2010.11.05
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-II/B-113/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó és bírságot kiszabó határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.; továbbiakban: Biztosító) lefolytatott átfogó ellenőrzési eljárást követően az alábbi
határozatot
hozom:
1. Kötelezem a Biztosítót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban, hogy
a) a díjhátralékos szerződéses ügyfelei díjfizetésre való felszólítására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a jövőben maradéktalanul tartsa be;
b) a flottaszerződései vonatkozásában a díjfizetésre irányuló rendelkezéseket, ehhez kapcsolódóan a szerződő ügyfél jogait és kötelezettségeit egyértelműen határozza meg;
c) alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési és nyilvántartási rendszert, amely támogatja, hogy a Biztosító a szerződések díjnemfizetés miatti megszűnésekor a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket maradéktalanul képes legyen betartani.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítése érdekében megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
2. Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési rendszert, amely az ajánlatok adattartalmának ellenőrzését maradéktalanul lehetővé teszi.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítése érdekében megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
3. Kötelezem a Biztosítót, hogy a jövőben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének tényéhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeinek maradéktalanul tegyen eleget.
4. Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseinek kötelező tartalmáról szóló jogszabály előírásait tartsa be.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék általános szerződési feltételeit 2010. november 15-ig küldje meg a Felügyelet számára.
5. Kötelezem a Biztosítót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban, hogy
a) az ajánlati nyomtatványain az első díj fizetésének az esedékességét és a nemfizetés jogkövetkezményeit a jogszabállyal összhangban határozza meg;
b) a fedezet fennállását tanúsító igazolóeszközeit a jogszabályban foglalt adattartalommal állítsa ki.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. november 15-ig igazolja a Felügyelet felé.
6. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban - a működési kockázatai csökkentésére – rendszerszinten építsen ki és alkalmazzon olyan kontrollfolyamatot, amely biztosítja, hogy eleget tegyen a kötvénykölcsön nyújtásával kapcsolatban a jogszabályokban rögzített, és a szerződési feltételekben vállalt kötelezettségeinek.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezéssel érintett intézkedései megtételéről 2011. január 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
7. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési és nyilvántartási rendszert, amely alkalmas arra, hogy a letétkezelői jelentésekben és a Biztosító befektetéskezelő rendszerében, továbbá az éves beszámolóban szereplő nettó eszközérték adatok, valamint a Biztosító állománykezelő és befektetéskezelő rendszerében szereplő saját eszköz adatok összhangja maradéktalanul megvalósuljon.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan –2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
8. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékek esetében
a) az alkalmazott, illetve a jövőben bevezetendő szerződési feltételeiben rögzítsea befizetett eseti díjak befektetési egységekre váltása során, valamint az átváltás, a visszavásárlás és a részleges visszavásárlás során használt árfolyamok értéknapját is, illetve maradéktalanul rögzítse ezen tranzakciók iránti ügyféligény benyújtásának lehetséges módjait;
b) a szerződések kezelését az eszközalapok közötti átváltások teljesítése során használt árfolyamok értéknapja tekintetében a szerződési feltételeknek megfelelően végezze.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
9. Kötelezem a Biztosítót a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban, hogy
a) a szerződési feltételeiben határozza meg azt, hogy milyen feltételekkel korlátozhatja a Biztosító a befizetett díjak eszközalapok közötti megosztása tekintetében a szerződő szabad rendelkezési jogát;
b) a szerződés létrejöttére vonatkozó jogszabályi előírásoknak mindenkor tegyen eleget.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
10. Kötelezem a Biztosítót, hogy az állomány-nyilvántartó rendszerében nem szereplő, a függő- és foglaló-díjfizetmények számlán szereplő fizetményekhez tartozó életbiztosítási szerződések esetében is alakítson ki olyan – a teljesség számviteli elvének is megfelelő – nyilvántartást, amely lehetővé teszi, hogy a Biztosító ezen szerződések kezelése során is maradéktalanul betartsa az egyes – kiemelten is a biztosítástechnikai tartalék megképzésére és az ügyfelek éves tájékoztatására vonatkozó – jogszabályi rendelkezéseket.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
11. Kötelezem a Biztosítót, hogy valamennyi termékéhez készítsen a jogszabályi rendelkezéseknek mindenben megfelelő terméktervet.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
12. Kötelezem a Biztosítót, hogy valamennyi életbiztosítási terméke esetében a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban képezze meg a matematikai tartalékot.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
13. Kötelezem a Biztosítót, hogy a jövőben mindenkor a hatályos számviteli jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően járjon el, így:
a) fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy az éves beszámoló mérlegében szereplő követelésállományban csak olyan tételek szerepeljenek, melyek valóban fennállnak és megfelelően alátámasztottak;
b) a kötvénykölcsönök számviteli elszámolásakor a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvének és a valódiság elvének megfelelően járjon el;
c) a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései esetében azok alátámasztását a bizonylati elv és fegyelemre vonatkozó jogszabályi előírásoknak és belső szabályzatainak megfelelően a jövőben minden esetben végezze el.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
14. Kötelezem a Biztosítót, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban előírt ügyfél-átvilágítási kötelezettségét maradéktalanul teljesítse, így minden esetben szerezze be az ügyfél nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, és hiánytalanul rögzítse az előírt adatokat.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
15. A Biztosítót 5.000.000,- Ft (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezem. A bírságot a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-3000003 számlaszámra – „felügyeleti bírság” megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni.
A kiszabott felügyeleti bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(…….)
Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Bit. 195. § (1) bekezdés a) és c) pontján, 196. §-án, a Psztv. 47. § (4) bekezdésén, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul.
A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésén, és a 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2010. október 22.
Dr. Szász Károly s. k.,
a PSZÁF elnöke
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
A biztosítók miatt drágulhat a buszozás?
2018 április 19.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A biztosítók miatt drágulhat a buszozás?
A kötelező biztosítások drasztikus díjnövelése miatt jelentősen drágulhatnak a csoportos utazások. Az érdekvédők párbeszédre hívják a felügyeletet és a társaságokat.
Az autóbuszok kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díja 300-400 százalékkal növekedik, amelyet a vállalkozások kényszerűségből a fogyasztókra kell, hogy hárítsanak. Ezért nemcsak a hosszabb turistautak, hanem a csoportos iskolai kirándulások, a belföldi utazások és a munkásszállítások is jelentősen drágulhatnak a biztosítótársaságok drasztikus díjnövelése miatt. A közelmúlt buszbaleseteire való hivatkozással a társaságok jelentős, átlagosan háromszoros, négyszeres díjat követelnek a buszos vállalkozásoktól. A NiT Hungary tagságába tartozó – a teljes magyar autóbuszos piac több mint 55 százalékát kitevő – vállalkozások jelentős része 100 százalék feletti, de átlagosan akár 300 százalékot meghaladó díjnövekedésről számoltak be a belső felmérések során. Olyan eset is volt, hogy a körülbelül 200 ezer forintos éves díjszintről 1,3 millió forintos éves díjra emelkedett egyetlen autóbusz biztosítási díja.
„Az autóbuszos személyszállító vállalkozások jelentős része kisvállalkozás, tőkeerejük alacsony egy ilyen biztosítói döntés finanszírozásához, ezért egyértelmű, hogy a biztosítótársaságok díjkövetelését a fogyasztókra kell, hogy hárítsák. Azaz a családokra, nyugdíjasokra, munkásemberekre, a belföldi úti célokra busszal utazókra” – magyarázza Dittel Gábor a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.
Ezért cég mai elnökségi ülésére meghívást kapott az Ipartestület Autóbusz Tanácsa, valamint a 12 díjat hirdetett biztosítótársaság, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank is.
„Nem értjük, hogy mi a díjnövekedés oka – ekkora mértékű emelést nem látunk indokoltnak szakmailag. Illetve azt sem tudjuk, hogy mit kell ahhoz tennünk, hogy ismét az elfogadható, a fogyasztók, az utasok számára megfizethető szintre kerüljön a biztosítási díj” – teszi hozzá Dittel Gábor.
Sajnos a buszbalesetek szinte minden esetben súlyos személyi sérülésekkel is járnak. A közvélemény számára a történet 2011-ben kezdődött az akkor ismertté vált hurgadai buszbalesettel, ahol több halott és köztük több magyar áldozat is volt. Azt követte azóta a szintén közismertebb 2016 decemberi bécsi adventi vásárból hazafelé az M3-as autópályán felborult, szintén több halálos áldozatot követelő buszbaleset, illetve a talán legtragikusabb veronai katasztrófa.
„Ezek az ismert ügyek mellett azonban a biztosítási szakma sajnos sokkal többet tart számon és szinte mindegyik esetben súlyos sérülések, áldozatok voltak, illetve hosszú - főleg a külföldi balesetek kapcsán - elhúzódó komoly kárkifizetési tételek” - nyilatkozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. - Ezen események alkalmával a magyarországi biztosítók több tíz, akár százmilliós kárkifizetésekre is kötelezettek, amelyet ráadásul tekintettel a balesetek kiemelt súlyosságára azonnal és szinte alkudozás nélkül kifizetnek a károsultaknak. A balesetek előfordulási gyakorisága és a kárösszegek magassága miatt kényszerülhettek vélhetően a biztosítók saját árazási tarifáik szigorítására, emelésére.
Forrás: www.nepszava.hu
Fizet-e a biztosító, ha nem húztuk be a kéziféket?
2018 április 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Fizet-e a biztosító, ha nem húztuk be a kéziféket?
Egy lejtős utcán parkoló autó elgurult és összetörte a motoromat. A sofőr elismerte, hogy elfelejtette a kéziféket behúzni. A biztosító viszont nem fizet, mondván, üzemen kívül volt a kocsi. Jogos ez? – érdeklődött L. Richárd Zalaegerszegről a Magyar Nemzeti Bankhoz mint pénzügyi felügyeleti szervhez írt levelében.
A válaszban az „üzemen kívüli” járművek által okozott károkkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára foglalta össze.
Miért felel az üzembentartó?
A közúti forgalomban részt vevő gépjármű – járó motor hiányában is – kockázatot jelenthet (pl. ha nem megfelelően rögzítik parkolásnál), használata pedig fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Az emiatti károkért számos esetben az üzembentartónak lehet anyagi felelőssége, esetleg még akkor is, ha nem járt a motor, más vezette az autót, vagy ha például annak utasa az ajtó figyelmetlen kinyitásával okozott sérülést mondjuk egy szabályosan arra közlekedő biciklisnek.
Mire vonatkozik a kgfb?
A gépjármű üzemeltetésével összefüggő baleseteknél – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján – a biztosító átvállalja az üzembentartó polgári jogi felelősségének anyagi vonzatát, s megtéríti a károkozó helyett a vétlen gépjármű károsultjainak kárát.
A gyakorlatban azonban vita adódhat abból, hogy mit tekint a biztosító „gépjármű-üzemeltetésnek”, ezt ugyanis a kgfb-törvény nem határozza meg pontosan és részletesen. A KRESZ szabályrendszere s több korábbi bírósági döntés viszont általában a gépjármű üzemeltetéséhez sorol minden olyan tevékenységet, amely a közlekedés – vagyis a gépjármű rendeltetésszerű használatának – szabályos megkezdéséhez (pl. elindulás előtti ellenőrzés) és befejezéséhez (a jármű leállítása és rögzítés) elengedhetetlen.
Vannak kivételek?
E logika alapján az autó üzemeltetése – s így a biztosító kgfb szerinti helytállási kötelezettsége – csak akkor szűnik meg, ha minden olyan lépést elvégez a sofőr, amely a teljes és szabályos leállításhoz szükséges. Ennek része többek között a motor leállítása, a megfelelő rögzítés (kézifék behúzása, sebességben hagyás vagy körülményektől függően akár a kerekek kiékelése) és a jármű elhagyása is. Lehetséges tehát olyan helyzet, amikor a gépjármű akkor is üzemben van – vagyis a biztosító kár esetén köteles helytállni –, ha azt a leparkolást követően nem rögzítették kézifékkel vagy esetleg a motor leállása után a benn ülő sofőrrel együtt gurulva okoz kárt.
Hova fordulhatunk vita esetén?
Ha a biztosító nem ismeri el a kárkifizetési kötelezettségét, esetleg fizet kártérítést, de a károsult vagy a károkozó vitatja annak mértékét, a konkrét anyagi jogvita rendezése érdekében a fogyasztónak minősülő károsult vagy a károkozó jármű üzembentartója (tulajdonosa) az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez, illetve polgári bírósághoz fordulhat.
Forrás: www.blikk.hu
Ne ülj autóba, ha ittál! Milliós büntetés lehet a vége
2018 április 03.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Ne ülj autóba, ha ittál! Milliós büntetés lehet a vége
Itt a húsvét, a négy napban mindenki elengedi magát. Jönnek a barátok, megyünk rokonokat látogatni. Rengeteg alkohol fogy ilyenkor, de valahogy haza is kell menni... Magyarországon továbbra is a zéró tolerancia él, azaz egy pohár sör, egy kupica sem megengedett a volán mögött. Ráadásul biztosító sem fizet, ha ittasan ülünk a volán mögé.
Bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-hez képest 2017-re mintegy 25 százalékkal csökkent az ittas állapotban okozott balesetek száma, az ittas vezetés továbbra is kiemelt baleseti kockázati tényező – mondja az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
2010-ben 1883, 2013-ban 1662, 2014-ben 1601, 2016-ban 1592, 2017-ben 1400 ittasan okozott baleset történt a magyar közutakon. 2010-ben a balesetek 11,5, 2017-ben 8,5 százaléka történt ittas vezetés miatt.
Már egy pohár is rengeteget számít
Óberling József, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője szerint a tévhitekkel ellentétben már egy pohár alkohol elfogyasztása is olyan élettani hatásokat vált ki, amelyek nem egyeztethetők össze a biztonságos közlekedéssel. Többek között nő az észlelési idő, tompulnak a reflexek, lassulnak a szemmozgató izmok. Ne üljünk volán mögé, ha alkoholt fogyasztottunk, ne engedjük vezetni, és ne üljünk be olyan sofőr mellé, aki ivott, valamint ne kínáljunk alkohollal olyan vendéget, aki még vezetni fog - sorolja a baleset-megelőzési tanácsait a rendőrség.
Ilyenkor a biztosító sem fizet
A zéró tolerancia tartalmával, vagyis azzal, hogy egyetlen pohár sör megivása után sem szabad volánhoz ülni, már majdnem minden sofőr tisztában lehet. Azzal azonban még mindig kevesen számolnak, hogy nemcsak a hatóság, hanem a biztosítók is szigorúan büntetik az ittas vezetőket: egyértelműen kizárják a kártérítésből azokat, akik túllépik az általuk szabott 0,8 ezrelékes befolyásoltságot, ami már akár két üveg sör elfogyasztása után kialakul – írtuk korábban.
Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a kötelező biztosítás legalább a baleset vétlen károsultját védi, s ő minden körülmények között megkapja a kártérítését, ám van, hogy egy évig is várni kell a pénzére, mert bizonyos esetekben csak a bírósági eljárás után, érvényes döntést követően juthat hozzá. A kifizetett összeget azonban utólag behajtja a biztosító a bizonyítottan ittas károkozón - már ha be tudja.
A törvény ugyanis felső plafont szab, így legfeljebb másfél millió forintot lehet visszakövetelni a vétkestől, holott egy súlyos vagy maradandó sérülés esetén a vagyoni és nem vagyoni károk bőven meghaladhatják ezt az összeget.
Aki iszik, ne számítson a biztosítóra
Ha az ittas sofőr által vezetett gépjárműre kötelezőt sem kötöttek, a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt kártalanítási számláról fizetik ki az okozott kár összegét, de utólag ezt is behajtják az elkövetőn. Ilyenkor a cascóban sem érdemes bízni, mert nincs az a jó szerződés, amely az ittas vezetőkért helytállna. A részeg, de még az úgynevezett szalonspicces sofőrt sem védi semmi – mondja Németh. Így könnyen előfordulhat, hogy a húsvéti 3-4 korsó sörért, vagy 1-2 kupica pálinkáért végül egy „káresemény” kapcsán másfél millió forintot kell fizetni.
De nemcsak a közúti balesetnél, hanem egyéb helyzetekben, például egy fergeteges buliban porrá égett lakásra sem jár kártérítés, ha kiderül, hogy a tulajdonos alkoholos befolyásoltsága miatt következett be a tragédia.
Forrás: www.privatbankar.hu
Kötelező, de tízből egy magyar gyűlöli - mi az?
2018 március 23.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Kötelező, de tízből egy magyar gyűlöli - mi az?
Saját bevallása szerint a magyar internetezők negyede okozott már közúti balesetet, de még a legemlékezetesebb balesetük során is csak 10-ből 6 káreset miatt vették igénybe kötelező biztosításukat. Ennek ellenére csak a válaszadók tizede gondolja úgy, hogy felesleges nyűg és költség a kötelező biztosítás. A régóta ugyanannál a biztosítónál lévők negyede szerint már ideje lenne váltani, de csak a válaszadók fele részesíti előnyben az összehasonlító oldalakat, érdekes módon elsősorban nem a legfiatalabbak. A Gemius és a Portfolio közös kutatásának eredményét ismertetjük most.
A magyar internetezők gépjárműbiztosításokkal kapcsolatos attitűdjét mérte fel a Gemius a Portfolio-val közös kutatásában egy 3033 fős mintán. Az eredményeket Baittrok Borbála, a Gemius tanácsadói üzletágvezetője ismertette a Portfolio Biztosítás 2018 konferenciáján.
A válaszadók mindegyikének a családjában vezet legalább egyvalaki, 77% esetében maga a válaszadó is. Szinte mindenki rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, cascóval viszont csak a válaszadók 35%-a. Az autók átlagéletkora meghaladja a 12 évet, és mindössze a válaszadók negyedének van 8 évnél fiatalabb kocsija. A válaszadók közel háromnegyede naponta vezet.
Az autóbiztosítások szempontjából a közúti baleset a legfontosabb kártípus, ezért ezt boncolgattuk. A válaszadók 77%-a még sosem okozott közúti balesetet, és a maradék 23%-nak is csak a 61%-a vett igénybe kötelező biztosítást a kárrendezéshez legemlékezetesebb balesete során.
Ezzel szemben 50% mondta azt, hogy már volt közúti baleset elszenvedője, 9% esetében személyi sérülés is történt már. A balesetet elszenvedők körében 81% emlékezett úgy, hogy vettek igénybe a kárrendezésnél kötelező biztosítást. A károkozók 8%-ával szemben a kárt elszenvedők 5%-a mondta azt, hogy a károkozónak nem érte meg a kötelező biztosítás igénybe vétele a kárrendezéshez.
Ezekkel az arányokkal nagyjából összhangban van azok aránya, akik csak nyűgnek és felesleges költségnek látják a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat. 11% gondolja így a felmérés szerint. A biztosítást jó dolognak tartók táborában többen vannak azok, akik inkább a balesetek lehetséges elszenvedőjeként, mint okozójaként érzik hasznosnak a biztosítást, hiszen ez esetben a károkozó biztosítója fizeti a kárukat. A községben élők körében a legmagasabb (15%), a megyeszékhelyen élők körében a legalacsonyabb (7%) a kötelező biztosítást negatívan megítélők aránya.
A maguk is vezető válaszadók 87%-a mondta azt, hogy részt vesz a kötelező biztosítás intézésében, az elmúlt két évben 60%-uk váltott biztosítót. Nagyobb arányban váltottak a nők, a 18-39 évesek, az alapfokú végzettségűek és a fővárosiak.
Azok, akik 2 évnél régebben váltottak biztosítót, háromnegyedes arányban továbbra sem szeretnének váltani, ezek nagyobbik része a biztosítójával, kisebbik része a díjával elégedett. A régóta nem váltók 23%-a viszont a túl magas díj miatt azt mondja, ideje lenne biztosítást cserélnie. Autót vásárolni persze kevesebben terveznek, 17% mondta, hogy idén, 15% pedig azt, hogy jövőre tervez ilyet tenni.
Érdekes eredményeket hozott a kutatás a kötelező biztosítások értékesítési csatornáival kapcsolatban is. A válaszadók több mint fele kötött már online alkusz segítségével biztosítást, de nem mindegyikük választaná legközelebb is ezt a csatornát. Az egyébként éppen internetes kérdőívet kitöltő válaszadók 40%-a továbbra sem valamelyik online megoldást preferálja a biztosításkötésben. Elsősorban a fővárosiak, a 30-39 évesek és a szellemi munkát végzők választják az internetes kalkulátorokat. A 18-29 éveseknél érdekes módon felülreprezentált a banki és postai biztosításkötés (14%-uk jelölte meg ezt), és különösen magas (28%) ennek aránya az alapfokú végzettségűek körében.
A válaszadók nagy részének az Allianznál és a K&H-nál van a kötelező biztosítása, ahogy ezt a legfrissebb, 2016-os biztosítószintű piaci díjbevétel-adatok is mutatják. 51% a legalacsonyabb díj, 37% a legjobbnak tartott biztosító alapján választ kötelező biztosítást.
Mindössze 14% azok aránya, akik nem tudják, mikor jár le a biztosításuk, és 26% azok aránya, akiknek január 1. a biztosítási évfordulójuk (ők 8 évnél régebben vásárolták meglévő kocsijukat).
Rákérdeztünk arra is, jó ötletnek tartják-e az autósok, hogy egy műszer kövesse a vezetési szokásaikat, és ha keveset, szabályosan vagy biztonságosan vezet, kisebb díjat kelljen fizetnie. A telematikát egyelőre csak a megkérdezettek 1%-a használja, azonban további 16% már ismeri a módszert, és nyitott is rá, a válaszadók harmada pedig ugyan most hall először erről, de jó ötletnek tartja. A válaszadók kb. fele nem támogatja a telematika autójába szerelését, 22% szerint ettől úgysem lenne olcsóbb a biztosítása, 30% bizalmatlan, ha figyelik szokásait.
Végezetül azt is megkérdeztük, mit tapasztalnak a kötelező biztosítások díjával kapcsolatban. 78% tapasztalt drágulást az elmúlt években, de 35% egyáltalán nem vár díjemelkedést a következő biztosítási évfordulójakor. A relatív többség szerint 5-10%-os díjemelkedésre számíthatunk, ami egyébként a szakma szektorszintű várakozásának is megfelel.
Forrás: www.portfolio.hu
Drágul a kötelező biztosítás, nagyot szívnak a cascón a biztosítók
2018 március 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Drágul a kötelező biztosítás, nagyot szívnak a cascón a biztosítók
A díjemelkedés folytódására, de mérséklődésére számíthatunk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán - hangzott el Biztosítás 2018 konferenciánkon. A casco még inkább versenyző termék, mint a kötelező biztosítás, de a 15%-os biztosítási adó miatt ez a termék szinte sehol sem nyereséges a biztosítóknak.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokról (kgfb) szólt mai biztosítási konferenciánk egyik utolsó szekciója, a panelbeszélgetés során többek között az alábbiak hangoztak el.
Mi lesz a kgfb-díjakkal, és hogy látják ennek kapcsán az MNB jövőképét?
Lassulóban van a díjszint növekedése a kgfb-piacon, de a díjemelkedést továbbra is hajtja az alkatrészárak emelkedése és a munkaerőhiány - mondta Almássy Gabriella (Union). Kaszab Attila (K&H) felhívta a figyelmet: 2017-ben megállt a kárgyakoriság előző két évben mért jelentős emelkedése, de az átlagkárok összege megnőtt, és továbbra sem jelentős a kötelező biztosításokon elérhető nyereség. Ráadásul az alacsony hozamkörnyezet is sújtja a biztosítókat: a kgfb-tartalékokon 4% alatti hozamot tudnak csak elérni a K&H Biztosítónál, 2017-ben pusztán ezért 400 millió forinttal lett kevesebb a nyereségük. Rácz István (biztositas.hu) is a díjnövekedés lelassulásáról beszélt, sőt, vannak olyan társaságok, amelyek már csökkentettek tavaly év végén a díjaikon. A piacszerzési próbálkozásoknak azonban nem volt számottevő hatásuk, így többen is felhagytak ezzel, ismét növelve díjaikon. Újnak tűnő elem az is, hogy az ügyfelek érzékenyebben reagálnak az áremelkedésre. Összességében a drágulás lassulására van kilátás. Németh Péter (CLB) szerint nagyon erős az autókereskedők szerepe a piacon, ebben a szegmensben kevésbé árérzékeny az értékesítés. Az autók minőségi változása felfelé hajtja az árakat. Papp Lajos (FBAMSZ) az MNB kombinált hányadra vonatkozó elvárásihoz kapcsolódóan felhívta a figyelmet, hogy minden szereplőt megillet a tisztességes profit. Az MNB 85-90%-os kombinált hányadot és 30% körüli költséghányadot vár el hosszú távon a nem-életbiztosítási piactól. A két szám különbségét jelentő 60%-os kárhányad megvalósítható Kaszab Attila és Almássy Gabriella szerint is, ugyanakkor a casco területén a 85%-os kombinált hányad a 15%-os biztosítási adóval már nyereség nélküli casco tevékenységet jelent.
Hogy hatnak a versenyre a szabályozói változások?
Papp Lajos (FBAMSZ) szerint indokolhatók voltak a jogszabályi változások a kgfb-piacon, az ügyféltudatosság és az átláthatóság is meredeken nőtt, miközben az MNB joggal egyensúlyi állapotról beszél. Magyarországon rendkívül alacsony a kgfb átlagdíja, a szegmens konszolidációját mérsékelt díjemelkedés biztosíthatja. Németh Péter (CLB) szerint a casco területén is kemény verseny zajlik a biztosítók közül, bár az ügyfelek ennek kevésbé vannak tudatában, és az ügyféltudatosság e területen jelentősen elmarad a kgfb-piacétól. Rácz István (biztositas.hu) emlékeztetett: az év végi kampány háttérbe szorulásával visszaesett a váltási hajlandóság, ugyanakkor ez nem véletlen, év végén tele volt a sajtó és a hirdetési piac a kgfb-vel. Olyan időszak jön, amikor a szolgáltatások színvonalának a javítása lesz a verseny terepe. Kaszab Attila (K&H) szerint is a cascóban mindig jóval nagyobb volt a verseny, mint a kgfb-ben, csak kevesen vették észre, és alig van olyan biztosító, amely profitot tudna termelni a jelenlegi biztosítási adó mellett a cascón.
Forrás: www.portfolio.hu
Kiderült, mi okozza a legtöbb autós balesetet
2018 március 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Kiderült, mi okozza a legtöbb autós balesetet
Az autós káresetek negyedét a követési távolság be nem tartása okozza. A nők leggyakrabban parkolási, a férfiak az elsőbbségadás be nem tartásából fakadó károkat okoznak. A felső kategóriás autók közül a tolvajok körében még mindig az Audi és a BMW a legnépszerűbb márkák, ezek gyakran alkatrészként végzik - derül ki a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító (EMABIT) Zrt. elemzéséből, amelyet a lakossági casco-piacról készítettek.
A magánhasználatban lévő személyautók esetében a leggyakoribb káreseteket jellemző módon a sofőrök figyelmetlensége okozza. A CIG Pannónia EMABIT 2017-es adataiból az derült ki, hogy a káreseteket legtöbbször a követési távolság be nem tartása (24%), a figyelmetlen parkolás és tolatás (21%), valamint az elsőbbségi szabályok - például jobbkéz szabály, sávváltás, stop tábla - be nem tartása (15%) okozza. Az előző eseteknél ritkábban fordul elő, de jellemző eset a vadállattal ütközés (8%) vagy a parkolóban hagyott gépjármű sérült állapotban találása (6%) is. Utóbbi leginkább a céges autót használókra jellemző, akik sok esetben ezzel az indokkal próbálják elkerülni az anyagi vagy erkölcsi felelősségre vonást.
Előfordulnak nem vezetési hibából eredő, úgynevezett elemi károk is, amelyek egy-egy időszakban kiugró káreset-számot okozhatnak a biztosítóknál - ilyen például a nyári jégeső.
A balesetet okozó vezető nemét ugyan a biztosító nem rögzíti, de a CIG tapasztalatai azt mutatják, hogy a nők esetében legtöbbször a kis sebességű, parkolási károk a jellemzőbbek. A férfiak az agresszívebb vezetéssel együtt járó, elsőbbség meg nem adásban és az utoléréses károkban járnak élen. Valamennyi, a sofőr vezetéséből adódó káresetet előidézhetik vagy súlyosbíthatják bizonyos tényezők, például a relatív gyorshajtás.
Ezek a "legnépszerűbb" autók a tolvajok listáján
A lopott autók száma és márkája érthető módon a hazai piac eladási statisztikáit tükrözi. A lopáskárok száma erősen összefügg a járműállomány összetételével: minél több példány fut egy bizonyos típusú kocsiból az utakon, annál magasabb számban lopják az adott autót. A biztosító tapasztalatai alapján a lopások területi megoszlását tekintve Pest megye és Budapest a leginkább kockázatos területek.
A CIG Pannónia ügyfelei körében végzett elemzések alapján a felső kategóriás autók közül a lopásokat tekintve a "legnépszerűbb" autómárka az Audi és a BMW. Ezeket a lopott járműveket később a legtöbb esetben jellemzően alkatrészként használják fel. Az elektromos és hibrid autók egyelőre nincsenek a lopott autók toplistáján.
Forrás: www.portfolio.hu
Csak minden tizedik kötelező biztosítást kötöttek át a magyarok
2018 március 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Csak minden tizedik kötelező biztosítást kötöttek át a magyarok
A tavalyi kampányidőszakban 160 ezer szerződést mondtak fel a gépjármű tulajdonosok, ebből 100 ezret személyautóval rendelkező magánszemélyek szüntettek meg. Nekik és mindazoknak, akiknek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) január 1-jei évfordulós, március 1-én éjfélig kell eljuttatniuk az esedékes díjrészleteket régi vagy új biztosítójukhoz - írja a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb közleményében.
A 2010 után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátumához igazodik. Így - a korábbi évekhez hasonlóan - tavaly is tovább gyengült az év végi kötelező kampány intenzitása, azonban a MABISZ adatai szerint mintegy 1,5 millió jármű kgfb-szerződésének az évfordulója továbbra is az év első napja.
A tavaly novemberi kampányidőszakban közülük mintegy 160 ezren mondták fel addigi szerződésüket, köztük százezer személyautóval rendelkező magánszemély.
Annak, hogy csak kb. minden tízedik érintett váltott biztosítót, egyik oka lehet az autójuk öregebb életkora, valamint az ebben a körben jellemzően magas bónusz fokozat (mintegy háromnegyedük B10 besorolású). Éves átlagdíjuk ezért jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak, nem éri el a húszezer forintot. Ebből adódóan a biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben.
A január elsejével felmondott felelősségbiztosítási szerződésekből 2300 díjnemfizetés miatt szűnt meg, a magánszemélyek közül pedig mintegy ezren február utolsó napjáig valamilyen ok miatt nem kötöttek új szerződést. Nekik és mindenkinek érdemes felhívni a figyelmét arra, hogy a jogszabály szerint az aktuális díjrészletnek legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig be kell érkeznie a biztosító társasághoz - ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je éjfél. Amennyiben ez elmarad, akkor az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a károkozónak kell megtérítenie.
A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében - a gépjárművek teljesítményétől függően - 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti. Érdemes még tudni, hogy ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.
Forrás: www.portfolio.hu
Kötelező biztosítás: még megúszhatja a pótdíjat
2018 február 26.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Kötelező biztosítás: még megúszhatja a pótdíjat
Még négy nap kegyelem: azok az év végén biztosítót váltó autósok, akik nem fizették be az első negyedéves kötelező gépjármű felelősségi biztosítás díját, március 1-jéig ezt még szankciómentesen pótolhatják.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint másfélmillió gépjármű-tulajdonos évfordulója esik még egybe a naptári évvel. Aki közülük nem fizette be a biztosítási díjat és balesetet okoz, helyette március 1-jéig térít a biztosító, azt követően azonban már nem. A közlemény idézi Papp Lajost, az FBAMSZ gépjárműszekciójának elnökét, aki jelezte: ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában esetleg kárt okoz, akkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is.
Hozzátette: ha egy biztosító a türelmi idő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi a biztosítócéget, mert már másnap törölnie kell az adott szerződést.
A nem fizető autóst szigorúan büntetik a jogszabályok. Felmondják a szerződését, és visszamenőleg, a nem fizetett időszakra – idén naponta 340–760 forint – fedezetlenségi díjat kell fizetniük, továbbá a teljes éves díjat le kell róniuk azonnal egy összegben, mindehhez hozzáadva a 30 százalékos baleseti adót is. Így kötnek vele új szerződést, másik biztosítóhoz nem mehet át.
A 60 napos türelmi idő szabálya vonatkozik minden kötelező biztosítást váltó autósra, függetlenül attól, hogy mikor van a biztosítási évfordulója.
Az FBAMSZ közleménye szerint, mivel március 1-je az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, postai csekken keddtől már senki ne próbálja rendezni az összeget. Csütörtök délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában a személyes befizetés a biztonságos megoldás – figyelmeztet az FBAMSZ.
Forrás: www.szeged.hu
Törlik a kötelező biztosításodat, ha nem figyelsz a közelgő határidőre
2018 február 22.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Törlik a kötelező biztosításodat, ha nem figyelsz a közelgő határidőre
Annak a másfélmillió gépjármű-tulajdonosnak - köztük 970 ezer személyautó üzembentartójának -, aki év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkezik, legkésőbb március elsejéig kell rendeznie az esedékes, baleseti adóval növelt díjrészletét - figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Mivel a március 1-jei határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, postai csekken keddtől már senki ne próbálja rendezni az összeget - javasolják. Csütörtök délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában történő személyes befizetés a biztonságos opció.
Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé - magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke. Ha azonban egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: már másnap törölnie kell az adott szerződést. Ezért aki eddig még nem intézkedett, mindenképpen olyan fizetési módot válasszon, hogy pénze biztosan idejében célba érjen.
Az az ügyfél, akinek a díj nem fizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat köteles fizetni, melynek mértéke - az autó teljesítményétől függően - idén naponta 340-760 forint között mozog. Emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra szerződést kötnie, visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell rónia és választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Ráadásul mindhárom összegre meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.
A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is, ami akár életre szóló fizetési kötelezettséget is jelenthet.
Különösen az idei kampányban biztosítót váltó mintegy százezernyi autós esetében okozhat gondot, hogy nem kapja meg a díjfizetésről szóló értesítést. Ez azonban sajnos nem mentesíti az ügyfelet a következményektől. A díjfizetés elmaradása a szabályozás szerint egyértelműen az ő felelőssége.
Forrás: www.portfolio.hu
Csak kötelezőt kötsz? Kétszer gondold át, megéri-e
2017 december 06.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Csak kötelezőt kötsz? Kétszer gondold át, megéri-e
Sokan azok közül, akik a pénteken lejáró kampányidőszakban újítják meg kgfb-szerződésüket vagy egy másik társasághoz szerződnek át, egyszerre kötötték meg a kötelezőt és a casco-t. Csak minden ötödik-hatodik gépjármű tulajdonosa gondoskodik a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítási védelemről, amit azonban érdemes lehet kiegészíteni az időjárásnak megfelelő műszaki felkészültséggel is.
Péntek éjfélig kell a biztosítókhoz beérkeznie kgfb-jük felmondásának azok részéről, akik januártól más társasággal akarják megkötni a kötelezőjüket. Arról, hogy a mostani kampányidőszakban érintett közel egymillió gépkocsi tulajdonos közül hányan éltek ezzel a lehetőséggel, majd csak az új szerződések megkötése és az első díjak befizetése után, a jövő év első hónapjaiban lehet pontos képet kapni. De az már most is megállapítható, hogy a hazai autósoknak több mint a négyötöde megelégszik a kötelező biztosítással, és casco-t már nem köt - írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2017 első félévében 853 270 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez közel 33 ezerrel több, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában mért adat, ám így is csak a hazai gépjárművek 18 százalékát fedi le. Az év eleji átlagdíj 83 855 forint volt, a szerződésekre kifizetett átlagos kárnagyság pedig 310 200 forint.
Az idei 4 százalékos növekedés alapvetően az új autó eladások megugrásának köszönhető: az idei év első nyolc hónapjában 13,1 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban. Mivel azonban a használtautó behozatal is folyamatosan növekedett 2017-ben, s ezen gépjárműveknek több mint a fele 10 éves, vagy annál öregebb, így a magyarországi gépjárműállomány átlagéletkora idén várhatóan a 14 évet is meg fogja haladni.
Az idősebb gépkocsik esetében azonban különösen fontos a műszaki állapot rendszeres ellenőrzése. Mivel az év legnagyobb gépjármű biztosítási kampányának az időszaka egybeesik az autók téliesítésével, érdemes kiemelt figyelmet fordítani az időjárási viszonyoknak megfelelő abroncsok használatára is - hívja fel mindenki figyelmét a MABISZ. Ezekben a napokban ugyanis, amikor leesett az első hó, a gumiszervizek túlterheltek. Pedig a szakemberek javaslatai szerint nem érdemes eddig a pillanatig halogatni az abroncsok cseréjét: általában 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból. Ugyancsak fontos szempont az is, hogy az őszi-téli időszakban nem a havazás az elsődleges tényező, ami az utak síkosságát befolyásolja. Gyakori a jegesedés, az ónos eső és az eső is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok.
A hazai szabályozás ebből a szempontból liberálisnak mondható. Nem írja elő ugyanis kötelező jelleggel az évszaknak megfelelő abroncsok használatát, így nem is szankcionál e tekintetben. A felszerelt guminak azonban meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak. Továbbá 0,75 méternél kisebb abroncsok esetén legalább 1,6 milliméter, annál nagyobb átmérő esetén legalább 3 milliméteres profilmélység tekinthető szabályosnak. Ezzel összefüggésben érdemes szem előtt tartani, hogy amennyiben a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta, úgy a vonatkozó törvény szerint adott esetben a biztosító a károsultnak kifizetett kártérítés kapcsán élhet a károkozóval szembeni visszkereseti jogával.
CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco ajánlatait kalkulátorunkban! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>