Soha nem mozgott még ennyire szélsőséges értékek között a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás úgynevezett index díja, mint az idén. Ez az a tarifa, amelyet régi ügyfeleiknek számolnak ki a cégek arra az esetre, ha náluk maradnak. A CLB biztosítási alkusz eddigi tapasztalatai szerint az ajánlatok között van a piaci legolcsóbb és a legdrágább díj is. Vagyis, a biztosítók még mindig nem döntötték el, hogy járnak jobban: ha megbecsülik régi ügyfeleiket, vagy ha csak az újak megszerzésére koncentrálnak. A jövő évre vonatkozó ajánlatot a napokban kapja meg csaknem másfél millió autós.

Idén újra visszatértek az érthetetlenül magas, de megjelentek a meglepően alacsony kgfb-index díjak is. Ez az a tarifa, amelyet régi ügyfeleiknek kínálnak a biztosítók arra az esetre, ha jövőre is náluk maradnának – magyarázta a rejtélyes indexálás lényegét Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz cég értékesítési igazgatója felhívja a figyelmet, hogy az értesítőket a napokban kapja meg csaknem másfél millió autós a saját biztosítójától, s mindenki ennek alapján fogja tudni eldönteni, érdemes-e maradnia a jelenlegi társaságnál, vagy váltani kell. Az értesítéseknek a forduló nap előtt legkésőbb az 50-ik napig kell megérkezniük az ügyfelekhez.

Most először annyira szélsőséges az index-érték, hogy szinte lehetetlen általánosítani, megbecsülik-e, s ezzel maradásra bírják-e ügyfeleiket a biztosítók egy kedvező ajánlattal, vagy inkább elűznék maguktól – összegzi a CLB tapasztalatát Németh. A szakembereket is meglepi, hogy némelyik társaság mennyire igyekszik megválni meglévő ügyfeleitől. Más magyarázat ugyanis alig van arra, ha valamelyik biztosító a duplájára emelné, de legalábbis az újaknak tett ajánlatánál jóval magasabbra kalkulálja a már meglévő partnerei díját. Érthetetlen – mondja Németh – hogy egyes társaságok idén újra visszatértek ehhez a nem éppen ügyfélbarát módszerhez, pedig néhány éve már úgy tűnt, nem büntetik tovább a helyben maradó, úgynevezett passzív ügyfeleket. Más biztosítóknál viszont a sok kicsi, sokra megy elv alapján, akár feltűnően alacsony díj árán is megtartanák a már megszerzett szerződéseket.

Ráadásul ez nem szűk réteg, százezrek vannak, akik évek óta nem „mozdulnak”, egyszer megkötötték, s azóta is ugyanannál a társaságnál tartják a szerződésüket. Többségüknek nincs internete, idős, vagy egyszerűen csak jó neki az, ami van, s párszáz forint különbség miatt nem „ugrál” minden évben máshová. De vannak olyan ügyfelek is, akiknek van internetük, s olyan email-fiókjuk is, amelyet levelezési címként adtak meg a biztosítójuknak, de rendre kiderül, hogy gyakorlatilag soha nem nyitják meg, fogalmuk sincs róla, mit ír nekik a társaság. Ők jellemzően azok, akik a még csak pár éve kezdődött „e” kedvezmények csapdájába estek. Az „e” – elektronikus – konstrukció azt jelenti, hogy az ügyfél lemond a papír alapú értesítőkről, s helyette elektronikus módon, azaz e-mailen keresztül kapja a különféle információkat – magyarázza Németh Péter. Ez gyors, kényelmes és főleg költségkímélő megoldás, mert például a postai díjak megtakarítását a tarifában is érvényesíteni lehet. Vagyis, aki ezt a módot választja, annak alacsonyabb lesz a díja – érvelnek a konstrukció mellett a szakemberek. Arra azonban a kezdetben nem számítottak a biztosítók, hogy az e-kedvezményezettek között tömegével vannak olyanok, akik szinte soha, de legalábbis igen ritkán nyitják meg a levelezési rendszerüket, legalábbis azt, amelyiket megadták a szerződéshez. Sok ilyen eset van az alkuszoknál – mondja Németh, aki a CLB kedvenceként emleget egy idős vidéki ügyfelet, aki két évvel ezelőtt, éppen az olcsósága miatt választotta az elektronikus csomagot, de azóta is írógéppel írott levelekben reklamálja az elmaradt csekkeket és tájékoztatókat.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

 

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
Nem drágult tovább a kötelező
2016 szeptember 29.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Nem drágult tovább a kötelező

Hónapok óta nem nő már a kötelező ára. A biztosítók ismét jól keresnek, sokan közülük hónapok óta nem nyúltak a tarifákhoz, igaz, nem is nagyon kampányolhatnak az új ügyfelekért.

Megállt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjának durva emelkedése. A szakemberek néhány hónapja még arról nyilatkoztak, tovább nőnek majd a tarifák, de úgy tűnik, megrekedtek az év eleji szinten. A Netrix alkuszportál indexe szerint már hónapok óta 32 ezer forint körüli díjon kötnek meg egy átlagos kötelező biztosítást. Az áremelkedés persze így is tekintélyes az idén, a legutolsó héten 32,3 ezer forintos átlagdíjon szerződtek az autósok, ez a díj a harmadával magasabb az egy évvel korábbinál, ami alig 24 ezer forint volt. A CLB-nél 20 százalékkal nőtt az elmúlt évben a díj, most 36 ezer forint az átlagtarifájuk.

A díjemelkedés azért is állhatott meg, mivel az árakhoz jó néhány nagy piaci szereplő már hónapok óta nem nyúlt hozzá, és semmi jel nem utal arra, hogy a következő hetekben díjat módosítanának. Ennek az egyik oka – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz marketing- és értékesítési igazgatója –, hogy a biztosítók számára megtiltották, hogy árazásban különbséget tegyenek a régi és az új ügyfelek között a régiek rovására. Emiatt az újaknak nem ajánlhatnak kedvezőbb díjat. Németh szerint azonban ez csak ideiglenes, előbb-utóbb lépnek majd a biztosítók, és tovább nőnek a díjak.

Egyelőre azonban a kivárás látszik a piacon. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) utoljára az első negyedévben publikált biztosítókra lebontott adatsort a kgfb-díjbevételekről, ezek alapján az Allianz áll az első helyen, ők utoljára májusban frissítették a díjaikat. A piac második legnagyobb játékosa a K&H Biztosító, ők abban az értelemben is különlegesek, hogy a tavaly őszi kampányra sem hirdettek új tarifákat. Azóta persze frissítették az ajánlataikat, de március óta nem nyúltak a díjakhoz.

A közepes méretű szereplők közül a Köbe, amely tavaly novembertől idén márciusig az MNB tiltása miatt nem értékesíthetett biztosításokat, egy februári tarifatáblázatot használ most is. Az Union és az Uniqa májusi, a Signal és az MKB júniusi tarifákat használ jelenleg is. A Groupama díjai pedig utoljára két hónapja frissültek. Nem is várható, hogy változnak a díjak ezeknél a biztosítóknál, az újonnan hatályba lépő tarifákat ugyanis 60 nappal a hatálybalépés előtt publikálniuk kellene. A 14 szereplős magyar kgfb-piacon azonban csupán két olyan biztosító van, amelyiknél változhatnak a díjak a következő hetekben. A Generali és a Wáberer aktuális árlistája frissül majd a hónap végén, ez a két biztosító (illetve még a szintén a Generali-csoporthoz tartozó Genertel) azonban az idén egyébként is minden hónapban új tarifát hirdetett.

Hogy a biztosítók abbahagyták a díjak emelését, abban az új jogszabály mellett egyébként az is szerepet játszhatott, hogy egyre elégedettebbek lehetnek a befolyt bevétellel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első hat hónapban 71,8 milliárd forintnyi kgfb-díjbevételt értek el, ez 33 százalékkal magasabb a tavalyinál. A kárhányad is kedvezően alakult a múlt évhez képest. Akkor a félév végéig a befolyt díjbevétel több mint 57 százalékát fizették ki a károkra, az idén kevesebb mint 46 százalékát. Ez nagyon jó aránynak számít, ilyen alacsony kötelezős kárhányaddal ugyanis a válság előtt sem dolgoztak a biztosítók. Az a nyereségen is látszik, hogy sokat hozott a konyhára az összpiaci díjnövelés. A nem életág biztosítástechnikai eredménye az idén félévkor 15,5 milliárd forint fölött volt, ez több mint a háromszorosa a tavalyinak, és 2009 óta a legmagasabb érték.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat a különböző biztosítók ajánlatainak összehasonlítására! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Vadbaleset - ki fizet?
2016 augusztus 10.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Július végétől augusztus közepéig, végéig tart az őzek násza. Az autósok, a motorosok ilyenkor fokozott vadveszélyre számíthatnak, az állatok napközben is hirtelen feltűnhetnek az utakon. A Kossuth Rádió Napközben című műsora arról készített összeállítást, hogy hogyan lehet elkerülni a vadbalesetet, mi a teendő, ha mégis ütközünk egy vaddal, mit térít a biztosítás, és mit tehetnek a vadásztársaságok a megelőzés érdekében.

Július végén megkezdődött az őzek násza. Augusztus második feléig fokozott vadveszélyre számíthatnak az autósok, motorosok az országutakon. Az állatok ilyenkor nem csak este, éjjel és hajnalban, hanem napközben is hirtelen feltűnhetnek az utakon. Egy-egy vaddal való ütközés jobb esetben személyi sérüléssel nem, „csak” komoly anyagi kárral jár.

Magyarországon az őzállomány 350-360 ezer példány. Az ország teljes területén élnek őzek, de veszélyeztetettebbek az alföldi régiók, ahol intenzív mezőgazdasági termesztés folyik, tájékoztatott Kovács Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara főmunkatársa.

Ha felbukkan az úton a vad, nem szabad rángatni a kormányt. Ha nem kerülhető el a baleset, inkább egyenesen haladva történjen, mert az oldalra rántott autóval nekimehetünk egy szembejövőnek, vagy árokba hajthatunk.

Székely Gyula autóvezetés-technika tanár alapszabálynak nevezte, hogy minden őznél kisebb vad – róka, nyúl, borz, macska stb. – esetén ne húzzuk el a kormányt, csak fékezzünk. A sebességet azonban minden olyan helyen, útszakaszon, illetve időjárási viszonyok között csökkenteni kell, ahol és amikor vad jelenhet meg az úton.

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy ha egy őz átmegy az úton, érdemes lassítani, mert számítani lehet arra, hogy több állat is fel fog tűnni.

Ütközés esetén ezek a legfontosabb teendők
Ha mégis megtörtént a baleset, az autós vaddal ütközött, a legfontosabb a további ráfutásos balesetek megelőzése érdekében a közlekedés biztonságának helyreállítása, ami nem csak azt jelenti, hogy az elütött állatot le kell húzni az útról, és az autóval félre kell állni. Ilyen esetben haladéktalanul ki kell tenni az elakadásjelző háromszöget, sorolta a teendőket Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz cég értékesítési és marketingigazgatója.

Hozzátette: ezt követően értesíteni kell a rendőrséget és szükség esetén a mentőket. Biztosítási szempontból nagyon fontos, hogy minél több fénykép készüljön a balesetről, a helyszínről, a gépjárműben okozott kárról.

Nem minden biztosítás fedezi a vadkárt
A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a kötelező biztosítás nem fedezi a vaddal való ütközésből fakadó károkat, csak a casco, és azon belül is a teljes körű casco biztosítás. Németh Péter az autósoknak azt javasolta, ellenőrizzék a cascójukat, hogy van-e benne vadkárra vonatkozó kitétel.

A szakember szerint arra nem érdemes számítani, hogy a vadásztársaságok megtérítik a kárt, mert rendszerint elég körültekintően járnak el a veszélyt jelző táblák kihelyezésével, illetve különböző terelőkkel, hogy a vad nem futhasson ki az útra.

A vadveszélyre figyelmeztető táblákat kihelyezését a vadásztársaságok kérelmezik az útkezelőtől. Helyenként vadriasztó sípokat, prizmákat is alkalmaznak, de a tapasztalat szerint azok csak ideig-óráig működnek, hosszú távon nem jelentenek tartós megoldást, mert a vadak megszokják őket.

Forrás: hirado.hu

Erre sok autós csak legyint: aztán főhet a fejük, ha lerobbannak
2016 augusztus 04.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Utasbiztosítás

A magyar családok jelentős része autóval indul neki a nyaralásnak, arra azonban sokan nem is gondolnak, hogy mi lesz akkor, ha lerobban a kocsi, vagy baleset éri őket. Ugyan külföldi utakra az utasbiztosítás mellé kínálnak assistance szolgáltatást, azonban a teljes éves nemzetközi és hazai védelem is kijöhet pár ezer forintból. Nem mindegy, hogy melyik szolgáltatót választjuk, jelentős eltérések vannak a díjakban és a nyújtott szolgáltatásokban egyaránt.

Nagy bosszúságot jelent, ha lerobban az autónk, történjen ez a külföldi vagy hazai nyaralás alatt. Ugyan az utasbiztosítás mellé gyakran ajánlanak a biztosítók külföldi assistance szolgáltatást, nagyjából hasonló áron akár egész évre is bevédhetjük magunkat, ezek a kiegészítő biztosítások jellemzően Európa országaira is kiterjednek.

Nem ismerik az assistance-t a magyarok?
Több biztosító is közölte, hogy a magyarok jellemzően nem kötnek a kötelező gépjármű felelősség biztosítás (kgfb), vagy a casco mellé köthető assistance kiegészítő biztosítást. Persze vannak olyan biztosítási csomagok, amelyek alapból tartalmazzák ezeket a védelmeket. Megnéztük, hogy ha külön igényeljük, akkor melyik biztosító milyen szolgáltatást nyújt nekünk.

  • A legolcsóbb szolgáltatást a Generali nyújtja, amely 2300 forintos éves díjért cserébe évente 30 ezer forintos keretig téríti meg az autó helyszíni javításának és az autómentőnek a költségeit.
  • Évente 85 ezer forintig térít a Groupama szolgáltatása, a helyszíni szerelés és az autómentés mellett a továbbutazás, az esetleges átmeneti szállás és a kölcsön jármű értékét is tartalmazza az ár. Ez persze magasabb díjat jelent, évente 2990 forintot kell fizetnünk ezért.
  • Az Uniqa valamivel magasabb díjkategóriát képvisel, ugyanis 3800 forint az éves díj. Ezért cserébe viszont nem egységes keret, hanem kategóriánként lebontott biztosítási összeg jár nekünk, éves korlátozás nélkül. A biztosító tehát akkor is térít, ha sokszor van szükségünk van az assistancera.
  • Az Aegon szolgáltatásánál sincs éves keret, viszont évente 5 ezer forintot kell érte fizetni. A magas ár persze magasabb biztosítási összegekkel jár, illetve a megkérdezett biztosítók között egyedül náluk nyújtanak segítséget az autó kulcsának ellopása, elveszítése esetén.
  • A K&H biztosító is nyújt assistance szolgáltatást, azonban ez csupán az alapbiztosítással együtt, csomagban elérhető. Abból a szempontból is különbözik a többi assistance-tól, hogy nem biztosítási összeget határoznak meg, hanem a térítések egyik része szolgáltatásfinanszírozó jellegű (kifizetik helyettünk a költségeket), míg egy részük úgynevezett költségtérítéses formában vehető igénybe.

Melyik szolgáltatót válasszuk?
Az assistance szolgáltatások kgfb vagy casco mellé köthető kiegészítő biztosítások, de casconál előfordulhat, hogy a csomag részét képezi ez a fedezet is. Ha mi is szeretnénk ilyen biztosítást, akkor érdemes megnézni, hogy a jelenlegi kötelező biztosítónknak (vagy ha van casconk) van-e ilyen kiegészítője. Ha van, akkor náluk kössük meg azt.

Mit nyújt az assistance szolgáltatás?
Az autóbiztosítás mellé köthető assistance szolgáltatás lényege, hogy ha lerobbanunk a kocsinkkal, vagy balesetet szenvedünk, akkor a biztosító segítséget nyújt nekünk. Egyrészt telefonon nyújthatnak segítséget, szerelési tanácsot, másrészt javító autót, autómentőt küldhetnek nekünk. Emellett extra szolgáltatásokat is nyújthat a védelem, például a szerelés idejére szállást biztosít, vagy az úti céra eljutást, vagy hazautazást finanszírozhatja.

Ha viszont ez nem elérhető, akkor a kgfb (vagy casco) fordulójakor végezzünk kalkulációt, amibe már az assistance szolgáltatást is belevesszük, és így kössük meg a kötelezőnket. Persze, ha kiemelkedő szintű assistance szolgáltatást szeretnénk, akkor eleve annál a biztosítónál végezzük el a kalkulációt, amelynél megkapjuk a nekünk szükséges szolgáltatást.

Forrás: penzcentrum.hu

Rohamot indítottak az astrás károsultak
2016 augusztus 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Rekordmennyiségű kárigény érkezett tavaly Mabisz Kártalanítási Számlához (KSZ), és rekordmennyiségű kifizetésre is készülhetnek az alapnál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2015-ben ugyanis 4093 fedezetlen káresemény volt, vagyis ennyi balesetet okoztak olyan autósok, akiknek nem volt olyan érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), amelynél a biztosító helytállt volna. Egy átlagos évben körülbelül kétezer ilyen esemény történik, a rekordév 2005 volt, amikor 2678 autós okozott kárt biztosítás nélkül.

A tavalyi csúcs mögött egyértelműen az Astra Biztosító csődje áll. Az astrás kgfb-károkat ugyanis a KSZ-nek kell kifizetnie. Ennek kapcsán a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) korábbi közlése szerint összesen 2223 kárigény érkezett be a KSZ-hez. A becsült kárérték 2,5 milliárd forint körül volt, ennek is látszik már a nyoma a statisztikában. Míg a korábbi években a tárgyévi tételes függőkár-tartalékok volumene általában bőven egymilliárd forint alatt maradt, sőt 2014-ben a félmilliárd forintot sem érte el, tavaly 2,13 milliárd forintot kellett elkülöníteni a 2015-ben történt károkra.

A teljes kártartalék persze nagyobb, hiszen a korábbi években keletkezett vagy az ismeretlen autósok által okozott károkra is kell félretenni. Az Astra-bukás miatt mindenesetre a KSZ tartalékait jócskán át kellett rendezni. A bruttó 14,56 milliárd forintnyi tartalékból 4,39 milliárdot kellett a felmerült, de még ne nem jelentett károkra elkülöníteni, ez csaknem a két és félszerese a 2014-esnek.
A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül, hogy az astrás károk elenyésző részét rendezhette csak a KSZ 2015-ben. A fedezetlen károknál a kárkifizetések összege ugyanis mindössze 438,7 millió forint volt, kevesebb, mint 2014-ben. A KSZ mentségére szól, hogy a csődbe ment biztosítónál lévő adatok feldolgozásával kapcsolatban nehézségei voltak, nem mindig tudta például, hogy egy bejelentett kárnál volt-e már kárelőleg-kifizetés.

A KSZ a fedezetlen károk mellett olyankor is fizethet kártérítést, ha ismeretlen autós okozta a kárt. Ilyenkor azonban csak akkor térítik meg a kárt, ha nemcsak pléhkár volt, de súlyos személyi sérülés is történt. Ebben az esetben nemcsak a személyi sérülésekre, de az autóban keletkezett károkra is jár kártérítés. Tavaly egyébként a szokásosnál tisztességesebbek voltak az autósok. Csupán 196 olyan eset fordult elő, hogy egy károkozó sofőr otthagyta a sérült és vétlen áldozatot. 2014-ben még csaknem ezer alkalommal történt hasonló eset.

Forrás: vg.hu

Drágább a kötelező, de még mindig veszteséget hoz
2016 augusztus 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

A kötelező még mindig ráfizetéses üzletág a biztosítóknál. A kamionok és a buszok gyakran okoznak balesetet, a nagymotorok ritkán, de akkor nagy kár keletkezik.

Hiába drágult sokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), ez az üzletág még mindig veszteséget termel a biztosítóknak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint tavaly csaknem 4,48 millió kgfb-szerződés volt a hazai piacon, ezek után 105,8 milliárd forintnyi díjat szedtek be a biztosítók. Az átlagos éves díj így – a 30 százalékos baleseti adó nélkül számolva – 23 633 forint lett, ami 15 százalékkal magasabb a 2014-esnél.

Ez az áremelkedés sem volt elegendő azonban ahhoz, hogy biztosítástechnikai szinten nyereségessé váljon a kötelező biztosítás: a szektor több mint 7,7 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet.

Ez egyébként lényegesen jobb a 2014-es és 2013-as eredményhez képest, tavalyelőtt ugyanis 11,8 milliárd, 2013-ban pedig 18,7 milliárd forintos mínuszt hozott össze ez az üzletág. Az idén pedig az eddigi adatok alapján tovább javulhatnak az eredmények. A kgfb-díjak ugyanis 20-25 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál, és az árverseny is csökkent valószínűleg, miután az Astra kiszállt a piacról.
Nem csak a díjbevétel nő azonban a biztosítóknál, a károkra is egyre többet kell fizetniük. Tavaly a tárgyévi károkra 32,6 milliárd forintot fizettek ki, ez 7 százalékkal több, mint 2014-ben. A függőkár-tartalék eközben 9 százalékkal 33,8 milliárd forintra nőtt. A felmerült, de még be nem jelentett károkra is 11 százalékkal több, 15,6 milliárd forintos tartalékot képeztek a biztosítók. A teljes kárfelhasználás így megközelítette a 89 milliárd forintot.

A friss adatokból az is kiderül, egyre több magyar jár nagy autóval. A legtöbb kgfb-t még mindig 51–70 kW teljesítményű kocsira kötik meg, több mint egymillió szerződés esik ebbe a szegmensbe. A kisebb teljesítményű autók száma azonban rohamosan fogy, míg a nagyobbaké nő. Például tavaly már több mint 29 ezren jártak 180 kW-osnál is nagyobb teljesítményű autóval, kétszer annyian, mint 2013-ban. A statisztikák szerint pedig minél erősebb motorú autót használ valaki, annál több kárt okoz, a 100–180 kW-os autóknál a kárgyakoriság 4,3 százalék fölött van, a még nagyobb kocsiknál pedig meghaladja a 4,5 százalékot is. Az átlagosnál kisebb, 50 kW alatti autóknál viszont bőven 3 százalék alatt van a kárhányad. Egy átlagos károkozó személyautós egyébként 420 ezer forint körüli kárt okoz, de minél nagyobb autóval jár, jellemzően annál nagyobb a kár.

A legveszélyesebben egyébként a kamionosok és a buszsofőrök közlekednek. Tavaly nagyjából minden negyedik kamion okozott úgy kárt, hogy ő volt a hibás. Ezek ráadásul jellemzően nagyok, átlagosan egymillió forint fölötti értékűek. A buszoknál a kárhányad 14,4 százalék fölött van, a troliknál meghaladta a 36,7 százalékot. Az okozott károk átlagos értéke azonban kisebb, mint a kamionoknál, egy karambolozó busz átlagosan 521 ezer, egy troli pedig 288 ezer forintos kárt okozott tavaly.

A motorosok továbbra is jó biztosítós ügyfélnek számítanak, a kárgyakoriság náluk rendkívül alacsony, a 0,6 százalékot sem éri el. A nagy motorokat vezetők egyébként gyakrabban okoznak kárt, mint a kis robogókon ülők. Ha viszont egy motoros hibás félként balesetet okoz, az sokba is kerül. Az áltagos motoros kgfb-károk értéke 660 ezer forint, a 70 kW-osnál nagyobb gépekkel viszont átlagosan csaknem egymillió forintos kárt okoznak a felelőtlen vezetők, ennél csupán a kamionos balesetek után nyújtanak be nagyobb számlákat a biztosítóknak.

Forrás: vg.hu

A szabály, amit sok autós nem ismer, pedig mindenkit érint
2016 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

A kgfb-díjak a bonus-malus rendszeren alapulnak, amelynél ha balesetet okozunk a biztosítónk visszasorol minket. Emiatt a következő évtől alapvetően többet kellene fizetnünk, viszont egy trükkel elkerülhetjük a biztosítási díjak emelkedését.

A kötelező gépjármű felelősség biztosítások (kgfb) díjai a bonus-malus rendszeren alapulnak Magyarországon, azonban a biztosítóknak lehetősége van arra, hogy eltérjenek az átlagos díjazástól és ezzel egyes autósoknak kedvezményeket nyújtsanak. A kgfb díjak az utóbbi évben egyre magasabbak, így sokakat izgat, vajon hogyan spórolhatunk a biztosításunkon.

Hogyan kerüljük el a visszasorolást?
Amikor kárt okozunk, a biztosító nem tesz különbséget aszerint, hogy az okozott kár mekkora értékű volt, azonban az ilyenkor rendszerint bekövetkező visszasorolást megúszhatjuk: ha fél éven belül kifizetjük a kárt a biztosítónak, akkor megtarthatjuk a bónusz fokozatunkat. Mindenek előtt viszont számoljunk utána, hogy megéri-e az éves díjkedvezményért cserébe kifizetni az okozott kárt. Ha úgy döntünk, hogy nem fizetünk, akkor a következő biztosítási évtől már magasabb biztosítási díjjal kell számolnunk.

Eltérő kedvezményt adnak a biztosítók
A bonus fokozatok a megváltozása után a kedvezmény mértéke eltérhet az átlagos 5 százaléktól fokozatonként, viszont a maximum kedvezmény mértéke egységesen 50 százalék maradt a kötelező biztosításoknál
- mondta korábban a Pénzcentrum kérdésére Cselovszki Zsolt, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) gépjárműszekciójának elnöke. Amikor először kötünk kgfb-t az A00 kategóriából indulunk, majd évente egy besorolással kerülhetünk feljebb, ha nem okozunk balesetet.

Ha viszont a mi hibánkból történik autóbaleset, akkor visszasorolhatnak minket:

  • Egy éven belül egy kár esetén két fokozattal
  • Egy éven belül két kár esetén négy fokozattal
  • Egy éven belül három kár esetén hat fokozattal sorolják vissza,
  • Míg négy vagy több kár esetén a legrosszabb, M04 (malus 04) kategóriába kerülünk.

Ha tíz bonus kategóriát lépünk felfele, akkor összesen 50 százalékos biztosítási díjkedvezményt kaphatunk, amely minden biztosítónál egységes. Eltérés lehet viszont abban, hogy a mekkora lépésközökkel jutunk el idáig, az átlagos, 5 százalékos lépésköz helyett akár 7-8 százalékos lépéseket is alkalmazhatnak a biztosítók.

Ha autót váltunk elbukjuk a kedvezményt?
Amikor autóváltásra kerül sor, nem mindegy, hogyan tesszük ezt meg, ugyanis ha két éven keresztül nincs a nevünkön kgfb, akkor a besorolásunk megszűnik. Ezzel az összes kedvezményt elbukhatjuk, és a besorolásunk A00-ról indul újra, amikor autót veszünk. Persze ha malus 04 kategóriánk van, akkor ezzel a kis trükkel hamarabb érhetjük el az A00 szintet (két év után négy év helyett).
Gyakran feltett kérdés és az ügyfelek sokszor nem értik, hogy miért van ez így, de egy második autó vásárlásakor annak biztosítása nulláról (A00) indul
- tette hozzá Cselovszki Zsolt. Ennek oka, hogy Magyarországon a személyhez köthető kötelező biztosítás van érvényben, így amikor az autónkat eladjuk, akkor az új tulajdonos nem kapja meg az általunk összegyűjtött jó besorolást, de persze a malus fokozatot sem "örökölheti" tőlünk. Mi viszont az új autó vásárlásakor megkapjuk a korábbi besorolásunkat, hiszen ez a személyünkhöz köthető (ez alól persze kivételt képez, ha kifutunk a két éves határidőből).

A második autó megvásárlásakor viszont az autó az A00 fokozatról indul, ennek elsődleges oka, hogy (értelemszerűen) két kocsit nem tudunk egyszerre vezetni. Ez alól van egyébként kivétel: az oldtimer (OT-s rendszámú) gépjárművekre speciális biztosítási szabályok vonatkoznak, feltéve, ha nincsenek napi felhasználásban.

Jó ez a rendszer?
Hazánkban megbízhatóan működik a bonus-malus rendszer, azonban a rendszeren lehetne még finomítani. Jelenleg ugyanis előfordulhat, hogy ugyanúgy két kategóriával kerül lejjebb az, aki tíz éve volt B10-es kategóriában, és aki csupán egy éve kapta meg a legmagasabb kedvezményt nyújtó besorolást. Ez ugyanis felvethet egyenlőtlenségi kérdéseket, a rendszer bonyolítása árán jóval igazságosabb rendszert hozhatnánk létre. Németországban például 40 kategória van érvényben, így a fenti probléma nem merül fel általánosan.

Előfordul egyébként olyan európai ország, ahol nem személyhez köthető a kgfb, mint hazánkban, hanem az autóhoz. Ennek előnye és hátránya egyaránt van:

  • Az előnye, hogy új autó vásárlásakor lenullázódik a negatív besorolás és a második kocsi vásárlásakor megkaphatjuk a korábbi pozitív besorolást (ez valószínűleg az autó árán is érződik). Az autó besorolásán ezáltal jól nyomon követhető, hogy mennyi balesete volt korábban az autónak.
  • A hátránya, hogy új autónál nullázódik a pozitív besorolás, és a jó besorolású használt autók drágábbak. Előbb-utóbb persze le kell cserélni a gépjárművünket és ilyenkor elveszik a jó besorolásunk is.

Forrás: penzcentrum.hu

Tudja, mit kell tenni, ha elüt egy őzet?
2016 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Kezdődik az őzek násza, ami nagy veszély lehet az utakon: augusztus közepéig nagyobb eséllyel ugorhat az autónk elé egy őz, de kellő körültekintéssel és a megfelelő szabályok betartásával elkerülhetjük az őzgázolást és az autótörést.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet közleményében figyelmezteti az autósokat, hogy az elkövetkezendő hetekben igencsak nagy figyelemmel vezessenek, mert július közepétől közel egy hónapon át tart az őzek násza: ekkor a vadak sokkal figyelmetlenebbek, egész nap mozognak, így gyakrabban bukkannak fel a közutakon.

Ebben az időszakban nem csupán a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszokon kell éberebbeknek lenniük a sofőröknek: az őzek szinte bárhol előfordulhatnak. Ez leginkább annak is köszönhető, hogy a magyar őzállomány igencsak kismagasló: a becslések szerint körülbelül 360 000 egyed fordul elő szerte az országban.

Mit tegyünk, ha őzet látunk az úton?

Különösen azokon a részeken vezessünk lassabban, figyelmesebben, ahol az út rosszul belátható, a szélén erdő, bozótos van! Ha messzebbről látjuk, hogy kiugrik a sűrűből egy őz, számíthatunk arra, hogy egy másik is követi. Ilyen helyzetben lassítsunk, várjunk pár másodpercet, esetleg dudáljunk!

Ha vadat látunk az úton, az egyetlen helyes megoldás a fékezés, ha szükséges, a vészfékezés. Kikerülni ne próbáljuk, mert úgy jó eséllyel lehajtunk az útról vagy áttérünk a szembejövő sávba, és mindkét lehetőség potenciálisan komolyabb veszélyt hordoz, mint a vaddal való ütközés.

Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?

A vadelütések is közúti balesetnek minősülnek, ezért bekövetkezésük esetén feltétlenül hívni kell a rendőrséget, a helyszínelés adatai nagyban segíthetik a vitás kérdések eldöntését. Emellett a terület vadászatra jogosult szervezetének képviselőjét is értesíteni kell (elérhetőségeit a rendőrség tudja).

Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg (az EU országainak többségében a vad és gépjármű ütközések biztosítási eseménynek minősülnek, és a biztosítást az autós köti).

Fontos megjegyezni, hogy egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy őzbak vadászati értéke több mint egymillió forint is lehet.

Forrás: hvg.hu

Több ezren fordultak a biztosítókhoz a vihar után
2016 július 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Több ezer kárbejelentés érkezett a viharok miatt a biztosítókhoz, számuk folyamatosan emelkedik.

z Aegon Magyarország közölte: a hét eleji országos viharokat követően 1890 kárbejelentés érkezett, de folyamatosan emelkedik a számuk. A legtöbb a kedd esti szombathelyi viharkárokról érkezett, de a szerdai vihar miatt Veszprém megyéből is nagy számban érkeznek a bejelentések. A károk jelenős részét jég okozta (1251), ezt követi a vihar (352) és a villámcsapás (104). A biztosító ügyfelei által becsült kárösszeg 340 millió forint, az átlagkár 178 ezer forint.

Az Allianz Hungária Zrt. több mint 1300 kárbejelentést regisztrált a szerdai viharokat követően, ebből közel 1000 kárigény jégeső miatt érkezett. Emellett beázást, felhőszakadást és viharkárokat jelentettek. Jelenleg Szombathely és környékéről érkezik a legtöbb igény, de a Dunántúlról, valamint a Duna-Tisza közéről is fogadott hívásokat a biztosító, a keleti országrészben viszont egyelőre nem tapasztalt nagyobb kárszám-emelkedést.
A K&H Biztosító közölte, két nap alatt több mint 300 kárbejelentés érkezett a viharok miatt, a károk átlagértéke 65 ezer forint. A biztosító szerdán 210 kárbejelentést regisztrált, amelyek összértéke 13,7 millió forint volt, csütörtök reggel pedig további 105 kárbejelentés érkezett, amelyek összértéke 6,8 millió forint.

A Groupama Biztosítóhoz több mint 1000 kárbejelentés érkezett szerdán a hét eleji viharok miatt, ebből több mint 600 Vas és Győr-Moson-Sopron megyéből. A károk közel 90 százalékát jégverés okozta, a kárösszeg 75 millió forint. A biztosítótársaság a Balaton északi partját szerdán érintő heves vihar miatt ma újabb bejelentési hullámra számít, várakozásai szerint a kárbejelentések száma elérheti a 4000-et is az országon átvonuló vihar eredményeként. A károk mielőbbi rendezése érdekében munkaerő-átcsoportosítást és hétvégi munkavégzést is elrendelt az érintett területen a társaság.

Szerző: MTI
Forrás: vg.hu

A nagy csalódás: jégverésre nem minden biztosítás fizet
2016 július 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Általános

Tömegével érkeznek a vihar utáni kárbejelentések a biztosítókhoz, a végleges kárösszeg becslésére azonban egyelőre senki nem vállalkozik, ám az biztosnak tűnik, hogy az egynapos viharok között a mostani rekordot döntött – tudtuk meg a CLB független biztosítási alkusz cégtől. Nagy károk keletkeztek, s még nagyobb csalódás is érheti a károsultakat: jégverésre nem minden biztosítás fizet.

Az első gyors összegzés szerint a legnagyobb kár a gépjárművekben, a háztetőkben és a kerti bútorokban esett. Mivel több teljes rendezvényt is szétvert az orkánerejű széllel érkezett eső – helyenként jég – a biztosítók az elmúlt évek legnagyobb összegű kárkifizetésére készülnek. A helyzet óráról, órára változik.

Volt, akinek a kocsiját verte rommá éjszaka a jég, de olyan is akadt szép számban, akinek a háza tetejét vagy a kéményét vitte el az országon tegnap eset óta végigvonuló, egyes helyeken tomboló vihar. A biztosítók megkezdték a kárfelmérést, de nehéz tartani a lépést a bejelentésekkel, mert a vihar az ilyenkor szokásos ”kártípusok” minden válfaját produkálta – mondta a 25 biztosítóval szerződött CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója. Németh Péter szerint elképzelhető, hogy ez, a hidegfronttal érkezett időjárási jelenség lehet az elmúlt évek egynapos viharai között a legkegyetlenebb, már most rekord közeli kárbejelentések száma, a CLB-nél például folyamatosan csörögnek a telefonok, s egymásnak adják a kilincset az ügyfélszolgálaton a károsultak.

Az alig félnapos tapasztalatok alapján már most biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy, ami viharkár csak létezik, az szinte mind bekövetkezett már. És még nincs vége, hiszen az ország egyes területeire csak mostanában érkezik meg a hidegfront kegyetlen előfutára. Németh Péter felhívja a figyelmet, hogy jégkárra csak az a biztosítás fizet, amelyikben van külön ilyen kitétel, ezért lehetőleg mindenki tegye meg a legszükségesebb óvintézkedést – legalábbis ott, ahová csak ezt követően ér oda a vihar. Ahhoz ugyanis, hogy a biztosítók garantáltan fizessenek, a károsultnak lehetőségeihez mérten a kármentést is meg kell kezdenie és a gondatlanságnak még az árnyékát is kerülni kell – figyelmeztet a szakember.

A bejelentések száma percről percre nő, egyelőre még megbecsülni sem lehet, hogy mi lesz a vége – mondta Németh Péter, aki szerint már most biztos, hogy egynapos rekordot fognak zárni. Az első gyors összegzés szerint a legtöbb kár a kinn hagyott, vagy éppen a vihar idején úton volt járművekben keletkezett – rádőlt fák, jégverés, stb. -, de az ingatlanok terén is jelentős lehet a veszteség, amit egyelőre még megbecsülni sem mernek a szakértők. Már csak azért sem, mert a vihar komplett rendezvényeket is szétvert, az ezekben keletkezett tízmilliós nagyságrendű károkat most mérik fel a szervezők.

Forrás: nepszava.hu

Az autós nyaralás és a kötelező biztosítás
2016 július 11.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Általános

Ha autóval utaznánk nyaralni, ennek a gépjármű műszaki állapotának felülvizsgálata mellett része a kötelező felelősségbiztosítás meglétének ellenőrzése is. A kis problémából ugyanis nagy kellemetlenség adódhat, egy tévedésből be nem fizetett részlet, vagy emelkedés miatt – hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A KRESZ előírja, hogy a közlekedésben csak olyan jármű vehet részt, amely rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással – mondta el dr. Rózsa Petra.

Erről a tulajdonos (vagy az üzembentartó) kötelessége gondoskodni, és a közúti ellenőrzések során a biztosítás fennállását igazolni is tudni kell. Ennek hiányában szabálysértést követünk el, ami bírságot vonhat maga után.

Még nagyobb a baj, ha esetleg meg is szűnt a szerződés, ekkor ugyanis az általunk okozott károkért mi felelünk; emellett a biztosítással nem fedezett napokra a MABISZ által megállapított fedezetlenségi díjat is kell fizetnünk.

A biztosító köteles figyelmeztetni

Annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg, biztosítónk köteles minket figyelmeztetni, ha bármilyen okból díjhátralékunk keletkezik – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ez nem csak akkor történhet meg, ha elfelejtünk egy esedékes részletet befizetni; a biztosítási díj emelkedhet például a szerződéses ajánlatban foglalt összeghez képest akkor is, ha esetleg az előző biztosítási időszakban kárt okoztunk, erre azonban csak később derült fény.

Ez kisebb összeg is lehet, a befizetés elmulasztása azonban ugyanúgy a biztosítás díj nemfizetéssel való megszűnését vonja maga után. Ha a biztosító észleli, hogy a díj vagy annak egy része az esedékességig nem érkezett be, 30 napon belül a következményekre történő figyelmeztetés mellett felszólítást kell, hogy küldjön, melyben 60 napos póthatáridőt kell tűzni.

Nekünk is figyelni kell

Ez a 60 nap a türelmi idő, melynek eredménytelen elteltével a szerződés az esedékességtől számított 60. napon megszűnik. A megszűnésről a biztosítónak szintén igazolható módon értesítést kell küldenie 15 napon belül.

Érdemes tehát nagyon figyelni a biztosítótól érkezett levelekre, illetve, ha beleegyeztünk az elektronikus kapcsolattartásba, az e-mailekre is – tanácsolta dr. Rózsa Petra.

Mindemellett magunknak is jegyezzük fel a díjfizetés esedékességét, mert ha a biztosító elmulasztja a tájékoztatási kötelezettségét, akkor ugyan felügyeleti eljárásra számíthat, a mi szerződésünk azonban ugyanúgy megszűnik.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha például csekkes fizetési módot választottunk, de nem küldött csekkszelvényeket a biztosítónk. A mi fizetési kötelezettségünk ebben az esetben is fennáll, elvárt tehát, hogy mi is ügyeljünk a biztosítás fenntartására.

Érdemes feljegyezni a díj esedékességét

Azt is tudni kell, hogy amennyiben egy biztosítási időszakon belül szűnik meg kötelező felelősség-biztosítási szerződésünk díj nemfizetéssel, úgy csak ugyanannál a biztosítónál köthetjük újra a biztosítást – a fedezetlenségi díj megfizetése mellett.

Ez azonban nem csak nekünk, hanem a biztosítónak is kötelezettség, ajánlatunkat tehát a biztosítási díj megfizetése esetén be kell fogadnia. Ebben a helyzetben számítanunk kell biztosítási díjunk emelkedésére is.

Egy apró hiba is sok kellemetlenséget okozhat, érdemes tehát feljegyezni a naptárba a díj esedékességét és inkább megelőzni a bajt – mutatott rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Forrás: Origo

Oldalak