Új szabályok, fokozott felügyelet a kötelező gépjármű-biztosítás piacán
Idén október végétől még a régi feltételekkel válthatnak a kötelező gépjármű-biztosítási piacon átszerződni akarók, 2010. január 1-jétől ugyanakkor új szabályok lépnek életbe - jelentette be Varga Csaba, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) főigazgatója a Magyar Biztosítók Szövetségével (MABISZ) közösen tartott sajtótájékoztatón. Az elmúlt hónapban a „kötelező" piacán megtett intézkedések után a Felügyelet a továbbiakban is fokozott figyelemmel gondoskodik az ügyfelek biztonságáról.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) szerződésüket váltani akaró ügyfelek 2009. október 30-án induló „átszerződési" időszakban a jelenlegi, régi feltételekkel mondhatják fel biztosítási szerződésüket és köthetnek újat egy másik biztosítónál. Ez azt jelenti, hogy 2010-re vonatkozóan a biztosítóknak az eddig megszokott módon, október 30-ig kell meghirdetniük díjtarifájukat (egyebek közt 2 országos napilapban), a váltani akaró ügyfelek november 30-ig mondhatják föl biztosítási szerződésüket régi biztosítójuknál és december 31-ig kell új KGFB-t kötniük valamelyik új biztosítónál.
2010. január 1-jétől új KGFB törvény lép életbe, s váltja fel a piac eddigi működését szabályozó kormányrendeletet. Az új jogszabály jelentős változásokat hoz a piacon az ügyfeleknek, például a biztosítókkal való szerződések felmondásának időpontjára (átszerződésre) vonatkozóan. Az eddigi automatikus naptári (december 31-i) évfordulót a szerződéskötés időpontjáról számított egy éves évforduló váltja föl (aki például 2010. május 5-én köt új KGFB szerződést, az legközelebb nem 2011. január 1-jétől, hanem 2011. május 5-én szerződhet át új biztosítóhoz). A szerződéses évforduló változását jövőre még csak a 2010-ben év közben KGFB szerződést kötő új üzembentartók tapasztalják majd.
A jelenlegi ügyfeleknek a megszokott naptári évfordulót csak akkor váltja föl a szerződéses évforduló, ha év közben például eladják járművüket és újat vesznek, amihez új KGFB szerződést kell kötni. Továbbra is megmarad az a szabály, hogy a biztosítók előző év október 30-ig hirdetik meg a következő évre vonatkozó tarifákat. Az ügyfél KGFB szerződésére mindig az a díjtarifa lesz érvényes, amelyik a tartam kezdőnapján érvényben van.
A Felügyelet arra számít, hogy 2010-re is jelentős számú ügyfél kezdeményezheti átszerződését valamely másik biztosítóhoz. Tavaly év végén, a 2009-es időszakra vonatkozóan egyébként mintegy 780 ezer KGFB-ügyfélszerződést mondtak fel az ügyfelek és kötöttek át másik biztosítóhoz. A Felügyelet várakozása szerint - a gazdaság állapotától, ezen belül az új járműeladások dinamikájától függően - az ügyfelek döntő többsége 4-5 év múlva állhat át a naptári helyett a szerződéses KGFB évfordulóra. Ekkorra tehát fokozatosan csitulni fog a naptári év végi KGFB kampány, hiszen egyre több ügyfélnek lesz év közben szerződéses évfordulója.
Azoknak, akik nem akarnak váltani, semmit sem kell tenniük, szerződésük eddigi biztosítójuknál az új rendszerre való áttérés nyomán is érvényben marad. Változatlan marad ugyanis az a szabály, hogy a KGFB szerződések határozatlan ideig érvényesek, nem egy évre szólnak.
Új KGFB törvény: változások sora
Az eddigi naptári évforduló helyett az ügyfél a szerződéskötéstől számítva 1 év (365 nap) után mondhatja fel és kötheti meg más biztosítónál - ha akarja - KGFB-szerződését. Az ügyfél meglévő biztosítója a szerződés lejárta előtt 50 nappal köteles írásban (a szerződő hozzájárulása esetén elektronikusan) tájékoztatni az ügyfelet a következő időszak biztosítási díjáról. Az ügyfél - ha úgy dönt - a szerződéses évfordulót legalább 30 nappal megelőzően mondhatja föl biztosítását.
Kiépül egy, a tényleges károkozásokat az eddiginél pontosabban számon tartó központi kárnyilvántartási rendszer is. A kárnyilvántartás feladatait a biztosítók által üzemeltetett Információs Központ látja el. A kártörténeti adatokat e központ adja át a biztosítónak (a kártörténeti adatok beszerzése, kárrendezési ügyek ellátása céljából), illetve a MABISZ Kártalanítási Számla részére (károk kezelése és rendezése céljából). A szerződésekkel kapcsolatos változásokat (megkötés, megszűnés, megújítás, káresemény) a biztosítónak 15 napon belül elektronikusan közölnie kell a kárnyilvántartó szervvel.
A bónusz-malusz rendszer fennmarad, az egyik legjelentősebb változás, hogy a biztosító ezen túl az üzemben tartó által tett nyilatkozat alapján is azonnal a kedvezőbb bónuszfokozatba sorolhatja az ügyfelet, nem kell őt a kártörténeti igazolás megérkeztéig A00-ás fokozatban tartani.
Az üzembentartónak a gépjármű forgalomból kivonása, tulajdonjog átruházása, üzembentartó változása stb. esetén csak az okmányirodát kell értesítenie, a biztosító felé - a járműnyilvántartásban nem szereplő gépkocsikat leszámítva - ezen túl nincs bejelentési kötelezettsége. A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművel kapcsolatos e változásokról (amelyek érintik a biztosítási szerződést) a biztosító a kötvénynyilvántartásból fog értesülni. A biztosítónak - a díj nem fizetéssel történő megszűnés kivételével - a szerződés megszűnésének tényéről és a szerződés bónusz-malusz besorolásáról a megszűnést követő 30 napon belül írásban kell tájékoztatnia az üzembentartót. A díj nem fizetéssel történő megszűnés esetén ez 15 nap.
Létrejön egy, a MABISZ által kezelt KGFB garanciaalap a jövőben esetleg fizetésképtelenné váló biztosítók helyetti helytállás céljára, melyet a biztosítók töltenek fel.
A KGFB szerződéseknél ezen túl a szerződő fél alapesetben nem a tulajdonos, hanem az üzemben tartó (így tehát alacsony díjú vidéki rokonok tulajdonosként való feltüntetésével például nem spórolható meg így többé KGFB díj). Csak ha nincs üzembentartó, akkor a tulajdonos a szerződésre kötelezett személy. De határozatlan időtartamú szerződést nem kell újra kötni amiatt, hogy azt tulajdonos kötötte, de más az üzembentartó. Újra kell kötni viszont a szerződést akkor, ha az üzembentartó vagy a tulajdonos személyében változás áll be.
A károkozónak (biztosított) a káreseményt annak bekövetkezte után 5 munkanapon belül, a károsultnak 30 munkanapon belül jelentenie kell a biztosítónak. A biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok benyújtásától számított 15 napon belül, dokumentumok hiányában 3 hónapon belül köteles kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni, vagy indokolni, hogy a felelősséget miért nem ismeri el. A kárrendezési eljárás elhúzódása esetén a biztosítónak egyre nagyobb késedelmi kamatot kell fizetnie, s erről is tájékoztatnia kell az ügyfelet.
Az ügyfél díj nem fizetése esetén a biztosító részéről a legvégső türelmi időt (amíg nem szűnik meg a szerződés) az esedékességtől számított 60 napban állapították meg. Ebből 30 nap után a biztosító írásban felszólítást küld a díjfizetésre. A díjhátralékos időszakra a biztosító késedelmi kamatot számíthat föl. A díj nem fizetés miatti szerződések törléséről a biztosító 15 napon belül értesíti az üzemben tartót.
A díj nem fizetés időszakára utólagosan (várhatóan magas mértékű) fedezetlenségi díjat kell fizetni annál a biztosítónál, ahol az üzemben tartó ezt követően szerződik. A fedezetlenségi díjat a Kártalanítási Számla (KSZ) kezelője, a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Iroda minden év október 30-ig hirdeti meg. A biztosítással nem rendelkezőnek 5 napon belül jelentenie kell az általa okozott kárt a KSZ-nek.
A flotta ezen túl minimum 5 járműből áll és csak egyetlen - egyéni vállalkozó, jogi személyiségű vagy anélküli gazdasági társaság, tehát nem magánszemély - üzemben tartója lehet (így tehát nem állhat össze például több kis cég járműparkja egy flottává). Noha idén ez nem kötelező, a Felügyelet vezetői körlevélben szólította föl a biztosítókat: az átláthatóság, korrekt díjfeltételek érdekében már 2010-re is az új törvényi feltételekkel hirdessék meg flottadíjaikat.
A biztosító személyi sérülésekre vonatkozó helytállási kötelezettsége egy kárnál maximum 1,6 milliárd forintra nő. Ittas, jogosítvány nélküli vezetővel szemben a biztosító 1,5 millió forintig érvényesíthet követelést, a jármű elhanyagolt műszaki állapota miatt kárnál az üzemben tartótól követelhető összeg 750 ezer forintra nő.
A segédmotoros kerékpárok és a quad-ok (négykerekű segédmotoros terepkerékpárok) is kötelesek KGFB-t kötni.
Fokozott felügyelés a KGFB „átállási időszakában"
Az elmúlt hónapokban a KGFB-piacon megtett felügyeleti intézkedések - egy biztosító KGFB termékterjesztésének felfüggesztése, egy másik állomány-átruházásának engedélyezése - jelzik: a Felügyelet folyamatosan, határozottan fellép a piac biztonságos működése érdekében. A Felügyelet a továbbiakban is hasonlóan jár el. A 2010-es évre egyébként egy új, KGFB-t kínáló biztosító indul el a piacon.
A Felügyelet a 2010. évre (2009. október 30-án) meghirdetett díjtarifákat azonnal ellenőrzi, ha jogszabálysértést tapasztal, intézkedik. A törvényi változásokhoz igazodva a Felügyelet átdolgozza a KGFB kapcsán eddig megjelentett ajánlását, vezetői körleveleit. Folyamatban van jelenleg egy témavizsgálat is, amelyben a Felügyelet azt tekinti át a KGFB-piac valamennyi szereplőjénél: hogyan kezelik a személyi sérüléses károkat, illetve miképp alkalmazták a PSZÁF Felügyeleti Tanácsa 8/2006. sz. ajánlását a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján érvényesített kárigények kárrendezésének - és ahhoz kapcsolódóan a kgfb állománykezelésének - feltételeiről. A Felügyelet a vizsgálat eredményei alapján várhatóan még az idén ajánlás kiadását tervezi a - gyakorta jelentős összegű - személyi sérüléses KGFB-károk kezeléséről.
A Felügyelet mától fogyasztóvédelmi tájékoztató kampányt indít, hogy az ügyfelek megismerhessék a KGFB-vel kapcsolatos jelenlegi tudnivalókat és a változásokat. A Felügyelet honlapján (http://www.pszaf.hu/) megjelentett tájékoztatókkal, a piaci szereplőkhöz, érdekképviseletekhez, benzinkút-hálózatokhoz 100 ezer példányban eljuttatandó rövid ismertető brosúrákkal, sajtóközleményekkel és -akciókkal hívja fel a figyelmet az új tudnivalókra.
Forrás: pszaf.hu
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
A személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos díja az előző negyedévhez képest 2,4 százalékkal csökkent az idei második negyedévben, ami a verseny élénkülésére utal. A kárráfordítások 2,3 százalékos növekedésével a díj-kár olló záródik, ami pedig az ár-érték arány javulását jelzi – olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss összefoglalójában.
Idén a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja az első negyedévvel összevetve, ami így országosan 57,6 ezer forintra mérséklődött – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. A jegybank szerint ebben a verseny élénkülése is szerepet játszhat.
A budapesti díjak 3,3 százalékos, míg fővároson kívüliek 2,7 százalékos negyedéves csökkenést mutatnak.
A kárráfordítás ezzel ellentétes irányú 2,3 százalékos negyedéves növekedést mutat. A díjszint és kárráfordítás közti olló záródása az ár-érték arány javulását jelzi. Ezt támasztja alá az MNB személygépkocsikra számított adóval és kárráfordítással kiigazított Korrigált kgfb-indexe is, a csökkenő díj és emelkedő kárráfordítás miatt hosszabb stagnálást követően csökkenni kezdett, az előző negyedévhez képest 6 százalékponttal.
Az egyéb egyedi járműkategóriák esetében mérsékelten – a nagyobb darabszámú járműtípusoknál jellemzően 2-6 százalékkal – nőttek az éves átlagdíjak a tavalyi II. negyedévvel összevetve. A teherautóknál és a nehéz pótkocsiknál ugyanakkor egyaránt 2 százalékos díjcsökkenés látható. A nagyobb darabszámú flottás járművek éves díja 1-9 százalékkal emelkedett, kivéve a vontatókét, amelyeknél 7 százalékkal apadt a díjszint a tavalyival összevetve.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
A nagyobb teljesítményű rollerek alig harmadán van biztosítás.
Hiába kötelező minden segédmotoros kerékpárra a biztosítás, a 650-700 ezer hazai robogóból még mindig kevesebb mint 300 ezernek van érvényes kgfb-je. A szabályok az erősebb e-rollerekre is vonatkoznak, de ezeknél még rosszabb a helyzet: a tavaly nyár óta biztosításköteles mintegy 50 ezer e-roller közül is jó esetben csak 10-15 ezer rendelkezik az előírt biztosítási fedezettel – írja a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) közleménye. (Azok az elektromos rollerek, amelyek 25 kg-nál nehezebbek vagy 25 kilométer/óránál gyorsabbak, csak kötelező biztosítással vehetnek részt a forgalomban.)Hiába kötelező minden segédmotoros kerékpárra a biztosítás, a 650-700 ezer hazai robogóból még mindig kevesebb mint 300 ezernek van érvényes kgfb-je. A szabályok az erősebb e-rollerekre is vonatkoznak, de ezeknél még rosszabb a helyzet: a tavaly nyár óta biztosításköteles mintegy 50 ezer e-roller közül is jó esetben csak 10-15 ezer rendelkezik az előírt biztosítási fedezettel – írja a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) közleménye. (Azok az elektromos rollerek, amelyek 25 kg-nál nehezebbek vagy 25 kilométer/óránál gyorsabbak, csak kötelező biztosítással vehetnek részt a forgalomban.)
Egy robogó kötelezője évente mindössze 8-10 ezer forintba kerül, ám ha valaki biztosítás nélkül okoz balesetet, a több százezres – vagy akár milliós – kárt saját zsebből kell kifizetnie. Márpedig a balesetikár-kifizetések összege gyorsan emelkedik: 2023-ban átlagosan 478 ezer forint volt egy-egy robogós balesetnél a térített összeg.
A biztosítást egyébként a jármű vázszámára kötik, és mivel nincs központi nyilvántartás, nem kell visszamenőleg fedezetlenségi díjat sem fizetni. A FBAMSZ szerint érdemes baleset-biztosítást is kötni – főleg rollereseknek, akik gyakran közlekednek rossz minőségű utakon.
forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Tavaly év végén 57 324 forint volt a normál használatú személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagos éves díja, ami 1,2 százalékos mérséklődés az előző negyedéves értékhez képest – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexéből. A vidéki autósok átlagos éves díja (mintegy 53 ezer forint) több mint 28 ezer forinttal maradt el fővárosi társaikétól (közel 82 ezer forint).
Az első negyedéves emelkedést követő két negyedévben a növekedés üteme lassult, a negyedik negyedévben pedig megfordult, így visszatértünk a fél évkor tapasztalt díjszinthez. Ezzel egyidejűleg a kárráfordítás tekintetében negyedéves alapon mindössze 0,2 százalékos emelkedés tapasztalható, ami azt jelenti, hogy a hat negyedév óta először a kárráfordítás növekedési üteme meghaladja a díjakét.
2024-ben éves alapon 8 százalékkal nőtt az országos átlagdíj, a fővárosi szerződéseknél 10 százalékos, a nem budapestieknél 8 százalékos növekedés volt 2023 utolsó negyedévével összevetve. Az éves kárráfordítás növekedésének mértéke a díjakénál enyhébb 3 százalék volt. Az infláció mérséklődésével a díjemelések konszolidációja lenne indokolt, ezt mutathatja már a negyedik negyedéves csökkenés.
Az MNB – adóhatásoktól és kárráfordítástól megtisztított – korrigált személyautós Kgfb-indexe megközelítőleg azonos szinten maradt, a kár és díj olló nem nyílt tovább.
A többi járműtípus esetében nőttek a kgfb-díjak
Ugyanakkor az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél jelentősen növekedtek éves alapon a díjak. Két számjegyű volt a növekedés a flottás segédmotoros kerékpároknál, buszoknál, teherautóknál, vonatóknál és személyautóknál, valamint az egyedi taxiknál. Díjcsökkenést csak a flottás taxik és nehézpótkocsik esetében lehetett feljegyezni.
A pénzügyi felügyelet 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb-díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosítói adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 első negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik átlagos éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
forrás:vg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Akár 1,5 millió forint kártérítést is visszakövetelhet a biztosító azoktól az ügyfelektől, akik a téli időszakban nyári vagy végtelenül lestrapált téli gumival közlekednek és amiatt okoznak balesetet. Annak ellenére, hogy Magyarországon a téli gumi használata nem kötelező, a biztosítók a kártérítési kötelezettség megítélésekor figyelembe veszik a jármű műszaki állapotát, beleértve gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Télen jellemzően sok az utakon a megcsúszásból eredő közlekedési baleset, s ilyenkor az okozott anyagi kárt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) terhére kifizeti a biztosító. Más kérdés azonban, hogy a szakértők alaposan megvizsgálják a körülményeket, egyebek között a balesetet okozó jármű műszaki állapotát, beleértve a gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója hozzátette, amennyiben bebizonyosodik, hogy a baleset nem megfelelő gumiabroncsok használata miatt következett be, a biztosító a kifizetett kártérítés összeget, akár másfél millió forintig is.
Más a helyzet a Cascóval, annak feltételei biztosítónként eltérhetnek. Némelyek előírják az évszaknak megfelelő gumiabroncsok használatát, s ha a szerződésben szerepel ilyen kitétel, és a havas, csúszós úton bekövetkezett baleset idején nem volt felszerelve téli gumi, a biztosító a Casco megléte ellenére is megtagadhatja a kártérítést – magyarázza Németh. Akkor is ez lehet a vége egy szerencsétlen balesetnek, ha a károkozó téli gumival felszerelt járművel közlekedett, ám az abroncs állapota nem felelt meg az előírásnak. A gumiabroncsok megfelelő állapota alapkövetelmény függetlenül attól, hogy tél vagy nyár van – szögezi le a szakérő. A jogszabályok előírják a gumikon futó minimális profilmélységet; ha az abroncsok kopottak vagy sérültek, és ez hozzájárul a balesethez, a biztosító ez esetben is megtagadhatja a kártérítést, vagy visszakövetelheti azt a károkozótól.
A CLB szakértője figyelmeztet: a téli szezon előtt érdemes ellenőrizni a biztosítási szerződések feltételeit, különös tekintettel az abroncsokra vonatkozó előírásokra. Az évszaknak megfelelő és jó állapotú gumiabroncsok használata nemcsak a biztonságot növeli, hanem a pénztárcát is védi azzal, ha okozott kárt nem kell zsebből fizetni.
Kezdődik az év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kampány. Valaha ez nagy esemény volt, de mára csak a lakosság 10 százalékának fordul pontosan december 31-én a biztosítása. A 4,2 millió magyar lakossági tulajdonban levő autó döntő többségnek már nem az év végével módosulhat a szerződése. Viszont éppen emiatt ma már a biztosítók sem helyeznek akkora hangsúlyt az egykori novemberi kampányokra, mint ahogy azt korábban megszokhattuk, de így a jó váltás lehetőségéről az ügyfelek is könnyebben lemaradnak.
Egy kis történelem
Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem-élet üzletágának vezetője egy háttérbeszélgetésen idézte fel a magyar KGFB-piac több fontos fázisát.
A magyar kötelező gépkocsi-biztosítás rendszere már nyugdíjaskorú, éppen 65 éves, az 1959. évi IV. törvény vezette be. Amikor az előző rendszerben mind az üzemanyag forgalmazás, mind a biztosítás monopólium volt, Magyarország egy időben nagyon sajátos struktúrát vezetett be: az üzemanyagárban volt benne a biztosítási díj. Vagyis nem kellett szerződéseket kötni, nyilvántartani, valamint a hagyományos értelemben vett díjakat fizetni és szedni.
1991. július 1-től váltotta fel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája a régi rendszert. Aki emlékezik a rendszerváltás idején vetített Szomszédok című tévésorozatra, Taki bácsi, a „nép taxisa” az egyik rész végén azért siránkozott, mert az autósoknak, így a taxisoknak is ekkortól kellett külön biztosítást kötni a másoknak okozott károk ellensúlyozására.
Bár sokan azóta is egy kalap alá veszik a gépjármű-biztosításokat, vagyis a kötelezőt és a cascót, amúgy teljesen más a logikája a díjszabásnak. A KGFB-nél a biztosítók a sofőrt (milyen eséllyel okoz kárt), a cascónál a járművet árazzák be, vagyis azt feltételezik, hogy egy értékesebb autóban, mint vagyontárgyban nagyobb lehet a kár.
A 2010-es évekig az egész ország koncentráltan, az év elején válthatott biztosítót, novemberben indult a kampány, a biztosítók sok-sok oldalon keresztül hirdették a feltételeiket. Ráadásul a biztosítók nagyon jó ajánlatokkal csábították át magukhoz az ügyfeleket, 2010-ben például még egyetlen szezonban 1,5 millióan váltottak biztosítót. Aztán jött két fontos változás, a koncentrált kampány helyett mindenki a tulajdonszerzés évfordulóján válthatott, illetve 2016-tól az MNB kimondta, hogy a biztosítók nem kedvezményezhetik az új ügyfeleket a meglevő ügyfeleik kárára.
Szóródik a kampány, csökken a figyelem
Ma már tehát teljesen eloszlik az év során a KGFB-kötések piaca, mindenkinek más és más a fordulónapja, vagyis a piac 90 százaléka az év napjai között nagyjából egyenletesen oszlik meg. Érdekes módon október elején van némi csúcsosodás, mert korábban két aktív piaci szereplő (az Astra és a MÁV ABE) is ekkor ment csődbe, sokan kényszerűen ekkor indítottak új szerződést.
A piac háttértrendjei is nagyon érdekesen változnak. Ma már nincs annyi koccanás, kisebb baleset, mint korábban, aminek legalábbis két oka biztosan van,
- elterjedtebb a home office,
- és fejlettebbek a vezetést segítő eszközök, jelzések, beépített tükrök, kamerák.
Ugyanakkor sajnálatosan mégis nagyobbak a károk, a szakember szerint az elmúlt években ugyanis a szervizekben tapasztalható áremelkedés kétszerese volt az inflációnak. Fontos adat, hogy a balesetek 95 százalékban csak anyagi kárral járnak, vagyis csak 5 százalék esetén van személyi sérülés, de a kifizetések 20 százaléka kapcsolódik mégis a humán tételekhez. EZ lehet egészségügyi ellátás, sérelmi díj, de akár otthoni ápolás, gyógytorna, vagy az otthonok olyan átalakítása, hogy a sérült továbbra is minél teljesebb életet élhessen.
Egy aktuális kutatás
Az ügyfelek mindenesetre az új rendszerben, a kevesebb koncentrált médiafigyelem miatt hajlamosabbak elfelejteni a szerződéseik felülvizsgálatát. Pedig a Groupama Biztosító megbízásából, az NRC által készített 1000 fős, országos kutatás szerint a KGFB-piacon az ügyfelek 98 százaléka szívesen váltana egy olcsóbb ajánlatra. Vagyis valójában a KGFB egy kifejezetten árérzékeny termék, amely árérzékenység ráadásul egyáltalán nem függ össze a jövedelmi helyzettel, inkább attitűdalapú. A válaszadók 72 százaléka már kevesebb, mint 10 ezer forint éves megtakarítás esetén is mozdulna, mégis az a tapasztalat, hogy a valóságban az ügyfelek legfeljebb 20 százaléka vált biztosítót.
Ennek egyik fő oka, hogy az ügyfelek félnek a váltás vélelmezett bonyolultságától, az időigényes az adminisztrációtól, de sokan (részben hamis észleléssel) elégedettek a jelenlegi szerződésükkel, és azt gondolják, hogy egy váltással elveszítenék a korábban kiharcolt kedvezményeiket.
Ez azonban nem feltétlenül van így, ráadásul a beszélgetésen az is kiderült, hogy a kedvezményekre jogosító feltételeket nem is mindig kell teljesíteni, olykor elég „jól” válaszolni. Vagyis vannak olyan kérdések, mint amelyeket nem biztos, hogy (sőt, biztos, hogy nem) ellenőriz majd a biztosító, de a jó válaszokkal jobb ár érhető el. Ilyenek lehetnek például a használ-e téli és nyári gumit, mennyit megy az autóval, jár-e vele külföldre típusú kérdések.
A kutatásból kiderült, hogy az internetezők túlnyomó többsége valamilyen árösszehasonlító oldalt néz meg először, ugyanakkor közel egynegyedük a biztosítók saját honlapján köt szerződést. Bár elsőre talán azt gondohatnánk, hogy a KGFB-nél csak az ár számít, hiszen kár esetén nem a biztosítást kötő kap pénzt, vagy vesz igénybe szolgáltatást, ez nem teljesen igaz. Például van olyan vonzó pluszszolgáltatás (pl. a 0-24 órán keresztül hívható, ingyenes autómentés asszisztencia), aminek az a célja, hogy maga a biztosítást megkötő autós is érezzen valami előnyt a KGFB-jéből.
Pár jó tanács
- Jegyezzük meg az évfordulónk dátumát! Évforduló napját megelőző 60. és 30. nap között van lehetőségünk a KGFB-t felmondani, de az új biztosításunkat az évforduló napjáig bármikor megköthetjük. De arra figyeljünk, hogy tartsuk be a határidőket.
- Nézzünk körbe a piacon! Miután megkaptuk az évfordulós díjértesítőt, van egy összehasonlítási alapunk és ezek után egy ár-összehasonlító oldalon, vagy a biztosítók oldalain felmérhetjük, hogy van-e a piacon kedvezőbb díj.
- Ne csak az alapárat, de az elérhető kedvezményeket és a pluszszolgáltatásokat is nézzük! Ugyan a kötelező biztosítások esetében általában limitált az igénybe vehető plusz szolgáltatások köre, de azért lehetnek ilyenek.
- Ha bármiben bizonytalanok vagyunk, forduljunk bátran biztosítási szakemberhez, ők készségesen segítenek, hiszen pontosan ez a dolguk, ráadásul még üzletet, vagyis pénzt is remélhetnek a közreműködésükért.
Végezetül álljon itt pár általános jó tanács, ami bármikor is kell váltanunk, hasznos lehet.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Tovább drágult a kötelező biztosítás
Éves összehasonlításban 10 százalékkal, 57 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja. Negyedéves összehasonlításban a díjnövekedés mérséklődött, a kárráfordítás kisebb ütemű emelkedése is várhatóan visszafogja majd a díjemelkedést.
2024 II. negyedévének végén 57 ezer forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 1,6 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves kgfb-indexében. A budapesti autósok átlagos éves díja (80 ezer forint) közel 27 ezer forinttal több, mint az ország többi részén lévő társaiké (53,3 ezer forint). Éves szinten 10 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 6, a nem budapesti szerződéseknél pedig 11 százalékkal.
Az éves kárráfordítás növekedése folytatódott, 4 százalék, negyedéves alapon azonban stagnál, ami azt jelenti, hogy a kárráfordítás növekedési üteme már öt negyedéve alacsonyabb, mint a díjaké, várhatóan ez a díjemelkedés növekedését is mérsékelni tudja a következő negyedévekben.
Az MNB személygépkocsikra számított korrigált kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 133 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva a II. negyedévben. Az index 2021. I. negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél – az egyedi nagy buszokat és a flottás vontatókat kivéve – jelentős mértékben emelkedtek a díjak. A flottás járművek esetén a taxik és segédmotoros kerékpárok díjai növekedtek 50 százalék felett, míg a nehéz pótkocsik csak minimálisan 3 százalékkal emelkedtek.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
A kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor>>
A társaságok többsége a 80-as években használt korszerűtlen, személyes ügyintézéssel, vagy drága, 100-150 ezer forintnál magasabb éves díjjal igyekszik elvenni az ügyfelek kedvét attól, hogy velük kössék meg a július óta a rollerekre is kötelező biztosítást. Már iskolába is egyre több diák megy elektromos rollerrel, miközben a KRESZ még mindig nem szabályozza ennek használatát. A biztosítók ezért attól tartanak, hogy jelentősen megugrik az amúgy sem kevés rolleres balesetek és ezzel együtt a kártérítések száma és összege is. Ki fizet, ha nincs biztosítás, s ki a felelős a gyerek okozta balesetért? A CLB biztosítási alkuszcég közleményében ezekre a kérdésekre is válaszol.
Nem könnyítik meg az elektromos rollerekre kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) megkötését a biztosítók, úgy tűnik, a legtöbb nem akarja rolleresekkel növelni az ügyfelei számát – számol be a CLB biztosítási alkusz tapasztalatairól Németh Péter. A cég online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint néhány üdítő kivételtől eltekintve a legtöbb biztosító túlárazással riasztja el magától a rollereseket vagy úgy viselkedik, mintha a 80-as években lennénk: csak személyesen, a fiókirodákban lehet szerződést kötni.
Ez online világban eléggé nehézkes megoldás és lényegesen megnehezíti az ügyfelek dolgát. Valószínűleg ez a cél – szögezi le Németh. A rollerek elterjedésével egyre a több a KRESZ ismeretei, védőfelszerelés és minden tapasztalat nélkül vezethető elektromos kétkerekűekkel okozott baleset, s félő, a helyzet a tanév kezdetével tovább romlik majd. Úgy tűnik ugyanis, hogy státuszszimbólum lett elektromos rollerrel suliba járni, egyre több diák cseréli le a korábbi bejárós biciklit a gyorsmozgású kétkerekűre, amit egyre vakmerőbben, veszélyesebben használnak.
A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy bár kötelező biztosítást kötni a 25 kilónál nehezebb vagy az óránként 25 kilométeres sebességre is képes elektromos rollerekre, közúti használatukat semmi nem szabályozza. Valószínűleg ettől, pontosabban a várható, ám egyelőre felbecsülhetetlen mértékű kártérítéstől, és a balesetek körülményes helyzetfeltárástól ódzkodnak azok a biztosítók, amelyek igyekeznek adminisztrációs eszközökkel vagy szándékosan drága, akár évente 100-150 ezer forintos díjjal távol tartani maguktól a rollereseket. Érdekes tapasztalat, hogy a cégek tulajdonában lévő rollerekre az egyébként is nehezített körülményeknél még bonyolultabban lehet kgfb-t kötni. Ez pontosan az a helyzet, amikor érdemes alkuszi oldalon, vagyis egy online felületen átnézni az igen eltérő ajánlatokat – jegyzi meg a szakértő.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Ennyibe kerül az e-rollerekre a biztosítás, ha egyáltalán kell
Már több biztosító is közzétette, mennyit kell fizetni a kgfb körébe frissen bevont rollerekre július 16-ától. Területtől és életkortól függően az árak egy évre vetítve jellemzően 5-25 ezer forint között vannak, de extrém esetek is előfordulnak. Az új szabályozás azonban a ma az utakon használt eszközök többségét nem is érinti.
Az idén július 16-ától kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kell kötni az úgynevezett mikromobilitási eszközökre, köztük az e-rollerekre. Az új szabályozás azonban – nyomatékosította a Groupama – a ma az utakon használt eszközök többségét nem érinti. Ezek ugyanis nem érik el a feltételül szabott tömeget vagy sebességet. A nagyobb városokban elterjedt rollermegosztó szolgáltatók által üzemeltett járművek többségére sem vonatkozik az új biztosítási kötelezettség.
Mivel a kötelező felelősségbiztosítás a másoknak okozott, személyi sérüléssel járó károkat is fedezi, az e-rollerekre köthető felelősségbiztosítás díjaira is jelentős hatással lesz – hangsúlyozta a Groupama. A napokban több biztosítótársaság publikálta az „Egyéb gépjárművek”-re vonatkozó, július 16-ától hatályos díjtarifáit. Több társaság is az eddig ismeretlen kategória esetében a segédmotorkerékpár árazásából indult ki, ugyanakkor már most jelentősen eltérő díjszintek tapasztalhatók. Területtől és életkortól függően az árak egy évre vetítve jellemzően 5-25 ezer forint között vannak, de extrém esetek is előfordulnak.
A Groupama fontosnak tartja, hogy az e-rollerek használatát még nem szabályozza a KRESZ, így a hiányos keretrendszer miatt nagy szabadság vonatkozik az életkorra vagy az előírt ismeretekre. A biztosító a díjak megállapításánál a saját adatok mellett figyelembe vette a nemzetközi kárstatisztikákat is. A nemzetközi statisztikák szerint 10-ből 9 rolleres baleset a rolleres sérülésével jár. A leggyakoribb eset pedig a fejsérülés.
Nem csak az e-rollerrel közlekedőket fenyegetheti veszély az utakon, hanem a járókelők is egyre gyakrabban szenvednek balesetet a rollerezők miatt. Ezek többsége abból fakad, hogy a rolleresek nem elég körültekintők és elsodorják, elütik a gyalogosan közlekedőket. Ahogy egyre több az ilyen eszköz az utakon, úgy nő az e-rollerrel okozott és elszenvedett balesetek száma. Az e-rollerek száma az utóbbi 5-6 évben évről évre meredeken emelkedett, jelenleg mintegy 80-100 ezer lehet használatban és számuk várhatóan a jövőben is tovább növekszik.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a biztosítók kötelező biztosítás díjait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Kgfb: az infláció mérséklődésével a díjak növekedésének konszolidációja várható
Éves összehasonlításban 11 százalékkal, 56 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja, amely a 2023-as éves átlagos infláció utóhatása, de az alatt alakult. Az infláció csökkenésével, a biztosítói kárráfordítások mérsékelt 8 százalékos emelkedésével a díjak konszolidációja várható – olvasható az MNB friss Kgfb-indexében.
2024 I. negyedévének végén 56 ezer forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 7 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest, amely egy része szezonális hatásból ered – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. A vidéki autósok átlagos éves díja (52,4 ezer forint) bő 27 ezer forinttal marad el budapesti társaikétól (79,8 ezer forint). Éves szinten 11 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 7, a nem budapesti szerződéseknél pedig 12 százalékkal. Az infláció mérséklődése látszik, 2024 márciusában az év/év alapú infláció 3,6 százalék volt, ennek hatására a díj emelkedés ütemének csökkenése várható.
A kárráfordítások egy év alatt 8 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a kárráfordítás növekedési üteme már négy negyedéve alacsonyabb, mint a díjaké. Ez jelezheti, hogy a díjak növekedését teljes egészében nem indokolja a károk emelkedése.
Az MNB személygépkocsikra számított korrigált Kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 130 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva az I. negyedévben. Az index 2021. I. negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél – a flottás segédmotoros kerékpárokat kivéve –jelentős mértékben emelkedtek a díjak. A flottás járművek esetén a taxik és kisebb buszok díjai növekedtek 20 százalék felett, míg a nehéz pótkocsik csak minimálisan 3 százalékkal emelkedtek.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
A Kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: mnb.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
MNB: Csökkenhet a kötelező biztosítás díja
Éves összehasonlításban 11 százalékkal, 56 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagos éves díja, ami a 2023-as éves átlagos infláció utóhatása, de az alatt alakult. Az infláció csökkenésével, a biztosítói kárráfordítások mérsékelt, 8 százalékos emelkedésével a díjak konszolidációja várható - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Kgfb-indexében.
Az első negyedév végén 56 ezer forint volt a személygépkocsik kgfb átlagos éves díja. Ez 7 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest, amelynek egy része szezonális hatásból ered - írták. A vidéki autósok átlagos éves díja (52,4 ezer forint) bő 27 ezer forinttal marad el budapesti társaikétól (79,8 ezer forint).
Megjegyezték:
az infláció mérséklődése látszik, 2024 márciusában az év/év alapú infláció 3,6 százalék volt, ennek hatására a díjemelkedés ütemének csökkenése várható.
A kárráfordítások egy év alatt 8 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a kárráfordítás növekedési üteme már négy negyedéve alacsonyabb, mint a díjaké. Ez jelezheti, hogy a díjak növekedését nem indokolja teljes egészében a károk emelkedése - jegyezte meg az MNB.
A jegybank személygépkocsikra számított korrigált kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 130 százalékon áll, kisebb emelkedést mutat az első negyedévben. Az index 2021. első negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél - a flottás segédmotoros kerékpárokat kivéve - jelentős mértékben emelkedtek a díjak. A flottás járművek esetén a taxik és kisebb buszok díjai növekedtek 20 százalék felett, míg a nehéz pótkocsik csak minimálisan 3 százalékkal emelkedtek.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb-díjak és károk alakulását bemutató indexét.
Az MNB közölte, hogy ha egy ügyfél az egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb-díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: novekedes.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a biztosítók kötelező biztosítás díjait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

