Áfa a kötelező biztosításon?

A kormány a jövő évi költségvetésben 27 milliárd forint baleseti adót irányzott elő az Egészségbiztosítási Alap bevételei között, amely a járművek okozta balesetek egészségügyi kiadásait ellensúlyozná - a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az MTI megkeresésére korainak tartotta, hogy állást foglaljon az adónemről, amelynek részleteiről még nincsenek információi. Több piaci szereplő arra számít, hogy a kormány átmenetileg inkább áfát vet ki a kgfb szerződésekre.

A kormányzati elképzelést, miszerint a közlekedési balesetek költségeit a közlekedés részvevői fizessék meg, támogatja a Levegő Munkacsoport is, amely a Közlekedéstudományi Intézet egy 2006-ban készült számítását idézve ismertette: a közlekedési balesetek egészségügyi költségei 665 milliárd forintot tettek ki, miközben a biztosítók csak 4 milliárdot fizettek az egészségbiztosítónak. Ugyanakkor az idei költségvetésben szereplő adatok szerint a biztosítók hozzájárulása 4,7 milliárd forint, az összevont szakellátás - fekvő- és járó beteg - pedig 563 milliárd forintba kerül országosan.

Miután a részletek nem ismertek még - az adótörvényeket ezután nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek - az új adónemmel kapcsolatban jelenleg sok a találgatás. Így a MABISZ illetékese nem nyilatkozott az MTI-nek arra a kérdésére, hogy miképpen kalkulálják a biztosítók a jövő évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítást (kgfb-t), amelyet október utolsó napján közzé kell tenniük.

A MABISZ adatai szerint június végén 4,1 millió kgfb szerződés élt az országban, ezek összesített díja 98 milliárd forintot tett ki. A 27 milliárd forintból minden egyes kgfb ügyfélre 6 ezer 600 forint esne, nem csekély összeg a 24 ezer forintos átlagdíjhoz képest. Ha a 817 ezer casco biztosítást is számba vesszük a maga 76 milliárdos összesített díjával, akkor a kgfb és a casco szerződésekre 5,5 ezer forint jut a 27 milliárdos tervezett baleseti adóból.

Miután a kgfb díjhirdetésekor még nem fogadja el a parlament a jövő évi adótörvényeket, így kézenfekvőnek látszik a problémára egy másik megoldás. Több piaci szereplő arra számít, hogy a kormány áfát vet ki a kgfb szerződésekre. Miután jövőre már 25 helyett 27 százalék lesz a forgalmi adó kulcsa, a többlet bevétel - a 98 milliárdos kgfb díjra - 26,5 milliárd forint lenne, szinte azonos a tervezett 27 milliárddal.

Forrás: portfolio.hu

Kgfb: csak púp a háton?

Évek óta tart a kgfb-díjak zuhanása, és bár a piaci szereplők nagy része már rájött, hogy a hazai igen árérzékeny piacon az agresszív árstratégia hirtelen sikerek eléréséhez ugyan elegendő, hosszú távon akár az egész szektort válságba sodorhatja. Ha ugyan nincs már most mély válságban a kgfb-ág a biztosítási piacon...

Alapvetően az autóval kapcsolatos biztosítások igen drágák a biztosító társaságoknak, hiszen ezek igénylik a legnagyobb háttérszervezetet és adminisztrációt. A hazai piac jogi környezete pedig többször állította már a biztosítókat kihívás elé, ami gyakran több száz milliós fejlesztésekben jelentkezett. Ennek ellenére a kötelező biztosítások díja pár év alatt a felére-harmadára esett vissza. Az év végi kampány időszakban ugyanis az ár volt az egyik legfontosabb tényező, alacsony díjakkal pedig könnyű volt ügyfeleket fogni a magyar piacon. Legalábbis eddig.

Azzal, hogy a szerződések fordulója most már nem az év vége, hanem a 2010. január 1-je után vásárolt járműveknél maga a vásárlás időpontja, a szerződések időbeni eloszlása egyre egyenletesebb lesz. Nagyjából 4-5 év múlva már nem lesz kampányidőszak, mint eddig - vélhetően ez a kiélezett árversenyt is tompíthatja. Ennek jelei már most látszódnak, sok évközi váltó ugyanis kampány nélkül nem veszi a fáradságot, hogy összehasonlítsa a díjakat, egyszerűen csak hosszabbít. Ezek az autótulajdonosok most még - éves szinten - komolyabb összegektől is eleshetnek így.

Megjósolhatatlan, melyik szereplő ugrik ki

Kaszab Attila, a a K&H Biztosító nem-élet üzletág vezetője szerint egyelőre nem valószínű az árak további csökkenése, stagnálást várnak a következő évekre, majd 2014-től pedig növekedést. Kaszab szerint ugyanakkor a versenytársak viselkedése megjósolhatatlan, ez pedig nagy hatással van az árképzésre.

A dömpingdíj csak a píruszi győzelmet eredményezhet

Hasonlóan vélekedik Ilics László is, a a Generali-Providencia Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki megkeresésünkre elmondta, a legutóbbi kampányban néhány biztosító olyan díjakkal állt elő, ami megkérdőjelezi számukra a kötelező biztosítás hosszú távú fenntarthatóságát. Az eddigi tapasztalatok szerint egy - egy biztosító két évig tudta tartani dömpingdíjait, majd tetemes veszteségek után stratégiájának felülvizsgálatára kényszerült, vagy csődbe is ment. Persze a gyors üzletszerzésre mindig akadnak újabb jelentkezők - tette hozzá Ilics, aki szerint 2012 még az enyhe díjcsökkenésről fog szólni, de egy rövidebb konszolidáció után nagyjából két év múlva a díjak már akár emelkedhetnek is.

Papp Lászlóné, az Aegon Magyarország gépjármű üzletágának igazgatója szerint lesznek, akik díjemelkedéssel szembesülhetnek idén. Azt feltételezzük - válaszolta felvetésünkre az üzletági vezető -, hogy az idén már nagyjából megáll, nem számítunk további jelentős díjcsökkenésre, sőt esetlegesen néhány szegmensben akár minimális emelkedés is elképzelhető, de a korábbi évek díjcsökkenésének lesznek még áthúzódó hatásai, amelyek 2012. évben még érezhetőek lesznek.

Paradox módon a válság segítette a szektort

Kaszab Attila szerint az átlagdíjak csökkentését az is lehetővé tette  az elmúlt években, hogy a közlekedési szabályok szigorodtak, ezáltal a baleseti statisztikák is javultak. Paradox módon a válság is támogatta az üzletágat, hiszen a magas üzemanyagárak miatt az ügyfelek kevesebbszer ülnek autóba, tovább javítva a kár-statisztikákat. Mindazonáltal ez utóbbi további javulására a jövőben már nem lehet számítani. Más piacokkal összevetve a magyar kgfb-díjak ma már szélsőségesen alacsonynak tekinthetők.

Az ár nemcsak a válság miatt fontos kérdés. A belső fogyasztás csökkent, ezzel párhuzamosan üzemanyagból is kevesebbet vettünk, annak ára ráadásul két éve folyamatosan újabb rekordokat dönt. Az online alkuszok megjelenésével az árak gyorsan, egyszerűen és könnyedén összehasonlíthatóak lettek. A transzparencia miatt az ár fontos tényező lett, kiinduló pont a biztosítási termékek összehasonlításánál. Kaszab szerint a következő években viszont a szolgáltatások transzparenciája kerülhet terítékre.

A Generalinál úgy látják, a magas üzemanyag árak feltehetően visszafogják a gépjármű használatot, azonban a hatás a kötelező biztosítás díjszükségletével nem egyenesen arányos, hiszen a kgfb-árazásába a biztosítóknak még számos egyéb tételt be kell építenie. Ilyen tételnek számítanak - ahogy arról korábban már írtunk - például a balesetek is.

A biztosító is fizet

Ilics László kifejtette, a gépjármű biztosítás díjának számos egyéb kár- illetve költségelemet kell fedeznie. Ilyenek többek között az OEP és ONYF által a személyi sérüléses balesetek fedezetére felszámított átalánydíjak, a központi kötvény nyilvántartásért és a központi kártörténeti nyilvántartásért fizetendő adminisztrációs díjak, a Kártalanítási Alapba fizetendő összegek, a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számlára fizetendő összegek, és a biztosító általános költségei.

Kérdésünkre válaszolva az Aegonnál elmondták, ebben az évben már nem érezhető a baleseti statisztikák javulása, így vélhetően a káresemények számában már a 400 forint körüli benzinár hatása minimális csökkenést eredményezhet, amit viszont ellensúlyoz az alkatrészárak és munkadíjak emelkedése.

Sőt, Papp Lászlóné szerint a 2011. évi új kötésű kgfb-díjak (kárszükségletek és a valósan felmerülő költségek alapján) megközelítőleg 15-20%-al kisebbek, mint amelyet egy normál működésű versenypiac eredményezne. Nem kérdés tehát, hogy az díjszint irreálisnak mondható-e. Az Aegon üzletági vezetője szerint az sem kérdés ma már, hogy csak az ügyfél akvizíciós cél az,  amely a kgfb-üzletág szerzési céljait fenntartja. Ugyanakkor lapunknak több biztosító vezetője megerősítette, hogy a kgfb-hez kapcsolt egyéb biztosítások nem arattak nagy sikert Magyarországon, a keresztértékesítés csődöt mondott - miközben 200 ezer szerződött kötelezős ügyfél alatt lehetetlen nyereségesen üzemeltetni ezt az üzletágat.

Baleset lehet a vége: borul a papírforma?

Nem mondhatni tehát, hogy ez a biztosítási üzletág kihívások nélkül marad az elkövetkező években. Sőt, ha a kormány valóra váltja terveit, akkor borulhat a piaci papírforma is. Egyes alkuszok számítása szerint a "baleseti  adó" néven emlegetett sarc akár negyedével is emelheti a kgfb-díjak szintjét. És ebben az esetben az NGM az egészségügyi kassza hiányának csak mintegy felét tudná kipótolni ebből a tételből.

A szektor évente közel 4 milliárd forintot fizet a társadalombiztosításnak és az ONYF-nek a sürgősségi ellátások díjaként, illetve a tartós betegségek, rehabilitációs kezelések költségek miatt. A baleseti adó - melyre európai példa nincs - ráadásul növelheti a bankadó alapját képező korrigált díjbevételt is, vagyis másodkörben is többletkiadást generál a piaci szereplőknek. A Matolcsy György által korábban bejelentet adónemről azonban egyelőre semmit nem tudni, csak annyi bizonyos, hogy az emiatt növekvő díjtételeket az állam nyeli majd le.

Forrás: Privátbankár

Tömeg a weben a kötelező kampány miatt

Több mint 1,8 millió hazai internetező látogatta meg valamelyik biztosító, vagy biztosítást közvetítő cég weboldalát 2010 novemberében a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampány során, ez 50 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A gemius/Ipsos Audience online közönségmérési kutatás adatai alapján a 2010. októberi adatokhoz képest a növekedés közel 1 millió fő, tehát ennyien szinte bizonyosan a kötelező biztosítási díjak számítása és biztosítási szerződés megkötése miatt látogatták meg az oldalakat. A biztosítási portálokra egy hónap alatt átlagosan közel 4 alkalommal tértek vissza a látogatók, azaz jellemzően körültekintőek voltak és alaposan körbejárták a biztosítási díjak kérdését.

Ezt az is alátámasztja, hogy legnagyobb biztosítási alkusz weboldal látogatóinak közel 60 százaléka járt még legalább egy másik biztosítási portálon, a látogatók egyharmada pedig kifejezetten másik biztosítás-közvetítői oldalt is meglátogatott. A biztosítási portálok látogatói között népességbeli arányukhoz képest felülreprezentáltak a magasabb iskolai végzettségűek és a kistelepüléseken élők, ez utóbbi oka a biztosítási irodák nehezebb elérhetősége lehet. A kistelepülésen élők egyébként a biztosítási portálok heavy user csoportja: mindössze a látogatók 28 százaléka tartozik ebbe a célcsoportba, de hozzájuk köthető az összes oldalletöltés és az összes oldalon töltött idő 45 százaléka.

Forrás: Marketing&Média

Még egyszer a kötelezőről

Érdemes ellenőrizni az év utolsó napjaiban kötelező biztosításukat azoknak, akik az idei kampányban váltottak, különösen azoknak az ügyfeleknek, akik évközi szerződésüket mondták fel, előfordulhat ugyanis, hogy a felmondás tévedésből mégsem a biztosítási évfordulóra, hanem a naptárira vonatkozik. Így, aki még nem kapott visszajelzést a befogadott megbízásról, mindenképpen járjon utána annak, nem akadt-e el az igénye valahol, illetve hogy minden adat illetve dátum helytálló-e – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A kötelezőkampány idei váltóinak száma az előzetes várakozások ellenére nem haladta meg lényegesen a tavalyi értéket, ami két oknak köszönhető. Egyrészt az idén alapvetően jó stratégiát választottak a biztosítók, hiszen többségük eleve alacsonyabb díjat ajánlott meglévő ügyfelei számára is, amivel sok autós meg is elégedett. Másrészt sokan már az előző években találtak maguknak olcsóbb biztosítást.

Összességében azonban ez a több mint másfélmillió váltó – mint minden évben – ismét komoly feladat elé állítja a biztosítókat és az alkuszokat. Különösen annak fényében, hogy a piaci koncentráció jelentősen lecsökkent az idén: négy biztosító vitte el a váltások döntő többségét. Ezért szükség lehet az ügyfelek éberségére is, akiknek érdemes az utolsó napokban utánanézni, stimmelnek-e az adatok és a határidők.

Megkötötték-e az új szerződést?

Problémát okozhat például, ha valaki sikeresen felmondta a régi biztosítást, ám az újat valamilyen okból nem kötötte meg, hiszen így már január 1-jén biztosítási fedezet nélkül marad. Érdemes tehát még a következő három napban megbizonyosodni arról, van-e létrejött szerződésünk az új biztosítóval. Ha az új szerződés biztosan megköttetett, már nem kell gyorsan lépnünk, mivel a biztosító vagy a váltásban közreműködő alkusz előbb-utóbb elküldi az első díjrészlet befizetéséhez szükséges számlát, illetve csekket.

Mivel egy néhány napja elfogadott módosításnak köszönhetően továbbra is 60 nap maradt a díjhalasztás mértéke, ezért a rendőrök igazoltatáskor továbbra is március 1-jéig tanúsítanak majd türelmet Ám ha január végéig nem érkezik meg az első csekk, mindenképpen járjunk utána, mi történhetett, mivel akár küld számlát vagy csekket a biztosító, akár nem, a díjfizetés elmaradása az ügyfél felelőssége.

„Baleset esetére pedig már január elsejétől tartsuk magunknál a biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó igazolást! – figyelmeztet Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke. „Az autóstársnak vagy az intézkedő rendőrnek így tudjuk bizonyítani, hogy nem közlekedünk érvényes biztosítás nélkül.” – teszi hozzá az elnök, aki kiemelten figyelmeztet arra is: „Aki az idén vett autót, az már évközi biztosítási évfordulóval rendelkezik. Tehát ha például idén július 15-ig vett autót, hiába kötötte most át az új szerződését, 2011 júliusáig az előző szerződés díját kell továbbra is fizetnie.”

Alkuszi feladatok

A felsoroltakon kívül persze előfordulhatnak egyéb adminisztrációs hibák is. A fentiekből fakadó bosszúság és kellemetlenség kis odafigyeléssel könnyen elkerülhető, illetve orvosolható. További könnyebbséget jelent, ha a biztosításváltást alkuszon keresztül intéztük. „Az alkuszok feladatai ugyanis nem érnek véget a szerződés megkötésével” – mondta el Papp Lajos. – „Oda kell figyelniük a határidők betartatására, és szükség esetén segítenek a kártörténeti igazolás megszerzésében, és az adminisztrációs hibák tisztázásában is.” – teszi hozzá a szövetség elnöke.

Forrás: Ecoline.hu