2022.05.12
Mi a teendő, ha ukrán rendszámú autóval ütközünk?
Az orosz-ukrán konfliktus február 24-i kirobbanása óta az ENSZ tájékoztatása szerint már közel hatmillió ukrán állampolgár menekült el a hazájából, közülük több mint félmillióan jöttek Magyarországra. Meg is szaporodtak a magyar utakon közlekedő ukrán rendszámos autók, amivel kapcsolatban sokakban felmerült a kérdés, hogy mi a helyzet, ha olyan balesetbe keveredünk, ahol ukrán rendszámú autós a vétkes fél.
Mint minden balesetnél, úgy ebben az esetben is igaz, hogy ha a felek között akár csak az egyet nem értés szikrája is felmerül, rendőrt kell hívni. Ez ebben az esetben is elég könnyen fennállhat, ha nem kárpátaljai magyar a balesetben résztvevő másik fél, vagyis konkrétan nyelvi akadályokba ütközünk. Érdemes ezt olyan baleseteknél is komolyan venni, ahol nem történt személyi sérülés, hiszen rengeteg pontatlanságon elúszhat a biztosító felé intézett kártérítési igény.
Innentől viszont már valószínűleg jó kezekben leszünk, ugyanis a rendőrség a szakszerű helyszínelés után a Magyar Biztosítók Szövetségének is eljuttatja a káresemény részleteit, így amennyiben nem mi voltunk az okozók, a MABISZ a Nemzeti Iroda részlegén keresztül viszonylag hamar fizet majd nekünk, ők pedig tőlünk függetlenül hajtják be az ukrán autó vezetőjén a kárköltséget, amennyiben nem rendelkezett biztosítással. Nem véletlenül írtam, hogy valószínűleg jó kezekben leszünk, ugyanis a nem egyértelmű baleseteknél a rendőrség vizsgálatot indíthat, amely akár két évig is eltarthat. Persze, ez a rizikó minden káreseménynél benne van a pakliban.
Hiába kötelező, Ukrajnában nem olyan nagy divat a KGFB
Érdemes némi kitekintést tenni a magyar és az ukrán biztosítási viszonyokra is. Magyarországon a nyolcvanas években indult el a kötelező biztosítási rendszerek kezdetleges változata. Ekkoriban még hivatalosan az üzemanyag árába volt beépítve az autósok biztosítási díja. Mindez már a rendszerváltáskor megváltozott a ma is ismert piaci alapú modellre, innentől az autósoknak maguknak kellett a biztosítókkal szerződniük, és erre törvényileg is kötelezték őket.
Ezzel szemben Ukrajnában csak 1995-ben érkezett meg a több biztosítós modell, ráadásul kötelezővé is csak 2005-től tették. Magyarországon a régóta bevezetett rendszernek köszönhetően csak 80 ezer körüli azoknak a járműveknek a száma, amelyekre kéne biztosítást kötni, de a tulajdonosaik ezt nem tették meg. Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője kérdésünkre elmondta: „mindez 1,5% alatti eredmény, amivel elég jó helyen állunk az Európai Unióban, és ezeknek a járműveknek egy része utánfutó vagy a közlekedésben nem használt jármű lehet. Ezzel szemben Ukrajnában ennél jóval nagyobb lehet azoknak a járműveknek az aránya, amelyek biztosítás nélkül közlekednek”.
Pontos adatot nem találtam ezzel kapcsolatban, csak az Ukrajnai Gépjármű Közlekedési Biztosítási Hivatal (MTIBU) 2021-es adatait, mely szerint az összes biztosítási káresethez köthető pénzforgalom 65%-át adták olyan közlekedők befizetései, akik úgy okoztak balesetet, hogy nem volt kötelezőjük, így zsebből kellett rendezniük a kárt.
Könnyítések az ukránoknak
A letaglózó számok ellenére Lambert a háború kitörése óta csak tíznél kevesebb olyan magyarországi balesetről tud, amelyben biztosítással nem rendelkező ukrán rendszámú autó érintett lett volna. Mindez több tényezőnek is köszönhető. Németh Péter, a CLB biztosítási alkuszcég online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint az Ukrajnából érkező menekültek alapvetően keveset autóznak, vagy ha mégis nagyobb távolságot tesznek meg, akkor csak átutaznak az országon, és az út szinte teljes részét autópályán teszik meg, így kicsi az esély a balesetre.
Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a problémák jelentős részét már azzal elkerülhetik az ukrán autótulajdonosok, hogyha megkötötték a kötelező biztosításukat, ugyanis Ukrajna szerepel a nemzetközi Zöldkártya Rendszerben. Ez annyit jelent, hogy ha van rá lehetőségük, elég egy ilyen nemzetközi biztosítást igazoló kártyát igényelniük a saját biztosítójuknál, így a kötelezőjük a rendszerben szereplő országokban, többek között az Európai uniós tagállamokban is érvényes lesz. Az MTIBU a háborús helyzetre való tekintettel május 10-ig 50%-os kedvezményt is adott az ukránoknak az egyébként 15 napra 788 (~9400 Ft), 30 napra 1255 hrivnyába (~15 ezer forintba) kerülő zöldkártyára.
Akkor sincs veszve a helyzetük, ha a körülmények miatt nem tudják ezt elintézni, hiszen a MABISZ tagjai is kedvezményekkel segítenek a menekülteknek. Zöldkártya hiányában ugyanis az országba belépéskor határbiztosítási díjat kellene fizetniük, ami egy hónapra kilencvenezer forint lenne. A háborús helyzetben a hazai biztosítók átvállalják ennek a költségnek a jelentős részét, így mindössze havi ezer forintért is válthatnak autójukra határbiztosítást a menekültek.
forrás: alapjárat.hu
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
A KRESZ változása miatt 15 százalékkal is nőhet a balesetek száma
2010 május 12.
Kategória:
Motor biztosítás
A KRESZ változása miatt 15 százalékkal is nőhet a balestek száma
Tovább növekszik a motoros-kontra autós balestek száma Magyarországon, pedig már így sem kevés, évente ezerötszáznál is több olyan ügyet regisztrálnak a biztosítók, amelyben személyi sérülés történt. – véli
Ez a következő hónapokban biztosan meg fog ugrani, mert sok autós nem ismeri az új szabályokat. A leglényegesebb változás a KRESZ-ben, hogy a motorosok mostantól legálisan is a járműsor elejére gurulhatnak a piros lámpánál, s nem csupán a várakozó autók mellett, hanem akár közöttük is. További jelentős változás, hogy a KRESZ megengedőbb lett a motorosok sávhasználatával kapcsolatban: január elsejétől használhatják akár a buszokban fenntartott zónákat is.
A változásnak sok autós nem fog örülni, sőt akadályozni is próbálja majd a motorosokat – akárcsak eddig -, ám ez mostantól szabálysértő magatartásnak minősül. De ami még ennél is rosszabb, hogy jó néhány figyelmetlen autós miatt az új „rendszerben” a korábbi szezonkezdéshez képest akár 15 százalékkal is több lehet az idei balesetek száma.
A biztosítási szakmában járatos cég szakértője ugyanakkor megjegyezte, hogy a balesetek száma csak átmenetileg növekszik, addig, amíg a járművezetők többsége megtanulja és megszokja az új szabályozást. A megismeréssel arányosan csökkennek majd a balesetek is – véli Németh. A szakértő elmondta még, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott a személyi sérüléssel is járó motorkerékpáros balesetek száma. Míg 2000-ben valamivel több, mint ötszáz ilyen esetet regisztráltak, az évtized végére már jóval ezer feletti balesetet regisztráltak. A halálos balestek száma az évtizedben átlagosan 80 körül mozgott évente. Vagyis, a hazai főutakon a szezonban minden másnap van áldozata motorkerékpározásnak.
CLB összegyűjtötte azokat a legfontosabb baleseti okokat is, amelyek leginkább veszélyeztetik a motorosokat. E szerint az eddigieknél jobban kell figyelniük az autósoknak, mert a buszsáv felől is érkezhetnek eléjük motorosok, akik ráadásul abban a zónában a városi forgalomnál lényegesebben gyorsabban haladnak még akkor is, ha amúgy nem lépik át a megengedett sebességet.
A szakemberek úgy vélik, ebből a szituációkból még több baleset várható. De gyakori koccanási ok volt már eddig is – s ez mostantól,a motorosok nagyobb „szabadsága” miatt még inkább így lesz -, hogy az autós hirtelen meglát egy szabad helyet a másik sávban, és azonnal odakapja a kormányt. Ha nem látja, hogy ott éppen jön egy motoros, akkor be is löki egy másik autó vagy éppen busz alá. A városi, komoly sérüléseket vagy halált okozó motorbalesetek többsége ugyanis nem a nagy sebességből, hanem éppen az ilyen helyzetekből adódik. Többek között ezek miatt is hal meg sok motoros.
Sikerült végre helyre rakni a kötelező biztosítást
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Sikerült végre helyre rakni a kötelező biztosítást
Az Európai Autószervizek Magyarországi Egyesülete (EME) szerint az április elsején hatályba lépő, gépjármű felelősség biztosítással (kgfb), kártérítéssel, illetve javítási munkákkal, foglalkozó jogszabály mind a biztosítottak, mind a legálisan működő javítóműhelyek helyzetét javítja.
Az EME az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében kiemelte: a jogszabály változásai nem csorbítják a biztosítottak teljes körű kártérítésre vonatkozó jogát, valamint méltányos kártalanítást biztosítanak a károsultnak akkor is, ha a gépjármű megjavítására nem kerül sor.
A jogszabály emellett hozzájárul ahhoz, hogy az utakon csak a közlekedés-biztonságot nem veszélyeztető gépjárművek közlekedjenek, a súlyosan sérült járműveket a forgalomból kivonják és csak műszaki vizsgálatot követően engedjék vissza.
Az egyesület - amely a magyarországi legálisan működő, gépkocsijavítással foglalkozó vállalkozásokat tömöríti - rámutatott: a jogszabály módosításával az ügyfelek kártérítése nem lehet majd kevesebb, mint amennyi a gépjármű szakszerű javításához, legális szakműhelyben szükséges, valamint a totálkárosnak minősített gépjárművek sem kezdhetnek új életet az illegális gazdaság tevékenysége következtében.
Az EME ezen felül közleményében tiltakozik azon gyakorlat ellen, hogy a biztosítók Magyarországon, a kötelező biztosítási károk esetében, a javíthatósági határértéket jelentősen a gépjármű balesetkori értéke alatt határozzák meg, miközben más európai országokban ugyanezen társaságok 100 százalékos és a fölötti határt szabnak. Ez a gyakorlat kárt okoz a károsultaknak, mivel vagyonuk jelentősen leértékelődik.
Az EME közleménye beleilleszkedik abba a vitába, amely a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) között már több mint egy hete zajlik az új jogszabály bevezetése miatt.
A MABISZ és a GÉMOSZ vitája arra vezethető vissza, hogy az előbbi beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a kgfb-törvény áprilisban hatályba lepő módosításának a hatályon kívül helyezését. Ez a módosítás - a MABISZ állítása szerint - előnyös helyzetbe hozza a szervizeket.
Április 1-től ugyanis, ha a biztosító kárszakértője úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve vagy a karosszériája olyan károsodást szenvedett, amely alkalmatlanná teszi a közlekedésre, akkor azt a kárfelvétel befejezését követő 8 napon belül műszaki vizsgálatra kell küldenie, ha a károsult úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja megjavíttatni a járművet. Ha ezt a vizsgálatot elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált nettó kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg a biztosítótól. Erre mondja a MABISZ azt, hogy a szervizeknek előnyös a szabály. Márpedig az évi 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem - az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében - egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.
Az MTI korábbi híre szerint a GÉMOSZ azért panaszolta be a biztosítókat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), mert szerintük szabálytalanul rendezik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) károkat. Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke szerint nem ritka, hogy a biztosítótársaság totálkárosnak minősíti a sérült járművet, azt roncsáron megvásárolja valaki, majd "átpapírozva" visszakerül a forgalomba. A biztosítók ugyanis igyekeznek meggyőzni a vétlen károsultakat, hogy így hamarabb pénzhez juthatnak, de arról nem tájékoztatnak, hogy az így kifizetett összeg a javítás nettó költségének csak 30-50 százaléka. Az EME szerint ez a gyakorlat az illegális javítóműhelyek térnyerésének kedvez.
A MABISZ gépjármű biztosítási tagozata hétfőn azt közölte az MTI-vel: szemben a GÉMOSZ állításával, a biztosítók megfelelően tájékoztatják azokat az ügyfeleiket, akiknek autóit a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján kell megjavítani, így nem éri kár őket.
Forrás: Népszava.hu
Sokat spóroltak az autósok tavaly
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Sokat spóroltak az autósok tavaly
Több mint másfél millió járműre kötöttek az elmúlt kampányidőszakban új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést, ebből csak mint egy millió esetben tényleges biztosítóváltás is történt. Sokan 15 ezer forint feletti összeget tudtak megtakarítani az átszerződéssel.
1,551 millió járműre kötöttek új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést (kgfb) a 2009 év végi kampányidőszakban. Ebből azonban 517 ezer, azaz mintegy egyharmada visszakötés volt, vagyis amikor ugyanannál a biztosítónál, de kedvezőbb feltételekkel folytatja valaki - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
A ténylegesen biztosítót váltók száma így 1,034 millió volt. Persze még így is ez volt a legintenzívebb kampányidőszak a kgfb üzletág történetében. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a bonyolult kedvezményrendszerek miatt egyre többen keresték fel az internetes díjszámítási kalkulátorokat.
Az átkötési időszakban összességében 5 biztosító vesztett, 9 biztosító nyert ügyfeleket. Volt olyan biztosító, amely állományának több mint felét elveszítette, és olyan is, amelyik több mint 40 százalékkal tudta gyarapítani ügyfeleinek számát. A legnagyobb állománynövekedés 99 ezer volt, míg az egyik biztosítónál 157 ezerrel csökkent a szerződések száma.
Az elemzések során kiderült, hogy a biztosítóválasztásnál már nem feltétlenül a legkedvezőbb ár alapján döntöttek az ügyfelek. Ugyanakkor a 2010-re meghirdetett kgfb díjaknál jelentős kedvezményeket lehetett igénybe venni.
Ennek az oka valószínűleg az, hogy a 2009/2010-es átkötési időszak volt az utolsó olyan kampányidőszak, amikor valamennyi ügyfél a naptári év végével válthatott biztosítót. Az új törvényi szabályozás szerint immár az éves biztosítási szerződések fordulónapján - a jármű vásárlásának a napján - lesz lehetőség a váltásra. Feltehetően emiatt, Több biztosítónál 50 százalékot meghaladó volt a kedvezmény mértéke. A legtöbb autós 15 ezer forint feletti összegért, azaz egy év alatt megtakarítható díjért váltott biztosítót.
Forrás: Vezess.hu
Április 1-től hatályos a kgfb-törvény módosítása
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Április 1-től hatályos a kgfb-törvény módosítása
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvényt idei egyetlen ülésszakán úgy módosította a parlament, hogy a biztosítónak kötelező műszaki vizsgára kell küldenie a járművet, ha az üzembentartó nem ad nyilatkozatot arról, hogy a kárfelvétel befejeztét követő 8 napon belül helyreállíttatja azt - a módosítás április elsején lép hatályba.
A mindeddig első kgfb-törvényt tavaly hozta a parlament és idén, január elsején lépett hatályba. Viszont még ezt megelőzően, decemberben úgy egészítették ki a jogalkotók, hogy április 1-től, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy az általa biztosított, vétlen vezetőjű jármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája annyira sérült, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közlekedésre, akkor azt műszaki vizsgára kell küldenie.
Ez a kiegészítés módosult februárban. Eszerint a törvény csak akkor kötelezi a biztosítót arra, hogy kötelező műszaki vizsgára küldje a járművet, ha az üzembentartó nem ad nyilatkozatot arról, hogy a kárfelvétel befejeztét követő 8 napon belül helyreállíttatja a járművet.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) március közepén - az említett szabály kiiktatása érdekében - az Alkotmánybírósághoz fordult. Akkor Trunkó Barnabás Mabisz-főtitkár az MTI-nek elmondta, hogy ez a módosítás továbbra is a javíttatás elvégzésére kötelezi a vétlen károsultat, és ha ezt elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált, áfával csökkentett kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg előlegként, vagyis a teljes kárnak mindössze 48 százalékához juthat hozzá.
A biztosítók decembertől - a kiegészítés meghozatalától - úgy látják, hogy a decemberi módosításról a nehéz helyzetben lévő autójavítóknak sikerült meggyőzniük a törvényhozókat. Az új szabály ugyan is előnyös helyzetbe hozza a szervizeket, kötelezően munkát adva azoknak. Márpedig az évi 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem - az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében - egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.
Forrás: Hírszerző.hu
5 dolog, ami drágíthatja a köteleződet!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
5 dolog, ami drágíthatja a köteleződet!
A kötelező gépjármű-felelősség biztosítás kiválasztásakor sokan még mindig a legolcsóbb mellett döntenek, de az utolsó kampány idején a társaságok arról számoltak be, hogy egyre több szerződő inkább egy valamivel drágább ajánlatot választ, csak megbízható biztosító álljon a háttérben. Ezúttal néhány olyan tényezőt mutatunk be, melyek jelentősen drágíthatják, vagy akár olcsóbbá is tehetik a biztosításunkat.
A forgalmi engedélybe bejegyzett irányítószám
A biztosító társaságok különböző statisztikákkal rendelkeznek arról, hogy a balesetek (casco esetén a lopások) az ország mely területén milyen gyakorisággal fordulnak elő. A kevésbé veszélyeztetett régiókban az autósok olcsóbb, a fokozottan veszélyes övezetekben drágább biztosítási díjra számíthatnak.
Gyakran előfordul, hogy a forgalmi engedélybe bejegyzett irányítószám és a tulajdonos tényleges tartózkodási helye nem egyezik meg, de a kalkulációs során az állandó lakcím számít. Egy vidéki lakcímű, de leginkább a fővárosban közlekedő autós akár 20-30%-kal olcsóbb biztosítási díjjal is számolhat.
A szerződő életkora
A statisztikák szerint a 25 év alatti autósok általában magasabb biztosítási díjakat kénytelenek fizetni, de több évnyi balesetmentes közlekedés esetén (különösen, ha már 17-18 éves koruktól a nevükön van az autó) a különbség már nem annyira drámai. Az ebbe a korcsoportba tartozók szembesülhetnek a legnagyobb arányú különbségekkel az ajánlatok összehasonlítása során.
A biztosítók szerint a fiatal autósok részben a rutintalanságuk, részben a bevállalós vezetési stílusuk következtében nagyobb valószínűséggel keverednek közlekedési balesetbe. Az idős autósoknál is nagyobb a káresemény valószínűsége, de ennek a díjban való kifejezése a korábbi balesetmentes közlekedés miatti alacsony bázis miatt kevésbé érzékelhető.
Az autó típusa
A biztosítók típus és modell szerint is megbonthatják a baleseti statisztikákat (amit a forgalomban lévő autók számával korrigálnak), ennek megfelelően lesznek olyan autók, melyek nagyobb valószínűséggel koccannak, és amelyek ritkábban vesznek részt biztosítási eseményben. Az árazás során figyelembe veszik az autó gyártmányát, típusát, a gyártási évét, a kivitelét, hengerűrtartalmát, teljesítményét és a felhasználási módját is.
A szerződő neme
A statisztikák szerint a nők kisebb valószínűséggel vesznek részt súlyos közlekedési balesetben, mint a férfiak. Ennek köszönhető, hogy azonos egyéb feltételek mellet a biztosítási díjuk általában alacsonyabb. A szerződő nemén túl csökkentő tétel lehet a vezető körének kor szerinti korlátozása, valamint a díjfizetés módja és gyakorisága is. Aki negyedévente sárga csekk helyett csoportos beszedéssel megfizeti az éves díjat, az akár 10%-ot is megtakaríthat.
A szerződő foglalkozása
A szerződő foglalkozása is hatással van a biztosítási díjra, fontos, hogy a tényleges titulust jelöljük meg, mert a biztosító megtévesztése érvénytelenítheti az esetleges későbbi kárigényünket. Fontos még, hogy a szerződő hány évvel ezelőtt szerezte meg a jogosítványát, valamint, hogy mikor volt részese utoljára olyan balesetek, amit ő okozott, a másik kiemelt biztosítási díjat befolyásoló tényező a szerződő bonus-malus besorolása.
Forrás: Pénzcentrum.hu
Sajtóközlemény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átszerződési tapasztalatairól
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Sajtóközlemény
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009 végén – a korábbi évekhez hasonlóan – kiemelten figyelte a meghirdetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjakat, az átkötéseket. Az elmúlt kampányidőszakban több mint másfél millió járműre kötöttek új kgfb szerződést, ebből több mint egy millió esetben tényleges biztosítóváltás is történt. Sokan 15 ezer forint feletti összeget tudtak megtakarítani az átszerződéssel.
A 2009/2010-es átkötési időszak volt az utolsó olyan kampányidőszak, amikor az ügyfelek a naptári év végével válthattak biztosítót. Az új törvényi szabályozás szerint a jövőben az éves biztosítási szerződések fordulónapján lehetőség lesz a váltásra. Feltehetően emiatt, a 2010-re meghirdetett kgfb díjaknál jelentős kedvezményeket lehetett igénybe venni. Több biztosítónál 50 százalékot meghaladó volt a kedvezmény mértéke, de a biztosítónkénti kedvezmények meglehetősen eltérő jellegűek voltak.
Összesen 14 biztosító rendelkezik a magyarországi mintegy 4 milliós kgfb állománnyal. Közülük – felügyeleti határozat alapján – egy, a Wabard Biztosító Zrt. nem fogadhatott be új szerződési ügyfélajánlatot a 2009/2010-es átszerződési időszak során.
A Felügyelet folyamatosan kért tájékoztatást az internetes alkusz cégektől a díjhirdetést követő felmondásokról, az új kötések alakulásáról, majd a biztosítóktól bekérte a végleges adatokat is. Eszerint, 1 551 093 járműre kötöttek új szerződést (egyedi és flotta járművek együttesen), ebből 517 084 volt a visszakötés (felmondás után ugyanahhoz a biztosítóhoz visszatérő ügyfelek). Így a ténylegesen biztosítót váltók száma 1 033 999 volt, amelyből 964 ezer volt az egyedi szerződéssel rendelkező biztosított, ez volt a legintenzívebb kampányidőszak a kgfb üzletág történetében. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a bonyolult kedvezményrendszerek miatt egyre többen keresték fel az internetes díjszámítási lehetőségeket.
Az elemzések során kiderült, hogy a biztosítóválasztásnál már nem feltétlenül a legkedvezőbb ár alapján döntöttek az ügyfelek. Jelentős volt a visszakötők aránya, akik felmondás után feltehetően a korábbinál alacsonyabb díjért tudtak új szerződést kötni ugyanannál a biztosítónál. Akadt biztosító, ahol a visszakötők aránya elérte a 66 százalékot. A legtöbb autós 15 ezer forint feletti összegért, azaz egy év alatt megtakarítható díjért váltott biztosítót. Az ügyfelekért folytatott verseny a korábbiakkal megegyezően változatlanul éles volt a biztosítók között.
Az átkötési időszakban összességében 5 biztosító vesztett, 9 biztosító nyert ügyfeleket. Volt olyan biztosító, amely állományának több mint felét elveszítette, és olyan is, amelyik több mint 40 százalékkal tudta gyarapítani ügyfeleinek számát. A legnagyobb állománynövekedés 99 ezer volt, míg az egyik biztosítónál 157 ezerrel csökkent a szerződések száma.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Jövőre megint szuperolcsó lehet a kötelező!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Jövőre megint szuperolcsó lehet a kötelező!
2009 első félévében rekordmélységbe zuhant a biztosítók kárhányada, ami a novemberi gyilkos árversenyben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások meredek áresését hozhatja. Persze a túl olcsó ajánlatok veszélyeket is hordoznak...
Történelmi mélypontra került az idei első félévben a kárhányad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon. (A kárhányad a kárkifizetés és díjbevétel hányadosa.) Az év első hat hónapjában gépjárműkárokra mindössze 27,3 milliárd forintot fizettek ki a szövetség tagjai, 43,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ez a mindössze 40,2 százalékos kárhányad új negatív csúcsot jelent. A másik oldalon a csúcs 2005 végén volt, amikor a biztosítók a hozzájuk befolyt díjbevétel 79,91 százalékát kifizették a károk kompenzálására. A tavalyi év első hat hónap során, a biztosítók 48,3 milliárd forintot fordítottak károkra, ami 68,7 százalékos kárhányadot jelent.
Az alábbi táblázatból jól látszik, az idei első félév során melyik cég mekkora kárhányaddal dolgozott. (Az adatok persze csalókák és nem teljes mértékben összehasonlíthatóak, mert eltérő az egyes biztosítók gyakorlata abban, hogy milyen adatot jelentenek kárkifizetés címen. Van, aki csak a ténylegesen kifizetett károkat érti ide, van, aki a kártartalékot is, míg megint mások a kárrendezési költségeket is beleszámítják.)
A kifizetések alacsony aránya természetesen az ellenkező irányból tekintve semmi mást nem jelent, minthogy az ügyfelek befizetéseinek a korábbinál nagyobb hányada marad a biztosítónál. Az így megmaradt összeget természetesen zsebre is vághatná a biztosító, hogy más üzletágakban realizált veszteségei csökkentésére is fordíthatná, ám annak hosszú távon nem sok haszna lenne a cég szemszögéből.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ugyanis a piac szabályainak sajátosságainál fogva leginkább az áraikkal tudnak vonzóak lenni, az ügyfél számára nyújtott szolgáltatásokkal kevésbé. Vagyis az ügyfelek nagy többsége alapvetően a legolcsóbb biztosítót igyekeszik minden év novemberében választani és nem azt, akit megbízhatónak, "nagy névnek" tart a piacon.
Vagyis egy olyan helyzetben, amikor a biztosító megteheti - például a jelek szerint az idei év végén -, igyekszik piacbővítési céllal csökkenti majd az árait. Az árcsökkentésnek a biztosító örül majd, mert dőlnek hozzá az ügyfelek, utóbbi pedig örül, mert jóval kevesebbet kell fizetnie, mint korábban. Az alacsony ár azonban csak akkor előny, ha a cég szolgáltatásai - és fizetőképessége ezt nem sínyli meg: ezt a MÁV-biztosító tavalyi bedőlése is igazolja. A piacot kenterbe verő árakkal dolgozó, egyesületi formában működő biztosítót folyamatosan érték a kritikák - nem véletlenül. A szolgáltatás minősége pocsék volt, a kárkifizetések pedig akadoztak - ha egyáltalán fizetett a biztosító. Bár az ügyfelek örültek a pénztárcakímélő ajánlatoknak, a cég végül az év végét sem érte meg. Vagyis novemberben ne feltétlenül dőljünk be a legolcsóbb ajánlatnak, mert elképzelhető, hogy évközben kényszerű okokból biztosítóváltásra kényszerülünk.
Forrás:Pénzcentrum.hu
Új biztosítókhoz menekülhetnek az év közben váltó volt MÁV-osok
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Új biztosítókhoz menekülhetnek az év közben váltó volt MÁV-osok
Budapest, 2008. november 13.
A MÁV Biztosító Egyesület augusztusi megszűnését követően közel 150.000 ügyfél kényszerült arra, hogy év közben, magasabb díjon kösse újra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását. Mivel ők év közben a jelentős mértékű novemberi kedvezményeket nem tudták igénybe venni, várható volt, hogy esetükben a váltás most az átlagosnál nagyobb megtakarítást fog eredményezni. E várakozásokat a biztositastipp.hu konkrét adatai is megerősítik.
A biztositastipp.hu oldalon keresztül augusztusban több mint 12 ezer MÁV-os ügyfél váltott kötelező biztosítást. Az adatokból az derült ki, hogy míg 2007 novemberében átlagosan 31.920 forintért kötöttek szerződést a MÁV-nál, addig a nyáron már csak átlagosan 47.505 forintos éves díj mellett tudtak új biztosítót találni maguknak. Ismét elérkezett azonban a novemberi kampány, a biztosításváltás lehetősége, és újra ismét jelentős kedvezmények ösztönzik az amúgy is igen árérzékenynek mutatkozó volt MÁV-os ügyfeleket. Nézzük, konkrétan mik a lehetőségeik, és eddig hogyan éltek velük?
Az idei évben azonban jelentős változás következett be az ügyfelek biztosítóválasztási szokásaiban. „A biztosítastipp.hu oldalon keresztül eddig megkötött 6.900 szerződésnek csupán a 61 százalékánál választották az ügyfelek a legolcsóbb elérhető tarifát, ami azt mutatja, hogy az ár mellett sokan más szempontokat is figyelembe vesznek, és ez fokozottan igaz lehet azokra, akik a MÁV-val a közelmúltban megégették magukat.” – mondta Bravik Attila, a CLB ügyviteli igazgatója. „A biztosítást váltók közel 40 százaléka már (biztosítónként változó mértékű, de) átlagosan 10 százalékkal magasabb díjat is megfizetni a nagyobb biztonságérzetet adó, közismertebb biztosítók felé, miközben tartózkodóbbak a biztosítási egyesületek tekintetében.” Így vezetheti a kötési listát az Allianz nagyobb arányban, mint amit a díjai indokolhatnának.”
biztositastipp.hu-n keresztül már idei szerződést is kötő egykori MÁV-os ügyfelek 95 százaléka talált olcsóbb megoldást az évközi tarifájánál.
További érdekesség, hogy fenti ügyfelek több mint 40 százaléka a tavalyi MÁV-os tarifájánál is találhat az idén olcsóbb díjat, ami a következő kérdést veti fel: ha a MÁV ÁBE árképzése részben hozzájárult az egyesület anyagi ellehetetlenüléséhez, akkor a még ennél is olcsóbb díjak hová vezetnek?
A biztositastipp.hu oldalon a mai napig 148.000 ügyfél végzett kgfb-kalkulációt, közülük már 6.900-an kezdeményezték is a szerződéskötést. Az eddigi adatok alapján továbbra is az Allianznál kötötték a legtöbb új kötelezőt: az ügyfelek 34% százaléka választotta a piacvezető biztosítót. A második helyen továbbra is a Wabard áll 17% százalékkal, őket követi a KÖBE 9% százalékos kötési aránnyal.
Változik a kötelező biztosítás
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Változik a kötelező biztosítás
Az idei lesz az utolsó kampány a régi szabályok szerint
Az idei lesz az utolsó, teljes egészében az év utolsó két hónapjára koncentrálódó kgfb-kampány. Januártól változnak a szabályok: a kötelező biztosítás egyéves érvényességét nem január első napjától, hanem a megkötés időpontjától számolják majd.
Alig három hét múlva elstartol az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány. Az átváltási időszak most utoljára a korábbiaknak megfelelően alakul: a biztosítók november 1-jéig meghirdetik jövő évi díjaikat, azok az ügyfelek pedig, akik biztosítót akarnak váltani vagy addigi szolgáltatójukkal kötnének új megállapodást, november végéig mondhatják fel szerződésüket. Az új biztosítást az év utolsó napjáig lehet megkötni, mivel a biztosítási időszak jelenleg a naptári évhez igazodik, vagyis az év első napjától az utolsóig tart. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki idén év közben vásárolt autót (vagy motort), annak akkortól érvényes a biztosítása az év utolsó napjáig.
Jövőre azonban már nem egészen így lesz, miután januárban hatályba lép a júniusban elfogadott új kgfb-törvény, amely felváltja a 2004-ben hozott kormányrendeletet. A szabályozás rendszere és sok előírás változatlan marad, de új szabályok is lesznek. Az egyik legfontosabb változás az, hogy a biztosítási évforduló 2010-től már nem a naptári évhez, hanem a szerződéskötés napjához igazodik. Aki tehát jövőre vásárol autót, nem év végén, hanem a szerződéskötéstől számított egy év múlva válthat biztosítót. Az ügyfelek továbbra is a lejáratot megelőző harmincadik napig mondhatják fel a megállapodást, és az évfordulót követő napon kell rendelkezniük új biztosítással. A mintegy négymillió kötelező túlnyomó részét ez a változás egyelőre nem érinti. - A várakozások szerint - a járműpark cserélődésével párhuzamosan - a biztosítások éves lejárati ideje négy-öt év alatt terülhet szét annyira, hogy az év végi biztosítóváltási roham elveszítse jelentőségét - mondta lapunknak Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára. (A módosítás célja az, hogy enyhítse a biztosítókra nehezedő, évi végi adminisztrációs terheket, így mindenki időben megkapja kártörténeti igazolását, a díj befizetéséhez szükséges csekket, illetve a szerződés megkötését igazoló kötvényt.)
A biztosítók továbbra is évente egyszer módosíthatnak majd kgfb-tarifáikon. Az új előírások szerint a szolgáltatóknak minden év októberéig kell meghirdetniük új díjaikat - tehát akár korábban is megtehetik -, de a Mabisz főtitkára szerint a biztosítók továbbra is október végén teszik majd közzé a következő évi tarifákat, így ezen a téren nem várható változás. Annak sem kell azonban hónapokkal korábban keresgélnie biztosítója új díjait, akinek nem év végére esik az évfordulója. A szolgáltatóknak ugyanis ötven nappal a határidő előtt értesíteniük kell ügyfeleiket a következő időszak esedékes díjáról.
Kedvező módosítás, hogy a Mabisz berkein belül létrejön egy központi kárnyilvántartó, s a jövőben az ügyfelek kártörténetét nem az egyes biztosítók, hanem ez a szervezet vezeti. A károsult biztosítója közvetlenül intézheti a kár okozójának biztosítójával a kár rendezését, így kevesebb utánjárást igényel az ügyintézés. A bónusz-malus igazolásokat is a központi kárnyilvántartó adja ki, tehát az ügyfeleknek ezt nem maguknak kell beszerezniük, amikor biztosítót akarnak váltani. (Igaz, ha valaki alkuszcég igénybevételével vált szolgáltatót, jellemzően már most sem kell ezzel bajlódnia, mert a legtöbb ügynök ezt elintézi az ügyfél helyett.)
A legjelentősebb változás annak a garanciaalapnak a létrehozása, amely akkor áll helyt az okozott károkért, amikor az ügyfél rendelkezik ugyan érvényes kötelezővel, de biztosítója fizetésképtelenné válik - hívja fel a figyelmet Trunkó Barnabás. (A kötelezővel foglalkozó biztosítók befizetéseiből felálló alapot a Mabisz kezeli majd.) Hogy ez mennyire fontos, azt jól mutatja a MÁV Biztosító esete. Miután a társaság tavaly nyáron csődbe ment, az egykori ügyfeleknek összesen mintegy ötmilliárd forintot kell kifizetniük az egyesület helyett, a jogszabályok szerint ugyanis a károsult nemcsak a biztosítótól, hanem közvetlenül a károkozótól is követelheti költségei megtérítését. Az említett összeg nagyobb része, közel hárommilliárd forint a Mabisz követelése. Az új garanciaalap a MÁV egykori kuncsaftjain már nem segít, de egy újabb biztosítócsőd esetén jó szolgálatot tesz a hoppon maradt ügyfeleknek. A kötelező biztosításnál ugyanis a kártérítés felső határa dologi károk esetén félmilliárd, míg személyi sérülésnél másfél milliárd forint, ami jövőre 1,6 milliárdra emelkedik.
Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült
A januárinál sokkal kisebb mértékben, de 2011-től ismét változik majd a kgfb-szabályozás. Akkortól már nem a járművek hengerűrtartalma, hanem a motorok teljesítménye alapján kell majd különféle kategóriákba sorolni az autókat. A módosítás magyarázata az, hogy a motorok mind kisebb méret mellett nyújtják ugyanazt a teljesítményt.
Forrás: Népszabadság
Vadonatúj biztosítási stratégiák: nagyok a legolcsóbbak között
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Vadonatúj biztosítási stratégiák: nagyok a legolcsóbbak között
A pénzügyi válság miatt akár jelentősen is nőhet a kötelezőt váltók száma
Budapest, 2008. november 3.
A tavalyival megegyező átlagdíjak, ám a biztosítók tavalyi sorrendjének teljes borulása – ezek a legfontosabb leszűrhető következtetések a CLB által működtetett biztositastipp.hu oldalon szombat óta megkötött mintegy 1200 szerződés adatainak alapján. Míg korábban 7-8 ezer forintos éves megtakarítástól váltottak biztosítót tömegesen, vélhetően a jelenlegi pénzügyi válság hatására az ügyfelek már hatezer forint felett is jellemzően lecserélik szerződéseiket. A példaszámításokban ezúttal az érintett rétegek, a nyugdíjasok,a köztisztviselők, illetve a családosok lehetőségeit vizsgáljuk.
Sokat veszíthet, aki a korábbi évek tapasztalataira hagyatkozva az idén nem kalkulálja kötelező biztosítását: A biztositastipp.hu-n a korábban átlag feletti díjakat kínáló Allianz biztosító szerezte a legtöbb ügyfelet az első hétvégén, a fiatalabb generáció részére is kedvező kampánydíjakat nyújtva. Szorosan a nyomában teljesít az újonnan induló, a középkorúak és az idősebbek számára rendkívül kedvező díjú Wabard, és csak utánuk, bár még az élmezőnyben találjuk a kármentes ügyfeleket különösen díjazó, tavalyi győztes Genertelt és a régóta kiszámíthatóan olcsó KÖBÉ-t is, ahol a gyermekkedvezmény további jó eredményeket hozhat. Az előzetes várakozásokhoz képest kedvező a Posta Biztosító pozíciója, és jól tartja magát az Aegon és a Groupama is.
Növekvő rés a legolcsóbb és legdrágább ajánlatok között
A közlemény végén található példaszámítások között szerepel az a 23 éves, egygyermekes, nagy autóval rendelkező, B1 bonusz-kategóriás vidéki kismama, akinek a legkedvezőbb díjat a KÖBE kínálja 54.490 forintért, miközben az általában igen versenyképes Wabard több mint hétszeres (!), nem kevesebb mint 396.876 forintos ajánlattal lepi meg őt. Szintén a Wabard egy 40 éves budapesti, 2 gyermekes, 1400 köbcentiméteres autóval, B3 kategóriával rendelkező köztisztviselő hölgy esetében a legolcsóbb választás (27.840 forint).
A példaszámítások között a nyugdíjasok esetében jellemzőbb kisebb hengerűrtartalmú autókat vettünk figyelembe. Ez a tény, illetve a hosszú évek során összegyűjtött bónuszfokozatok az egyes biztosítók által adott nyugdíjas kedvezményekkel együtt azt eredményezik, hogy adott esetben jó eséllyel már 15-20 ezer forint közötti éves díj mellett is találhatnak maguknak kötelezőt, akik gondosan kalkulálnak.