Kgfb: a dupláját fizeti az, aki elmaradt
Ezreknek mondják fel a szerződését
Egyre többe kerül a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) és a baleseti adó azoknak az autósok, akik eddig nem fizették be a díjat, s a szolgáltató ezért felmondta a szerződésüket. A „pótdíj” alól nem lehet biztosító-váltással kibújni, az adatokat ugyanis, így a szerződés felbontásának okát is egy központi rendszer tárolja, s minden kockázatviselő ez alapján szerződik. Minél később rendezi valaki, annál többe kerül az idei kgfb-je – figyelmeztet egy biztosítási alkusz.
Akár az alapdíjuk kétszeresét is fizethetik ma, de holnaptól még többet a biztosítóknak azok az autósok, akiknek a szerződését felbontotta a szolgáltató, mert nem rendezték a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjat és a baleseti adót – hívja fel a figyelmet a késedelem következményeire Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. A cég pontos számítással mutatja be, hogyan emelkedett mára a kétszeresére, s később napról, napra egyre feljebb például egy 1,2-es Opel Corsa kötelező díja, ha nem érkezett be mostanáig az összeg, s a biztosító 60 nap után automatikusan felmondta a szerződést. Az 1 200 köbcentis, 55 kilowattos jármű kötelezője 14 940, a baleseti adója pedig 4 482, vagyis összesen 19 422 forint, ha időben érkezik a biztosítóhoz. Amennyiben nem fizették be,ugyanez az összeg ma már 40 992 forint, ami az elmaradt alapdíjat és a baleseti adót, mindkét tétel fedezetlenségi díját – plusz 30 százalékot -, az év végéig szóló díjat, valamint a baleseti adó plusz 30 százalékát tartalmazza. Németh több éves tapasztalata szerint több ezren lehetnek azok, akik elmaradtak a befizetéssel, de most először kell ilyen drága „büntetéssel” számolniuk. Erre a baleseti díj bevezetése a magyarázat.
A CLB szakértője elmondta: a biztosítók 60 nap nemfizetés után – többszöri figyelmeztetés mellett – automatikusan felmondják a szerződést, aminek következtében a gépjármű biztosítási fedezet nélkül üzemel. Ez olyan „büntető” tétel, amely a szerződéskötésig visszamenőleg drágítja a díjat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha valaki újrakötné a kötelezőjét, ma még a korábbinak a kétszeresén, azonban minden nappal egyre drágábban teheti meg. A szakember felhívja a figyelmet arra is, hogy a megemelt tarifát nem lehet biztosító-váltással kikerülni, mert a szolgáltatók egy olyan központi adatnyilvántartó rendszer – KÁNYA - alapján dolgoznak, amelyben minden ügyfél „előélete” tételesen szerepel. A rendszer a korábban felbontott szerződésekre, s annak okára is automatikusan figyelmezteti a biztosítási ügyintézőt, így az elmaradással járó kötelezettséget, a pótdíjat senki nem úszhatja meg.
A szakértő szerint egyébként nem érdemes sokáig halogatni az újrakötést, mert minél később rendezi valaki a számlát, annál többet kell fizetnie. Kgfb nélkül közlekedni viszont kockázatos, egy közúti ellenőrzés során való „lebukásnak” súlyos következményei lehetnek.
Forrás: hirportal.clb.hu
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Áfa a kötelező biztosításon?
A kormány a jövő évi költségvetésben 27 milliárd forint baleseti adót irányzott elő az Egészségbiztosítási Alap bevételei között, amely a járművek okozta balesetek egészségügyi kiadásait ellensúlyozná - a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az MTI megkeresésére korainak tartotta, hogy állást foglaljon az adónemről, amelynek részleteiről még nincsenek információi. Több piaci szereplő arra számít, hogy a kormány átmenetileg inkább áfát vet ki a kgfb szerződésekre.
A kormányzati elképzelést, miszerint a közlekedési balesetek költségeit a közlekedés részvevői fizessék meg, támogatja a Levegő Munkacsoport is, amely a Közlekedéstudományi Intézet egy 2006-ban készült számítását idézve ismertette: a közlekedési balesetek egészségügyi költségei 665 milliárd forintot tettek ki, miközben a biztosítók csak 4 milliárdot fizettek az egészségbiztosítónak. Ugyanakkor az idei költségvetésben szereplő adatok szerint a biztosítók hozzájárulása 4,7 milliárd forint, az összevont szakellátás - fekvő- és járó beteg - pedig 563 milliárd forintba kerül országosan.
Miután a részletek nem ismertek még - az adótörvényeket ezután nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek - az új adónemmel kapcsolatban jelenleg sok a találgatás. Így a MABISZ illetékese nem nyilatkozott az MTI-nek arra a kérdésére, hogy miképpen kalkulálják a biztosítók a jövő évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítást (kgfb-t), amelyet október utolsó napján közzé kell tenniük.
A MABISZ adatai szerint június végén 4,1 millió kgfb szerződés élt az országban, ezek összesített díja 98 milliárd forintot tett ki. A 27 milliárd forintból minden egyes kgfb ügyfélre 6 ezer 600 forint esne, nem csekély összeg a 24 ezer forintos átlagdíjhoz képest. Ha a 817 ezer casco biztosítást is számba vesszük a maga 76 milliárdos összesített díjával, akkor a kgfb és a casco szerződésekre 5,5 ezer forint jut a 27 milliárdos tervezett baleseti adóból.
Miután a kgfb díjhirdetésekor még nem fogadja el a parlament a jövő évi adótörvényeket, így kézenfekvőnek látszik a problémára egy másik megoldás. Több piaci szereplő arra számít, hogy a kormány áfát vet ki a kgfb szerződésekre. Miután jövőre már 25 helyett 27 százalék lesz a forgalmi adó kulcsa, a többlet bevétel - a 98 milliárdos kgfb díjra - 26,5 milliárd forint lenne, szinte azonos a tervezett 27 milliárddal.
Forrás: portfolio.hu
Vége az olcsó kötelezőnek
A válaszadók 44 százaléka jövőre a kötelező biztosítások díjának emelésére számít, derül ki a kotelezo.hu felméréséből. A háztartások szorosabb költségvetésére utal, hogy jelentősen bővült azok köre, akik már évi néhány ezer forint megtakarításért is vállalják a biztosítóváltáshoz kapcsolódó utánajárást. Pedig a felmérés elkészítésekor még a baleseti adó bevezetése sem volt ismert.
Az autósok 74 százaléka akár évi ötezer forint alatti megtakarításért is hajlandó új kötelezőt kötni, ez az érték 12 százalékponttal több, mint a tavalyi évben – ismerteti a közel harmincezer aktív internethasználó megkérdezéséből leszűrt adatokat Lantos Lóránt, a kotelezo.hu vezetője. – Ezzel minden eddiginél lejjebb került a váltási küszöb, igaz, egyáltalán nem biztos, hogy ezek az autósok mind találnak is majd kedvezőbb ajánlatot, mint a meglévő szerződésük.
A felmérés szerint az autósok 77 százaléka nem számít a kgfb-díjak további csökkenésére. Mindez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a felmérés idején még nem szerepelt a köztudatban a balesetet okozó autósok biztosítási díjába beépülő, így automatikus díjemelést eredményező baleseti adó lehetősége. Az állam 27 milliárd forintnyi adóbevételre számít az új adóból, amely a kormányzat elképzelései szerint nagymértékben hozzájárul az egészségügyi kassza saját lábra állításához. A német mintára tervezett teher miatt egyes szakértők 15-30 százalékos áremelkedést vizionálnak a biztosítási díjakban, de a pontos információk még hiányoznak, olvasható az Aegon hírei között. Az adó elviekben azon fog alapulni, hogy melyik biztosított mennyi balesetet okoz - akik sokat (vagy nagyobbat) elviekben, azok után kellene fizetniük a biztosítóknak az extra sarcot. Ugyanakkor a biztosítótársaság azt állítja, a szakma „nem igen hallott erről a német példáról. De forrásaink szerint Jochen Oesterle, a német Autóklub (ADAC) biztosítási ügyekkel foglalkozó munkatársa sem tud ilyenről hazájukban”.
Lassulva csökken az év végi váltók aránya
A kotelezo.hu felmérésére válaszolók között a tavalyi 10 százalékhoz képest mindössze 15 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik 2010. január elseje után vásárolták az autójukat. Ez egyrészt beszédes mutatója a jelenlegi gazdasági környezetnek, hiszen idén mindössze fele annyi háztartásban cserélték le az autót, mint az előző évben. Másrészt jelzi, hogy az autósok túlnyomó része, 85 százaléka továbbra is az év végén vált biztosítót.
– Elgondolkodtató adat, hogy az év közben váltók harmada továbbra is úgy tudja – helytelenül –, hogy kötelezőjének évfordulója december 31-én van. Ez rávilágít a piaci szereplők alapos tájékoztatásának fontosságára, hiszen a rossz határidővel váltott kötelező biztosítás igen kellemetlen következményekkel is járhat az ügyfelek számára – hívja fel a figyelmet Lantos Lóránt. (Csaknem kétmillióan kattintottakvalamelyik biztosítási oldalra a tavaly novemberi kötelező felelősségbiztosítás kampány idején.)
Forrás: Piac és Profit
Kgfb: csak púp a háton?
Évek óta tart a kgfb-díjak zuhanása, és bár a piaci szereplők nagy része már rájött, hogy a hazai igen árérzékeny piacon az agresszív árstratégia hirtelen sikerek eléréséhez ugyan elegendő, hosszú távon akár az egész szektort válságba sodorhatja. Ha ugyan nincs már most mély válságban a kgfb-ág a biztosítási piacon...
Alapvetően az autóval kapcsolatos biztosítások igen drágák a biztosító társaságoknak, hiszen ezek igénylik a legnagyobb háttérszervezetet és adminisztrációt. A hazai piac jogi környezete pedig többször állította már a biztosítókat kihívás elé, ami gyakran több száz milliós fejlesztésekben jelentkezett. Ennek ellenére a kötelező biztosítások díja pár év alatt a felére-harmadára esett vissza. Az év végi kampány időszakban ugyanis az ár volt az egyik legfontosabb tényező, alacsony díjakkal pedig könnyű volt ügyfeleket fogni a magyar piacon. Legalábbis eddig.
Azzal, hogy a szerződések fordulója most már nem az év vége, hanem a 2010. január 1-je után vásárolt járműveknél maga a vásárlás időpontja, a szerződések időbeni eloszlása egyre egyenletesebb lesz. Nagyjából 4-5 év múlva már nem lesz kampányidőszak, mint eddig - vélhetően ez a kiélezett árversenyt is tompíthatja. Ennek jelei már most látszódnak, sok évközi váltó ugyanis kampány nélkül nem veszi a fáradságot, hogy összehasonlítsa a díjakat, egyszerűen csak hosszabbít. Ezek az autótulajdonosok most még - éves szinten - komolyabb összegektől is eleshetnek így.
Megjósolhatatlan, melyik szereplő ugrik ki
Kaszab Attila, a a K&H Biztosító nem-élet üzletág vezetője szerint egyelőre nem valószínű az árak további csökkenése, stagnálást várnak a következő évekre, majd 2014-től pedig növekedést. Kaszab szerint ugyanakkor a versenytársak viselkedése megjósolhatatlan, ez pedig nagy hatással van az árképzésre.
A dömpingdíj csak a píruszi győzelmet eredményezhet
Hasonlóan vélekedik Ilics László is, a a Generali-Providencia Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki megkeresésünkre elmondta, a legutóbbi kampányban néhány biztosító olyan díjakkal állt elő, ami megkérdőjelezi számukra a kötelező biztosítás hosszú távú fenntarthatóságát. Az eddigi tapasztalatok szerint egy - egy biztosító két évig tudta tartani dömpingdíjait, majd tetemes veszteségek után stratégiájának felülvizsgálatára kényszerült, vagy csődbe is ment. Persze a gyors üzletszerzésre mindig akadnak újabb jelentkezők - tette hozzá Ilics, aki szerint 2012 még az enyhe díjcsökkenésről fog szólni, de egy rövidebb konszolidáció után nagyjából két év múlva a díjak már akár emelkedhetnek is.
Papp Lászlóné, az Aegon Magyarország gépjármű üzletágának igazgatója szerint lesznek, akik díjemelkedéssel szembesülhetnek idén. Azt feltételezzük - válaszolta felvetésünkre az üzletági vezető -, hogy az idén már nagyjából megáll, nem számítunk további jelentős díjcsökkenésre, sőt esetlegesen néhány szegmensben akár minimális emelkedés is elképzelhető, de a korábbi évek díjcsökkenésének lesznek még áthúzódó hatásai, amelyek 2012. évben még érezhetőek lesznek.
Paradox módon a válság segítette a szektort
Kaszab Attila szerint az átlagdíjak csökkentését az is lehetővé tette az elmúlt években, hogy a közlekedési szabályok szigorodtak, ezáltal a baleseti statisztikák is javultak. Paradox módon a válság is támogatta az üzletágat, hiszen a magas üzemanyagárak miatt az ügyfelek kevesebbszer ülnek autóba, tovább javítva a kár-statisztikákat. Mindazonáltal ez utóbbi további javulására a jövőben már nem lehet számítani. Más piacokkal összevetve a magyar kgfb-díjak ma már szélsőségesen alacsonynak tekinthetők.
Az ár nemcsak a válság miatt fontos kérdés. A belső fogyasztás csökkent, ezzel párhuzamosan üzemanyagból is kevesebbet vettünk, annak ára ráadásul két éve folyamatosan újabb rekordokat dönt. Az online alkuszok megjelenésével az árak gyorsan, egyszerűen és könnyedén összehasonlíthatóak lettek. A transzparencia miatt az ár fontos tényező lett, kiinduló pont a biztosítási termékek összehasonlításánál. Kaszab szerint a következő években viszont a szolgáltatások transzparenciája kerülhet terítékre.
A Generalinál úgy látják, a magas üzemanyag árak feltehetően visszafogják a gépjármű használatot, azonban a hatás a kötelező biztosítás díjszükségletével nem egyenesen arányos, hiszen a kgfb-árazásába a biztosítóknak még számos egyéb tételt be kell építenie. Ilyen tételnek számítanak - ahogy arról korábban már írtunk - például a balesetek is.
A biztosító is fizet
Ilics László kifejtette, a gépjármű biztosítás díjának számos egyéb kár- illetve költségelemet kell fedeznie. Ilyenek többek között az OEP és ONYF által a személyi sérüléses balesetek fedezetére felszámított átalánydíjak, a központi kötvény nyilvántartásért és a központi kártörténeti nyilvántartásért fizetendő adminisztrációs díjak, a Kártalanítási Alapba fizetendő összegek, a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számlára fizetendő összegek, és a biztosító általános költségei.
Kérdésünkre válaszolva az Aegonnál elmondták, ebben az évben már nem érezhető a baleseti statisztikák javulása, így vélhetően a káresemények számában már a 400 forint körüli benzinár hatása minimális csökkenést eredményezhet, amit viszont ellensúlyoz az alkatrészárak és munkadíjak emelkedése.
Sőt, Papp Lászlóné szerint a 2011. évi új kötésű kgfb-díjak (kárszükségletek és a valósan felmerülő költségek alapján) megközelítőleg 15-20%-al kisebbek, mint amelyet egy normál működésű versenypiac eredményezne. Nem kérdés tehát, hogy az díjszint irreálisnak mondható-e. Az Aegon üzletági vezetője szerint az sem kérdés ma már, hogy csak az ügyfél akvizíciós cél az, amely a kgfb-üzletág szerzési céljait fenntartja. Ugyanakkor lapunknak több biztosító vezetője megerősítette, hogy a kgfb-hez kapcsolt egyéb biztosítások nem arattak nagy sikert Magyarországon, a keresztértékesítés csődöt mondott - miközben 200 ezer szerződött kötelezős ügyfél alatt lehetetlen nyereségesen üzemeltetni ezt az üzletágat.
Baleset lehet a vége: borul a papírforma?
Nem mondhatni tehát, hogy ez a biztosítási üzletág kihívások nélkül marad az elkövetkező években. Sőt, ha a kormány valóra váltja terveit, akkor borulhat a piaci papírforma is. Egyes alkuszok számítása szerint a "baleseti adó" néven emlegetett sarc akár negyedével is emelheti a kgfb-díjak szintjét. És ebben az esetben az NGM az egészségügyi kassza hiányának csak mintegy felét tudná kipótolni ebből a tételből.
A szektor évente közel 4 milliárd forintot fizet a társadalombiztosításnak és az ONYF-nek a sürgősségi ellátások díjaként, illetve a tartós betegségek, rehabilitációs kezelések költségek miatt. A baleseti adó - melyre európai példa nincs - ráadásul növelheti a bankadó alapját képező korrigált díjbevételt is, vagyis másodkörben is többletkiadást generál a piaci szereplőknek. A Matolcsy György által korábban bejelentet adónemről azonban egyelőre semmit nem tudni, csak annyi bizonyos, hogy az emiatt növekvő díjtételeket az állam nyeli majd le.
Forrás: Privátbankár
Van még remény a MÁV Biztosító egykori ügyfeleinek
Fordulatot hozhat a MÁV Biztosító egykori ügyfeleinek ügyében a Legfelsőbb Bíróság ítélete. A döntés szerint nem lehet kártérítésre kötelezni azokat az autósokat, aki úgy okoztak balesetet, hogy érvényes biztosításuk volt a közben fizetésképtelenné vált egyesületnél.
Több ezer autós került kellemetlen helyzetbe, amikor 2008 nyarán becsődölt a MÁV Általános Biztosító Egyesület. Az ügyfeleknek hiába volt érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), az egyesület vagyona nem nyújt elegendő fedezetet a károkra, így a károsultak, illetve gyakran a helyükre lépő biztosítók, valamint az úgynevezett nemzetközi zöldkártya-egyezmény keretében – vagyis a magyar autósok által külföldön, vagy itthon, de külföldinek okozott károknál – a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az egykori ügyfeleken kezdte el behajtani a neki járó összeget.
Az elmúlt években több ezer per indult, melyekből mostanra több száz jogerősen lezárult, s a bíróságok az esetek döntő többségében úgy ítélték meg, hogy a biztosító helyett az autósokon is be lehet vasalni a tartozást. Rajtuk ugyan már nem segít, de a még folyamatban lévő ügyek eddig borítékolhatónak látszó végkimenetelén most változtathat a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) az a napokban hozott döntése, mely szerint a károkozó nem perelhető, tartozást csak a biztosítón és a Mabiszon lehet behajtani.
A kgfb-piacot a MÁV Biztosító csődjének idején szabályozó kormányrendelet (de egyébként ugyanez a helyzet a jogszabályt később váltó, jelenleg hatályos törvénnyel) csak a károkozó biztosítóját és a Mabisz által kezelt úgynevezett kártalanítási számlát nevesíti perelhetőként. Ezzel szemben a Ptk. az általános felelősség elve alapján a károkozót is perelhetővé teszi, s ez az volt az a jogalap, amelyre hivatkozva a károsultak pereltek, s amit a bíróságok általában el is fogadtak. Az LB mostani döntése szerint azonban a kgfb esetében nem az általános, hanem a speciális szabály az irányadó, vagyis a károkozó közvetlenül nem perelhető – mondta lapunknak Pető Norbert ügyvéd, aki maga is tucatnyi hasonló ügyben képvisel károkozót.
Magyarországon ugyan nincs precedens jog, vagyis a bíróknak nem kell figyelembe venniük az LB határozatát, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az ügyek mérlegelésekor tekintetbe veszik ezeket döntéseket, így a még folyamatban lévő pereknél érdemes erre hivatkozni – hívta fel a figyelmet a szakember. Azokban az esetekben sincs azonban még minden veszve, ahol a károkozó belenyugodott a számára kedvezőtlen jogerős döntésbe. Felülvizsgálatot ugyan csak hatvan napig lehet kérni, így ebből a többség vélhetően már kicsúszott, perújítást viszont lehet kezdeményezni, bár ez meglehetősen macerás. Pető Norbert ezért inkább azt javasolja a pórul járt autósoknak, hogy indítsanak kártérítési pert a Mabisz ellen, s az LB döntésére hivatkozva, a kártalanítási számla terhére fizetessék ki a rajtuk bevasalt összeget.
Mint arról nemrég beszámoltunk: közel 12 ezer olyan úgynevezett lemezkár (vagyis autóban, egyéb vagyontárgyban okozott kár) van, melyek után nem fizetett a MÁV Biztosító, legalábbis ennyi üggyel kapcsolatban jelezték követelésüket az egyesület vagyonelszámolását végző Hitelintézeti Felszámolónál. A MÁV Biztosítóval szemben bejelentett követelések összértéke 7,2 milliárd forint, ezzel szemben az egyesület vagyona 3,8 milliárd. Ráadásul nem csak a pénz nem elég, de még a kifizetések sem indulhattak el: jelenleg ezer olyan per van folyamatban, melyben a Hitelintézeti Felszámoló – a MÁV Biztosító helyett – al- vagy felperesként érintett.
Az utóbbi két évben ezres nagyságrendben indultak perek az egykori ügyflekkel szemben. A legtöbb ügyet a Mabisz jegyzi: a szervezet több ezer káreset után összesen mintegy 3,6 milliárd forintot szeretne visszakapni. (A Mabisz egyébként csak a fuvarozó cégekhez kötődő ügyekben indított pereket, magánszemélyeket nem perel a szervezet. Nem így azok a biztosítók, melyek cascóval rendelkező ügyfeleik megjavított autói után szeretnék viszont látni pénzüket. A legtöbb ilyen ügy az Allianznál és a Generalinál van, a két biztosító külön-külön is több száz pert indított, s ezek nagy részét mára jogerősen meg is nyerték.
A Generalinál lapunknak elmondták, hogy a biztosító mintegy 300 millió forintot fizetett ki a közel 800, a Generalinál cascóval rendelkező biztosítottja számára, akiknek annak idején a MÁV Biztosítónál kötelező biztosítással rendelkező autósok okoztak kárt. A biztosító összesen 500 eljárást indított, míg a kisebb összegű ügyek esetében peren kívüli megegyezésre törekszik. A perek több mint kétharmada már jogerősen lezárult, ezek szinte mindegyikét megnyerte a Generali. A jogerősen megítélt követelések behajtását a társaság megkezdte, a fizetés ütemezéséről igyekszik egyezségre jutni a károkozókkal, így végrehajtást eddig még nem kért – tették hozzá.
Forrás: Népszabadság Online
Tömeg a weben a kötelező kampány miatt
Több mint 1,8 millió hazai internetező látogatta meg valamelyik biztosító, vagy biztosítást közvetítő cég weboldalát 2010 novemberében a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampány során, ez 50 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A gemius/Ipsos Audience online közönségmérési kutatás adatai alapján a 2010. októberi adatokhoz képest a növekedés közel 1 millió fő, tehát ennyien szinte bizonyosan a kötelező biztosítási díjak számítása és biztosítási szerződés megkötése miatt látogatták meg az oldalakat. A biztosítási portálokra egy hónap alatt átlagosan közel 4 alkalommal tértek vissza a látogatók, azaz jellemzően körültekintőek voltak és alaposan körbejárták a biztosítási díjak kérdését.
Ezt az is alátámasztja, hogy legnagyobb biztosítási alkusz weboldal látogatóinak közel 60 százaléka járt még legalább egy másik biztosítási portálon, a látogatók egyharmada pedig kifejezetten másik biztosítás-közvetítői oldalt is meglátogatott. A biztosítási portálok látogatói között népességbeli arányukhoz képest felülreprezentáltak a magasabb iskolai végzettségűek és a kistelepüléseken élők, ez utóbbi oka a biztosítási irodák nehezebb elérhetősége lehet. A kistelepülésen élők egyébként a biztosítási portálok heavy user csoportja: mindössze a látogatók 28 százaléka tartozik ebbe a célcsoportba, de hozzájuk köthető az összes oldalletöltés és az összes oldalon töltött idő 45 százaléka.
Forrás: Marketing&Média
Kötvényszám nélkül többet fizet az autós
Évente mintegy félmillió autós fizet magasabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjat időlegesen azért, mert biztosítóváltáskor nem vagy hibásan adta meg az előző biztosításának a kötvényszámát - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az MTI-vel.
Jogszabály írja elő 2007 óta azt, hogy a biztosítók egy központi rendszerben tartsák nyilván a kötelező biztosítási szerződések bonus-malus adatait. A BOMA nevű adatbázis létrehozását az indokolta, hogy biztosítóváltáskor ne az ügyfelek menjenek a korábbi biztosítójukhoz a bonus-malus igazolásért, hanem az új biztosító kérhesse le az adatot. A lekéréshez azonban meg kell adni a korábbi szerződés kötvényszámát, így ha azt nem vagy pedig hibásan adja meg az ügyfél, akkor az új biztosító nem kapja meg a szakzsargonban kárelőzménynek hívott adatokat, és kénytelen a legrosszabb, vagyis a malus 4-es fokozatba besorolni az ügyfelét.
Ez a besorolás azonban csak időleges, mivel ha az ügyfél megadja a kötvényszámot, és tisztázódik a valós besorolása, akkor a biztosító visszatéríti a díjkülönbséget.
Forrás: MTI
Még egyszer a kötelezőről
Érdemes ellenőrizni az év utolsó napjaiban kötelező biztosításukat azoknak, akik az idei kampányban váltottak, különösen azoknak az ügyfeleknek, akik évközi szerződésüket mondták fel, előfordulhat ugyanis, hogy a felmondás tévedésből mégsem a biztosítási évfordulóra, hanem a naptárira vonatkozik. Így, aki még nem kapott visszajelzést a befogadott megbízásról, mindenképpen járjon utána annak, nem akadt-e el az igénye valahol, illetve hogy minden adat illetve dátum helytálló-e – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A kötelezőkampány idei váltóinak száma az előzetes várakozások ellenére nem haladta meg lényegesen a tavalyi értéket, ami két oknak köszönhető. Egyrészt az idén alapvetően jó stratégiát választottak a biztosítók, hiszen többségük eleve alacsonyabb díjat ajánlott meglévő ügyfelei számára is, amivel sok autós meg is elégedett. Másrészt sokan már az előző években találtak maguknak olcsóbb biztosítást.
Összességében azonban ez a több mint másfélmillió váltó – mint minden évben – ismét komoly feladat elé állítja a biztosítókat és az alkuszokat. Különösen annak fényében, hogy a piaci koncentráció jelentősen lecsökkent az idén: négy biztosító vitte el a váltások döntő többségét. Ezért szükség lehet az ügyfelek éberségére is, akiknek érdemes az utolsó napokban utánanézni, stimmelnek-e az adatok és a határidők.
Megkötötték-e az új szerződést?
Problémát okozhat például, ha valaki sikeresen felmondta a régi biztosítást, ám az újat valamilyen okból nem kötötte meg, hiszen így már január 1-jén biztosítási fedezet nélkül marad. Érdemes tehát még a következő három napban megbizonyosodni arról, van-e létrejött szerződésünk az új biztosítóval. Ha az új szerződés biztosan megköttetett, már nem kell gyorsan lépnünk, mivel a biztosító vagy a váltásban közreműködő alkusz előbb-utóbb elküldi az első díjrészlet befizetéséhez szükséges számlát, illetve csekket.
Mivel egy néhány napja elfogadott módosításnak köszönhetően továbbra is 60 nap maradt a díjhalasztás mértéke, ezért a rendőrök igazoltatáskor továbbra is március 1-jéig tanúsítanak majd türelmet Ám ha január végéig nem érkezik meg az első csekk, mindenképpen járjunk utána, mi történhetett, mivel akár küld számlát vagy csekket a biztosító, akár nem, a díjfizetés elmaradása az ügyfél felelőssége.
„Baleset esetére pedig már január elsejétől tartsuk magunknál a biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó igazolást! – figyelmeztet Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke. „Az autóstársnak vagy az intézkedő rendőrnek így tudjuk bizonyítani, hogy nem közlekedünk érvényes biztosítás nélkül.” – teszi hozzá az elnök, aki kiemelten figyelmeztet arra is: „Aki az idén vett autót, az már évközi biztosítási évfordulóval rendelkezik. Tehát ha például idén július 15-ig vett autót, hiába kötötte most át az új szerződését, 2011 júliusáig az előző szerződés díját kell továbbra is fizetnie.”
Alkuszi feladatok
A felsoroltakon kívül persze előfordulhatnak egyéb adminisztrációs hibák is. A fentiekből fakadó bosszúság és kellemetlenség kis odafigyeléssel könnyen elkerülhető, illetve orvosolható. További könnyebbséget jelent, ha a biztosításváltást alkuszon keresztül intéztük. „Az alkuszok feladatai ugyanis nem érnek véget a szerződés megkötésével” – mondta el Papp Lajos. – „Oda kell figyelniük a határidők betartatására, és szükség esetén segítenek a kártörténeti igazolás megszerzésében, és az adminisztrációs hibák tisztázásában is.” – teszi hozzá a szövetség elnöke.
Forrás: Ecoline.hu
Jövőre már a CIG is adhat kötelezőt
A CLB Alkusz szerint jövőre sem lesz drágább a kötelező, ha az idén piacra lépő Astra jó szolgáltatásokat nyújt, illetve a sajtóhíreknek megfelelően megjelenik a piacon CIG.
Mintegy 2.8 millió autó van magánkézben az országban, ezek csaknem a felének idén újra kötötték a biztosítását a novemberi kampányban. A magántulajdonúak mellett többszázezer azoknak a céges autóknak a száma, amelyek biztosítását már átkötötték az idei kampányban. Ugyanakkor tízezernél is több az olyan autótulajdonos, aki a mai határidőig felmondja a kötelezőjét, de csak december végén köt újat. Ők sem késnek le semmiről, ugyanolyan jó árajánlatot kapnak, mint azok, akik váltottak a kampányidőszakban.
Nem változnak a kötelező biztosítási díjak, legalábbis december 31-ig. A novemberi kampány-árakon köthetnek szerződést, például azok, akik decemberben vesznek új autót, de azok is, akik ma felmondják ugyan a biztosításukat, de még nem döntötték el, hogy hova szerződnek.
Tavaly valamivel több mint tízezer olyan gépjármű tulajdonos volt, aki az utolsó napon felmondta a kötelezőjét, de csak december végéig kötött újat. Idén ez a szám akár meg is duplázódhat, aminek egyik oka, hogy 2010-ben a céges autók kgfb-kötése a tavalyihoz képest bonyolultabbá vált, így vélhetően megismétlődik a tavalyi gyakorlat: a cégek halogatják a legtovább a döntést.
Mi lesz jövőre?
A szakma több képviselőjével szemben, a CLB Biztosítási Alkusz Kft. úgy véli, nem kell attól tartani, hogy jövőre magasabb biztosítási árak lesznek. Ennek egyik oka, hogy a csaknem 10 százalékos részesedést szerzett Astra biztosító tovább erősödhet a piacon. Mindez csak akkor lehetséges, a Romániából idén érkezett versenytárs elnyeri a magyarok bizalmát, és jó szolgáltatásokat nyújt az elkövetkezendő időszakban - véli Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője.
A biztosítási árak alacsony szinten tartásában szerepe lehet más, jövőre színre lépő szereplőknek is. Sajtóhírek szerint több új vetélytárs megjelenése is várható, ilyen például a nemrég a tőzsdére is bevezetett CIG biztosító.
76 év a legmagasabb
A CLB adatai szerint főként a vidéki kisvárosiak törekedtek a biztonságra, ők inkább ismert céget választottak a biztosítás megkötéskor. A fiatalok viszont az átlagosnál nyitottabbak az új biztosítóra. Feltűnően sok volt közöttük a 24 év alatti autótulajdonos.
A legidősebb, akinek nevében a neten váltottak kötelezőt 76 éves volt, a legfiatalabb pedig egy hónapja töltötte be a 18-at. A CLB-nél kötött, magánautókra szóló biztosítások közel 70 százaléka férfiak nevére szól. Az internetes biztosításváltásban a legaktívabbak a fővárosiak és a Pest megyeiek voltak, az internettel egyébként is kevésbé ellátott megyékből jóval kevesebben kötöttek biztosítást a világhálón.
Lezárult a kgfb-kampány, íme az eredmények
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint a lakosság kis része választott biztosítót pusztán csak az ár alapján a kgfb-kampány során. Az alkuszok beszámolója szerint közel 30 százalékos átlagdíj-csökkenést tapasztalhattak az ügyfelek - írja a Napi Gazdaság.
A PSZÁF vizsgálatából kiderül: ha egyetlen autós sem váltott volna biztosítót, akkor is átlagosan 6,7 százalékkal kellett volna kevesebb díjat fizetniük, mivel a már meglévő klienseknek is csökkentették a fizetési kötelezettségeit a társaságok.
A felügyelet 220 ezres minta alapján tanulmányozta az ügyfelek preferenciáit. Ezek szerint a lakosság az újonnan piacra lépő biztosítókkal szemben még bizonytalanságot mutatott, ezért még ha a legalacsonyabb árat is kínálták az új társaságok, a válaszadók csupán 34-35 százaléka választotta őket.
A nevesebb biztosítók elfogadási aránya ezzel szemben 82-85 százalékos szinten állt. A korábbi társasághoz visszakötők aránya átlagosan 30 százalékos volt, de van olyan biztosító, ahol a 40 százalékot is meghaladta ez az érték.
A biztosítók tartalékszintjére elmondható, hogy csak két társaságnál volt az elvártnál némileg alacsonyabb szinten a mutató. A tőkefeltöltöttség a legjobbaknál 242 százalékon, átlagosan pedig 150 százalékon állt. A legrosszabb két vállalkozásnál is magasabb a tőkeszint (120%) a minimálisan elvárthoz képest.
Idén mintegy 1,5 millió autós kötött új kgfb-szerződést a novemberi kampány során. Az előrejelzések korábban a kétmillió új szerződést sem tartották kizártnak a teljesítményalapú díjszámítás bevezetése miatt. Szakértők szerint a díjcsökkenés ebben az évben véget ér, és jövőre egy új szereplő esetleges belépése sem fog változtatni ezen.
Forrás: Pénzcentrum.hu
Kötelező-tippek: erre figyeljen a hajrában
Már csak egy napjuk maradt a régi biztosításuk felmondására azoknak, akik jelenlegi kötelező gépjármű felelősségbiztosításukat január 1-i évfordulóval kötötték. Nagyon fontos, hogy a felmondás legkésőbb december 1-jén éjfélig igazolhatóan beérkezzen a korábbi biztosítóhoz, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen és a szerződés újabb egy évig érvényben marad, hiába köt valaki kedvezőbb biztosítást egy másik társaságnál. Az új biztosítás megkötésére egészen december 31-ig sor kerülhet - áll a Generali közleményében.
Már csak egy napjuk maradt a régi biztosításuk felmondására azoknak, akik jelenlegi kötelező gépjármű felelősségbiztosításukat január 1-i évfordulóval kötötték. Nagyon fontos, hogy a felmondás legkésőbb december 1-jén éjfélig igazolhatóan beérkezzen a korábbi biztosítóhoz, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen és a szerződés újabb egy évig érvényben marad, hiába köt valaki kedvezőbb biztosítást egy másik társaságnál. Az új biztosítás megkötésére egészen december 31-ig sor kerülhet. Az autósok tizedének – mintegy 400 ezer autónak – nem év végére esik a biztosítási évfordulója, ezért ők most nem tudják érvényesen felmondani a szerződésüket, így az új biztosításuk sem lesz érvényes.
A felmondásokat célszerű tértivevényes levéllel, visszaigazoló faxszal vagy egyéb bizonyítható módon elküldeni – e-mailben a hatályos törvény értelmében nem mondható fel a biztosítás. Az érvényes felmondás alapján a biztosítás december 31-én éjfélkor szűnik meg, de ha a felmondás nem szabályos, az újonnan kötött szerződés sem lesz érvényes, és a régi szerződés él tovább. Fontos továbbá, hogy az utolsó negyedévet mindenképpen be kell fizetni akkor is, ha vált valaki, hiszen az új biztosító csak január elsejétől biztosítja az autót - írja a közlemény.
Érdemes arra is figyelni, hogy aki nem január 1-i évfordulóval kötött biztosítást – például idén év közben vásárolt autót -, annak szerződése a kötés dátumától számított egy év után mondható fel, ezt azonban ebben az esetben is az évforduló előtt legkésőbb 30 nappal jelezni kell. A Magyarországon futó mintegy 4,2 millió gépjármű kötelező biztosítási szerződések körülbelül 10 százalékának esik a biztosítási évfordulója év közbeni időpontra. Ha mégis az évforduló előtt lemondanák a kötelezőjüket, – és az például díjnemfizetés miatt meg is szűnik -, a törvény szerint nem lesz érvényes az új biztosítónál megkötött szerződésük sem. Erre azért is szükséges figyelni, mert a törvényi előírások szerint a biztosítatlan időszakra a Mabisz a biztosítási díjnál jóval magasabb, ún. fedezetlenségi díjat kénytelen felszámolni.
A közlemény szerint leginkább az online biztosításkötéseknél gyakori, hogy az ügyfelek rosszul töltik ki az ajánlatkérő nyomtatványt, így meglehet, hogy például a bonus fokozat, a korábbi biztosítás kötvényszáma, vagy az előző biztosító neve nem helyesen szerepel a dokumentumokon. Abban az esetben, ha az új biztosító, vagy az alkusz emiatt nem tudja beszerezni a kártörténeti igazolást, azt a szerződő félnek kell pótolnia. Ezt azért érdemes minél hamarabb megtenni, mert a törvény értelmében ilyenkor a biztosított A0 fokozatba sorolódik vissza.
Míg 2009-ig a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások évfordulója január 1-je volt, addig cascót gyakorlatilag bármikor köthettünk. Az idei együttkötési kedvezményeknél arra kell figyelni, hogy az új casco kockázatviselésének kezdete a korábbi megszűnés után indul. Ha tehát január 1-jével kedvezménnyel kötünk kötelezőt és cascót és egyszerre, utóbbi csak a korábbi casco szerződés lejárta után lép életbe.