Változik a kötelező biztosítás rendszere
Sok még a bizonytalanság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körül. Az autósok azzal tisztában vannak, hogy ez idő tájon szoktak biztosítót cserélni, mert bár már megszűnt a korábbi években megszokott kampányidőszak, amikor dúskálhattak a biztosítók ajánlataiban, a legtöbb autósnak még mindig ilyenkor van a biztosítási évfordulója, ami lehetőséget biztosít számára, hogy biztosítótársaságot váltson, de hogy mikorra kell megkötni az új szerződéseket, csak kevesen tudják.
A bizonytalanságot az sem enyhíti, hogy a hírek szerint az eddigi lökettérfogat szerinti tarifarendszer helyett a társaságok átállnak a teljesítményarányos elszámolási rendszerre. Ennek az az oka, hogy egyre több hibrid vagy elektromos hajtású autó járja a magyar utakat is, azonban egy villanymotor esetében nem lehet henger-űrtartalom alapján díjat számolni – s bár az elektromos hajtású járművek tömeges elterjedésétől egyelőre nem kell tartani, a társaságok felkészülnek a fogadásukra.
Az átállásra nemcsak a hibridautók térnyerése miatt van szükség, hangoztatják a biztosítótársaságok, hanem azért is, mert saját felméréseik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ügyfeleik a nagyobb teljesítményű autókkal gyakrabban okoznak balesetet. Az új tarifák körül még nagy a titkolózás, egyelőre még az interneten található kötelező biztosítás díjkalkulátorok sem tudnak pontos adatokat.
Egy kis ködoszlatás
Mikortól változik meg a jelenlegi rendszer? – kérdeztük Gilyén Ágnestől, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kommunikációs főosztályvezetőjétől. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény 2010. január 1-jei életbelépésével, illetve a hengerűrtartalom helyett a teljesítmény alapú besorolás 2011. január 1-jei bevezetésével változik meg a jelenlegi rendszer, aminek következtében nem veszítik el bónuszukat azok, akik eddig is balesetmentesen vezettek.
Kiket érint legkellemetlenebbül a teljesítményarányos elszámolásra való egyöntetű átállás? – tudakoltuk.
„A korábbi, köbcenti alapján történt besorolást a teljesítmény alapú besorolás váltja fel. Egy 1600 köbcentiméteres személygépkocsi eddig ugyanolyan besorolást kapott, ha 75 KW vagy ha 105 KW volt a teljesítménye. Ezután lehetőség nyílik arra, hogy a biztosítók különbséget tegyenek a nagyobb teljesítményű, bár ugyanolyan hengerűrtartalmú gépjárművek között” – válaszolta Gilyén Ágnes.
AIM-PSZÁF biztosításpiaci határozat
Tisztelt Felhasználónk!
Szíves figyelmébe ajánljuk új biztosításpiaci határozatainkat:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-II-116/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó határozata az AIM Általános Biztosító Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; továbbiakban: Felügyelet) által az AIM Általános Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (1091 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11.; továbbiakban: Biztosító) lefolytatott cél- és utóvizsgálat alapján az alábbi határozatot hozom:
1. A Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékének terjesztését 2010. október 20. napjától a Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alágazatra vonatkozó tevékenységi engedélyének visszavonásáig megtiltom. A Biztosító a már létrejött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeinek teljesítésére köteles, azonban 2010. október 19. napját követően tett ajánlatot nem fogadhat el, a flottákhoz tartozó újabb gépjárművet nem biztosíthat, és a 2011. évre vonatkozóan díjtarifát nem hirdethet meg.
2. a) Kötelezem a Biztosítót, hogy tájékoztassa a Felügyeletet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységének megszüntetését – többek között az állomány-nyilvántartási adatállományának rendbetételével és a biztosítási szerződések felmondásával – előkészítő, 2010. október 8-án kelt intézkedési tervének végrehajtásáról. Határidő: 2010. december 31-től havonta, a tárgyhónap utolsó napját követő 10. munkanapig
b) Kötelezem a Biztosítót, hogy a jelen határozat melléklete szerinti táblázat kitöltésével tájékoztassa a Felügyeletet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alágazata szerződésállományának, kárkifizetési adatainak, illetve a tételes függőkár tartalékok, járadéktartalékok, valamint a kései károk tartalékának (IBNR tartalék) alakulásáról. Határidő: 2010. december 31-től havonta, a tárgyhónap utolsó napját követő 10. munkanapig
3. Kötelezem a Biztosítót, hogy nyilvántartási rendszerét és belső szabályozási környezetét az intézkedési terv szerint csökkenő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésállománya kezeléséhez és a biztosítási szerződésekből eredő szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben tegye alkalmassá arra, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek eleget tudjon tenni. Határidő: 2010. december 31.
4. Kötelezem a Biztosítót annak biztosítására, hogy a belső ellenőrzési szervezetének működése, annak szakmai irányítása és beszámoltatása a jövőben feleljen meg a jogszabályi rendelkezéseknek. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. (…) Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Bit. 195. §-a (1) bekezdésének a) és i) pontján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. §-ának i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A Felügyelet a Psztv. 44. §-a (4) bekezdésének második mondata alapján a Biztosító részére az észrevételeinek megtételére főszabályként meghatározott határidőnél rövidebb, három munkanapos határidőt állapított meg, mivel a határozat rendelkező részének első pontjában alkalmazott intézkedés által célzott joghatás, a Biztosító KGFB állománya további növekedése megakadályozásának elérése, figyelemmel a Biztosító ajánlatelfogadási kötelezettségére, az intézkedés lehető legrövidebb időn belül történő meghozatalát indokolta. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100.§-a (1) bekezdésének d) pontján, a 100. §-ának (2) bekezdésén, a 109. §-ának (1) bekezdésén, a 110. §-ának (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. §-ának (7) bekezdésén, a 327. §-ának (1)-(2) bekezdésén, és a 330. §-ának (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2010. október 15.
Dr. Szász Károly s.k., a PSZÁF elnöke
Kiverheti a biztosítékot az új kötelező biztosítás
Az autók forgalmijának mintegy 10 százalékában rosszul van feltüntetve a lóerő-teljesítmény. Mindez eddig nem okozott nagyobb problémát, ám most éves szinten akár 10-50 ezer forint többletkiadást is jelenthet a téves bejegyzés – olvasható a 25 biztosítóval kapcsolatban álló CLB biztosítási alkusz elemzésében. Így azok, akiknek nagyobb érték van feltüntetve a valós teljesítménynél, azoknak többet kell majd fizetniük. A korrekcióra csak akkor lesz mód, ha illetékes hivatalában kijavíttatják a hibát.
Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a gépkocsik teljesítményeinek (kw) adatai az előzetes információk szerint több mint 10 százalékban hibásan szerepelnek a BM nyilvántartásában. Így a kalkuláció sem fog stimmelni azoknál, akiknél nem a megfelelő adat van regisztrálva, azaz nem lesz jó a díjuk. Jelenleg 4 millió autónak van hazánkban kötelező biztosítása, így akár az is elképzelhető, hogy százezrek állnak majd egyszerre sorba a hivatalokban.
Mint ismert: 2011-től teljesítmény alapján kell számítani a kötelező biztosítás díját. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben, a lóerőket, a kW-ot nézik díjszámításkor, nem pedig az eddig szokásos köbcentimétert. Az idei évig a biztosítók hat különböző kategóriába sorolták az autókat, hengerűrtartalmuknak megfelelően. Jövőre is hat kategóriába sorolják a járműveket:
0-37 kW (0-50 LE)
38-50 kW (51-68 LE)
51-70 kW (69-95)
71-100 kW (96-136)
101-180 kW (137-245)
180 kW felett (245 LE felett)
A CLB szerint: ez a felosztás nemcsak a hibásan bejegyzett forgalmik miatt fogja borzolni a kedélyeket, de azért is, mert sokan korábban úgy vásároltak autót, hogy az olcsóbb kategóriákba essenek, ha biztosításról van szó. Sokan azt nézték, hogy alacsony hengerűrtartalmú motor legyen a kocsiban, a lóerők másodlagosak voltak számukra. Most viszont pont ezek a tulajdonosok lehetnek a változás vesztesei.
Tarifaháború! Kivonul a biztosító a magyar piacról
Kivonul a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piacról az AIM Általános Biztosító, viszont casco biztosítást továbbra is köt.
A biztosító döntését a piaci változásokkal, illetve a gazdasági folyamatokkal indokolta, ennél konkrétabb indokot nem közölt.
Az AIM 2009. május 4-én kezdte meg a kgfb-tevékenységet a magyar piacon azzal, hogy megvásárolta a TIR Biztosító Egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állományát.
Megjelenik viszont egy új szereplő a szegmensben. A román Astra biztosító magyar fióktelepe első alkalommal jelenik meg az október végi tarifahirdetéskor a kgfb-piacon.
Az idei kgfb-kampányban már nem a kocsi hengerűrtartalma, hanem a motor teljesítménye határozza meg a díjat
A CLB Biztosítási Alkusz Kft. felmérése szerint minden tizedik forgalmi engedélyben hibás adat szerepel az autók teljesítményére vonatkozóan. A rossz adatot az okmányirodákban lehet kijavítani, addig is érdemes az 1,36-os szorzót használni a kW-LE átszámítás során.
A biztosítók eddig is elkérték a szerződéskötéskor a motor teljesítményét, így a saját kgfb biztosítója mindenkit úgy értesít ki a jövő évi díjról, hogy automatikusan átkódolja a henger űrtartalmat motor teljesítményre.
A Közlekedési Biztosító Egyesület (KÖBE) már most bejelentette, hogy a nála szerződött, illetve új kgfb ügyfelek a kátyúk okozta károkra kiegészítő biztosítást köthetnek.
Igazságtalan a kötelező biztosítási rendszer?
A vörösiszap – katasztrófát okozó cég felelősségbiztosítása „lazább”, mint az autónk kötelezője.
A személygépkocsi „veszélyes üzem”, ezért arra kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, amely dologi károkra 500 milliót, személyi sérülések után pedig 1.6 milliárd Ft-ot is kifizet, ha balesetet okozunk. Ezzel szemben a vörös-iszap katasztrófáját előidéző cégnek csak néhány milliós „kötelezőbiztosítása” volt, amely nem elegendő a teljes kártalanításhoz. Ezt egy új, internetes gyorselemzésben résztvevők 100%-a igazságtalannak tartja – olvasható a CLB – közleményében.
A vizsgálatban elsősorban arra voltak kíváncsiak, mennyire vannak tisztában a kötelezőbiztosítás fontosságával, (különösen autójuk biztonságával) a férfiak és a nők. Az ezerfős mintán vett adatokból kiderül: a nők kevésbé tartják fontosnak, hogy autójuk biztosítási kérdéseivel foglalkozzanak, őket kevésbé érdekli, hogy mennyi lesz jövőre a kötelezőjük – olvasható a CLB Biztosítási Alkusz Kft. gyorselemzésében.
A vizsgálat szerint alig egy százalékunk tudja, hogy mennyit fizethet maximum biztosításunk (dologi károkra 500 milliót, személyi sérülések után pedig 1.6 milliárd Ft-ot is kifizet a biztosító, ha balesetet okozunk). Ugyanakkor a megkérdezettek 100%-a úgy véli, hogy igazságtalan az a rendszer, ahol az autósok felelősségbiztosítása jobban fizet kár esetén, mint a “veszélyes üzemek” vállalati biztosítása.
Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője szerint már korábban is több kutatást végeztek arról, hogy kik azok, akik alaposan áttanulmányozzák a biztosítási tarifákat. Most a CLB kérdésére az ezer megkérdezett 45 százaléka válaszolta, hogy fontosnak tartja, hogy részletesen tanulmányozza az egyes szolgáltatók ajánlatait. A kutatás szerint az átszerződés hajlandóság inkább a férfiakban nagyobb. 50 százalékuk szeretne váltani, míg a nőknek alig 40 százaléka. Érdekesség, hogy leginkább a 30-49 évesek a legaktívabbak, ha biztosítócseréről van szó. De nagy különbségek találhatók a jövedelmek tekintetében is: a 140 ezer forintos havi nettó jövedelemnél kevesebből élő háztartások 55 százaléka keresi az olcsóbb lehetőséget, míg a 140 és 200 ezer forint között kereső háztartásoknak már csak a 38 százaléka. Ugyanakkor a 200 ezer forintnál több pénzből élő családok 55 százaléka akar spórolni ezen a kiadáson.
Számítások szerint a gépkocsik több mint negyven százalékának változik jövőre a kötelező biztosítási díja. Hogy pontosan mennyi lesz, azt még nem tudni, hiszen csak egy-két nap múlva ismerteti a PSZAF azt a levelet, amely 10 pontba foglalja össze, hogy milyen szabályokat kövessenek a szolgáltatók a jövő évi tarifák kialakításakor. A levél hatással lehet annak a 4 millió autónak a biztosítási tarifájára, amelyek a hazai utakon közlekednek. A 25 biztosító adatait vizsgáló CLB Biztosítási Alkusz Kft. becslése szerint idén legalább másfélmillió autós fog biztosítót váltani.
Mint ismert, a kötelező számításának alapja a jövőben a köbcentik helyett a lőerő lesz. Így azok fognak majd többet fizetni, akik erősebb, vagyis nagyobb teljesítményű gépjárművel rendelkeznek. A CLB által üzembe helyezett internetes kilowatt kalkulátora szerint a sportkocsik, vagy a nagyteljesítményű terepjárók tulajdonosainak például akár 100 százalékkal is többet kell majd fizetniük jövőre, míg a kisebb autóknál jól is járhatnak a tulajdonosok. Összegezve megállapítható, hogy az új számítás az autók több mint negyven százalékánál azt fogja eredményezni, hogy változik majd a tulajdonos biztosítási díja.
Biztosítóváltási rekordot hoz az új kgfb-szabály?
Az eddigieknél is intenzívebb lehet az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány, az új díjakat ugyanis januártól a hengerűrtartalom helyett a motorok teljesítménye alapján kell kiszámolni, így az eddigieknél is többen váltatnak. Nem biztos viszont, hogy folytatódik az átlagtarifák évek óta tartó csökkenése.
A tavalyinál is keményebb versenyre számítanak a szakemberek az egy hónap múlva induló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban - írja a Népszabadság. A fokozott érdeklődés magyarázata a jogszabályi előírások változása lehet, jövő januártól ugyanis a tarifákat a hengerűrtartalom helyett a motorok teljesítménye alapján határozzák meg.
Így várhatóan minden eddiginél többen számítják majd ki jövő évi díjukat, hasonlítják össze az ajánlatokat, és legalább annyian, de inkább többen kötik majd újra kötelezőjüket, mint 2009-ben. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége szerint az autósok 25–30 százaléka kerülhet más kategóriába a módosítás következtében, emiatt olyanok is válthatnak biztosítót, akik eddig nem tették.
A tavalyi kampány minden korábbi rekordot megdöntött, a felügyelet adatai szerint a váltási időszakban négymillió biztosított járműből másfél millió szerződését mondták fel, ebből egymilliót vittek át másik biztosítóhoz, a fennmaradó félmilliót pedig a korábbi társaságnál kötötték újra, kedvezőbb feltételek mellett.
Drasztikus verseny a kgfb-piacon
Mélyponton van a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piaca – derült a Magyar Biztosítók Szövetségének adataiból. A hazai biztosítók az idén az első hat hónap alatt mindössze 64,1 milliárd forintnyi bevételt realizáltak.
A drasztikus díjverseny következményeképp a féléves díjbevétel utoljára 2005-ben volt ilyen alacsony szinten.
Ennél is távolabb, 2003 második negyedévéig kell visszamenni a statisztikákban, hogy harmatosabb negyedévet találjunk, mint az idei tavaszi három hónap volt – április és június vége között mindössze 24,1 milliárd forint folyt be a biztosítókhoz.
Bár a második három hónap rendszerint a leggyengébb a kgfb-piacon, azért még tavaly is 27,6 milliárd forintnyi bevétel folyt be az üzletágból a biztosítói kasszákba.
Az egy évvel ezelőtti teljesítménytől 5,5 százalékkal elmaradó féléves díjbevételi adat okán – köszönhetően annak, hogy a teljes nem élet ágban „csak” 2,92 százalékos volt a visszaesés – a területen legnagyobb súlyt képviselő biztosítási forma súlya az üzletágon belül 2004 óta először süllyedt 30 százalék alá (29,77 százalék).
A statisztikákból jól látszik, hogy bár a díjverseny a kgfb-piacon évek óta tart – az átlagdíj a múlt évtized közepe óta csökken –, az új autók értékesítésének visszaesése után immár nincs ami kitermelje a díjvolumen növekedését.
A kgfb-piacon 2008-ban sikerült utoljára szerény – 1,02 százalékos – díjbevétel-növekedést realizálni, az autóértékesítési trendeket figyelve aligha várható, hogy a piaci díjbevétel csak a tavalyi 6,8 százalékkal csökken.
A negatív bevételi trendek mellett további rendkívül komoly problémát jelent, hogy az adatok szerint a tárgyévi kárráfordítás – „köszönhetően” a közel 30 milliárdos kártöbbletet hozó második negyedévnek – megugrott: a biztosítók az első hat hónap során 45,2 milliárd forint értékben intéztek kgfb-kárt.
Az üzletági bevételhez mért kárhányad 70,45 százalékra ugrott, ami március végéhez képest – 39,4 százalék – is közel duplázódást jelent.
Utoljára a bevételek több mint 70 százalékát 2007 végén fordították kárkifizetésre a biztosítók. Az adatsor ugyanakkor itt torzít.
Az elmúlt évi kedvező, az év végére is csak 52,12 százalékra erősödő kárhányad nem annak volt a következménye, hogy jelentősen csökkent volna a közlekedési balesetekben megsérült autók száma.
Bár a biztosítókhoz kevesebb kárigény érkezett, ezt a kedvező változást azonban bőven kilőtték volna az emelkedő anyagárak és szervizköltségek.
A visszaeső kárráfordítási adatsor annak volt köszönhető, hogy számos társaság – piaci hírek szerint közülük is kirívóan komoly mértékben a piacvezető Allianz Hungária – a korábban kgfb-károkra megképzett tartalékokat visszaírta, így csökkentette a tárgyévi kárráfordítás mértékét. (A Mabisz adatsora ezt nem tudta kimutatni.) Ennek a trendnek a mostani adatok alapján, úgy tűnik, vége szakadt.
A nemzetgazdasági miniszter a közrádió reggeli adásában megerősítette, hogy a kormány elkötelezett az idei 3,8 és a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett, de új IMF-hitelt nem vesz fel.
Kevesebbet fizetett a biztosító a kötelező után
A cascónál növekedett, a kötelező biztosításnál viszont csökkent a biztosítók kárráfordítása - mondta az InfoRádiónak a Generali biztosító üzletág-igazgatója. Jákfalvi Zoltán hozzátette: az emelkedés az év eleji nagyon rossz időjárás miatti ütközéses balesetek növekedésével magyarázható.
Jákfalvi Zoltán hozzátette: az elmúlt időszakban a cascóra vonatkozóan valamelyest csökkent, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozóan viszont enyhén növekedett a társaság kárráfordítása. Ez utóbbi abból adódik, hogy az év eleji rossz időjárás miatt több volt az ütközéses baleset.
A Generali üzletág-igazgatója megjegyezte: a casco díja egy új autó esetén általában 25-30 százalékkal magasabb, mint ha egy több éves autóra kötik meg.
Forrás: Inforadio.hu
Hajrázik a kötelező-kampány - Keddig ön is cserélhet
Kedd éjfélig lehet lemondani a régi biztosítást, az alkuszok sűrű napokra számítanak
Finiséhez közeledik az utolsónak kikiáltott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány. A váltani szándékozó autósok kedd éjfélig közölhetik jelenlegi biztosítójukkal, hogy fel szeretnék mondani a régi szerződéseket, az alkuszokon keresztül váltók azonban jobban teszik, ha már a hét végén döntenek.
A CLB Független Biztosítási Alkusz az e-mailen és faxon érkező meghatalmazásokat még kedden is elfogadja.
„Ennek ellenére nem ajánljuk senkinek, hogy ezt a lépést a legutolsó pillanatra hagyja” – mondta Bravik Attila, a CLB ügyvezető-helyettese. (Az új szerződés megkötésével egyébként nem kell már ennyire kapkodni, az autósok december végéig dönthetik el, jövőre melyik biztosítót választják.)
Forrás: Vg.hu
Nehezebb céges flottakedvezményhez jutni
Január elsejétől egy céges flotta legalább öt gépjárműből kell, hogy álljon. Jövőre megszűnik a szervezett flotta lehetősége is, a gépjárműpark üzembentartója tehát csak egyetlen vállalkozás lehet.
Pálfi Géza, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. flotta üzletágvezetője szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) 2010-es változásai a flottadíjakra is hatással lesznek. A meghirdetett vállalati tarifa az előző évekhez képest többek között azért is emelkedik, mert több ügyfél várhatóan nem tudja majd igazolni a kedvezményeihez szükséges adatokat. Nehezíti a váltást a tarifák bonyolultsága, a szerteágazó adatigények, valamint a kedvezmények nem egységes értelmezése. Például az ügyfelek akkor juthatnak kedvezőbb díjhoz, ha évekre visszamenőleg prezentálnak adatokat. A kötelező tarifa pedig úgy csökkenthető, ha a cég nagy értékű vagyonbiztosítást is köt.
Fontos a dokumentáció!
Nincsen könnyű helyzetben az a cég, amelyik további kedvezményeket szeretne kapni kötelező felelősségbiztosításának díjából. Mindenképpen jó pont, ha a vállalkozás összegyűjti káradatait, esetleg együttes biztosításra törekszik. Az alkuszcég munkatársa a jövőre vonatkozóan azt tanácsolja a cégvezetőknek, hogy dokumentálják kötelező biztosításuk eredményességét.
Érdemes fokozottan oda figyelni a jogalap elbírálásokra és a szerződések alapján kifizetett kártérítések összegszerűségére is. Gyakori, hogy egy koccanásos balesetben a céges autó sofőrje könnyebben elismeri vétkességét, mivel az nem jár különösebb hátránnyal. A flották jelentős részénél ugyanis már tavaly sem volt bonus-malus figyelés, a céges cascó révén pedig feltehetőleg a saját kár is megtérül. A kedvező díjfokozat megőrzése érdekében azonban a cégeknek mindent el kell követniük a károk megelőzésében.
Rosszul jártak a kis flották
A korábbi évek gyakorlatához képest történt néhány változás a flottabiztosítások szabályozásában is. 2010-től egy flottának legalább öt autót kell tartalmaznia. Szerződő személyként kizárólag egy üzembentartót vagy tulajdonost engedélyeznek, aki csak jogi személy vagy egyéni vállalkozó lehet. Újdonság, hogy az újságokban minden díjmódosító tényezőt meg kellett hirdetniük a táraságoknak és attól nem térhetnek el. Januártól, értéktől függően új kedvezmény és pótdíj elemeket is bevezetnek. A flotta darabszáma így díjcsökkenést vagy emelkedést is hozhat, de a kárhányadot is társaságonként változó módonveszik figyelembe.
A rendszer átalakítása évek múlva érezteti majd igazán a hatását, bár bizonyos változások azonnal jelentkeztek. Például sok flotta, amely eddig ezen a címen olcsóbb biztosításhoz jutott, novembertől már nem felel meg a kritériumoknak. A korábbi magánszemélyes és öt autó alatti járműparkra vonatkozó megállapodásokat most egyéni szerződéssé kell átalakítani.
Óvakodnak az egyesületektől?
A budapesti székhelyű MSc tervező iroda céges flottája hat autóból áll. Duma György műszaki igazgatóhelyettes többnyire a díjszabás alapján választja ki, hogy melyik biztosítótársasággal kötnek szerződést. Persze nem csak a tarifa számít. Az egyesületek ajánlatait például egyáltalán nem vizsgálják, általában a nemzetközi háttérrel rendelkező társaságok ajánlatait részesítik előnyben. "Mindig is alkuszon keresztül intéztük a flottabiztosítást. Az elmúlt néhány évben azonban folyamatosan emelkedett az éves díjunk, végül brókercéget váltottunk. A változást leginkább abban érezzük meg, hogy a korábbinak nagyjából a felét fizetjük. Igaz, az idei díjakat még nem ismerem, mert általában az évforduló előtti utolsó napokban tájékoztatnak a következő évi díjszabásról. Ha túl magasnak találom az árakat, úgyis új ajánlatot kérek. Egy-két százalék miatt természetesen nem váltunk." - részletezi Duma György. A céges flották nagyságát szabályozó rendelkezés hátrányosan érinti a vállalkozást, korábban ugyanis az egyik menedzser családtagjának autóját is bevonták a flottába, hogy meglegyen a minimális darabszám. Idén erre már nem ad lehetőséget a jogszabály. Mivel a tényleges cégautók száma idén hat darabra nőtt, a családtag autójának flottából való kiesése várhatóan nem befolyásolja a céges díjat.