2012.04.17
Kgfb: a dupláját fizeti az, aki elmaradt
Ezreknek mondják fel a szerződését
Egyre többe kerül a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) és a baleseti adó azoknak az autósok, akik eddig nem fizették be a díjat, s a szolgáltató ezért felmondta a szerződésüket. A „pótdíj” alól nem lehet biztosító-váltással kibújni, az adatokat ugyanis, így a szerződés felbontásának okát is egy központi rendszer tárolja, s minden kockázatviselő ez alapján szerződik. Minél később rendezi valaki, annál többe kerül az idei kgfb-je – figyelmeztet egy biztosítási alkusz.
Akár az alapdíjuk kétszeresét is fizethetik ma, de holnaptól még többet a biztosítóknak azok az autósok, akiknek a szerződését felbontotta a szolgáltató, mert nem rendezték a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjat és a baleseti adót – hívja fel a figyelmet a késedelem következményeire Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. A cég pontos számítással mutatja be, hogyan emelkedett mára a kétszeresére, s később napról, napra egyre feljebb például egy 1,2-es Opel Corsa kötelező díja, ha nem érkezett be mostanáig az összeg, s a biztosító 60 nap után automatikusan felmondta a szerződést. Az 1 200 köbcentis, 55 kilowattos jármű kötelezője 14 940, a baleseti adója pedig 4 482, vagyis összesen 19 422 forint, ha időben érkezik a biztosítóhoz. Amennyiben nem fizették be,ugyanez az összeg ma már 40 992 forint, ami az elmaradt alapdíjat és a baleseti adót, mindkét tétel fedezetlenségi díját – plusz 30 százalékot -, az év végéig szóló díjat, valamint a baleseti adó plusz 30 százalékát tartalmazza. Németh több éves tapasztalata szerint több ezren lehetnek azok, akik elmaradtak a befizetéssel, de most először kell ilyen drága „büntetéssel” számolniuk. Erre a baleseti díj bevezetése a magyarázat.
A CLB szakértője elmondta: a biztosítók 60 nap nemfizetés után – többszöri figyelmeztetés mellett – automatikusan felmondják a szerződést, aminek következtében a gépjármű biztosítási fedezet nélkül üzemel. Ez olyan „büntető” tétel, amely a szerződéskötésig visszamenőleg drágítja a díjat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha valaki újrakötné a kötelezőjét, ma még a korábbinak a kétszeresén, azonban minden nappal egyre drágábban teheti meg. A szakember felhívja a figyelmet arra is, hogy a megemelt tarifát nem lehet biztosító-váltással kikerülni, mert a szolgáltatók egy olyan központi adatnyilvántartó rendszer – KÁNYA - alapján dolgoznak, amelyben minden ügyfél „előélete” tételesen szerepel. A rendszer a korábban felbontott szerződésekre, s annak okára is automatikusan figyelmezteti a biztosítási ügyintézőt, így az elmaradással járó kötelezettséget, a pótdíjat senki nem úszhatja meg.
A szakértő szerint egyébként nem érdemes sokáig halogatni az újrakötést, mert minél később rendezi valaki a számlát, annál többet kell fizetnie. Kgfb nélkül közlekedni viszont kockázatos, egy közúti ellenőrzés során való „lebukásnak” súlyos következményei lehetnek.
Forrás: hirportal.clb.hu
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Kgfb: az új, teljesítmény alapú rendszer nagy drágulást hozhat
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb: az új, teljesítmény alapú rendszer nagy drágulást hozhat
Egy szabálymódosítás értelmében az autó hengerűrtartalma helyett a jövő évtől a motor teljesítménye alapján kell majd a kötelező díját megállapítani. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) szakemberei arra számítanak, hogy ez a módosítás teljesen átrendezi a kgfb-piacot, s igen erősen megnövelheti az év végi átkötési hullámot.
Az előzetes adatok szerint megközelítette az egymilliót azok száma, akik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltottak a legutóbbi kampány során. Annak ismeretében, hogy minden eddiginél többen váltottak, nem meglepő, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is hosszúra nyúlik a kötelező biztosítási szerződések feldolgozása.
A biztosítási alkuszok eddigi tapasztalatai alapján becsülhető, hogy sok ezer autós a mai napig nem kapta meg az első esedékes díj befizetésére szolgáló csekket. Bár az új törvényi szabályozás már hatvan napos haladékot ad az első részletek kiegyenlítésére, lassan ez a határidő is lejár. Mit tehet, aki még nem kapott csekket? Kell-e addig is igazolni, hogy van szerződésünk?
„Számos tekintetben kedvezőbbé vált az új szabályozás, de a szerződött ügyfeleknek két fontos kérdésben is megmaradt a felelősségük – hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Egyrészt nekik kell odafigyelniük, hogy az első díjrészletet legkésőbb március 1-jéig befizessék, másrészt hatósági kérésre ezt megelőzően igazolniuk kell a szerződésük meglétét.”
A szakember a következőt tanácsolja azoknak, akik még nem kaptak csekket. „A határidő közeledtével jobb, ha mielőbb utánajárnak, hogy mi okozza a számla elmaradását. Az utolsó napokban ugyanis minden évben megugrik az ügyet intézők száma. Az elmaradt díjbekérőnek a biztosításkötés helyén érdemes utánanézni. Ez általában a kötésben közreműködő alkusz vagy az adott biztosító ügyfélszolgálata.”
A biztosítás meglétét ugyanakkor már az év kezdete óta igazolni kell. Erre a biztosítási kötvény, illetve a befizetést igazoló szelvény hiányában a szerződés megkötését igazoló, a biztosító vagy az alkusz által kiállított dokumentum is alkalmas. Ezek hiányában hatósági ellenőrzéskor már most is kellemetlenségre lehet számítani!
Felügyeleti bírság a Genertel Biztosítónak
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Felügyeleti bírság a Genertel Biztosítónak
Egy bejelentésre indult vizsgálat eredményeként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 3 millió forintra bírságolta a Genertel Biztosító Zrt.-t - a határozat a felügyelet honlapján jelent meg.
A határozat három pontba foglalt feladatot ír elő. Az elsőben arra kötelezi a PSZÁF a Genertelt, hogy maradéktalanul tartsa be a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi előírásokat.
A második pont szerint a jövőben, az informatikai rendszerének működtetése során, maradéktalanul vegye figyelembe a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályokban előírtakat, továbbá 2010. május 31-ig biztosítsa a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi előírások és a működést támogató informatikai rendszer összhangját.
Harmadik feladatként a biztosító belső ellenőrzése vizsgálja meg a módosított informatikai rendszert és a vizsgálatról készült jelentést 2010. június 30-ig küldje meg a felügyeletnek.
Átlag 15 ezret spórolunk a kötelezőn
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Átlag 15 ezret spórolunk a kötelezőn
Akár 20-25 milliárd forintos díjcsökkenést is okozhat 2010-ben a kötelező biztosítások piacán az a közel 1,5 millió darab kötelező biztosítási szerződés, melyet olcsóbbra cseréltek az autósok tavaly novemberben.
A Magyar Biztosítók Szövetségének összesített adatai alapján - az előző évek sikerkampányait figyelembe véve is abszolút rekordnak számító - 1 millió 460 ezer kötelező biztosítás váltás történt tavaly novemberben. Ebből 950 ezer autós új biztosítóhoz szerződött, 510 ezer pedig saját biztosítójánál kötött kedvezőbb áron szerződést. Az autósok megtakarítása mintegy 13-17 ezer forint volt szerződésenként, ami összességében 20-25 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Mindez akár 110 milliárd forint alá is csökkentheti, a tavaly még évi 130 milliárdos itthoni kötelező piacot.
A legoptimistább várakozásokat is felülmúló 1,5 millió váltó mintegy 40%-a az internetes honlapok ügyfelei közül került ki, de a kötések nagy számból az is kitűnik, hogy a biztosítótársaságok üzletkötői és a hagyományos (offline) alkuszok is minden eddiginél jobban aktivizálták magukat. A „lakásokba bekopogtató" ügynökök laptopokkal és díjszámító szoftverekkel felfegyverkezve - a rendkívül kedvező díjaknak köszönhetően - azokat az autósokat is rá tudták venni a biztosítóváltásra, akik önmaguktól nem kezdeményezték volna a biztosítóváltást.
Változások jövőre
2011-től nem köbcentiméter, hanem kilowatt alapján kell majd árazniuk a biztosítótársaságoknak. Ez utóbbi azzal jár majd, hogy az eddig egy díjkategóriába tartozó - azonos köbcentivel, de különböző teljesítménnyel bíró - járművek kötelező díja, ezentúl adott biztosítón belül is eltér majd egymástól. A 15 hazai társaság kénytelen lesz teljesen újraárazni kötelező biztosításait novembere, ami jelentős piaci átrendeződéhez és további díjcsökkenéshez vezet majd.
5 dolog, ami drágíthatja a köteleződet!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
5 dolog, ami drágíthatja a köteleződet!
A kötelező gépjármű-felelősség biztosítás kiválasztásakor sokan még mindig a legolcsóbb mellett döntenek, de az utolsó kampány idején a társaságok arról számoltak be, hogy egyre több szerződő inkább egy valamivel drágább ajánlatot választ, csak megbízható biztosító álljon a háttérben. Ezúttal néhány olyan tényezőt mutatunk be, melyek jelentősen drágíthatják, vagy akár olcsóbbá is tehetik a biztosításunkat.
A forgalmi engedélybe bejegyzett irányítószám
A biztosító társaságok különböző statisztikákkal rendelkeznek arról, hogy a balesetek (casco esetén a lopások) az ország mely területén milyen gyakorisággal fordulnak elő. A kevésbé veszélyeztetett régiókban az autósok olcsóbb, a fokozottan veszélyes övezetekben drágább biztosítási díjra számíthatnak.
Gyakran előfordul, hogy a forgalmi engedélybe bejegyzett irányítószám és a tulajdonos tényleges tartózkodási helye nem egyezik meg, de a kalkulációs során az állandó lakcím számít. Egy vidéki lakcímű, de leginkább a fővárosban közlekedő autós akár 20-30%-kal olcsóbb biztosítási díjjal is számolhat.
A szerződő életkora
A statisztikák szerint a 25 év alatti autósok általában magasabb biztosítási díjakat kénytelenek fizetni, de több évnyi balesetmentes közlekedés esetén (különösen, ha már 17-18 éves koruktól a nevükön van az autó) a különbség már nem annyira drámai. Az ebbe a korcsoportba tartozók szembesülhetnek a legnagyobb arányú különbségekkel az ajánlatok összehasonlítása során.
A biztosítók szerint a fiatal autósok részben a rutintalanságuk, részben a bevállalós vezetési stílusuk következtében nagyobb valószínűséggel keverednek közlekedési balesetbe. Az idős autósoknál is nagyobb a káresemény valószínűsége, de ennek a díjban való kifejezése a korábbi balesetmentes közlekedés miatti alacsony bázis miatt kevésbé érzékelhető.
Az autó típusa
A biztosítók típus és modell szerint is megbonthatják a baleseti statisztikákat (amit a forgalomban lévő autók számával korrigálnak), ennek megfelelően lesznek olyan autók, melyek nagyobb valószínűséggel koccannak, és amelyek ritkábban vesznek részt biztosítási eseményben. Az árazás során figyelembe veszik az autó gyártmányát, típusát, a gyártási évét, a kivitelét, hengerűrtartalmát, teljesítményét és a felhasználási módját is.
A szerződő neme
A statisztikák szerint a nők kisebb valószínűséggel vesznek részt súlyos közlekedési balesetben, mint a férfiak. Ennek köszönhető, hogy azonos egyéb feltételek mellet a biztosítási díjuk általában alacsonyabb. A szerződő nemén túl csökkentő tétel lehet a vezető körének kor szerinti korlátozása, valamint a díjfizetés módja és gyakorisága is. Aki negyedévente sárga csekk helyett csoportos beszedéssel megfizeti az éves díjat, az akár 10%-ot is megtakaríthat.
A szerződő foglalkozása
A szerződő foglalkozása is hatással van a biztosítási díjra, fontos, hogy a tényleges titulust jelöljük meg, mert a biztosító megtévesztése érvénytelenítheti az esetleges későbbi kárigényünket. Fontos még, hogy a szerződő hány évvel ezelőtt szerezte meg a jogosítványát, valamint, hogy mikor volt részese utoljára olyan balesetek, amit ő okozott, a másik kiemelt biztosítási díjat befolyásoló tényező a szerződő bonus-malus besorolása.
Forrás: Pénzcentrum.hu
Sajtóközlemény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átszerződési tapasztalatairól
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Sajtóközlemény
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009 végén – a korábbi évekhez hasonlóan – kiemelten figyelte a meghirdetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjakat, az átkötéseket. Az elmúlt kampányidőszakban több mint másfél millió járműre kötöttek új kgfb szerződést, ebből több mint egy millió esetben tényleges biztosítóváltás is történt. Sokan 15 ezer forint feletti összeget tudtak megtakarítani az átszerződéssel.
A 2009/2010-es átkötési időszak volt az utolsó olyan kampányidőszak, amikor az ügyfelek a naptári év végével válthattak biztosítót. Az új törvényi szabályozás szerint a jövőben az éves biztosítási szerződések fordulónapján lehetőség lesz a váltásra. Feltehetően emiatt, a 2010-re meghirdetett kgfb díjaknál jelentős kedvezményeket lehetett igénybe venni. Több biztosítónál 50 százalékot meghaladó volt a kedvezmény mértéke, de a biztosítónkénti kedvezmények meglehetősen eltérő jellegűek voltak.
Összesen 14 biztosító rendelkezik a magyarországi mintegy 4 milliós kgfb állománnyal. Közülük – felügyeleti határozat alapján – egy, a Wabard Biztosító Zrt. nem fogadhatott be új szerződési ügyfélajánlatot a 2009/2010-es átszerződési időszak során.
A Felügyelet folyamatosan kért tájékoztatást az internetes alkusz cégektől a díjhirdetést követő felmondásokról, az új kötések alakulásáról, majd a biztosítóktól bekérte a végleges adatokat is. Eszerint, 1 551 093 járműre kötöttek új szerződést (egyedi és flotta járművek együttesen), ebből 517 084 volt a visszakötés (felmondás után ugyanahhoz a biztosítóhoz visszatérő ügyfelek). Így a ténylegesen biztosítót váltók száma 1 033 999 volt, amelyből 964 ezer volt az egyedi szerződéssel rendelkező biztosított, ez volt a legintenzívebb kampányidőszak a kgfb üzletág történetében. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a bonyolult kedvezményrendszerek miatt egyre többen keresték fel az internetes díjszámítási lehetőségeket.
Az elemzések során kiderült, hogy a biztosítóválasztásnál már nem feltétlenül a legkedvezőbb ár alapján döntöttek az ügyfelek. Jelentős volt a visszakötők aránya, akik felmondás után feltehetően a korábbinál alacsonyabb díjért tudtak új szerződést kötni ugyanannál a biztosítónál. Akadt biztosító, ahol a visszakötők aránya elérte a 66 százalékot. A legtöbb autós 15 ezer forint feletti összegért, azaz egy év alatt megtakarítható díjért váltott biztosítót. Az ügyfelekért folytatott verseny a korábbiakkal megegyezően változatlanul éles volt a biztosítók között.
Az átkötési időszakban összességében 5 biztosító vesztett, 9 biztosító nyert ügyfeleket. Volt olyan biztosító, amely állományának több mint felét elveszítette, és olyan is, amelyik több mint 40 százalékkal tudta gyarapítani ügyfeleinek számát. A legnagyobb állománynövekedés 99 ezer volt, míg az egyik biztosítónál 157 ezerrel csökkent a szerződések száma.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
A KRESZ változása miatt 15 százalékkal is nőhet a balesetek száma
2010 május 12.
Kategória:
Motor biztosítás
A KRESZ változása miatt 15 százalékkal is nőhet a balestek száma
Tovább növekszik a motoros-kontra autós balestek száma Magyarországon, pedig már így sem kevés, évente ezerötszáznál is több olyan ügyet regisztrálnak a biztosítók, amelyben személyi sérülés történt. – véli
Ez a következő hónapokban biztosan meg fog ugrani, mert sok autós nem ismeri az új szabályokat. A leglényegesebb változás a KRESZ-ben, hogy a motorosok mostantól legálisan is a járműsor elejére gurulhatnak a piros lámpánál, s nem csupán a várakozó autók mellett, hanem akár közöttük is. További jelentős változás, hogy a KRESZ megengedőbb lett a motorosok sávhasználatával kapcsolatban: január elsejétől használhatják akár a buszokban fenntartott zónákat is.
A változásnak sok autós nem fog örülni, sőt akadályozni is próbálja majd a motorosokat – akárcsak eddig -, ám ez mostantól szabálysértő magatartásnak minősül. De ami még ennél is rosszabb, hogy jó néhány figyelmetlen autós miatt az új „rendszerben” a korábbi szezonkezdéshez képest akár 15 százalékkal is több lehet az idei balesetek száma.
A biztosítási szakmában járatos cég szakértője ugyanakkor megjegyezte, hogy a balesetek száma csak átmenetileg növekszik, addig, amíg a járművezetők többsége megtanulja és megszokja az új szabályozást. A megismeréssel arányosan csökkennek majd a balesetek is – véli Németh. A szakértő elmondta még, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott a személyi sérüléssel is járó motorkerékpáros balesetek száma. Míg 2000-ben valamivel több, mint ötszáz ilyen esetet regisztráltak, az évtized végére már jóval ezer feletti balesetet regisztráltak. A halálos balestek száma az évtizedben átlagosan 80 körül mozgott évente. Vagyis, a hazai főutakon a szezonban minden másnap van áldozata motorkerékpározásnak.
CLB összegyűjtötte azokat a legfontosabb baleseti okokat is, amelyek leginkább veszélyeztetik a motorosokat. E szerint az eddigieknél jobban kell figyelniük az autósoknak, mert a buszsáv felől is érkezhetnek eléjük motorosok, akik ráadásul abban a zónában a városi forgalomnál lényegesebben gyorsabban haladnak még akkor is, ha amúgy nem lépik át a megengedett sebességet.
A szakemberek úgy vélik, ebből a szituációkból még több baleset várható. De gyakori koccanási ok volt már eddig is – s ez mostantól,a motorosok nagyobb „szabadsága” miatt még inkább így lesz -, hogy az autós hirtelen meglát egy szabad helyet a másik sávban, és azonnal odakapja a kormányt. Ha nem látja, hogy ott éppen jön egy motoros, akkor be is löki egy másik autó vagy éppen busz alá. A városi, komoly sérüléseket vagy halált okozó motorbalesetek többsége ugyanis nem a nagy sebességből, hanem éppen az ilyen helyzetekből adódik. Többek között ezek miatt is hal meg sok motoros.
Sikerült végre helyre rakni a kötelező biztosítást
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Sikerült végre helyre rakni a kötelező biztosítást
Az Európai Autószervizek Magyarországi Egyesülete (EME) szerint az április elsején hatályba lépő, gépjármű felelősség biztosítással (kgfb), kártérítéssel, illetve javítási munkákkal, foglalkozó jogszabály mind a biztosítottak, mind a legálisan működő javítóműhelyek helyzetét javítja.
Az EME az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében kiemelte: a jogszabály változásai nem csorbítják a biztosítottak teljes körű kártérítésre vonatkozó jogát, valamint méltányos kártalanítást biztosítanak a károsultnak akkor is, ha a gépjármű megjavítására nem kerül sor.
A jogszabály emellett hozzájárul ahhoz, hogy az utakon csak a közlekedés-biztonságot nem veszélyeztető gépjárművek közlekedjenek, a súlyosan sérült járműveket a forgalomból kivonják és csak műszaki vizsgálatot követően engedjék vissza.
Az egyesület - amely a magyarországi legálisan működő, gépkocsijavítással foglalkozó vállalkozásokat tömöríti - rámutatott: a jogszabály módosításával az ügyfelek kártérítése nem lehet majd kevesebb, mint amennyi a gépjármű szakszerű javításához, legális szakműhelyben szükséges, valamint a totálkárosnak minősített gépjárművek sem kezdhetnek új életet az illegális gazdaság tevékenysége következtében.
Az EME ezen felül közleményében tiltakozik azon gyakorlat ellen, hogy a biztosítók Magyarországon, a kötelező biztosítási károk esetében, a javíthatósági határértéket jelentősen a gépjármű balesetkori értéke alatt határozzák meg, miközben más európai országokban ugyanezen társaságok 100 százalékos és a fölötti határt szabnak. Ez a gyakorlat kárt okoz a károsultaknak, mivel vagyonuk jelentősen leértékelődik.
Az EME közleménye beleilleszkedik abba a vitába, amely a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) között már több mint egy hete zajlik az új jogszabály bevezetése miatt.
A MABISZ és a GÉMOSZ vitája arra vezethető vissza, hogy az előbbi beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a kgfb-törvény áprilisban hatályba lepő módosításának a hatályon kívül helyezését. Ez a módosítás - a MABISZ állítása szerint - előnyös helyzetbe hozza a szervizeket.
Április 1-től ugyanis, ha a biztosító kárszakértője úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve vagy a karosszériája olyan károsodást szenvedett, amely alkalmatlanná teszi a közlekedésre, akkor azt a kárfelvétel befejezését követő 8 napon belül műszaki vizsgálatra kell küldenie, ha a károsult úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja megjavíttatni a járművet. Ha ezt a vizsgálatot elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált nettó kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg a biztosítótól. Erre mondja a MABISZ azt, hogy a szervizeknek előnyös a szabály. Márpedig az évi 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem - az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében - egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.
Az MTI korábbi híre szerint a GÉMOSZ azért panaszolta be a biztosítókat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), mert szerintük szabálytalanul rendezik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) károkat. Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke szerint nem ritka, hogy a biztosítótársaság totálkárosnak minősíti a sérült járművet, azt roncsáron megvásárolja valaki, majd "átpapírozva" visszakerül a forgalomba. A biztosítók ugyanis igyekeznek meggyőzni a vétlen károsultakat, hogy így hamarabb pénzhez juthatnak, de arról nem tájékoztatnak, hogy az így kifizetett összeg a javítás nettó költségének csak 30-50 százaléka. Az EME szerint ez a gyakorlat az illegális javítóműhelyek térnyerésének kedvez.
A MABISZ gépjármű biztosítási tagozata hétfőn azt közölte az MTI-vel: szemben a GÉMOSZ állításával, a biztosítók megfelelően tájékoztatják azokat az ügyfeleiket, akiknek autóit a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján kell megjavítani, így nem éri kár őket.
Forrás: Népszava.hu
Sokat spóroltak az autósok tavaly
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Sokat spóroltak az autósok tavaly
Több mint másfél millió járműre kötöttek az elmúlt kampányidőszakban új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést, ebből csak mint egy millió esetben tényleges biztosítóváltás is történt. Sokan 15 ezer forint feletti összeget tudtak megtakarítani az átszerződéssel.
1,551 millió járműre kötöttek új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést (kgfb) a 2009 év végi kampányidőszakban. Ebből azonban 517 ezer, azaz mintegy egyharmada visszakötés volt, vagyis amikor ugyanannál a biztosítónál, de kedvezőbb feltételekkel folytatja valaki - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
A ténylegesen biztosítót váltók száma így 1,034 millió volt. Persze még így is ez volt a legintenzívebb kampányidőszak a kgfb üzletág történetében. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a bonyolult kedvezményrendszerek miatt egyre többen keresték fel az internetes díjszámítási kalkulátorokat.
Az átkötési időszakban összességében 5 biztosító vesztett, 9 biztosító nyert ügyfeleket. Volt olyan biztosító, amely állományának több mint felét elveszítette, és olyan is, amelyik több mint 40 százalékkal tudta gyarapítani ügyfeleinek számát. A legnagyobb állománynövekedés 99 ezer volt, míg az egyik biztosítónál 157 ezerrel csökkent a szerződések száma.
Az elemzések során kiderült, hogy a biztosítóválasztásnál már nem feltétlenül a legkedvezőbb ár alapján döntöttek az ügyfelek. Ugyanakkor a 2010-re meghirdetett kgfb díjaknál jelentős kedvezményeket lehetett igénybe venni.
Ennek az oka valószínűleg az, hogy a 2009/2010-es átkötési időszak volt az utolsó olyan kampányidőszak, amikor valamennyi ügyfél a naptári év végével válthatott biztosítót. Az új törvényi szabályozás szerint immár az éves biztosítási szerződések fordulónapján - a jármű vásárlásának a napján - lesz lehetőség a váltásra. Feltehetően emiatt, Több biztosítónál 50 százalékot meghaladó volt a kedvezmény mértéke. A legtöbb autós 15 ezer forint feletti összegért, azaz egy év alatt megtakarítható díjért váltott biztosítót.
Forrás: Vezess.hu
Április 1-től hatályos a kgfb-törvény módosítása
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Április 1-től hatályos a kgfb-törvény módosítása
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvényt idei egyetlen ülésszakán úgy módosította a parlament, hogy a biztosítónak kötelező műszaki vizsgára kell küldenie a járművet, ha az üzembentartó nem ad nyilatkozatot arról, hogy a kárfelvétel befejeztét követő 8 napon belül helyreállíttatja azt - a módosítás április elsején lép hatályba.
A mindeddig első kgfb-törvényt tavaly hozta a parlament és idén, január elsején lépett hatályba. Viszont még ezt megelőzően, decemberben úgy egészítették ki a jogalkotók, hogy április 1-től, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy az általa biztosított, vétlen vezetőjű jármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája annyira sérült, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közlekedésre, akkor azt műszaki vizsgára kell küldenie.
Ez a kiegészítés módosult februárban. Eszerint a törvény csak akkor kötelezi a biztosítót arra, hogy kötelező műszaki vizsgára küldje a járművet, ha az üzembentartó nem ad nyilatkozatot arról, hogy a kárfelvétel befejeztét követő 8 napon belül helyreállíttatja a járművet.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) március közepén - az említett szabály kiiktatása érdekében - az Alkotmánybírósághoz fordult. Akkor Trunkó Barnabás Mabisz-főtitkár az MTI-nek elmondta, hogy ez a módosítás továbbra is a javíttatás elvégzésére kötelezi a vétlen károsultat, és ha ezt elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált, áfával csökkentett kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg előlegként, vagyis a teljes kárnak mindössze 48 százalékához juthat hozzá.
A biztosítók decembertől - a kiegészítés meghozatalától - úgy látják, hogy a decemberi módosításról a nehéz helyzetben lévő autójavítóknak sikerült meggyőzniük a törvényhozókat. Az új szabály ugyan is előnyös helyzetbe hozza a szervizeket, kötelezően munkát adva azoknak. Márpedig az évi 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem - az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében - egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.
Forrás: Hírszerző.hu
Jövőre megint szuperolcsó lehet a kötelező!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Jövőre megint szuperolcsó lehet a kötelező!
2009 első félévében rekordmélységbe zuhant a biztosítók kárhányada, ami a novemberi gyilkos árversenyben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások meredek áresését hozhatja. Persze a túl olcsó ajánlatok veszélyeket is hordoznak...
Történelmi mélypontra került az idei első félévben a kárhányad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon. (A kárhányad a kárkifizetés és díjbevétel hányadosa.) Az év első hat hónapjában gépjárműkárokra mindössze 27,3 milliárd forintot fizettek ki a szövetség tagjai, 43,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ez a mindössze 40,2 százalékos kárhányad új negatív csúcsot jelent. A másik oldalon a csúcs 2005 végén volt, amikor a biztosítók a hozzájuk befolyt díjbevétel 79,91 százalékát kifizették a károk kompenzálására. A tavalyi év első hat hónap során, a biztosítók 48,3 milliárd forintot fordítottak károkra, ami 68,7 százalékos kárhányadot jelent.
Az alábbi táblázatból jól látszik, az idei első félév során melyik cég mekkora kárhányaddal dolgozott. (Az adatok persze csalókák és nem teljes mértékben összehasonlíthatóak, mert eltérő az egyes biztosítók gyakorlata abban, hogy milyen adatot jelentenek kárkifizetés címen. Van, aki csak a ténylegesen kifizetett károkat érti ide, van, aki a kártartalékot is, míg megint mások a kárrendezési költségeket is beleszámítják.)
A kifizetések alacsony aránya természetesen az ellenkező irányból tekintve semmi mást nem jelent, minthogy az ügyfelek befizetéseinek a korábbinál nagyobb hányada marad a biztosítónál. Az így megmaradt összeget természetesen zsebre is vághatná a biztosító, hogy más üzletágakban realizált veszteségei csökkentésére is fordíthatná, ám annak hosszú távon nem sok haszna lenne a cég szemszögéből.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ugyanis a piac szabályainak sajátosságainál fogva leginkább az áraikkal tudnak vonzóak lenni, az ügyfél számára nyújtott szolgáltatásokkal kevésbé. Vagyis az ügyfelek nagy többsége alapvetően a legolcsóbb biztosítót igyekeszik minden év novemberében választani és nem azt, akit megbízhatónak, "nagy névnek" tart a piacon.
Vagyis egy olyan helyzetben, amikor a biztosító megteheti - például a jelek szerint az idei év végén -, igyekszik piacbővítési céllal csökkenti majd az árait. Az árcsökkentésnek a biztosító örül majd, mert dőlnek hozzá az ügyfelek, utóbbi pedig örül, mert jóval kevesebbet kell fizetnie, mint korábban. Az alacsony ár azonban csak akkor előny, ha a cég szolgáltatásai - és fizetőképessége ezt nem sínyli meg: ezt a MÁV-biztosító tavalyi bedőlése is igazolja. A piacot kenterbe verő árakkal dolgozó, egyesületi formában működő biztosítót folyamatosan érték a kritikák - nem véletlenül. A szolgáltatás minősége pocsék volt, a kárkifizetések pedig akadoztak - ha egyáltalán fizetett a biztosító. Bár az ügyfelek örültek a pénztárcakímélő ajánlatoknak, a cég végül az év végét sem érte meg. Vagyis novemberben ne feltétlenül dőljünk be a legolcsóbb ajánlatnak, mert elképzelhető, hogy évközben kényszerű okokból biztosítóváltásra kényszerülünk.
Forrás:Pénzcentrum.hu