-piac növekedését vetíti előre, hogy 2016 december 31-én lejár a Volán-társaságok közszolgáltatási szerződése, és a tenderezés a járműállomány alakulására kedvezően hathat. A Volán-társaságok autóbuszainak átlagéletkora 12 év, a BKK-nál ez 18-20 év között van - mondta.
Ihász János, az egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy 2015-ben 2089 új motort értékesítettek, 14 százalékkal többet mint a megelőző évben, és még mindig jelentős arányt képvisel a használt motorok behozatala, amely tavaly 6161 volt.
Az egyesület szeretné elérni, hogy a 125 köbcentis motorok jogosítványszerzését tovább könnyítsék, ezt a baleseti statisztikák alakulása is alátámasztaná, a motorok regisztrációs adóját mérsékeljék, mert jelenleg több, mint a személyautóké, és továbbra is szükségesnek tartják az 50 köbcentis motorok nyilvántartásának bevezetését, amelyre megoldás lehetne a biztosítók által kibocsátott rendszámtábla - mutatott rá Ihász János.
Erdélyi Péter elmondta, hogy a személyautók és kis haszonjárművek importjának piaca bővült az elmúlt évben 187 ezer személygépkocsit hoztak be Magyarországra, ebből 77 ezer volt új, és ez megegyezik az 1999-es szinttel. A kis haszongépjárművek behozatala 2015-ben 17 500 volt, szemben a 2014. 16 ezerrel.
Az elnök úgy vélte, fiatalabb és modernebb használt személyautókat kellene importálni, hiszen az autók átlagéletkora most 12 év.
Erdélyi Péter az egyesület munkájával kapcsolatban kiemelte, az autós nagykoalícióval közösen továbbra is azon dolgoznak, hogy tisztuljon az ágazat, a jogszabályok a legális kereskedők érdekében szülessenek.
Az egyesület elnöke úgy értékelte, hogy 2015-ben az érdekképviseleti munkában előbbre léptek, szorgalmazásukra jelentősen csökkent az adminisztráció a termékdíj átalány bevezetésével, eltörölték a teherautóknál az átírási illetéket, előnyösebb lett a környezetkímélő autók üzemeltetése, bevezették a zöldrendszámot.
Továbbra is szorgalmazzák a kilowatt-adó alakulásában a járművek életkorának figyelembe vételét, a kilométer-óra nyilvánítatásának gyakoribb hivatalos rögzítését, a minősített szervizek nagyobb térnyerését, az autóalkatrészek beépítésének szigorítását, illetve szeretnék elérni, hogy a megsemmisítésre leadott autók után kupon járjon, és ezt számítsák be az új autók vásárlásánál - ismertette Erdélyi Péter.
(Forrás:MTI)
MABISZ-elnök: eljött a trendforduló a biztosítási szektorban
2015 december 31.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Vállalkozói biztosítás
Eljött a trendforduló a biztosítási piacon Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke szerint, az idén a biztosítóknak már nemcsak a díjbevételük, de a szerződésszámuk is növekszik.
A változás persze még nem jelentős - az életbiztosítási szerződések száma szeptember végén 20 ezerrel, a nem életbiztosítási kötvényeké mindössze 5 ezerrel múlta felül az egy évvel ezelőtti számot -, de sokáig a pozitív irány is hiánycikk volt a piacon, fogalmazott az elnök.
A díjbevétel 2 százalékos bővülésének - amellyel a szektor idén már közelítheti a 900 milliárd forintot - felét, 17 milliárd forintot a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) piac növekedése adja. A nulla körüli infláció mellett a 2 százalékos bővülés már "szép reál-díjbevétel növekedést jelent" - tette hozzá a MABISZ elnöke.
A folyamatos díjas életbiztosítások az első három negyedévben több mint 4 százalékkal bővülve átlépték idén a 200 milliárdos határt. Ebben az ágazatban egyre inkább a biztosítások biztosítási eleme is érvényesül, szemben a befektetési elemmel, amely elsősorban az egyszeri díjas, hagyományos és befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokat jellemzi. A másik újdonság, hogy az adókedvezmények hatására számottevően bővülnek a nyugdíjbiztosítások is - mondta az elnök, aki reméli, hogy ezek lesznek a következő évek sikertermékei.
A nem életbiztosítási ágazatban értelemszerűen a kgfb viszi a prímet, az itteni közel 13 százalékos díjemelkedés szükségszerű volt - fogalmazott Pandurics Anett.
Hangsúlyozta: az elmúlt években hatalmas verseny alakult ki ezen a piacon, amely elérte a "tökéletesen versengő" piac közgazdasági ideálját. Így azonban az üzleten már egyetlen biztosító sem keresett, az árak pedig soha nem látott - és európai összehasonlításban is rekord alacsony - szintre süllyedtek. Miután az alkatrészek drágultak, és még ezt is meghaladó mértékben nőtt a személyi sérülések után fizetendő kártérítések összege, a biztosítók terhei jelentősen megemelkedtek. A növekedésben szerepet játszott még az is, hogy a gazdasági válságot követően és az üzemanyag-költségek csökkenése miatt egyre többen szálltak vissza az autóikba, ami növeli a kárgyakoriságot - tette hozzá.
Aligha lehet véletlen, hogy idén a felügyelet is jelezte: a kgfb-üzletágban tapasztalható díjbevételhiány már rendszerszintű kockázatokat rejthet. Összehasonlításul: Szlovákiában a mostani magyar árszint négyszerese átlagosan a kgfb díja, de még Szerbiában is a magyar árak duplájáért szerződhetnek az autósok - mondta Pandurics Anett.
A nem életbiztosítások egyéb területein a válság utáni oldódás jeleit lehet felfedezni - vélte az elnök. Egyre több vállalkozás kerül jobb üzleti helyzetbe és dönt a biztosítás megkötése mellett. A lakosságnál viszont az áttörésre még várni kell. Nagy várakozással tekintenek a biztosítók az új, lakásépítést támogató kormányzati elképzelések elé, hiszen a növekvő beruházási kedv a biztosítás iránti igényt is növeli majd. Hasonlóan kedvező lehet a gépjármű-kereskedelem várt fellendülése, hiszen az új járműveket sokkal gyakrabban biztosítják a vevők a saját hibás balesetek ellen. Az elmúlt években lényegében csak a flottaszolgáltatásokhoz tudtak új cascót kötni a biztosítók - emelte ki az elnök.
A lakásbiztosításokkal kapcsolatban a MABISZ elnöke problémaként említette, hogy a biztosítók által a szerződésekbe épített díjkövetés nem minden esetben tud a lakásokban, az ingóságokban bekövetkező komolyabb változásokkal lépést tartani és ez alulbiztosítottságot eredményez. Csak kár esetén derül ki, hogy a tárgyankénti limitérték nem fedezi például a közelmúltban megvásárolt televízió árát.
A szakember ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy mindenki számára fontos az ügyfelek tájékoztatásának növelése. "Így lehet egyenrangú az ügyfél és a biztosító mint szolgáltató partner" - fogalmazott az elnök, aki szerint az "etikus biztosító koncepció" bevezetése és megfelelő implementálása is sikeresebb lehet, ha az ügyfelek ismeretei magasabb szinten állnak; folyamatos és közös feladat a biztosítással kapcsolatos információk terjesztése.
A biztosítási piac idei legnagyobb kihívásának az elnök az Astra-csőd megfelelő kezelését nevezte. A biztosítói közösség az egyetlen lehetséges módot választotta, amikor a vétlen harmadik személy - a károsult - gyors kártalanítása érdekében a MABISZ az általa kezelt Kártalanítási Számlán keresztül fizet a bajbajutottaknak addig, ameddig a romániai helyzet tisztázódik. Ebben az MNB a kezdetektől fogva kiváló partnere volt a biztosítóknak, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva kerestük a megoldást - mondta Pandurics Anett.
Szerző: MTI
(vg.hu)
Pénzügyi kérdések többségében a nők döntenek?
2015 december 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás
Megdőlni látszik a sztereotípia, amely szerint a pénzügyi döntéseket a férfiak hozzák; a Genertel felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezett nők közel 80 százaléka felelős a biztosításokért, azaz ők döntenek arról, hogy milyen biztosítást kössön a család. A biztosításokról való döntéshozatal leginkább a 40 év felettiekre jellemző, lakóhely szerint pedig inkább a vidéki nőkre.
A Genertel Biztosító Zrt. 500 nőt kérdezett meg a legutóbbi felmérése alkalmával. Arra voltunk kíváncsiak, vajon ki hozza meg a döntést a családban biztosítási kérdéseket illetően. A felmérés meglepő eredményeket hozott: a megkérdezett nők 77 százaléka válaszolta azt, hogy ő dönt, és csak 23%-uk mondta azt, hogy nem folyik bele az ilyen jellegű pénzügyi kérdésekbe, inkább ráhagyja a férfira.
Megvizsgálták azt is; milyen mértékű a női nem aktivitása az egyes biztosítási típusokon belül és az derült ki, hogy elég jelentős különbségek vannak: lakásbiztosítás esetén szinte mindig a nő dönt, ezzel szemben a másik véglet a nyugdíjbiztosítás, ahol viszont csak a nők kevesebb, mint 25 százaléka mondja ki a végső szót.
Ha korosztály szerint nézzük meg azokat a nőket, akik biztosításról döntenek, akkor jól látszik a felmérésből, hogy döntően –85%--, 40 feletti nőkről van szó; azon belül is nagyobb számban az 50. életkorukat betöltöttekről: a döntést hozók 21 %-a 40-és 50, míg 64%-a 50 év feletti. A fiatalok -30-40 év közötti korosztály – alig 15%-a válaszolta azt, hogy ő az „illetékes”, ha biztosításról van szó.
Talán a legmeglepőbb hozadéka a felmérésnek az, hogy a várthoz képest nem a fővárosi nők a „határozottabbak”, sokkal inkább a Budapesten kívüliek. Lakóhely szerinti bontásban ugyanis az derült ki a Genertel felméréséből, hogy a biztosításokról döntést hozó nők alig 36 százaléka budapesti, a többi, 64%, vidéken él.
A Genertel három, a Társaság által is nyújtott biztosításnál arra is rákérdezett, hogyan hozzák meg a nők a döntéseiket, milyen tényezőket vesznek figyelembe.
Lakásbiztosítás esetén a nők 70 százaléka az árat, illetve a kedvezményeket említette elsődleges szempontnak, amikor biztosítót választ, csak kis részüknek fontos, ha megbízható ismerősöknek már voltak jó tapasztalatai egy adott biztosítóval, míg a hirdetések alig játszanak szerepet a választásnál.
Cascónál is hasonló a helyzet, itt a válaszadó nők döntő többségénél; - közel 90 százalék - fontos szerepet játszik az ár a döntés meghozatalnál: ezen belül 30% mondta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy-egy casco biztosítás mellett, azaz a legolcsóbbat választja, 59%- pedig ott köti meg biztosítását, ahol már meglévő egyéb biztosításai révén kedvezményt kap az árból. A nők csupán 12 százaléka vesz figyelembe egyéb szempontot, mint például a a biztosító ismertségét, a „brandet”, amikor döntést hoz.
Utasbiztosításnál sem volt túl sok meglepetés; a női válaszadók közel 35%-a leginkább az árak összehasonlítása alapján dönt. Ugyanakkor, nem feltétlenül a legolcsóbb csomagot választják az ár alapján döntők, 40% ugyanis a közép árkategória mellett teszi le voksát; ezt a csomagot „biztonságosabbnak” tartják az alsó-kategóriához képest. 27% a kiegészítők alapján dönt, és csak kevesen – 25%- vesznek figyelembe olyan szempontokat, mint a biztosító ismertsége vagy mások ajánlásait (14%).
Forrás: OrientPress Hírügynökség (OPH)
James Bond milliárdos kárt okozott
2015 december 17.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás
Novemberben a legszenzációsabb filmesemény a 007 Spectre – A Fantom visszatér című film premierje volt, melyben a 007-es ügynök újra akcióba lépett. Az Allianz szakértői megvizsgálták James Bond milyen károkat okozott a filmben, ezt követően áttekintették, hogy a Military Intelligence Section 6 (MI6) ügynökeinek milyen biztosításokat érdemes kötniük a hétköznapjaikra.
A 007-es filmek rendezői eddig egyetlen epizódban sem aprózták el a látványos akció jeleneteket, ezért biztosak lehettünk abban, hogy most is elmaradhatatlan kellékei lesznek a hatalmas robbanások, az autós kaszkadőr jelenetek, valamint a rengeteg személyi sérüléssel járó baleset.
A különleges ügynök külföldi utazásai során több mint 70 millió forint értékű kárt okoz a különböző ingatlanokban. Habár a filmben megjelenő vadonatúj Fiat 500-asban a 007-es ügynök nem tett 500 ezer forintnál nagyobb értékű kárt, a többi felelősségbiztosítás terhére elkönyvelhető kártérítési limitet bőven meghaladták a becsült kártérítési összegek. A számos légi járműben, terepjáróban, valamint az Aston Martinnal okozott károk összesen több mint 4,5 milliárd forintnyi kárösszeget is jelenthetnének, ha a valóságban felbecsülnénk őket. „A károk jelentős részét a biztosító nem is fedezhetné a valóságban az érvényes kgfb törvény alapján, ugyanis káreseményenként a személyi sérüléssel járó károkra a kártérítési limit 1,6 milliárd forint, a dologi károk fedezetére pedig 500 millió forint” – mondta dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója.
Az Allianz szakértői azt javasolnák egy MI6 ügynöknek, vagy a filmben szereplő titkosszolgálati munkatársnak, hogy a kgfb-n kívül mindenképpen rendelkezzen az alábbi biztosítási fedezetekkel:
- Általános utasbiztosítás
James Bond rengeteget utazik, egy héten belül akár többször is. Fontos, hogy az utasbiztosítást olyan elemekkel is kiegészítsük, ami nemcsak véd bennünket, de megkönnyíti a mindennapi ügyintézést is. A külföldön ellopott mobiltelefon jogtalan használatából eredő költségek fedezésére az utazási assistance biztosítás a legalkalmasabb. Ha véletlenül (vagy akció közben) elhagyná egy ügynök az okostelefonját, akkor az érzékeny tartalmú üzenetek, fotók és információk már nem biztos, hogy visszanyerhetőek a szolgáltatónál, de az ebből fakadó anyagi veszteség térítését kérheti a biztosítótól.
- Jogsegély Assistance
James Bonddal – akinek külföld a műveleti területe – gyakorta megesik, hogy külföldön szenved el vagy okoz balesetet. Számára kellemetlen lehet a rendőrségi egyeztetés olyan idegen nyelven, amit nem beszél. Érdemes tehát a jogsegély biztosításokat is megtekinteni, mert akár már egy csomag rágógumi áráért is segítséget nyújt a biztosító, akár az ügyvédi közreműködésben, vagy az eljárási és szakértői költségek kifizetésében.
- Légi jármű biztosítás
A repülőgépek biztosítása mind a tulajdonosnak és az üzemeltetőnek is fontos, hiszen – ahogy ezt a filmben is láthattuk – egy balesetnek mindig komoly anyagi következményei lehetnek. A légi jármű biztosítások között található a géptest biztosítás, amely csak a repülőgép géptestében keletkezett károkra terjed ki, a balesetbiztosítás a légi jármű utasainak kárát is fedezheti, illetve a légiközlekedési tevékenységet folytatók részére is rendelkezésre áll felelősségbiztosítás, ami harmadik személynek okozott károk fedezetére vonatkozik.
- Egészségbiztosítási megoldások
A 007-es ügynök nemcsak másokra, de önmagára nézve is egészségi kockázatokat rejtő tevékenységeket folytathat. Az emberi életpálya kezdeti szakaszában elsősorban a baleseti kockázatok jelentenek kiemelt veszélyforrást, de a kor előrehaladtával egyre intenzívebben megjelennek a betegségi kockázatok is. Egy kevésbé súlyos, de elhúzódó betegség esetén fel kell készülni a kórházi tartózkodással összefüggő megnövekedett kiadásokra és átmeneti bevételcsökkenéssel is számolni kell a munkából való kiesés miatt, egy komolyabb betegség esetén a fentieken túl arra is gondolni kell, hogy nagymértékben megváltozik az ember élete, ami jelentős és azonnali pénzügyi nehézségeket okoz.
- Nem árt, ha felkészülünk a váratlanra is
A filmben számos olyan káreset történik, amelyre a szerződési feltételek szerint a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki, illetve a balesetek többségénél nincs kizárólagos felelős, hanem több vétkes fél együttes károkozásáról beszélhetünk, ezek bonyolíthatják a kárrendezés folyamatát. A felelősségbiztosítás esetében, ha kiderül, hogy szándékos vagy súlyos gondatlan magatartásnak a következménye a károkozás, ez a biztosítót nem feltétlenül mentesíti a kifizetéstől, s a biztosító a törvényi feltételek alapján felszólíthatja a károkozót, hogy térítse meg a károsult számára kifizetett kártérítési összeget. Így érdemes az MI6 kötelékében ezekre az esetekre is valamennyi plusz tartalékkal rendelkezni, ha szupertitkos küldetésre indulunk.
Forrás: brandtrend.hu
Időben fékezzünk, vagy hajtsunk a vadnak!
2015 december 07.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Időben fékezzünk, vagy hajtsunk a vadnak, ha a kocsink elé téved az úton - tanácsolja a szakértő. Kártérítésre csak ritkán számíthatunk. Bár tervezték, a kötelező biztosítás egyelőre nem terjed ki vadkárra.
Súlyos sérüléseket szenvedett egy autó utasa november 28-án a 43-as főúton, amikor a másik irányból érkező kocsi sofőrje egy útra szaladó vaddisznót kikerülve összeütközött velük.
– Főleg télen kell számítani errefelé hasonló esetekre, amikor a vadak nem találnak könnyen élelmet, és ezért gyakran átmennek a közutakon – magyarázta Jakab Csaba. A szegedi autósoktató, aki hobbiként vadászik is, azt javasolja, csak annyira hajtsunk gyorsan, hogy egy vad váratlan felbukkanásakor időben meg tudjunk állni. Satufék és elrántott kormány helyett erőteljes és folyamatos fékezéssel álljunk meg, vagy hajtsunk az állatnak! – Még mindig jobb elütni egy vaddisznót vagy őzet, mint nekimenni egy másik autósnak vagy az árokba hajtani – hangsúlyozta. Sokat elárul a környező megyékben élők vezetési szokásairól, hogy az őzgázolások kétharmada az Alföldön történik, és nem hegyvidéken – jegyezte meg az autósoktató, aki szerint sokkal tudatosabban kell a volán mögött ülőknek készülniük az útra szaladó vadakra, főleg ha ezt KRESZ-tábla is jelzi.
Egy vad miatt bekövetkezett balesetnél az autós és a vadgazdálkodó társaság a felróhatóság mértéke szerint osztozik a kárban. Ha egy vadászatnál például az út felé hajtják az állatokat, a vadásztársaság felelős lehet egy bekövetkező balesetért. Ha viszont kint van a vadveszélyre figyelmeztető KRESZ-tábla, és mégis baleset történik, általában mindkét fél maga vállalja és téríti meg a saját kárát – erősítette meg információnkat több forrásunk is. Ugyan a korábbi tervek szerint Nyugat-Európához hasonlóan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kiterjesztették volna vadkárra is, az elfogadott és januártól hatályos új vadászati törvénybe végül mégsem került bele ez a módosítás. Aki tehát kártérítést szeretne kapni egy ilyen baleset után, annak továbbra is ajánlott cascót, illetve más kiegészítő biztosítást kötnie – tudtuk meg Komoly Tamástól, az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének titkárától.
Mit kell tenni, ha vaddal ütközünk?
1. Értesítsük a rendőrséget. A hatóság megkeresi az illetékes vadásztársaságot és rögzíti a baleset körülményeit, illetve a keletkezett károkat.
2. Készítsünk fotókat – akár telefonnal – a helyszínről, a vadról és a megsérült kocsiról. Ez hasznos lehet egy kártérítési pernél.
3. 30 napunk van, hogy jelezzük az esetleges kártérítési igényünket a vadásztársaságnak a jelenlegi szabályozás szerint.
4. Soha ne vigyük el az elpusztult vadat a helyszínről, az ugyanis az állam, illetve a vadgazdálkodó tulajdona, így lopásnak számít.
Forrás: Délmagyar
Kilendülhet az Astra-károsultak ügye a holtpontról
2015 december 04.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Jóváhagyta a bukaresti törvényszék a román Astra biztosító elleni csődeljárást csütörtökön, amelyet az összevont pénzügyi felügyelet (ASF) kezdeményezett. A törvényszéki döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújthatnak még be a tulajdonosok, de a fellebbezés nem halasztó hatályú.
Az Astrát augusztus végén nyilvánította fizetésképtelenné az ASF, megvonva működési engedélyét arra hivatkozva, hogy a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. Azóta az Astra 1,8 millió romániai ügyfele közül csaknem 60 ezer fordult kártérítési kérelemmel az állami garanciaalaphoz, a kárigényük – a Hotnews.ro portál szerint – mintegy 650 millió lejre rúg.
Az Agerpres hírügynökség úgy tudja, ugyancsak a román garanciaalap vette át az Asra 191 ezer magyarországi biztosítási kötvényét és a magyarországi ügyfelek által benyújtott 4800 kártérítési igény rendezését. A biztosító németországi fiókjától 6100 kötvényt és 200 kárigényt, a szlovákiai fióktól pedig 23 ezer biztosítást és 640 kárigényt vett át a román garancialap.
Az Astra romániai károsultjai azt remélik, hogy a törvényszék csütörtöki döntése nyomán ügyük kilendül a holtpontról és a garanciaalap megkezdi a kifizetéseket.
A működési engedély megvonásakor az ASF elnöke sietett megnyugtatni az érintetteket, hogy a jelenleg egy milliárd lejjel rendelkező garancialapban elegendő fedezet van arra, hogy a 700 millió lejre becsült kárterítési kötelezettséget átvállalja a csődbement Astrától.
Romániában a kártérítések felső határa 100 ezer euró (31 millió forint) mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében.
Az akkor még piacvezető Astra élére tavaly februárban rendelt ki felügyeleti biztost az ASF, amely 490 millió lejes tőkeemelést rendelt el. A részvényesek csak 70 millió lejes tőkeemelést hajtottak végre. A felügyeleti biztos kirendelésekor az Astra portfóliója 800 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból és 2 millió 150 ezer lakásbiztosításból állt.
Az Astra csődje nyomán 20 és 200 százalék közötti mértékben drágultak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások Romániában.
Forrás: Biztosítási Szemle
Figyelem! Kedd éjfélig válthat kötelezőt
2015 november 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Akiknek az év végével jár le a kötelező gépjármű felelősségbiztosításuk (kgfb-jük) azoknak a meglévő biztosítójuknál legkésőbb december elsején éjfélig kell felmondaniuk azt, a nagy alkusz cégek kedden legkésőbb 14 óráig fogadják el a felmondást – közölték a társaságok az MTI-vel.
A szerződésüket felmondóknak tudniuk kell azt, hogy az új biztosítóval az év utolsó napjáig is megköthetik a szerződést. Akik alkuszon keresztül intézik a kgfb-váltást, azoknak a felmondással egy időben az új szerződést is megkötik a közvetítő társaságok.
A biztositás.hu ügyvezető igazgatója, Rácz István az MTI-nek elmondta, hogy kedden 12 óráig fogadnak el felmondást.
A netrisk.hu délután 2 óráig is elfogadja a felmondást, de csak akkor, ha az ügyfél korábban adott már ennek a cégnek alkuszi megbízást – mondta Sebestyén László vezérigazgató.
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. is délután 2 óráig fogadja el a megbízást, de arra kéri az ügyfeleit, hogy azért maguk is küldjenek egy elektronikus levelet a meglévő biztosítójuknak arról, hogy felmondják a köztük lévő szerződést. Erről Németh Péter, a CLB kommunikációs és értékesítési igazgatója tájékoztatta az MTI-t.
Tavaly az év végi kgfb-kampányban 300 ezer autós váltott biztosítót. Idén ettől kevesebben lesznek, a biztositás.hu becslése alapján 280 ezren, a netrisk.hu 200-220 ezer, míg a CLB 200-250 ezer váltóval kalkulál.
Új elem az idei kampányban, hogy az autósok – látva azt, hogy minden biztosító díjat emelt – akár a 2-3 ezer forintos díjemelést is elfogadták, és nem kerestek olcsóbb biztosítót.
Felfüggesztett Köbe
2015 november 16.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Általános
Nem köthet kötelező biztosításokat a Köbe, miután a jegybank felfügesztette az egyesület termékértékesítését.
Felfüggesztette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Köbe Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) termékértékesítését. A biztosító az intézkedés visszavonásáig nem köthet új szerződést, leszámítja a díjnemfizetés kapcsán megszűnt szerződések visszakötését.
A biztosítónál lévő szerződések továbbra is érvényesek maradnak, és azok a szerződések is életbe lépnek, amelyeket az elmúlt napokban a jegybanki intézkedés előtt beküldött ajánlatok alapján kötöttek. A többi köbés biztosítást nem érinti a korlátozás, csak új kgfb-t nem értékesíthet a biztosító. A köbés autósok által okozott károkért ugyanakkor helyt kell állnia.
Az intézkedésekre a biztosító nem kellően megalapozott díjpolitikája, a megengedhetőnél lényegesen nagyobb befektetési kockázata és kedvezőtlen tartalékhelyzete miatt került sor – közölte a jegybank. Az MNB korlátozta azt is, milyen eszközökbe fektethet a Köbe, és egy olyan pénzügyi terv elkészítését is előírta, amelynek végrehajtása révén a biztosító maximum 6 hónap alatt megszünteti a megállapított tartalékhiányt.
A Köbét nagyon súlyosan érinti ez a jegybanki intézkedés, mivel a biztosító díjbevételének oroszlánrésze a kgfb-ből jön. Tavaly 7 milliárd forintos díjbevételt ért el az egyesület, ebből 6 milliárd forintot tett ki a kgfb, az idei első fél évben a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint 5,3 milliárd forint volt a díjbevételük, ebből csaknem 4,7 milliárd volt a kötelező biztosítás. Ezzel az idei első hat hónapban a Köbe volt az ötödik legnagyobb játékos a kgfb-piacon, tavaly hetedikek voltak az összesítésben.
Szerző: Herman Bernadett
Negyedmillió kgfb-váltóra számít az FBAMSZ
2015 november 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Az idei év végi kgfb-kampány az első, amelyben az autósoknak már kevesebb mint a fele érintett. Ennek megfelelően az érezhető díjemelés ellenére sem vár 180 ezernél több biztosítóváltót a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A saját biztosítójukhoz újraszerződőkkel és az Astra még meglévő ügyfeleinek átszerződéseivel együtt a szövetség mintegy 250 ezer szerződésváltással kalkulál, ami némileg elmarad a tavalyi év 270 ezres szintjétől.
Az idei kampány aktivitását erősítheti, hogy a tavalyinál nagyobb, óvatos becslések szerint is 15 százalék körüli az átlagos díjnövekedés, valamint az, hogy ismét több biztosító kínál kedvezőbb díjat újonnan kötő ügyfeleinek, ugyanakkor egy év alatt az autósok újabb 8-10 százaléka került ki az év végi váltók köréből, és az idén nincs olyan biztosító, aki kiugróan kedvező ajánlatokkal próbálná a többiektől átcsábítani az ügyfeleket.
A piaci szereplők figyelme ma már sokkal inkább az év közben váltókra koncentrálódik: az érintett 15 biztosító(azóta az Astra már kiesett ebből a körből) az elmúlt évközi időszak során 77-szer módosította kisebb-nagyobb mértékben tarifáit annak érdekében, hogy minél pontosabban elérhesse a megcélzott ügyfélkört. A tapasztalatok szerint a biztosítók egyre jobban képesek figyelni a megfelelő kár/díj egyensúly beállítására is.
„Az idei kampányban is a független alkuszok kínálják a legösszetettebb ügyféltámogatást – hangsúlyozza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Kalkulátoraik megbízhatóan hasonlítják össze a biztosítók árajánlatait, a kalkulált díjra pedig árgaranciát is vállalnak. Más összehasonlító rendszerekkel szemben pedig olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint az előző szerződések felmondása, az együttkötési kedvezmények bemutatása, képviselet a kárrendezés során, vagy éppen segítség az elakadt biztosítási adminisztráció előremozdításában. Ezért nem meglepő, hogy az időszak során kezdeményezett szerződésváltások mintegy 80 százalékát az alkuszokon keresztül intézik az ügyfelek.”
Ismét foglalkozni kell a flották kötelezőjének és a direkt kárrendezésnek a kérdésével
Az Astra Biztosító problémái miatt vétlen károsultak ezreinek kellett hetekig kálváriát járniuk szervizek, biztosítók és hatóságok háromszögében, mielőtt egyedi megoldás született problémájukra. Minderre nem került volna sor, ha Magyarországon is bevezették volna már a FBAMSZ által régóta kezdeményezett direkt kárrendezést.
A direkt kárrendezés lényege, hogy a balesetben résztvevő vétlen félnek nem kell megkeresnie a károkozó biztosítóját, a kárt a saját biztosítójával rendezheti – ez utóbbi maga egyezik majd meg a másik fél biztosítójával. Bevezetése végre megvalósítaná a károsultak védelmét. Miközben minőségi javulást eredményezne a biztosítói szolgáltatásban, hozzájárulna a gazdaság fehérítéséhez is – magyarázza a FBAMSZ elnöke. – Ezért szövetségünk továbbra is fontos célkitűzésének tartja, hogy ez a szolgáltatás – akár fokozatosan, elsőként csak a töréskárokra alkalmazva – a hazai piacon is általánossá váljon.”
További jelentős, rendezésre váró probléma a flották kérdése. Jelenleg a biztosítók a szigorú szabályozás miatt egyedi, cégre szabott flottadíjakat hirdetnek (akár adószám alapján specifikálva), egyes társaságok díjhirdetéseinek csaknem felét ezek teszik ki. A túlszabályozott, bonyolult rendszer az elmúlt fél évtized összegyűjtött tapasztalatai alapján könnyen egyszerűbbé válhatna: ehhez mindössze a flotta fogalmának egyértelmű törvényi definíciójának meghatározásával egyidejűleg a flották kgfb-jét oda kell sorolni, ahová logikusan is tartozik: a vállalati vagyonbiztosítás kategóriájába.
Az Allianz Hungária a legjobb magyar biztosító
2015 november 11.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Általános
Az Allianz Hungária Zrt. is indult a World Finance londoni székhelyű, piacvezető pénzügyi szaklap pályázatán, ahol 2007 óta évről évre díjazzák a világ legjobb, leginnovatívabb és legeredményesebb vállalatait különböző kategóriákban. Idén 10 kategóriát indított a pénzügyi lap, ezek között a biztosításszakmai díj elnyeréséért nyújtott be pályázatot az Allianz.
A World Finance olvasóközönségének szavazatai alapján az Allianz Hungária Zrt. idén bekerült Magyarország 3 legjobb biztosítója közé, amelyek közül szakmai zsűri döntött arról, hogy ki kapja a legjobb biztosító társaságnak járó díjat. A World Finance Global Insurance Award 2015 versenyen a kvantitatív és kvalitatív válaszok alapján az Allianz Hungária Zrt. nyerte el a legjobb magyar General Insurance Company címet.
„A World Finance Global Insurance Award 2015 versenyen elnyert díjunk abban erősített meg, hogy folytassuk a digitalizációs és innovációs törekvéseinket. Számunkra kiemelten fontos az, hogy az Allianz Hungária név továbbra is egyet jelentsen a stabilitással és a megbízhatósággal. 2015-ben is folytattuk azt a munkát, hogy ügyfeleink igényeihez igazodó, kiemelkedő szolgáltatásokat nyújtsunk. A mobil POS bevezetése révén tanácsadóinknál egyszerűen, gyorsan és biztonságosan bankkártyával is lehet rendezni az első, az esedékes vagy akár a késedelmes díjat. Ha pedig ügyfelünk a telefonos ügyintézést részesíti előnyben, akkor a magyar biztosítási piacon elsőként az Allianznál élhet a telefonon keresztüli bankkártyás fizetési lehetőséggel. Megújult a honlapunk is, aminek köszönhetően lehetővé vált, hogy web-oldalunk minden platformon – a hagyományos számítógépek után már a rohamosan terjedő táblagépeken és okostelefonokon is – egységes megjelenésű, jól használható legyen, és dizájnjában, valamint webes megoldásaiban is megfeleljen a legújabb trendeknek” – mondta Kisbenedek Péter elnök- vezérigazgató.
(Forrás: Biztosítási Szemle)