2010.05.12
KGFB: Periférián a motorosok?
Jóval olcsóbb biztosítást csak elvétve, egy-egy szűk célcsoport tud kötni az idén
A CLB Független Biztosítási Alkusz adatai szerint visszafogott lelkesedéssel vadásznak a motorosokra az idei kötelező-kampányban is a biztosítók: bár egy-egy társaságnál találnak jelentős, akár 30-50 százalékos kedvezményt is a „két kerék” megszállottai, a biztosítók többsége szinte hozzá sem nyúlt tavalyi díjaihoz. A „Motorosok Alkusza” ezért arra számít, hogy a tarifáló motorosok többségének képernyőjén jórészt ugyanaz a díj köszön majd vissza, amelyen az idei évben kötött szerződést.
Alapvetően elmondható, hogy azok a biztosítók, amelyek eddig sem szakítottak különösebben nagy volument a motoros kötelezőkből, szinte hozzá sem nyúltak korábbi tarifáikhoz. A piacvezető biztosítóknál ugyanakkor már érdekesebb a helyzet, hiszen nem egy társaság (Aegon, Generali, Genertel, Allianz) vélhetően magasabb kockázatot látva a motorosokban bizonyos esetekben 5-25 százalékkal meg is emelték jövő évre vonatkozó alaptarifáikat.
A pénteken meghirdetett díjak alapján ennek ellenére találunk olyan biztosítót, amelyik igyekszik magához csábítani a motorosokat is. Akad olyan társaság, amelyik váratlanul igen kedvező tarifákkal "nyitott" a motoros piac felé. Ilyen például a korábbi TIR Biztosító Egyesület ügyfeleit átvevő AIM Biztosító, amely bizonyos, kevésbé kockázatos szegmensekben akár 50 százalékos engedményt is ad. A Groupama-Garancia szintén markáns kedvezményekkel operál - főleg az alacsonyabb kategóriákban. A K&H Biztosító szintén kiemelt néhány típust, amelyeknek a tavalyi díj 10 százalékát engedi el.
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Minden idők legnagyobb kötelező-kampánya
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Minden idők legnagyobb kötelező-kampánya
Az idei gépjármű kötelezőbiztosítás-váltási kampány hozta az elmúlt évek legnagyobb biztosítási forgalmát. Erre részben az a magyarázat, hogy már a gépkocsi tulajdonosok is tudják, ez az utolsó év, amikor a „kötelező” forduló hónapja a november.
Másrészt viszont tény, hogy a biztosító társaságok is minden eddiginél többet költenek kampányra, amely idén a korábbiakhoz képest jóval dinamikusabb. Az elmúlt években az alkusz cégek is színre léptek, s a biztosítási piac jelentős, szinte meghatározó szereplőivé váltak. Ma már ők adják a biztosítók forgalmának több mint egyharmadát, és az arány most novemberben vélhetően tovább fog javulni az alkusz cégek javára. Ez sem véletlen, hiszen az alkuszok a „civilek” számára is érthetően, áttekinthetően mutatják be a biztosítók ajánlatait.
KGFB: Az első hét után élen a nagyok
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
KGFB: Az első hét után élen a nagyok
A pénzintézeti hátterű biztosítókban a legnagyobb a bizalom
A CLB Független Biztosítási Alkusz adatai alapján az idei kötelező kampány első hetében az Allianz, az Uniqa, valamint az Aegon vezeti az új kötések listáját: minden második autós ennél a három biztosítónál kötött szerződést. Érdekes fejlemény, hogy a banki hátterű, vagy szoros banki kötődéssel rendelkező biztosítók iránt a legnagyobb az autósok bizalma. A piacvezető alkusz által működtetett biztositastipp.hu statisztikái szerint ugyanis - bár a kötelező biztosítás kiválasztásánál már valóban nem csak az ár számít- az Aegon, az Allianz, és a K&H Biztosítókat több mint 90 százalékban választják az ügyfelek, ha azok legkedvezőbb díjat ajánlják nekik. Ez az arány – nevezzük a biztosítók bizalmi indexének – más társaságok esetében átlagosan csak 60-70 százalék.
A biztosítók sorrendje az első hét adatai alapján
(forrás: biztositastipp.hu)
Biztosító | Aránya az új kötések között |
Allianz Hungária Biztosító Zrt. | 21,5% |
Uniqa Biztosító Zrt. | 16,2% |
AEGON Magyarország Biztosító Zrt. | 14,3% |
Genertel Biztosító | 9,4% |
Generali-Providencia Biztosító Zrt. | 9,0% |
Magyar Posta Biztosító Zrt. | 8,7% |
K&H Általános Biztosító Zrt. | 7,9% |
Union Biztosító Zrt. | 4,8% |
Közlekedési Biztosító Egyesület | 4,4% |
AIM Biztosító Egyesület | 1,8% |
Groupama-Garancia Biztosító Zrt. | 1,7% |
MKB Biztosító Rt. | 0,2% |
Signal Biztosító Zrt. | 0,1% |
WABARD | 0,0% |
Kötelező: egymillió a cél
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kötelező: egymillió a cél
Egy hét van hátra az idei kötelezős szezon érdekesebb részéből, a kalkulálásból. November 30-án éjfélig kell felmondani a biztosítását annak, aki máshol szeretné megkötni a jövő évit. Az alkuszok egymillió új biztosítással számolnak.
Beindult a casco is
A kötelezős nagy roham mellett az idei szezon azon tapasztalatára is felhívta a figyelmet, hogy a vártnál többen kötnek cascot-t is a kötelezőjük mellé.
Kedvezményhegyek
Az idei kampányban rekordszámú, és minden eddiginél kreatívabb kampánykedvezmények különösen jótékony hatással voltak a tarifákra – írta a különböző kötési lehetőségekről írt összefoglalójában a CLB.
Az online-kedvezmény, amelynek a piacon elérhető plafonja eddig 30 százalékos volt, még további néhány százalékkal emelkedett. Továbbra is jellemző a foglalkozás alapján történő szegmentálás, de megjelent a közvetítői kedvezmény is. Van ugyanakkor kedvezmény a környezettudatosság szellemében is: a Groupama-Garancia Zöld Autó kedvezménye azokat a „zöld” autósokat célozza meg, akik gázüzemű, vagy elektromos, illetve hybrid hajtású, vagy bizonyos meghatározott környezetvédelmi besorolású motorral rendelkező gépjárművel közlekednek. Ugyanakkor a legtöbben a gyerekkedvezményt használták ki: ezzel a kedvezményformával a biztositastipp.hu oldalon szerződést kötők harmada élt eddig. A közszolgálati kedvezmény is igen népszerűnek mutatkozik, ezzel a váltók 15 százaléka élt.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a JÉ-II/I-330/2009. számú határozata
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a JÉ-II/I-330/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a JÉ-II/I-330/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2009. október 30-án meghirdetett 2010. évi díjtarifájában nem szereplő kedvezmények megjelentetése miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
1.Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. november 11-ei számában megjelentetett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifájának „Kármentességi kedvezmény I.,” „Kármentességi Kedvezmény II.” elnevezésű díjképző elvekkel (alapdíj-korrekciós tényezőkkel) való kiegészítésének alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót a Felügyelet JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata 2. pontjában foglalt kötelezés végrehajtására, miszerint a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-ai számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2009. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján a Felügyelet a 2009. november 5-én kelt, JÉ-II/IB-311/2009. számú határozatában kötelezte a Biztosítót, hogy egyrészt az „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalan szüntesse meg, másrészt díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg.
A Biztosító a határozati kötelezés teljesítéseként a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. november 11-ei számában – „az UNION Biztosító 2010. évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjai” címmel – megjelentetett hirdetmény szerint a Biztosító a Felügyelet JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata alapján a 2009. október 30-án közzétett díjtarifában a „Szorzók-személygépkocsi-önrész” törlésre kerül és helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Kármentességi kedvezmény I.
A szerződő 20% kármentességi kedvezményre jogosult személygépjárműre kötött, határozatlan tartamú, 2009.12.31-ét követő kockázatviselés kezdetű KGFB díjából, ha 2007. január 1. óta folyamatosan – összesen legfeljebb 180 nap megszakítással – személygépkocsira vonatkozó felelősségbiztosítással rendelkezett, és 2007. január 1. és az ajánlat aláírásának időpontja közötti időszakban a KGFB szerződőjeként nem okozott kárt, és a kártörténeti igazolás vagy az előzménybiztosítás kártörténeti adatai alapján a 2010. évre megállapított bonus-malus besorolása nem malus osztályú, és a kártörténeti igazoláson nem szerepel káresemény. Ha a szerződés alapján a biztosítási időszakban kárkifizetés történik, akkor a kármentességi kedvezmény a következő biztosítási időszakban megszűnik.
Kármentességi kedvezmény II.
A szerződő 30% kármentességi kedvezményre jogosult személygépjárműre kötött, határozatlan tartamú, 2009.12.31-ét követő kockázatviselés kezdetű KGFB díjából, ha 2002. január 1. óta folyamatosan – összesen legfeljebb 180 nap megszakítással – személygépkocsira vonatkozó felelősségbiztosítással rendelkezett, és 2002. január 1. és az ajánlat aláírásának időpontja közötti időszakban a KGFB szerződőjeként nem okozott kárt, és a kártörténeti igazolás vagy az előzménybiztosítás kártörténeti adatai alapján a 2010. évre megállapított bonus-malus besorolása nem malus osztályú, és a kártörténeti igazoláson nem szerepel káresemény. Ha a szerződés alapján a biztosítási időszakban kárkifizetés történik, akkor a kármentességi kedvezmény a következő biztosítási időszakban megszűnik.”
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. §(1)-(3) bekezdése alapján a biztosító következő évi díjait a Rendelet 2. számú mellékletben foglalt gépjármű kategóriánként, és a Rendelet 3. számú mellékletben meghatározott bonus-malus osztályonkénti besorolással állapítja meg. A biztosító díjszabásában az egyes kategóriákon belül, illetve bonus-malus osztályokban a meghirdetett díjtarifája szerint megállapított egyedi díjakat alkalmaz. A biztosító a meghirdetett díjait év közben nem változtathatja meg. A biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító 2010. november 11-ei hirdetménye a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat 2. pontjában foglalt kötelezésnek nem tesz eleget, mivel az nem a 2009. október 30-án megjelentetett díjtarifa önrész nélkül közzétett változata. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy – az ún. „Kármentességi kedvezmény I.” és „Kármentességi kedvezmény II.” elnevezésű díjképző elvek november 11-ei bevezetésével, a Rendelet 18.§-ában foglalt azon szabály sérelmén keresztül, miszerint a Biztosító a következő évi díjtarifáját két országos napilapban október 30-ig köteles közzétenni – sérültek a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac szereplőinek, de különösen a 2010. évre kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységet művelő biztosítót a 2010. október 30-án közzétett díjtarifák alapján – vagy a közzétett díjtarifákat alkalmazó biztosításközvetítői csatornán (kalkulátorokon) keresztül – már választó (más biztosító részére már ajánlatot tett vagy más biztosítóval már szerződést kötött) üzembentartók érdekei, tekintettel arra, hogy nekik a november 11-én bevezetett kedvezményeket – és ebből kifolyólag a biztosító számukra esetleg kedvezőbbé váló díjszintjét – a biztosító kiválasztása során figyelembe venni nem volt lehetőségük.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet.
A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján a Felügyelet – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy egyrészt a 2010. október 30-ai díjhirdetést követően bevezetett kedvezmények alkalmazása az október 30-án meghirdetett díjtarifát alkalmazó, így jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja, másrészt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt, különösen azon árérzékeny üzembentartók érdeksérelméhez vezethet, akik/amelyek a 2010. november 11-éig – a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac tényleges (teljes) kínálata ismeretének hiányában – már olyan biztosítót választottak, amely biztosító részükre kínált díjszintjénél a Biztosító díjszintje (a november 11-ei kiegészítés folytán) kedvezőbbé válik, a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót az újonnan bevezetett kedvezmények megszüntetésére, illetve a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat 2. pontjában foglaltak végrehajtására kötelezte. Bírság kiszabását – figyelemmel a Biztosítónak az eljárás során a Felügyelettel szemben tanúsított együttműködésére, illetőleg a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat végrehajtása érdekében tett intézkedései során tanúsított jóhiszemű magatartására – jelen határozatában a Felügyeleti Tanács mellőzte.
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 11.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s. k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke
Nemcsak a kötelezőn spórolhatunk!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Nemcsak a kötelezőn spórolhatunk!
Az idei kötelező kampány első közel három hetének tapasztalatai alapján a biztosítót váltó ügyfelek döntő többsége, mintegy nyolcvan százaléka a független alkuszokon keresztül köti meg új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződését.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint ugyanakkor a nem várt jelentős díjcsökkenés a jövő évtől problémákat is generálhat a piacon. Várakozásaik szerint ugyanis a kieső díjbevételt egyes biztosítók már csak a kárrendezési szolgáltatások színvonalának csökkentésével tudják majd kompenzálni. Ez nehézkesebb, a megszokottnál hosszabb ügyintézést is eredményezhet. Ezért az elkövetkező időszakban a biztosítási alkuszokra - szakmai tapasztalatuk és biztosítói kapcsolatrendszerük miatt - érdemes lesz még fokozottabban támaszkodniuk az ügyfeleknek.
Az ügyfelek a teljes piaci kínálat megismerésén kívül többféle adminisztrációs segítséget is igényelnek. Ezért a biztosítói direkt csatornák tavalyinál markánsabb megjelenése nincs hatással az alkuszok népszerűségére. "Az alkuszok a választást segítő tanácsadáson kívül az ügyfél megbízása alapján felmondják az előző szerződést, intézik az új szerződésre vonatkozó adminisztrációt, káresemény esetén pedig - az ügyfél ilyen irányú megbízása alapján - ügyféloldalon működnek közre a kárügyintézésben" - mondta el Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke.
A végső hajrá a jövő hétre várható
Az év ezen időszakában természetesen magára a kötelező biztosítási kampányra koncentrál a sajtó és az ügyfelek is. Az idei kampányban a kötések listáját az eddigi tapasztalatok alapján nagy biztosítók vezetik: A képet ugyanakkor árnyalja, hogy van olyan társaság, ahol az újrakötések mértéke a szokásosnál is nagyobb méreteket ölthet. A várakozásokkal szemben ugyanis az idén 15-20 százalékkal csökkentek az átlagdíjak: míg tavaly 30 ezer forintért köthettek kötelező biztosítást az autósok, az idén 25 ezer forint az átlagos szerződési díj. "Összességében a tavalyinál intenzívebb első hetek ellenére az utolsó héten várható a kötések 40 százaléka, így a végeredmény az előzetesen nem várt 900 ezres határt is átlépheti, igaz, ezeknek a kötéseknek akár harmada is a saját biztosítónál való újrakötés lehet."- mondta el Papp Lajos.
Ne csak a kötelezőre figyeljünk!
Bár a kötelező biztosítások piacán egyre látványosabb az a tendencia, hogy az autósok mérlegelésük során nem csak árat, hanem a biztosító által nyújtott szolgáltatásokat is figyelembe veszik, már néhány ezer forint megtakarításának a lehetősége is százezreket mozgat meg minden évben. Érdekes módon azonban sem a média, sem a szolgáltató biztosítók nem kampányolnak más termékek, például a casco, vagy a lakásbiztosítások kapcsán. Pedig az alkuszok által folyamatosan biztosított összehasonlíthatóság, a személyes tanácsadás nyomán ezeken a területeken is komoly optimalizációt hajthatunk végre..
A casco esetében az idei kötelező kampány különösen jó lehetőséget kínál a szerződés kedvező díjon való megkötésre: amennyiben együtt kötjük meg a két autós biztosítást, akár 30-40 százalékot is spórolhatunk. Sajnos még mindig kevesekhez jutott el, , hogy egy ideje már a 4 évnél idősebb járművekre is igen kedvező díjú, speciális casco ajánlatok közül válogathatnak az ügyfelek.
Fontos lenne, ha az ügyfelek nem csak autójuk, hanem otthonuk biztosításaira is odafigyelnének. Itt nem elsősorban az anyagi megtakarításra, hanem a megfelelő biztosítási összegekre, és a szükséges biztosítási fedezetek meglétére kell odafigyelni. A realizálható megtakarításnál ugyanis sokkal fontosabb az értékeink valós értéken történő biztosítása, a biztosítási összegek helyes megállapítása. Az optimalizáció során lehetőség nyílhat például változatlan díj mellett a korábbinál magasabb ingóságfedezet elérésére (gondoljunk a folyamatosan gyarapodó lakberendezéseinkre, elektronikai eszközeinkre). Ma még jellemző, hogy a szerződésekben hosszú évekig változatlan marad a kötéskori biztosítási fedezet, akár az összegszerűség, akár kockázati kör tekintetében, amely óhatatlanul is magában hordozza azt a veszélyt, hogy egy esetleges káresemény bekövetkeztekor nem lehetséges a valós kár megtérítése.
Ügyfélbarát szabályozás
A januárban életbe lépő kötelező biztosítási törvény több ponton írta felül a kötelező biztosítás jelenlegi szabályozását. Az egyik legfontosabb változás - melynek kezdeményezésében a FBAMSZ úttörő szerepet vállalt - , hogy a biztosítási évforduló a jövőben nem a naptári évhez, hanem a megkötés dátumához igazodik majd. "Az egyező évfordulók miatt előbb-utóbb nem kgfb-ről és cascóról külön, hanem gépjármű-biztosításról beszélhetünk majd, így a háztartások saját alkuszuk segítségével egyszerre foglalkozhatnak valamennyi biztosításukkal, azok időszakos felülvizsgálatával is." - állítja az alkuszszövetség elnöke. "Az átmenet azonban hosszú folyamat lesz: a jövő év végi kampányban a válság gépjárműpiacra gyakorolt tényleges hatásának függvényében az autók 80-90 százaléka részt vesz majd, hiszen az új szabályázás szerinti évközi évforduló csak a jelenlegi autó lecserélésekor keletkezik."
Forrás:Tőzsdefórum.hu
Alkuszokkal, online
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Alkuszokkal, online
A biztosítások jelentős részét ma már online módon kötik, s az ügyfelek között egyre több a gépjármű kereskedő. A kereskedések tulajdonosai ugyanis úgy vélik, az alkuszoknak köszönhetően a teljes biztosítási palettát letehetik ügyfeleik elé. – Az a célunk, hogy vásárlóinkat minden szempontból a lehető legjobban kiszolgáljuk, s ez az elv a gépkocsik biztosítására is érvényes – mondta Zakar József.
A ceglédi és szolnoki Kia, Mazda és Yamaha szalon ügyvezető igazgatója szerint a kereskedők körében egyre népszerűbbek az alkuszok szolgáltatásai. Az emberek ugyanis egyre inkább szeretik maguk kiválasztani a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot – magyarázta a kialakult helyzetet
Mi történt? Ötmilliós bírság az Union Biztosítónak
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Mi történt? Ötmilliós bírság az Union Biztosítónak
Az Union Biztosítót a jövő évre meghirdetett önrészes kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) miatt 5 millió forintra bírságolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - a határozat hétfő délután került fel a felügyelet honlapjára.
Annak ellenére, hogy az önrész vállalását kifejezetten nem tiltja jogszabály, a jogi környezetből kiolvasható, hogy ilyen kgfb-konstrukciót nem lehet alkalmazni - olvasható a PSZÁF közleményében.
A jövő évi kgfb tarifák közzétételekor az Union 20 ezer forint önrész vállalásával 20 százalék, míg 50 ezer forint önrész vállalásával 30 százalék kedvezményt adott a jövő évi díjból.
A jövő évi kgfb tarifák közzétételekor az Union 20 ezer forint önrész vállalásával 20 százalék, míg 50 ezer forint önrész vállalásával 30 százalék kedvezményt adott a jövő évi díjból.
A PSZÁF vizsgálata megállapította, hogy az önrészes konstrukció valójában jogellenes, annak ellenére, hogy kifejezetten egy jogszabály sem tiltja.
A biztosítási törvény feljogosítja a PSZÁF-ot arra, ha egy biztosítás sérti a biztosítottak érdekeit, akkor annak a terjesztését felfüggesztheti. Az év végéig hatályos, 2004-ben hozott kgfb kormányrendelet szerint teljes körű fedezetet kell nyújtania a biztosítási díjnak. Az önrészes konstrukció pedig nem felel meg ennek a követelménynek.
Az Union Biztosítónak haladéktalanul ki kell vennie a díjképző tényezők közül az önrészt, továbbá ezt a tényt közzé kell tennie a tarifákat megjelentető két lapban, a Népszavában és a Magyar Hírlapban is.
A jogsértés miatt 5 millió forint bírságot szabott ki a felügyelet.
Az Union Biztosító az első három negyedévben 23,7 milliárd forint díjbevételt ért el, ezzel a piacból 4 százalékkal részesedik.
Forrás: Vg.hu
Erősödő alkuszcégek
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Erősödő alkuszcégek
Ma már jobban bíznak az emberek az alkusz cégekben, mint némelyik biztosító egyedi ajánlatában, de maguk a biztosítók is egyre komolyabban veszik az alkuszokkal való együttműködést – derült az idei kötelezőbiztosítás-váltás kampány során. Az alkuszok ugyanis nem csak rendszerbe szedve mutatják be ügyfeleiknek a biztosítók ajánlatait, hanem sorba is rendezik azokat ár, vagy éppen a szolgáltatások színvonala alapján – mondta
Magyarország piacvezető alkuszának szakértője szerint az emberek nehezen igazodnak el a különféle biztosítók ajánlatai között, ezért egyre többen kérik alkusz cégek segítségét. Ezek ugyanis –magyarázza az igazgató – különféle szempontok alapján sorba rendezik az ajánlatokat, s valamennyi kedvezmény figyelembe vételével mutatják be az ajánlatokat, a legolcsóbbtól a legdrágábbig. Mivel az ügyfelek egyre jobban kedvelik ezt a kényelmes és biztonságos megoldást, a biztosítók is egyre komolyabban veszik a „közvetítőket”. Hogy ki ne maradjanak az alkuszok ajánlataiból, a legtöbb nagy biztosítónál már külön alkuszi igazgatóságot hoztak létre.
Akár egymillióan is válthatnak kötelezőt
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Akár egymillióan is válthatnak kötelezőt
Több mint kétszer annyi autós váltott biztosítót az idei kgfb kampány első három napján, mint tavaly, a rendkívüli érdeklődésnek köszönhetően idén minden bizonnyal megdől majd a tavalyi 700 ezres váltási rekord, és akár egymillióan is válthatnak biztosítót, az ügyfelek megtakarítása pedig 15 milliárd forint is lehet - közölte a biztositas.hu internetes alkusz. Megtették hatásukat az autósokra a jelentősen csökkenő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) díjak.
A 16 ezer forintot meghaladó átlagos megtakarítási lehetőség a kampány első napjaiban kétszer több autóst mozgatott meg, mint az előző évben.
Az internetes portálokon szerdáig mintegy hétszázezer díjszámítást végeztek az autósok és átlag 25 ezer forinton kötöttek új kötelező biztosítást.
Várhatóan megdől a tavalyi 700 ezres váltási rekord is. A biztosítas.hu elemzése szerint az idén biztosítót váltók száma 800 ezer és 1 millió között alakulhat.
Az autósok váltási hajlandóságát a kedvező díjak mellett az is növeli, hogy az idén nincs olyan biztosító a kampányban, amellyel kapcsolatban aggály léphetne fel. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szigorának köszönhetően az idén versengő társaságok egytől-egyig szilárd háttérrel rendelkeznek. A meghirdetett tarifákat tekintve pedig legtöbbször a legnagyobb társaságok kínálják a legjobb díjakat.
Forrás: Hírextra.hu
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának