Kötelező biztosítás | CLB

Kötelező biztosítás: kilistázzák a rossz sofőröket

Több százezer autós szembesülhet azzal, hogy a károkozói pótdíj miatt a normál tarifa másfél-kétszeresét, extrém esetben akár az ötszörösét számítják fel a biztosítók. A rossz sofőrök ajánlatát is kötelező befogadni a biztosítóknak, amelyek - érthetően - nem kapkodnak az ilyen ügyfelek után.

Hatalmas felháborodást váltott ki jó néhány autósból a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) alkalmazott díjszabása. A biztosítók ugyanis néhány évvel ezelőtt bevezették az úgynevezett károkozói pótdíjat, ami azt jelenti, hogy bónusz-fokozattól függetlenül megemelik a díját annak az autósnak, akinek a kgfb-szerződésének a terhére az elmúlt 3-5 évben kárkifizetés történt. A pótdíj mértéke akár a bónusz-fokozatban ajánlott éves díj többszöröse lehet. Az Allianznál például az az autós, aki 2017. január 1-je óta háromszor is kárt okozott a saját hibájából, ötszörös szorzóval számolhat.

Az Autóklub kiakadt

A gyakorlatot nem csak az autósok, de a Magyar Autóklub is kifogásolta. A szervezet az alapvető jogok biztosához fordult, hogy indítson vizsgálatot a biztosítók eljárásával kapcsolatban. A vizsgálat, amelynek során az ombudsman a Magyar Biztosítók Szövetsége mellett a Pénzügyminisztériumot és a Magyar Nemzeti Bankot is megkereste, még mindig tart.

A biztosítók pedig azt állítják, ez a gyakorlat helyes, mivel kockázatosabbak azok az ügyfelek, akik az elmúlt években kárt okoztak. A 15 fokozatú bonus-malus rendszer nem elég pontos ahhoz, hogy megfelelően árazzák a kgfb-t. Épp ezért jóformán mindegyik piaci szereplő alkalmazza a károkozói pótdíjat, amely alapján a saját hibájukból kárt okozó autósok díját durván megemelik.

"A jelenlegi bonus-malus rendszer az okozott károk darabszámától függően határozza meg a következő biztosítási időszakra vonatkozó besorolást. Ezt a besorolást az okozott kár mértéke nem befolyásolja. Akár egy pár tízezer forintos dologi kárt okozó koccanásról, akár több millió forintos kárkifizetéssel járó személyi sérüléses balesetről van szó, a bónuszfokozat meghatározása ugyanúgy történik. Egy - a kifizetett kár nagyságától függő - differenciálás igazságosabbá tehetné a rendszert" - mondták lapunknak az Uniqa szakértői.

Nem a jármű, a vezető számít

A bónusz osztályokhoz tartozó díjak viszont arányosak a tényleges kockázattal - mondta Flamich Gábor, a Signal Iduna főosztályvezetője. "Nézzünk erre egy konkrét példát. Nem azonos a kockázat két B8-as kategóriában lévő ügyfél esetén, ha az egyikük B10-ből károkozás miatt esett vissza B8-ba, míg a másik A0-ból fokozatosan érdemelte ki a B8 kategóriát. Ezért vezették be a biztosítók a károkozói pótdíjat" - magyarázza a szakember.

A biztosítóknak nagyon nehéz pontosan lekövetni a kockázattal arányos díjszükségletet. Sok próbálkozás van a piacon. Ezekből azt látni, hogy a fókusz egyre inkább eltolódik a jármű paraméterei felől a használók paraméterei felé. Megfigyelhető, hogy az üzembentartó/tulajdonos paraméterei mellett megjelentek a vezető személy paraméterei is a tarifákban - mondja Flamich.

Az Uniqa és a Signal is alkalmazza a károkozói pótdíjat. Az Uniqánál egyetlen kötelezős káresemény az elmúlt három évben megduplázza a biztosítási díjat, aki pedig kettő vagy több kárt csinált, annak háromszoros díjat kell fizetnie. A Signalnál jelenleg 65 százalékkal nő a díj, ha három éven belül kárkifizetésre került sor.

Lapátra kerülnek a dodzsemezők

Vannak biztosítók, amelyeknél kisebb ez a szorzó, a K&H például csak 10-25 százalékkal növeli meg a hibázó autósok díját, ha az elmúlt évben kárt okoztak, ami szerény mérték ahhoz képest, hogy az Allianznál például egyetlen kár három éven belül 29 százalékos áremeléssel kár, két kár után pedig a háromszorosára, három vagy több kár után az ötszörösére ugrik a díj.

A legtöbb biztosítónál e között a két érték között alakul a pótdíjazás. Az Aegonnál is három évet vesznek figyelembe, aki hibázott, annak a másfélszeresére nő a díja. Az Unionnál 35 százalék a pótdíj mértéke, és szintén 3 év számít. A Groupamánál a bónusz-fokozattól függ a károkozói szorzó, a legmagasabb bónuszfokozatban 24,9 százalék, a malusos ügyfeleknek (M1-M4) kétszeres díjat kell fizetniük, ha három éven belül okoztak kárt.

Az díjszabások alapján egyértelműnek tűnik: az elmúlt években kárt okozó ügyfelek nem kellenek a biztosítóknak. Azokat az ügyfeleket, akik sok kárt okoztak az elmúlt években, egyébként is lapátra tehetik a cégek, felmondhatják a szerződésüket. A biztosítók saját bevallásuk szerint ritkán ugyan, de élnek ezzel a lehetőséggel, az Union például évente 10-20 ügyfelétől köszön el így, de a többi cégnél is van erre példa. Azok az ügyfelek, akik kétszer-háromszor is kárt okoztak néhány éven belül, új indexdíj helyett évfordulóra általában felmondó levelet kapnak.

Muszáj befogadni a rossz ügyfelet

Ez érthető is a jegybank statisztikái alapján, amelyek szerint az egy-egy káreseményre jutó kárérték egyre magasabb, 2018-ban már meghaladta az 509 ezer forintot, ami történelmi csúcs. Egy olyan ügyfélnél, aki az elmúlt két-három évben két-három kárt okozott, nagy a kockázat, hogy a következő években is karambolozik majd, így a biztosítása nagyon magas tarifa mellett is veszteséget eredményez.

A biztosítójuktól elküldött autósok kénytelenek másik szolgáltatót keresni, az ajánlatukat pedig a kgfb-ről szóló törvény alapján el kell fogadnia az új biztosítónak. Kötelező biztosítás nélkül nem maradhat egyetlen gépjármű sem, akkor sem, ha a tulajdonosa vagy használója úgy közlekedik, mintha dodzsemet vezetne a vurstliban. A rossz ügyfélért pedig nem lelkesedik a konkurencia. Mivel direktben elküldeni nem lehet, indirekt módon próbálják elijeszteni, például azzal, hogy igyekeznek felsrófolni a díját jó magasra, hátha másik céget választ.

A jegybank adatai alapján több százezer személyautós lehet most, aki a biztosítóknál károkozói pótdíjjal számolhat. 2018 végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 5,26 millió járműnek volt kgfb-szerződése, ebből 3,6 millió volt a személyautó. Utóbbiaknál a kárgyakoriság 3,26 százalékos volt, ami nem számít magasnak. 2018-ban ez alapján körülbelül 117 ezer személyautós kgfb-s kár volt. 2017-ben szintén 117 ezer, 2016-ban 114 ezer volt a károk száma. Lehetnek persze ezek között olyan autósok is, akik többször is hibáztak, ez alapján, ez alapján 300-350 ezer autóst is érinthet a büntetőszorzó.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban bármikor kiszámolhatja az elérhető biztosítók aktuális kgfb ajánlatait, és néhány kattintással meg is kötheti a kívánt biztosítást. Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Ezért drágult meg durván a kötelező biztosítás

Kiváló éven vannak túl a biztosítók. Jól mentek a nyugdíjbiztosítások és a lakásbiztosítások is, az e-kárbejelentőt pedig megszerették az ügyfelek.

Valószínűleg sikeres esztendő volt a 2019-es év a biztosítási szektor számára - mondta Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a szövetség sajtótájékoztatóján. A piac összesített díjbevétele meghaladhatta az 1100 milliárd forintot, vagyis éves alapon 7-11 százalékkal nőtt a díjbevétel.

A nyugdíjbiztosítások növekedése töretlen volt, ezen belül is a befektetési egységhez kötött (unit linked - UL) konstrukcióké. A lakásbiztosítási piacra kedvező hatással volt a lakásértékesítések bővülése. A gazdaság dinamikus bővülése kedvező hatással volt a szektorra, a vállalati vagyonbiztosítások volumene is nőtt emiatt.

Adóváltozás miatt is nőtt a piac

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra (kgfb) 23 százalékos biztosítási adót vetettek ki, ami hatással volt a díjbevételekre, hiszen korábban a baleseti adót nem a biztosítók fizették be a díjakból, hanem a fogyasztók. Az autós biztosítások díja emiatt is nőtt, és amiatt is, hogy dinamikusan nőtt az új gépjárművek forgalomba helyezése. Az áremelkedés oka a kárinfláció is, ezt a munkaerőköltségek, az alkatrészárak növekedése pörgette fel.

Az idén már lassulás várható az új gépjárművek forgalomba helyezésénél, de a családvédelmi akcióterv részeként elindult nagycsaládosokat érintő autótámogatás kedvező hatással lehet a casco-piacra. Az általános felelősségbiztosítások piaca is nőtt tavaly, és az idén további bővülésre lehet számítani, hasonló a helyzet az utasbiztosításoknál.

Nő a verseny a lakásbiztosításoknál

Az idén már a lakáspiac lassulására számít a Mabisz. Emellett bevezetik a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat (mfo), aminek versenyélénkítő hatása lehet a piacra. Néhány hónapot még igénybe vesz, mire az első pályázatok beérkeznek a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), és elindulhatnak az értékesítések.

Erdős azt várja, a nyugdíjbiztosítási piac az idén is élénk marad. Nagy sikert aratott az egy éve indult e-kárbejelentő alkalmazás, ennek a népszerűsége tovább nőhet. Az alkalmazást 250 ezren töltötték le, és 7 ezernél is több elektronikus kárbejelentés volt, ami a kárbejelentési arány 5 százaléka lehet. Ez jócskán meghaladja a célt, ami 2 százalék volt.

A kárbejelentések darabszáma folyamatosan nő, most már minden tizedik kárbejelentés ezen a platformon jön be, ezt nagyban segíti, hogy egy, a biztosító által kiküldött QR-kód beolvasásával ki lehet tölteni az adatokat. A visszajelzések pozitívak, a kárbejelentők 82 százaléka ajánlaná ezt a barátainak a kék-sárga nyomtatvány helyett.

Mi a helyzet a bónusz-malusszal?

Egy ombudsmani megkeresésre is reagált a Mabisz. Az ombudsmanhoz azért fordultak az autós érdekvédelmi szervezetek, mert igazságtalannak tartották egyes esetekben a díjak emelését. A Mabisz szerint európai összevetésben is jó értékarányúnak számítanak a kfgb-k. A Magyar Autóklub főleg károkozói pótdíj mértékét kifogásolta, ha egy autós kárt okozott, akkor akár a többszörösére is nőhet a díja.

A Mabisz felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi átlagdíj Európában az egyik legalacsonyabb, emellett az ügyfelek 80 százaléka kifejezetten elégedett a kgfb-szolgáltatással. Azok 75 százaléka is elégedett volt, akik vétlen károsultként szenvedték el a kárt. A károkozók voltak azok, akik kevésbé értékelték a biztosítók szolgáltatását.

A személygépjárművek 35 százaléka van most bonus 10 besorolásban. A rendszer úgy működik, hogy kármentes évben egyet előre, káros évben pedig két fokozatot visszaesik. Ha valaki 10-es bónusz-osztályban van, és kárt okoz, két év múlva már ismét 10-es bónuszban lehet. A rendszer nem képezi le teljesen a kockázatokat - hívta fel a figyelmet a Mabisz.

Több országban épp ezért nincs is már bónusz-málusz rendszer, vagy sokkal több, akár 25 fokozatú bónusz-rendszer van, de sok biztosító nem használ ilyet, maguk döntik el, kinek milyen díjat ajánlanak. Magyarországon a díjkedvezmények és a pótdíjak azok, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztosítók pontosabban tudják meghatározni, mennyire kockázatos az adott ügyfél. Ha valaki drágának találja azt a díjat, amit a biztosítója ajánl, akkor lehetősége van váltani - hívta fel a figyelmet a szövetség.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az elérhető biztosítók kgfb ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelő biztosítást könnyedén, online! KGFB Kalkulátor >>

Hogyan ugrik négyszeresére az autód kötelezője?

A Magyar Autóklub Alaptörvénybe ütközőnek tartja a magyar biztosítási törvény bonus-malus besorolási rendszerére vonatkozó rendeletét, ezért az Alkotmánybíróságon támadja meg azt. Pontosan miről van szó? Hogyan ugorhat a négyszeresére az autó kötelezője egyetlen káresemény hatására, és mire kell figyelned, ha szeretnéd ezt elkerülni? Persze azon kívül, hogy ne okozz kárt.

A Magyarországon forgalomban lévő gépjárművek: autók, motorok, teherautók csak érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítással (kgfb) vehetnek részt a forgalomban. A 2009-es biztosítási törvényhez tartozó bonus-malus rendszer részleteiről a 21/2011. (VI.10) NGM rendeletben olvashatunk, de a Magyar Nemzeti Bank oldalán is megtalálható a szabályok embernyelven megfogalmazott összefoglalója.

Csakhogy szinte semmit nem tudunk meg a valós díjakról a táblázat alapján, mert a biztosítók számos tényező alapján határozzák meg a következő évre vonatkozó kgfb-díjakat. A tényezők közt nem csak az szerepel, hogy milyen korú, értékű, teljesítményű, illetve kategóriabesorolású járművet vezetünk, de az is, hogy milyen kockázatot látnak bennünk, az üzembentartókban.

Kicsit egyszerűbben, nem csak az számít, hogy hány éve vezetünk, hol lakunk, hány kilométert teszünk meg évente átlagosan az autónkkal, de az is, hogy az elmúlt két évben okoztunk-e kárt másoknak, vagy sem. A bonus-malus besorolás a kármentes évek és a káresemények számának mátrixa, ahol mindenki, illetve minden új biztosítási szerződés a belépőt jelentő A00-mezőből indul. Ez nem tartalmaz büntetést (malus), illetve sok évnyi kármentesség okán jutalmat, vagyis bonust sem. A táblázat az alábbiakban látható, elég áttekinthető, de nem sokra megy vele aki meg akarja érteni a rendszer működését, ahogy az is érthetetlen, hogy akinek van egy autója és mondjuk azon van egy tisztességes B04-es biztosítási bónusza, az miért indul szintén A00-ról amikor vásárol egy második autót és arra is köt egy szerződést.

A biztosítóknak gyakorlatilag korlátlan mozgásterük van, mert bár évente egy bónuszfokozattal feljebb kell léptetniük téged, ha nem okoztál kárt míg eléred a csúcsot jelentő B10-et, sem ez, sem a káreseményekkel, vagy a biztosítási díj fizetésének elmulasztásával elérhető legmélyebb pokolbugyor, az M04 nem ad pontos támpontot a továbbiakra. A következő évi díjad a károkozáson, vagy kármentességen felül attól függ, hogy a biztosítók milyen alapdíjakat kalkulálnak az új évre, ami viszont attól függ, hogy mennyire fontos nekik megtartani téged a szerződéses állományukban, illetve ellenkezőleg.

Ez utóbbi az adott biztosítási év kárkifizetéseitől és egyéb piaci tényezőktől függ. Mivel évek óta nem kötött a biztosítási fordulónap, már nem egységesen november végén, hanem a biztosítási szerződésed megkötésétől számított naptári év lejártakor válthatsz biztosítót évente egy alkalommal, vagy köthetsz új, kedvezőbb szerződést a meglévőnél. Így a korábbi váltási csúcsidőszak lassan szétoszlik az évben, a biztosítók pedig év közben is változtathatnak a díjszabásukon.

Pontosan ezzel, vagyis a biztosítók saját belátásán és üzleti érdekein alapuló hatalmas mozgástérrel van gondja a Magyar Autóklubnak, amely megtámadja a törvényt és a klub jogásza, Dr. Kovács Kázmér levelet írt az Alapvető Jogok Biztosi hivatalának. Az eredeti levél ide kattintva olvasható.

Hogyan lesz négyszeres a biztosítási díj?

Az Autóklub kifogásolja az elején idézett 2011-es NGM rendelet azon pontját, mely szerint, idézem:

A rendelet 2. § (3a) pontja tartalma szerint egy olyan, a biztosítók javára szóló, korlátok nélküli felhatalmazást tartalmaz, mely alapján a biztosítók az egyes kártörténeti adatokat saját belátásuk szerinti, és a bonus-malus besoroláson túli további korrekciós tényezőként is figyelembe vehetik a biztosítási díjak megállapítása során. A biztosítók élve is ezen rendeleti felhatalmazással az utóbbi években rendszeresen is alkalmaznak díjszámításuk során ún. károkozói pótdíjat, mely az adott üzemben tartó szerződését érintő biztosítási díjakat jelentősen megemeli.

Ez kicsit egyszerűbben az jelentheti, hogy aki tíz évig semmilyen kárt nem okozott, így autója éves kötelező biztosítási díja 40 ezer forint volt, annak egyetlen káresemény miatt akár évi 170 ezer forintra is nőhet a biztosítási díja annak ellenére, hogy a kármentességben töltött tíz év után a legmagasabb B10-es bonust egyetlen káresemény hatására csupán a B08 kategóriába sorolják vissza az autó üzembentartóját. Erre céloztam, amikor azt írtam, hogy a bonus-malus táblázat nem jó támpont a tájékozódáshoz.

További probléma a törvénnyel, hogy akinek két járműve van, és mondjuk az egyikkel okoz egy 200 ezer forintos kárt, annak a két, korábban 40 ezer forintos, éves díja egyszerre emelkedik 170-170 ezer forintra, és ezen az anomálián, vagy nevezzük inkább vadkapitalista játékszabálynak, az sem változtat, ha az illető nem a biztosítóra bízza a kárrendezést, hanem maga fizeti ki a vétlen autós, vagy autósok kárát.

Az ügyben megkerestem Németh Pétert a CLB Független Biztosítási Alkuszcég szakértőjét, aki az Autóklub levelét annyiban egészíti ki, hogy bár a biztosítók valóban akár hatvan naponta hirdethetnek új díjtáblázatot, egy adott biztosítási szerződés díja egy éven belül nem módosulhat többször és a biztosítók jellemzően egy, és maximum még egy korrekciós díjhirdetést alkalmaznak egy éven belül a hat helyett.

Az átláthatatlanság ellenére attól senkinek nem kell tartania, hogy ha az autójával márciusban összetör egy másik autót, áprilistól megugrik a biztosítási díja, az csak az évfordulókor várható. Németh Péter nem biztos abban, hogy nem szolgálja a piac érdekeit, hogy a biztosítók gyakran újabb díjakat hirdethetnek, hiszen ezek a cégek egymással is versengenek és amikor pörög az autópiac, mindenki mer árat emelni, ahogy ezt láttuk is az elmúlt években, amikor évente 15-20 százalékot emelkedett a kgfb átlagdíja. Tehát ez egy olyan piaci folyamat, melyet a megnövekedett autóállomány is befolyásol. Az pedig áttételesen kihat arra is, hogy hány kötelezős káresemény történik az országban, vagyis hány autót törnek össze évente.

A biztosítási díjak átlaga mostanra érte el ismét a 2009-es szintet, a válság utáni első évét, mert eddig lényegesen az alatt volt az éles piaci verseny miatt. Jelenleg 40-42 ezer forint környékén vannak az átlagos, éves kötelező biztosítási díjak, míg néhány éve ez az átlag irreálisan alacsony, akár évi 12-13 ezer forint is lehetett, ami nem fejezte ki a biztosítási piac realitását. A válság előtt több mint 50 ezer forint volt a biztosítási átlagdíj. Ehhez a néhány példához persze fontos hozzágondolni a forint vásárlóértékének csökkenését is, így a kép reálisabbá válik.

Ha az autópiac jövőre megtorpan, az újabb biztosítási díjmozgást eredményezhet, hiszen a biztosítók jobban fognak törekedni arra, hogy megtartsák ügyfeleiket, vagyis a verseny ismét éleződhet. Németh Péter szerint ami most sok autósnak joggal fáj, az valójában nem kizárólag a biztosítási törvény, és a bonus-malus rendelet által kijelölt tág biztosítói mozgástér hatása, hanem például olyan tényezőké is, mint, hogy az új autók piaca idén a családi autóvásárlási támogatás hatására érezhetően élénkül, az utóbbi években is felfutóban volt, valamint, hogy eközben évi 150-160 ezer import-használt autó kapott magyar rendszámot és összességében bővült a magyarországi autóállomány.

A családi autóvásárlási támogatás első nagy hulláma hamarosan lecseng, ami pedig a kintről hozott autókat illeti, azoknak a piacán már most is stagnálást látunk, bár ennek inkább az lehet az oka, hogy az állami vizsgarendszer belefullad a teendőkbe és ezzel fékeződik a forgalomba helyezések üteme.

Aki tehát idén okozott kárt, nem árt ha észben tartja, hogy az évfordulón átszerződhet egy másik társasághoz a kedvezőbb díjért, vagy a bónuszbesorolás csökkenésétől függetlenül megpróbálhat új szerződést kötni jelenlegi biztosítójánál.

Az viszont Németh Péter szerint valóban kifogásolható, hogy miért büntetik azokat az autósokat magasabb díjjal, akik zsebből fizették ki az általuk okozott kárt. A törvény nem azt mondja, hogy a károkozó díját feltétlenül meg kell emelni, csupán a biztosító maga dönthet arról, hogy mit kezd azzal az információval, hogy az ügyfele okozott vagy nem okozott-e kárt az elmúlt két évben.

Az autósok akkor láthatnak tisztán a biztosítási díjaik alakulásával kapcsolatban, ha mindig kalkulálnak maguknak új díjat és azt a biztosítót választják a tizennégy magyar piaci szereplő közül, amely a legkedvezőbb ajánlatot adja. Aki nem tesz semmit, az automatikusan marad a régi biztosítójánál egy újabb évig, ha nem adja el az autóját, és a biztosító pedig ebben az esetben olyan díjat szab majd a következő évre, amilyet gondol.

Ez akár magasabb is lehet, mint az új szerződőké más biztosítónál, mert a törvények csupán azt tiltották meg pár éve, hogy a biztosító a meglévő ügyfelének rosszabb ajánlatot adjon a következő évre, mint egy ugyanabban a kategóriában lévő új ügyfélnek.

forrás: totalcar.hu

CLB TIPP: Kalkuláljon minden váltás előtt, és válassza ki az Önnek megfelelő biztosítást, melyet online pár perc alatt megköthet! KGFB Kalkulátor >>

Kgfb: BKV-bérlettel olcsóbb lehet

A BKV-bérletesek lehetnek a novemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kampány nyertesei, de azok is kaphatnak kedvezményt, akik nem napi ingázásra használják a kocsijukat. Pótdíjazza viszont némelyik biztosító egyebek között a gázüzemi járművek tulajdonosait és azokra a kocsikra is magasabb díjat szabnak ki, amelyeket, például egy családban több felnőtt közösen használ – derül ki a CLB biztosítási alkusz első, gyors értékeléséből, miután a biztosítók a napokban közzétették a jövőre várható kgfb tarifáikat.

Kgfb díjban nagyjából azt hozták a biztosítók, amit a szakma kalkulált: átlagosan 15 százalékkal emelik a jövő évi tarifát. Ez azonban valóban egy erős átlag, mert nagy a szórás: lesznek, akik az interneten a jelenleginél akár 40 százalékkal magasabb díjat is találnak maguknak, míg mások az ideinél 10 százalékkal olcsóbbra is bukkanhatnak – figyelmeztet Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs és értékesítési igazgatója szerint éppen ezért nem szabad kapkodni, érdemes figyelmesen válogatni az ajánlatok között.

Az alkusz szerint idei újdonság a BKV-kedvezmény. Ez azonban nem a közösségi közlekedésben való díjkedvezményt jelenti, hanem azt, hogy van olyan biztosító, amelyik jutalmazza azt az autóst, aki legalább tíz hónapig BKV-bérletet vesz. A jövő évre szóló ajánlatok között speciális és új tételeket is fel lehet fedezni, ilyen például a repülőtéri kiszolgálóként dolgozókra szabott kedvezmény. Jutalompont – vagyis, kedvezmény – illeti meg némelyik biztosítónál azokat is, akik nem mindennapos ingázásra használják a járművüket, legalábbis nem 80 kilométernél nagyobb távolságból – sorolja a kedvezőbb ajánlatokat a szakértő.

A közzétett tarifatételek elemzése során a CLB számára kiderült, hogy ezúttal is határozott hátrányt jelent, ha valaki gyakran okoz balesetet. Ám némelyik biztosító magasabb díjat fog fizettetni jövőre azokkal is, akik bérbe adják az autójukat. Drágább kgfb-re számíthatnak azonban azok is, akiknek a járművét többen is használják, például a családban. A „büntetés” súlyossága attól függ, hogy hány személy vezeti rendszeresen a járművet – sorolja az újdonságokat és a buktatókat Németh. Érdemes résen lenniük a taxisoknak is, főként azoknak, akiknek a saját használatú autójukra személyszállítási engedély is van – figyelmeztet a CLB szakértője.

Németh Péter szerint az idei kampány lényegesen csendesebb a szokásosnál, hiszen évről, évre csökken - jelenleg nagyjából 1 millió - azoknak a járműveknek a száma, amelyeknek év végén van a fordulója.

CLB TIPP: Összehasonlítjuk az elérhető biztosítók ajánlatait, hogy Ön az igényeinek megfelelőt választhassa ki és köthesse meg online, egyszerűen, otthona kényelméből. KGFB Kalkulátor >>