2012.11.06
Csapda a biztosításainkban
Súlyos tízezreket spórolhat, aki ügyesen bánik a biztosításaival. Ennek ellenére van, aki évek óta nem vált, mások felmondják a hiteles autó cascóját. Mikor tanulunk már meg spórolni azon, amin igazán sokat lehet?
A szerkesztőségben általános érdektelenség mutatkozott, amikor megkérdeztem, ki vált kötelező biztosítást most, a novemberi átkötési időszakban. Mielőtt feltérképeztem az idei trükköket, meg voltam győződve, hogy nem érdemes a szerződés felmondásával foglalkozni. Pár száz, vagy pár ezer forintos megtakarítás miatt senki nem vág bele a hosszadalmas procedúrába. Tény, hogy a nagy áresés már tavaly lezajlott, akkor átlagosan harminc százalékot engedtek díjaikból a biztosítók. Sokan a korábbi összeg felére redukálhatták a kiadást, idén viszont csak 6-7 százalékos további csökkenés várható. A sok átszerződés miatt előfordult, hogy az ügyfelek bónuszfokozata nem került át az új szerződésbe, a régi biztosító hónapokkal a szerződés felmondása után is követelte a pénzét, az új meg nem küldött csekket.
Az év végi biztosítási fordulók lassan eltűnnek, most mégis érdemes újra átnyálazni meglévő szerződéseinket. Aki 2010. januárja után kötött új kötelező biztosítást, annak attól az időponttól ketyeg a tizenkét hónap, tehát ha májusban írta alá jelenlegi szerződését, a következő májusban válthat, és így tovább. A 2012-es kampány fontos újdonsága, hogy a társaságok már nem csak évente egyszer, november elején, hanem akár hatvan naponta új díjakkal állhatnak elő. Ez, a gyakorlatban az autósok számára lehet előnyös, mivel a piaci verseny tovább fokozódik, a cégek gyorsabban reagálhatnak egymás lépéseire, felcserélődhet az ársorrend.
Ide kívánkozik, hogy azok a cégek hörcsögölték be a legtöbb ügyfelet, akik piacot akartak szerezni, és azoknak adtak különösen nagy kedvezményt, akik egyrészt nem törnek rommá minden évben egy Audit, másrészt van még mit biztosítaniuk, ezért szabadon szpemmelhetők mindenféle ajánlatokkal. Az új rendszerben az évközi kötelezőváltásra jogosultak járnak jól, hiszen elég az évforduló időpontja előtt harminc nappal kiszámolni, melyik társaság mennyivel ígért alá a többieknek. Az érvényes szerződéseket ez nem érinti, vagyis nem kell váratlanul változó biztosítási díjra számítanunk.
Annak ellenére nem szaladnak el az árak, hogy januártól jön a biztosítási adó. Ez a 2012-ben bevezetett baleseti adót váltja, az előbbi beépül az utóbbiba. A kötelező biztosítások után 30 százalékot vetnek ki, míg például a casco esetén ez csak 15 százalék. Mielőtt elkezdenénk hőbörögni, érdemes megjegyezni, hogy a biztosítási adóhoz hasonló az európai uniós országok többségében létezik, ez önmagában nem megszorítás. Az új adónemből az összes biztosításra vetítve körülbelül 54 milliárd forint bevételre számít az állam az első évben, de elvileg ebből fejleszthetik az infrastruktúrát, foltozzák a kátyúkat, felújíthatnak kórházakat, vagyis elvileg jobb és biztonságosabb lesz majd a közlekedés. Meglátjuk.
De kik spórolhatják a legtöbbet, ha idén váltanak? Elsősorban azok, akiknek más biztosításuk is van, és egyszerre, egy cégnél kötnek újat a kötelezővel. A biztosítók nem véletlenül adnak nagy, akár 40-45 százalékos kedvezményeket a csoportos szerződéskötések után, hívja fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független biztosítási alkusz kommunikációs vezetője. Jelentős megtakarításra azok számíthatnak, akik évek óta nem néztek utána, van-e a piacon a meglévőnél olcsóbb lakásbiztosítás vagy casco.
Egyáltalán nem ritka, hogy valaki akár tíz éve folyamatosan az átlagos 7-8 ezer forintos havidíjat fizeti a lakása után, miközben most 2-4 ezer forint számít versenyképes árnak. Nincs átverés a dolog mögött, de sem erről, sem a többi biztosítási díj csökkenéséről nem írnak levelet ügyfeleiknek a társaságok. A kedvezményeket csak az új szerződések után adják, de új szerződést a régi ügyfél is köthet, ha felmondja az előzőt. Ki érti ezt? A CLB kalkulációja alapján ha valaki a háromféle biztosítást ugyanannál a biztosítónál köti meg, az a jelenlegi évenkénti 170 ezer forint összkiadást könnyedén 100 ezer alá csökkentheti. Németh Péter szerint ez a nagy átlag, a pontos összegnek alaposan utána kell nézni.
A tavalyi év autóbiztosítási slágere a minicasco volt, melyet az újonnan kötött kötelező mellé ajánlottak a cégek. Ezek a konstrukciók csak egy-egy kárfajtára vonatkoztak, ezért nagyon olcsón, jellemzően 1500-2000 ezer forintos havidíjért lehetett igénybe venni őket, természetesen a kötelező biztosításon felül.
Az idei sláger a bónuszbiztosítás lehet, ami ugyanez, kicsit mégis más. Ez is egy egyszerűsített casco, melynek lényege, hogy ha az autós kárt okoz, és bónuszbesorolását csökkentik, netán malusba kerül, az ebből adódó díjemelkedést teljes egészében lenyeli a biztosító. Nem árt tudni, hogy a megoldás jogszerűségét jelenleg is vizsgálja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Egyébként aki idén összetört egy másik autót, annak amúgy is érdemes új biztosító után néznie, hiszen ott új ügyfélként még akkor is alacsonyabb lesz a díj, ha a bónuszbesorolás csökkenését papíron így sem úszhatja meg.
Nincs olyan hét, amikor nem fordul Autójogászunkhoz legalább egy olyan autóhitel-károsult, akitől ellopták a fedezetet jelentő autót. Ilyenkor a bank azonnal felmondja a szerződést, és egy összegben követeli a teljes tartozást, jellemzően több millió forintot. Erről is írtunk már. Tipikus magyar jelenségről van szó, mert bár évekkel ezelőtt kizárólag úgy lehetett alacsony indulóval új autót vásárolni, ha arra cascót is kötött a tulajdonos, azt sokan az első adandó alkalommal felmondták, és bejelentették a bankjuknál, hogy no casco konstrukcióban törlesztenének tovább. A bankok akkor sem feltétlenül bontották fel a hitelszerződést, ha látták, hogy az ügyfél nem fizeti a biztosítást, ezért a casco időközben megszűnt. A fentiek tükrében ez életveszélyes garasoskodásnak tűnik.
Miért voltak ilyen ostobak? A bank ilyenkor általában 3-4 ezer forinttal megemelte a havi törlesztő részletet, de belement a váltásba, hiszen a haszon tisztán nála maradt, a kockázatot pedig az ügyfelére háríthatta. Az ügyfél az akkori casco-díj és a fenti többletköltség közti különbözetet spórolta meg. Hát ezért. Közben elszálltak az árfolyamok, az előbb említett többlet mostanra akár 6-7 ezer forintra nőtt, míg egy teljes értékű casco díja egy átlagos, kompakt autó, mondjuk a pár éves, budapesti tulajdonosú Ford Focus esetében jelenleg 3-4 ezer forint lehet, szintén havonta. Tehát, kedves leendő hitelkárosultak, a feladat egyszerű: vissza kell csinálni az egészet, mégpedig azonnal. Így az autójukon megint lehet biztosítás, ezért nem kell a biztos anyagi csődtől tartani, ha ellopják. Ne várják, hogy a bank szóljon. Nem fog. Nem érdeke.
Ötszázezer autótulajdonos válthat kötelező biztosítást a hónap végéig, és a sorozatos szabályváltozások miatt ez lehet az utolsó nagy év végi roham Magyarországon. A CLB rendszerébe vasárnap este lépnek be a legtöbben, akkor van rá idő, már ha egyáltalán eszünkbe jut ilyesmivel foglalkozni. Mivel a nemi alapú megkülönböztetést törvény tiltja, idén először nem jár külön kedvezmény a hagyományosan biztonságosabban vezetők női ügyfeleknek a kötelezők díjából, de a lakásbiztosítás és az autócasco esetében ez a szabály csak januártól érvényes.
Akár újabb évek is eltelhetnek, amíg a több biztosítással rendelkező autósok rájönnek, érdemes legalább évente egyszer foglalkozni a nyűgös papírmunkával. Addig tovább ömlenek az egyébként megtakarítható milliárdok a három nagy lakásbiztosító, az Allianz, az Aegon és a Generali kasszájába és sajnos biztosan csődbe visznek majd néhány tucat családot a legrosszabb pillanatban ellopott hiteles autók. Aztán szépen lassan felébredünk, és elkezdünk végre ezen is spórolni. Persze ez nem biztos.
Forrás: totalcar.hu
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
A munkaerőhiány már a kötelezőt is jelentősen drágítja
2017 október 26.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
A munkaerőhiány már a kötelezőt is jelentősen drágítja
Egy teljesen új tényező, a munkaerőhiány is drágíthatja a jövő évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat (kgfb) – véli a húsz biztosító ajánlatát kínáló CLB alkuszcég.
A munkaerőhiány azért hat a díjakra, mert az elmúlt évben akár százezrekkel is nőtt az autószerelők és karosszérialakatosok fizetése, olyan nagyfokú a hiány e szakmában, hogy a cégek mindent elkövetnek a meglévők megtartásáért. Ez a tény is jelentősen befolyásolja a díjak kialakítását, miközben arra is figyelnek a biztosítók, hogy ne kalkuláljanak kiugróan magas tarifát, mert azzal ügyfelek tömegeit is elveszíthetik – szögezi le Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs igazgatója, aki szerint mindent figyelembe véve összességében 10-15 százalékos drágítás várható.
Egy 2010-es rendelet óta az év végi forduló csak a módosítás éve előtt vásárolt autókat érinti, a járművek mintegy kétharmadának már a vásárlás pontos dátuma a kgfb-forduló – emlékeztet a szakértő. A biztosítóknak a tarifáikat minimum hatvan nappal az érvénybe lépés előtt kell meghirdetniük. Ennek megfelelően az év végi kampány díjait a november 2-ig meghirdetett tarifák alapján ismerhetik meg az érintettek. Ha az ügyfelek a meglévő kgfb-szerződés felmondása mellett döntenek, ezt legkésőbb december elseje éjfélig közölniük kell az illetékes biztosítóval. Az új biztosítót december 31-ig kell kiválasztani.
Németh Péter szerint idén sem muszáj elhamarkodottan dönteni és az első napokban váltani, mindenkinek érdemes megvárnia, hogy a saját biztosító milyen tarifaajánlatot küld. Ezt egyébként a CLB ügyfelei a cég honlapján a novemberi kampány idején maguk is megnézhetik. Semmit nem kell tenniük azoknak, akik maradnak a régi biztosítójuknál, a válasz nélkül hagyott ajánlatot a cég érvényesnek tekinti, s a megajánlott tarifát fogja érvényesíteni. Az új díjakat viszont azoknak is érdemes lesz figyelniük, akiknek nem január 1-jén, de még abban a hónapban van a fordulójuk.
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: Amennyiben Önnek január 1-jén van az évfordulója, kalkuláljon weboldalunkon novemberben és váltson egyszerűen! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Kötelező biztosítás: egyre kevesebb kocsit érint az év végi hajrá
2017 október 16.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Kötelező biztosítás: egyre kevesebb kocsit érint az év végi hajrá
A forgalomban lévő gépjárművek alig több mint 30 százalékának év végi a kötelező felelősségbiztosítási (kgfb) évfordulója - mondta a Magyar Hírlapnak a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője azzal kapcsolatban, hogy a biztosítók jó része már felkészült az online szerződések bevezetésére.
Gilyén Ágnes az újság szombati számában úgy fogalmazott, az év végi kampány egyre inkább veszít jelentőségéből. Várhatóan tehát nem befolyásolja a kampány lefolyását, ha az online szerződések bevezetéséről szóló törvényjavaslat elfogadásával nem lesz szükség kézzel aláírt példány beküldésére az ilyen szerződéseknél.
A módosítás értelmében már írásbeliség és papír nélkül is lehet majd kgfb-szerződést kötni, illetve felmondani - emlékezetett a lap.
Forrás: www.mfor.hu
Fontos változás jöhet a kötelező biztosításban – az ön (leendő) autóját is érintheti
2017 október 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Fontos változás jöhet a kötelező biztosításban – az ön (leendő) autóját is érintheti
A Magyar Autóklub kezdeményezésére módosíthatják a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényt, mert sok autót vásárló sofőr lehet veszélyben a jelenlegi rendszerrel.
A használtautó-vásárlásnál szinte mindenki elkövet egy hibát, annak ellenére, hogy jóhiszeműen akar eljárni. A vevő ugyanis azt gondolja, 15 napja van arra, hogy kötelező biztosítást kössön az autójára, ám a valóságban ez nem így van – írta meg az Inforádió.
A Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke, Kovács Kázmér szerint az új tulajdonosnak nem a kötelező biztosítás megkötésére van 15 napja, hanem arra, hogy átírassa az autót. A kötelező biztosítás ugyanis az eladás napján megszűnik, így gyakorlatilag a legtöbb használtautó-vásárló úgy közlekedik egy-két hétig az utakon, hogy semmilyen biztosítás nincs az autóján.
Ez komoly probléma, mert ha ebben az időszakban valaki kárt okoz, azt egy az egyben neki kell megtérítenie. A Magyar Autóklub ezért német mintára olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely az adásvétel időszakára egy átmeneti biztosítást adna az új tulajdonosnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az autón a korábbi tulajdonos biztosítása lenne rajta, de a felelősség már egy az egyben az új tulajdonost terhelné.
Forrás: www.hvg.hu
Kötelező, asszisztencia, casco: a legfontosabb tudnivalók
2017 szeptember 28.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Kötelező, asszisztencia, casco: a legfontosabb tudnivalók
Milyen károk esetén nyújtanak fedezetet az egyes gépjárműbiztosítás-típusok? A Budapesti Békéltető Testület által kiadott Mindennapi fogyasztóvédelem című magazin legfrissebb számának cikke.
Négy keréken közlekedve nemcsak az fontos számunkra, hogy jogszerű feltételrendszer mellett használjuk autónkat, de az is, hogy anyagi biztonságban tudhassuk magunkat, baleset vagy egyéb eredetű váratlan események alkalmával. Sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy a közlekedők nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes biztosítás típusok milyen károk esetén nyújtanak fedezetet – olvasható a Budapesti Békéltető Testület által kiadott Mindennapi fogyasztóvédelem című magazin legfrissebb számában megjelent cikkben.
A „kötelező” az kötelező…
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. Azaz, ha a gépjárművünkkel történő közlekedés során másnak kárt okozunk, a károsult számíthat a kártérítésre, másrészt mi magunk is anyagi értelemben védelemben részesülünk, hiszen a kártérítési igények vonatkozásában helyettünk a biztosító áll helyt. Ez teljes kártérítést jelent a károsult irányában, kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem is értendő.
Fontos közös érdek, hogy minden autós rendelkezzen ezzel, az egyébként megnevezéséből is következően kötelező biztosítási módozattal, mivel így garantálható a vétlen károsultak kárának megtérülése. Az ismert, de biztosítási fedezettel nem rendelkező károkozó esetén a MABISZ kártalanítási alapja gondoskodik a kár megfizetéséről. Külön kategória az ismeretlen károkozó által okozott károk köre, ami akkor fordulhat elő, ha a károkozó a helyszínt adatainak hátrahagyása nélkül elhagyja, vagy a gyakoribb eset, amikor a parkolóban sérülten találunk rá a kedvencünkre. Ez esetben, ha feljelentés folytán lebonyolított nyomozás is eredménytelen, és a nyomozás megszűntetésére „ismeretlen elkövető” mellett kerül sor, bizony pórul járhat a vétlen károsult, mert a kára nem térül meg.
Asszisztencia biztosítás
Az autózással kapcsolatos biztosítás típusok között a legújabb, amelyik a gépjármű meghibásodásának esetére nyújt védelmet már nem csak a gépjármű, hanem az abban ülők részére is. Ez a védelem különösen külföldi utazás esetén jelenthet nagy segítséget, mivel a gépjármű javításának idejére szállást biztosít, továbbutazási lehetőséget, alkatrész utánküldést, sofőr küldést, a hazautazás és a gépjárműért történő visszautazás költségeit fedezi. Ezen kívül sok egyéb apró segítséget biztosít, a szervezési feladatok átvételével pedig a nyelvi nehézségek áthidalásában is segítséget nyújthat.
Mi is az a casco biztosítás, milyen károk térülnek a segítségével?
A casco biztosítás nem kötelező, az autós saját döntése alapján kerül megkötésére és a feltételrendszerét az ehhez kapcsolódó díjjal együtt a piaci feltételek alakítják. A casco biztosítás arra hivatott, hogy az ún. „saját hibás” károkat térítse. Ebbe a körbe tartozik a baleset bekövetkezéséért vétkes fél saját kára, az ismeretlen károkozó által okozott károk köre és az elemi csapások következtében elszenvedett károsodások, azaz minden olyan kár, amely máshonnan, illetve más biztosításból nem térül meg.
Ez a biztosítás nem a teljes kár megtérítésére vállalkozik, csupán a szerződésben szereplő körben nyújt védelmet, és igen széles skálán nyújt szolgáltatást, a „teljes körű” védelemtől a csak lopásra, vagy pont arra nem kiterjedő módozatig. Döntés előtt érdemes a szerződések tartalmát is összevetni, különben könnyen csalódás érhet egy-egy kártérítési igény esetén. A díjak mellett a biztosítók helytállási kötelezettsége is erősen differenciált, azaz nem elegendő egyszerűen kiválasztani a legolcsóbbat.
Forrás: www.kamaraonline.hu
Örülhetnek az autósok: nagy könnyítés jön a kötelező biztosításnál
2017 szeptember 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Örülhetnek az autósok: nagy könnyítés jön a kötelező biztosításnál
Az utóbbi évekénél is "fékezettebb habzású" év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányra számítanak idén az alkuszok, hiszen a január 1-jei évforduló most már csak az autósok mintegy negyedét érinti. Az autósok, a közvetítők és a biztosítók életét is megkönnyítő újdonság léphet ugyanakkor életbe hamarosan: az írásbeliségnek megfelelő formán túl már tisztán elektronikusan is lehet majd kgfb-szerződést kötni vagy éppen felmondani, amire a többi biztosítástípus esetében már eddig is volt lehetőség.
Változás a kgfb-ben
Kérésünkre Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) Gépjárműszekciójának elnöke ismertette a kormány által összeállított, és vélhetően ősszel a parlament elé kerülő salátatörvény vonatkozó részének lényegét. Eszerint úgy változhat a kgfb-ről szóló 2009. évi LXII. törvény, hogy január 1-jétől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást ezentúl teljesen elektronikus formában is lehet majd kötni, illetve felmondani. Ez azt jelenti praktikusan, hogy a megfelelő feltételek esetén az ügyfél már minden, a szerződéskötéssel kapcsolatos teendőjét kényelmesen, elektronikus formában is megteheti majd. A módosítás bevezetésére azért van szükség, mert a jelenleg hatályos törvény alapján a kgfb esetében ez eddig írásbeli formához volt kötve.
Az új változás a biztosítóval, a gépjármű-kereskedővel vagy a biztosításközvetítőkkel kötött biztosításokra is vonatkozik, így az értékesítés nagy részét hozó alkusztársadalom munkáját is komolyan érinti.
Papp Lajos hozzátette: az évfordulós szerződést a biztosító továbbra is csak és kizárólag az írásbeliségnek megfelelő formában mondhatja fel (pl. károkozás miatt) a kgfb-t a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal, a szerződő üzembentartó ugyanakkor a felek megállapodása alapján (!) ugyanúgy a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal, de már elektronikusan is felmondhatja a szerződést, indokolás nélkül is.
A biztosítók és az alkuszok már eddig is jól bejáratott, korszerű felületeken, online csatornákon tették lehetővé a szerződések megkötését és felmondását, a nagy különbség az eddigiekhez képest az lesz, hogy ezt nem kell írásos szerződéskötésnek vagy felmondásnak követnie . Az elektronikus út természetesen nem jelent teljes szabadságot (pl. hogy egy árva sms-sel felmondhatnánk a szerződésünket): a felek megállapodásába foglalt, vagyis a biztosítási szerződésben meghatározott csatornákat lehet használni.
Az alkuszok számára örömteli ez a változás, a kor követelményeinek megfelel, a gyakorlat pedig már igazolta (pl. a szintén tömegesen kötött utasbiztosításoknál is), hogy szükség van rá, és visszaélésmentesen működőképes lehet ez a megoldás - mondta Papp Lajos, kiemelve: eddig kizárólag a kgfb esetében nem volt mód arra, hogy tisztán elektronikus módon kezeljék a kötéseket és felmondásokat.
Forrás: www.portfolio.hu
Vadveszély az utakon: mit tehet az autós?
2017 szeptember 15.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Vadveszély az utakon: mit tehet az autós?
Megnő a vadelütések száma az őszi időszakban, ezért érdemes körültekintően vezetni azokon a szakaszokon, ahol vad jelenlétére KRESZ-táblák hívják fel a figyelmet. Az autók nagy részére ugyanis nem kötöttek Casco-biztosítást, a kocsiban jelentkező kárt pedig csak hosszú jogi procedúra után térítik meg. A tudnivalókat a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője, Gilyén Ágnes mondta el.
Ősszel történik a legtöbb vadelütés az utakon. Az ilyen balesetekért akkor fizet a biztosító, ha az autó tulajdonosának volt Casco biztosítása, vagy vadkárra kiegészítő biztosítást kötött, amely már több cégnél elérhető – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője. Gilyén Ágnes ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Casco-biztosítással mindössze a kocsitulajdonosok 15-20 százaléka rendelkezik.
Egy 2015-ös törvénymódosítás egyértelművé tette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül. Azokban az esetekben tehát, amikor sem a vadásztársaság, sem az autó vezetője nem okolható az ütközésért, akkor a balesetnek mindkét résztvevője viseli a saját kárát. Vagyis az autó tulajdonosa a gépjárműben esett kárt viseli, míg a vadgazdálkodással foglalkozó szervezetnek le kell írnia az elhullott vad értékét – fejtette ki.
Az erdős területeken, ahol gyakori a vadak megjelenése, a vadásztársaságok figyelmeztető táblát helyeznek ki, és a kocsi tulajdonosának a sebességet olyan mértékben kell csökkentenie, hogy az ütközést el tudja kerülni – jelezte.
Ha mégis ütközik az autós a vaddal, az közúti balesetnek minősül, vagyis be kell jelenteni
- a rendőrségnek
- és az illetékes vadásztársaságnak is.
Emellett fontos tudni, hogy az elhullott állat az állam tulajdonát képezi, így ha a sofőr elviszi az autóval, az lopásnak minősül.
Marosán Miklós, az Állatorvosi Tudományegyetem Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék egyetemi docense az InfoRádiónak korábban arról beszélt, hogy egyre több bírósági ügy indul a vadelütések miatt. A károk akár milliós nagyságrendűek is lehetnek.
Forrás: www.inforadio.hu
Megugrottak idén a kárkifizetések
2017 szeptember 12.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Életbiztosítás, Flotta biztosítás, Általános
Megugrottak idén a kárkifizetések
Az életágat a nyugdíjbiztosítások húzzák idén is, a vagyonbiztosításokon belül pedig a kötelező díjbevétel nőtt nagymértékben. A kárkifizetések a nemélet-ágon 20 százalékkal emelkedtek.
Hiába nőttek a díjbevételek, a kárkifizetések is megugrottak, így csak minimális mértékben nőtt a biztosítók profitja az első fél évben. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a szektor 32,1 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el, ez még egy százalékkal sem haladja meg a tavalyit. Az életágon a biztosítástechnikai eredmény 13,5 százalékkal emelkedett, a nemélet-ágon viszont több mint 30 százalékkal csökkent (nagyrészt a növekvő kárkifizetések miatt).
Az életbiztosítási ágon a díjbevétel 3,2 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest, az első hat hónapban 228 milliárd forint lett.
A vegyes életbiztosítások jól mentek, ezek díjbevétele több mint 14 százalékkal 48,5 milliárd forintra emelkedett. A húzótermék persze az idén is a nyugdíjbiztosítás volt, ami 42 százalékkal több – 27 milliárd forint – díjbevételt hozott, mint tavaly egyetlen fél év alatt. A fél év végén már csaknem 218 ezer embernek volt nyugdíjbiztosítása Magyarországon, közülük több mint 150 ezer valamely befektetési egységhez kötött konstrukcióban előtakarékoskodott. Az indexhez vagy befektetési egységhez kötött normál életbiztosításokból viszont ezúttal valamivel kevesebb – 10,6 milliárd forint – díjbevétel jött be, mint tavaly, főleg az egyszeri díjak visszaesése miatt.
A nemélet-ágon a díjbevételek 8,9 százalékkal nőttek 257,7 milliárd forintra. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb) 82,6 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek, 15 százalékkal többet, mint tavaly. Az árak emelkedése tehát a tavalyihoz képest mérséklődött, de az idén így is valószínűleg csúcsot dönt a szektor kgfb-díj-bevétele. Az újautó-eladások emelkednek, és ez a cascós szerződések mennyiségén is látszik, számuk tavaly június óta több mint 33 ezerrel 853 ezerre nőtt.
A casco díjbevétele ennek ellenére viszonylag lassan nő, idén az első fél évben 6,3 százalékkal emelkedett 38,9 milliárd forintra. Ebben az autóbiztosítás-típusban a jelek szerint nem tudják még érvényesíteni a biztosítók a növekvő kárráfordításokat. A kötelezős és a cascós károk volumene is megugrott ugyanis a tavalyihoz képest. Kgfb-re az első hat hónapban csaknem 45 milliárd forintnyi kártérítést fizettek ki a biztosítók, 36 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a cascós kárkifizetések 17 százalékkal 22,3 milliárd forintra emelkedtek.
Kismértékben nőtt a lakossági vagyonbiztosítások száma, a fél év végén 3,127 millió lakásnak volt biztosítása. A díjakat az árverseny miatt csak lassan tudják emelni a cégek, ezért az első fél évben az ebből származó díjbevétel csak 58,6 milliárd forint lett, 3,6 százalékkal több, mint tavaly. Pedig a károk e szegmensben is megszaporodtak, a kifizetések tavalyhoz képest 26 százalékkal nőttek, és megközelítették a 20 milliárd forintot, amiben szerepet játszhattak a tavaszi-nyári viharok is.
A biztosítók nemélet-ágon keletkezett összes kárráfordítása a múlt évihez képest 20 százalékkal emelkedett az első fél évben, 111,4 milliárd forintra. Ennek ellenére a cégek tőkehelyzete ágazati szinten stabil, a szektor összes alapvető szavatolótőkéje a levonások után 517,6 milliárd forint volt, ami bőven több, mint a duplája az úgynevezett szavatolótőke-szükségletnek, és csaknem hatszorosa a minimális tőkeszükségletnek.
Forrás: www.vg.hu
Sokan biztosítás nélkül száguldoznak a robogókkal
2017 szeptember 11.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás
Sokan biztosítás nélkül száguldoznak a robogókkal
Évről évre egyre többen ülnek kismotorra, hogy ezzel is spóroljanak a kiadásokon. A szakemberek szerint már több mint félmillió robogó közlekedik az országban, ugyanakkor a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének becslése szerint mindössze minden ötödik tulajdonos fizeti rendszeresen a kötelező felelősségbiztosítás díját.
A felelőtlen robogósok az évi néhány ezer forint spórolásával sokat veszíthetnek, ugyanis a rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, ugyanakkor károkozás esetén saját zsebből kell kifizetniük a javítás költségeit. A szakemberek tapasztalatai szerint sok esetben a tulajdonosok sem tudják, hogy a segédmotoros kerékpárokra – a robogók nagy része ebbe a kategóriába tartozik – kötelező kgfb-t kötni, más esetekben viszont spórolásból nem fizetnek, ugyanis a biztosítási kötvényt a hatóságok csak közúti ellenőrzés keretében tudják elkérni.
A biztosítók a rendszám nélküli robogókra az alvázszám alapján kötik meg a kötelezőt, ennek díja általában évi háromezer forint körül alakul. Ugyanakkor a statisztikák szerint a kisebb teljesítményű motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén nem ritka a milliós összeg sem. Komoly könnyebbség ugyanakkor a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a Magyar Biztosítók Szövetsége Kártalanítási Számlája fizet, majd utólag behajtja a károkozón.
Gyakori eset ugyanakkor, hogy a vétkes robogós elhagyja a helyszínt, és ilyenkor szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása. A szakemberek szerint javítana a biztosításkötési arányon egy olyan rendelkezés, amely kötelezően rendszámmal látná el a robogókat is. A forgalomba helyezés és kivonás lehetőségével sikerülne kiszűrni azokat a robogókat is, amelyek tulajdonságaik alapján már nem is a segédmotoros kerékpár kategóriába tartoznak.
Forrás: www.bama.hu
CLB TIPP: Robogóval rendelkezik? Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Könnyebben szabadulhat az autós a biztosítójától
2017 augusztus 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Könnyebben szabadulhat az autós a biztosítójától
Papírmentes lesz az ügymenet, kevesebbet kekeckedhetnek a biztosítók. Több száz ponton írja át a biztosítási törvényt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) most nyilvánosságra hozott javaslata. A biztosítási törvény módosításának tervezete zömmel az uniós jogharmonizáció miatt bevezetendő változtatásokat tartalmazza. A kevés kivétel egyike a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás (kgfb) szabályainak változása, amelyek most kivételesen inkább könnyítenek az autósok életén.
A tervezet szerint a jövőben, ha egy kgfb szerződés díj nemfizetés miatt szűnik meg, akkor a következő időszakra a biztosító nem utasíthatja el a szerződés újrakötését, szemben az eddigi gyakorlattal. A jövőben csak akkor utasíthatja el a az újrakötést, ha a biztosító felmondta a kontraktust. A javaslat inkább az autósoknak könnyítés, bár a biztosítóknak meg lesz a lehetőségük arra, hogy elvegyék a kuncsaftok kedvét az újrakötéstől. Elrettentő tarifa alkalmazásával, azaz felár felszámításával.
Ahhoz, hogy egy biztosítás díj nemfizetése miatt szűnjön meg, extra figyelmetlennek vagy szerencsétlennek kell lenni. A biztosítási díj meg nem fizetése miatt akkor szűnik meg a szerződés, ha a fordulónaptól számított 60 napon belül nem érkezik meg a biztostóhoz az éves vagy éppen a negyedéves díj, ám ezt megelőzően a biztosítók több figyelmeztetést is küldenek. Ilyenkor érdemes gyorsan lépnie az autósnak, ugyanis kgfb-díj mellett a fedezetlenségi díjat és a baleseti adót is be kell fizetni minden egyes napra utólag. Ezek együtt akár az eredeti díj duplája is rúghatnak.
A gazdasági tárca javaslatainak további része viszont már a teljes piac – vagyis az autósok, biztosítók és nem utolsósorban a biztosítási alkuszok – életét is megkönnyíti. A javaslat szerint ugyanis az eddigi papírozást teljes mértékben el lehet felejteni, legalizálják elektronikus szerződéseket, és a jövőben a felmondás is elektronikusan intézhető. A papírmentes szabállyal a törvényalkotó a piac után kullog, ugyanis a biztosítási alkuszok már évek óta papírmentesen üzemelnek – igaz ehhez egy trükköt alkalmaznak, egyetlen megbízási szerződést kézzel kell alárínia az autótulajdonosnak.
A tervezet alapján a beadott biztosítási kérelmet a biztosítónak 15 napon belül kell elbírálnia: vagy elutasítja vagy megküldheti a módosított javaslatát az autósnak. Ha 15 napon belül ezt nem teszi meg – akkor a szerződés automatikusan, visszamenőleges hatállyal életbe lép.
A javaslat egyelőre közigazgatási, társadalmi egyeztetésen van, ezt követően kerül a kormány, majd a parlament elé. Mivel a jogszabály túlnyomó része uniós jogharmonizáció és az érintett szervezetekkel már egyeztették a javaslatokat, komoly változás elvileg nem várható a tervezethez képest a parlamenti vita során.
Forrás: zoom.hu
A kamionok a legveszélyesebbek az utakon
2017 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
A kamionok a legveszélyesebbek az utakon
Rekordközeli összeg folyt be tavaly kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) a biztosítókhoz – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A teljes bruttó díjbevétel csaknem 24 százalékkal nőtt 2016-hoz képest, és meghaladta a 130 milliárd forintot, ennél csak egyetlen évben, 2007-ben volt magasabb. A biztosított gépjárművek száma minden korábbi csúcsot megdöntött, több mint 4,76 millió autós kötött kötelezőt, az átlagos éves díj 27,5 ezer forint körül alakult.
A károk száma is növekedett ugyanakkor 12 százalékkal, a kárgyakoriság aránya 2010 óta a legmagasabb értéket vette fel: a biztosított járművek 3,33 százaléka okozott olyan balesetet, amelynél igénybe kellett venni a kgfb-t. Több mint 158 ezer esetben jártak el a biztosítók, amelyek 37 milliárd forintot fizettek ki a károsultaknak, és csaknem 40 milliárd forintnyi függőkár-tartalékot képeztek a későbbi kifizetésekre. Az átlagos kárérték is egyre nagyobb, tavaly már 484 ezer forintra rúgott. A legveszélyesebbek a kamionok az utakon: a 36 424 vontató csaknem negyede okozott kárt tavaly, ráadásul az átlagos kárérték is a vontatóknál a legnagyobb, meghaladja az 1,2 millió forintot. Nem véletlen, hogy ezeknél a járműveknél több biztosító is durván árat emelt az elmúlt években.
A próbarendszámos autók is az utak ördögeinek számítanak. Tavaly minden ötödik okozott kgfb-s kárt, átlagosan 373 ezer forint értékben. A buszok is sok káreseményben vesznek részt, minden nyolcadik karambolozik úgy, hogy a sofőr a hibás. A kárgyakoriság a buszok méretével párhuzamosan nő, a 80 férőhelyesnél is nagyobb járműveknél 18,4 százalék volt tavaly. A buszok egyébként átlagosan 540 ezer forintnyi kárt okoznak.
A személyautókról is elmondható, hogy minél nagyobb a motor teljesítménye, annál több kárt okoznak a vezetőik. A kisautóknál a kárgyakoriság 3 százalék alatt marad, a közepes, 50-100 kilowattos járműveknél nem éri el a 4 százalékot, ugyanakkor a 180 kilowattosnál nagyobb teljesítményű gépeknél már megközelíti az 5 százalékot. Az okozott károk átlagos értéke azonban nem függ attól, mekkora autóval történt a baleset, sőt a statisztika szerint éppen az egészen kis teljesítményűek okozzák a legnagyobb károkat. Ebben persze szerepe lehet annak is, hogy ezekben viszonylag szerények a védőberendezések, így a személyi sérülések súlyosabbak lehetnek.
A motorosok a jegybank adatai szerint szabályosan közlekednek, nagyon kevés kárt okoznak. A kárgyakoriság náluk alig éri el a fél százalékot, a két keréken járókra is igaz viszont, hogy minél nagyobb teljesítményű jármű van alattuk, annál több balesetet okoznak. Az átlagos kár ráadásul az esetükben hatalmas, csaknem egymillió forint. A legnagyobb károkat tavaly a 36-70 kilowatt teljesítményű motorkerékpárokkal okozták, ezeknél az átlagos kárérték 2,2 millió forint volt.
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével egyszerűen összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait! Kötelező kalkulátor >>