Biztosításra, vagy adóra költsünk?
A biztosítók, kampányukban soha nem látott kedvezményekkel csökkentik az adóalapot.
Szándékuk ellenére spórolnak a baleseti adón ügyfeleiknek a biztosítók azzal, hogy a kötelező kampányban soha nem látott kedvezménydömpinggel mélyen aláviszik az adóalapul szolgáló díjakat. Idén a kgfb mellé feltűnően sok szolgáltató ajánl úgynevezett együttkötési lehetőséget: a kötelező mellé „vásárolt" egyéb biztosítással akár a felére is csökkenhet a gépjármű díja - véli egy biztosítási alkusz.
A biztosítós szakemberek rendkívüli fantáziájáról tanúskodnak az idei kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampány díjcsökkentő kedvezményei. Az összes lehetőség közül kétségkívül az úgynevezett együttkötési kedvezmény a legnagyobb „húzás", amelyet idén feltűnően sok, összesen 9 biztosító kínál, ugyancsak feltűnőek sokféle variációban - ismertette a kötelező biztosítási ajánlatok összevetésének egyik meglepő újdonságát Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. online üzletág-vezetője. Míg korábban ez a kedvezmény többnyire a cascóval közös kötésre volt érvényes, idén szinte bármely más fajtával kapcsoltan is csökkenti a kötelező díjakat. Vagyis az, aki a kötelezője mellé vagyon-, élet-, vagy balesetbiztosítást köt egyszerre, annak a kgfb-díja akár a felére is csökkenhet - magyarázza a szakember. Németh szerint azonban ez azt is jelenti, hogy a biztosítók az ügyfelekért folytatott harcban szándékuk ellenére csökkentik azt az alapot is - a kötelezőből várható bevételt - amelynek 30 százaléka lesz a baleset adó (amennyiben a parlament ennyit hagy jóvá). Ráadásul néhány szolgáltatónál összeadódnak a kedvezmények, s ha nem is a nullára, de a díjnak akár a felére is csökkentheti a kötelező árát. Ezzel nagy csalódást okozhatnak a gazdaságért felelős döntéshozóknak, mert előfordulhat, hogy a központi költségvetésben a vártnál jóval kisebb bevételt eredményez a kgfb-től várható baleseti - latolgat Németh.
A kapcsolt megoldás egyébként a kockázatviselők szempontjából különösen a lakásbiztosítás terén érthető, hiszen csaknem 3,5 millió ingatlan van az országban, de sokra nagyon régi, korszerűtlen, vagy egyáltalán nincs is biztosítás. Régóta visszatérő probléma, hogy a lakástulajdonosokat nehéz rávenni a frissítésre, az értékkövetésre, de ez a konstrukció erre is alkalmas. Érthető - véli Németh -, hogy az Aegon biztosító próbálkozik is a megoldással, mert ebben a kategóriában ott van az egyik legtöbb szerződés, s az együttkötéssel az aktualizálásra is rábírná ügyfeleit. A megoldás azonban kockázatos is, mert a kapcsolt módszerrel mindkét fajta díj olcsóbb lehet, hiszen a lakásbiztosítási tarifák az elmúlt években drasztikusan, akár a felére is zuhantak. A kedvezmények miatti olcsóbb kgfb és az aktualizálás miatti lakásbiztosítási díjcsökkenés a korábbihoz képest kevesebb bevételt eredményezhet, azaz amortizálhatja az Aegon állományát - magyarázza a szakember. Az Aegon egyébként élet-, casco- és éves balesetbiztosítással is kínálja a kedvezményt. Ebben a konstrukcióban egy magas bónusz fokozattal a legalacsonyabb kgfb-díjra, 7900 forintra is lehet menni.
Az Allianz idén először kínál kedvezményt a casco együttkötés mellett azoknak az ügyfeleknek is, akik egynél több gépjármű felelősségbiztosítást kötnek ott. A K§H vagyonbiztosítással és cascóval, a Generali, az MKB, az Union, az Uniqa és a Wabard cascóval kapcsoltan adja a kedvezményeket. A Genertel pedig cascóra, és azoknak az ügyfeleknek is kínál együttkötési árkedvezményt, akiknek több szerződésük van már ennél a biztosítónál. A kgfb-ben még érdekelt többi biztosítónál - CIG, Groupama, KÖBE, Posta, Signal -, nincs együttkötési kedvezmény.
A helyzet szemléltetésére Németh egy friss számítás eredményére hívja fel a figyelmet. A cég szakértői egy olyan nő nevében kalkuláltak kötelező és casco díjat együtt, akinek B1-es bonus-malus fokozata van, 2006-os évjáratú Ford Focus típusú, 1399 köbcentiméteres, 59 kilowatt teljesítményű kocsival közlekedik, 2005-ben szerzett jogosítvánnyal, évente 5000 - 10000 kilométert autózik, e-mail kedvezményre, két gyerek utáni engedményre is jogosult, megadja a mobilja számát, ami újabb kedvezményt jelent. A végeredmény szerint ennek a hölgynek az éves casco és kötelező díja összesen 48 ezer forint, amit negyedévente 12 ezerrel egyenlít ki. Ez az összeg 4-5 évvel ezelőtt csak a kötelezőre lett volna elég.
Mivel a legtöbb szolgáltatónál összeadódik az összesen csaknem harmincféle - cégenként változó tartalommal és eltérő mennyiségű - kedvezmény, jelentősen csökkennek az adóalapot képező díjak. Az emberek most dönthetnek akár úgy is, hogy a befizetendő adójuk egy jelentős részét, inkább saját biztosításra költik - szögezi le Németh.
Forrás: Bevezetem.hu
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle
Egyre gyűlnek a káresetek és a csalódott emberek
Egyelőre egyetlen fillér kártérítés sem érkezett a csőd előtt álló Astra biztosítótól, de még a kártalanítási alapok sem nyíltak meg a magyar ügyfelek számára. Azt sem tudni, hogy a romániai káralap felveszi-e a kapcsolatot a magyarokkal, miközben egyre csak gyűlnek a kártérítéses ügyek és a kétségbeesett ügyfelek. Csaknem háromezer olyan autó vár javításra, amelyet Astrás ügyfél tört össze. A rossz hír az, hogy ugyanez a helyzet az itt kötött lakásbiztosításokkal is: az Astrás felelősségbiztosítás már semmire nem jó.
Annak ellenére, hogy egyre többen kérik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felajánlott segítségét a „bezárt” Astra biztosító kártérítési eljárásához, egyelőre senki nem tudja, fizet-e valaha is a magyar ügyfeleknek a romániai cég, a MABISZ által kezelt kártalanítási alap vagy a román garancia alap (FGA). Csak az a biztos, hogy meg kell várni, amíg a „kinti” bíróság elrendeli a biztosító elleni csődeljárást és a felszámolást, mert csak ezt követően kezdődhetnek kifizetések. Azt viszont végképp nem tudni, hogy a magyar káreseményeket hányadik helyre rangsorolják majd a kifizetésre várók kígyózó sorában. Félő, hogy előbb a romániai károsultak kapják meg a pénzüket, s a magyarok csak a legvégén.
Miközben telik az idő, egyre több a csalódott ügyfél, s a kárrendezésre váró ügy – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Csak a sérült járművekből mostanra legalább háromezer gyűlt fel úgy, hogy addig nem javítják meg, amíg nincs garancia arra, hogy valahonnan kifizetik a költségeket. Ha más nem, akkor maga a tulajdonos, ha van cascója, akkor azon keresztül, ha nincs, akkor készpénzért. Németh a CLB-s ügyfelek visszajelzésére alapozva állítja, egyre többen félnek, hogy Astrás autóval ütköznek, ezért azt tanácsolja, most az is kössön cascót, aki ezt korábbam csak pénzkidobásnak gondolta.
A szakember azonban az Astra biztosítóval kapcsolatban felhívja a figyelmet arra is, hogy ugyanez a helyzet az ott kötött lakás- és felelősségbiztosítással kapcsolatban is. Bárki, bárkinek, bárhol okoz kárt, az Astra már senki helyett és semmiért sem fizet. Ebben a helyzetben a szakma is tehetetlen, mert ilyen még nem volt Magyarországon – ismeri el Németh. Miközben a MABISZ segítő szándéka megkérdőjelezhetetlen, egyelőre a szövetség sem tud érdemben intézkedni. Egyelőre még azt sem tudni – véli –, hogy érkezik-e valamikor akár csak hivatalos visszajelzés Romániából a magyarok ügyintézési kezdeményezésére. A szakértő szerint csak egyetlen jó megoldás létezik: minél előbb elhagyni az Astra biztosítót és új biztosítást kötni más társaságnál. Ugyanis a károkozó autósokat a károsultak akár később be is perelhetik, amennyiben a kártérítés elmarad, hiába van érvényes és befizetett Astra felelősségbiztosítása.
A hiányzó díjakat még be kell fizetni
Többszázezer ügyfelet és még ennél is több szerződést hagyhat maga után Magyarországon a romániai Astra biztosító, amennyiben a napokban kezdődött csődeljárás végén „bezárják” a céget. A még hiányzó díjakat mégis be kell fizetni, mert baleset, vagy egyéb káresemény után csak így jár kártérítés. Kgfb évfordulón pedig érdemes biztosítót váltani – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Százezrek érintettek a napokban nyilvánosságra került hír kapcsán: visszavonták a romániai Astra biztosító működési engedélyét. Annak ellenére, hogy a céghazai képviselete közölte, a károsultakat két irányból is – a romániai állami garancia alapból és a magyarországi kártérítési alapból (KALAP) – ki tudják fizetni, egyes szerződések esetében nem árt más biztosító után is nézni – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs vezetője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kgfb-s ügyfelek csak a szerződésük fordulóján válthatnak szolgáltatót. Azok viszont, akiknek nincs díjhátralékuk, egy esetleges baleset kapcsán változatlanul számíthatnak kártérítésre, az ügyfélszolgálat és a kárrendezés ugyanis továbbra is működik – hivatkozik az Astra hivatalos tájékoztatására Németh.
A casco, a lakás- és a vagyonbiztosításokat szintén az évfordulókon, a szerződésre érvényes feltételek szerint lehet felmondani az Astránál. Vagyonbiztosításra azonban, aki megteheti, párhuzamosan másik céggel is szerződhet. Korábban erre a duplikálásra nem volt lehetőség, de a tavaly életbe lépett új Ptk. azonban már megengedi ezt a formát. Kárrendezéskor azonban ez nem jelent majd dupla kifizetés, hiszen a biztosítás továbbra sem szolgálhat vagyonosodást és változatlanul csak a kár utáni helyreállítás lehet a cél. Abban az esetben, ha a károsultak mindkét biztosítónak jelentik az esetet, a társaságoknak joguk van a részarányos, vagy részvállalásos kártérítésre – tájékoztat a szakértő. Ez azt jelenti, hogy a kárösszeget az adott biztosítók megoszthatják egymás között. Igaz, ez a megoldás kétszeres díj befizetését feltételezi, ám ebben az esetben csak így lehetnek biztosabb fedezetben az Astra-ügyfelek vagyontárgyai.
A szakértő szerint az érintetteknek mostantól érdemes minden eddiginél jobban figyelni az Astrával kapcsolatos híreket, elsősorban az MNB hivatalos közleményeit, mert napról, napra változhat az ügyintézéssel kapcsolatos tudnivaló.
Nagyjából 150 ezren váltottak biztosítót tíz nappal a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kampány vége előtt, ez a tavalyi hasonló időszakhoz képest 20 százalékkal kevesebb. Egyes biztosítók továbbra is ódzkodnak a céges flottáktól, ezért kiugróan magas, akár százszoros tarifával ijesztik el a tulajdonosokat. Megtörtént: egy flottatulajdonos az eddigi 8 milliós kgfb-je helyett 920 millió forintos ajánlatot kapott.
Jöhet még egy utolsó nagy roham a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (KGFB) kampányban, de ez már nem fogja megrázni a biztosítókat – véli Németh Péter, az egyik legnagyobb biztosítási alkusz, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója. A cég tapasztalatai szerint eddig nagyjából 150 ezren váltottak biztosítót, ez a tavalyi hasonló időszakhoz képest legfeljebb 80 százalékos arány. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az első csendes félidő után a másodikban sem várható nagy izgalom, s különösebb roham sem. Akkora legalábbis biztosan nem, hogy ne győznék fogadni a kötéseket a cégek – véli Németh. A szakértő szerint azonban ennek ellenére pórul járhat az, aki az utolsó napra hagyja a régi szerződése felmondását, s az új megkötését, mert ha sokan tesznek így, a biztosítók nem lesznek képesek éjfélig befogadni és átvezetni a bejelentéseket.
A CLB tapasztalatai szerint idén nem voltak döbbenetes változások, a kezdeti riogatásokkal ellentétben az index-díj – a régi ügyfeleknek ajánlott jövő évi tarifa – sem mutatott drámai eltérést, legfeljebb zömében azoknál, akikre az elmúlt 2-3 évben túl sokat költöttek a biztosítók. Nekik viszont jelentősen, akár 10 ezer forinttal megemelt tarifát kalkuláltak a következő évre. Egyébként pedig átlagosan 15 százalékos indexdíj emelés történt, az alkusz szerint ez az ügyfelek érdekében is indokolt, hogy az alkatrész-árak és a munkadíj drágulása ellenére is ki tudják fizetni a biztosítók a kártérítési összegeket – összegzi Németh.
Az idei kampányban is folytatódik egy korábbi jelenség: egyes biztosítók drasztikusan, akár százszorosan emelt díjjal tartanak távol maguktól bizonyos járműkategóriákat. Haszongépjármű flották biztosításával némelyik cég annyira nem akar foglalkozni, hogy az egyik például egy máshol kötött 8 millió forintos díjjal szemben 920 milliós ajánlattal riasztotta el a tulajdonost – utalt az egyik megtörtént esetre a szakértő. De volt, aki az idei 1 milliós szerződését vitte volna egy másik céghez, ám ott csak 8 milliós tarifával fogadták volna be a flottáját. Egy magánkézben lévő mentőautóra pedig az átlagos 30-40 ezer forintos éves díj helyett 290 ezret ajánlott az egyik biztosító csupán azért, mert nem akar ezzel a kategóriával foglalkozni. No persze, ha ennyit is kifizet a tulajdonos, akkor lehet róla szó. A biztosítók egyetlen ajánlattételt sem tagadhatnak meg, de kiemelkedően magas díjat kalkulálhatnak a számukra nagy kockázatot jelentő járművekre – magyarázza Németh.
Annak ellenére, hogy egyelőre úgy tűnik, a K&H uralja a kampányt, s mögötte az MKB, KÖBE, Groupama Biztosító osztozik a helyeken, nem lesz olyan cég, amelyik túl nagy meglepetést okoz a kgfb-időszak végére – összegzi az alkusz.
Forrás: hirportal.clb.hu
Összesen akár 5 milliárd forinttal is többet fizethetnek az autósok a kötelező biztosításért, ha a tavalyihoz hasonlóan másfél millióan maradnak a régi biztosítójuknál. Saját ügyfeleik jövő díját ugyanis idén jó néhány társaság akár 10 ezer forinttal is megemelné. Az indexdíj ajánlatoknak november 11-éig kell megérkezniük az év végén váltó autósokhoz.
Kétmilliónál több autósnak kell a napokban – legkésőbb november 11-éig – megkapnia azt az értesítőt, amelyben a biztosító arról tájékoztatja őket, mennyi lesz a jövő évi kötelezőbiztosításának éves díja – hívja fel a figyelmet Németh Péter, az egyik legnagyobb biztosítási alkusz cég, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója. Az elmúlt napokban már tömegével érkeztek az értesítők, de sokan még nem kapták meg az úgynevezett indexdíjról szóló levelet. Igaz, még az is lehet, hogy már az elektronikus postaládájukban van a levél, de több tízezren gyakorlatilag soha nem nézik meg a biztosítónak megadott email-fiókot. Különösen igaz ez azokra, akik valamikor csak az alacsonyabb díjért, úgynevezett e-kedvezményért vállalták az elektronikus levelezési módszert. Így aztán nem csoda, hogy évről-évre úgy sodródnak bele nagyobb költségbe, hogy észre sem veszik, csak amikor már fizetni kell. Akkor viszont már nincs visszaút.
A figyelmetlenségre is számítanak
Tavaly másfél millió autós maradt a korábbi biztosítójánál, becslések szerint több százezren figyelmetlenség, tájékozatlanság miatt. Idén azonban néhány biztosító kiemelkedően magas indexált díjtarifával, durván bünteti a hűségüket. Vagyis, nem is az eddig sokat emlegetett 1-2 ezer forintos új kötelező díj a fekete leves, az igazi bombát az index levél rejtheti – mondta Németh. A szakértő szerint egyébként idén annyira alacsony volt a kgfb díj, hogy már teljesen indokolt volt a párezer forintos emelés. Ez egyben az ügyfelek érdeke is, hiszen a biztosítóknak tőkeerősnek kell maradniuk ahhoz, hogy a dráguló alkatrészek és a magas importálási költségek mellett ki tudják fizetni az autókban keletkezett károkat. A túlzott indexált áremelés mögött azonban már inkább az lehet, hogy a biztosítók a „hűséges” ügyfelek jóhiszemű nemtörődömségére alapoznak.
A CLB gyorsfelmérést végzett ügyfelei körében, s kiderült, a megkérdezettek közül eddig csak minden ötödik kapta meg az értesítőt a jövő évi díjáról, közülük ketten legalább tízezer forinttal megemelt összegről. De van olyan is , akinek a kgfb-jét jövőre a mostaninak a duplájára „indexálta” a biztosítója. Ők, ha felfigyelnek erre, vélhetően váltani fognak, ezért elképzelhető, hogy idén a tavalyinál jóval nagyobb lesz a biztosítók közötti ügyfélvándorlás.
Forrás: hirportal.clb.hu

