Mi a teendő, ha koccanásos balesetet szenvedünk?
A kisebb koccanásos balesetek is sok bosszúságot tudnak okozni, arról nem is beszélve, hogy az ilyen jellegű balesetek esetén sok kérdés is felmerülhet. Alapvetően van arra lehetőség, hogy a károkozó és a károsult a közlekedési baleset helyszínén megegyezzenek a kártérítés összegében. Ez a megoldás azonban veszélyeket hordoz magában mind a károsult, mind pedig a károkozó oldalán – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Koccanásos baleset esetén, amikor egyértelműen mi voltunk a hibásak, felmerülhet a kérdés, hogy az egyszerűség kedvéért megérné-e a helyszínen megállapodni és meghatározott összeget megfizetni a károsultnak?
Dr. Bálint Boglárka szerint jogszabályaink alapján ennek ugyan nincs akadálya, azonban számos veszélyt rejt magában ez a megoldás. Az egyik ilyen veszély, hogyha nem születik írásbeli megállapodás a felek között, úgy szinte lehetetlen lesz a későbbiekben bizonyítani, hogy a károkozó a helyszínen adott-e és pontosan milyen összeget át a károsultnak.
A károsultnak pedig elegendő a károkozó fél rendszámát megjegyeznie ahhoz, hogy akár rendőrség előtt szabálysértési eljárást indítson, akár a károkozó fél felelősségbiztosítójához bejelentéssel éljen.
A fenti megoldás esetén a károsult oldalán fennáll annak is a veszélye, hogy a látott sérülések mellett van olyan sérülés is, amely szabad szemmel nem látható. Avagy amelyre csak később, a gépjármű javítása során derül fény. Ebben az esetben sajnos előfordulhat, hogy a vétlen fél adatok hiányában nem tudja minden kártérítési igényét érvényesíteni.
Mindezek alapján azt javasoljuk, hogy kisebb közlekedési baleset esetén is érdemes kitölteni az Európai Baleseti Bejelentő lapot. Amennyiben ez nem áll rendelkezésünkre, úgy az erre szolgáló mobiltelefonos applikációt is használhatjuk. Avagy bármilyen papírlapon rögzíthetjük a felek adatait és a baleset lényeges körülményeit.
Fontos, hogy a bejelentő lap kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését egyik fél részéről sem, az pusztán az adatok rögzítésére szolgál. A bejelentő lap viszont akkor is meggyorsíthatja a biztosítási ügyintézést, hogyha a helyszínen rendőri intézkedés is történt.
Bagatell károk és a bonus-malus rendszer
A bonus-malus rendszerről általában véve már mindenki hallott, annak részletszabályaival azonban kevesen vannak tisztában. A bonus-malus rendszer egy nyilvántartás, ami a gépjármű üzembentartójához kötődik. Maga a nyilvántartás 10 bonus és 4 malus fokozatot tartalmaz.
Minden újdonsült üzembentartó A00 fokozatból indul, minden kármentes év után pedig eggyel nő a bonus fokozat. Amennyiben egy adott biztosítási évben azzal a gépjárművel, amelynek az adott személy az üzembentartója, kárt okoznak, a besorolás kettővel csökken. Fontos kiemelni, hogy a bonus-malus besorolás nem attól függ, hogy ki vezette a gépjárművet.
Tehát üzembentartó személyéhez kötött. Ez alól kivétel, hogyha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik (pl. ellopják), és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor. Ez utóbbi esetben a jogtalan használat során okozott baleset miatt nem csökken az üzembentartó bonus-malus besorolása.
Egy új kötelező gépjármú-felelősségbiztosítás megkötésekor a szerződést kötő személy nyilatkozata alapján történik a besorolás, amit a biztosítótársaságok ezután leellenőriznek a kártörténeti nyilvántartás alapján. Nem érdemes valótlan adatokat közölni a szerződéskötéskor, hiszen ha erre fény derül, akkor a legrosszabb, malus 4-es fokozatba kell besorolni a szerződést.
A bonus-malus rendszer tehát egyfajta „jutalmazásra" épülő rendszer, amelyben az üzembentartó által fizetendő díj csökken, ha az elmúlt évben nem okoznak balesetet a gépjárművel.
A bonus fokozat megőrzése és a károkozói pótdíj
A bonus fokozat megőrzésére van lehetőség, bár kevesen tudnak róla. Ez a lehetőség főként a kisebb károkkal járó, koccanásos balesetek esetén éri meg a károkozó fél számára. A biztosítótársaságok ugyanis kötelesek az ügyfeleket értesíteni arról, hogy pontosan egy adott kárüggyel összefüggésben milyen összegű kifizetést teljesítettek az üzembentartó számára.
Ezek után az üzembentartó 45 napon belül dönthet úgy, hogy a kártérítés teljes összegét megfizeti a biztosítója számára. Ebben az esetben úgy kell tekinteni a bonus-malus besorolás szempontjából, mintha a baleset meg sem történt volna.
Fontos tudni azonban, hogy a bonus-malus besorolás mellett a biztosítótársaságok alkalmaznak egy úgynevezett károkozói pótdíjat is, amelyet beleépítenek a biztosítás éves összegébe. Önmagában tehát attól, hogy a károkozó megtéríti a biztosítótársaság számára a kifizetett összeget nem következik az, hogy a biztosítási díja nem fog emelkedni.
A károkozói pótdíj tehát akkor is növelheti a biztosítás éves díját, hogyha a bonus fokozat változatlan marad. Bár a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban vizsgálta a károkozói pótdíj intézményét, annak alkalmazását teljesen nem tiltotta meg, a felügyeleti szerv elvárása arra korlátozódik, hogy azt a biztosítótársaságok ne alkalmazzák túlzóan.
Összegzés
A fentiek alapján tehát alapvetően van arra lehetőség, hogy a károkozó és a károsult a közlekedési baleset helyszínén megegyezzenek a kártérítés összegében. Ez a megoldás azonban veszélyeket hordoz magában mind a károsult, mind pedig a károkozó oldalán.
A kötelező felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezés során a károkozónak számolnia kell a bonus-malus besorolás romlásával, melyet magas bonus fokozat és kis összegű kártérítés esetén akár érdemes is lehet megőrizni. A károkozói pótdíj miatt azonban még ebben az esetben is lehet számítani a biztosítási díj emelkedésével.
Forrás: origo.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban kötelező biztosítás ajánlatokat, és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
PSZÁF ismertető a kötelező biztosításról
Vasárnap minden biztosító közzéteszi a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díjait, ekkortól az év utolsó napjáig tart az az idő, amelynek a történéseit bemutatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a honlapján, ahol összefoglalták a kgfb-vel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat - közölte a felügyelet az MTI-vel.
A biztosítók november 11-ig közlik minden kgfb ügyfelükkel a jövő évi díjukat. Amennyiben azt elfogadják, akkor nincs tennivalójuk. Ha sokallják, akkor november végéig felmondhatják a szerződésüket, és december végéig köthetnek újat helyette.
Mindez azokra vonatkozik, akiknek a biztosítása december 31-én fordul, mert aki 2010 január 1. után vásárolta meg a kocsiját, annak a biztosítási évfordulója a vásárlás napja, akkor válthat biztosítót. Az új tarifák megtekinthetők lesznek a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján és az internetes biztosítási alkuszok oldalain is.
Forrás: HVG.hu
Vasárnap indul a kgfb-verseny
A változások miatt nehezen számolják ki a biztosítók, mennyi legyen jövőre a kötelező biztosítás díja.
Egy nemrég készült reprezentatív felmérés szerint az autósok kilencven százaléka tervezi idén a biztosítóváltást. A váltási hajlandóság a megtakarítható összegtől függ – mondta a Kossuth Rádiónak Ertl Pál, a Netrisk.hu online biztosítási portál vezérigazgatója.
A biztosítók vasárnap teszik közzé új, 2012-re vonatkozó tarifáikat. A szerződéseket november 30-ig lehet felmondani, és az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást év végéig kell megkötni. Ertl Pál kemény versenyre számít, mivel a társaságok jól teljesítettek az elmúlt évben, így a megspórolt pénzből telik a kampányra.
Mindig igaz volt, hogy a kötelező biztosítás komoly versenyt indukál – magyarázta a Netrisk.hu vezetője. Szerinte jelentős érdeklődésre lehet számítani az online alkuszoknál az elmúlt hetekben ismertté vált új biztosítási adó és a baleseti adó miatt.
A biztosítók a parlamenti megszavazás után, várhatóan még novemberben beépítik a díjakba a baleseti adót, amely az üzemben tartót terheli – mutatott rá Ertl Pál. Hozzátette: mivel az adó mértéke a tarifa harminc százaléka, tovább nő a kereslet az olcsóbb biztosítások iránt, hiszen ha alacsonyabb a díj, kevesebb adót is kell fizetni.
Forrás: Hirado.hu
Vasárnap jönnek a kgfb-díjak
Több millió autósnak még mindig december 31-én fordul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése, így azoknak, akik nincsenek megelégedve biztosítójukkal és váltani akarnak, ügyelniük kell arra, hogy november 30-ig felmondják az érvényben lévő szerződést - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A korábbi évekhez hasonlóan ismét október 30-án lesz kgfb-díjtarifa hirdetés, annak ellenére, hogy ez a nap vasárnapra esik. A piac szereplőinek döntése alapján idén a biztosítók a díjtarifákat a Nemzeti Sportban és a Metropol vasárnapi különszámában publikálják.
A 2010. január elsejétől hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény alapján - azaz lassan két éve - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződések évfordulója a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződések esetében már nem a naptári év, hanem a biztosítás megkötésének napja. A 4,12 millió kgfb-szerződésből a becslések szerint még így is több mint 3,3 millió
autósnak december 31-én „fordul” a szerződése. „A gépjármű-tulajdonosok túlnyomó többségének így továbbra is a november áll rendelkezésére arra, hogy ha elégedetlenek jelenlegi biztosítójukkal, felmondják meglévő biztosításukat, és december 31-ig kell az új biztosítást megkötniük” – figyelmeztet Molnos Dániel, a
Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.
Forrás: Index
A cégek is váltanának a KGFB rohamban
A kkv-k több mint fele szeretné megújítani a meglévő biztosításait a következő egy éven belül - derült ki abból a kutatásból, amit a SIGNAL Biztosító Zrt. megbízásából végzett nemrégiben a GfK Hungária Piackutató. Mint Kálózdi Tamás, a SIGNAL Biztosító elnök-vezérigazgatója elmondta: a kis- és középvállalkozások főleg az autóhoz kapcsolódó biztosításaik, valamint a vagyonbiztosításaik újrakötésére készülnek. A kkv-knál egyébként a biztosítóválasztás során a megbízhatóság, a gyorsaság a legfontosabb, illetve a biztosítási termék díja, és az általa lefedett kockázat. Kevésbé fontos viszont, hogy a biztosító széleskörű fiókhálózattal rendelkezzen - hangsúlyozta.
A GfK által, a kis- és középvállalkozások körében végzett kutatás egyértelműen megállapította, hogy a kkv vezetők túlnyomó többsége fontosnak tartja, hogy a cége anyagi értékeit biztosításokkal védje. Minél nagyobb létszámmal és árbevétellel rendelkezik a cég, annál inkább igyekszik a kockázatokat különböző biztosításokkal lefedni. A kutatásból az is kiderült, hogy a szolgáltató szektorban átlagon aluli, a kereskedelemben viszont átlagon felüli a vállalati biztosításokat feltétlenül fontosnak tartók aránya - emelte ki Kálózdi Tamás.
A kkv-k között a leggyakoribb biztosítás a telephelynek a vagyonbiztosítása, valamint a kötelező gépjármű-biztosítás (KGFB) és a casco. Munkáltatói vagy szakmai felelősségbiztosítással viszont a kkv-k fele sem rendelkezik. Még ennél is kevesebb cégnek van a vezetőkre, illetve azok családtagjaikra is vonatkozó élet- és balesetbiztosítás, valamint üzemszünet-biztosítás.
A kis- és középvállalkozások a következő egy évben szeretnék megújítani meglévő vagyonbiztosításaikat - derült ki a kutatásból. Biztosítóváltást leginkább a KGFB esetén, majd a casco és a telephelyek vagyonbiztosítása esetén terveznek. A megkérdezett kkv-k harmada feltétlenül igényelne személyes tanácsadást a biztosítás megkötése előtt, de összességében több mint háromnegyedük gondolja azt, hogy szüksége lenne tanácsadóval történő konzultációra mielőtt a vállalati biztosítást megköti. Különösen az iparvállalatok és a 700 millió forint árbevételnél nagyobb cégek tartják fontosnak a személyes tanácsadást. Egyébként a biztosítási tanácsadók meglehetősen aktívak a kkv-k körében, hiszen az elmúlt egy évben a megkérdezettek több mint 80 százalékát kereste meg valamilyen módon biztosítási tanácsadó.
A kkv vezetők a leggyakrabban független tanácsadókat vesznek igénybe a biztosítással kapcsolatos ügyeik intézésére. Különösen nagy a brókerek, alkuszok szerepe a 1,5 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégek esetében. A kisebb vállalkozásoknál a független tanácsadók és az adott biztosító tanácsadóinak szerepe nagyjából egyensúlyban van.
A megkérdezett kkv-k sokféle szempontot figyelembe vesznek, amikor arról döntenek, hogy melyik biztosítónál kössenek szerződést. Ennek során egyébként mind személyi, mind a termékkel kapcsolatos tényezők számítanak. Mint Kálózdi Tamás hangsúlyozta, ezen vállalkozói kör számára a legfontosabb, hogy a biztosító megbízhatóan, gyorsan és pontosan teljesítsen.
Mérvadó az is, hogy mekkora a biztosítási összeg, illetve a fizetett biztosítási díj. Ugyanakkor ezeknél jóval kisebb arányban számít, hogy nagy fiókhálózattal rendelkezzen a biztosító vagy, hogy valamilyen pénzügyi tanácsadó ajánlja azt. Mint ahogy az sem tartozik a legfontosabb biztosító választási szempontok közé, hogy a kkv esetleg egyéb pénzügyi kapcsolatai miatt kötődjön a pénzintézethez.
Forrás: Pénzcentrum.hu
Bulvárlapban közlik vasárnap a kötelező biztosítás tarifáit
Október 30-ig kell közzé tenni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) tarifáit a biztosítóknak. Mivel ez vasárnapra esik, és az országos napilapokból szegényes a választék, vasárnap a Borsban és a Nemzeti Sportban publikálják majd a díjakat. - írja a Világgazdaság.
A biztosítók megtehetnék, hogy korábban közzéteszik a tarifáikat, de az egyelőre csak törvénytervezet formájában létező baleseti adó miatt a biztosítók valószínűleg vasárnapig kivárnak a közzététellel, mert olyan sok a bizonytalansági tényező. A vasárnapi közzétételen a Népszava és a Magyar Hírlap bukik, melyek hagyományosan a tarifatáblázatokat publikálni szokták, miután most elesnek ettől a lehetőségtől.
A baleseti adón 27 milliárdot kíván beszedni a kormány a biztosítókon keresztül, és a befolyt összegből a tervek szerint az egészségkassza hiányát csökkentenék.
Forrás: HVG.hu
Adó nélkül hirdetik meg a kötelező díjat?
Sikerült a kormánynak jókora zavart okoznia a biztosítási piacon azzal, hogy a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás díjára 30 százalékot rátéve sarcolják meg az autósokat a baleseti adóval. A törvények értelmében ugyanis e hónap végéig meg kell hirdetniük jövő évi díjaikat a biztosítóknak, csakhogy addig nem szavazza még meg a parlament a biztosítási adót.
Nem meglepő, hogy az MTI által megkérdezett, ám óvatos biztosítók és alkuszok a lehető legrosszabb időzítésre panaszkodtak. De ötleteik is vannak. Az egyik javaslat szerint a kormány kivetethetné az adótörvény-csomagból a baleseti adót, és azt képviselői önálló indítványként benyújtva, gyorsított eljárásban végigfuttathatná a parlamenten, még októberben.
A biztosítók csak a hatályos jogszabályok alapján hirdethetnek díjat - mondta Gilyén Ágnes, a MABISZ szóvivője az MTI-nek. Miután november végéig nagy eséllyel nem fogadja el az Országgyűlés a baleseti adót is tartalmazó törvényt - a biztosítóknak pedig a kgfb-törvényben foglaltaknak megfelelően október 30-ig díjat kell hirdetniük -, így a biztosítók az adó nélküli kgfb-díjakat hirdetik meg.
Amikor az adótörvény megjelenik, minden díj 30 százalékkal emelkedik, így a versenyt ez önmagában nem befolyásolja - tette hozzá a szóvivő, aki kitért arra is, hogy a kötvényen és a számlán a kgfb-díj és a baleseti adó külön-külön soron jelenik majd meg. Az adó beszedése, nyilvántartása, és az ezekhez szükséges számítástechnikai fejlesztés - összbiztosítói szinten - akár több százmillió forintra is rúghat, amely a társaságok költségeit növeli.
Forrás: ecoline.hu
Utolsó fejezet a kötelezőkampányban
A biztosítók szerint a baleseti adó bevezetése a kötelező felelősségbiztosítási piacon évek óta tartó verseny utolsó fejezetét nyithatja meg, mivel az autósok hosszú évekre a most választandó biztosítónál maradnak majd a jövőben. Ez minden eddiginél nagyobb versenyt vetít előre - közölte hétfőn a Biztosítás.hu alkuszcég.
A társaság szerint évekre eldőlhet a november 1-vel induló kampányban, melyik biztosító hány kötelező biztosítási ügyfelet kezel majd a jövőben. A piac újrafelosztására az idén mélypontjukat elérő kötelező díjak és az adó miatti várható rendkívüli ügyfélérdeklődés miatt kerülhet sor. A Biztosítás.hu felhívta a figyelmet arra, hogy az még nem dőlt el, hogy az internetes összehasonlító oldalakon a baleseti adó a díjak részeként, vagy külön tételként kerül-e feltüntetésre.
A Biztosítás.hu arra számít, hogy az adó bevezetése miatt a biztosítóknak mindössze két hetük marad díjaikat újragondolni és felkészülni az utolsó - komolyabb ügyfélmozgással járó - kampányra. A korábban 5 százalékos további díjcsökkenését prognosztizáló biztosítók "most vagy soha" alapon fognak ugyanis díjat hirdetni. Ez akár - a cég szerint - 10-15 százalékos további díjcsökkenéshez is vezethet, ami a díjakra rakodó adó különbségnövelő hatása miatt újra a 2008-as, 15 ezer forintos szintre emelheti az egyes biztosítók díjai közötti különbségeket.
A kampányt az is pozitívan érintheti, hogy megszűnik a korábbi - és sokszor az autósokat terhelő - kártörténeti igazolások papíralapú rendszere, és a jövőben a biztosítók elektronikus adatbázison keresztül küldik majd egymásnak a biztosítót váltó autósok kártörténeti igazolásait. Végeredményben mégis emelkedő kötelező biztosítási díjakra lehet számítani 2012-ben. A hét éve tartó díjcsökkenési tendencia végét jelentő adó és a díjak növekvő különbsége ugyanakkor, minden eddiginél több autóst késztethet biztosítóváltásra.
Forrás: Biztosítási Szemle
Uniós jogot sért a baleseti adó?
Rengeteg kgfb-szerződés évközbeni törléséhez vezethet a baleseti különadó bevezetése - vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett iparági szakértők, akik szerint az adó kivetésének az adócsomag-tervezetben szereplő módja uniós jogelveket is sérthet. A megugró biztosítási díjak miatt a díjelmaradások és biztosítás törlések felfutása várható.
A kormány szerint az adót a biztosító cégek szednék be a kgfb-díj esedékes részletével együtt és utalnák tovább az államkasszába. Azonban a biztosítók még ilyen közvetett módon sem alkalmazhatóak adó beszedésére. Az NGM , mint a Napi gazdaság írja, ezt úgy oldanámeg, hogy a biztosítók nyakába varrja a felelősséget: a törvénytervezet kimondaná: ha az autós nem fizette be a baleseti adót, a biztosító akkor is köteles az adó összegét az államnak átutalnia. Vagyis - elkerülendő az alkotmányossági problémákat - az adót lényegében a biztosítókra vetik ki, azok nem adhatják vissza az államnak behajtásra a nem fizető autósok adatait. Mindez pedig azt fogja okozni, hogy a biztosító együtt lesz kénytelen kezelni az adót és a kgfb-díját, így viszont - a 30 százalékos díjemelésnek köszönhetően - borítékolható a díjhátralékosok és a díjfizetés elmaradása nyomán történő törlések emelkedése.
Forrás: Napi Gazdaság
Még van remény az olcsóbb kötelező biztosításra!
A napokban beterjesztésre kerülő tervezet szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítását 30%-os baleseti különadó is terhelné, mely a biztosítótársaságok által kívánatosnak tartott díjemelkedéssel együtt már minden érintettet, cégeket és magánszemélyeket is érzékenyen érint. Van azonban egy lehetőség a nagyobb flottákat üzemeltető cégek számára, mellyel mérsékelhetik terheik növekedését. Az igazságra 2011. október 30-án fog fény derülni, amikor megjelennek a 2012-es tarifák.
A biztosítótársaságok kezében egyetlen adu maradt a cégek megnyerésére, mégpedig az egyedi, névre szóló, de publikus ajánlat összeállítása. Ehhez természetesen alapos ismeretekre, kártörténetre, a flottával kapcsolatos káresemények pontos és összehasonlítható nyilvántartására van szükség, ami leginkább az eddig is biztosítási fedezetet nyújtó társaságok - és maguk a cégek - birtokában lelhető fel.
Azon vállalkozások, akik szeretnék, ha a biztosítók egyedi ajánlatokkal is versenyezzenek a "kegyeikért", juttassák el az általuk kiválasztott, preferált, vagy végső esetben minden más biztosítóhoz is a flottájuk eddigi "életét" tartalmazó kártörténetet. Ezen adatok alapján a biztosítók elkészíthetik saját elemzésüket, kalkulációjukat, és a meghirdetéskor névre szóló sorban tehetik közzé ajánlatukat. Ezt követően a biztosított feladata kiválasztani a számára legmegfelelőbb ajánlatot.
Ezzel a módszerrel, ha nem is teljes egészében, de részben mérsékelhető a jogszabályi változások, illetve a piaci környezet által indukált áremelkedés, és hatékonyabban működtethető a járműpark.
Forrás: Portfólió
Kfgb: új rendszer, veszélyben a bonusz
Egyre nagyobb a bizonytalanság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatban, a szolgáltatók ugyanis nem tudják, pontosan milyen mértékű baleseti adó terheli majd őket, és ez hogyan befolyásolja a díjakat.
A helyzetet bonyolítja, hogy az előző kötelező-időszakhoz képest számtalan nyilvántartási és igazolási újdonságot vezettek be a szolgáltatók, hívja fel a figyelmet a változásokra Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz kommunikációs vezetője.
Megszűnt például a papíralapú bonusz igazolás, ami akár a kedvezmény elvesztéséhez vezethet, A0 kategóriába való visszaminősítést is eredményezhet. A biztosítóknak ugyanis olyan elektronikus nyilvántartásban kell ellenőrizniük az ügyfelek adatait, amelyben akár több százezer hiba is lehet. Márpedig, ha a bediktált bonusz-kategória nem egyezik a nyilvántartással, akkor az ügyfél hiába lobogtatja a korábbi papírját, a szolgáltató nem fogadja el, az ügyfélnek 60 napja van arra, hogy végigjárja az adatjavítás procedúráját.
Ha kicsúszik a határidőből, akkor a biztosító kizárja őt a kedvezményből, visszasorolja az alapra, ezzel jelentősen, a tavalyi tarifát alapul véve akár 8-10 ezer forinttal is drágulhat a kötelező díja, állítja Németh. Ráadásul a nyilvántartást – az új rend szerint – nem a forgalmi, hanem a személyi igazolvány alapján fogják ellenőrizni, és ha az adatok a két okmányban eltérőek, akkor a rendszerrel sem fog stimmelni. Ez esetben megint ugorhat a bonusz.
Forrás: Index