Nem kényeztetik el az ügyfeleket a biztosítók, a jövő évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) díj-ajánlatokból eltűnt jó néhány korábbi kedvezmény, vannak viszont új, kemény büntetőelemek. Kimagaslóan jobb egyben befizetni az éves tarifát, mint bankba tenni a pénzt, mert nagyobb a kgfb-kedvezmény, mint a kamat.  Az általános díjemelés alapján elképzelhető, hogy megkezdődött a híresen alacsony magyar díjak fokozatos, de határozott felzárkóztatása az európai országok átlagához – véli az ajánlatok első, gyors feldolgozása alapján a CLB biztosítási alkusz.


Látványosan kimaradt néhány korábbi, kedvezményre jogosító tétel a biztosítók idei kgfb-ajánlatából, újakat viszont szinte egyik cég sem épített be a jövő évi tarifakalkulációiba – mondta az ajánlatok első gyors áttekintése után Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési vezetője szerint a korábbi évek tendenciáival ellentétben most nem kényeztetik el különféle jutalomponttal járó extrákkal az ügyfeleiket a biztosítók, sőt úgy tűnik, az Astra csődje kapcsán próbálják a minőségi, megbízható szolgáltatásra szoktatni az embereket, még ha ez egy kicsit többe kerül is.

A CLB szakértője felhívja a figyelmet például a gyerekkedvezmények eltűnésére, ami azt jelenti, hogy a korábbiakkal ellentétben ma már nem kapnak engedményt a a nagycsaládosok, mint ahogy az 1-2 gyerekesek sem. De nincs már – vagy csak elszórtan – kiemelkedően nagy e-kedvezmény sem, ami az elmúlt években igen népszerű és elterjedt tétel volt, s azokra vonatkozott, akik a papíralapú értesítők helyett az emailes levelezést választották, s ennek fejében megadták az elektronikus elérhetőségüket. Ez a kommunikációs forma már annyira elterjedt, hogy nem jár érte extra engedmény.

A jövő évi tarifákat tartalmazó vaskos kötet feldolgozásakor a CLB-s szakértőket meglepte, hogy az eddigieknél is nagyobb kedvezményt kapnak viszont azok, akik negyedéves fizetés helyett előre, egy összegben letudják a kgfb-díjat. Ezek az ügyfelek többet nyernek így, mintha bankba tennék a pénzt, mert nagyobb a kedvezmény, mint a banki kamat. 

Az ajánlatokból kiderül, hogy mostantól nem lehet, vagy csak kiemelkedően nagy pótdíj ellenében úgynevezett rejtett flottát, vagyis például öt autót – vagy ennél is többet – egyenként, s nem összevontan biztosítani ugyanannál a cégnél. A biztosítók erre külön „szűrő” módszert alkalmaznak, s annak, akit „rajtakapnak”, utólag is drasztikusan megemelhetik a díját – hívja fel a figyelmet a CLB.

Az alkusz cég szerint az általános díjemeléssel kettős célja van a biztosítási szakmának. Az egyik az, hogy az Astra csődjén okulva rászoktassák az ügyfeleket a valamivel drágább, ám megbízhatóbb szolgáltatásra. A másik magyarázat pedig az lehet, hogy megkezdődött a híresen alacsony magyar díjak fokozatos, de határozott felzárkóztatása az európai országok átlagához. Ez viszont még évekig eltarthat, s a folyamatos díjemelés hatására a következő években a kampány is egyre élesebbé válhat – összegzi közleményében a CLB.

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak?
2017 június 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak?

A gépjármű tulajdonosok ugyan nyűgként élik meg a kötelező gépkocsi felelősségbiztosítást, ám ha balesetet szenvednek, többségében elégedettek a biztosítók szolgáltatásaival. Most azonban felmerült a módosítás igénye, amivel az autósok akár rosszul is járhatnak.

Az autósok örök félelme, hogy balesetet szenvednek. Ha a személyi sérülést ilyenkor el is kerülik, ez bizonyos fokú hercehurcával jár, hiszen meg kell javíttatni a kocsit, és a javítás költségeit is érvényesíteni kell a biztosítóval szemben. Utóbbi kapcsán azonban jó hír, hogy a tapasztalatok szerint ha baj van, akkor van segítség, legalábbis a MABISZ számára a Századvég által készített gépjármű-biztosítási témájú kutatás adatai ezt tükrözik. Az idei felmérés szerint jelentősen elégedettebbek a gépjármű tulajdonosok a KGFB-ügyekkel kapcsolatosan biztosítójuk eljárásával és kapcsolattartásának módjával. Valamivel több mint 10 százalékponttal nagyobb arányban elégedettek maximálisan biztosítójukkal, mint 2015-ben vagy 2016-ban, bár már a megelőző években is kifejezetten jó volt a megítélésük. Negatív véleményt kevesebb, mint 5 százalékuk fogalmazott meg.

A CASCO megkötésekor szintén az a legfontosabb szempont, hogy megbízható társasággal kössenek szerződést (59 százalék), az alacsony díj pedig a második, ötödük számára a legfontosabb. Szintén nagyon elégedettek az ügyfelek a CASCO ügyekkel kapcsolatban: több mint 80 százalék pozitív értékelést adott.

Az elmúlt két év felmérési eredményeihez hasonlóan, most is külön vizsgálat tárgyát képezték a kárt szenvedett autótulajdonosok. Ők is kifejezetten elégedettnek bizonyultak a biztosítókkal, különösen a saját biztosítójuk szolgáltatásával. A biztosítási eseményről beszámoló válaszadók kétharmada volt inkább vagy teljesen elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, 85 százalékuk pedig saját biztosítójával.

A közvélemény tehát nem kíván változtatni a kialakult gyakorlaton, ám vannak ellenérdekeltek is. A kárt szenvedett autósok ugyanis kétféle módon juthatnak pénzhez: vagy számlára javíttatja meg az autóját és a biztosító ezt egyenlíti ki, vagy a kárfelvételi jegyzőkönyv alapján kikalkulált összegről egyezséget köt a biztosítóval. Ez esetben eldöntheti, hogy mire fordítja az így kapott pénzt. Míg az újabb autók tulajdonosai szinte minden esetben a számlás javítást igénylik, addig a korosabb járművek tulajdonosai sok esetben egyezségi kárrendezést választanak a számlás helyett. Ez általában akkor éri meg, ha úgy érzik, hogy a biztosító által felajánlott javítási költségeknél olcsóbban tudják megjavíttatni a kocsijukat, például saját munkával. Vagy amennyiben olyan az autó sérülése, hogy az nem zavarja a szabályszerű működtetését, s esetleg másra jobban kell a pénz, akkor is jó választás lehet az egyezségi kárrendezés.

Dr. Hangyási István a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke azt közölte az mfor.hu-val, hogy a piaci adatok alapján körülbelül a károk 30-35%-ánál választ a károsult egyezségi kárrendezést. Két jól elhatárolható csoport él ezzel a lehetőséggel. A hazai gépjárműpark elöregedése miatt azok vállalják elsősorban ezt a kárrendezési módot, akiknek a gépjárművük az 5-8 évet meghaladja és egy márkaszervizben történő javítás költségei nagyobbak lennének, mint a biztosító által kínált kárrendezés. KGFB-re rendezett károknál ugyanis az eredeti állapot helyreállítása a kötelezettség. Tehát egy 5-8 éves autót ilyen alkatrészekkel kell(ene) helyreállítani, illetve adott esetben az esetleges korábbi károk miatt avultat is a biztosító. Ha tehát gyári új alkatrészekkel javítják meg a gépkocsit, akkor magasabb lesz az értéke, mint a baleset pillanatában volt, s ennek az értékemelkedésnek a különbözetét a biztosító értelemszerűen levonja a kifizetéséből. Ezért az ilyen károsultak is inkább egyezségi kárrendezést választanak, hiszen egy kisebb műhelyben utángyártott - a gyári újjal megegyező minőségű, de olcsóbb - alkatrészekből is műszakilag megbízhatóan és megfelelő minőségben helyre tudják állítani a sérült gépjárművet.

Szintén az egyezségi kárrendezést választják azok a tulajdonosok, akiknek a gépjárműve finanszírozott és a gépkocsi javítási költsége a gazdasági totálkár határán mozog, mondta el MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke. Ha ugyanis a gépkocsi gazdaságosan nem javítható, akkor, mint fentebb utaltunk rá, a káridőponti értéket kifizeti a biztosító, de a finanszírozás lezárásának többletköltségét nem. Ezért inkább egy alacsonyabb óradíjjal dolgozó szervizt választanak az ilyen gépkocsik tulajdonosai, mert a munkadíj és alkatrészár ottani alacsonyabb volta miatt az ilyen műhelyben még a jármű gazdaságosan javítható.

Az egyezségi kárrendezés ugyanakkor a szakszervízek szemét csípi, szerintük ugyanis feltételezhető, hogy a javítások egy része számla nélkül, feketén történik. Nem osztja ezen véleményt a MABISZ illetékese. dr. Hangyási István azt hangsúlyozza: a kártérítésnek ez a fajtája nem jelenti, hogy a feketegazdaságba áramlik a pénz. Sokkal inkább azt, hogy a károsult szabadon dönt, kivel javíttatja meg a gépjárművét. A károsult megkeresi a számára legolcsóbban dolgozó szervizt. Ez egyfajta versenyt generál a javítók között. A kártérítést kapott ügyfelek érdeke, hogy a javításról számla készüljön egyezséges kárrendezésnél is, hiszen ezzel tudják a garanciát érvényesíteni. Ráadásul, ha valami ok miatt az egyezségben meghatározott összeg nem lenne elegendő a javításra, akkor a számla összege és az egyezségi kárrendezés közötti differenciát - ha az indokolt - megtéríti a biztosító. Tegyük hozzá, hogy a feketegazdaság elleni harc egyébként is az adóhatóság feladata, s ehhez megvannak a megfelelő olyan eszközei, mint például az online kassza.

Érdemes megemlíteni, hogy a kérdés kapcsán számos álláspont és érdek ütközik. Azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrég közölt átfogó piacelemzésben is leszögezi, hogy hiányzik az árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatásoknál. A számlás biztosítói kárrendezéssel összefüggésben történő javítás speciális piacot jelent a javítói piacon belül, mivel ezekben az esetekben más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Utóbbi pedig nem számíthat azokra a szolgáltatási díj és alkatrészár kedvezményekre, amelyekkel a szakszervízek a magánügyfeleket próbálják magukhoz vonzani. Biztosítós számlás javítások esetében a javítást végző vállalkozások a munkadíjat és az anyagköltséget a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni. A javításokat végző cégeknek tehát az a jó, ha minél többen a számlás kárrendezés mellett döntenek, míg a biztosítók számára elvileg az egyezségi megoldás lehet kecsegtetőbb. A károsult számára pedig alighanem az a jó, ha van választási lehetősége.

A MABISZ illetékese is azt mondja, amit az érvényben lévő jogszabályok is rögzítenek: maga a biztosítás nem is a javításra szól, hanem a kár megtérítésére vállalt kötelezettséget jelent. A kártérítés alapvetően pénzbeli kártérítés, senki nem kötelezhető, hogy a kapott összeget ténylegesen a jármű javítására fordítsa. A biztosítók csak azt tudják ellenőrizni, hogy a számlával helyreállított gépkocsiban valóban a számlán szereplő javításokat végezték, illetve az azon feltüntetett alkatrészeket cserélték ki.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a fent idézett piackutatás szerint az autósok alapvetően elégedettek a kialakult helyzettel, s számukra minden mást felülíró szempont a megbízhatóság. Az adatok azt mutatják ugyanis, a szerviz kiválasztásánál a legfontosabb tényező, hogy az autó megbízhatóan, biztonságosan működjön (80 százalék) – a gépjármű tulajdonosoknak több mint a háromnegyede ezt válaszolta. Második legfontosabb, hogy eredeti alkatrészt építsenek be (30 százalék), harmadik pedig, hogy gyorsan megjavítsák az autót (28 százalék). A gépjármű tulajdonosok mindössze 14 százalékának fontos csak az, hogy márkaszervizben javítsák az autót, vagy hogy számlát kapjon az elvégzett szolgáltatásról.

Ha azonban az egyezségi rendezést a jövőben korlátoznák, az valószínűleg rosszul érintené az alacsonyabb jövedelműeket valamint az idősebb kocsival rendelkezőket, hiszen most a viszonylag magas rezsióradíjjal és eredeti alkatrészekkel dolgozó márkaszervizeknél olcsóbb megoldást illetve a kapott kártérítés szabad felhasználását is választhatják. Illetve rajtuk, valamint közel ötmillió díjfizető társukon csattanna az ostor akkor is, ha a javítási költségek megemelkedése miatt a magyar KGFB díjak, amelyek még most is Európában a legalacsonyabbak között vannak, ugrásszerűen megdrágulnának.

Forrás: www.mfor.hu

Nyereséges termék lett Magyarországon a kötelező biztosítás
2017 június 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Nyereséges termék lett Magyarországon a kötelező biztosítás

2011 után először ismét nyereségesen tudták működtetni tavaly a biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) üzletágukat - derül ki az MNB friss kiadványából.

2015-ben egyensúlyba került a korábban díjeséssel és a tartalékok hozamesésével küzdő haza kgfb-piac, 2016-ban pedig sikerült elérniük a biztosítóknak, hogy a díjak teljes mértékben fedezették a károk és a költségek összegét. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az egy szerződésre jutó megszolgált díj 18%-kal 25 715 forintra emelkedett, és 2011 után először csökkent a kombinált mutató 100% alá.

Az üzletág nyereségessé válását a piaci liberalizációja segítette: 1. a 2010-től üzembe helyezett autók biztosítási évfordulója immár nem az év végi kampány végére, január 1-jére, hanem a szerződéskötés naptári évfordulójára esik, 2. 2013 óta a biztosítók év közben is díjat hirdethetnek, így rugalmasabban és gyorsabban reagálhatnak az árképzést befolyásoló tényezőkre.

Az MNB szerint további díjemelkedés már csak akkor indokolt a kgfb-piacon, ha ezt a kockázatok emelkedése, például a kárinfláció szükségessé teszi.

Forrás: www.portfolio.hu

Bringával balesetet okozol? Erre számíts!
2017 június 19.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Lakásbiztosítás, Általános

Bringával balesetet okozol? Erre számíts!

A bringások az első balesetig, vagy tükörleverésig nem is gondolnak a biztosításra. Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy rutinosak már, és amúgy is, az elmúlt 10 évben sem történit semmi, csak feleslegesen dobták volna ki a pénzt. Aztán jön egy benézett jobb kéz, egy „véletlen” piroson áthajtás, és máris változik a kép. Egy biztosítási szakértővel a kockázatokról és a lehetőségekről beszélgettem.

Néha nincs szükség természetfeletti eseményekre, hogy egy ártatlan reggeli munkába indulásból, vagy hétvégi túrából anyagi csőd keletkezzen. Egy másodpercnyi figyelmetlenség, egy elnézett KRESZ-szabály, de akár egy másik bringással vagy egy autóval való összeakadás, ütközés is csúfos véget érhet. Erre élő példa Lili esete, akinek 553.000-et kellett részletekben kifizetnie, miután nem adott elsőbbséget egy autónak és összeütköztek.

Ha valaki kárt okoz bringázás közben, minden esetben felelősségre vonható. A gépjárművekre kötött kötelező biztosításokat sokan szükséges rossznak tartják, de ha megfordítjuk a dolgot, és azt mondjuk „mindenki felelős az általa okozott anyagi kárért, és ennek pénzbeli értékét ki kell egyenlítenie” akkor máris eltörpülhet az akár évi több tízezer forintos biztosítás díja egy zsebből fizetett kártérítés összegéhez képest.

Elég végighúzni a kormánnyal egy páréves Ford Focus oldalát, és esetleg esés közben letörni a tükröt, máris bőven félmillió forint fölötti veszteséggel kalkulálhatunk. Mi történik, ha kerékpárúton ütközünk egy másik bringással, aki éppen véletlenül valamilyen drága országúti kerékpárral közlekedik, és az esés következtében egy hónapra kiesik üzletkötői munkájából?

Számoljunk

  • kerékpárban okozott kár: 500.000 Ft
  • ruházatban okozott kár: 100.000 Ft (csak egy sisak lehet 40-80.000 Ft)
  • nem vagyoni kártérítés: 300.000 Ft (fizetés kiesés, kórházi ellátás, stb)

Ez majd egymillió forint, feltéve, hogy polgári per nélkül tudjuk rendezni a kárt, és így egyéb ügyvédi és perköltségek sem társulnak hozzá. Ez már fájna? A legtöbbünknek biztosan. És csak egy „egyszerű” jobbkezet nem adtunk meg, vagy áttértünk a szembejövő sávba a bringaúton.

A károsult be fogja hajtani rajtunk ezeket az összegeket, és biztosítás híján akár be is perelhet.

A gépjárművekkel okozott balesetek egy részét szintén a megszokás alapú autózás számlájára írhatjuk és hasonló a helyzet a tipikus bringabalesetekkel is. „Tegnap itt még nem is volt stop tábla!”, „eddig be lehetett jobbra is kanyarodni” és hasonló mondatok kerülnek a jegyzőkönyvekbe, de elég csak a nagy port felvert „Bécsi úti balkanyarra” gondolni.

A Kerékpárosklub is biztosít

Eddig nem volt jelentős igény a speciálisan kerékpárosokra szabott biztosításokra, ezért a Magyar Kerékpárosklub saját szolgáltatásán kívül nincs is ilyesmi a piacon, kötelező biztosítási rendszer pedig egyáltalán nincs, vagyis a kerékpár az egyetlen olyan jármű, amellyel több tízezren vesznek részt a közlekedésben, de nem létezik rá kötelező biztosítás.

Két megoldás van, ha mégis szeretnénk nyugodtan tekerni. Az egyik a Magyar Kerékpárosklub baleset biztosítása, amelyben 2.000.000 forintos térítési összegig felelősségbiztosítás is szerepel. Ha ezt választjuk, nem árt figyelni az Általános szerződési feltételek 2.1-es pontjára amelyben szerepel, hogy abban az esetben nyújt fedezetet a klubos biztosítás, ha a kerékpáros a közlekedés szabályainak megfelelően közlekedve balesetezett.

Kérdés, hogy ezt mennyire veszik szó szerint? A gépjárművek felelősségbiztosítása akkor is téríti a vétlen fél kárát, ha a piros lámpán áthajtva okozunk balesetet, bár tény, hogy a kifizetett kár ellenértékét behajthatja rajtunk a biztosítónk, ha súlyosan megszegtük a közlekedési szabályokat. Szerencsére a Magyar Kerékpárosklub válasza megnyugtató: ugyanúgy bírálják el a bringások eseteit is, mint az autósokét.

Ez a biztosítás nem csak közúton, de hegyibringázás közben is védelmet jelent, a kérdés csak az, hogy mi a helyzet akkor, ha a János-hegyről lefelé az egyik kedvenc nem, kerékpározásra kijelölt ösvényünkről az aszfaltos utat keresztezve megyünk neki egy autónak. Ennél sokkal hétköznapibb esemény amikor ugyanezen ösvényen gyalogtúrázókba botlunk, és ha nincsen szerencsénk akkor simán el is üthetjük őket. Vajon ekkor is helyt áll a biztosító? A Kerékpárosklub válasza szerint az illegális utakon történt balesetékre nem fizet a biztosító.

Titkos lehetőség, lakásbiztosításhoz

Léteznek olyan lakásbiztosítások, melyekhez ingyen, esetleg kevés pénzért kérni lehet a bringás baleset biztosítási kiegészítést is. Legyünk azonban nagyon figyelmesek, és olvassuk el a szerződési feltételek legutolsó betűit is, ugyanis vagy nagyon minimális összeghatárig térítenek ezek a kiegészítő biztosítások, vagy a feltételrendszer nem életszerű. Nem mondjuk, hogy semmit sem érnek, de sajnos nekünk kell tisztába lennünk a körülményekkel.

Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy legyen felelősség biztosításunk tekerés közben, egyedi ajánlat készíttethetünk bármely biztosítónál.

Erre Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkuszcég igazgatója szerint két lehetőségünk is van. Bemehetünk bármely biztosítóhoz, és az ottani üzletkötővel egyeztetjük az elképzeléseinket, de elmehetünk bármely alkuszhoz is, ahol szintén összeállítanak nekünk többféle ajánlatot. Nem reménytelen tehát a dolog, de messze vagyunk még a gépjármű kötelező felelősségbiztosítások egyszerűen, neten megköthető formájától.

Mindenki eldöntheti, hogy gondol-e a ritka, de annál kellemetlenebb eshetőségre, vagy továbbra is bízik a szerencséjében. Tőlünk nyugatra nemcsak a kerékpáros biztosítások számítanak hétköznapinak, hanem az is, hogy minden kárt alaposan behajtanak az elkövetőn a sértettek. Reméljük, hogy bringások számának robbanásszerű növekedésével, előbb-utóbb Magyarországon is lesz választék.

Forrás: www.index.hu

Kgfb-károk: az ügyfeleknek jó a biztosítók gyakorlata
2017 június 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Kgfb-károk: az ügyfeleknek jó a biztosítók gyakorlata

A magyar gépjármű tulajdonosok elégedettek a kapott kgfb és casco biztosítási szolgáltatásokkal - derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából a Századvég Alapítvány által készített felmérésből. A kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság közel háromnegyede (73%) él személygépjárművel rendelkező háztartásban. A megkérdezettek 71 százalékának saját, 8 százalékának céges autója, míg 6 százalékuk mind céges, mind saját autót is használ, 2 százalékuk csak vállalati autót hajt. (A megkérdezettek 26 százalékánál ugyanakkor nincs a családban autó.)

Az immár rendszeres MABISZ-felmérésben komoly mértékben, a tavalyi 50,3 százalékról 67,3 százalékra emelkedett a kgfb-biztosítójuk szolgáltatásaival teljes mértékben elégedett ügyfelek száma. Természetesen esetükben az elégedettség vélhetően a kedvező díjak mellett a szerződéskötési eljárás rugalmasságára, illetve egyéb adminisztrációs könnyebbségre vonatkozik, hiszen a kgfb-szerződések sajátja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő balesetet szenvedett autós, nem a biztosítóval szerződött ügyfél.

Épp ezért lehet fontosabb a kutatás azon eredménye, amit a MABISZ kérésére a kárt szenvedett autótulajdonosok körében végzett a Századvég. A biztosítási eseményről beszámoló válaszadók kétharmada volt teljesen vagy inkább elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, 85 százalékuk pedig saját biztosítójával.

A kárt szenvedett autótulajdonosok 40 százalékának számla alapján, 38 százalékának pedig egyezségi kárrendezés alapján fizetett a biztosító. Gazdasági totálkárt – amikor a roncsérték és a kárrendezés költsége meghaladja a baleset idején kimutatható forgalmi értéket – a bajba jutott ügyfelek 13 százaléka esetében mondott ki a biztosító.

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, mi alapján döntik el az autósok, hogy a bajba jutott autójuk javításakor a számla alapján történő javítást, vagy az egyezségi kárrendezést választanák. Nos, egyértelműnek látszik, hogy a kárérték emelkedésével az autósok egyre inkább ragaszkodnának a szervizek által kiállított számla alapján történő javításhoz – 73 százalékuk nagyobb kár esetén fontosnak látja, hogy papíron kimutatható legyen az összes költség –, míg a kisebb károk esetében inkább hajlanak arra, hogy a biztosító a kárszemle alapján megállapított, esetleg alkuban kialakított összeget fizesse ki. Itt vélhetően visszaköszön az a gondolkodás, amely szerint az autótulajdonos a kisebb, a gépjármű használhatóságában, biztonságában változást nem okozó, ám gyakran előforduló károkkal – például a meghúzott lökhárító, „rányitásos lemezsérülés”, stb. – huzamosabb ideig együtt tud élni, anélkül, hogy folyamatosan tíz- és százezrekbe kerülő munkát adna a szervizeknek. Ilyen esetben persze, a nem az autóra költött kártérítés csökkenti a gépjármű piaci értékét, ám ezt a kockázatot az ügyfélnek és nem a kártérítési összeget kifizető, ekképp a javítás költségeit megtérítő biztosítónak kell felvállalnia. „A biztosítók álláspontja az, hogy a kárt térítik meg, nem a javíttatást. Ellenkező esetben a javíttatási költségekkel párhuzamosan a felelősségbiztosítási díjak is elszállnának, ez pedig nem érdeke a jelenleg 4,8 millió kgfb-díjfizetőnek” – mondja Hangyási István a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke. A szakember ugyanakkor fontosnak nevezte annak közlését is, hogy azokban az esetekben sincs kizárva a teljes kár megtérítésétől az az ügyfél, ha induláskor egyezségi megállapodást kötött a biztosítóval, ám később kiderül, hogy mindenképp javítás szükséges – a biztosító ilyen esetben a szervizszámla által igazolt és a ténylegesen kifizetett kártérítés közötti összeget a legtöbb esetben megtéríti az autósnak.

A komolyabb károk esetén a számlás-szervizes megoldást a biztonság érdekében választják inkább az autósok – erre lehet következtetni a felmérés azon kérdésére adott válaszból, amely szerint a gépjármű szervizelésekor a szerviz kiválasztásánál a legfontosabb szempont – 80 százalékos súly mellett –, hogy az autó megbízhatóan, biztonságosan működjön. Az ügyfelek fontosnak tartják, hogy olyan szervizt válasszanak, ahol biztosak lehetnek abban, hogy eredeti alkatrészt építenek be a járműbe, s hasonló mértékű (28%) azon válaszok aránya, ahol a gyors szervizelést tartják a előnynek. A gépjármű tulajdonosok mindössze 14 százaléka számára fontos, hogy számlát kapjon a javításról – holott anélkül a garanciális/jótállási jogérvényesítés is akadályokba ütközhet. s ugyancsak beszédes, hogy az autótulajdonosok csak 14 százalékának fontos, hogy márkaszervizben javítsák az autót.

Forrás: www.vg.hu

Ezért nem fedezi a kgfb a javítattási költségeket
2017 június 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Ezért nem fedezi a kgfb a javítattási költségeket

Ha a javítási költségek meghaladják a pótlás költségeit, a biztosítók totálkárossá nyilvánítják a gépjárművet - jelentette ki Hangyási István, a Mabisz Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban.

Hangyási elmondta, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) arra nyújt fedezetet, hogy a balesetben vétlenül károsult gépkocsit a baleset előtti állapotúra állítsák helyre, amennyiben a javítás még gazdaságosnak tekinthető. Ha a helyreállítási költségek magasabbak, mint amennyiből hasonló korú és felszereltségű használt autó megvásárolható, kimondják a gazdasági totálkárt.

Hangyási István elmondta, a biztosítók álláspontja az, hogy a káresemény bekövetkeztekor a kárt térítik meg, nem a javíttatást, ellenkező esetben a javíttatási költségekkel párhuzamosan a felelősségbiztosítási díjak is elszállnának. Hozzátette, hogy az utóbbi nem érdeke a jelenleg 4,8 millió kgfb-díjfizetőnek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Más árat kap a biztosító a szervizben
2017 június 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Más árat kap a biztosító a szervizben

Három évvel ezelőtt egy biztosító már harcba szállt a szervizekkel, amiért a biztosítós javításoknál nem adják tovább az alkatrész-kereskedőktől kapott kedvezményeiket; most a GVH jutott közel azonos álláspontra a kgfb-piacot átfogó vizsgálata nyomán.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) néhány hete piacelemzést készített a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac helyzetéről (Világgazdaság, 2017. május 10.). A vizsgálat bizonyos pontjai ugyanakkor nem a szorosan vett biztosítással, hanem a javítói piac helyzetével kapcsolatban fogalmaztak meg fajsúlyos észrevételeket. A figyelem érthető: a kgfb-piacon a legmeghatározóbb tétel a kárráfordítás, amely alapjaiban szabja meg a díjszintet.

A korábbi években a kgfb-piacon olyan díjverseny kezdődött, amelynek köszönhetően a károkat és költségeket a díjbevétel szintjéhez mérő úgynevezett kombinált mutató éveken keresztül 100 százalék felett volt, vagyis a biztosítók által beszedett díjak nem fedezték az üzletág kiadásait. (A mélypont 2012-ben volt, amikor a kombinált mutató értéke 122 százalék volt, ezen belül a kárhányad – a kárkifizetések díjbevételhez viszonyított összege – 87 százalékon állt.)

Az elmúlt években a felügyeleti jogkörrel is rendelkező Magyar Nemzeti Bank (MNB) épp emiatt aggályokat fogalmazott meg, jelezve: prudenciális kockázatokat hordoz a kgfb-piac. A huzamosabb ideig 100 százalék felett álló kombinált mutató ugyanis arra kényszeríti a biztosítókat, hogy más területekről keresztfinanszírozzák a kgfb-üzletág veszteségeit.

Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a biztosítók más biztosítási termékek (pl. lakásbiztosítás) szolgáltatási színvonalának csökkentésével igyekeznek majd kompenzálni az üzletági veszteségeiket – ez pedig az ügyfelek számára jelenthet problémát, hisz ők abban a hiszemben szerződnek, hogy teljes szolgáltatást kapnak.

A piacon a kgfb-átlagdíj 2014 óta emelkedik, ám fontos látni, hogy az MNB adatai szerint a tavalyi mérték is csak a 2010-ben fizetett biztosítási díj 86 százalékát teszi ki a személyautók esetében. A díjak emelkedése is közrejátszott abban, hogy az iparági kárhányad tavaly már csak 67 százalék volt, ami EU-szinten is átlagosnak mondható.

Nem a károsult fizet

Ugyanakkor bizonyos piaci anomáliák továbbra is fennállnak, s ezekre a GVH tanulmánya is rávilágít. A versenyhivatal megállapításai szerint lényegében nincs árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatások tekintetében. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a kgfb esetében más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Mivel a biztosító és a javító között csak elszámolási viszony van, ezért a biztosító nincs abban a helyzetben, hogy a javítóval piaci körülmények között egyezzen meg a szolgáltatásról és annak ellenértékéről. Ha a javítást utcáról betérő magánszemélyként rendeli meg valaki, akkor a szervizek az ügyfelekért folytatott árversenyben akár jelentős összegű kedvezményt is adnak a szolgáltatás megrendelése esetén (alkatrész-árengedmény, egyedi árszabás, egyéb szolgáltatások) – szögezi le a tanulmány, hozzátéve, hogy a biztosítós számlás javításoknál azonban a javítást végző vállalkozások ösztönzöttek arra, hogy a javításokat a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni.

A GVH másik komoly megállapítása az, hogy a különböző kárrendezési eljárások során a biztosítók, valamint a javítóműhelyek nagymértékben támaszkodnak különböző kalkulációs rendszerekre, ám az e rendszerekben szereplő adatok – a biztosítói vélemények alapján – nem minden esetben tükrözik a tényleges piaci árakat, tekintve, hogy a kalkulációs rendszerekhez az alkatrész- és festékgyártók, illetve -importőrök kiskereskedelmi adatot szolgáltatnak, míg az egyéni megrendelők részére jelentős kedvezményeket nyújtanak. Mindez azt jelenti – állapította meg a GVH is –, hogy miközben a javítóműhelyek esetenként jelentős kedvezményekkel szerzik be a gépjármű javításához szükséges alkatrészeket, festékanyagokat, a biztosítók felé kiállított számla a kalkulációs rendszerekben szereplő árak alapján történik.

Túlszámlázás?

A történet nem új, sőt talán ideje emlékeztetni az olvasót arra, hogy volt már biztosító, amely harcot hirdetett a „túlszámlázás” ellen. Három éve nagy port kavart, hogy az egyik biztosító arról értesítette szervizpartnereit, hogy csak azokkal szerződik automatikus kárelszámolásra, akik vállalják, hogy a kárkalkulációkban az alkatrészek árát meghatározó, úgynevezett Audatex árkalkulációs rendszerben szereplő áraknál 10 százalékkal alacsonyabb díjakat határoznak meg. (A biztosító öt országos alkatrész-beszállítóval megállapodott arról, hogy legalább 10 százalékos kedvezménnyel szállítják ki a termékeket a szervizeknek, de természetesen azt nem írhatta elő, hogy a szervizek a szóban forgó beszállítókkal szerződjenek.) A biztosító előzetes felmérése szerint a szervizek esetenként 20-40 százalékos kedvezményt is kapnak az Audatex-árakhoz képest a beszállítóiktól, azaz a 10 százalékos csökkentés lényegében csak az így keresett extraprofit egy részét veszi el. (Az alkatrészek áraiból összerakott gépkocsi – fényezés és munkadíj nélkül – rendre 6-7-szer drágább, mint amennyiért a kész kocsikat listaáron kínálják a kereskedők.)

Miután a GVH egy korábbi vizsgálata nyomán a javítási munkák elszámolásánál már viszonylagos rend honol (bár az Audatex itt is hoz standard javítási időket), igen érdekes helyzet alakult ki a javítások terén: maga a szervizmunka tényleges költsége a végső számla nagyjából 30 százalékát teszi ki, a fennmaradó 70 százaléknyi költség az alkatrészeké. Ha csak 20 százalékos kedvezménnyel számolunk, ez azt jelenti, hogy a számlaösszegek 14 százaléka mögött semmilyen teljesítés sincs.

Pénztárgép – megoldás?

A szervizek szerint a fő gondot az jelenti, hogy a javítások nagyjából fele ma is mindenféle számla nélkül történik. Ezt szerintük hajtja az a biztosítói gyakorlat, ahol a biztosító egyezséget ajánl és fix összegű kártérítésben állapodik meg a pórul járt autóssal, aki maga dönthet róla, hogy a keletkezett kárt megjavíttatja-e, és ha igen, hol teszi. A fix összegű kártérítés nem feltétlenül jelenti, hogy a javítás olyan szervizben történik, ahol a javításról nem készül számla. Mindezt sokkal inkább az támogatja, hogy a károsult maga dönthet, meg kívánja-e javíttatni az autóját, és hogy biztosítják számára a szabad szervizválasztást.

A biztosítók vélekedése szerint ugyanakkor nem rajtuk – és az ügyfeleken – kell elverni a port, ha egy szakma szemmel láthatóan képtelen önszabályozni saját piaci környezetét és a területen dolgozó vállalkozókat, s a NAV-tól sem vehetik át az ellenőrzési tevékenységet. Egyébiránt – emlékeztetnek – idén január 1-jétől már minden autószerviz-szolgáltatást végző vállalkozásnak online pénztárgéppel kell rendelkeznie. A korábbi tapasztalatok szerint pedig az adóhatóság ma már képes arra, hogy felfigyeljen az olyan anomáliákra, ha például egy-egy kereskedőnél a nap bizonyos óráiban rendszerszerűen nem használják a pénztárgépet.

Forrás: www.vg.hu

Meglepte a biztosítókat a GVH
2017 május 15.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Meglepte a biztosítókat a GVH

A biztosítók szerint a kampányidőszak újbóli bevezetése nem járulna hozzá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak csökkenéséhez, amelyek egyébként Európában sereghajtóknak számítanak.

Alaposan meglepte a biztosítási szakmát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legfrissebb elemzése, melyben a hivatal a gépjármű-forgalmazás és -javítás piacának feltérképezése mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac működésével kapcsolatban is észrevételeket tett. A GVH szerint a kgfb-díjak elmúlt években tapasztalt emelkedésében a kampányidőszak eltörlése is szerepet játszik, mivel ennek köszönhetően „csökkent a fogyasztók váltásra való ösztönzöttsége és ébersége, hiszen a biztosítási évfordulók a forgalomba helyezéshez igazodnak, így a biztosítóváltást nem előzi meg a korábbi, igen jelentős tájékoztatási és sajtókampány”. A GVH ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) javaslatot tett a kgfb-törvény módosítására és a kampányidőszak újbóli bevezetésére. Szerintük a koncentrált váltási időszak hozzájárulhat a verseny élénküléséhez és a biztosítási díjak csökkenéséhez.

Hat év után tavaly volt először magasabb a biztosítók kgfb-üzletágból származó bevétele, mint a kártérítésekhez és a biztosításokhoz kapcsolódó költségek összege. Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször is jelezte: immár rendszerszintű kockázatokat okoz az alacsony díjszint a kgfb-piacon, aminek következménye, hogy a társaságok nem, vagy nem az elvárt színvonalon tudnak majd szolgáltatást nyújtani a pórul járt autósoknak. A kgfb különleges biztosítás: a kárt szenvedő ebben az esetben nem a biztosítást kötő ügyfél, hanem egy vétlen harmadik személy. Emiatt pedig a vétlen károsultak védelmében fontos, hogy rendszerszinten biztonságosan tudjon működni az üzletág.

Ami igazán meglepő: a GVH az NGM-nek javasolta, hogy forduljon a felügyeletet ellátó MNB-hez, holott a versenyhivatal és az NGM között stratégiai együttműködés van, vagyis a hivatal kérhette volna a felügyelet szakmai segítségét.

Bár az MNB álláspontja szerint a jelenlegi díjszint további emelése már nem indokolt, nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsonyak a kgfb-díjak. A számítások szerint az átlagdíj tavaly 17 százalékkal, 28 ezer forintra nőtt, ám még mindig sereghajtónak számítunk Európában. Az éves átlagdíj még Romániában is 100 euró felett van, Szlovákiában még most is közel a kétszerese a kgfb díja a magyarnak, tőlünk nyugatabbra pedig általában 200-300 euróba kerül egy évre a kötelező biztosítás.

A biztosítók véleménye szerint a kampány visszahozatala már csak azért sem járul hozzá a díjak csökkentéséhez, mert tavaly a parlament elfogadta azt a szabályozást, mely szerint a társaságoknak nem szabad kedvezőbb (kampány)díjat meghirdetniük a megszerezni kívánt új ügyfeleknek, hanem csak ugyanakkora díjat kínálhatnak, mint a már velük szerződésben álló autósoknak. Korábban a kampánydíjak szorították lejjebb az átlagdíjat – emlékeztetnek alkuszok is, akik hiányolják, hogy miért nem a fenti szabályozás bevezetésekor jelezte a GVH, hogy csorbul a verseny.

A GVH szerint megfontolandó, hogy évente egynél több koncentrált váltási időszak legyen, ám ezzel ugyanúgy megoszlana a figyelem. A biztosítók érvelése szerint a jegybank által előírt ügyfél-tájékoztatási rendszer megfelelő: a cégeknek a biztosítási évforduló előtt 60 nappal levélben kell értesíteniük ügyfelüket az évfordulóról és a következő időszakban fizetendő díjról. Ennek betartását a felügyelet folyamatosan ellenőrzi.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Autósok! Figyelem: avulás miatt csökkenhet a biztosítási összeg
2017 május 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Kárrendezés

Autósok! Figyelem: avulás miatt csökkenhet a biztosítási összeg

Egy közúti balesetben totálkáros lett a tízéves autóm. Új korában 5 millió forintért vettem, de a biztosító az „avulásra” hivatkozva most csak 1 milliót akar kifizetni. Megteheti? T. László, Szeged

Válaszol: Szabó József, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója, a Blikk jegybankára: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kifizetésnél a biztosító totálkár esetén mindig az adott gépjármű balesetének időpontjában számított – vagyis nem az újkori – forgalmi értéke alapján térít. Ehhez piaci értékelési rendszereket (például Eurotax-katalógust) vesz alapul. Ebből az összegből a biztosító levonja a roncs értékét, s ez alapján téríti meg a kárt.

Ugyanígy számolnak akkor is, ha nincs totálkár, de a baleset miatt tönkrement alkatrészt kell pótolni. Ilyenkor a biztosító – az autó s a cserélendő alkatrész korától, baleset előtti műszaki állapotától függően – az új alkatrész árának csak egy részét állja (vagy egy használt alkatrész teljes árát).

A biztosítók azért fizetnek avult értéken – esetleges visszaéléseket is megelőzve –, s igazítják ehhez a fizetendő s így alacsonyabb KGFB-díjakat, mert a jogszabály előírásai szerint tilos a „káron gazdagodás”. Vagyis a károsultat a baleset után csak a kár tényleges értéke illeti meg, ebből anyagi előnye nem lehet. Egy új alkatrész beépítése a korábbi régi helyére növelné az autó értékét, így a károsult a korábbinál kedvezőbb helyzetbe kerülne. Márpedig biztosítása nem erre szól.

Ha a fogyasztó vitatja a KGFB-kártérítés összegét, elsőként a biztosítónál tehet írásbeli panaszt. Ha ez eredménytelen, anyagi jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez, pénzügyi tárgyú törvénysértés gyanújával pedig az MNB-hez fordulhat panaszával.

Magasabb díjért teljes kártalanítás

Az avulás miatti KGFB-levonásokkal szemben megoldást jelenthet egy olyan kiegészítő casco biztosítás, amely – több díjért – a gépjármű új értékén nyújt kártérítést.

Forrás: www.blikk.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco biztosításait kalkulátorunk segítségével! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Eladta az autóját, átverte a vevő, egy fillérje sem maradt
2017 május 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Eladta az autóját, átverte a vevő, egy fillérje sem maradt

Mindenki befejezett történetnek tekinti az autóeladást, miután a vevő fizetett, megírták az adásvételi szerződést, majd egymás tenyerébe csaptak és elbúcsúztak. Pedig a magyar törvények szerint az eladó nevén marad az autó, amíg nem íratják át. Olvasónk egymillió forintot veszített egy öreg tragacs eladása után, most harcol a pénzéért.

Zsolt bankszámlájáról múlt héten 937 ezer forintot emelt le a végrehajtó. Pontosabban valamivel több mint háromszázezret azonnal, a különbözettel pedig előre megterhelte a számlát, ezért ha Zsolt mostanában bárhonnan pénzt kap, az csupán a tartozását csökkenti majd.

Olvasónk nem értette, mi történt, én viszont nem hittem neki, hiszen nem életszerű, hogy valaki a tudtán kívül bárkinek tartozik közel egymillió forinttal. Kikérte a végrehajtási lapot, így megtudta, hogy a hirtelen jött milliós ügy két éve kezdődött, miután szabályosan eladta az autóját egy ismeretlennek.

Bár az öreg Mitsubishi Carisma akkoriban sem ért többet 250 ezer forintnál, Ernő, a vevő részletfizetést kért, így mindössze százezerért kapta meg az autó papírjait és a kulcsokat. A hátralékkal a mai napig tartozik, de ez mellékes.

A 2015. áprilisi adásvételi szerződés teljesen szabályosnak tűnik. Szerepel benne az átadás hónapja, napja, sőt az óra és a perc is. Néhány sorral feljebb olvasom, hogy a törvény szerint az eladónak 8 napon belül be kell jelentenie az okmányirodában, hogy megvált az autótól, míg a vevőnek 15 napja van, hogy elintézze az átíratást. Zsolt nem tagadja, hogy nem rohant azonnal a hivatalba a szerződésmásolattal, de ezzel nincs egyedül. Az erre vonatkozó jogszabályi passzus egy úgynevezett lex imperfecta, vagyis bár minden autótulajdonost kötelez az eladás bejelentésére, semmilyen szankciót nem helyez kilátásba, ha ezt elmulasztják.

A nyolcnapos határidőt szinte senki nem veszi komolyan. A magyar piacon teljesen általánossá vált, hogy bizonyos vevők késve, vagy egyáltalán nem íratják nevükre az autójukat, mert ezzel is spórolni akarnak néhány tízezer forintot. Évente több mint félmillió használt autó cserél gazdát Magyarországon, és egyetlen állami forrásom sem tudta megmondani, hogy pontosan hányszor mulasztanak az eladók vagy a vevők, mert erről nem készül összesített statisztika.

Miközben az adásvételi szerződés aláírásának pillanatától hivatalosan megszűnik az addigi kötelező biztosítás, ha egyik fél sem megy el a hivatalba, az autó továbbra is az eladó nevén szerepel a nyilvántartásban. Pontosan ez történt Zsolt esetében is. Mivel már az eladás előtt sem használta a Mitsubishit, egy idő után felmondta a saját biztosítását az Uniqua. Ezért egyébként meg is büntették, de azt időben kifizette. Így viszont tényleg semmilyen biztosítás nem volt a Carismán, amikor a vevő megkapta a kulcsokat, majd néhány héttel később két autót is összetört az autóval egy budapesti P+R parkoló közelében. Ernő megnyugodhatott, hiszen nem vette a nevére a Carismát, mielőtt balesetet okozott vele.

A napokban az is világossá vált, hogy a MABISZ többször próbálta ajánlott levélben értesíteni Zsoltot a két eset után, de mivel időközben elköltözött a korábban bérelt lakásából, a lakás tulajdonosa pedig nem jelezte, hogy ajánlott levelei érkeztek, a múltheti végrehajtásig egyszerűen semmit nem tudott az egykori autójával okozott balesetekről.

Az ajánlott leveleket kétszer viszi ki a postás a címzettnek, ám ha az nem veszi át, és nem is megy be a postára, a kézbesítést teljesítettnek tekintik. Vagyis bár a biztosítók szövetsége "címzett nem jelentkezett" jelzéssel kapta vissza a Zsoltnak küldött felszólítóleveleket, más módon, például e-mailben nem értesítette őt a tartozásáról. Talán nem is volt meg nekik az e-mail címe, mert azt viszont nem kapja meg a szövetség automatikusan a biztosítótársaságoktól. A biztosítók szövetsége egyébként úgy nyilatkozott, hogy összesen négyszer próbálkoztak, majd jött a fizetési meghagyás, amelyben közjegyzővel kerestették Zsoltot, hiába.

Zsolt egy másik típushibát is elkövetett. Az autó új tulajdonosa 2015. júliusában, vagyis három hónappal a tényleges eladás után ismét megkereste őt, hogy írjanak egy második szerződést. Beleegyezett. Segíteni akart az anyagi gondokkal küzdő Ernőnek, hátha hálából kifizeti végre a hátralévő 150 ezer forintot. A vevő viszont nemhogy nem fizetett, nem szólt neki a hetekkel korábban okozott balesetekről és a több százezer forintos kárról sem, pedig jó eséllyel eleve ezért akart új szerződést írni Zsolttal, ne neki kelljen megtérítenie a kárt.

Amikor tegnap reggel felhívtam Ernőt, azt mondta, emlékszik a 2015. tavaszán vásárolt Carismára, de az autót már rég eladta. Éjjel dolgozik, még álmos, ismételgette a következő percekben, ezért nem tudta felidézni nekem a milliós karambolok történetét. Zsolt délután szintén felhívta, akkor is álmos volt, és szintén nem emlékezett a két karambolra, vagy akár arra, hogy miért nem rendezte a kárt és miért nem szólt Zsoltnak erről az egészről.

Hiába adja el ma, Magyarországon bárki az autóját, az állami nyilvántartás szerint egészen addig a tulajdonosa marad (vagyis nem vezetik át a rendszerben a tulajdonjog-változást), amíg a vevő nem intézi el az átíratást. Bár a Belügyminisztériumhoz tartozó járműnyilvántartó hivatal és az okmányirodák elvileg akár a 15 napos határidő lejárta után rögtön kivonathatják a forgalomból az át nem íratott autókat, ez nem jellemző, még ha minden évben meg is történik néhány alkalommal. Többre nincs kapacitásuk, és a számítógépes nyilvántartás sem jelez automatikusan, a megfelelő időpontban.

Így működik a rendszer ma, Magyarországon, ezért aki eladná az autóját és szeretné elkerülni, hogy a vevő átverje, két dolgot tehet - egyik sem tökéletes megoldás. Egyrészt az autó átadása után azonnal menjen be a szerződés egy példányával a közeli okmányirodába, hagyjon ott egy másolatot, és pecsételtessen le egy másikat az ügyintézővel, hogy legyen nyoma a rendszerben az ügyletnek, ha később szükség lesz rá. A másik lehetőség, amelyre olvasóim a cikk megjelenése után emlékeztettek, a Magyarorszag.hu-s, on-line bejelentés, amely kényelmesebb és percek alatt megoldható, bár előtte regisztrálnunk kell hozzá a rendszerben.

Ezzel biztosan elkezd ketyegni a tizenöt napos határidő, vagyis a vevő lépéskényszerbe kerül. A másik megoldás ebből következik. A lepecsételt szerződésmásolatot érdemes elvinni az eladó biztosítójához is, amely szintén rögzíti a rendszerében, hogy mikor szűnt meg a régi kötelező biztosítás.

Mindkettő részmegoldás csupán, hiszen ha az autó új tulajdonosa a vásárlást követő napokban-hetekben balesetet okoz, tankolás után nem fizet a benzinkútnál, bliccel a fizetős utakon, nem fizet parkolási díjat a belvárosban, esetleg bármilyen közlekedési szabálysértést, illetve bűncselekményt követ el, a hatóságok és a cégek először biztosan az eladót fogják megkeresni. Az ő nevét kapják meg az állami nyilvántartásból. Ha az eladó lakcíme eközben megváltozik, könnyen ugyanabba a helyzetbe kerülhet, mint Zsolt.

Az ügy kapcsán megkerestem Németh Pétert, a CLB Független Biztosítási alkuszcég szakértőjét is, aki szerint magánokirathamisítási ügybe keveredik, aki hajlandó dupla, vagy tripla adásvételi szerződést írni egy autóeladás után. A törvény bizonyos esetekben nem zárja ki ezt a lehetőséget, de Németh szerint teljesen felesleges egy vadidegen vevő kedvéért vállalni a kockázatot, hiszen eleve gyanús, hogy valaki nem számol az átíratási költségekkel, amikor vesz egy használt autót.

A Mitsubishi vevője tegnap azt ígérte Zsoltnak, hogy "nem fogja letagadni az ügyet, mert nagyon rendes gyereknek tartja Zsoltot és nem akarja, hogy ő húzza a rövidebbet". Annyit mondott még, hogy beszéljenek máskor és próbálják normális emberek módjára megoldani az ügyet. Zsolt szerint Ernő hárítani próbált a telefonban, miután előre kitervelt módon becsapta őt, ezért nem tudja, mikor látja viszont a pénzét.

Ha történetük így vagy úgy folyatódik, arról szintén beszámolunk majd, de ideje volna kitalálni valamit a jóhiszemű eladók védelmében, mert ez a csalás bármikor megismétlődhet.

Forrás: www.totalcar.hu

A nyári gumik miatt bukhatjuk most a kártérítést
2017 április 20.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

A nyári gumik miatt bukhatjuk most a kártérítést

Sokba kerülhet a téliesre váltott napokban nyári gumival autózni, mert a biztosítók a kártérítés elbírálásakor mérlegelhetik, megfelelő műszaki állapotban volt-e a balesetet okozott jármű. Márpedig a lekopott nyári gumi a hóval borított utakon nem megfelelő műszaki állapot, s ezzel el lehet bukni a kártérítést, akár több százezer forintot is – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.

Sokakat felkészületlenül ért az extrém áprilisi időjárás, a behavazott utakon az autósok jelentős része nyári gumival közlekedett, s nem egy közülük balesetet is szenvedett. Már az első napon tetemes a kár, a felmérések szerint akár több tízmillió forint is lehet. A hirtelen jött hó, szél és elfagyás a biztosítókat is meglepte, nem gondolták, hogy áprilisban néhány napig ismét zömében téli káresetekkel kell foglalkozni. Márpedig már tegnap megindult a roham: rengeteg autós jelentkezett a biztosítójánál kártérítésért.

A CLB kommunikációs igazgatója, Németh Péter azonban figyelmeztet: annak ellenére, hogy a biztosítók igyekeznek eleget tenni az elvárásoknak, s megtérítenek minden jogos kárt, vitathatják a nyári gumik miatti balesetek során keletkezett anyagi veszteség kifizetésének a jogosságát. A kártérítés egyik feltétele ugyanis az, hogy a jármű műszaki állapota megfelelő legyen. Márpedig a nyári gumi a havas téli utakon nem számít megfelelő műszaki állapotnak – szögezi le a szakértő. Német szerint most csak a biztosítók jóindulatán múlik, méltányolják-e az extrém körülményt, s fizetnek-e azoknak is, akik nem az „útviszonyoknak megfelelően”, vagyis, a havas úton nyári gumival közlekednek – szögezi le a szakértő.

A szakember szerint azoknak, akik már lecserélték a téli gumikat, még néhány napig nem tanácsos autóval útra kelni, mert súlyos árat fizethetnek a meggondolatlanságért.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Vezessen óvatosan az extrém időjárási körülményekben és ha még nem kötött autójára casco biztosítást, hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait kalkulátorunkban! Casco kalkulátor >>
 

Oldalak