2010.05.12

Jelentős árzuhanás kezdődött a motoros biztosítások piacán

Megindult a biztosítók versenye a szelíd motorosokért

Megvalósulni látszik a CLB Független Biztosítási Alkusznak a motoros biztosításokra vonatkozó előrejelzése: a biztosítók körében meginduló verseny hatására ma már a tavaszi díjakhoz képest 30-40 százalékkal olcsóbban köthet cascót az, akinek nem sport- vagy off-road motorkerékpárja van. Az árcsökkenés az autós cascók visszaesése okozta - az idei év első öt hónapjában fele annyi új autó kelt el, mint egy évvel korábban. Ennek hatására ugyanis egyre több biztosító lát fantáziát a százezernél is több, korábban egységesen extrém veszélyességi kategóriába sorolt motorkerékpár biztosításában.

Az árcsökkentés folyamatát a Generali, illetve az erre a szegmensre újonnan belépő Union biztosítók kezdték el, a korábbi árak harmadáért-feléért kínálva egyes kategóriák biztosítását. A csökkentés jelentős mértéke várhatóan a többi versenytársat is hasonló lépésekre készteti majd. Az árcsökkenés alapja a különböző kockázati szinteket képviselő típusok szerinti szegmentálás: különösen a chopper, a nagytestű robogó a túra- és a veterán motorok tulajdonosai számíthatnak kellemes meglepetésre, ha néhány hónap után most ismét casco-ajánlatot keresnek járművükre.

Díjszámítás két kevésbé kockázatos kategóriában:

motor casco

Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója szerint egyre több biztosító szakít a téves megközelítéssel, amely a motorosokat általánosan a felelőtlenül száguldozó egyénekkel azonosítja. A motorosok jelentős része ugyanis olyan 30 év feletti személy, akinek egy vagy két autó is van a családjában, lakással, vállalkozással is rendelkezik, a sportos életmódjából következően pedig rendszeresen utazgat. Mindez azt jelentheti, hogy azoknak a biztosítóknak, akik elsők között tudnak nyitni, ez az ügyfélkör további vonzó, és már jól ismert üzleti lehetőségeket is kínálhat.

Németh Péter hozzátette: 'Az együttgondolkodásban szinte minden komolyabb biztosító a partnerünk, és biztosak vagyunk benne, hogy előbb-utóbb mindegyiküknek lesz előnyös ajánlata valamelyik motoros szegmens számára. A folyamat egyértelmű nyertesei pedig a motorosok, akik egyrészt a korábbinál jóval nagyobb számban tudnak majd cascót kötni járműveikre, másrészt a biztosítók látókörébe kerülve egyéb biztosításaik terén is folyamatosan kedvezőbb ajánlatokra, újabb megtakarítási lehetőségekre számíthatnak a jövőben.'

További biztosítási hírek

Biztosítás fajta: 

  • Motor biztosítás
Bringások, motorosok: felelősségbiztosítás nélkül ne vezessenek
2010 május 12.
Kategória:
Motor biztosítás

Bringások, motorosok: felelősségbiztosítás nélkül ne vezessenek

A motoros-, és kerékpárszezon kezdetekor érdemes a biztosítás lehetőségét is megvizsgálniuk a kétkerekű tulajdonosoknak. A bringások könnyebb helyzetben vannak, a motorosok nagyobb kárt okozhatnak.

A kerékpárosok nem esnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) hatálya alá. Kevesen tudják azonban, hogy az egyik legelterjedtebb biztosítás lehet segítségükre, ha kerékpározás közben valamilyen kárt okoztak, és ezért kártérítési felelősséggel tartoznak.  A lakásbiztosítási szerződések többsége ugyanis – szerződésenként eltérő feltételekkel és mértékben – mentesíti a kárt okozó kerékpárost az olyan károk megtérítése alól, amelyekért felelősséggel tartozik.

Függetlenül attól, hogy motor vagy robogó tulajdonosai, a motorosoknak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötniük járműveikre. Ha a téli hónapok alatt ideiglenesen kivonták a forgalomból motorjukat, erre az időszakra mentesültek a kötelező felelősségbiztosítás díjfizetése alól, viszont újbóli használat esetén ismét üzembe kell helyezniük járműveiket.

A pihenő időszakára érvényben marad a kgfb-szerződés, de a biztosított nem fizet biztosítási díjat, a biztosító pedig nem viseli a kockázatokat a szünetelés ideje alatt, amelynek időtartama legfeljebb fél év lehet. Hasznos, ha a tulajdonosok a motorkerékpár újbóli forgalomba helyezéséről levélben értesítik a biztosítót, ezzel is kezdeményezve a kockázatviselés valamint a díjfizetés folytatását. – figyelmeztetnek biztosítási szakértők.

Forrás: Hvg.hu

Kártalanítási alapot képeznek az autóbiztosítók
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kártalanítási alapot képeznek az autóbiztosítók

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítást kínáló biztosítók negyedévente a kgfb biztosításból származó díjbevételük negyed százalékát kötelesek befizetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által kezelt kártalanítási alapba.

A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatos, a Magyar Közlönyben megjelent rendelete a részleteket is tartalmazza. A rendelet megszületésének hátteréhez hozzátartozik, hogy a MÁV Általános Biztosító Egyesület korábbi csődje felkészületlenül érte nemcsak a szakmát, hanem a biztosítottakat, a felügyeletet és a jogalkotókat is. A tavaly elkészült és ez év első napjától hatályos kgfb törvény ezért már tartalmaz szabályt a csődre is: ha egy ilyen üzletet művelő biztosító csődbe megy, akkor a közös kártalanítási alapból kell kifizetni a csődöt jelentett biztosító ügyfelei által okozott kárt.

Az alapot a MABISZ kezeli. Trunkó Barnabás, a MABISZ főtitkára az MTI-nek elmondta, a szakértők úgy kalkuláltak, hogy 6 milliárd forint összegyűjtése teszi zökkenőmentessé egy esetleges csőd kezelését.

A törvény annyit mond, hogy a díjbevétel arányában, annak 0,25 százalékát fizetik be negyedévente a biztosítók az alapba. Mindezt addig kell megtenniük, amíg az előző évi összesített díjbevétel 6 százalékát el nem éri az alapban lévő pénz. A pénzügyminiszter rendelete a biztosítókat arra kötelezi, hogy maguk jelentsék a negyedévet követő hónap 15. napjáig a MABISZ-nak azt, hogy mennyit szándékoznak fizetni.

Trunkó Barnabás elmondta, a MABISZ a befizetés alapjául szolgáló adatokat összeveti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adataival, és legkésőbb 5 nap múlva közli a végleges összeget, amit a biztosító a hónap utolsó napjáig köteles befizetni. A rendelet szerint a MABISZ az alapba befolyt pénzt állampapírban, betétben, illetve pénzforgalmi számlán tarthatja.

MABISZ: nem károsodnak a vétlen autósok
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

MABISZ: nem károsodnak a vétlen autósok

Szemben a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) állításával, a biztosítók megfelelően tájékoztatják azokat az ügyfeleiket, akiknek autóit a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) alapján kell megjavítani, így nem éri kár őket - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) gépjármű biztosítási tagozata hétfőn az MTI-vel.

A MABISZ és a GÉMOSZ vitája arra vezethető vissza, hogy az előbbi beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a kgfb-törvény áprilisban hatályba lepő módosításának a hatályon kívül helyezését. Ez a módosítás - a MABISZ állítása szerint - előnyös helyzetbe hozza a szervizeket. Április 1-től ugyanis, ha a biztosító kárszakértője úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve vagy a karosszériája olyan károsodást szenvedett, amely alkalmatlanná teszi a közlekedésre, akkor azt a kárfelvétel befejezését követő 8 napon belül műszaki vizsgálatra kell küldenie, ha a károsult úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja megjavíttatni a járművet.

Ha ezt a vizsgálatot elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált nettó kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg a biztosítótól. Erre mondja a MABISZ azt, hogy a szervizeknek előnyös a szabály. Márpedig az évi 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem - az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében - egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.

Az MTI korábbi híre szerint a GÉMOSZ azért panaszolta be a biztosítókat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), mert szerintük szabálytalanul rendezik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) károkat. Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke szerint nem ritka, hogy a biztosítótársaság totálkárosnak minősíti a sérült járművet, azt roncsáron megvásárolja valaki, majd „átpapírozva" visszakerül a forgalomba. A biztosítók ugyanis igyekeznek meggyőzni a vétlen károsultakat, hogy így hamarabb pénzhez juthatnak, de arról nem tájékoztatnak, hogy az így kifizetett összeg a javítás nettó költségének csak 30-50 százaléka.

A MABISZ közleménye erre reagálva kifejti, hogy a gazdasági totálkár esetén - amikor a kocsi kevesebbet ér, mint a javítási költség - a sérült gépjármű kárkori értékének a maradványértékkel (a roncsértékkel) csökkentett összeget fizetik ki a károsultnak. A piaci tapasztalatok alapján a roncs értékesítése után - a kifizetett kártérítési összeg felhasználásával - a károsult a balesetben megsérült járműve helyett tud egy másik, hasonló kocsit vásárolni. Ezáltal a vétlen károsultat anyagi veszteség nem éri.

Ez a gyakorlat összhangban van a károsultat a polgári jog szabályai szerint terhelő kárenyhítési kötelezettséggel is, amely szerint az aránytalanul magas javítási többletköltség megfizetése a károkozótól, illetve a helyette kártérítést nyújtó biztosítótól már nem várható el. Vagyis a kártérítési módok közül azt kell választani, amelyik nem terheli aranytalanul a veszélyközösség tagjait (vagyis az autósoktól díjakat szedő biztosítót).

A közlemény kitér arra is, hogy ahol a sérült kocsi értékének 100, vagy több százalékát is kifizetik javítási költségként, ott sokkal magasabb a kgfb díja, mint Magyarországon. Ugyanakkor itt az alkatrészek ára 5-15 százalékkal magasabb, mint például Németországban vagy Ausztriában.

Forrás: Autómenedzser.hu

5 dolog, ami drágíthatja a köteleződet!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

5 dolog, ami drágíthatja a köteleződet!

A kötelező gépjármű-felelősség biztosítás kiválasztásakor sokan még mindig a legolcsóbb mellett döntenek, de az utolsó kampány idején a társaságok arról számoltak be, hogy egyre több szerződő inkább egy valamivel drágább ajánlatot választ, csak megbízható biztosító álljon a háttérben. Ezúttal néhány olyan tényezőt mutatunk be, melyek jelentősen drágíthatják, vagy akár olcsóbbá is tehetik a biztosításunkat.

A forgalmi engedélybe bejegyzett irányítószám

A biztosító társaságok különböző statisztikákkal rendelkeznek arról, hogy a balesetek (casco esetén a lopások) az ország mely területén milyen gyakorisággal fordulnak elő. A kevésbé veszélyeztetett régiókban az autósok olcsóbb, a fokozottan veszélyes övezetekben drágább biztosítási díjra számíthatnak.

Gyakran előfordul, hogy a forgalmi engedélybe bejegyzett irányítószám és a tulajdonos tényleges tartózkodási helye nem egyezik meg, de a kalkulációs során az állandó lakcím számít. Egy vidéki lakcímű, de leginkább a fővárosban közlekedő autós akár 20-30%-kal olcsóbb biztosítási díjjal is számolhat.

A szerződő életkora

A statisztikák szerint a 25 év alatti autósok általában magasabb biztosítási díjakat kénytelenek fizetni, de több évnyi balesetmentes közlekedés esetén (különösen, ha már 17-18 éves koruktól a nevükön van az autó) a különbség már nem annyira drámai. Az ebbe a korcsoportba tartozók szembesülhetnek a legnagyobb arányú különbségekkel az ajánlatok összehasonlítása során.

A biztosítók szerint a fiatal autósok részben a rutintalanságuk, részben a bevállalós vezetési stílusuk következtében nagyobb valószínűséggel keverednek közlekedési balesetbe. Az idős autósoknál is nagyobb a káresemény valószínűsége, de ennek a díjban való kifejezése a korábbi balesetmentes közlekedés miatti alacsony bázis miatt kevésbé érzékelhető.

Az autó típusa

A biztosítók típus és modell szerint is megbonthatják a baleseti statisztikákat (amit a forgalomban lévő autók számával korrigálnak), ennek megfelelően lesznek olyan autók, melyek nagyobb valószínűséggel koccannak, és amelyek ritkábban vesznek részt biztosítási eseményben. Az árazás során figyelembe veszik az autó gyártmányát, típusát, a gyártási évét, a kivitelét, hengerűrtartalmát, teljesítményét és a felhasználási módját is.

A szerződő neme

A statisztikák szerint a nők kisebb valószínűséggel vesznek részt súlyos közlekedési balesetben, mint a férfiak. Ennek köszönhető, hogy azonos egyéb feltételek mellet a biztosítási díjuk általában alacsonyabb. A szerződő nemén túl csökkentő tétel lehet a vezető körének kor szerinti korlátozása, valamint a díjfizetés módja és gyakorisága is. Aki negyedévente sárga csekk helyett csoportos beszedéssel megfizeti az éves díjat, az akár 10%-ot is megtakaríthat.

A szerződő foglalkozása

A szerződő foglalkozása is hatással van a biztosítási díjra, fontos, hogy a tényleges titulust jelöljük meg, mert a biztosító megtévesztése érvénytelenítheti az esetleges későbbi kárigényünket. Fontos még, hogy a szerződő hány évvel ezelőtt szerezte meg a jogosítványát, valamint, hogy mikor volt részese utoljára olyan balesetek, amit ő okozott, a másik kiemelt biztosítási díjat befolyásoló tényező a szerződő bonus-malus besorolása.

Forrás: Pénzcentrum.hu

Sajtóközlemény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átszerződési tapasztalatairól
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Sajtóközlemény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átszerződési tapasztalatairól

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009 végén – a korábbi évekhez hasonlóan – kiemelten figyelte a meghirdetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjakat, az átkötéseket. Az elmúlt kampányidőszakban több mint másfél millió járműre kötöttek új kgfb szerződést, ebből több mint egy millió esetben tényleges biztosítóváltás is történt. Sokan 15 ezer forint feletti összeget tudtak megtakarítani az átszerződéssel.

A 2009/2010-es átkötési időszak volt az utolsó olyan kampányidőszak, amikor az ügyfelek a naptári év végével válthattak biztosítót. Az új törvényi szabályozás szerint a jövőben az éves biztosítási szerződések fordulónapján lehetőség lesz a váltásra. Feltehetően emiatt, a 2010-re meghirdetett kgfb díjaknál jelentős kedvezményeket lehetett igénybe venni. Több biztosítónál 50 százalékot meghaladó volt a kedvezmény mértéke, de a biztosítónkénti kedvezmények meglehetősen eltérő jellegűek voltak.

Összesen 14 biztosító rendelkezik a magyarországi mintegy 4 milliós kgfb állománnyal. Közülük – felügyeleti határozat alapján – egy, a Wabard Biztosító Zrt. nem fogadhatott be új szerződési ügyfélajánlatot a 2009/2010-es átszerződési időszak során.

A Felügyelet folyamatosan kért tájékoztatást az internetes alkusz cégektől a díjhirdetést követő felmondásokról, az új kötések alakulásáról, majd a biztosítóktól bekérte a végleges adatokat is. Eszerint, 1 551 093 járműre kötöttek új szerződést (egyedi és flotta járművek együttesen), ebből 517 084 volt a visszakötés (felmondás után ugyanahhoz a biztosítóhoz visszatérő ügyfelek). Így a ténylegesen biztosítót váltók száma 1 033 999 volt, amelyből 964 ezer volt az egyedi szerződéssel rendelkező biztosított, ez volt a legintenzívebb kampányidőszak a kgfb üzletág történetében. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a bonyolult kedvezményrendszerek miatt egyre többen keresték fel az internetes díjszámítási lehetőségeket.

Az elemzések során kiderült, hogy a biztosítóválasztásnál már nem feltétlenül a legkedvezőbb ár alapján döntöttek az ügyfelek. Jelentős volt a visszakötők aránya, akik felmondás után feltehetően a korábbinál alacsonyabb díjért tudtak új szerződést kötni ugyanannál a biztosítónál. Akadt biztosító, ahol a visszakötők aránya elérte a 66 százalékot. A legtöbb autós 15 ezer forint feletti összegért, azaz egy év alatt megtakarítható díjért váltott biztosítót. Az ügyfelekért folytatott verseny a korábbiakkal megegyezően változatlanul éles volt a biztosítók között.

Az átkötési időszakban összességében 5 biztosító vesztett, 9 biztosító nyert ügyfeleket. Volt olyan biztosító, amely állományának több mint felét elveszítette, és olyan is, amelyik több mint 40 százalékkal tudta gyarapítani ügyfeleinek számát. A legnagyobb állománynövekedés 99 ezer volt, míg az egyik biztosítónál 157 ezerrel csökkent a szerződések száma.

 

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

 

A KRESZ változása miatt 15 százalékkal is nőhet a balesetek száma
2010 május 12.
Kategória:
Motor biztosítás

 

A KRESZ változása miatt 15 százalékkal is nőhet a balestek száma

Hirtelen megnőhet a motoros balestek száma, a korábbi évek szezonkezdéséhez viszonyítva akár 15 százalékkal több esetet regisztrálhatnak a közeljövőben. Ennek nemcsak a tavaszi kiözönlés az oka, hanem egy téli jogszabályváltozás, amelyet még nem sok autós ismer. Az egyik ilyen változás a sávok használatára ad szabad kezet a motorosoknak, akik január elseje óta akár a buszoknak fenntartott zónában is közlekedhetnek. A biztosításban érdekelt gazdasági szervezetek a motoros-kontra autós ügyek megszaporodására számítanak. – olvasható a CLB biztosítási alkusz elemzésében.

Tovább növekszik a motoros-kontra autós balestek száma Magyarországon, pedig már így sem kevés, évente ezerötszáznál is több olyan ügyet regisztrálnak a biztosítók, amelyben személyi sérülés történt.  – véli Németh Péter, a motoros biztosításokra specializálódott CLB Független Biztosítási Alkusz cég szakértője.

 

Ez a következő hónapokban biztosan meg fog ugrani, mert sok autós nem ismeri az új szabályokat. A leglényegesebb változás a KRESZ-ben, hogy a motorosok mostantól legálisan is a járműsor elejére gurulhatnak a piros lámpánál, s nem csupán a várakozó autók mellett, hanem akár közöttük is. További jelentős változás, hogy a KRESZ megengedőbb lett a motorosok sávhasználatával kapcsolatban: január elsejétől használhatják akár a buszokban fenntartott zónákat is.

 

A változásnak sok autós nem fog örülni, sőt akadályozni is próbálja majd a motorosokat – akárcsak eddig -, ám ez mostantól szabálysértő magatartásnak minősül. De ami még ennél is rosszabb, hogy jó néhány figyelmetlen autós miatt az új „rendszerben” a korábbi szezonkezdéshez képest akár 15 százalékkal is több lehet az idei balesetek száma.

 

A biztosítási szakmában járatos cég szakértője ugyanakkor megjegyezte, hogy a balesetek száma csak átmenetileg növekszik, addig, amíg a járművezetők többsége megtanulja és megszokja az új szabályozást. A megismeréssel arányosan csökkennek majd a balesetek is – véli Németh. A szakértő elmondta még, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott a személyi sérüléssel is járó motorkerékpáros balesetek száma. Míg 2000-ben valamivel több, mint ötszáz ilyen esetet regisztráltak, az évtized végére már jóval ezer feletti balesetet regisztráltak. A halálos balestek száma az évtizedben átlagosan 80 körül mozgott évente.  Vagyis, a hazai főutakon a szezonban minden másnap van áldozata motorkerékpározásnak.

 

CLB összegyűjtötte azokat a legfontosabb baleseti okokat is, amelyek leginkább veszélyeztetik a motorosokat. E szerint az eddigieknél jobban kell figyelniük az autósoknak, mert a buszsáv felől is érkezhetnek eléjük motorosok, akik ráadásul abban a zónában a városi forgalomnál lényegesebben gyorsabban haladnak még akkor is, ha amúgy nem lépik át a megengedett sebességet.

 

A szakemberek úgy vélik, ebből a szituációkból még több baleset várható. De gyakori koccanási ok volt már eddig is – s ez mostantól,a motorosok nagyobb „szabadsága” miatt még inkább így lesz -, hogy az autós hirtelen meglát egy szabad helyet a másik sávban, és azonnal odakapja a kormányt. Ha nem látja, hogy ott éppen jön egy motoros, akkor be is löki egy másik autó vagy éppen busz alá. A városi, komoly sérüléseket vagy halált okozó motorbalesetek többsége ugyanis nem a nagy sebességből, hanem éppen az ilyen helyzetekből adódik. Többek között ezek miatt is hal meg sok motoros.

 

 

Sikerült végre helyre rakni a kötelező biztosítást
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Sikerült végre helyre rakni a kötelező biztosítást

Az Európai Autószervizek Magyarországi Egyesülete (EME) szerint az április elsején hatályba lépő, gépjármű felelősség biztosítással (kgfb), kártérítéssel, illetve javítási munkákkal, foglalkozó jogszabály mind a biztosítottak, mind a legálisan működő javítóműhelyek helyzetét javítja.

Az EME az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében kiemelte: a jogszabály változásai nem csorbítják a biztosítottak teljes körű kártérítésre vonatkozó jogát, valamint méltányos kártalanítást biztosítanak a károsultnak akkor is, ha a gépjármű megjavítására nem kerül sor.

A jogszabály emellett hozzájárul ahhoz, hogy az utakon csak a közlekedés-biztonságot nem veszélyeztető gépjárművek közlekedjenek, a súlyosan sérült járműveket a forgalomból kivonják és csak műszaki vizsgálatot követően engedjék vissza.

Az egyesület - amely a magyarországi legálisan működő, gépkocsijavítással foglalkozó vállalkozásokat tömöríti - rámutatott: a jogszabály módosításával az ügyfelek kártérítése nem lehet majd kevesebb, mint amennyi a gépjármű szakszerű javításához, legális szakműhelyben szükséges, valamint a totálkárosnak minősített gépjárművek sem kezdhetnek új életet az illegális gazdaság tevékenysége következtében.

Az EME ezen felül közleményében tiltakozik azon gyakorlat ellen, hogy a biztosítók Magyarországon, a kötelező biztosítási károk esetében, a javíthatósági határértéket jelentősen a gépjármű balesetkori értéke alatt határozzák meg, miközben más európai országokban ugyanezen társaságok 100 százalékos és a fölötti határt szabnak. Ez a gyakorlat kárt okoz a károsultaknak, mivel vagyonuk jelentősen leértékelődik.

Az EME közleménye beleilleszkedik abba a vitába, amely a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) között már több mint egy hete zajlik az új jogszabály bevezetése miatt.

A MABISZ és a GÉMOSZ vitája arra vezethető vissza, hogy az előbbi beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a kgfb-törvény áprilisban hatályba lepő módosításának a hatályon kívül helyezését. Ez a módosítás - a MABISZ állítása szerint - előnyös helyzetbe hozza a szervizeket.

Április 1-től ugyanis, ha a biztosító kárszakértője úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve vagy a karosszériája olyan károsodást szenvedett, amely alkalmatlanná teszi a közlekedésre, akkor azt a kárfelvétel befejezését követő 8 napon belül műszaki vizsgálatra kell küldenie, ha a károsult úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja megjavíttatni a járművet. Ha ezt a vizsgálatot elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált nettó kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg a biztosítótól. Erre mondja a MABISZ azt, hogy a szervizeknek előnyös a szabály. Márpedig az évi 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem - az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében - egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.

Az MTI korábbi híre szerint a GÉMOSZ azért panaszolta be a biztosítókat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), mert szerintük szabálytalanul rendezik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) károkat. Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke szerint nem ritka, hogy a biztosítótársaság totálkárosnak minősíti a sérült járművet, azt roncsáron megvásárolja valaki, majd "átpapírozva" visszakerül a forgalomba. A biztosítók ugyanis igyekeznek meggyőzni a vétlen károsultakat, hogy így hamarabb pénzhez juthatnak, de arról nem tájékoztatnak, hogy az így kifizetett összeg a javítás nettó költségének csak 30-50 százaléka. Az EME szerint ez a gyakorlat az illegális javítóműhelyek térnyerésének kedvez.

A MABISZ gépjármű biztosítási tagozata hétfőn azt közölte az MTI-vel: szemben a GÉMOSZ állításával, a biztosítók megfelelően tájékoztatják azokat az ügyfeleiket, akiknek autóit a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján kell megjavítani, így nem éri kár őket.

Forrás: Népszava.hu

Sokat spóroltak az autósok tavaly
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Sokat spóroltak az autósok tavaly

Több mint másfél millió járműre kötöttek az elmúlt kampányidőszakban új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést, ebből csak mint egy millió esetben tényleges biztosítóváltás is történt. Sokan 15 ezer forint feletti összeget tudtak megtakarítani az átszerződéssel.

1,551 millió járműre kötöttek új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést (kgfb) a 2009 év végi kampányidőszakban. Ebből azonban 517 ezer, azaz mintegy egyharmada  visszakötés volt, vagyis amikor ugyanannál a biztosítónál, de kedvezőbb feltételekkel folytatja valaki - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

A ténylegesen biztosítót váltók száma így 1,034 millió volt. Persze még így is ez volt a legintenzívebb kampányidőszak a kgfb üzletág történetében. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a bonyolult kedvezményrendszerek miatt egyre többen keresték fel az internetes díjszámítási kalkulátorokat.

Az átkötési időszakban összességében 5 biztosító vesztett, 9 biztosító nyert ügyfeleket. Volt olyan biztosító, amely állományának több mint felét elveszítette, és olyan is, amelyik több mint 40 százalékkal tudta gyarapítani ügyfeleinek számát. A legnagyobb állománynövekedés 99 ezer volt, míg az egyik biztosítónál 157 ezerrel csökkent a szerződések száma.

Az elemzések során kiderült, hogy a biztosítóválasztásnál már nem feltétlenül a legkedvezőbb ár alapján döntöttek az ügyfelek.  Ugyanakkor a 2010-re meghirdetett kgfb díjaknál jelentős kedvezményeket lehetett igénybe venni.

Ennek az oka valószínűleg az, hogy a 2009/2010-es átkötési időszak volt az utolsó olyan kampányidőszak, amikor valamennyi ügyfél a naptári év végével válthatott biztosítót. Az új törvényi szabályozás szerint immár az éves biztosítási szerződések fordulónapján - a jármű vásárlásának a napján - lesz lehetőség a váltásra.  Feltehetően emiatt, Több biztosítónál 50 százalékot meghaladó volt a kedvezmény mértéke. A legtöbb autós 15 ezer forint feletti összegért, azaz egy év alatt megtakarítható díjért váltott biztosítót.

Forrás: Vezess.hu

Április 1-től hatályos a kgfb-törvény módosítása
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Április 1-től hatályos a kgfb-törvény módosítása

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvényt idei egyetlen ülésszakán úgy módosította a parlament, hogy a biztosítónak kötelező műszaki vizsgára kell küldenie a járművet, ha az üzembentartó nem ad nyilatkozatot arról, hogy a kárfelvétel befejeztét követő 8 napon belül helyreállíttatja azt - a módosítás április elsején lép hatályba.

A mindeddig első kgfb-törvényt tavaly hozta a parlament és idén, január elsején lépett hatályba. Viszont még ezt megelőzően, decemberben úgy egészítették ki a jogalkotók, hogy április 1-től, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy az általa biztosított, vétlen vezetőjű jármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája annyira sérült, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közlekedésre, akkor azt műszaki vizsgára kell küldenie. 

Ez a kiegészítés módosult februárban. Eszerint a törvény csak akkor kötelezi a biztosítót arra, hogy kötelező műszaki vizsgára küldje a járművet, ha az üzembentartó nem ad nyilatkozatot arról, hogy a kárfelvétel befejeztét követő 8 napon belül helyreállíttatja a járművet. 

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) március közepén - az említett szabály kiiktatása érdekében - az Alkotmánybírósághoz fordult. Akkor Trunkó Barnabás Mabisz-főtitkár az MTI-nek elmondta, hogy ez a módosítás továbbra is a javíttatás elvégzésére kötelezi a vétlen károsultat, és ha ezt elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált, áfával csökkentett kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg előlegként, vagyis a teljes kárnak mindössze 48 százalékához juthat hozzá. 

A biztosítók decembertől - a kiegészítés meghozatalától - úgy látják, hogy a decemberi módosításról a nehéz helyzetben lévő autójavítóknak sikerült meggyőzniük a törvényhozókat. Az új szabály ugyan is előnyös helyzetbe hozza a szervizeket, kötelezően munkát adva azoknak. Márpedig az évi 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem - az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében - egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.

Forrás: Hírszerző.hu

Jövőre megint szuperolcsó lehet a kötelező!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Jövőre megint szuperolcsó lehet a kötelező!

2009 első félévében rekordmélységbe zuhant a biztosítók kárhányada, ami a novemberi gyilkos árversenyben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások meredek áresését hozhatja. Persze a túl olcsó ajánlatok veszélyeket is hordoznak...

Történelmi mélypontra került az idei első félévben a kárhányad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon. (A kárhányad a kárkifizetés és díjbevétel hányadosa.) Az év első hat hónapjában gépjárműkárokra mindössze 27,3 milliárd forintot fizettek ki a szövetség tagjai, 43,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ez a mindössze 40,2 százalékos kárhányad új negatív csúcsot jelent. A másik oldalon a csúcs 2005 végén volt, amikor a biztosítók a hozzájuk befolyt díjbevétel 79,91 százalékát kifizették a károk kompenzálására. A tavalyi év első hat hónap során, a biztosítók 48,3 milliárd forintot fordítottak károkra, ami 68,7 százalékos kárhányadot jelent.

Az alábbi táblázatból jól látszik, az idei első félév során melyik cég mekkora kárhányaddal dolgozott. (Az adatok persze csalókák és nem teljes mértékben összehasonlíthatóak, mert eltérő az egyes biztosítók gyakorlata abban, hogy milyen adatot jelentenek kárkifizetés címen. Van, aki csak a ténylegesen kifizetett károkat érti ide, van, aki a kártartalékot is, míg megint mások a kárrendezési költségeket is beleszámítják.)

A kifizetések alacsony aránya természetesen az ellenkező irányból tekintve semmi mást nem jelent, minthogy az ügyfelek befizetéseinek a korábbinál nagyobb hányada marad a biztosítónál. Az így megmaradt összeget természetesen zsebre is vághatná a biztosító, hogy más üzletágakban realizált veszteségei csökkentésére is fordíthatná, ám annak hosszú távon nem sok haszna lenne a cég szemszögéből.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ugyanis a piac szabályainak sajátosságainál fogva leginkább az áraikkal tudnak vonzóak lenni, az ügyfél számára nyújtott szolgáltatásokkal kevésbé. Vagyis az ügyfelek nagy többsége alapvetően a legolcsóbb biztosítót igyekeszik minden év novemberében választani és nem azt, akit megbízhatónak, "nagy névnek" tart a piacon.

Vagyis egy olyan helyzetben, amikor a biztosító megteheti - például a jelek szerint az idei év végén -, igyekszik piacbővítési céllal csökkenti majd az árait. Az árcsökkentésnek a biztosító örül majd, mert dőlnek hozzá az ügyfelek, utóbbi pedig örül, mert jóval kevesebbet kell fizetnie, mint korábban. Az alacsony ár azonban csak akkor előny, ha a cég szolgáltatásai - és fizetőképessége ezt nem sínyli meg: ezt a MÁV-biztosító tavalyi bedőlése is igazolja. A piacot kenterbe verő árakkal dolgozó, egyesületi formában működő biztosítót folyamatosan érték a kritikák - nem véletlenül. A szolgáltatás minősége pocsék volt, a kárkifizetések pedig akadoztak - ha egyáltalán fizetett a biztosító. Bár az ügyfelek örültek a pénztárcakímélő ajánlatoknak, a cég végül az év végét sem érte meg. Vagyis novemberben ne feltétlenül dőljünk be a legolcsóbb ajánlatnak, mert elképzelhető, hogy évközben kényszerű okokból biztosítóváltásra kényszerülünk.

Forrás:Pénzcentrum.hu

További biztosítási hírek

Oldalak