Kötelező biztosítás | CLB

Ezért fut egyre kevesebb autó biztosítás nélkül az utakon

A nyilvántartási rendszerek közötti szoros átvezetés, valamint a komoly büntetések miatt csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma az országban.

Két fő oka van a csökkenésnek, az egyik, hogy a jármű-nyilvántartási rendszer, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) nyilvántartási rendszere között rendszeres, szoros átvezetés van, ezért kiderülnek azok az adatok, amelyek alapján az illetékes önkormányzati jegyző lépni tud a biztosítatlanokkal szemben. A másik ok, hogy a jogszabályalkotó nagyon komoly büntetéseket alkalmaz arra az esetre, ha valakinek nincs kgfb-szerződése - mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője vasárnap az M1-en az MTI tudósítása szerint.

Ha balesetet okoz valaki, akinek nincs biztosítás az autóján, a Mabisz garanciaalapja kifizeti a kárt annak, aki vétlen volt a balesetben, de visszaköveteli a károkozótól, és ez adott esetben nagyon nagy összeg lehet - hangsúlyozta Gilyén Ágnes.

Az öt évvel korábbi 5,8 százalékkal szemben idén szeptemberben a járművek mindössze 1,8 százaléka nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy a segédmotoros kerékpárok nélkül számított 4,7 millió magyarországi gépjárműből több mint 86 ezer nem rendelkezik érvényes biztosítással.

Forrás: www.napi.hu

Mégis mennyi a valós átlagdíj?

3 millió autósnak átlagosan 30-40 ezer forint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) éves díja, ezért ők nem is értik a napok óta hallható 18 ezer forintos átlagtarifáról szóló híreket. Az értetlenkedés és a felháborodás jogos, a valós éves díj ugyanis a kampányban felkapottnak a sokszorosa – derül ki a CLB biztosítási alkusz cég első kampányösszegzéséből.

A magyarországi autósok mintegy 70 százaléka valószínűleg értetlenül kapkodja a fejét ezekben a napokban, amikor a kgfb kapcsán csak úgy röpködnek a 18 ezer forintos átlagdíjról szóló hírek. Igazuk van, ha értetlenkednek, az éves átlagdíj ugyanis nem az, amit ez a kampány sugall, hanem ennek akár a kétszerese, sőt annál több is lehet. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. óriás portfoliójának adatai alapján is egyértelműen és gyorsan kiszámolható, hogy a járműtulajdonosok legnagyobb részének akár 30-40 ezer forint között van a kötelező díja. Ráadásul ők nem is válthatnak biztosítót, hiszen nem most van a fordulójuk. A CLB-nél úgy vélik, a szakma is már csak megszokásból beszél kampányról, hiszen a jelen időszakban mindössze másfél millió jármű – 1 millió személyautó és félmillió motor, pótkocsi, utánfutó, s más közlekedési eszköz – az érintett. Az ilyen kis eszközök átlagdíja 5 ezer forint körül van, így a tulajdonosaikat valószínűleg nem érdekli, hogy 15- vagy 25 százalékkal emelkedik a díjuk, mert ez éves szinten nem éri el az ezer forintot sem – magyarázza Németh Péter értékesítési és kommunikációs igazgató.

A most váltok másik része pedig flottatulajdonos, vagy olyan, többnyire idős autósokból áll, akik már minimum 7 éve nem cserélték le a kocsijukat, s a CLB adatai szerint javarészt bónusz 10-ben – vagyis, igen jó besorolásban – vannak. Ők azok, akik nem használnak internetet, s vidéken laknak, ahol hagyományosan lényegesen alacsonyabbak a kgfb díjak. Így eshet meg, hogy ennek az „állománynak” az átlagdíja mindössze 18 ezer forint körül mozog, míg csaknem 3 millió autóstársuknak – akiknek már újabb és magasabb kategóriájú autójuk van, fiatalabbak, vagy nagyvárosi lakosok – az átlagdíja 30-40 ezer forint körül mozog.

A CLB szakértője emlékeztet: 2010 óta mindenkinek, aki lecserélte az autóját, vagy újat vett, a vásárlás dátuma – hónapja, napja – lett a fordulója. A változás bevezetésétől eltelt 7 év alatt a magyarországi autópark csaknem kétharmada lecserélődött, így a fordulók is eloszlottak a teljes évre. Ezek alapján is bátran ki lehet jelenteni, hogy a nagy kampány nem most, hanem egész évben zajlik. Ezért a biztosítók üzletpolitikáját sem ez az időszak határozza meg – magyarázza Németh. A CLB adatai szerint – is – az újkötések területén első három helyen áll a KH biztosító, az Allianz és az Union, ugyanakkor az is mérhető, hogy mennyi a saját portfolión belüli új szerződésük. Vagyis, mekkora számban forgatja vissza a saját állományát egy biztosító. E tekintetben a CLB-nél az első hét után első helyen az Allianz áll, ahol 44 százalékban a régi ügyfelek kötöttek újra. Második a KH és az Union 27 százalékkal, s őket követi az Aegon 25, a Groupmama 22, a Signal pedig 18 százalékkal. A régi ügyfelek „visszaforgatása” azonban koránt sem jelenti azt, hogy ezek a biztosítók ne tartanák be a szabályt, miszerint tilos a meglévőkkel szemben kedvezőbb helyzetbe hozni az új ügyfeleket. Az ok inkább az, hogy olyan új kedvezményeket vezetnek be, amelyek a régi ügyfelekre is vonatkozhatnak, de ezeket érvényesíteni számukra is néha úgy a legegyszerűbb, ha új kalkulációt készítenek, és új szerződést kötnek.

A CLB szakértői azt javasolják, hogy mindenki a saját évfordulóját figyelje és kalkulálja év közben is a díját, mert a valóság ma már teljesen más, mint amit például a most novemberi pillanatfelvétel mutathat.

CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével könnyedén összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait! KGFB kalkulátor >>

Forradalom a magyar biztosítóknál: megjelentek a felforgatók

A biztosítóknál is digitális forradalom zajlik, van olyan terület - például a KGFB - , amely teljesen átalakul már most, és a biztosítókon is múlik, hogy ugyanez az átalakulás lezajlik-e más területeken is - mondta Pandurics Anett MABISZ elnök a szövetség konferenciáján tartott előadásban. Az elnök a biztosítók előtt álló kihívásokat, illetve a biztosítási piac legfontosabb eredményeit foglalta össze.

Az internet elterjedése megváltoztatta a biztosítási szakmát is. 10 éve még papíron hirdettek KGFB-tarifát, egy telefonkönyv méretű kiadványt adtak ki. Most már minden a neten zajlik, a személyes értékesítés teljesen eltűnt ezen a piacon, a teljes üzleti modell átalakult.

"Hogy ez a forradalom lezajlik-e más területeken is, az rajtunk is múlik" - mondta Pandurics Anett MABISZ elnök a szövetség konferenciáján.

A biztosítók nincsenek lemaradva a bankokhoz képest az innovációban, csak mások a folyamatok. Jóval kevesebb a tranzakció az ügyfelek és egy biztosító között, ezért két dolgot várnak el, jó értékesítési ügyfélélményt, és hatékony kárrendezést. A magyar piacon is léteznek insuretech cégek, és egyre gyakrabban már nem csak IT-beszállítóként, hanem mint versenytársak.

Az életbiztosítási piac motorja jelenleg a nyugdíjbiztosítási piac, részben a nemzeti bank ösztönzésére a biztosítási szektor komoly összeget fordított a nyugdíjbiztosítások népszerűsítésére. Ennek meg is lett az eredménye: 2016-ban közel 150 ezer ember vett igénybe nyugdíjbiztosítási adóvisszaigénylést.

A három nyugdíj-előtakarékossági termékben (NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás) 2016-ban 95 milliárd forintot helyeztek el az emberek:

• nyugdíj-előtakarékossági számlára 35 ezer ügyfél fejenként 130 ezer forintot fizetett be,
• önkéntes nyugdíjpénztárba 378 ezer fő 355 ezer forintot,
• nyugdíjbiztosítási termékbe 148 ezer ember 217 ezer forintot helyezett el.

A PRIIPS eu-direktíva elhalasztására halvány remény merült fel, a biztosítók nem azért örülnének ennek, mert nem értenek egyet a szabályokkal, hanem azért, mert nagyon rövid a felkészülési idő. A biztosítók előtt álló kihívásként említette még Pandurics Anett a GDPR-nak (az új uniós általános adatvédelmi rendeletnek) való megfelelést.

Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos nyitotta meg a konferenciát, előadásában a magyar gazdaság digitalizációjának fontosságára hívta fel a figyelmet, szerinte sikeresen végrehajtott digitalizációs stratégia nélkül elképzelhetetlen egy gazdaság versenyképességének javítása.

Forrás: www.portfolio.hu

A betörésből többet tanulunk, mint egy autóbalesetből

Mit félt a legjobban a hazai lakosság, és mivel veszélyezteti leginkább mások életét az utakon? A Generali kutatása* többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ. Az eredmények meglepő módon azt mutatják, hogy míg az autóbalesetet szenvedőknek csupán a fele (49%) vallotta, hogy az eset után változtatott vezetési szokásain, a betörést átélt válaszadók közel 80%-a tett valamit azért, hogy a jövőben elkerülje a bajt.

Az autópályától az otthonunkig szinte mindenhol előfordulnak „biztonsági rések” az életünkben: a magyar autóvezetők jelentős része saját bevallása szerint olykor az alapvető szabályokat is megszegi. A Generali kutatása alapján a megkérdezettek több mint felével (55%) előfordul egy átlagos hónapban, hogy túl gyorsan hajtanak az autópályán, és 54%-ukkal esik meg, hogy nem állnak meg a stoptáblánál.

A gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet

2015-höz képest – amikor a válaszadók 39%-a vallotta, hogy volt már autóbalesete –2017-ben ugyanez a szám már 45% volt. Míg 2015 első felében 25 000, az idei év azonos időszakában mintegy 24 000 kárbejelentéssel éltek a Generali biztosító felé. Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának adatai szerint 2015 első felében több mint 7000 személysérüléses közúti baleset történt*, ami sajnos 2017 azonos időszakára levetítve sem változott: ugyanennyi esetet regisztráltak itthon*, és a Generali felmérésével összhangban a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet (közel 30%).

A volán mögött számtalan dolog vonja el a figyelmünket nap mint nap: a megkérdezettek 88%-a szokott zenét hallgatni, 85% beszélget az utasokkal, de például a gyerekek is megoszthatják a figyelmünket (19%). A legaggasztóbb talán mégis az, hogy míg 2013-ban még csak 12% válaszolta azt, hogy használja a telefonját vezetés közben*, ez a szám 2017-re közel az ötszörösére, 59%-ra nőt*. Ráadásul az autóban mobilozók több mint 40%-a nem használ kihangosítót. Bár az ezzel kapcsolatos külföldi statisztikák elrettentőek, a Generali idei kutatása azt mutatja, hogy nálunk a másfajta, gépelést igénylő telefonos tevékenység szerencsére ritka, csetelni és sms-ezni például mindössze 8-8% szokott vezetés közben.

Kedvenc rejtekhelyek és okos megoldások

A kutatás szerint az autósok közel fele élt már át valamilyen formában balesetet, de csak a felük változtatott ennek hatására a vezetési szokásain. Más a helyzet viszont a betöréssel, ami úgy tűnik, nagyobb sokkot okoz, mint egy autóbaleset. Ennek bekövetkezése után ugyanis az érintettek 79%-a tesz valamit azért, hogy ne történhessen meg még egyszer. Leggyakrabban biztonságosabb zárat (54%) vagy ajtót (31%) szereltetnek fel, kutyát tartanak (22%), illetve rácsot rakatnak fel (17%), azaz a hagyományos, mechanikai megoldásokban bíznak.

A kutatásból a magyarok kedvenc rejtekhelyeire is fény derült: a legtöbben valamilyen nehéz bútor mögé rejtik otthon tárolt értékeiket (45%), a második helyen pedig meglepő módon a fagyasztó végzett 20%-kal. A padlószőnyeg alatti részt is sokan tartják bevált helynek (16%) és ruhakupac közé (9%) is szívesen dugják el, amit féltenek. Ahogy a Generali korábbi kutatásából kiderült, legféltettebb kincseink a készpénz (40%), a laptop (20%) és a mobil (12%)*, a betörést átélt idei válaszadók pedig utólag a műszaki cikkekre és ékszerekre kötnének biztosítást a legnagyobb arányban (39%). Többen vannak viszont azok, akik a történtek tükrében sem változtattak volna lakásbiztosításukon: az érintettek közel fele vallotta ezt.

Akár az autónkról, akár az otthonunkról van szó, az okos megoldások forradalmasíthatják, amit valaha gondoltunk a biztonságról. Az okosautók többek közt képesek automatikusan fékezni, segíteni a sávkövetést, jelezni a holtteret, vagy éppen navigálni, a szövegblokkoló applikációknak köszönhetően pedig elkerülhetjük, hogy vezetés közben nyúljunk a telefonunkhoz. Ha mégis megtörténne a baj, a real time kárrendezés segít a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben megoldani a problémát: a bejelentést követően a kárszakértő 24 órán belül jelentkezik, az ügyfélnek ideális helyszínen és időben elvégzi a gépkocsi szemléjét, és segít az igényeinknek megfelelő, gyors eljárásmód kiválasztásában. Emellett egyszerű megítélésű esetekben akár rögtön, a helyszínről elindíthatják a kárkifizetést, ebben az esetben pedig már a kárfelmérést követő pár órán belül a pénzünkhez juthatunk, lakás- és gépjárműbiztosítás esetén is.

Az okosotthonok kora is a küszöbön áll. Ma már számtalan olyan digitális eszközt választhatunk, ami jelzi, ha baj van: a füst- és szén-monoxid-érzékelő mellett kamerák és applikációk segítségével akár a távolból is megfigyelhetjük otthonunkat. Sőt, a megfelelő eszközökkel akár szimulálhatjuk is, hogy otthon vagyunk, például lámpákat, illetve a tévét ki-be kapcsoló programmal. A biztonságunk a saját kezünkben van: csak rajtunk áll, hogy élünk-e az innovációk adta lehetőségekkel.

Forrás: biztositasiszemle.hu