Ilyen következményekkel járhat, ha megfeledkezünk autónk biztosításáról

Ha rendszeresen vezetünk autót, tisztában vagyunk azzal, hogy ez a tevékenység mennyi rejtett költséggel jár. Az üzemanyag ára mellett felmerülhetnek karbantartási díjak, a rendszeres műszaki vizsgálat költsége és akkor a biztosítási díjakról még nem is beszéltünk. Ha már évek óta balesetmentesen vezetünk, úgy érezhetjük, hogy ez csupán egy felesleges kiadás, amire igazából soha nem lesz szükségünk, ez azonban nagy tévedés. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy milyen következményekkel járhat az, ha megfeledkezünk a biztosítás befizetéséről.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Kötelező biztosítással minden, magyarországi telephelyű gépjármű – tehát személy- és teherautó, motorkerékpár, robogó – üzembentartójának rendelkeznie kell a vásárlás vagy az üzembe helyezés napjától.

A felelősségbiztosítás úgy működik, hogy az üzemben tartó rendszeresen biztosítási díjat fizet, ezért cserébe pedig a biztosító átvállalja az okozott kár összegét. Ennek keretében megtéríti a vétlen sofőr konkrét kárát, és az azzal kapcsolatban esetlegesen felmerült költségeket, mint a tréleres szállítás díját, a károsult autó utasainak személyi sérüléséből eredő károkat – akár életjáradék formájában is –, valamint a jogi képviselet költségeit. Fontos, hogy a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely a károkozó gépjárműben keletkezett.

Egy biztosítási esemény vonatkozásában – függetlenül a károsultak számától – a biztosító dologi károk esetén legfeljebb egymillió-háromszázezer euró, személyi sérülés miatt legfeljebb hatmillió-négyszázötvenezer euró erejéig áll helyt.

A károkozó megtérítési kötelezettsége

A vonatkozó jogszabály rendelkezései lehetőséget adnak a biztosítónak arra, hogy bizonyos esetekben a kifizetett összeget a károkozótól behajtsa. Erre sor kerülhet akkor, ha a gépjárművezető az autót engedély nélkül vezette, továbbá akkor is, ha a sofőr jogosítvánnyal nem rendelkezett, vagy a járművet alkoholos befolyásoltság, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szertől befolyásolt állapotban vezette. Szintén követelhető a kifizetett összeg megtérítése, ha a biztosított a kárt jogellenesen vagy szándékosan, esetleg segítségnyújtás elmulasztásával okozta, illetve ha a baleset a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota miatt következett be.

Ezekben az esetekben fontos kiegészítő szabály az, hogy ha a biztosított elhunyt, örököseivel szemben a megtérítési igény nem érvényesíthető.

Mivel jár az, ha nincs kötelező biztosításunk?

Abban az esetben, ha kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkezünk, az alábbi következményekkel kell számolnunk.

1. Az okozott kár viselése

A biztosítás hiányából egyenesen következik, hogy ha balesetet okozunk, annak minden anyagi vonzatát nekünk kell viselnünk. Ez még egy koccanás során is jelenthet milliós tételeket, hiszen egy újabb luxusautó esetében egy kisebb alkatrész cseréje is óriási összegre rúghat. Ha ráadásul személyi sérülést is okoztunk, az is elképzelhető, hogy életünk végéig kötelesek leszünk rendszeres járadékot fizetni a sérültnek, és akkor a mi autónkban bekövetkezett kár rendezéséről még nem is beszéltünk.

2. A fedezetlenségi díj megfizetése

Azt gondolhatnánk, hogy ha hosszabb ideig nem használjuk a gépjárművet, nincs is szükség arra, hogy erre az időszakra befizessük a biztosítási díjat, hiszen ez a magatartás „csupán” ahhoz vezet, hogy biztosításunk megszűnik. Amikor azonban ismét használatba vennénk az autót, és újabb szerződést kötnénk valamely biztosítóval, kellemetlen hírt kaphatunk.

A biztosító ugyanis szerződéskötéskor köteles meggyőződni róla, hogy a vele szerződő fél a korábbi biztosítási időszakokban eleget tett a díjfizetési kötelezettségének. Ha a vizsgálat során megállapításra került, hogy a korábbi biztosításunk azért szűnt meg, mert nem fizettük a díját, úgy a fedezetlen időszakra a biztosító fedezetlenségi díjat fog velünk szemben felszámolni, mely alól a jogszabály semmilyen esetben sem határoz meg kibúvót. Szintén fedezetlenségi díjfizetésre számíthatunk akkor, ha az autó megvásárlásakor megfeledkeztünk a kötelező biztosítás megkötéséről.

A fedezetlenségi díjat 30 napon belül kell megfizetnünk annak a biztosítónak, mellyel szerződést kötünk, az összeg kiszámítása során pedig a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe. Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, a biztosító engedélyezheti azt, hogy az összeget részletekben fizessük meg neki.

A fedezetlenségi díjtarifákat minden évben a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) állapítja meg, a napidíj az autó teljesítménye alapján kerül kiszámításra, ez 2024-ben személygépkocsi esetében 770 és 1540 forint között alakul majd.

3. Szabálysértési felelősségre vonás

A KRESZ szerint közúti közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amelyre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll. A szabálysértésekről szóló törvény szerint közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést követ el az, aki a KRESZ-ben meghatározott közúti közlekedési szabályokat megszegi.

Ebből következik, hogy ha kötelező biztosítás nélkül vezetjük a járművet, felelősségre vonásra számíthatunk. Ennek során a hatóság 65.000 forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki, ha pedig hat hónapon belül újabb szabálysértést követünk el, a felső határ 90.000 forint. Ha helyszíni bírság kiszabására nem kerül sor, és szabálysértési eljárás indul ellenünk, a kiszabható pénzbírság összege 200.000 forint is lehet.

Ne a biztosításon spóroljunk

Az autóvezetés drága mulatság és természetes, hogy kiadásainkat szeretnénk minél jobban csökkenteni. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy amint kihajtunk a közutakra, számos veszélyforrással találkozhatunk és elég egy apró figyelmetlenség, máris megtörténhet a baj. Ha pedig kiderül, hogy nem rendelkezünk érvényes biztosítással, összességében sokkal többet veszíthetünk anyagilag, mintha rendszeresen befizettük volna a csekkeket.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Közel félmillió autósnak kell dönteni, pár nap maradt

Néhány napja maradt 850 ezer gépjármű, köztük csaknem 450 ezer személygépkocsi üzembentartójának arra, hogy eldöntse, lecseréli-e év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb); a felmondásoknak péntek éjfélig el is kell jutniuk a biztosítókhoz - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) hétfői közleményében.

A piaci szereplőktől kapott visszajelzések azt mutatják, hogy az idei év végi kampányban megkötött új szerződések átlagdíja mintegy 15 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló értéket, az egyes járművekre vonatkozó lehetőségek azonban jelentősen eltérhetnek egymástól.

Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke jelezte: a törvény szerint az év végi évfordulós szerződések felmondásainak legkésőbb december 1-jén éjfélig be kell érkezniük az illetékes biztosítóhoz, emiatt pénteken már az összehasonlító alkuszi portálok is csak korlátozásokkal, általában a nap első felében fogadnak be ilyen megbízásokat.

A szövetség arra számít, hogy az érintettek közül az időszak végére 70-80 ezren váltják kgfb-szerződésüket egy kedvezőbbre.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kampányban váltók mintegy 20 százaléka a most következő 3-4 napra hagyta a döntését. Ez kockázatos gyakorlat, mert az az autós, akinek a felmondása nem érkezik be határidőn belül a biztosítójához, automatikusan a következő egy évre megállapított új díjon viszi tovább a jelenlegi kötelező biztosítását. Ha ennek ellenére egy másik szerződést köt, az a törvény értelmében érvénytelen lesz - közölte a FBAMSZ.

A december 1-jei határidő csak a jelenlegi szerződés felmondására vonatkozik, új szerződés megkötésére december 31-ig van lehetőség. A gyakorlatban ugyanakkor ezt a két lépést az ügyfelek túlnyomó része egy időben teszi meg. A szövetség tájékoztatása szerint ezután már csak az új szerződés első díjrészletének megfizetésére kell figyelni, a jövő év február 29-re eső fizetési határidő be nem tartása esetén a biztosítónak a törvény rendelkezése szerint törölnie kell a megkötött szerződést.

A FBAMSZ felidézte: az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van biztosítót váltani, így 2010 óta évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.

forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Kiderült, mennyibe kerül most egy átlagos kötelező biztosítás Magyarországon

Tíz százalékra mérséklődött a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítói kárráfordítások éves növekedési üteme az előző időszakban mért 12 százalékhoz képest. A díjindexnél is látható már némi visszahajlás, negyedéves összehasonlításban 2,5 százalékra – az előző időszak harmadára – lassult az állománydíj növekedése. A negyedév során ezer forinttal emelkedett a személyautók átlagos állománydíja, ami így 52 ezer forintot tett ki - derül ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) kárkifizetései 10 százalékkal emelkedtek a tavalyi év derekán mérthez viszonyítva. A növekedés az előző negyedévi 12 százalékhoz képest lassulást mutat. A kárráfordításra több tényező is hatással lehet, ezek közül egyik legjelentősebb a járműjavítási költségek emelkedése volt, miközben a gépjárműalkatrészeknél továbbra is stagnálást látunk.

Ez a mérséklődés korai indikátora lehet az átlagdíjak későbbi alakulásának, ami éves összevetésben országos szinten még 12 százalékos bővülést mutat. Negyedéves összevetésben azonban már a díjaknál is látható egy jelentős konszolidáció. A normál használatú egyedi személyautók kgfb-jének átlagos állománydíja 2,5 százalékkal nőtt egy negyedév alatt a korábbi 7,5 százalékkal szemben. A negyedévben így az átlagos állománydíj 52 ezer forint volt, amely mintegy ezer forinttal haladja meg az előző negyedévi értéket – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében.

A vidéki autósok átlagdíja (mintegy 47,9 ezer forint) közel 28 ezer forinttal marad el budapesti társaikétól (közel 75,7 ezer forint) idén június végén.

Az éves átlagdíj a fővárosiak esetében 17, a nem budapesti szerződéseknél pedig 11 százalékkal emelkedett.

A korábbi negyedévekben a díjaknál jobban növekedő kárráfordítás eredményeként az MNB személyautókra számított korrigált KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) az idei I. negyedévhez hasonlóan 127 százalékon áll a II. negyedévben is. A – díjváltozások indokoltságát mérő – korrigált index 2021. tavaszán volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten van.

Az egyéb járműkategóriák esetében jelentős mértékben emelkedtek a díjak, egyedi szerződéseknél minden kategóriában, míg a flották esetében több kategóriában csökkenés látható. A flotta taxik átlagdíja az alacsony darabszám miatt kiugró mértékben, 33 százalékkal csökkent. A nagyobb buszok átlagdíja (42 fő feletti férőhelyes) egyedi esetben 37 százalékkal emelkedett vélhetően az utóbbi idők káreseményei miatt. A flottáknál a jelentős csökkenést egy nagyobb flotta alacsony díja okozta.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: A CLB kötelező biztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Változások jönnek a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szabályozásában

Az Európai Uniós jogalkotást tekintve 1972-től léteznek egységes szabályok a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozóan. Az ekkor elfogadott 72/166/EGK irányelv egyik nagy újdonsága volt, hogy a gépjárművek üzemben tartásához biztosítási kötelezettséget írt elő. Az idők folyamán aztán másik négy irányelvet is megfogalmaztak a témával összefüggésben, míg végül 2009-ben az öt irányelvet egységes keretbe foglalták és megalkották az úgynevezett konszolidált gépjármű-biztosítási irányelvet. 2021-ben azonban sor került a konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv felülvizsgálatára. A tagállamoknak a módosítások nemzeti jogszabályokban való elfogadásáról főszabály szerint 2023. december 23-ig – egyes rendelkezések tekintetében 2023. június 23-ig – kell gondoskodniuk.

A módosítások által érintett területek

A konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv felülvizsgálata során a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás közös szabályozásának négy kritikus területét azonosították. Ez a négy terület pedig az alábbi:

• a biztosító fizetésképtelensége esetén a balesetek károsultjainak nyújtott kártérítés
• a biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegei
• a járművek biztosításának tagállamok általi ellenőrzése
• egységes tartalmú kártörténeti igazolások.

A biztosítók fizetésképtelensége, a károsultak védelme

A négy témakör közül a legnagyobb érdeklődésre talán az első tarthat számot. Az irányelv módosításának célja, hogy a károsultak lakóhelyük szerinti tagállamban igényelhessék az őket ért károk megtérítését akkor, hogyha a károkozó fél más állambeli biztosítója csődeljárás vagy felszámolási eljárás hatálya alatt áll. E körben tehát a tagállamoknak kötelességük létrehozni vagy felhatalmazni egy olyan szervezetet, amelynek feladata lesz a külföldi biztosító elleni csődeljárás vagy felszámolási eljárás esetében kártérítést nyújtani a tagállamban lakóhellyel rendelkező károsultak számára. Ezen szervezet tehát a fent említett eljárásokkal érintett külföldi biztosító helyett nyújtja a kártérítést a belföldi lakóhellyel rendelkező károsult számára. E tekintetben a baleset bekövetkezésének helye irreleváns, a kártérítés igénylésének lehetőségét attól függetlenül kell biztosítani, hogy a baleset a lakóhely szerinti vagy attól eltérő tagállamban történt.

Fontos szabály továbbá, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az erre a feladatra kijelölt vagy létrehozott szervezetnek a kárigény benyújtásától számított három hónapon belül indokolással ellátott kártérítési ajánlatot vagy indokolással ellátott választ kell adnia a károsultnak. E szabály mindenképpen a károsultak védelmét, a károsultak kártérítési igényének gyorsabb elbírálását hívatott szolgálni.

Bár első ránézésre a fenti szabályok kivételes eseteket szabályzó rendelkezéseknek tűnhetnek, mindazonáltal napjainkban egyáltalán nem tekinthetők ritkának azok a balesetek, amelyek esetén segítséget tud nyújtani az egységes európai szabályozás. Egyáltalán nem életidegen például az az eset, amikor magyar rendszámú gépjárművünkkel egy németországi autópályán balesetet szenvedünk, a károkozó fél pedig egy olyan osztrák biztosítótársasággal áll szerződéses kapcsolatban, amely épen csődeljárás alatt áll. Ilyen esetekben a jövőben a hosszadalmas nemzetközi eljárás helyett közvetlenül Magyarországon, egy jogszabályok által kijelölt magyar szervezettel tudjuk rendezni kártérítési igényünket.

A biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegei

Az irányelv módosításának célja továbbá, hogy balesetek sérültjei Európa-szerte méltányos kárkifizetésre váljanak jogosulttá. Éppen ezért a jelenlegi módosítás megemeli a biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegeit. A módosítás értelmében a jövőben a biztosítási fedezet minimum összege személyi sérülés esetén 1,30 millió euró károsultanként vagy 6,45 millió euró balesetenként (a károsultak számától függetlenül). Anyagi kár esetén biztosítási fedezet minimum összege 1,30 millió euró balesetenként. Ez azt jelenti tehát, hogy a tagállamoknak olyan szabályokat kell alkotniuk, amelyek biztosítják, hogy a károsultak számára meghatározott maximális kártérítési összegek legalább elérik a fenti 1,30 millió vagy 6,45 millió eurós összeghatárt. Ennek az előírásnak egyébként a hazai szabályozás 2022. augusztusa óta megfelel.

A járművek biztosításának tagállamok általi ellenőrzése

A gépjárművek biztosításának ellenőrzésére vonatkozó szabályok módosításának szükségessége leginkább a technológia fejlődésére vezethető vissza. Főszabály szerint tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan gépjárművek felelősségbiztosításának ellenőrzésétől, amelyek szokásos üzemben tartási helye egy másik tagállamban van vagy, ha az egy harmadik országban van, de a jármű egy másik tagállam területéről lépett be. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tagállamok egyáltalán nem végezhetnek ilyen ellenőrzéseket. Ennek azonban feltétele, hogy az ellenőrzés mentes legyen a hátrányos megkülönböztetéstől, és az szükséges és az elérendő céllal arányos legyen. A biztosítások megléte tehát egy közúti ellenőrzés keretében szúrópróba-szerűen ellenőrizhető, amennyiben az nem kifejezetten csak a biztosítás meglétére irányul, illetve érvényesül a megkülönböztetésmentesség, a szükségesség és az arányosság elve. A jelenlegi módosítás e gyakorlatot egészíti ki azzal, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára a biztosítások új technológiai eszközökkel (pl. automatikus rendszám-felismerés), a gépjárművek megállítása nélküli ellenőrzését.

Az egységes tartalmú kártörténeti igazolás

A kártörténeti igazolás az a dokumentum, amely tartalmazza, hogy a biztosítási szerződéses jogviszony utolsó öt évében milyen, a biztosított gépjárművet érintő, harmadik személyek által támasztott kártérítési igény merült vagy, vagy éppen azt, hogy ilyen kártérítési igény nem merült fel. Az irányelv módosításának célja ezzel kapcsolatosan, hogy a jövőben a kártörténeti igazolások tartalma és formája egységessé váljon, megkönnyítve ezzel azok ellenőrzését és hitelesítését. A biztosítóknak a jövőben pedig a más tagállamban kiállított kártörténeti igazolásokat a belföldi igazolásokkal egyenértékűként kell kezelniük, a biztosítók nem tehetnek különbséget állampolgárság, vagy a biztosított korábbi lakóhelye szerinti tagállam alapján.

Összegzés

A konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv módosítását előíró szabályoknak való megfelelés határideje hamarosan lejár, az Európai Unió összes tagállamának feladata nemzeti szabályait azokkal összhangba hozni. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatosan pedig különösen fontos, hogy azonos szabályok vonatkozzanak a különböző tagállamban élőkre, hiszen a határok „eltűnésével" igen gyakran előfordulhat az, hogy lakóhelyünktől eltérő államban szenvedünk közlekedési balesetet, vagy kötünk kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.

dr. Bálint Boglárka

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>