Nemcsak a kötelezőn spórolhatunk!
Az idei kötelező kampány első közel három hetének tapasztalatai alapján a biztosítót váltó ügyfelek döntő többsége, mintegy nyolcvan százaléka a független alkuszokon keresztül köti meg új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződését.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint ugyanakkor a nem várt jelentős díjcsökkenés a jövő évtől problémákat is generálhat a piacon. Várakozásaik szerint ugyanis a kieső díjbevételt egyes biztosítók már csak a kárrendezési szolgáltatások színvonalának csökkentésével tudják majd kompenzálni. Ez nehézkesebb, a megszokottnál hosszabb ügyintézést is eredményezhet. Ezért az elkövetkező időszakban a biztosítási alkuszokra - szakmai tapasztalatuk és biztosítói kapcsolatrendszerük miatt - érdemes lesz még fokozottabban támaszkodniuk az ügyfeleknek.
Az ügyfelek a teljes piaci kínálat megismerésén kívül többféle adminisztrációs segítséget is igényelnek. Ezért a biztosítói direkt csatornák tavalyinál markánsabb megjelenése nincs hatással az alkuszok népszerűségére. "Az alkuszok a választást segítő tanácsadáson kívül az ügyfél megbízása alapján felmondják az előző szerződést, intézik az új szerződésre vonatkozó adminisztrációt, káresemény esetén pedig - az ügyfél ilyen irányú megbízása alapján - ügyféloldalon működnek közre a kárügyintézésben" - mondta el Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke.
A végső hajrá a jövő hétre várható
Az év ezen időszakában természetesen magára a kötelező biztosítási kampányra koncentrál a sajtó és az ügyfelek is. Az idei kampányban a kötések listáját az eddigi tapasztalatok alapján nagy biztosítók vezetik: A képet ugyanakkor árnyalja, hogy van olyan társaság, ahol az újrakötések mértéke a szokásosnál is nagyobb méreteket ölthet. A várakozásokkal szemben ugyanis az idén 15-20 százalékkal csökkentek az átlagdíjak: míg tavaly 30 ezer forintért köthettek kötelező biztosítást az autósok, az idén 25 ezer forint az átlagos szerződési díj. "Összességében a tavalyinál intenzívebb első hetek ellenére az utolsó héten várható a kötések 40 százaléka, így a végeredmény az előzetesen nem várt 900 ezres határt is átlépheti, igaz, ezeknek a kötéseknek akár harmada is a saját biztosítónál való újrakötés lehet."- mondta el Papp Lajos.
Ne csak a kötelezőre figyeljünk!
Bár a kötelező biztosítások piacán egyre látványosabb az a tendencia, hogy az autósok mérlegelésük során nem csak árat, hanem a biztosító által nyújtott szolgáltatásokat is figyelembe veszik, már néhány ezer forint megtakarításának a lehetősége is százezreket mozgat meg minden évben. Érdekes módon azonban sem a média, sem a szolgáltató biztosítók nem kampányolnak más termékek, például a casco, vagy a lakásbiztosítások kapcsán. Pedig az alkuszok által folyamatosan biztosított összehasonlíthatóság, a személyes tanácsadás nyomán ezeken a területeken is komoly optimalizációt hajthatunk végre..
A casco esetében az idei kötelező kampány különösen jó lehetőséget kínál a szerződés kedvező díjon való megkötésre: amennyiben együtt kötjük meg a két autós biztosítást, akár 30-40 százalékot is spórolhatunk. Sajnos még mindig kevesekhez jutott el, , hogy egy ideje már a 4 évnél idősebb járművekre is igen kedvező díjú, speciális casco ajánlatok közül válogathatnak az ügyfelek.
Fontos lenne, ha az ügyfelek nem csak autójuk, hanem otthonuk biztosításaira is odafigyelnének. Itt nem elsősorban az anyagi megtakarításra, hanem a megfelelő biztosítási összegekre, és a szükséges biztosítási fedezetek meglétére kell odafigyelni. A realizálható megtakarításnál ugyanis sokkal fontosabb az értékeink valós értéken történő biztosítása, a biztosítási összegek helyes megállapítása. Az optimalizáció során lehetőség nyílhat például változatlan díj mellett a korábbinál magasabb ingóságfedezet elérésére (gondoljunk a folyamatosan gyarapodó lakberendezéseinkre, elektronikai eszközeinkre). Ma még jellemző, hogy a szerződésekben hosszú évekig változatlan marad a kötéskori biztosítási fedezet, akár az összegszerűség, akár kockázati kör tekintetében, amely óhatatlanul is magában hordozza azt a veszélyt, hogy egy esetleges káresemény bekövetkeztekor nem lehetséges a valós kár megtérítése.
Ügyfélbarát szabályozás
A januárban életbe lépő kötelező biztosítási törvény több ponton írta felül a kötelező biztosítás jelenlegi szabályozását. Az egyik legfontosabb változás - melynek kezdeményezésében a FBAMSZ úttörő szerepet vállalt - , hogy a biztosítási évforduló a jövőben nem a naptári évhez, hanem a megkötés dátumához igazodik majd. "Az egyező évfordulók miatt előbb-utóbb nem kgfb-ről és cascóról külön, hanem gépjármű-biztosításról beszélhetünk majd, így a háztartások saját alkuszuk segítségével egyszerre foglalkozhatnak valamennyi biztosításukkal, azok időszakos felülvizsgálatával is." - állítja az alkuszszövetség elnöke. "Az átmenet azonban hosszú folyamat lesz: a jövő év végi kampányban a válság gépjárműpiacra gyakorolt tényleges hatásának függvényében az autók 80-90 százaléka részt vesz majd, hiszen az új szabályázás szerinti évközi évforduló csak a jelenlegi autó lecserélésekor keletkezik."
Forrás:Tőzsdefórum.hu
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Az MNB folyamatosan vizsgálja a biztosítók frissen meghirdetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tarifáit. A naptári évfordulós ügyfelek - akik az összes kgfb-szerződés immár kevesebb, mint felét jelentik - egy héten belül kapnak értesítést biztosítójuktól jövő évi díjaikról. Ez alapján december 1-jéig dönthetnek a meglévő szerződésük felmondásáról, az esetleges biztosítóváltásró - hívjta fel a figyelmet a jegybank.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piacon jelen lévő 15 biztosító közül 13 új díjtarifákat hirdetett meg október 30. és november 1. között a naptári - december 31-ei - évfordulós kgfb-üzembentartók számára. A jogszabályi előírások alapján az új díjak - amelyeket legalább 60 nappal életbe lépésük előtt kell közzétenni - egyebek közt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) internetes honlapján érhetők el a fogyasztók számára. Egy biztosító korábban változtatott díjtarifáin, az Astra Biztosító - amelynek tevékenységi engedélyét visszavonta a román pénzügyi felügyelet - magyarországi fióktelepe pedig nem hirdethetett új díjakat.
Az MNB fogyasztóvédelmi és prudenciális szempontból is folyamatosan vizsgálja a biztosítók friss kgfb díjhirdetéseit, illetve az elektronikus biztosítási alkuszi portálokat. Utóbbi kapcsán külön vizsgálati szempont, hogy az érintett biztosításközvetítők alkalmazzák-e a jegybank által többek között az online biztosításközvetítői portálok működésére vonatkozóan májusban kiadott ajánlást. Amennyiben az MNB szakemberei bármilyen hiányosságot, netán jogsértést találnak, a jegybank haladéktalanul intézkedést hoz. A díjtarifák ellenőrzése ugyanakkor - az évközi díjhirdetési lehetőségnek köszönhetően - folyamatos feladatot jelent: 2015-ben a piaci szereplők összesen 77 alkalommal hirdettek meg új kgfb-díjakat.
A piacon idén szeptember 30-án 4,497 millió gépjárműre vonatkozó kgfb-szerződés volt érvényben. Ezek közül tavaly 52,5 százalék, idén mintegy 44 százalék esetében esik a naptári év végére a biztosítási évforduló, s ez az arányszám fokozatosan csökken. Ezen állományból a tavaly év végi kampányban mindösszesen 246 ezer biztosítóváltás történt, amely valamivel több, mint 10 százaléka az összes lehetséges biztosítóváltásnak. Mindebből érzékelhető, hogy a tavalyi év végi kgfb kampány a korábbi években megszokottakhoz képest alacsonyabb intenzitású volt.
A kgfb-díjak 2008 óta tartó meredek csökkenése - amelynek következtében a díjak három éve már olyan alacsonyak voltak, hogy több szegmensben nem nyújtottak kellő fedezetet a károkra és a költségekre - tavaly megfordult. A naptári évfordulós szerződések tarifáit a biztosítók átlagosan 20,4 százalékkal növelték 2014 végén, az átlagdíj viszont csak 8,6 százalékkal nőtt 2015 elejére az egy évvel korábbihoz képest. A díjnövekedés jelentős részben a személyi sérüléses károk, illetve a balesetek növekvő számának volt köszönhető.
A legjelentősebb állományt jelentő személyautóknál az átlaghoz képest alacsonyabb, mindössze 4 százalékos átlagos díjemelkedés történt tavaly a piacon. Az éves szinten megfigyelhető mérsékeltebb díjemelkedést elsősorban az okozta, hogy az üzembentartók egy része - jellemzően kedvezőbb tarifájú biztosítónál kötötte újra szerződését. A legjelentősebb online alkuszok adatai szerint ugyanakkor a szerződést váltó ügyfelek 34 százaléka tavaly nem a legolcsóbb kgfb-ajánlatot választotta. Egy évvel korábban ez az arány még csak 26 százalék volt, tehát az árérzékenység mellett egyre nagyobb szerepet játszik a szolgáltatás minősége, a szolgáltató megbízhatósága és az együttkötési kedvezmények is.
A naptári évfordulós kgfb-ügyfeleknek jelenlegi biztosítójuk november 11-ig küldi el 2016-ra érvényes új díjtarifájukat. Ezt követően 2015. december 1-jéig dönthetnek arról, hogy maradnak-e eddigi biztosítójuknál (ebben az esetben jelenlegi biztosításuk díjfizetéssel automatikusan továbbél) vagy új kgfb-szerződést kötnek. Az MNB javasolja, hogy a már a jövő évre vonatkozó, január 1-jén esedékessé váló biztosítási díját minden szerződő mielőbb fizesse meg a biztosítójának, mert amennyiben a díj az esedékességétől számított 60. napig a biztosítóhoz nem érkezik meg, a kgfb szerződés megszűnik.
Csendesen indult a kgfb-kampány, holott százak kötöttek új szerződést már az első napon. Legtöbben a K&H Biztosítót választották, átlagosan 12922 forintos éves díjért. A legalacsonyabb éves tarifa 1530, a legmagasabb pedig 97 816 forint volt az első napon. Legalábbis a CLB biztosítási alkusznál. A cég szakértői szerint nem is kell kapkodni, érdemes mindenkinek megvárnia a saját biztosítója által kalkulált jövő évi index-díjat.
Nem kényeztetik el az ügyfeleket a biztosítók, a jövő évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) díj-ajánlatokból eltűnt jó néhány korábbi kedvezmény, vannak viszont új, kemény büntetőelemek. Kimagaslóan jobb egyben befizetni az éves tarifát, mint bankba tenni a pénzt, mert nagyobb a kgfb-kedvezmény, mint a kamat. Az általános díjemelés alapján elképzelhető, hogy megkezdődött a híresen alacsony magyar díjak fokozatos, de határozott felzárkóztatása az európai országok átlagához – véli az ajánlatok első, gyors feldolgozása alapján a CLB biztosítási alkusz.
Látványosan kimaradt néhány korábbi, kedvezményre jogosító tétel a biztosítók idei kgfb-ajánlatából, újakat viszont szinte egyik cég sem épített be a jövő évi tarifakalkulációiba – mondta az ajánlatok első gyors áttekintése után Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési vezetője szerint a korábbi évek tendenciáival ellentétben most nem kényeztetik el különféle jutalomponttal járó extrákkal az ügyfeleiket a biztosítók, sőt úgy tűnik, az Astra csődje kapcsán próbálják a minőségi, megbízható szolgáltatásra szoktatni az embereket, még ha ez egy kicsit többe kerül is.
A CLB szakértője felhívja a figyelmet például a gyerekkedvezmények eltűnésére, ami azt jelenti, hogy a korábbiakkal ellentétben ma már nem kapnak engedményt a a nagycsaládosok, mint ahogy az 1-2 gyerekesek sem. De nincs már – vagy csak elszórtan – kiemelkedően nagy e-kedvezmény sem, ami az elmúlt években igen népszerű és elterjedt tétel volt, s azokra vonatkozott, akik a papíralapú értesítők helyett az emailes levelezést választották, s ennek fejében megadták az elektronikus elérhetőségüket. Ez a kommunikációs forma már annyira elterjedt, hogy nem jár érte extra engedmény.
A jövő évi tarifákat tartalmazó vaskos kötet feldolgozásakor a CLB-s szakértőket meglepte, hogy az eddigieknél is nagyobb kedvezményt kapnak viszont azok, akik negyedéves fizetés helyett előre, egy összegben letudják a kgfb-díjat. Ezek az ügyfelek többet nyernek így, mintha bankba tennék a pénzt, mert nagyobb a kedvezmény, mint a banki kamat.
Az ajánlatokból kiderül, hogy mostantól nem lehet, vagy csak kiemelkedően nagy pótdíj ellenében úgynevezett rejtett flottát, vagyis például öt autót – vagy ennél is többet – egyenként, s nem összevontan biztosítani ugyanannál a cégnél. A biztosítók erre külön „szűrő” módszert alkalmaznak, s annak, akit „rajtakapnak”, utólag is drasztikusan megemelhetik a díját – hívja fel a figyelmet a CLB.
Az alkusz cég szerint az általános díjemeléssel kettős célja van a biztosítási szakmának. Az egyik az, hogy az Astra csődjén okulva rászoktassák az ügyfeleket a valamivel drágább, ám megbízhatóbb szolgáltatásra. A másik magyarázat pedig az lehet, hogy megkezdődött a híresen alacsony magyar díjak fokozatos, de határozott felzárkóztatása az európai országok átlagához. Ez viszont még évekig eltarthat, s a folyamatos díjemelés hatására a következő években a kampány is egyre élesebbé válhat – összegzi közleményében a CLB.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díjai 10-15 százalékkal drágulhatnak a ma kezdődő kampányban, de még így is jóval elmaradnak a régió átlagától - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője az M1 aktuális műsorában hétfő reggel.
Romániában kétszer, Németországban négyszer annyit kell kifizetniük az autósoknak a kgfb-re, mint Magyarországon - tette hozzá.
A várható drágulás okai között említette, hogy 2015 első fél évének végén az átlagdíj Magyarországon évi 21 900 forint volt, miközben a biztosítók átlagosan egy kárra 490 ezer forintot fizettek ki. A kgfb átlagos díja 2009-ben még 34 800 forint volt - tette hozzá.
A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a becslések szerint a kgfb-t nem fizetők számát a szakértők mintegy 100 ezerre becsülik.
A mostani kampányban a kgfb-vel rendelkezők mintegy 44 százaléka érintett, akik még 2010 előtt vásárolták gépjárművüket, az ő biztosításuk az év végén jár le. Az azóta vásárolt járműveknél a vásárlástól számítva egy évig tart a biztosítás hatálya, akkortól lehet másik biztosítót választani. (MTI)
Forrás: ProfitLine
Az okos városokról (smart city) rendezett londoni konferencián a biztosítási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a vezető nélküli járművek rendkívüli gyorsasággal fejlődnek, ugyanakkor a felelősségi kérdések tisztázatlansága egyelőre komoly veszélyt is jelent a biztosítási iparág számára.
A brit biztosítási piac az egyik legfejlettebb a világon, ezért különösen fontos, hogy miként birkózik meg az ottani piac a vezető nélküli járművek és egyéb technológiai újítások jelentette jogi és biztosítástechnikai kihívásaival.
A KPMG egy év elején készített felmérésében azt állította, hogy a félig vezető nélküli járművek 2025-re teljesen hétköznapivá válhatnak, addig azonban számos kérdést tisztázni kell még, többek között azt, hogy milyen következményei lesznek a baleseteknek, ki viseli majd a felelősséget, ha az ütközésnél nem természetes személy irányította a járművet.
Forrás: Biztosítási Szemle
Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)
Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank biztosításközvetítőktől és ügyfelektől értesült arról, hogy egyes ügyfeleknél, ahol ez a bejelentés az Astra részéről elmaradt, az új biztosító törölte az ügyféllel kötött új biztosítást, mert a KKNYR azt jelezte, hogy az adott gépjármű üzembentartójának még másutt élő biztosítása volt. Ezekben az esetekben az új biztosító a megkötött kgfb-szerződést visszamenőleges hatállyal törölte, a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizette.
Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
A jegybank megjegyzi: ennek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Az MNB felidézi, hogy a kgfb-t szabályozó törvény 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító - így az Astra - anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása, illetve az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
A román pénzügyi felügyelet (ASF) augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A társaság Magyarországon többek között kgfb-biztosításokat kötött nagyobb számban.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a múlt héten elmondta: az Astra Biztosító 160 ezer kgfb-ügyfele közül eddig 124 ezer váltott biztosítót közös megegyezéssel. Javasolta, hogy akik eddig elmulasztották a váltást, tegyék meg mielőbb.
(forrás: napi.hu)
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)