2010.05.12
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Bőven infláció alatt drágult a kötelező biztosítás
2023 június 01.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Bőven infláció alatt drágult a kötelező biztosítás
Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a normál használatú személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) éves állománydíja az egy évvel korábbival összevetve, a biztosítói kárráfordítások eközben 12 százalékkal nőttek 2022 tavaszához képest, ami változatlanul elmarad az inflációtól, illetve a szervíz- és alkatrészköltségek drágulásától – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az első negyedév végén 50,9 ezer forint volt a személyautók éves átlagos kgfb-állománydíja, ami 7 százalékos növekedés az előző negyedéves értékhez képest. Nyílik az olló a vidéki és a fővárosi autósok között, előbbiek átlagos állománydíja mintegy 46 700 forint, több mint 28 ezer forinttal elmarad a budapesti 74 700 forinttól.
Éves szinten 9 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 13, a nem budapesti szerződéseknél pedig 8 százalékkal.
Ezt lényegesen meghaladó mértékben, 12 százalékkal emelkedtek a kárráfordítások egy év alatt, amilyen dinamika az utóbbi években nem volt tapasztalható. A jelenség hátterében az infláció és a külföldi alkatrészek beszerzésénél a devizaárfolyam-változás játszhatott szerepet. A növekedés azonban összességében még elmarad az infláció mértékétől, ám annak hatása még jelentkezni fog, így további díjemelkedésekre van kilátás – jelezte közleményében az MNB.
A növekvő díjak és az ennél jóval élénkebb ütemben bővülő kárkifizetések eredményeként az MNB személyautókra számított korrigált kgfb-indexe – amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be – 127 százalékon állt az első negyedévben. A korrigált index 2021 első negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll. Ez az index szolgál arra, hogy az árváltozások indokoltságát mérje.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél jelentős mértékben – a flottáknál kétszámjegyű módon – emelkedtek a díjak. Az egyedi szerződéses taxiknál viszont 1 százalékos, míg a flottáknál 17 százalékos csökkenés látható, miközben az ilyen járművek darabszáma nő. A nagyobb buszoknál (42 fő feletti férőhelyes) egyedi (24 százalék) és flottás szinten is (20 százalék) díjemelkedés látható, ami a korábbi stagnálás után még mindig nem jelentős.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb-díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló központi kgfb tételes adatbázis segítségével.
Az MNB hangsúlyozta: a kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet.
CLB TIPP: A CLB kötelező biztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Márciusi tömegbaleset az M1-en: közel 80 kárigény érkezett be eddig a biztosítókhoz
2023 április 20.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Márciusi tömegbaleset az M1-en: közel 80 kárigény érkezett be eddig a biztosítókhoz
Folyamatosan rendezik a biztosítók a március 11-i, az M1-es autópályán bekövetkezett tömeges baleset résztvevőinek kárigényeit. Az esetenként akár tízmilliós nagyságrendű, a törvényi kötelezettségeken túlmenő esetekben is fizethető előlegek a casco-önrészekre és a helyszínről történő elszállítás költségeire is kiterjedhetnek - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.
Több mint egy hónappal a márciusi tömegszerencsétlenség után – amelynek egy áldozata, 39 sérültje volt és a 41 érintett gépjármű közül 19 szenvedett totálkárt – közel nyolcvan hazai kárigény érkezett be a biztosítókhoz, illetve a MABISZ-hoz. Kilenc kárigényt már sikerült lezárni és megkezdődtek a kifizetések is, amelyek összege már jóval meghaladja a tízmilliós nagyságrendet.
A hazai biztosítói közösség a tíz éve önkéntesen létrehozott tömeges kárrendezési szabályozását életbe léptetve indította el a kárügyintézéseket. Ennek értelmében a társaságok olyan tömegbalesetek esetén, ahol az érintett járművek száma eléri, vagy meghaladja a 20 darabot, közös hozzájárulással létrehoznak egy kártalanítási alapot, nem várják meg a hivatalos vizsgálatok végét, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kárrendezést.
Ahol pedig a felelősség kérdése nem tisztázható, ott jogcím nélküli előlegeket fizetnek a gépjárműkárok, valamint a személyi sérülések után.
A rendőrségtől kapott adatok alapján a biztosítók, illetve a MABISZ felvették a kapcsolatot valamennyi érintettel, akik tájékoztatást kaptak a tömeges kárrendezés szabályairól. (Ennek lényegi elemeit a szövetség a honlapján is közzétette.) A baleset résztvevői a kárszemlézés, illetve a szükséges dokumentumok, nyilatkozatok beérkezte után akár tízmilliós nagyságrendű előleg kifizetésére is számíthatnak tényleges kárigényeik alapján.
A biztosítói közösség eredeti belső megállapodása szerint csak a gépjárműben bekövetkezett károkra, illetve a személyi sérülésekre vonatkoznának az előlegek. A tömegszerencsétlenséget követő, rendszeres biztosítói egyeztetéseken azonban a társaságok kiterjesztették az előlegeket a gépjárművek elszállításának költségeire is. Továbbá úgy döntöttek, hogy a károkat a casco-szerződésükre rendezők sem járhatnak rosszabbul, mint a csupán kötelező biztosítással rendelkezők. Ezért az előlegek a tízmillió
Továbbra is arra lehet számítani, hogy a tömeges szerencsétlenség ügyében indított hatósági vizsgálatok, illetve az azt követő jogi procedúrák hónapokig, vagy akár évekig elhúzódhatnak. A jogcím nélküli előlegeket meghaladó, vagy más, a tömeges kárrendezési eljárásban meg nem térülő kárigényeket ezt követően lehet csak rendezni, miként ha valamelyik gépjármű vezetőnél közrehatás állapítható meg a baleset létrejöttében, akkor kell majd csak elszámolni a kapott összegekkel is. A gépjárművek utasai természetesen minden esetben vétlen károsultnak minősülnek, és a casco-biztosítások szerződésszerű teljesítése sem lehet utólagos elszámolás tárgya.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>
Azonnali előleget kaptak az M1-es tömegszerencsétlenség károsultjai
2023 március 16.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Azonnali előleget kaptak az M1-es tömegszerencsétlenség károsultjai
Négy nappal ezelőtt 5 kamion és 37 személyautó ütközött az M1-es autópályán, 19 kocsi kiégett. A haláleset és a sebesülések mellett az anyagi kár is jelentős, több száz millió forintra rúg. De ki fizeti ki a tetemes kárt?
Jó hír, hogy a biztosítók rendkívüli előleggel segítik a károsultakat – tudta meg a Ripost.
"A hazai biztosítói közösség már tíz éve megállapodott a szombatihoz hasonló katasztrófák kezelését illetően, és a hétfői napon aktiválta is erre vonatkozó tömeges kárrendezési szabályozását" – mondta el a lapnak Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője. Hozzátette: „A baleset áldozatával, sérültjeivel és károsultjaival együttérezve a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz), valamint a gépjármű-felelősségbiztosításban érintett hazai biztosítók a jogszabályi kötelezettségeket megelőzően is igyekeznek a károsultak segítségére lenni.
"Ennek értelmében a biztosítók nem várják meg a hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kártalanítást"
A kárigényeket tömegszerencsétlenségben érintett károsultak saját gépjárműveik biztosítóinál vagy a Mabisznál jelenthetik be. Mindez pedig a megszokott ügyrendtől eltérő pluszszolgáltatás a hazai biztosítók részéről. A jogcím nélküli előlegek kifizetésének gyorsasága attól függ, hogy mikor érkeznek be a biztosítókhoz a szükséges rendőrségi igazolások.
"Ez az ügy a magyar biztosítási szakma valószínűleg eddig ismert legbonyolultabb ügye lesz" – mondta el Németh Péter, a értékesítési és kommunikációs igazgatója. A nehéz munka majd csak az előlegek kifizetése után kezdődik meg.
„A történtek miatt nagyon nehéz lesz az úgynevezett kártérképet felállítani, megállapítani, hogy ki felelős, ki nem. A KRESZ kimondja, hogy mindig, minden körülmények között úgy kell vezetni, hogy időben meg tudjon állni a sofőr. Végül is azt is lehetne ennek alapján mondani, hogy minden autós hibás, aki nem tudott megállni. Ezért aki belefutott az előtte lévőbe, az mind károkozó lesz, akibe meg belefutottak hátulról, az káreseményt szenvedett el” – fejtette ki Németh Péter.
Ennek megállapítása nagyon bonyolult, akár hónapokig, pereskedés esetében akár évekig elhúzódó folyamat lesz valószínűleg. Meg kell ugyanis állapítani, hogy ki károsult és ki nem az. Mindehhez azt is tudniuk kell, hogy kik a vétkesek ebben a balesetben. Mivel minden irányból egymásba csapódtak a járművek, ez nagyon nehezen megállapítható.
"Nagyon elhúzódó és nagyon bonyolult esetre számítunk" – tette hozzá a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. „Az autósok közül most azok járnak a legjobban, akiknek cascójuk is van. A cascóra a javítás ugyanis azonnal elkezdhető, ott nem kell majd várni. Ott is meghatározzák majd a felelősöket később, de ott addig a cascóra megjavíttathatja a károsult az autóját, és úgy tovább tudja használni. Akinek nincs cascója, annak viszont várnia kell a kötelező biztosítójának az úgynevezett jogalapjára, és ennek a jogalapnak a megállapítása, ez húzódhat el nagyon sokáig” – jegyezte meg a szakértő.
Az autó biztosítása kapcsán egyébként minden egyéb biztosítás is bevonható, így érdemes tehát utánajárni, hogy pontosan milyen tételeket tartalmaznak egyéb biztosításaink, így az élet- és baleset-biztosítások, a biztosítással kombinált megtakarítások.
forrás: metropol.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>
Tömegbaleset az M1-esen: a magyar biztosítási szakma legbonyolultabb ügye lehet ebből
2023 március 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Tömegbaleset az M1-esen: a magyar biztosítási szakma legbonyolultabb ügye lehet ebből
A magyar biztosítási szakma talán legbonyolultabb ügye lehet az M1-es autópályán a napokban történt tömeges ütközés. Az eset teljes körű feltárása és a felelősök felderítése miatt a kárrendezés akár hónapokig is eltarthat, és a végén bírósági perek tucatjaira is számítani lehet. Amennyiben ugyanis nem lesznek felelősök, sok károsult még ennél is rosszabbul járhat, mert a biztosítók megtagadhatják a kártérítés kifizetését. Az eset legnagyobb károsultjai azok lehetnek, akik kötelező biztosítás nélkül futottak bele a karambolba, ráadásul utas is volt, aki megsérült – írja közleményében a CLB biztosítási alkusz.
Vakarhatják a fejüket a biztosítási szakértők, szakmai szempontból hogyan is bogozzák ki az ismert, sajnálatos tragikus esetet, s hogyan különítsék el a tömeges szerencsétlenség vétlen károsultjait, károkozóit és a helyzet kialakulásának a felelőseit. Annak ellenére, hogy sokan azt gondolják, ilyen tragikus helyzetben a biztosítók szinte azonnal a károsultak segítségére sietnek, a helyzet nem ilyen egyszerű, előfordulhat, hogy hónapokig kell várni a kártérítésre, ha egyáltalán úgy döntenek a szolgáltatók, hogy fizetnek – közölte Németh Péter.
A CLB biztosítási alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint ugyanis, ha nem lesznek az esetnek bizonyított felelősei, a biztosítók megtagadhatják a kifizetést. Az ilyen helyzetben nehéz felállítani egy felelősségtérképet, amely alapján bizonyítani lehet, hogy ki vezetett a látási viszonyoknak megfelelően és ki nem, hiszen a hírek és több videós felvétel szerint is voltak hosszú másodpercek, amikor szinte semmit nem lehetett látni az úton. Azt a biztosítási szakértőknek is tudniuk kell, hogy kinek a hibájából alakult ki ez a tragédiába torkolló kaotikus helyzet. Még az is lehet, hogy végül úgynevezett kármegosztás miatt marad el a kártérítés, ami nagyjából azt jelenti, hogy a szerencsétlenül járt autósok mindegyike vétlen és egyben vétkes is. Nem tartotta be a követés távolságot, nem a látási viszonyoknak megfelelően vezetett, belefutott az előtte fékezőbe, miközben hátulról vagy oldalról az ő autójába is belecsapódott egy másik – magyarázza a szakértő.
Németh felidézte a 2015-ös emlékezetes tavaszi hózivatart, amikor autók százai rekedtek az autópályák magyar szakaszán – családjával, két kislányával ő maga is 18 órát töltött a kocsijában – a hó fogságában. Akkor is hónapokig tartott a felelősök kiderítése, s csak utána kezdődött meg az eset kapcsán balesetet is szenvedett járművek jogos igényének a feldolgozása.
Így lesz ez most is, sőt! – véli a kommunikációs igazgató. A hosszú eljárás végén perekre is lehet számítani, mert valószínűleg sokan méltatlannak fogják tartani, ha nem kapnak kártérítést vagy esetleg a vártnál jóval kevesebbet. Az viszont biztos, hogy az a járműtulajdonos fog a legrosszabbul járni, akinek összetört a kocsija, utasa is volt, aki megsérült és nincs kötelező biztosítása sem. A sérült utas a Magyar Biztosítók Szövetségétől kaphat kártalanítást, a kifizetett összeget azonban a MABISZ behajtja a jármű tulajdonosán akkor is, ha az milliós tétel. Ez esetben tehát marad az ellentételezés nélkül összetört autó és még a MABISZ számláját is ki kell fizetni. A CLB szakértője szerint viszont azok, akiknek cascójuk is van, viszonylag gyorsan pénzhez fognak jutni, ez a biztosítási forma ugyanis ebben a bonyolult helyzetben is fedezetet nyújt.
Az alkusz cég többször figyelmeztetett a szélsőséges időjárásra, s annak beláthatatlan, pontosabban előre nem kalkulált, gyakran tragikus következményeire. A cég állítását a gyakorlat is igazolja: átlagban szinte minden hónapra jut egy olyan elemi csapás, ami súlyos károkat okoz, s egyre több az ilyen esetekre kifizetett kárösszeg.
Németh Péter felhívta a figyelmet egy fontos és most nagyon hasznos információra: azok, akik megsérültek a tömegkarambolban, tanulmányozzák át a lakásbiztosításukat és azt is, hogy a bankkártyájuk mögött van-e bármilyen biztosítás. Jó esetben ugyanis legalább valamelyiken van balesetre vonatkozó kártérítési kitétel is.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>
KGFB: továbbra is gyorsabban nőnek a kárkifizetések, mint a díjak
2023 március 06.
Kategória:
Kötelező biztosítás
KGFB: továbbra is gyorsabban nőnek a kárkifizetések, mint a díjak
A tavalyi IV. negyedévben 8 százalékkal emelkedett a személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja 2021 azonos időszakához képest. A kárráfordítások eközben egy év alatt 13 százalékkal nőttek, a szervíz- és alkatrészköltségek drágulása és a devizaárfolyam-változás hatásaként – áll az MNB friss KGFB-indexében.
Tavaly év végén 47,3 ezer forint volt a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) éves átlagos állománydíja, ami 1 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. A vidéki autósok átlagos állománydíja (kb. 43,9 ezer forint) több mint 22 ezer forinttal marad el fővárosi társaikétól (közel 66,5 ezer forint). Éves alapon 8 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj. Mind a fővárosi, mind a nem budapesti szerződéseknél 8 százalékos növekedés tapasztalható az előző évhez képest.
Ezt lényegesen meghaladó mértékben, 13 százalékkal emelkedtek a kárráfordítások egy év alatt. A jelenség hátterében már kevésbé azonosítható a koronavírus miatti lezárásokat követő intenzívebb járműhasználat hatása (vagyis a megnőtt járműforgalom miatti több káresemény), sokkal inkább a szervíz- és alkatrészdíjak drágulása, és (külföldi alkatrészek beszerzésénél) a devizaárfolyam-változás játszhatott szerepet.
Az enyhén növekedő díjak és a magasabb ütemben bővülő kárkifizetések eredményeként az MNB személyautókra számított korrigált KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) csak enyhén változott. A korrigált index 2021. I. negyedévében állt a csúcson, azóta jobbára csökkenés tapasztalható, 2022. IV. negyedévére visszatért a járvány előtti szintre. Ez az index szolgál arra, hogy az árváltozások indokoltságát mérje.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél emelkedtek a díjak. Az egyedi szerződéses taxiknál 9 százalékos, míg a flottáknál 18 százalékos növekedés látható. Díjcsökkenést csak a kisebb szerződésszámú vontatóknál (-2 százalék), nehézpótkocsiknál (-1 százalék) és a kisebb buszoknál (-1 százalék) lehetett feljegyezni. A nagyobb buszoknál (42 fő feletti férőhelyes) egyedi (15 százalék) és flottás szinten is (30 százalék) díjemelkedés látható.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB-díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.
A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve KGFB-díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: mnb.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Alattomos ellenség leselkedik az autónkra, biztosítással megúszhatjuk a bajt
2023 február 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Alattomos ellenség leselkedik az autónkra, biztosítással megúszhatjuk a bajt
A kátyúkárok kétharmadát az első negyedév során jelentik a gépjármű-tulajdonosok, ezért továbbra is időszerű gondoskodni a kátyúbiztosításról: az évi néhány ezer forintért elérhető kátyúbiztosítás jelentősen növeli a veszélyes úthibák által okozott károk megtérítésének esélyét – figyelmeztetett közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A télies időjárás, a jegesedés és a nagy napi hőingás hatására az elmúlt két hét során robbanásszerűen megnövekedett az országban található kátyúk száma, akár százezres nagyságrendben fordulhatnak elő kockázatos úthibák az ország útjain. Forgalmasabb utakon ilyenkor órák alatt akár egy nagyobb kátyú is kialakulhat: általános tapasztalat, hogy az adott útszakaszt jól ismerő autós is gyanútlanul fut bele olyan gödörbe, amely előző nap még nem volt ott - hívta fel a figyelmet a közlemény.
A legtöbb kátyúkár defekt, ám ezek egy részében a felnit is javítani kell. Gyakran előfordul azonban olyan eset is, hogy sérül a futómű is, sőt, szélsőséges esetben személyi sérüléses baleset is lehet a kátyúba futás következménye, ami már milliós nagyságrendű kártérítéssel is járhat. Kátyúbiztosítás híján az autósoknak az illetékes útkezelőnél kell bejelenteniük a kárt. Lakott területen kívül ez a Magyar Közút Nonprofit Zrt, míg lakott területen belül ilyen ügyekben az adott önkormányzat megfelelő szerve, illetve Budapest fő- és tömegközlekedési útjain a Budapest Közút Zrt. az illetékes.
Az elbírálás során ezek az útkezelők általában a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket utasítják el, de esélytelenül próbálkoznak azok is, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott útszakaszon szenvednek ilyen balesetet. Fentiek miatt az elmúlt évek tapasztalatai szerint a pórult járt autósok az esetek jelentős részében nem tudják érvényesíteni kárigényeiket.
A kátyúbiztosításnak számos előnye van
Bár az útkezelők folyamatosan dolgoznak az úthibák kijavításán, az autósok várhatóan májusig még emelt számban találkozhatnak kátyúkkal az utakon, ezért továbbra is célszerű kátyúbiztosításban gondolkodni, amelynek számos előnye van az útkezelővel intézett kártérítéssel szemben:
Már évi 3 ezer forintos díj ellenében található megfelelő kátyúbiztosítás, amit általában kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként. Egyes biztosítók azonban önálló termékként is kínálják. A kátyúbiztosítás kedvezményezettjei nem az útkezelő felé, hanem közvetlenül a biztosítójuk felé jelentik a kárt, ami eleve megnöveli a sikeres kárrendezés esélyeit. Egyes módozatok ráadásul a figyelmeztető táblával ellátott útszakaszokra is fedezetet nyújtanak.
A biztosítók ebben a biztosítási konstrukcióban általában nem számítanak fel önrészt, ami azért is fontos, mert egy átlagos kátyúkár összege még ma is belefér 100 ezer forintba, ami miatt a leggyakrabban 100 ezer forintos minimális önrésszel megkötött casco biztosítások ilyen esetekben nem jelentenek megoldást.
A káreseményt minden esetben megfelelően rögzíteni kell
„A megfelelő dokumentációra kátyúbiztosítás esetében is szükség van – hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – Fontos, hogy az autós maradjon a helyszínen, mert tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet csak így tud szerezni. Autópályán lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyszínen kell megvárni az útellenőrt. Célszerű minél több fényképet készíteni a kátyúról és a sérülésről, ügyelve arra is, hogy a helyszín ezek alapján jól beazonosítható legyen. A fényképek mellett érdemes az esetleges tanúk elérhetőségét is megszerezni, a kártérítés folyósításáig pedig meg kell őrizni a sérült alkatrészeket is.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait is:
Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>
Lambert Gábor: a biztosítónál is sokba kerül, ha nincs bekötve a biztonsági öv
2023 február 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Lambert Gábor: a biztosítónál is sokba kerül, ha nincs bekötve a biztonsági öv
Az egyik leggyakrabban előforduló közlekedési szabálysértés, hogy az autóban ülők nem kapcsolják be a biztonsági övüket. A Mabisz kommunikációs vezetője szerint ezzel nemcsak a súlyos balesetek kockázata nő meg, hanem baleseti sérülés esetén a biztosítás összege is csökkenhet.
"Évente kilencszáz haláleset lenne elkerülhető az Európai Unióban, ha mindenki bekötné a biztonsági övét, vagy ha legalább 98-99 százalékos lenne a biztonsági öv használata" – mondta el az InfoRádióban Lambert Gábor, a Mabisz kommunikációs vezetője.
Magyarországon a rendőrségi felmérések alapján még jóval e szint alatt van a biztonsági öv használata, különösen a hátul ülők nem kötik be magukat. Ez nemcsak hogy veszélyes, de még a biztosítási kockázata is nagy, mivel a Kresz szabályai alapján kötelező lenne becsatolni az övet. A biztosító a személyi sérülés esetén azt vizsgálja, hogy mi lett volna, ha be lett volna kötve a biztonsági öv. Ez az úgynevezett károsulti közrehatás, így esettől függően akár 20-50 százalékkal is kisebb lehet a kártérítése annak, aki a balesetkor nem volt bekötve. A sérült ugyanis jó eséllyel könnyebben megúszta volna a balesetet.
A felnőtteknek nemcsak a saját övük bekötésére kell figyelniük, hanem a gyermekek biztonságos utazására is. A statisztikák alapján a gyereksérülések 50-60 százalékos szintje csökkenthető lenne, ha megfelelő biztonsági eszközöket használnának a bekötésükre. Lambert Gábor megjegyezte: ez is egy kiemelt terület, ahol a biztonsági eszközöket megfelelően kell használni.
A biztosítók a személyi sérüléses balesetnél a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás keretében mindig vizsgálják, hogy a sérült vagy adott esetben az elhunyt be volt-e kötve. Emellett a Casco biztosítások alapvetően töréskárra vonatkoznak, erre nem térnek ki. Viszont van olyan Casco biztosítási termék, ami a személyi sérülésre kiegészítő biztosítást tartalmaz, és kizárásnak minősül, ha az illető nem volt bekötve. Ebben az esetben a biztosítótársaság mentesül a kártérítés alól.
forrás: infostart.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait is:
Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>
A kátyúszezon is korábban kezdődik idén: még nem késő biztosítást kötni
2023 január 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
A kátyúszezon is korábban kezdődik idén: még nem késő biztosítást kötni
A kátyú okozta károk 70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik. Védekezni sehogy nem lehet ez ellen, de fel lehet rá készülni. Ez a teendő, ha kártyúkárt szenvedtél.
A szakemberek szerint, aki sokat jár kátyús utakon, kössön kátyúbiztosítást, aki pedig kátyúkárt szenved, a következőt tegye.
Mitől alakulnak ki a kátyúk?
Egyrészt az úthálózat nagy része majd 40 éves, a teherbírásuk pedig jóval kisebb forgalomra lett tervezve. Emiatt az útburkolat megtörik, a kocsik kereke pedig kátyúvá formálja a repedéseket. A másik fő ok az időjárás. Az aszfaltba beszivárog a csapadék, ami télen megfagy és szétfeszíti a burkolatot. Amikor enyhül az idő, a víz kiolvad, a szétrepedt útburkolati darabokat az autók kerekei pedig meglazítják, kimozgatják a helyükről. Idén a fagy helyett az enyhe időjárás és sok csapadék miatt lehet majd több kátyú az utakon.
Milyen kárt okoznak a legtöbbször a kátyúk?
Leggyakrabban defektet, felni sérülést, de előfordul futómű-károsodás és akár baleset, személyi sérülés is. A kár összege jellemzően 20.000-40.000 Ft körül mozog.
Kihez fordulhatunk kártérítésért kátyúkár esetén?
Akinek nincs erre külön biztosítása, az a közút fenntartójához fordulhat. A településeket összekötő utakért a Magyar Közút, lakott területen az illetékes önkormányzat, a fővárosban pedig a Budapest Közút felel az utakért. Nekik kell jelezni az igényünket. Akinek van biztosítása, a saját biztosítója felé jelentheti be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért- hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Mi a teendő kátyúkár esetén?
A kátyú által okozott káreseményt ugyanolyan balesetként kell kezelni, mintha egy ismeretlen autós ütközne nekünk, így rendőrt kell hívni. Azt is fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, a káreseményt viszont mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. Ehhez a következőket kell benyújtani az út fenntartójának:
- rendőrségi jegyzőkönyv;
- lehetőleg tanúvallomás;
- helyszíni fotók;
- az esemény pontos ideje, helye, körülményei;
- a sérülés jellege;
- a becsült kár mértéke vagy a kár összegét igazoló javítási számla;
- személyi sérülés esetén az orvosi dokumentáció;
- az emailcímünk;
- a bejelentő személyi igazolványának másolata;
- a kocsit vezető személy jogosítványának másolata;
- a gépjármű forgalmi engedélyének másolata;
- kgfb igazolás.
Ha több kocsi is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként fizetik ki.
Mikor utasíthatják el a kár megtérítését?
A statisztikák alapján az esetek felében visszautasítják a kárigényeket, főleg a nem megfelelő dokumentáció miatt. A visszautasítás másik oka az lehet, hogy ha az adott útszakaszon kátyúra, rossz útviszonyra figyelmeztetőt táblát, sebességkorlátozó táblát helyeztek ki, amit nem vettünk figyelembe. Ezen kívül akkor sem fizetnek, ha nem bizonyítható, hogy a sérülést a kátyú okozta. A saját biztosítónk pedig akkor nem fizet, ha nem dokumentáltuk alaposan a történteket, vagy ha a megengedettnél gyorsabban mentünk, illetve, ha az úthibát tábla jelezte.
forrás: ripost.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait is:
Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>
Nem kötelező váltani, de így lehet spórolni az autók biztosítási díján
2022 december 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Nem kötelező váltani, de így lehet spórolni az autók biztosítási díján
December elejéig körülbelül százezer autós mondta fel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését. Nekik csupán néhány napjuk maradt, hogy a határidőt betartva, december 31-ig új szerződést kössenek, áll a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének közleményében.
A szervezet nagyrészt azokra a járműtulajdonosokra vagy üzembentartókra céloz, akik régóta nem vásároltak másik járművet, ezért biztosítási szerződésüket a 2010-ig érvényes szabályok értelmében csak a november-decemberi biztosítóváltási időszakban bonthatják fel, hogy olcsóbb díjért új szerződést kössenek egy másik társaságnál.
A szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy aki lemondta eddigi szerződését, de nem kötött újat, az január 1-től fedezet nélkül maradhat. Hasonló helyzetbe kerülnek azok is, akik az év végi biztosítóváltást követően, legkésőbb 2023 március 1-ig nem fizetik ki az éves díjat, vagy annak első részletét.
A hasonló mulasztások nagyon költségesek lehetnek, hiszen a forgalomban lévő, de biztosítás nélkül használt járművek után úgynevezett fedezetlenségi díjat számít fel a Magyar Biztosítók Szövetsége. Ennek összege a motor teljesítményétől függően, idén napi 600, vagy akár 1290 forint lehet, és az így beszedett pénzből térítik meg a kötelező biztosítás nélkül közlekedő autósok által okozott károkat, de később be is hajtják rajtuk a kárösszegeket.
Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz munkatársa szerint mostanra körülbelül 400-500 ezer olyan rendszámos jármű, (a személyautókon kívül teherautó, motorkerékpár vagy éppen utánfutó) lehet forgalomban Magyarországon, amelyre a régi szerződési szabályok vonatkoznak.
A mintegy ötmillió darabos járműállomány zömének esetében évente egyszer, a vásárlás időpontjához igazodva lehet biztosítót váltani, mondja a szakember. Így például, ha valakinek 2021 március 10-én került a nevére egy új vagy használt autó, annak 2022 február 10-ig meg kellett megkötnie az új szerződést. Biztosítóváltáskor át kell vezetni a bónuszfokozatot is, ha az autó üzembentartója korábban nem okozott kárt és ezzel kedvezőbb besorolást ért el az úgynevezett a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben.
Németh szerint azért fontos ezt jelezni az új biztosítónak, mert a társaságok sokszor automatikusan a friss belépők számára fenntartott A0-kategóriába sorolják új ügyfeleiket, így azok többet fizetnek az indokoltnál. A cégek általában 2-3 hónap késéssel ellenőrzik a nyilvántartásban az autósok által megadott bónuszadatokat, majd szükség esetén fölfelé, vagy lefelé módosítják a biztosítási díjat, ha előzőleg pontatlan információk alapján kötöttek szerződést.
A teljes magyar kötelezőbiztosítás-állomány esetében, átlagosan 50-52 ezer forintos éves díjra számít a szakértő az idei évben, a tavaly regisztrált 48 ezer forintos átlaggal szemben. Eközben a november-decemberi váltási időszak esetében 30-35 ezer forintra tehető az átlagos kgfb-díj, mivel a régi szerződések sokszor utánfutókra és idős autókra szólnak.
Németh úgy látja, évről-évre egyre többen váltanak biztosítót, mert sokan rájöttek, hogy akkor is emelkedik a biztosítási díjuk, ha nem tesznek semmit és ezzel automatikusan elfogadják a meglévő szerződés meghosszabbításakor kalkulált új tarifát, az úgynevezett indexdíjat. Egy drágább, vagy nagyobb hengerűrtartalmú személyautó, illetve teherautó esetében akár 40-50 százalékot spórolhat, aki új szerződést köt, míg egy átlagos autó esetében 10-15 százalék lehet a megtakarítás.
A régió átlagához képest Magyarországon kedvezőek a kötelező biztosítási díjak, de Németh Péter jelentős emelkedésre számít a következő években, így az átlag néhány éven belül megközelítheti a 90 ezer forintot.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak folyamatos növekedésének hátterében a magas infláció, a gyenge forint, az ezek következtében emelkedő javítási- és alkatrészköltségek, illetve munkadíjak, továbbá a biztosítókra kivetett, majd megemelt különadó áll. Mivel a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan ellenőrzi a biztosítókat, azok átmenetileg sem működtethetik veszteségesen kötelező biztosítási üzletágukat.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Milyen okmányokra van szükségünk januártól a közúti baleseteknél?
2022 december 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Milyen okmányokra van szükségünk januártól a közúti baleseteknél?
Január elsejétől nem kell magunknál tartani a forgalmit és a jogosítványt, amennyiben érvényesek és szerepelnek a hatósági nyilvántartásokban. Ha azonban baleset szereplői vagyunk, továbbra is meg kell adnunk a kárrendezéshez szükséges adatokat, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A jövő év elejétől életbe lépő jogszabálymódosítás alapján többé nem szükséges, hogy mindig magunkkal hordjuk jogosítványunkat és forgalminkat – amennyiben azok érvényesek és szerepelnek a vonatkozó magyar nyilvántartásokban. A rendőrség ezen utóbbi feltételeket adott esetben a helyszínen, elektronikusan tudja ellenőrizni. De mi a helyzet akkor, amennyiben egy rendőri intézkedést nem igénylő közúti közlekedési baleset részeseivé válunk?
A kérdés abban az esetben merülhet fel, amikor nem történik személyi sérülés (mivel akkor kötelező rendőrt hívni) és az érintettek nem tartják szükségesnek a rendőrség értesítését. Jó tudni, hogy a mostani jogszabálymódosítás nem változtat azon a törvényi rendelkezésen, hogy a balesetben érintettek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat. A kártérítési eljárás lefolytatásához jellemzően elegendő a káreseménnyel érintett jármű rendszámának (esetleg bizonyos esetekben az alvázszámának) megadása, mivel ez alapján mind a jármű, mind annak üzemben tartójának biztosítója beazonosítható. (Igaz, a biztosítói tapasztalatok szerint a frissen vásárolt használt járművek biztosítási fedezete nem minden esetben jelenik meg azonnal a nyilvántartó rendszerekben.) A jogosítvánnyal kapcsolatban is érdemes felhívni a figyelmet arra: a kárbejelentésnek és a kártérítésnek ugyan nem elengedhetetlen feltétele, hogy a balesetben részes gépjárművezetők vezetési jogosultságukat a baleset helyszínén igazolják. Ám az okmány esetleges hiánya vagy érvénytelensége a biztosító visszkeresetét (vagyis a kifizetett kártérítési összeg visszakövetelését) eredményezheti. Az érvényes vezetői engedély megléte a casco biztosítások döntő többségében feltétele is a kártérítésnek. A biztosítók ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben egy baleset során a károkozó vagy a károsult mégsem tudja a szükséges adatokat megadni, úgy a felek eldönthetik: hívjanak-e rendőrt annak érdekében, hogy valós adatok kerüljenek a kárbejelentőre. Így a kárrendezési eljárás nem húzódik el indokolatlanul hosszan.
A törvények értelmében a feleknek meg kell adniuk a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat is, amelyek alapján a balesethez vezető folyamat megállapítható. A hatóság álláspontja szerint önmagában még nem indokolja a rendőrség értesítését, ha valamelyik fél nem nyilatkozik a felelősség tekintetében. Sőt, a balesetben részes feleknek akár eltérő (saját meggyőződésük szerinti) történeti tényállás rögzítésére is módjuk van a kárbejelentés során. A biztosítók ugyanakkor mindezt kiegészítik azzal, hogy a felek erre vonatkozó nyilatkozata elősegítheti a gyorsabb biztosítói kárrendezést. A tapasztalatok szerint a balesetben résztvevők sok esetben nyilatkoznak is a felelősség kérdésében, s a biztosítók egyéni kárbejelentő nyomtatványai általában tartalmazzák a felelősségre vonatkozó konkrét kérdést is. A mind népszerűbb biztosítói ingyenes online alkalmazásnak, az E-kárbejelentőnek – amely segítséget nyújt a szükséges információk, körülmények rögzítésében is – ugyancsak szerves része a felelősség kérdésében történő nyilatkozat. Itt lehetőség van az osztott felelősség rögzítésére is: “Mindkét járművezető felelős”, illetve a “Nem sikerült megegyezni a felelősségben” jelöléssel. Az E-kárbejelentőben magánszemélynél elegendő beírni a szerződő születési dátumát és a jármű rendszámát, jogi személy esetében pedig a szerződő adószámát és a jármű rendszámát. Ezt követően az alkalmazásban automatikusan kitöltődnek a jármű és a biztosítás adatai. A címadatok prediktív bevitel segítségével adhatók meg. (Elkezdjük beírni a címet és az alkalmazás automatikusan kitölti a mezőt.) Az applikáció végig vezet a kárbejelentési folyamaton, fényképeket, videót tudunk vele rögzíteni és a helyszínről beküldeni a biztosítónak. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással.
A kártérítési eljárás eredményeként beszerzett, majd az abból levonható következtetésként a baleset bekövetkezéséért (a károkozásért) való felelősség megállapítása azután már a biztosító feladata. A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Az E-kárbejelentő használata esetén ez automatikusan megtörténik.
Abban az esetben, ha a rendőrség értesítése nem kötelező (azaz nem történt személyi sérülés vagy halál), de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrséget haladéktalanul értesíti, úgy a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.
forrás: mabisz.hu
CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>