Csapda a biztosításainkban
Súlyos tízezreket spórolhat, aki ügyesen bánik a biztosításaival. Ennek ellenére van, aki évek óta nem vált, mások felmondják a hiteles autó cascóját. Mikor tanulunk már meg spórolni azon, amin igazán sokat lehet?
A szerkesztőségben általános érdektelenség mutatkozott, amikor megkérdeztem, ki vált kötelező biztosítást most, a novemberi átkötési időszakban. Mielőtt feltérképeztem az idei trükköket, meg voltam győződve, hogy nem érdemes a szerződés felmondásával foglalkozni. Pár száz, vagy pár ezer forintos megtakarítás miatt senki nem vág bele a hosszadalmas procedúrába. Tény, hogy a nagy áresés már tavaly lezajlott, akkor átlagosan harminc százalékot engedtek díjaikból a biztosítók. Sokan a korábbi összeg felére redukálhatták a kiadást, idén viszont csak 6-7 százalékos további csökkenés várható. A sok átszerződés miatt előfordult, hogy az ügyfelek bónuszfokozata nem került át az új szerződésbe, a régi biztosító hónapokkal a szerződés felmondása után is követelte a pénzét, az új meg nem küldött csekket.
Az év végi biztosítási fordulók lassan eltűnnek, most mégis érdemes újra átnyálazni meglévő szerződéseinket. Aki 2010. januárja után kötött új kötelező biztosítást, annak attól az időponttól ketyeg a tizenkét hónap, tehát ha májusban írta alá jelenlegi szerződését, a következő májusban válthat, és így tovább. A 2012-es kampány fontos újdonsága, hogy a társaságok már nem csak évente egyszer, november elején, hanem akár hatvan naponta új díjakkal állhatnak elő. Ez, a gyakorlatban az autósok számára lehet előnyös, mivel a piaci verseny tovább fokozódik, a cégek gyorsabban reagálhatnak egymás lépéseire, felcserélődhet az ársorrend.
Ide kívánkozik, hogy azok a cégek hörcsögölték be a legtöbb ügyfelet, akik piacot akartak szerezni, és azoknak adtak különösen nagy kedvezményt, akik egyrészt nem törnek rommá minden évben egy Audit, másrészt van még mit biztosítaniuk, ezért szabadon szpemmelhetők mindenféle ajánlatokkal. Az új rendszerben az évközi kötelezőváltásra jogosultak járnak jól, hiszen elég az évforduló időpontja előtt harminc nappal kiszámolni, melyik társaság mennyivel ígért alá a többieknek. Az érvényes szerződéseket ez nem érinti, vagyis nem kell váratlanul változó biztosítási díjra számítanunk.
Annak ellenére nem szaladnak el az árak, hogy januártól jön a biztosítási adó. Ez a 2012-ben bevezetett baleseti adót váltja, az előbbi beépül az utóbbiba. A kötelező biztosítások után 30 százalékot vetnek ki, míg például a casco esetén ez csak 15 százalék. Mielőtt elkezdenénk hőbörögni, érdemes megjegyezni, hogy a biztosítási adóhoz hasonló az európai uniós országok többségében létezik, ez önmagában nem megszorítás. Az új adónemből az összes biztosításra vetítve körülbelül 54 milliárd forint bevételre számít az állam az első évben, de elvileg ebből fejleszthetik az infrastruktúrát, foltozzák a kátyúkat, felújíthatnak kórházakat, vagyis elvileg jobb és biztonságosabb lesz majd a közlekedés. Meglátjuk.
De kik spórolhatják a legtöbbet, ha idén váltanak? Elsősorban azok, akiknek más biztosításuk is van, és egyszerre, egy cégnél kötnek újat a kötelezővel. A biztosítók nem véletlenül adnak nagy, akár 40-45 százalékos kedvezményeket a csoportos szerződéskötések után, hívja fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független biztosítási alkusz kommunikációs vezetője. Jelentős megtakarításra azok számíthatnak, akik évek óta nem néztek utána, van-e a piacon a meglévőnél olcsóbb lakásbiztosítás vagy casco.
Egyáltalán nem ritka, hogy valaki akár tíz éve folyamatosan az átlagos 7-8 ezer forintos havidíjat fizeti a lakása után, miközben most 2-4 ezer forint számít versenyképes árnak. Nincs átverés a dolog mögött, de sem erről, sem a többi biztosítási díj csökkenéséről nem írnak levelet ügyfeleiknek a társaságok. A kedvezményeket csak az új szerződések után adják, de új szerződést a régi ügyfél is köthet, ha felmondja az előzőt. Ki érti ezt? A CLB kalkulációja alapján ha valaki a háromféle biztosítást ugyanannál a biztosítónál köti meg, az a jelenlegi évenkénti 170 ezer forint összkiadást könnyedén 100 ezer alá csökkentheti. Németh Péter szerint ez a nagy átlag, a pontos összegnek alaposan utána kell nézni.
A tavalyi év autóbiztosítási slágere a minicasco volt, melyet az újonnan kötött kötelező mellé ajánlottak a cégek. Ezek a konstrukciók csak egy-egy kárfajtára vonatkoztak, ezért nagyon olcsón, jellemzően 1500-2000 ezer forintos havidíjért lehetett igénybe venni őket, természetesen a kötelező biztosításon felül.
Az idei sláger a bónuszbiztosítás lehet, ami ugyanez, kicsit mégis más. Ez is egy egyszerűsített casco, melynek lényege, hogy ha az autós kárt okoz, és bónuszbesorolását csökkentik, netán malusba kerül, az ebből adódó díjemelkedést teljes egészében lenyeli a biztosító. Nem árt tudni, hogy a megoldás jogszerűségét jelenleg is vizsgálja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Egyébként aki idén összetört egy másik autót, annak amúgy is érdemes új biztosító után néznie, hiszen ott új ügyfélként még akkor is alacsonyabb lesz a díj, ha a bónuszbesorolás csökkenését papíron így sem úszhatja meg.
Nincs olyan hét, amikor nem fordul Autójogászunkhoz legalább egy olyan autóhitel-károsult, akitől ellopták a fedezetet jelentő autót. Ilyenkor a bank azonnal felmondja a szerződést, és egy összegben követeli a teljes tartozást, jellemzően több millió forintot. Erről is írtunk már. Tipikus magyar jelenségről van szó, mert bár évekkel ezelőtt kizárólag úgy lehetett alacsony indulóval új autót vásárolni, ha arra cascót is kötött a tulajdonos, azt sokan az első adandó alkalommal felmondták, és bejelentették a bankjuknál, hogy no casco konstrukcióban törlesztenének tovább. A bankok akkor sem feltétlenül bontották fel a hitelszerződést, ha látták, hogy az ügyfél nem fizeti a biztosítást, ezért a casco időközben megszűnt. A fentiek tükrében ez életveszélyes garasoskodásnak tűnik.
Miért voltak ilyen ostobak? A bank ilyenkor általában 3-4 ezer forinttal megemelte a havi törlesztő részletet, de belement a váltásba, hiszen a haszon tisztán nála maradt, a kockázatot pedig az ügyfelére háríthatta. Az ügyfél az akkori casco-díj és a fenti többletköltség közti különbözetet spórolta meg. Hát ezért. Közben elszálltak az árfolyamok, az előbb említett többlet mostanra akár 6-7 ezer forintra nőtt, míg egy teljes értékű casco díja egy átlagos, kompakt autó, mondjuk a pár éves, budapesti tulajdonosú Ford Focus esetében jelenleg 3-4 ezer forint lehet, szintén havonta. Tehát, kedves leendő hitelkárosultak, a feladat egyszerű: vissza kell csinálni az egészet, mégpedig azonnal. Így az autójukon megint lehet biztosítás, ezért nem kell a biztos anyagi csődtől tartani, ha ellopják. Ne várják, hogy a bank szóljon. Nem fog. Nem érdeke.
Ötszázezer autótulajdonos válthat kötelező biztosítást a hónap végéig, és a sorozatos szabályváltozások miatt ez lehet az utolsó nagy év végi roham Magyarországon. A CLB rendszerébe vasárnap este lépnek be a legtöbben, akkor van rá idő, már ha egyáltalán eszünkbe jut ilyesmivel foglalkozni. Mivel a nemi alapú megkülönböztetést törvény tiltja, idén először nem jár külön kedvezmény a hagyományosan biztonságosabban vezetők női ügyfeleknek a kötelezők díjából, de a lakásbiztosítás és az autócasco esetében ez a szabály csak januártól érvényes.
Akár újabb évek is eltelhetnek, amíg a több biztosítással rendelkező autósok rájönnek, érdemes legalább évente egyszer foglalkozni a nyűgös papírmunkával. Addig tovább ömlenek az egyébként megtakarítható milliárdok a három nagy lakásbiztosító, az Allianz, az Aegon és a Generali kasszájába és sajnos biztosan csődbe visznek majd néhány tucat családot a legrosszabb pillanatban ellopott hiteles autók. Aztán szépen lassan felébredünk, és elkezdünk végre ezen is spórolni. Persze ez nem biztos.
Forrás: totalcar.hu
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac főbb jellemzői
Másfél millió autós válthat biztosítót
Annak ellenére, hogy a 4 millió autós 10 százaléka már év közben vásárolt kocsit, és akkor kötött rá - aznapi fordulónappal - biztosítást, idén is lesz másfél millió váltó a hamarosan kezdődő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban, amelyben négy biztosító között dőlhet el a verseny.
A kötelező biztosítás megkötése során az autósok még mindig szinte kizárólag az ár alapján döntenek, így az a biztosító számíthat jelentős számú kötésre, amelyik elszántan beleveti magát az árversenybe.
Ilyen lehet az új szereplőként megjelenő Astra, amely az ügyfelek bizalmát nagy eséllyel próbálja majd ezzel az eszközzel megszerezni - ez eddig is mindig így volt.
A másik olyan biztosító, amelyiknek mindenképpen ügyfélbázist kell építenie, a tavalyi kampányból kizárt, idén visszatérő Wabard, amely - kötési lehetőség híján - az elmúlt évben korábbi személyautós ügyfeleinek jelentős részét elveszítette.
A piacvezető Allianznak nem látszik más választása, ha tartani akarja piacvezető pozícióját, mint a tavalyi stratégiájának követése. Az új belépők számára várhatóan ismét igen nyomott díjakat hirdet meg, jelentős kampánykedvezményt alkalmazva. Tavaly ez a biztosító szerezte a legtöbb új ügyfelet, igaz, ezért jelentős árat fizetett: új kötéseinek mintegy felét a régi, magasabb díjas ügyfelei közül szerezte, vagyis jelentősen csökkent a díjállománya.
Direktbiztosítói pozíciójának erősítése, valamint a kedvező üzemméret elérése érdekében, a korábbi offenzív árpolitika alkalmazása várható a Generteltől. A direkt biztosító a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan ismét újabb szeleteket igyekszik majd kihasítani a piaci tortából.
Forrás: Privátbankár.hu
Kötelező biztosítások: a PSZÁF résen van
Egy héten belül kihirdetik a 2011-es kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáikat, az árversenyt a PSZÁF fokozottan figyelemmel követi - számolt be a pénzügyi felügyelet szóvivője a köztévé reggeli műsorában.
Az árverseny egyik legnagyobb veszélye, hogy a biztosítók felélik a tartalékaikat, amely igen kockázatos az ügyfelek számára - figyelmeztetett a PSZÁF szóvivője az M1 Ma Reggel című műsorában. A felügyelet munkájának javarésze - hangsúlyozta Binder István - csak október 30-a után kezdődik, amikor elkezdik vizsgálni, hogy fogyasztóvédelmi szempontból nem aggályosak-e a kihirdetett tarifák és annak minden feltételéről az előírásoknak megfelelően tájékoztatták-e az ügyfeleket. Évente egyébként 12 ezer írásos panasz érkezik a PSZÁF ügyfélszolgálatára, kevesebbre idén se számítanak - tette hozzá.
Eddig a biztosítók mintegy fele alkalmazott olyan kedvezményeket is, amelyek a díjtarifában nem, csak a honlapjaikon jelentek meg, csökkentve az ügyfelek tájékozódási lehetőségeit (ezek többsége valamilyen szervezet tagságához volt köthető). Ez a gyakorlat várhatóan megszűnik - írja a kotelezo.hu internetes portál. Továbbá számos olyan kedvezmény is eltűnik, amely feltételeinek teljesítését az ügyfél nem befolyásolhatta. Ám a legszembetűnőbb változás az, hogy a meglévő ügyfelek számára sem lesz elegendő az előző időszak díjaihoz kapcsolódó szorzószámokat közölni ahhoz, hogy az ügyfél maga számolja ki jövő évi díját arra az esetre, ha marad biztosítójánál. Ez a gyakorlat egyértelműen a meglévő és megszerezni kívánt ügyfelek számára kínált díjak közti különbségek elrejtését célozta. Volt olyan biztosító, amely korábban odáig ment, hogy nem is az előző évi, hanem több évvel korábbi, tehát igen nehezen visszakereshető tarifákhoz közölt csupán szorzószámokat - emlékeztet a kotelezo.hu.
A kötelező váltás mellett a PSZÁF szóvivője arról is beszélt, hogy jelenleg kétszázezer forgalmi engedélyben szerepel hibásan a hengerűrtartalom helyén az autó tömege. Emiatt az érintettek indokolatlanul magasabb díjat fizethetnek. A felügyelet igyekszik a problémát kezelni, de Binder István szerint az autósok felelőssége is, hogy kérjék a hiba kijavítását az okmányirodákban.
A biztosítókon kívül a legnagyobb gondot az iszapkárosult jelzáloghiteleseket zaklató bankok jelentik a PSZÁF számára. A felügyelet hiába figyelmeztette ugyanis a pénzintézeteket arra, hogy a magatartási kódex aláírásval kötelezték magukat arra, hogy áthidaló megoldásokat kínálnak majd ezeknek az ügyfeleiknek, az előírásokat minden jel szerint figyelmen kívül hagyják - mutatott rá Binder István. A felügyelet a panaszosok sérelmeinek orvoslására jogsegélyszolgálatot állított fel.
Változik a kötelező biztosítás rendszere
Sok még a bizonytalanság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körül. Az autósok azzal tisztában vannak, hogy ez idő tájon szoktak biztosítót cserélni, mert bár már megszűnt a korábbi években megszokott kampányidőszak, amikor dúskálhattak a biztosítók ajánlataiban, a legtöbb autósnak még mindig ilyenkor van a biztosítási évfordulója, ami lehetőséget biztosít számára, hogy biztosítótársaságot váltson, de hogy mikorra kell megkötni az új szerződéseket, csak kevesen tudják.
A bizonytalanságot az sem enyhíti, hogy a hírek szerint az eddigi lökettérfogat szerinti tarifarendszer helyett a társaságok átállnak a teljesítményarányos elszámolási rendszerre. Ennek az az oka, hogy egyre több hibrid vagy elektromos hajtású autó járja a magyar utakat is, azonban egy villanymotor esetében nem lehet henger-űrtartalom alapján díjat számolni – s bár az elektromos hajtású járművek tömeges elterjedésétől egyelőre nem kell tartani, a társaságok felkészülnek a fogadásukra.
Az átállásra nemcsak a hibridautók térnyerése miatt van szükség, hangoztatják a biztosítótársaságok, hanem azért is, mert saját felméréseik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ügyfeleik a nagyobb teljesítményű autókkal gyakrabban okoznak balesetet. Az új tarifák körül még nagy a titkolózás, egyelőre még az interneten található kötelező biztosítás díjkalkulátorok sem tudnak pontos adatokat.
Egy kis ködoszlatás
Mikortól változik meg a jelenlegi rendszer? – kérdeztük Gilyén Ágnestől, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kommunikációs főosztályvezetőjétől. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény 2010. január 1-jei életbelépésével, illetve a hengerűrtartalom helyett a teljesítmény alapú besorolás 2011. január 1-jei bevezetésével változik meg a jelenlegi rendszer, aminek következtében nem veszítik el bónuszukat azok, akik eddig is balesetmentesen vezettek.
Kiket érint legkellemetlenebbül a teljesítményarányos elszámolásra való egyöntetű átállás? – tudakoltuk.
„A korábbi, köbcenti alapján történt besorolást a teljesítmény alapú besorolás váltja fel. Egy 1600 köbcentiméteres személygépkocsi eddig ugyanolyan besorolást kapott, ha 75 KW vagy ha 105 KW volt a teljesítménye. Ezután lehetőség nyílik arra, hogy a biztosítók különbséget tegyenek a nagyobb teljesítményű, bár ugyanolyan hengerűrtartalmú gépjárművek között” – válaszolta Gilyén Ágnes.
AIM-PSZÁF biztosításpiaci határozat
Tisztelt Felhasználónk!
Szíves figyelmébe ajánljuk új biztosításpiaci határozatainkat:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-II-116/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó határozata az AIM Általános Biztosító Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; továbbiakban: Felügyelet) által az AIM Általános Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (1091 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11.; továbbiakban: Biztosító) lefolytatott cél- és utóvizsgálat alapján az alábbi határozatot hozom:
1. A Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékének terjesztését 2010. október 20. napjától a Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alágazatra vonatkozó tevékenységi engedélyének visszavonásáig megtiltom. A Biztosító a már létrejött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeinek teljesítésére köteles, azonban 2010. október 19. napját követően tett ajánlatot nem fogadhat el, a flottákhoz tartozó újabb gépjárművet nem biztosíthat, és a 2011. évre vonatkozóan díjtarifát nem hirdethet meg.
2. a) Kötelezem a Biztosítót, hogy tájékoztassa a Felügyeletet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységének megszüntetését – többek között az állomány-nyilvántartási adatállományának rendbetételével és a biztosítási szerződések felmondásával – előkészítő, 2010. október 8-án kelt intézkedési tervének végrehajtásáról. Határidő: 2010. december 31-től havonta, a tárgyhónap utolsó napját követő 10. munkanapig
b) Kötelezem a Biztosítót, hogy a jelen határozat melléklete szerinti táblázat kitöltésével tájékoztassa a Felügyeletet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alágazata szerződésállományának, kárkifizetési adatainak, illetve a tételes függőkár tartalékok, járadéktartalékok, valamint a kései károk tartalékának (IBNR tartalék) alakulásáról. Határidő: 2010. december 31-től havonta, a tárgyhónap utolsó napját követő 10. munkanapig
3. Kötelezem a Biztosítót, hogy nyilvántartási rendszerét és belső szabályozási környezetét az intézkedési terv szerint csökkenő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésállománya kezeléséhez és a biztosítási szerződésekből eredő szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben tegye alkalmassá arra, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek eleget tudjon tenni. Határidő: 2010. december 31.
4. Kötelezem a Biztosítót annak biztosítására, hogy a belső ellenőrzési szervezetének működése, annak szakmai irányítása és beszámoltatása a jövőben feleljen meg a jogszabályi rendelkezéseknek. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. (…) Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Bit. 195. §-a (1) bekezdésének a) és i) pontján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. §-ának i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A Felügyelet a Psztv. 44. §-a (4) bekezdésének második mondata alapján a Biztosító részére az észrevételeinek megtételére főszabályként meghatározott határidőnél rövidebb, három munkanapos határidőt állapított meg, mivel a határozat rendelkező részének első pontjában alkalmazott intézkedés által célzott joghatás, a Biztosító KGFB állománya további növekedése megakadályozásának elérése, figyelemmel a Biztosító ajánlatelfogadási kötelezettségére, az intézkedés lehető legrövidebb időn belül történő meghozatalát indokolta. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100.§-a (1) bekezdésének d) pontján, a 100. §-ának (2) bekezdésén, a 109. §-ának (1) bekezdésén, a 110. §-ának (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. §-ának (7) bekezdésén, a 327. §-ának (1)-(2) bekezdésén, és a 330. §-ának (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2010. október 15.
Dr. Szász Károly s.k., a PSZÁF elnöke
Kiverheti a biztosítékot az új kötelező biztosítás
Az autók forgalmijának mintegy 10 százalékában rosszul van feltüntetve a lóerő-teljesítmény. Mindez eddig nem okozott nagyobb problémát, ám most éves szinten akár 10-50 ezer forint többletkiadást is jelenthet a téves bejegyzés – olvasható a 25 biztosítóval kapcsolatban álló CLB biztosítási alkusz elemzésében. Így azok, akiknek nagyobb érték van feltüntetve a valós teljesítménynél, azoknak többet kell majd fizetniük. A korrekcióra csak akkor lesz mód, ha illetékes hivatalában kijavíttatják a hibát.
Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a gépkocsik teljesítményeinek (kw) adatai az előzetes információk szerint több mint 10 százalékban hibásan szerepelnek a BM nyilvántartásában. Így a kalkuláció sem fog stimmelni azoknál, akiknél nem a megfelelő adat van regisztrálva, azaz nem lesz jó a díjuk. Jelenleg 4 millió autónak van hazánkban kötelező biztosítása, így akár az is elképzelhető, hogy százezrek állnak majd egyszerre sorba a hivatalokban.
Mint ismert: 2011-től teljesítmény alapján kell számítani a kötelező biztosítás díját. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben, a lóerőket, a kW-ot nézik díjszámításkor, nem pedig az eddig szokásos köbcentimétert. Az idei évig a biztosítók hat különböző kategóriába sorolták az autókat, hengerűrtartalmuknak megfelelően. Jövőre is hat kategóriába sorolják a járműveket:
0-37 kW (0-50 LE)
38-50 kW (51-68 LE)
51-70 kW (69-95)
71-100 kW (96-136)
101-180 kW (137-245)
180 kW felett (245 LE felett)
A CLB szerint: ez a felosztás nemcsak a hibásan bejegyzett forgalmik miatt fogja borzolni a kedélyeket, de azért is, mert sokan korábban úgy vásároltak autót, hogy az olcsóbb kategóriákba essenek, ha biztosításról van szó. Sokan azt nézték, hogy alacsony hengerűrtartalmú motor legyen a kocsiban, a lóerők másodlagosak voltak számukra. Most viszont pont ezek a tulajdonosok lehetnek a változás vesztesei.
Tarifaháború! Kivonul a biztosító a magyar piacról
Kivonul a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piacról az AIM Általános Biztosító, viszont casco biztosítást továbbra is köt.
A biztosító döntését a piaci változásokkal, illetve a gazdasági folyamatokkal indokolta, ennél konkrétabb indokot nem közölt.
Az AIM 2009. május 4-én kezdte meg a kgfb-tevékenységet a magyar piacon azzal, hogy megvásárolta a TIR Biztosító Egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állományát.
Megjelenik viszont egy új szereplő a szegmensben. A román Astra biztosító magyar fióktelepe első alkalommal jelenik meg az október végi tarifahirdetéskor a kgfb-piacon.
Az idei kgfb-kampányban már nem a kocsi hengerűrtartalma, hanem a motor teljesítménye határozza meg a díjat
A CLB Biztosítási Alkusz Kft. felmérése szerint minden tizedik forgalmi engedélyben hibás adat szerepel az autók teljesítményére vonatkozóan. A rossz adatot az okmányirodákban lehet kijavítani, addig is érdemes az 1,36-os szorzót használni a kW-LE átszámítás során.
A biztosítók eddig is elkérték a szerződéskötéskor a motor teljesítményét, így a saját kgfb biztosítója mindenkit úgy értesít ki a jövő évi díjról, hogy automatikusan átkódolja a henger űrtartalmat motor teljesítményre.
A Közlekedési Biztosító Egyesület (KÖBE) már most bejelentette, hogy a nála szerződött, illetve új kgfb ügyfelek a kátyúk okozta károkra kiegészítő biztosítást köthetnek.
Igazságtalan a kötelező biztosítási rendszer?
A vörösiszap – katasztrófát okozó cég felelősségbiztosítása „lazább”, mint az autónk kötelezője.
A személygépkocsi „veszélyes üzem”, ezért arra kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, amely dologi károkra 500 milliót, személyi sérülések után pedig 1.6 milliárd Ft-ot is kifizet, ha balesetet okozunk. Ezzel szemben a vörös-iszap katasztrófáját előidéző cégnek csak néhány milliós „kötelezőbiztosítása” volt, amely nem elegendő a teljes kártalanításhoz. Ezt egy új, internetes gyorselemzésben résztvevők 100%-a igazságtalannak tartja – olvasható a CLB – közleményében.
A vizsgálatban elsősorban arra voltak kíváncsiak, mennyire vannak tisztában a kötelezőbiztosítás fontosságával, (különösen autójuk biztonságával) a férfiak és a nők. Az ezerfős mintán vett adatokból kiderül: a nők kevésbé tartják fontosnak, hogy autójuk biztosítási kérdéseivel foglalkozzanak, őket kevésbé érdekli, hogy mennyi lesz jövőre a kötelezőjük – olvasható a CLB Biztosítási Alkusz Kft. gyorselemzésében.
A vizsgálat szerint alig egy százalékunk tudja, hogy mennyit fizethet maximum biztosításunk (dologi károkra 500 milliót, személyi sérülések után pedig 1.6 milliárd Ft-ot is kifizet a biztosító, ha balesetet okozunk). Ugyanakkor a megkérdezettek 100%-a úgy véli, hogy igazságtalan az a rendszer, ahol az autósok felelősségbiztosítása jobban fizet kár esetén, mint a “veszélyes üzemek” vállalati biztosítása.
Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője szerint már korábban is több kutatást végeztek arról, hogy kik azok, akik alaposan áttanulmányozzák a biztosítási tarifákat. Most a CLB kérdésére az ezer megkérdezett 45 százaléka válaszolta, hogy fontosnak tartja, hogy részletesen tanulmányozza az egyes szolgáltatók ajánlatait. A kutatás szerint az átszerződés hajlandóság inkább a férfiakban nagyobb. 50 százalékuk szeretne váltani, míg a nőknek alig 40 százaléka. Érdekesség, hogy leginkább a 30-49 évesek a legaktívabbak, ha biztosítócseréről van szó. De nagy különbségek találhatók a jövedelmek tekintetében is: a 140 ezer forintos havi nettó jövedelemnél kevesebből élő háztartások 55 százaléka keresi az olcsóbb lehetőséget, míg a 140 és 200 ezer forint között kereső háztartásoknak már csak a 38 százaléka. Ugyanakkor a 200 ezer forintnál több pénzből élő családok 55 százaléka akar spórolni ezen a kiadáson.
Számítások szerint a gépkocsik több mint negyven százalékának változik jövőre a kötelező biztosítási díja. Hogy pontosan mennyi lesz, azt még nem tudni, hiszen csak egy-két nap múlva ismerteti a PSZAF azt a levelet, amely 10 pontba foglalja össze, hogy milyen szabályokat kövessenek a szolgáltatók a jövő évi tarifák kialakításakor. A levél hatással lehet annak a 4 millió autónak a biztosítási tarifájára, amelyek a hazai utakon közlekednek. A 25 biztosító adatait vizsgáló CLB Biztosítási Alkusz Kft. becslése szerint idén legalább másfélmillió autós fog biztosítót váltani.
Mint ismert, a kötelező számításának alapja a jövőben a köbcentik helyett a lőerő lesz. Így azok fognak majd többet fizetni, akik erősebb, vagyis nagyobb teljesítményű gépjárművel rendelkeznek. A CLB által üzembe helyezett internetes kilowatt kalkulátora szerint a sportkocsik, vagy a nagyteljesítményű terepjárók tulajdonosainak például akár 100 százalékkal is többet kell majd fizetniük jövőre, míg a kisebb autóknál jól is járhatnak a tulajdonosok. Összegezve megállapítható, hogy az új számítás az autók több mint negyven százalékánál azt fogja eredményezni, hogy változik majd a tulajdonos biztosítási díja.
Biztosítóváltási rekordot hoz az új kgfb-szabály?
Az eddigieknél is intenzívebb lehet az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány, az új díjakat ugyanis januártól a hengerűrtartalom helyett a motorok teljesítménye alapján kell kiszámolni, így az eddigieknél is többen váltatnak. Nem biztos viszont, hogy folytatódik az átlagtarifák évek óta tartó csökkenése.
A tavalyinál is keményebb versenyre számítanak a szakemberek az egy hónap múlva induló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban - írja a Népszabadság. A fokozott érdeklődés magyarázata a jogszabályi előírások változása lehet, jövő januártól ugyanis a tarifákat a hengerűrtartalom helyett a motorok teljesítménye alapján határozzák meg.
Így várhatóan minden eddiginél többen számítják majd ki jövő évi díjukat, hasonlítják össze az ajánlatokat, és legalább annyian, de inkább többen kötik majd újra kötelezőjüket, mint 2009-ben. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége szerint az autósok 25–30 százaléka kerülhet más kategóriába a módosítás következtében, emiatt olyanok is válthatnak biztosítót, akik eddig nem tették.
A tavalyi kampány minden korábbi rekordot megdöntött, a felügyelet adatai szerint a váltási időszakban négymillió biztosított járműből másfél millió szerződését mondták fel, ebből egymilliót vittek át másik biztosítóhoz, a fennmaradó félmilliót pedig a korábbi társaságnál kötötték újra, kedvezőbb feltételek mellett.
Drasztikus verseny a kgfb-piacon
Mélyponton van a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piaca – derült a Magyar Biztosítók Szövetségének adataiból. A hazai biztosítók az idén az első hat hónap alatt mindössze 64,1 milliárd forintnyi bevételt realizáltak.
A drasztikus díjverseny következményeképp a féléves díjbevétel utoljára 2005-ben volt ilyen alacsony szinten.
Ennél is távolabb, 2003 második negyedévéig kell visszamenni a statisztikákban, hogy harmatosabb negyedévet találjunk, mint az idei tavaszi három hónap volt – április és június vége között mindössze 24,1 milliárd forint folyt be a biztosítókhoz.
Bár a második három hónap rendszerint a leggyengébb a kgfb-piacon, azért még tavaly is 27,6 milliárd forintnyi bevétel folyt be az üzletágból a biztosítói kasszákba.
Az egy évvel ezelőtti teljesítménytől 5,5 százalékkal elmaradó féléves díjbevételi adat okán – köszönhetően annak, hogy a teljes nem élet ágban „csak” 2,92 százalékos volt a visszaesés – a területen legnagyobb súlyt képviselő biztosítási forma súlya az üzletágon belül 2004 óta először süllyedt 30 százalék alá (29,77 százalék).
A statisztikákból jól látszik, hogy bár a díjverseny a kgfb-piacon évek óta tart – az átlagdíj a múlt évtized közepe óta csökken –, az új autók értékesítésének visszaesése után immár nincs ami kitermelje a díjvolumen növekedését.
A kgfb-piacon 2008-ban sikerült utoljára szerény – 1,02 százalékos – díjbevétel-növekedést realizálni, az autóértékesítési trendeket figyelve aligha várható, hogy a piaci díjbevétel csak a tavalyi 6,8 százalékkal csökken.
A negatív bevételi trendek mellett további rendkívül komoly problémát jelent, hogy az adatok szerint a tárgyévi kárráfordítás – „köszönhetően” a közel 30 milliárdos kártöbbletet hozó második negyedévnek – megugrott: a biztosítók az első hat hónap során 45,2 milliárd forint értékben intéztek kgfb-kárt.
Az üzletági bevételhez mért kárhányad 70,45 százalékra ugrott, ami március végéhez képest – 39,4 százalék – is közel duplázódást jelent.
Utoljára a bevételek több mint 70 százalékát 2007 végén fordították kárkifizetésre a biztosítók. Az adatsor ugyanakkor itt torzít.
Az elmúlt évi kedvező, az év végére is csak 52,12 százalékra erősödő kárhányad nem annak volt a következménye, hogy jelentősen csökkent volna a közlekedési balesetekben megsérült autók száma.
Bár a biztosítókhoz kevesebb kárigény érkezett, ezt a kedvező változást azonban bőven kilőtték volna az emelkedő anyagárak és szervizköltségek.
A visszaeső kárráfordítási adatsor annak volt köszönhető, hogy számos társaság – piaci hírek szerint közülük is kirívóan komoly mértékben a piacvezető Allianz Hungária – a korábban kgfb-károkra megképzett tartalékokat visszaírta, így csökkentette a tárgyévi kárráfordítás mértékét. (A Mabisz adatsora ezt nem tudta kimutatni.) Ennek a trendnek a mostani adatok alapján, úgy tűnik, vége szakadt.
A nemzetgazdasági miniszter a közrádió reggeli adásában megerősítette, hogy a kormány elkötelezett az idei 3,8 és a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett, de új IMF-hitelt nem vesz fel.