2012.11.29

A renitenseknek menniük kell

Kgfb: ezreknek mondja fel a biztosító a szerződést

Több ezer autósnak akkor is biztosítót kell váltania a kötelező kampány végén, ha egyébként nem tenné. Ők azok, akik túl sokba kerülnek a biztosítóknak, ezért azok egyoldalúan felbontják a szerződést. Erről a napokban, legkésőbb december elsejéig értesítik az érintett „renitens” autósokat. Lépjen önként az, aki úgy érzi, ebbe a körbe tartozik, mert most még szabadon válogathat az ajánlatok között.

Több ezer autóst érhet meglepetés a napokban: akarata ellenére felmondja a biztosítója a kötelező gépjármű felelősségbiztosítását (kgfb). Ők azok a „renitens” autósok, akik után túl sok a fizetnivaló, túl gyakran okoznak kárt másoknak és a biztosítójuknak – hívja fel a figyelmet a jelenségre Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs vezetője. A CLB piaci adatokon alapuló becslése szerint a 4 milliós kgfb-szerződések több százalékát, autósok ezreit érinthet a felmondási hullám. Azok, akik nem maradhatnak a régi biztosítójuknál, a napokban kapják meg – vagy már ki is postázták nekik – az egyoldalú felmondólevelet.
Nem új jelenségről beszélünk – szögezi le Németh -, de azokat az ügyfeleket, akiket ez érint természetesen új, kellemetlen meglepetésként érint majd a biztosító lépése. A szakértő szerint ezeknél az ügyfeleknél kimagaslóan magas a biztosító kockázata, amelyet az ügyfél díja nem fedez. A „bélyeget” az érintett autósok viszik magukkal, s bármelyik biztosítónál szerződnek, az átlagosnál drágább tarifát fogják fizetni. Ennek ellenére érdemes még így is összehasonlítani majd az árakat, mert még a magasabb kategóriában is lehet különbségeket találni. Németh azonban azt ajánlja, hogy azok, akik tudják, idén sokat fizetett utánuk a biztosítójuk, mert többször is tetemes kárt okoztak, jobb, ha önként mennek, van még néhány nap, szabadon keresgélhetnek a jobbnál jobb ajánlatok között.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
Rosszul járhatnak a kármentes autósok az új kgfb-szabályozással
2020 szeptember 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Rosszul járhatnak a kármentes autósok az új kgfb-szabályozással

Valakinek meg kell fizetnie az okozott károkat. Ha nem szedhetnek be a károkozó autósoktól több pénzt a biztosítók, akkor a kármentesek fizethetnek magasabb díjat - ezt várják a károkozói pótdíj mérséklésétől a piaci szereplők - derül ki a Napi.hu-körképéből.

Átírná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az ombudsman is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) eddigi árazási gyakorlatát. A hatóságoknak az úgynevezett károkozói pótdíj szúrja a szemét, amellyel a biztosítók az elmúlt egy vagy több évben kárt okozó autósokat büntetik.
A pótdíj általában egy szorzó, amellyel az alapdíj akár többszörösére is emelheti a biztosító a biztosítás tarifáját, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az az autós, aki kármentesen küzdötte fel magát A0-ból például B6 osztályba töredék annyiért találhat biztosítást, mint az, aki B8-as volt, de egy káresemény miatt visszacsúszott B6-ba. A több kárt is okozó sofőrök szorzója egyes cégeknél akár ötszörös is lehet, ezzel a biztosítók azt akarják elérni, az ilyen autósok menjenek inkább a konkurenciához.

Az MNB-nek nem tetszik
Az MNB most új körlevelében két igényt fogalmazott meg a biztosítókkal szemben. Az egyik az volt, hogy ne árazzanak ki bizonyos gépjármű-típusokat arra hivatkozva, hogy nincs elég adatuk, hiszen a rendelkezésükre áll most már a Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA), amely 2011-től tartalmazza a szerződés- és káradatokat. Eddig előfordult, hogy a biztosítók bizonyos gépjármű-szegmenseket irreálisan magas árakkal próbáltak távol tartani maguktól, mert nem volt elég adatuk - így nem kötöttek kgfb-t például vontatókra, buszokra, de volt, ahol a robogósokat, motorosokat is kilistázták.

A másik igény a károkozói pótdíjjal kapcsolatos és egybevág az ombudsman elvárásaival. Az MNB szerint a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősülnek a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjak. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, s végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb (taxis) pótdíjaknál is.

Míg az MNB a biztosítóktól vár önmérsékletet, az ombudsman a jogszabályalkotóknál kopogtat, hogy maximálják az ilyen pótdíjak mértékét a megfelelő jogszabályokban. Akár lesz jogszabály-módosítás, akár nem, 2021. január 1-jétől a biztosítóknak már az új MNB-elvárások alapján kellene tarifát hirdetniük, 2021. július 1-től pedig komolyan a körmükre néz majd az MNB, és kárstatisztikákkal kell bizonyítaniuk, mennyire megalapozottak a meghirdetett tarifáik.

Áremelkedést hoz a pótdíj csökkentése
A lapunk által megkeresett piaci szereplők többsége diplomatikusan úgy nyilatkozott: jelenleg vizsgálja az MNB körlevelét, illetve várják a jogszabály módosítását, és annak megfelelően lépnek majd.

A kgfb-törvény szerint az új tarifákat 60 nappal a hatályba lépés előtt kell meghirdetni, vagyis a jövő január 1-jei díjakat 2020. november 1-ig kell nyilvánosságra hozni. Lehetséges persze, hogy ennél korábban megjelennek az új tarifák. Az szinte biztos, hogy ezúttal a piaci szereplők többsége kénytelen lesz új díjakat hirdetni, a vitatott károkozói pótdíjat ugyanis jóformán mindenki alkalmazza.

"A legtöbb biztosítónál létezik ez a pótdíj, mi is alkalmazzuk" - mondta Tóth Sándor, a Köbe KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület értékesítési igazgatója. Ennek pedig egyszerű a magyarázata: ha a biztosítók többsége bünteti a károkozó autósokat, akkor a maradék is kénytelen ezt tenni, ellenkező esetben pillanatok alatt begyűjtheti az összes károkozót. Márpedig ha az előző években figyelmetlenül, agresszívan, másoknak kárt okozva vezető sofőrök elszaporodása miatt egy biztosítónál romlani kezdenek a kárstatisztikák, akkor a cég nem tehet mást, mint megemeli a többi autós díját is, hogy fedezni tudja a károkat, vagyis általánosságban véve emelkedni fog nála a kötelező biztosítás ára.

A Generali Biztosító Zrt. szakértői szerint a díjak jövőbeni alakulása attól függ majd, hogy a bonus-malus szabályozást hogyan alakítják ki. Önmagában a károkozói pótdíj csökkentése vagy megszüntetése azt jelentheti, hogy a kármentes ügyfelek tapasztalhatnak díjemelést, ők lehetnek ennek a kezdeményezésnek a károsultjai, mert a károkozó ügyfelek magasabb díjszükségletét ők fogják részben átvállalni. Emellett a kárgyakoriság emelkedésére is számít a cég, mert nincs visszatartó és az óvatos közlekedésre ösztönző ereje károkozás esetén a kgfb-díjak súlyosabb emelkedésének.

Az alkuszok szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy mégsem emelnek díjat a biztosítók - erről számolt be az Azénpénzem.hu. A károkozói pótdíj összességében nem akkora nagyságrend, miről ne tudnának a biztosítók lemondani, annak érdekében, hogy a fogyasztói panaszok ne nőjenek, inkább az ügyfelek bizalma erősödjön.

Hányan fizetnek pótdíjat?
Az MNB adatai szerint a kgfb-szerződések állományában az átlagos kárgyakoriság 2019-ben nem egészen 3 százalékos volt, a leginkább érintett személygépkocsis körben azonban az arány ennél kicsit magasabb, 3,21 százalékos lett. Mivel vannak biztosítók, amelyek 2-3 évre vagy akár hosszabb időszakra visszamenőleg is büntetnek, jelenleg legfeljebb körülbelül minden tizedik, de legalább minden huszadik autóst érintheti a károkozói pótdíj.

A biztosítók gyakorlata ebben eltérő. Van olyan cég, amelyik csak az előzményszerződést nézi, és ha ott talált káreseményt, akkor büntet, mindegy, hogy az adott kár hány éve történt meg. Mások 3-5 évre visszamenőleg vizsgálják meg az összes káreseményt, és róják ki a pótdíjat. Az az autós, aki többször is okozott kárt saját hibájából, extra magas, akár ötszörös szorzóval is számolhat egyes biztosítóknál.

Az Uniqa Biztosító Zrt. például három évet néz visszamenőleg, és egy kár esetén a díjszorzó kétszeres, három vagy annál több kár esetén pedig háromszoros. A Köbe az előzményszerződést nézi, és ha ott talál káreseményt, azt veszi figyelembe. A Groupama Biztosító Zrt.- nél a szorzó értéke személygépjárműveknél 0-100 százalék között változik a bonus-malus osztálytól függően, és három évre szól, nem személygépjárműveknél a mértéke egységesen 33 százalékos.

A Generalinál a pótdíj mértéke 150 százalék. A károkozást öt évre visszamenőleg vizsgálják, meglévő ügyfelek esetén akkor alkalmazzák, ha ebben az időszakban két, vagy több kárt okoztak, máshonnan érkező ügyfelek esetén már egyetlen kár esetén is van pótdíj. Vannak biztosítók, ahol alacsonyabb a szorzó, az Aegon Biztosító Zrt. három évet néz vissza, és 50 százalékos a pótdíj, a K&H Biztosító Zrt. pedig csak egy évet vizsgál, és 10-25 százalék közötti büntetőszorzót alkalmaz.

Forrás: napi.hu

Nem lesz drágább a kötelező, még idén eltűnhet a károkozói pótdíj
2020 szeptember 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Nem lesz drágább a kötelező, még idén eltűnhet a károkozói pótdíj

Akár már az idei évre is új díjtarifát hirdethetnek a biztosítók, eltörölve a károkozói pótdíjat, miután az ombudsman jogsértőnek találta az erről szóló rendeletet. Az alkuszok szerint nem kell díjemeléstől tartaniuk az autósoknak, a bonus-malus rendszer pedig megfelelő a tarifarendszer kialakítására.

Várhatóan az idén nem emelkedik majd a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díja annak ellenére sem, hogy a biztosítók kénytelenek lesznek eltörölni a károkozói pótdíjat – mondta az Azénpénzem.hu megkeresésére Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) gépjármű szekciójának vezetője.
A biztosítóknak lépniük kell, miután az ombudsman kedden közzétette, hogy a kgfb-díjak megállapításáról szóló rendelet módosítását kezdeményezi, mert az sérti a jogállamiság elvét, a károkozói pótdíj túlzott mértéke pedig torzítja a bonus-malus rendszert. A társaságok várhatóan nem várják meg a rendelet módosítását.

Már csak azért sem, mert a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten közzétett vezetői körlevélében azt írta, hogy a továbbiakban a piaci szereplők nem magyarázhatják a statisztikai adatok hiányával, ha biztosításmatematikai szempontból megalapozatlan, sőt, szélsőséges esetben valamelyik – jellemzően nem lakossági – díjosztályból „kiárazó” díjtarifákat hirdetnek meg. Szintén a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősítették a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjakat. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, s végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb (például a taxis) pótdíjak esetében is.

Az ombudsman felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnökét, gondoskodjon arról, hogy az érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék.
A MABISZ-nak nincs intézkedési jogköre,már csak versenyjogi szempontok miatt sem avatkozhat be a díjak meghatározásába, de az ombudsmani jelentést megküldtük a biztosítóknak – mondta Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az Azénpénzem.hu kérdésére. A múltbeli tapasztalatai alapján azt várja, hogy a társaságok figyelembe fogják venni az MNB körlevelét.

November előtt is léphetnek
A biztosítóknak november 1-jén éjfélig kell közzétenniük a következő év január 1-jétől érvényes tarifákat, ami a naptári évfordulós szerződéseket érinti. (Ez már csak az autósok kevesebb, mint 20 százalékát jelenti, azokat, akik 2010. január 1. előtt vásároltak gépkocsit.) A többiek kgfb szerződésének évfordulója a szerződéskötés napja, így számukra azok a tarifák mérvadóak, amelyeket az évfordulójuk előtt legalább 60 nappal tesznek közzé a biztosítók.

Papp Lajos szerint az évközbeni tarifahirdetés lehetősége miatt nem várják meg a biztosítók a november 1-jei határidőt, hanem már előtte lépni fognak. Véleménye szerint a károkozói pótdíj a fogyasztók szempontjából káros. Ez főként a panaszok kapcsán érthető tetten, és az alkuszok jelezték is a biztosítóknak.
A bonus-malus rendszer elegendő teret nyújt arra, hogy a veszélyközösség számára biztosított legyen a károkozók és a kárt nem okozók közötti teherviselés megfelelő felosztása. (Aki kárt okoz, két lépcsővel ugrik vissza a besorolásban.) Sokféle tarifálási paramétert tartalmaz (életkor, lakhely, magánszemély vagy cég stb.), és ennek elégnek kell lennie a megfelelő díjak kialakításához. A károkozói pótdíj nem átlátható, ügyfélpanaszokat generált, és még olyanokra is kirótták, akik megfizették az okozott kárt, így nem léptették vissza őket a bonus-malus rendszerben. Előfordult, hogy háromszorosára nőtt a károkozói pótdíj alkalmazása miatt a szerződő díja – sorolja a problémákat az alkusz szövetség szakembere.

Nem lesz díjemelés
Papp Lajos azt várja, hogy a tarifák átalakítása nem jár majd díjemeléssel, az idei és 2021-es díjak átlagosan inkább stagnálni fognak. A károkozói pótdíj összességében nem akkora nagyságrend, miről ne tudnának a biztosítók lemondani, annak érdekében, hogy a fogyasztói panaszok ne nőjenek, inkább az ügyfelek bizalma erősödjön.

A MABISZ néhány hete megjelent évkönyvében található számok szerint a biztosítók 2019-ben 230 milliárd forint díjbevételt könyvelhettek el a kgfb-üzletágon, a kárkifizetés pedig 111,4 milliárd forint volt, ami a díjbevétel 48 százaléka. Ez az arány azonban nem minden évben volt ekkora. 2017-ben például a díjbevétel 60 százalékát tette ki a kárkifizetés, ami már az MNB aggodalmát is kiváltotta.

Papp Lajos arra figyelmeztet, hogy a biztonságos kárkifizetéshez megfelelő egyensúly kell. Hiszen a díjbevételből a kárráfordítás mellett az igazgatási, a szerzési, a kockázati költségeket és egy egészséges profitot is ki kell termelni. Ráadásul ebben a szektorban nem egy évben kell gondolkodni, hanem több év káralakulásával kell számolni. A tavalyi kisebb kárhányad a masszív díjemelésnek is köszönhető. Az elmúlt évben lezajlott 15-20 százalékos díjemelés elegendő tartalékot biztosít, bár a gépjárműjavítási költségek emelkedése is jelentős volt.

Miért vizsgált az ombudsman?
A Magyar Autóklub tavaly kezdeményezett alkotmánybírósági eljárást a gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvény bonus-malus rendeletével szemben. Fő kifogása az volt, hogy a díjak átláthatatlanok, amiket károkozás esetén a biztosítók szabadon akár négyszeresre is emelhetnek. Az alapvető jogok biztosa ennek nyomán indított vizsgálatot decemberben a bonus-malus rendszer szabályozásával, a károkozói pótdíj felszámításával kapcsolatban.

Forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Új autó vásárlásakor, vagy meglévő gépjárművének évfordulójakor kalkuláljon a CLB-n és hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait!
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>

Reménykedhetnek az autósok, változhatnak a kötelező biztosítás szabályai
2020 szeptember 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Reménykedhetnek az autósok, változhatnak a kötelező biztosítás szabályai

Közleményük szerint a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére.

Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.
Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.

Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat - mint alkalmazott díjemelési együttható értékét - korlátok közé szorítja.

Forrás: mfor.hu

Durván leromlott az autósok morálja: megszaporodtak az ismeretlen károkozók
2020 július 31.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Durván leromlott az autósok morálja: megszaporodtak az ismeretlen károkozók

Tavaly összesen 299 autós hajtott el úgy a helyszínről, hogy súlyos, személyi sérüléssel járó balesetet okozott, ezért a Mabisz Kártalanítási Számlának kellett helyette kártérítést fizetnie. Tízszer ennyi kárt okoztak azok, akik kötelező felelősségbiztosítás nélkül baleseteztek az utakon. A statisztikák durván romlottak 2019-ben.

Megjelentek a Mabisz Kártalanítás Számla (KSZ) tavalyi adatai. Ez a számla az, amelyik akkor fizet az autóbalesetek vétlen áldozatainak, ha a balesetet okozó károkozónak nem volt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb), vagy pedig ismeretlen károkozó okozta a balesetet. Utóbbi esetben persze szigorú kritériumokat szab meg a KSZ. Ha valakinek parkolás közben összetörik a lökhárítóját, és a felelős nem hagyja meg az elérhetőségét, az hiába fordult a Mabiszhoz, hogy fizessék meg a kárt.

299 károkozó lógott el

A KSZ csak akkor fizet, ha személyi sérülés is történt. Ha súlyos vagy halálos sérülést okozott az ismeretlen károkozó, akkor a kérhetik a károsultak a gépjárműben keletkezett kár megtérítését is. Ismeretlennek számít a jogszabály alapján az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők. Ilyen járművel tavaly összesen 299 olyan balesetet okoztak, amikor a KSZ-nek kellett fizetnie az áldozatok számára, mert a tettes ellógott.

Az esetszám drámaian megugrott 2018-hoz képest, amikor csupán 197 eset fordult elő. Igaz, voltak olyan évek is, amikor a sérülteket magukra hagyó, a baleset helyszínéről távozó autósok száma a tavalyinak a sokszorosa volt. Az ilyen balesetek a kárstatisztikák szerint a súlyosabbak között lehetnek. A tavalyi 299 eset után a KSZ 308 millió forintos függőkár tartalékot képzett, vagyis eseményenként több mint egymillió forintos kifizetésre készült fel. Ez nagyjából a kétszerese annak, amit egy személygépkocsival okozott átlagos balesetnél a biztosítók kifizetnek (átlagosan 523,5 ezer forint volt tavaly). Vagyis az ismeretlen károkozók jellemzően nem apró koccanásos balesetek után hajtanak el a helyszínről.

A vétlen áldozatok számára további rossz hír, hogy az ilyen esetek kivizsgálása hosszas folyamat, a kárkifizetések lassan jönnek meg. A KSZ-ben 2019-ben még öt olyan ismeretlen károkozó által okozott esetet tartottak nyilván, amelyek több mint 15 évvel ezelőtt történtek. Ezekre is képeztek 13,6 millió forintnyi tartalékot. A tavalyi esetekre eddig összesen 6,77 millió forintot fizetett ki a Mabisz, ami eltörpül a több mint 300 milliós tartalékhoz képest, amit erre szánnak.

Kötelező nélkül az utakon

A szabálykövető autósok másik rémálma az, ha olyan autóssal karamboloznak önhibájukon kívül, akinek nincs érvényes kgfb-je, nem kötött ilyet, elfelejtette befizetni a díjat, vagy egyszerűen egy forgalomból kivont gépjárművel hazardírozik az utakon. Összesen 2768 autósnak nem volt szerencséje, és futott bele érvényes kötelezővel nem rendelkező autóssal balesetbe tavaly, ez 16 százalékkal volt több eset, mint 2018-ban.

A kgfb nélkül autózók sem kispályás károkozók. A KSZ adatai szerint 2019-ben egy-egy káresemény során átlagosan csaknem 970 ezer forintos kárt okoztak, ami jóval magasabb annál az 523,5 ezernél, amit a biztosítással rendelkező személyautósoknál kihozott a statisztika. A balesetet elismerő, ám biztosítással nem rendelkező autósoknál a vétlenek valamivel jobban járnak, mint az ismeretlen elkövetők áldozatai, ők sokkal gyorsabban hozzájuthatnak a kártérítéshez. A KSZ tavaly a 2019-es károk után 684 millió forintot már kifizetett, de csaknem 2 milliárd forint még a függőkár-tartalékban van.

A legrégebbi, 2019-ben rendezett biztosítás nélküli autósok által okozott kár 2007-ben történt, arra tavaly 738 ezer forintot fizettek ki, emellett volt két 2013-ból való ügy is, amelyek miatt összesen több mint 13,6 millió forintot kellett kifizetnie a Mabisznak a károsultak számára.

A Mabisz behajtja, ha tudja

A kötelező nélkül balesetet okozók, ha elkapják őket, azzal számolhatnak, hogy a Mabisz ugyan fizet helyettük, de megpróbálja majd rajtuk behajtani a kártérítés összegét annak kamataival és jogi költségeivel egyetemben. Vagyis ezeket az átlagosan milliós nagyságrendű károkat a végén nekik kell megfizetniük.

A Mabisz KSZ bevétele tavaly összesen 5,5 milliárd forint volt, a károkra több mint 2,83 milliárdot fizetett ki, de ebben voltak több éves, sőt évtizedes ügyek is. A KSZ teljes tartaléka az év végén megközelítette a 12,8 milliárd forintot, ennek az összegnek csaknem a fele a balesetekben megsérültek járadékára van elkülönítve. A tételes függőkárokra 3,7 milliárd forint tartalékot képeztek, és 2,75 milliárd forint az a tartalék, amelyet a bekövetkezett, de még be nem jelentett károkra hagytak meg.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Ne közlekedjen kötelező felelősségbiztosítás nélkül az utakon, oldalunkon online is megkötheti: KGFB kalkulátor >>

Íme az autósok rémálmai: ezek a legnagyobb károkozók a magyar utakon
2020 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Íme az autósok rémálmai: ezek a legnagyobb károkozók a magyar utakon

A trolik közül minden második, a 80 fősnél nagyobb buszok közül minden harmadik okozott tavaly balesetet a sofőr hibájából. A kamionok ötödének volt olyan balesete, ahol a vezető volt a hibás, egy átlagos esetben több mint másfél milliós kárt okoznak ilyenkor a vontatók.

Minél nagyobb egy jármű, annál kevésbé vigyáz a sofőrje a többi autós testi épségére - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból, amely a 2019-es év kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) káreseményeit vette lajstromba.

Tavaly csaknem 5,5 millió darab kgfb-szerződést tartottak nyilván a hazai biztosítóknál, 236 ezerrel többet, mint 2018 végén. A díjbevétel is jócskán megugrott, ebben viszont adózási változások is szerepet játszottak, ezt leszámítva csak néhány százalékkal nőtt a díjbevétel.

2018-ig nettó díjakat számoltak a biztosítók, ez jelent meg a statisztikákban, amin felül persze az autósoktól beszedték a 30 százalékos baleseti adót. 2019 óta ez az adó biztosítási adó néven beépült a díjakba. Az autósok terhei ezáltal nem változtak, a biztosítóknál sem marad több pénz, hiszen az állam ugyanúgy megkapja a 30 százalékos adót, de a statisztikákban látszik egy több mint 30 százalékos díjbevétel-ugrás a technikai változás miatt.

Rekord összegű kár keletkezett

Ettől megtisztítva alig 2 százalékkal nőtt a biztosítók kgfb-díjbevétele tavaly, a kárfelhasználás viszont majdnem 7 százalékkal nőtt, és elérte a 94 milliárd forintot, ami történelmi rekord. A felmerült, de még be nem jelentett károkkal együtt a károk összege elérte a 114 milliárd forintot, ami szintén historikus csúcs. Az egy káresemény során kifizetett kárösszeg is tovább emelkedett, átlagosan 576 ezer forintra, ugyancsak rekordnak számít.

Összesen 163 529 kgfb-s káresemény történt tavaly, 5,5 ezerrel több mint 2018-ban, és csaknem 50 ezerrel több, mint 2012-ben, az elmúlt évtized balesetek szempontjából legjobb évében. Voltak már rosszabb évek is a tavalyinál a károk darabszámát figyelembe véve, 2007 előtt jóformán minden évben több ilyen baleset történt, mint tavaly. Az elmúlt két évtized legfeketébb éve 2006 volt, akkor több mint 192 ezer kgfb-s eseménynél kellett helyt állniuk a biztosítóknak.

A biztosítók és az alkuszok is többször hangsúlyozták, hogy a kgfb-nél növekszik a kárgyakoriság, és az egy kárra jutó kifizetések összege is folyamatosan emelkedik, ezt az MNB adatai is megerősítették. A háttérben egyrészt az emelkedő bérek, és az emiatt megugró rezsióradíjak állnak, de szerepet játszik a folyamatban a forint gyengülése, ami miatt a szervizek által felhasznált import alkatrészek ára folyamatosan emelkedik. A személyi sérüléses baleseteknél is egyre többet kell fizetniük a biztosítóknak, és az is rontotta a statisztikákat, hogy az emberek tavaly a javuló gazdasági környezetben többet autózhattak. Az idén sem biztos, hogy javul a helyzet, hiszen a forint gyenge, és a koronavírus-járvány miatt többen ülhettek autóba, mint korábban.

Kis kocsi, nagy kár

A kárgyakoriság kis mértékben csökkent 2018-hoz képest. Akkor a gépjárművek 3 százalékának volt kötelezős káreseménye, tavaly csak a 2,97 százalékának. Az állomány legnagyobb hányadát kitevő személygépjárműveknél 3,26 százalékról 3,21 százalékosra csökkent ez az arány. A személygépkocsiknál egyetlen kategóriában nőtt tavaly a kárgyakoriság, a 31 kilowattosnál kisebb teljesítményűeknél. Ilyen autóból viszont egyre kevesebb van már forgalomban, 2019 végén csak 74 ezernek volt kgfb-szerződése.

Ezeket leszámítva a személygépkocsik közül jellemző módon azok okozzák a legtöbb kárt, amelyeknek a legnagyobb a teljesítménye. A 38-50 kilowattos autóknál a kárgyakoriság csupán 2,72 százalékos, a 180 kilowattosnál nagyobbaknál már 3,76 százalékos. Az elmúlt három évben viszont a nagy autók sofőrjei kezdenek megszelídülni, 2016-ban még csaknem 5 százalékos volt a kárgyakoriság ebben a kategóriában, vagyis minden huszadik autó sofőrje okozott balesetet a saját hibájából.

Az viszont nem volt igaz tavaly, hogy a nagy autók lényegesen nagyobb károkat okoztak volna, mint a kicsik. Sőt, a legkisebb kategóriájú, 37 kilowatt alatti autókkal okozták értékben a legnagyobb károkat, átlagosan több mint 682 ezer forintot fizetett ki miattuk a biztosító. Ebbe a teljesítmény-kategóriába jellemzően a minimum huszonéves kisautók tartoznak már csak, a kifizetett kárösszeg így nem ritkán a többszöröse lehetett annak, amit maga a károkozó autó ért. Egy átlagos személyautó 523 ezer forintos kötelezős kárt okozott tavaly, igaz, a legnagyobb autóknál ennél kicsit magasabb, 576 ezer forintos kárt állapítottak meg a biztosítók.

Robogósok kötelező nélkül

A motorosok kevés kárt okoznak, igaz, keveset is mennek az autósokhoz képest. Minimális mértékben nőtt náluk a kárgyakoriság, és rájuk is jellemző, hogy minél nagyobb gépet hajt valaki, annál gyakrabban okoz balesetet. A biztosítók felé benyújtott számla is egyenes arányban nő a balesetező motor teljesítményével. Az átlagos kárösszeg a motoros baleseteknél tavaly megközelítette a 650 ezer forintot, a 70 kilowattosnál nagyobb gépeknél pedig már közel járt a 900 ezerhez is. Volt olyan év, amikor egy átlagos motoros kötelezős kár 962 ezer forint volt, és a második legnagyobb teljesítmény-kategóriában 2,2 millió forintos átlagkárokat jelentettek be.

A kgfb szempontjából szürke zónának számítanak az 50 köbcentisnél kisebb motorral szerelt, vagy elektromos rendszám nélküli robogók. Ezekre is kellene biztosítást kötni, de csupán nagyjából 35 ezer szerződés van a rendszerben, holott a becslések szerint ennél jóval több robogó lehet az utakon. Akár félmillió is lehet az olyan robogók száma, amelyekre nem kötötték meg a kötelezőt, pedig annak éves díja csupán néhány ezer forint. Az ilyen kis robogókkal is nagy kárt lehet okozni, egy átlagos, 12 kilowatt alatti teljesítményű robogóval okozott kgfb-s káreseménynél 420 ezer forintos fizettek a biztosítók tavaly. Ha a robogósnak nincs biztosítása, akkor ezt a károsult behajthatja rajta, és a saját zsebéből kell állnia a számlát.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban bármikor kiszámolhatja az elérhető biztosítók aktuális kgfb ajánlatait, és néhány kattintással meg is kötheti a kívánt biztosítást motorkerékpárra, robogóra is. Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Elveszik a zöldkártyából a zöldet
2020 július 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Elveszik a zöldkártyából a zöldet

Pénteken hatályba lépett az a pénzügyminisztériumi rendelet, amely a jövőben lehetővé teszi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) meglétét igazoló zöldkártya fekete-fehér alapon történő kibocsátását – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A hagyományos, papíralapú igazolások néhány éve bevezetett elektronikus terjesztésének lehetőségével – közölte a Mabisz – már eddig is több biztosító élt, több tízezer zöldkártya jutott el ily módon az ügyfelekhez. A zöldkártyák használatának további egyszerűsítése érdekében született nemzetközi megállapodáshoz csatlakozó tagállamok, illetve biztosítóik a jövőben fekete-fehér alapon bocsássák ki a fedezetigazolást.

Pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben, és még aznap hatályba is lépett az a pénzügyminisztériumi módosító rendelet, amely erre Magyarországon is lehetőséget biztosít. Ennek nyomán a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a Mabisz által működtetett Nemzeti Iroda péntektől mindegyik kgfb-vel foglalkozó biztosító számára engedélyezi a fekete-fehér alapszínű zöldkártyák kibocsátását. Ugyanakkor a járványhelyzet és a nyári szabadságolások miatti munkaszervezési nehézségekre való tekintettel átmeneti időszakot biztosít az átállásra.

Szeptember 30-ig így zöld alapszínű zöldkártyák kibocsátására is marad lehetőség mind papír alapon, mind elektronikus úton. Október elsejétől viszont már csak fekete-fehér zöldkártyák adhatók ki. A digitalizáció további erősödése, az elektronikus kapcsolattartás az ügyfelekkel a járványveszély idején különösen fontos mindenki számára. Kedvező szolgáltatás az is, hogy több biztosítónál az elektronikus igénylésnek köszönhetően akár hétvégén vagy az utazás megkezdése után is beszerezhető a zöldkártya, amely fekete-fehér formátumban már könnyen nyomtatható lesz

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosítása megkötéséhez sem kell személyesen ügyet intéznie: oldalunkon percek alatt kiszámolhatja, milyen ajánlatokat kínálnak a biztosítók és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztott biztosítást. KGFB kalkulátor >>

Erre nem jó a kötelező biztosítás - mi a teendő vadkár esetén?
2020 július 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Erre nem jó a kötelező biztosítás - mi a teendő vadkár esetén?

Nem könnyű feladat megállapítani a felelősséget, ha egy autós vaddal "találkozik". Jogvédelmi szakértő mondja el, mire érdemes figyelni.

Kora őszig gyakoribbak lehetnek a vadkárok az utakon és egy kisebb vaddal való találkozás is komoly károkat eredményezhet egy-egy autóban. Mivel a kötelező felelősségbiztosítás az ilyen esetekre nem nyújt kártérítést, ezért felelősség megállapításának kérdése rendkívül kényes - derül ki a DAS Jogvédelmi Biztosító kisokosából.

Az egyik legfontosabb tényező, hogy a felelősség kérdésében a felek nem tudnak megállapodni az illetékes vadásztársaság bevonása nélkül. Erre tekintettel azt a vadászatra jogosultat, akinek területéről a vad kiváltott, mindenképpen be kell vonni az ügy rendezésébe. Gyakori emellett a rendőrségi jelenlét szükségessége is
- írja a társaság szakértője, Heinrich Renáta.

A sofőr akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett. Ha például az erdőkkel, fákkal körülvett úton vadveszélyre figyelmeztető táblát lát a sofőr, akkor elvárható tőle a fokozott óvatosság és a mérsékelt sebesség. A sebességtúllépés, lakott területen kívül a fényszóró használatával kapcsolatos szabályszegés megalapozhatja a sofőr felelősségét.

A vadveszélyt jelző tábla egyúttal a vadásztársaság felelősségére is felhívja az autósok figyelmét. A vadásztársaság ugyanis köteles ilyen jelzőeszközöket telepíteni az adott útszakaszra. Ha ez nem történt meg, akkor a balesetet szenvedett autósok megalapozottan hivatkozhatnak a vadásztársaság mulasztására. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a vadgazdálkodás megfelelt-e a rá irányadó szakmai szabályoknak. Hiszen nem megfelelően kihelyezett etetők, vadászati hajtás vagy éppen túlszaporulat is vezethet baleset kialakulásához.

Az autópályán pedig az adott az útkezelőnek is van felelőssége: a sztrádát ugyanis kerítéssel kell elzárni, hogy az állatok ne mehessenek az úttestre és rendszeresen ellenőrizni kell a kerítés állapotát. Akkor is felmerülhet az útkezelő felelőssége, ha például az út melletti növényzet annyira elburjánzik, hogy az autósok nem tudják időben észrevenni a vadállatot.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Mindig vezessen a körülményeknek megfelelően, vadveszélyt jelentő táblával jelölt útszakaszon kiemelt körültekintéssel!

Bicikliseknek, motorosoknak, e-rollereseknek is fontos lenne a biztosítás
2020 július 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Bicikliseknek, motorosoknak, e-rollereseknek is fontos lenne a biztosítás

A kötelező biztosításról általában a gépjárművek jutnak eszünkbe, pedig sokan közlekedünk kétkeréken, vagy új típusú elektromos közlekedési eszközökkel is, melyekre szintén érdemes lehet biztosítást kötni.

Becslések alapján bő 500 ezer robogóval rendelkeznek a magyarok. Ezek a közlekedési eszközök ugyan nem gépjárművek, azonban - a gépjárművekhez hasonlóan - ezekkel is csak érvényes kötelező biztosítási szerződéssel vehetünk részt a közúti forgalomban. Ennek ellenére az alkuszok szerint a robogók mintegy felére kötöttek csak ilyen biztosítást hazánkban, és mintegy 15-20 százalékuk után fizetnek díjat rendszeresen.

A robogókra, motorokra is érdemes felelősségbiztosítást kötni, hiszen az évi néhány ezer forintos spórolásért cserébe büntetésre számíthatunk a közúti ellenőrzéskor, ha pedig másoknak okozunk kárt, akkor több százezer, személyi sérülésnél pedig akár több millió forintot kell fizetnünk a saját pénzünkből.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a segédmotoros kerékpárok tulajdonosai okozta káreseménnyel összefüggő károkra az átlagos kifizetés értéke elérte a 672 ezer forintot. Ez is mutatja, hogy érdemes megelőzni a baj esetén bekövetkező pénzügyi terhet. A hazai biztosítók szövetsége, a Mabisz ugyan kifizeti a biztosítatlan robogók által okozott károkat, hogy ez ne a vétlen fél kockázata legyen, de azt utólag behajtja a károkozón.

A kerékpárosoknál is hasonló a helyzet, főleg, hogy az Európai Unióban nálunk az egyik legmagasabb az egymillió lakosra jutó halálos kerékpáros balesetek száma, és gyakran maguk a kerékpárosok a károkozók a személyi sérüléses közúti közlekedési baleseteknél. A bicikliseknek azonban a segítségükre lehet a lakásbiztosításhoz kapcsolódó általános felelősségbiztosítás is, ha ilyen káreseményre is kiterjed. Ellenkező esetben a vétkes kerékpárosnak kell fizetnie a kárt.

A lakásbiztosítás ráadásul akkor is térít, ha ellopják a kerékpárt, persze csak akkor, ha megfelelő nyílászárókkal és zárral felszerelt, zárt helyiségből történt a lopás. Léteznek viszont speciális kerékpár biztosítások, melyek még akár az utcáról ellopott kétkerekűek kárát is állják, vagy az olyan károkat is, mint elemi és töréskár, illetve rongálás, mindezt akár még kölcsönzött kerékpárral is.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Számolja ki kötelezőjét percek alatt és kösse meg az Önnek tetsző ajánlatot: KGFB kalkulátor >>

Kgfb: rossz hírt kaptak az autósok
2020 április 27.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kgfb: rossz hírt kaptak az autósok

Hiába a gyér forgalom és a kevés baleset, a biztosítók nem csökkentik a kötelező díját.

A március közepén bevezetett kijárási korlátozások hatására Magyarországon is jelentősen csökkent az járműforgalom: a fővárosban például egyes időszakokban kevesebb mint harmadára esett vissza.

Így a balesetek száma és a biztosítók által fizetendő kártérítések összege is csökkent, ám nem várható, hogy a biztosítási díjak emiatt mérséklődni fognak - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A gyenge forint visszavág

"A csökkenő mértékű autóhasználat valóban kevesebb kárral jár, ugyanakkor a korlátozásokat várhatóan 1-2 hónapon belül feloldják, a gépjárműforgalom pedig egy ilyen döntés hatására várhatóan gyorsan visszaáll a korábbi szintre. A gépjárműbiztosítások díját éves időszakra állapítják meg a biztosítók, abban egy néhány hónapos időszakra megítélt komolyabb díjkedvezmény sem okoz jelentős, néhány százaléknál nagyobb eltérést" - magyarázza Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja.

Bár a káresetek száma visszaesett, az egy kárra eső helyreállítási költségek az év eleje óta meredeken nőttek. A néhány hónappal korábban jellemzően 330 forint körül ingadozó euróárfolyam ma a 360-as szint környékén mozog, ami alaposan megdrágította a szállítási bizonytalanságok miatt amúgy is emelkedő árú importalkatrészeket. Emellett a legtöbb szakszervíz januárban kétszámjegyű óradíjemelést hajtott végre, ami szintén jelentősen hozzájárul a javítási költségek megugrásához.

A fenti okok miatt nem meglepő, hogy miután a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) éves átlagdíja az első negyedévben 60 ezer forint körül alakult, az áprilisban megkötött szerződések esetében sem történt visszaesés, sőt, néhány százalékkal tovább emelkedtek a díjak.

Kisebb lesz talán a díjemelés

"A koronavírus miatt időszakosan javuló kárhányad ugyanakkor ahhoz elegendő tartalékot biztosíthat a biztosítók számára, hogy az elmúlt évben lezajlott 15-20 százalékos díjemelkedéssel szemben idén alacsonyabb mértékű, 10 százalék körüli legyen a KGFB-díjak növekedése - teszi hozzá a FBAMSZ szakértője. - Ezzel a magyar KGFB-díjak szintje továbbra is a legkedvezőbbek között marad európai uniós összehasonlításban."

Bár a sajtóban számos hivatkozás található olyan külföldi példákra, hogy egyes biztosítók a kijárási korlátozások idején díjkedvezményt nyújtanak az autójukat nem használó ügyfelek számára, Magyarországon ilyen akciókra kevésbé lehet számítani. Egyrészt a gépjárműbiztosítások elenyésző részénél követhető nyomon a jármű tényleges használata, másrészt a kgfb esetében a szigorú törvényi szabályozás eleve nem tesz lehetővé esetleges időszakos díjvisszatérítéseket. Ilyen lépésről tehát legfeljebb a cascodíjak esetében dönthet marketingcélból egy-két biztosító, ám az ilyen akciók eleve csupán az autósok töredékét érinthetik, mivel jelenleg öt autóból mindössze egy rendelkezik élő cascoszerződéssel.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Hátha talál kedvezőbbet a piacon! Hasonlítsa össze az elérhető biztosítók kgfb ajánlatait évfordulója előtt nem kevesebb, mint 30 nappal és kösse meg az Önnek megfelelő biztosítást könnyedén, online! KGFB Kalkulátor >>

Kötelező biztosítás: 1,1 millió autóst érintő figyelmeztetést adtak ki
2020 február 20.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Kötelező biztosítás: 1,1 millió autóst érintő figyelmeztetést adtak ki

Annak az 1,1 millió gépjármű-tulajdonosnak – köztük több mint 700 ezer személyautó üzembentartójának –, akinek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) továbbra is január elsejei évfordulós, az idei évben két nappal korábban, legkésőbb február 28-ig kell rendeznie esedékes díjrészletét – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A szigorú határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik.

Az idei szökőévben a 60 napos díjfizetési haladék nem március 1-jén, hanem február 29-én jár le. Mivel azonban mindkét nap hétvégére esik, a befizetésnek mindenképpen a február 28-i, pénteki zárásig kell teljesülnie .

„Az összeg biztos beérkezése érdekében figyelembe kell venni a befizetés választott módját is – hangsúlyozza Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – A csekken történő befizetést legkésőbb szerdáig végre kell hajtani, és ugyanez vonatkozik a bankkártyás fizetésre is, amelynek átfutási ideje szintén több nap is lehet. Jövő péntek délig a banki átutalás, azután már csak a biztosítónál történő személyes befizetés a megfelelő opció. Ez utóbbi esetben probléma lehet a pénteki rövidített nyitva tartás, ráadásul ma már nem minden ügyfélszolgálati irodában működik pénztár.”

A díjat késedelmesen fizető ügyfelek nem hivatkozhatnak arra, hogy a díjfizetésről nem kaptak értesítést: a szabályozás értelmében ennek számon tartása egyértelműen az ő felelősségük.

A késői fizetés következményei A jogszabály egyértelmű rendelkezése alapján a biztosítónak befizetés híján a határidőt követő napon az adott szerződést törölnie kell. A késedelmes autósnak pedig számos szankcióval kell számolnia:

  1. a díjjal nem fedezett időtartamra – ebben az esetben több mint két hónapra – fedezetlenségi díjat kell fizetnie, amelynek mértéke idén személyautóknál - teljesítménytől függően – naponta 510-1140 forint, teherautóknál pedig elérheti a napi 3940 forintot.
  2. ugyanannál a biztosítónál kell újra megkötnie a szerződést az adott időszakra,
  3. a türelmi időre járó díjat is le kell rónia,
  4. a biztosítás összegét pedig a teljes éves időszakra kell azonnal befizetnie.

Ha pedig az autós a fedezetlenség időszakában okoz kárt, nem számíthat a biztosító térítésére. Ilyen helyzetben egy személyi sérülés esetén akár több tízmillió forint is lehet az a kártérítés, amit a vétkes fél – anyagi helyzetétől függően – akár egész élete során kénytelen törleszteni.

forrás: portfolio.hu

Oldalak