2010.05.12

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:

1.  Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.

2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.

Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap

3.  A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.

A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.

A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Indokolás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.

A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.

A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%. 

A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint

„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.

2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.

3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.

4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.

4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.

5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”

A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)

A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.

A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.

 

A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint

a)   attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b)   a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;

c)   a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d)  a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;

e)   a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f)   a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;

g)    a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;

h)   az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.

A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.

A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.

Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.

A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli  teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.

A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.

A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.

Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető  megtérítést.   (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)

   Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.

A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.

A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.

A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók  érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett  5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.

A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.

A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”

A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.

A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.

Budapest, 2009. november 05.

A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
Autósok, figyelem: óva intenek a biztosítók a Brexit miatt
2020 február 04.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Autósok, figyelem: óva intenek a biztosítók a Brexit miatt

A Brexit a nemzetközi gépjármű kárrendezés terén is érezteti hatásait. A MABISZ azt tanácsolja, hogy különösen az átmeneti időszakot követően minden, Nagy-Britanniába induló gépjármű csak érvényes zöldkártyával keljen útra. A magyar autósoknak egyébként ma a szomszédos országok közül csak az Ukrajnába való belépéshez kell zöldkártyával rendelkezniük.

Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból a nemzetközi gépjármű kárrendezési rendszerek működését is érinteni fogja: a Zöldkártya Rendszerrel és a gépjármű-biztosítási irányelvvel (MID) kapcsolatos következményeket évek óta folyamatosan elemezte az illetékes nemzetközi szervezet, a Council of Bureaux (CoB) erre a célra létrehozott munkacsoportja, és igyekezett olyan eljárásokat kidolgozni, melyek a Brexit esetleges kedvezőtlen hatásait csökkentik. A CoB megítélése szerint a Brexit a brit gépjárművek által Magyarországon okozott károk kárrendezési folyamataira csak korlátozott hatást gyakorol majd.

A Brexit átmeneti időszakát (a 2020. február 1. és 2020. december 31. közötti időszakot) követően azonban a gépjármű-biztosítási irányelv károsultvédelmi rendszere várhatóan nem lesz alkalmazható Nagy-Britannia vonatkozásában, így pl. egy Nagy-Britanniában balesetet szenvedett magyar állampolgár elveszíti azt az irányelvből következő jogát, hogy kárát Magyarországon, anyanyelvén érvényesítse a brit biztosító magyarországi kárrendezési megbízottjánál. Jelenleg még nem világos, hogy mely országok vonatkozásában lesznek hatályban olyan megállapodások, melyek az irányelvhez hasonló védelmet biztosítanak a Brexit után bekövetkezett balesetek áldozatainak, ezen a CoB és brit partnerei folyamatosan dolgoznak.

Mivel az átmeneti időszakban az uniós jog továbbra is él a Nagy-Britanniával fennálló kapcsolatokban, a munkacsoport ezért azt valószínűsíti, hogy az irányelv előírásaival összhangban az év végéig a Nagy-Britanniából az unióba, valamint az unióból Nagy-Britanniába belépő járművek tekintetében a hatóságok nem fogják külön ellenőrizni a biztosítási fedezet fennállását.

Ettől függetlenül a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a MABISZ által működtetett Nemzeti Iroda továbbra is határozottan azt javasolja, hogy minden, Nagy-Britanniába induló jármű érvényes zöldkártyával induljon útnak.

A zöldkártya rendszer lényege, hogy az abban résztvevő országok ezzel igazolják a gépjármű felelősségbiztosítási garanciájának fennállását. A rendszerben résztvevő egyes országok (köztük az összes uniós tagállam) külön megállapodás alapján a fedezet igazolásául elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját, így a zöldkártya nem szükséges a határátlépéshez. A magyar autósoknak ma a szomszédos országok közül például csak az Ukrajnába való belépéshez kell zöldkártyával rendelkezniük, a többi szomszédos ország részese a már előbb említett rendszámegyezménynek. Vannak azonban olyan országok, ahol a MABISZ annak ellenére javasolja, hogy vigyünk zöldkártyát, hogy azok a rendszámegyezmény részesei. Ezen országok köréről a MABISZ a honlapján rendszeresen tájékoztatást ad.

A zöldkártyákkal kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy a hagyományos, papír alapú igazolások néhány éve bevezetett elektronikus terjesztésének lehetőségével több biztosító is él, több tízezer zöldkártya jutott el ily módon az ügyfelekhez problémamentesen. A zöldkártyák használatának további egyszerűsítése érdekében a CoB engedélyezte, hogy a nemzeti zöldkártya irodák a zöldkártyákat 2020. július 1-jétől szabad döntésük szerint fekete-fehér alapon bocsássák ki, valamint azokat az ügyfelek részére elektronikus úton továbbítsák.

A MABISZ álláspontja szerint az új zöldkártya-kibocsátási gyakorlat bevezetése a magyar piac számára egyértelműen ajánlott. Több szempontból, de elsősorban a növekvő ügyféligény miatt is előnyös lenne, ha a magyar biztosítók az új gyakorlatot egységesen és a lehető legkorábbi időpontban (2020. július 1-jével) vezethetnék be.

Tekintettel arra, hogy új zöldkártya-kibocsátási gyakorlat bevezetéséhez egyéb feltételeknek is teljesülnie kell, pl. jogszabály-módosítás is szükséges, a bevezetésről hivatalos döntés még nem születhetett.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Kösse meg kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását oldalunkon néhány kattintással! Kgfb kalkulátor >>

Durván drágul a kötelező biztosítás
2020 január 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Durván drágul a kötelező biztosítás

Az év elején 60 ezer forint fölé emelkedett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagos díja. Tavaly ilyenkor még 50 ezer forint alatt volt az éves díj. A nagycsaládok autóvásárlási kedvezménye is szerepet játszhat a növekedésben.

A Napi.hu azt írja, a múlt héten egy átlagos autós 61 559 forintos éves díjjal tudott biztosítást kötni, ez 23,4 százalékos áremelkedést jelent egy év alatt. Tavaly ilyenkor még 50 ezer forint alatt volt az átlagos éves tarifa, igaz, csak egy paraszthajszállal.

A B10-es bónuszosztályba tartozó autósok díja viszonylag szerény mértékben emelkedett. A legmagasabb besorolású bónuszosztályban egy kisautót (75 kilowatt alatti teljesítményű) üzemben tartó átlagdíja 23 444 forint volt, 75-150 kilowatt között 28 007 forint, annál nagyobb autónál 34 872 forint az átlagdíj.

Az A0-s osztályokban jóval nagyobb volt a díjemelkedés. Ennek köszönhetően egy kisautó átlagos kötelezője most már 68222 forint, a közepesé 82270, egy nagyé pedig 115394 forint. A kezdő, A0-s osztályba pedig egyre több autó kerül be - mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Ennek az egyik oka az, hogy a családok új autókat vásárolnak. Ha ilyenkor eladnák a régit, át lehetne vinni a bónuszát az újra, de ha megtartják mindkét járművet, akkor az újnak A0 lesz a bónusza.

Az új autóvásárlásokat a családi autóvásárlási kedvezmény is pörgeti - mondja a szakember. Ezek a hétszemélyes autók pedig jellemzően nem a legkisebb kategóriába tartoznak, eleve magasabb a biztosítási díjuk.
Emellett egyre több, szintén nagy teljesítményű prémium kategóriás autó kerül be az országba Nyugat-Európából, ezek kötelezője is drágább.

A változó gépjárműpark mellett a szervizek javítási díjai is megemelik az átlagdíjat. A munkaerőhiány az autószerelő műhelyeket is sújtja, kevés a jó szakember, aki Magyarországon maradt, az pedig egyre magasabb bért követel nem csak az Audinál, de bármelyik kis műhelyben is. Az emelkedő költségeket a biztosítók beárazzák a díjakba.

forrás: atv.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az elérhető biztosítók kgfb ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelő biztosítást könnyedén, online! KGFB Kalkulátor >>

A biztosítók állítják, szükség van a károkozói pótdíj intézményére
2020 január 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

A biztosítók állítják, szükség van a károkozói pótdíj intézményére

Komoly díjemeléssel büntetik a hibát elkövető sofőröket.

Nagyon sokan kiakadtak azon, hogy a magyar piacon tevékenykedő biztosítók a hagyományos bonus-malus besoroláson túl egyéb tényezőket is figyelembe vesznek a következő évi KGFB (Kötelező Gépjármű Felelősség Biztosítás) meghatározásokor. A biztosítók viszont azt állítják, hogy a 15 fokozatú bonus-malus rendszer egyszerűen nem jó ahhoz, hogy megfelelően árazzák a KGFB-t.

A károkozói pótdíj miatt a Magyar Autóklub is kiverte a balhét, Magyarország egyik legnagyobb autós civilszervezete az Alapvető Jogok Biztosához fordult az ügyben. A pótdíjjal felturbózott KGFB akár háromszorosa is lehet az eredetileg meghatározott alapdíjnak, és akkor is kivetik, ha a kárt okozó autós visszatérítette biztosítójának a kártérítést. A pótdíjjal kiegészített KGFB mértéke függhet az életkortól, a lakhelytől, a bónusz besorolástól, valamint a károkozás gyakoriságától és számától.

Az Allianznál 29 százalékos áremeléssel kalkulálhat az is, aki mondjuk csak egyetlen alkalommal okoz kárt három éven belül (három vagy több kár okozása esetén az ötszörösére ugrik a díj). De a K&H, az UNIQA, az Aegon, az UNION, a Groupama Biztosító és a Signal is alkalmazza a károkozói pótdíjat, utóbbinál 65 százalékos drágulást eredményez az, ha három éven belül kárkifizetésre került sor.

„A jelenlegi bonus-malus rendszer az okozott károk darabszámától függően határozza meg a következő biztosítási időszakra vonatkozó besorolást. Ezt a besorolást az okozott kár mértéke nem befolyásolja. Akár egy pár tízezer forintos dologi kárt okozó koccanásról, akár több millió forintos kárkifizetéssel járó személyi sérüléses balesetről van szó, a bónuszfokozat meghatározása ugyanúgy történik. Egy - a kifizetett kár nagyságától függő - differenciálás igazságosabbá tehetné a rendszert” – állítják az UNIQA szakértői.

A jegybank statisztikái szerint több százezerre tehető azoknak a személyautósoknak a száma, akik számolhatnak a károkozói pótdíjjal.

Magyarországon egyébként 2018-ban meghaladta az 509 ezer forintot az egy-egy káreseményre jutó kárérték nagysága, ezért a biztosítók igyekeznek megszabadulni a fakezű sofőröktől, akik még magas tarifadíjak mellett is csak veszteséget jelentenek a cégeknek. A sok kárt okozó autósokat ijesztően magas díjszabással próbálják elrettenteni a biztosítók, hátha akkor a konkurenciát választják.

forrás: alapjarat.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban összehasonlíthatja a különböző biztosítók Önnek adott ajánlatait, hogy kiválaszthassa a saját igényeinek legkedvezőbbet: KGFB Kalkulátor >>

Kötelező biztosítás: kilistázzák a rossz sofőröket
2020 január 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Kötelező biztosítás: kilistázzák a rossz sofőröket

Több százezer autós szembesülhet azzal, hogy a károkozói pótdíj miatt a normál tarifa másfél-kétszeresét, extrém esetben akár az ötszörösét számítják fel a biztosítók. A rossz sofőrök ajánlatát is kötelező befogadni a biztosítóknak, amelyek - érthetően - nem kapkodnak az ilyen ügyfelek után.

Hatalmas felháborodást váltott ki jó néhány autósból a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) alkalmazott díjszabása. A biztosítók ugyanis néhány évvel ezelőtt bevezették az úgynevezett károkozói pótdíjat, ami azt jelenti, hogy bónusz-fokozattól függetlenül megemelik a díját annak az autósnak, akinek a kgfb-szerződésének a terhére az elmúlt 3-5 évben kárkifizetés történt. A pótdíj mértéke akár a bónusz-fokozatban ajánlott éves díj többszöröse lehet. Az Allianznál például az az autós, aki 2017. január 1-je óta háromszor is kárt okozott a saját hibájából, ötszörös szorzóval számolhat.

Az Autóklub kiakadt

A gyakorlatot nem csak az autósok, de a Magyar Autóklub is kifogásolta. A szervezet az alapvető jogok biztosához fordult, hogy indítson vizsgálatot a biztosítók eljárásával kapcsolatban. A vizsgálat, amelynek során az ombudsman a Magyar Biztosítók Szövetsége mellett a Pénzügyminisztériumot és a Magyar Nemzeti Bankot is megkereste, még mindig tart.

A biztosítók pedig azt állítják, ez a gyakorlat helyes, mivel kockázatosabbak azok az ügyfelek, akik az elmúlt években kárt okoztak. A 15 fokozatú bonus-malus rendszer nem elég pontos ahhoz, hogy megfelelően árazzák a kgfb-t. Épp ezért jóformán mindegyik piaci szereplő alkalmazza a károkozói pótdíjat, amely alapján a saját hibájukból kárt okozó autósok díját durván megemelik.

"A jelenlegi bonus-malus rendszer az okozott károk darabszámától függően határozza meg a következő biztosítási időszakra vonatkozó besorolást. Ezt a besorolást az okozott kár mértéke nem befolyásolja. Akár egy pár tízezer forintos dologi kárt okozó koccanásról, akár több millió forintos kárkifizetéssel járó személyi sérüléses balesetről van szó, a bónuszfokozat meghatározása ugyanúgy történik. Egy - a kifizetett kár nagyságától függő - differenciálás igazságosabbá tehetné a rendszert" - mondták lapunknak az Uniqa szakértői.

Nem a jármű, a vezető számít

A bónusz osztályokhoz tartozó díjak viszont arányosak a tényleges kockázattal - mondta Flamich Gábor, a Signal Iduna főosztályvezetője. "Nézzünk erre egy konkrét példát. Nem azonos a kockázat két B8-as kategóriában lévő ügyfél esetén, ha az egyikük B10-ből károkozás miatt esett vissza B8-ba, míg a másik A0-ból fokozatosan érdemelte ki a B8 kategóriát. Ezért vezették be a biztosítók a károkozói pótdíjat" - magyarázza a szakember.

A biztosítóknak nagyon nehéz pontosan lekövetni a kockázattal arányos díjszükségletet. Sok próbálkozás van a piacon. Ezekből azt látni, hogy a fókusz egyre inkább eltolódik a jármű paraméterei felől a használók paraméterei felé. Megfigyelhető, hogy az üzembentartó/tulajdonos paraméterei mellett megjelentek a vezető személy paraméterei is a tarifákban - mondja Flamich.

Az Uniqa és a Signal is alkalmazza a károkozói pótdíjat. Az Uniqánál egyetlen kötelezős káresemény az elmúlt három évben megduplázza a biztosítási díjat, aki pedig kettő vagy több kárt csinált, annak háromszoros díjat kell fizetnie. A Signalnál jelenleg 65 százalékkal nő a díj, ha három éven belül kárkifizetésre került sor.

Lapátra kerülnek a dodzsemezők

Vannak biztosítók, amelyeknél kisebb ez a szorzó, a K&H például csak 10-25 százalékkal növeli meg a hibázó autósok díját, ha az elmúlt évben kárt okoztak, ami szerény mérték ahhoz képest, hogy az Allianznál például egyetlen kár három éven belül 29 százalékos áremeléssel kár, két kár után pedig a háromszorosára, három vagy több kár után az ötszörösére ugrik a díj.

A legtöbb biztosítónál e között a két érték között alakul a pótdíjazás. Az Aegonnál is három évet vesznek figyelembe, aki hibázott, annak a másfélszeresére nő a díja. Az Unionnál 35 százalék a pótdíj mértéke, és szintén 3 év számít. A Groupamánál a bónusz-fokozattól függ a károkozói szorzó, a legmagasabb bónuszfokozatban 24,9 százalék, a malusos ügyfeleknek (M1-M4) kétszeres díjat kell fizetniük, ha három éven belül okoztak kárt.

Az díjszabások alapján egyértelműnek tűnik: az elmúlt években kárt okozó ügyfelek nem kellenek a biztosítóknak. Azokat az ügyfeleket, akik sok kárt okoztak az elmúlt években, egyébként is lapátra tehetik a cégek, felmondhatják a szerződésüket. A biztosítók saját bevallásuk szerint ritkán ugyan, de élnek ezzel a lehetőséggel, az Union például évente 10-20 ügyfelétől köszön el így, de a többi cégnél is van erre példa. Azok az ügyfelek, akik kétszer-háromszor is kárt okoztak néhány éven belül, új indexdíj helyett évfordulóra általában felmondó levelet kapnak.

Muszáj befogadni a rossz ügyfelet

Ez érthető is a jegybank statisztikái alapján, amelyek szerint az egy-egy káreseményre jutó kárérték egyre magasabb, 2018-ban már meghaladta az 509 ezer forintot, ami történelmi csúcs. Egy olyan ügyfélnél, aki az elmúlt két-három évben két-három kárt okozott, nagy a kockázat, hogy a következő években is karambolozik majd, így a biztosítása nagyon magas tarifa mellett is veszteséget eredményez.

A biztosítójuktól elküldött autósok kénytelenek másik szolgáltatót keresni, az ajánlatukat pedig a kgfb-ről szóló törvény alapján el kell fogadnia az új biztosítónak. Kötelező biztosítás nélkül nem maradhat egyetlen gépjármű sem, akkor sem, ha a tulajdonosa vagy használója úgy közlekedik, mintha dodzsemet vezetne a vurstliban. A rossz ügyfélért pedig nem lelkesedik a konkurencia. Mivel direktben elküldeni nem lehet, indirekt módon próbálják elijeszteni, például azzal, hogy igyekeznek felsrófolni a díját jó magasra, hátha másik céget választ.

A jegybank adatai alapján több százezer személyautós lehet most, aki a biztosítóknál károkozói pótdíjjal számolhat. 2018 végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 5,26 millió járműnek volt kgfb-szerződése, ebből 3,6 millió volt a személyautó. Utóbbiaknál a kárgyakoriság 3,26 százalékos volt, ami nem számít magasnak. 2018-ban ez alapján körülbelül 117 ezer személyautós kgfb-s kár volt. 2017-ben szintén 117 ezer, 2016-ban 114 ezer volt a károk száma. Lehetnek persze ezek között olyan autósok is, akik többször is hibáztak, ez alapján, ez alapján 300-350 ezer autóst is érinthet a büntetőszorzó.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban bármikor kiszámolhatja az elérhető biztosítók aktuális kgfb ajánlatait, és néhány kattintással meg is kötheti a kívánt biztosítást. Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Van olyan papír, amit nem kérhet az igazoltató rendőr a sofőrtől
2020 január 23.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Van olyan papír, amit nem kérhet az igazoltató rendőr a sofőrtől

A jogosítvány és a forgalmi engedély kötelező kellék, ám vannak olyan dokumentumok, melyeknek nem muszáj a sofőrnél lenniük.

Hasznos bejegyzést tettek közzé a DAS Jogvédelmi Biztosító szakértői, akik ezúttal arról írnak, hogy igazoltatáskor milyen iratok felmutatását kérheti a rendőr.

A vezetői engedélynek és a forgalminak mindig nálunk kell lenniük, ezt eddig is tudtuk. De például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény (KGFB-kötvény) is szükséges? A válasz az, hogy nem.

A vonatkozó törvény szerint "a biztosítási fedezet fennállását az ellenőrzésre jogosult hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel, a kötvénynyilvántartó szervvel számítógépes kommunikációs kapcsolat segítségével ellenőrzi". A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy az autósoknak ilyen igazolást nem kell maguknál tartaniuk, sem papíralapú, sem pedig elektronikus formában.

A törvény azt is kimondja, hogy "az ellenőrzés alá vont személy jogosult és nem köteles a felelősségbiztosítási szerződés fennállását külön jogszabályban meghatározott igazolóeszközzel is bizonyítani". A DAS szakértői szerint ilyen eszköz lehet a biztosítást igazoló okirat, vagy a zöldkártya.

Összességében elmondható, hogy a rendőrök elektronikus úton vizsgálják meg, hogy az autós rendelkezik-e kötelezővel, és hogy annak a díja be van-e fizetve.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Válogasson a biztosítók kgfb ajánlatai közül, és kösse meg az Önnek megfelelő ajánlatot! KGFB kalkulátor >>

Ezért drágult meg durván a kötelező biztosítás
2020 január 15.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Ezért drágult meg durván a kötelező biztosítás

Kiváló éven vannak túl a biztosítók. Jól mentek a nyugdíjbiztosítások és a lakásbiztosítások is, az e-kárbejelentőt pedig megszerették az ügyfelek.

Valószínűleg sikeres esztendő volt a 2019-es év a biztosítási szektor számára - mondta Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a szövetség sajtótájékoztatóján. A piac összesített díjbevétele meghaladhatta az 1100 milliárd forintot, vagyis éves alapon 7-11 százalékkal nőtt a díjbevétel.

A nyugdíjbiztosítások növekedése töretlen volt, ezen belül is a befektetési egységhez kötött (unit linked - UL) konstrukcióké. A lakásbiztosítási piacra kedvező hatással volt a lakásértékesítések bővülése. A gazdaság dinamikus bővülése kedvező hatással volt a szektorra, a vállalati vagyonbiztosítások volumene is nőtt emiatt.

Adóváltozás miatt is nőtt a piac

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra (kgfb) 23 százalékos biztosítási adót vetettek ki, ami hatással volt a díjbevételekre, hiszen korábban a baleseti adót nem a biztosítók fizették be a díjakból, hanem a fogyasztók. Az autós biztosítások díja emiatt is nőtt, és amiatt is, hogy dinamikusan nőtt az új gépjárművek forgalomba helyezése. Az áremelkedés oka a kárinfláció is, ezt a munkaerőköltségek, az alkatrészárak növekedése pörgette fel.

Az idén már lassulás várható az új gépjárművek forgalomba helyezésénél, de a családvédelmi akcióterv részeként elindult nagycsaládosokat érintő autótámogatás kedvező hatással lehet a casco-piacra. Az általános felelősségbiztosítások piaca is nőtt tavaly, és az idén további bővülésre lehet számítani, hasonló a helyzet az utasbiztosításoknál.

Nő a verseny a lakásbiztosításoknál

Az idén már a lakáspiac lassulására számít a Mabisz. Emellett bevezetik a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat (mfo), aminek versenyélénkítő hatása lehet a piacra. Néhány hónapot még igénybe vesz, mire az első pályázatok beérkeznek a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), és elindulhatnak az értékesítések.

Erdős azt várja, a nyugdíjbiztosítási piac az idén is élénk marad. Nagy sikert aratott az egy éve indult e-kárbejelentő alkalmazás, ennek a népszerűsége tovább nőhet. Az alkalmazást 250 ezren töltötték le, és 7 ezernél is több elektronikus kárbejelentés volt, ami a kárbejelentési arány 5 százaléka lehet. Ez jócskán meghaladja a célt, ami 2 százalék volt.

A kárbejelentések darabszáma folyamatosan nő, most már minden tizedik kárbejelentés ezen a platformon jön be, ezt nagyban segíti, hogy egy, a biztosító által kiküldött QR-kód beolvasásával ki lehet tölteni az adatokat. A visszajelzések pozitívak, a kárbejelentők 82 százaléka ajánlaná ezt a barátainak a kék-sárga nyomtatvány helyett.

Mi a helyzet a bónusz-malusszal?

Egy ombudsmani megkeresésre is reagált a Mabisz. Az ombudsmanhoz azért fordultak az autós érdekvédelmi szervezetek, mert igazságtalannak tartották egyes esetekben a díjak emelését. A Mabisz szerint európai összevetésben is jó értékarányúnak számítanak a kfgb-k. A Magyar Autóklub főleg károkozói pótdíj mértékét kifogásolta, ha egy autós kárt okozott, akkor akár a többszörösére is nőhet a díja.

A Mabisz felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi átlagdíj Európában az egyik legalacsonyabb, emellett az ügyfelek 80 százaléka kifejezetten elégedett a kgfb-szolgáltatással. Azok 75 százaléka is elégedett volt, akik vétlen károsultként szenvedték el a kárt. A károkozók voltak azok, akik kevésbé értékelték a biztosítók szolgáltatását.

A személygépjárművek 35 százaléka van most bonus 10 besorolásban. A rendszer úgy működik, hogy kármentes évben egyet előre, káros évben pedig két fokozatot visszaesik. Ha valaki 10-es bónusz-osztályban van, és kárt okoz, két év múlva már ismét 10-es bónuszban lehet. A rendszer nem képezi le teljesen a kockázatokat - hívta fel a figyelmet a Mabisz.

Több országban épp ezért nincs is már bónusz-málusz rendszer, vagy sokkal több, akár 25 fokozatú bónusz-rendszer van, de sok biztosító nem használ ilyet, maguk döntik el, kinek milyen díjat ajánlanak. Magyarországon a díjkedvezmények és a pótdíjak azok, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztosítók pontosabban tudják meghatározni, mennyire kockázatos az adott ügyfél. Ha valaki drágának találja azt a díjat, amit a biztosítója ajánl, akkor lehetősége van váltani - hívta fel a figyelmet a szövetség.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az elérhető biztosítók kgfb ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelő biztosítást könnyedén, online! KGFB Kalkulátor >>

Fontos határidő jár le a kötelező felelősségbiztosításnál
2019 november 25.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Fontos határidő jár le a kötelező felelősségbiztosításnál

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) arra figyelmezteti az érintett, váltani szándékozó autósokat, hogy mivel a december 1-jei határidő idén vasárnapra esik, kgfb-szerződésük személyes vagy levélben történő felmondását legkésőbb november 29-ig juttassák el biztosítójukhoz.

A korábbi években tapasztalt tendenciák szerint az utolsó hét során zajlik le az év végi szerződésváltások mintegy 40 százaléka, vagyis az előzetesen becsült 130 ezer váltóból 50 ezer gépjármű-üzemeltető a következő napokban fog lépni
– jelzi előre Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke.

Mivel a felmondásnak a határidőre be is kell érkeznie, azt levélben szerdáig, a biztosító ügyfélszolgálati irodájában pedig legkésőbb péntekig lehet jelezni.

Az elektronikus úton történő felmondásra még a hétvégén is lesz lehetőség, az erre vonatkozó határidőkről az adott felületeket üzemeltető alkuszok vagy biztosítók adnak tájékoztatást.

A független alkuszok előzetes visszajelzései szerint idén az év végi kampányban a szerződések felét három biztosító, a K&H, a Genertel és a Groupama köti. Az idei évben is tízből kilenc szerződésváltás már a független alkuszokon keresztül zajlik, ami annak is köszönhető, hogy ők kínálják a legösszetettebb ügyféltámogatást.

Kalkulátoraik megbízhatóan hasonlítják össze a biztosítók árajánlatait, a kalkulált díjra pedig árgaranciát is vállalnak. A hitelességet garantálja az is, hogy az alkuszportálok működését és kalkulációs pontosságát a Magyar Nemzeti Bank szúrópróbaszerű vizsgálatokkal is ellenőrzi.

Az alkuszok a kalkuláción túlmenően olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint az előző szerződések felmondása, az együttkötési kedvezmények és ingyenes kiegészítők bemutatása, segítség az esetlegesen elakadó biztosítási adminisztráció előremozdításában, vagy éppen - megfelelő meghatalmazás birtokában – kárrendezési asszisztencia.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Vesse össze egy oldalon különböző biztosítók kgfb díjait, hogy okosan köthessen biztosítást! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Hogyan ugrik négyszeresére az autód kötelezője?
2019 november 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Hogyan ugrik négyszeresére az autód kötelezője?

A Magyar Autóklub Alaptörvénybe ütközőnek tartja a magyar biztosítási törvény bonus-malus besorolási rendszerére vonatkozó rendeletét, ezért az Alkotmánybíróságon támadja meg azt. Pontosan miről van szó? Hogyan ugorhat a négyszeresére az autó kötelezője egyetlen káresemény hatására, és mire kell figyelned, ha szeretnéd ezt elkerülni? Persze azon kívül, hogy ne okozz kárt.

A Magyarországon forgalomban lévő gépjárművek: autók, motorok, teherautók csak érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítással (kgfb) vehetnek részt a forgalomban. A 2009-es biztosítási törvényhez tartozó bonus-malus rendszer részleteiről a 21/2011. (VI.10) NGM rendeletben olvashatunk, de a Magyar Nemzeti Bank oldalán is megtalálható a szabályok embernyelven megfogalmazott összefoglalója.

Csakhogy szinte semmit nem tudunk meg a valós díjakról a táblázat alapján, mert a biztosítók számos tényező alapján határozzák meg a következő évre vonatkozó kgfb-díjakat. A tényezők közt nem csak az szerepel, hogy milyen korú, értékű, teljesítményű, illetve kategóriabesorolású járművet vezetünk, de az is, hogy milyen kockázatot látnak bennünk, az üzembentartókban.

Kicsit egyszerűbben, nem csak az számít, hogy hány éve vezetünk, hol lakunk, hány kilométert teszünk meg évente átlagosan az autónkkal, de az is, hogy az elmúlt két évben okoztunk-e kárt másoknak, vagy sem. A bonus-malus besorolás a kármentes évek és a káresemények számának mátrixa, ahol mindenki, illetve minden új biztosítási szerződés a belépőt jelentő A00-mezőből indul. Ez nem tartalmaz büntetést (malus), illetve sok évnyi kármentesség okán jutalmat, vagyis bonust sem. A táblázat az alábbiakban látható, elég áttekinthető, de nem sokra megy vele aki meg akarja érteni a rendszer működését, ahogy az is érthetetlen, hogy akinek van egy autója és mondjuk azon van egy tisztességes B04-es biztosítási bónusza, az miért indul szintén A00-ról amikor vásárol egy második autót és arra is köt egy szerződést.

A biztosítóknak gyakorlatilag korlátlan mozgásterük van, mert bár évente egy bónuszfokozattal feljebb kell léptetniük téged, ha nem okoztál kárt míg eléred a csúcsot jelentő B10-et, sem ez, sem a káreseményekkel, vagy a biztosítási díj fizetésének elmulasztásával elérhető legmélyebb pokolbugyor, az M04 nem ad pontos támpontot a továbbiakra. A következő évi díjad a károkozáson, vagy kármentességen felül attól függ, hogy a biztosítók milyen alapdíjakat kalkulálnak az új évre, ami viszont attól függ, hogy mennyire fontos nekik megtartani téged a szerződéses állományukban, illetve ellenkezőleg.

Ez utóbbi az adott biztosítási év kárkifizetéseitől és egyéb piaci tényezőktől függ. Mivel évek óta nem kötött a biztosítási fordulónap, már nem egységesen november végén, hanem a biztosítási szerződésed megkötésétől számított naptári év lejártakor válthatsz biztosítót évente egy alkalommal, vagy köthetsz új, kedvezőbb szerződést a meglévőnél. Így a korábbi váltási csúcsidőszak lassan szétoszlik az évben, a biztosítók pedig év közben is változtathatnak a díjszabásukon.

Pontosan ezzel, vagyis a biztosítók saját belátásán és üzleti érdekein alapuló hatalmas mozgástérrel van gondja a Magyar Autóklubnak, amely megtámadja a törvényt és a klub jogásza, Dr. Kovács Kázmér levelet írt az Alapvető Jogok Biztosi hivatalának. Az eredeti levél ide kattintva olvasható.

Hogyan lesz négyszeres a biztosítási díj?

Az Autóklub kifogásolja az elején idézett 2011-es NGM rendelet azon pontját, mely szerint, idézem:

A rendelet 2. § (3a) pontja tartalma szerint egy olyan, a biztosítók javára szóló, korlátok nélküli felhatalmazást tartalmaz, mely alapján a biztosítók az egyes kártörténeti adatokat saját belátásuk szerinti, és a bonus-malus besoroláson túli további korrekciós tényezőként is figyelembe vehetik a biztosítási díjak megállapítása során. A biztosítók élve is ezen rendeleti felhatalmazással az utóbbi években rendszeresen is alkalmaznak díjszámításuk során ún. károkozói pótdíjat, mely az adott üzemben tartó szerződését érintő biztosítási díjakat jelentősen megemeli.

Ez kicsit egyszerűbben az jelentheti, hogy aki tíz évig semmilyen kárt nem okozott, így autója éves kötelező biztosítási díja 40 ezer forint volt, annak egyetlen káresemény miatt akár évi 170 ezer forintra is nőhet a biztosítási díja annak ellenére, hogy a kármentességben töltött tíz év után a legmagasabb B10-es bonust egyetlen káresemény hatására csupán a B08 kategóriába sorolják vissza az autó üzembentartóját. Erre céloztam, amikor azt írtam, hogy a bonus-malus táblázat nem jó támpont a tájékozódáshoz.

További probléma a törvénnyel, hogy akinek két járműve van, és mondjuk az egyikkel okoz egy 200 ezer forintos kárt, annak a két, korábban 40 ezer forintos, éves díja egyszerre emelkedik 170-170 ezer forintra, és ezen az anomálián, vagy nevezzük inkább vadkapitalista játékszabálynak, az sem változtat, ha az illető nem a biztosítóra bízza a kárrendezést, hanem maga fizeti ki a vétlen autós, vagy autósok kárát.

Az ügyben megkerestem Németh Pétert a CLB Független Biztosítási Alkuszcég szakértőjét, aki az Autóklub levelét annyiban egészíti ki, hogy bár a biztosítók valóban akár hatvan naponta hirdethetnek új díjtáblázatot, egy adott biztosítási szerződés díja egy éven belül nem módosulhat többször és a biztosítók jellemzően egy, és maximum még egy korrekciós díjhirdetést alkalmaznak egy éven belül a hat helyett.

Az átláthatatlanság ellenére attól senkinek nem kell tartania, hogy ha az autójával márciusban összetör egy másik autót, áprilistól megugrik a biztosítási díja, az csak az évfordulókor várható. Németh Péter nem biztos abban, hogy nem szolgálja a piac érdekeit, hogy a biztosítók gyakran újabb díjakat hirdethetnek, hiszen ezek a cégek egymással is versengenek és amikor pörög az autópiac, mindenki mer árat emelni, ahogy ezt láttuk is az elmúlt években, amikor évente 15-20 százalékot emelkedett a kgfb átlagdíja. Tehát ez egy olyan piaci folyamat, melyet a megnövekedett autóállomány is befolyásol. Az pedig áttételesen kihat arra is, hogy hány kötelezős káresemény történik az országban, vagyis hány autót törnek össze évente.

A biztosítási díjak átlaga mostanra érte el ismét a 2009-es szintet, a válság utáni első évét, mert eddig lényegesen az alatt volt az éles piaci verseny miatt. Jelenleg 40-42 ezer forint környékén vannak az átlagos, éves kötelező biztosítási díjak, míg néhány éve ez az átlag irreálisan alacsony, akár évi 12-13 ezer forint is lehetett, ami nem fejezte ki a biztosítási piac realitását. A válság előtt több mint 50 ezer forint volt a biztosítási átlagdíj. Ehhez a néhány példához persze fontos hozzágondolni a forint vásárlóértékének csökkenését is, így a kép reálisabbá válik.

Ha az autópiac jövőre megtorpan, az újabb biztosítási díjmozgást eredményezhet, hiszen a biztosítók jobban fognak törekedni arra, hogy megtartsák ügyfeleiket, vagyis a verseny ismét éleződhet. Németh Péter szerint ami most sok autósnak joggal fáj, az valójában nem kizárólag a biztosítási törvény, és a bonus-malus rendelet által kijelölt tág biztosítói mozgástér hatása, hanem például olyan tényezőké is, mint, hogy az új autók piaca idén a családi autóvásárlási támogatás hatására érezhetően élénkül, az utóbbi években is felfutóban volt, valamint, hogy eközben évi 150-160 ezer import-használt autó kapott magyar rendszámot és összességében bővült a magyarországi autóállomány.

A családi autóvásárlási támogatás első nagy hulláma hamarosan lecseng, ami pedig a kintről hozott autókat illeti, azoknak a piacán már most is stagnálást látunk, bár ennek inkább az lehet az oka, hogy az állami vizsgarendszer belefullad a teendőkbe és ezzel fékeződik a forgalomba helyezések üteme.

Aki tehát idén okozott kárt, nem árt ha észben tartja, hogy az évfordulón átszerződhet egy másik társasághoz a kedvezőbb díjért, vagy a bónuszbesorolás csökkenésétől függetlenül megpróbálhat új szerződést kötni jelenlegi biztosítójánál.

Az viszont Németh Péter szerint valóban kifogásolható, hogy miért büntetik azokat az autósokat magasabb díjjal, akik zsebből fizették ki az általuk okozott kárt. A törvény nem azt mondja, hogy a károkozó díját feltétlenül meg kell emelni, csupán a biztosító maga dönthet arról, hogy mit kezd azzal az információval, hogy az ügyfele okozott vagy nem okozott-e kárt az elmúlt két évben.

Az autósok akkor láthatnak tisztán a biztosítási díjaik alakulásával kapcsolatban, ha mindig kalkulálnak maguknak új díjat és azt a biztosítót választják a tizennégy magyar piaci szereplő közül, amely a legkedvezőbb ajánlatot adja. Aki nem tesz semmit, az automatikusan marad a régi biztosítójánál egy újabb évig, ha nem adja el az autóját, és a biztosító pedig ebben az esetben olyan díjat szab majd a következő évre, amilyet gondol.

Ez akár magasabb is lehet, mint az új szerződőké más biztosítónál, mert a törvények csupán azt tiltották meg pár éve, hogy a biztosító a meglévő ügyfelének rosszabb ajánlatot adjon a következő évre, mint egy ugyanabban a kategóriában lévő új ügyfélnek.

forrás: totalcar.hu

CLB TIPP: Kalkuláljon minden váltás előtt, és válassza ki az Önnek megfelelő biztosítást, melyet online pár perc alatt megköthet! KGFB Kalkulátor >>

Ezért emelkedik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja
2019 november 11.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Ezért emelkedik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja

November 2-án közzétették a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások új tarifáit. A legkedvezőbb díjakra ezúttal is azok számíthatnak, akik évek óta balesetmentesen közlekednek, és a B10-es, azaz a legjobb Bonus-Malus-besorolással rendelkeznek.

Minden ötödik autós novemberben dönthet arról, hogy új kötelező biztosítást köt-e a járművére. A biztosítóknak a 2020-ra vonatkozó ajánlatukról legkésőbb november 11-ig kell tájékoztatniuk az ügyfeleket, akik az interneten már ezt megelőzően is tájékozódhatnak.

Ha valaki biztosítót akar váltani, legkésőbb december 1-ig kell felmondania a szerződését, majd az év végéig kell megkötnie az újat. „Évről évre csökken, de még mindig jelentős, 1,1 millió autós az, akinek január 1-én van a biztosítási évfordulója” – mondta Pap Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetség (FBAMSZ) elnökségi tagja az M1 Summa című műsorában.

Egy átlagos kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díj 29 200 forint lesz, ami közel 15%-os emelkedést jelent. Papp Lajos hozzátette, ez az emelkedés megfelel a szakma várakozásainak. „A drágulás két fő oka az átlagosnál több idei baleset, és az ezzel összefüggő autószerelői munkák növekvő anyag- és bérköltsége”
– indokolt a FBAMSZ elnökségi tagja.

A személyi sérülésekre egyre magasabb összegeket fizetnek ki a biztosító társaságok, így elkerülhetetlen volt a biztosítási díjak emelkedése is, hiszen a kárkifizetések mellett az egyre dráguló javításokat is fedezniük kell a befolyó összegből.

Kedvezőbb díj a balesetmentes sofőröknek

A legkedvezőbb díjakra ezúttal is azok számíthatnak, akik évek óta balesetmentesen közlekednek, és a B10-es, azaz a legjobb Bonus-Malus-besorolással rendelkeznek. Szakértők szerint idén sem kell elhamarkodottan, az első napokban váltani, mindenkinek érdemes megvárnia, hogy a saját biztosítója milyen tarifaajánlatot küld.

Papp Lajos elmondta a biztosítók értesítik az ügyfeleiket arról, hogy a meglévő kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuknak éves díja mennyi lesz a következő évre. Hozzátette, úgy gondolja, csak ezt követően érdemes összehasonlító oldalakon tájékozódni, megnézni, hogy más társaságok mit kínálnak. „Különösen igaz lehet azokra, akik kárt okoztak az elmúlt időszakban, hiszen ők számíthatnak egy komolyabb díjemelésre” – tanácsolta a FBAMSZ elnökségi tagja

Érdemes Casco-biztosítást kötni

„A kötelező biztosítások mellett érdemes Casco-biztosítást is kötnie azoknak, akik korábban ezt nem tették meg” – javasolja Papp Lajos. Ő úgy számol, hogy az összes autós 2 százaléka biztosítja be magát a lopáskárra, illetve a saját járművében maga által okozott károk ellen.

Hozzátette, körülbelül nyolcszázezer embernek van Casco-biztosítása, ez az összgépjárműpark nem egész 20 százaléka. „Ez az arány nagyon alacsony a nemzetközi összehasonlításban, külföldön durván ennek a duplájával lehet számolni” – mondta. Kiemelte, a Casco-biztosítások területén is igen komoly verseny van a biztosítók között ezért emlékeztet, hogy nem csak teljeskörű Cascók vannak, az idősebb gépjárművel rendelkezők is választhatnak olyan Casco-biztosítást, ami segít egy esetleges káresemény bekövetkeztekor.

Az érintett autósok november végéig dönthetnek az új kötelező biztosításukról. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a járművezetők 10%-a vált biztosítót ebben az időszakban.

forrás: behir.hu

CLB TIPP: Számolja ki és hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait oldalunkon könnyedén és kényelmesen, akár kanapéján ülve, és válassza az Önnek megfelelőt! KGFB Kalkulátor >>

Kgfb: BKV-bérlettel olcsóbb lehet
2019 november 04.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Kgfb: BKV-bérlettel olcsóbb lehet

A BKV-bérletesek lehetnek a novemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kampány nyertesei, de azok is kaphatnak kedvezményt, akik nem napi ingázásra használják a kocsijukat. Pótdíjazza viszont némelyik biztosító egyebek között a gázüzemi járművek tulajdonosait és azokra a kocsikra is magasabb díjat szabnak ki, amelyeket, például egy családban több felnőtt közösen használ – derül ki a CLB biztosítási alkusz első, gyors értékeléséből, miután a biztosítók a napokban közzétették a jövőre várható kgfb tarifáikat.

Kgfb díjban nagyjából azt hozták a biztosítók, amit a szakma kalkulált: átlagosan 15 százalékkal emelik a jövő évi tarifát. Ez azonban valóban egy erős átlag, mert nagy a szórás: lesznek, akik az interneten a jelenleginél akár 40 százalékkal magasabb díjat is találnak maguknak, míg mások az ideinél 10 százalékkal olcsóbbra is bukkanhatnak – figyelmeztet Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs és értékesítési igazgatója szerint éppen ezért nem szabad kapkodni, érdemes figyelmesen válogatni az ajánlatok között.

Az alkusz szerint idei újdonság a BKV-kedvezmény. Ez azonban nem a közösségi közlekedésben való díjkedvezményt jelenti, hanem azt, hogy van olyan biztosító, amelyik jutalmazza azt az autóst, aki legalább tíz hónapig BKV-bérletet vesz. A jövő évre szóló ajánlatok között speciális és új tételeket is fel lehet fedezni, ilyen például a repülőtéri kiszolgálóként dolgozókra szabott kedvezmény. Jutalompont – vagyis, kedvezmény – illeti meg némelyik biztosítónál azokat is, akik nem mindennapos ingázásra használják a járművüket, legalábbis nem 80 kilométernél nagyobb távolságból – sorolja a kedvezőbb ajánlatokat a szakértő.

A közzétett tarifatételek elemzése során a CLB számára kiderült, hogy ezúttal is határozott hátrányt jelent, ha valaki gyakran okoz balesetet. Ám némelyik biztosító magasabb díjat fog fizettetni jövőre azokkal is, akik bérbe adják az autójukat. Drágább kgfb-re számíthatnak azonban azok is, akiknek a járművét többen is használják, például a családban. A „büntetés” súlyossága attól függ, hogy hány személy vezeti rendszeresen a járművet – sorolja az újdonságokat és a buktatókat Németh. Érdemes résen lenniük a taxisoknak is, főként azoknak, akiknek a saját használatú autójukra személyszállítási engedély is van – figyelmeztet a CLB szakértője.

Németh Péter szerint az idei kampány lényegesen csendesebb a szokásosnál, hiszen évről, évre csökken - jelenleg nagyjából 1 millió - azoknak a járműveknek a száma, amelyeknek év végén van a fordulója.

CLB TIPP: Összehasonlítjuk az elérhető biztosítók ajánlatait, hogy Ön az igényeinek megfelelőt választhassa ki és köthesse meg online, egyszerűen, otthona kényelméből. KGFB Kalkulátor >>

Oldalak